Kérdések és válaszok

Nem szokták ennek a fáklyának a tetejét téli idõszakban "levágni"? Link A 15 °C-os vonal felett egy jó darabig nem leszünk most. Inkább lefelé kellene több beosztás.

Hú... Itt kellett volna keresnem legelõször. Kösz!

Igen. Link

Mit jelent az ekvivalens potenciális hõmérséklet?
(Igen, az Exceles számítási táblázat miatt kérdezem... )
szerk.: ennek a rövidítése az ekvipotenciális hõmérséklet?

A potenciális örvényesség két különbözõ izentróp (azonos potenciális hõmérséklettel rendelkezõ területet összekötõ vonal vagy sík) magasságkülönbségének abszolút örvényességeibõl tevõdik össze és nem veszi figyelembe a turbulens átkeverést és a melegedést. Ha a potenciális örvényességet konstansnak vesszük, akkor a magasságkülönbség növekedése egyben az abszolút örvényesség növekedését is jelenti.

Hát igazából már kitaláltátok

Link
A PVU valóban a potential vorticity unit rövidítése és értéke 1.0 × 10−6 m2 s−1K kg−1.
A közepes szélességek tropopauzája esetében átlagosan 0.6 PVU a jellemzõ (-0.2 és 3 között változik).
A sztratoszféra pedig 1.5 és 10 PVU között, tipikus érték 5 PVU.
A déli félgömbön rendszerint negatív az érték, az északin pozitív.
Az szemlételtetõ kép:
Link
A témával kapcsolatban egy jó elõadás anyag:
Link

A dam pedig tényleg dekaméter:
Link

Szóval megoldottátok a rejtélyt

(A fenti képen is látható, hogy alacsonyabb szinten is lehet 1 PVU körüli érték, kb 3 km-en akár, de ez rendszerint kis területre korlátozódik és nem a tropopauzát jelöli ilyen alacsonyan.)

Huhh, megkönnyebbültem, hogy nem beszéltem ostobaságot

Alaposabban megnézve látható, hogy az alul lévõ színskála hibás. A térképen a 800-as érték sötétkék, az 1200-as a sárga/zöld határa, míg a skálán ezekhez a színekhez egész más adatok tartoznak. A skálát elfelejtve már stimmel, hogy a térkép a tropopauza magasságát adja meg dekaméterben. (Dam=dekaméter=10 méter). A PVU valóban potenciális örvényesség, a tropopauza szintjét valóban ennek 1,5-ös értékével szokás meghatározni: Link . A 300 hPa-hoz szerintem ennek nem kell kötõdnie, hiszen nincs semmi ok arra, hogy az örvényesség minden körülmények között egy adott nyomásszintben vegyen fel adott értéket.

A potenciális örvényesség mibenlétérõl mindenesetre én is szívesen olvasnék egy szakembertõl.

A dam, a dekaméter francia megjelenítése, azaz egy 1dam=10m.

Hm... elvileg 1,5 és 3,5 PVU közötti értékkel szokás leírni a tropopausa "vastagságát" (ha dinamikus tropopausát vizsgálunk). Ciklon esetén a tropopausa sokkal alacsonyabban van, mint AC esetén. Azaz a térkép a tropopausa magasságát mutathatja, csak van egy bökkenõ: az 1,5 PVU-s érték a 300 hPa-hoz van rendelve (ha jól tudom). A térképen levõ számadatok nagyjából stimmelnek is, csupán a színezés megtévesztõ. De az nagyon. Várjunk meg egy meteorológust

Találtam pár szakszöveget róla, csak alig értek belõle valamit, majd lehet belefordítok.

Ha a 300 hPa magasságot mutatja meg, akkor több kérdés felvetõdik bennem... az egyik az, hogy a dam mérõszám méterbe átszámítva mennyit jelent?
A másik az, hogy kis távolságokon belül 300-400 és 1200-as dam értékek is vannak. Azért az szinte háromszoros különbség... ennyivel nem lehet alacsonyabban valahol a 300hPa... pláne, hogy a talajon is csak úgy 30-40 hpa a különbség?!

Azt a magasságot adja meg dekaméterben, ahol a potenciális örvényesség 1,5-es értéket vesz fel, azaz a 300 hPa magasságát. Ha jól tudom

Talán majd Svadasz megmondja nekünk, Szekének köszönöm a monumentális segítséget!

Link

Én rákerestem a múltkor, de francia oldal volt az ami magyarázta, így nem értettem.

Mit...mit, hát a PVU-t dam-ban.

Mit ábrázol ez a térkép? Link

Na olyan nekem sincs

Ez is lementve. Köszönet. Most már csak a CAPE és társai kiszámításához szükséges Excel táblázat kellene. De integrálni nem tudom, hogy tud-e.

Kedvet kaptam Te tábláédat látván és feltettem szerény kis excvel-lapomat, akik csak néhány adatra kíváncsiak, he-he!
Íme (a legalsó): Link

Ez igen, bõven übereli az én sima Td-számító excel-lapomat, ott csak Td, pot. hõm, Cu-alap magasság és kondenzációszinti p számítható, he-he!

Valamelyik nap meg akartam nézni, hogy mit takar ez az átszámító táblázat. Most le is töltöttem. Az internet tele van kincsekkel. Köszönet érte.

Nekem van egy saját készítésû Excel-fájlom ezzel kapcsolatban.
2 féle módon is ki vannak számolva a dolgok: egyrészt megadható T, RH és p és abbõl kiszámol kb. 20 féle különbözõ paramétert (ekvivalens potenciális hõmérséklettõl kezdve a vízgõz specifikus térfogatáig), másrészt pedig a régi állomási módszernek megfelelõen megadható T, Tw és p, és abból számolja ki ugyanezeket.
Ráadásul külön kiszámoltam vízfelszín és jégfelszín felett is.
Némelyik képlet elég bonyolult, de többször is le vannak ellenõrizve, azaz jól mûködik.

Szóval nem akarom magamat reklámozni, de szerintem mindeki számára jól használható.

Link
aztán katt az oldal legalján lévõ "Átszámító táblázat letölthetõ innen" feliratra

Én ezt írtam be excelbe még anno innen: Link

Lehet függvényt csinálni belöle:

Function Dew_point(T, RH)
a = 17.27
b = 237.7
Dew_point = (b * ((a * T / (b + T)) + Log(RH / 100))) / (a - ((a * T / (b + T)) + Log(RH / 100)))
End Function

RH -t szazalekban kell megadni

Én is átírtam Exceles formába:

=((LOG10(A1)-2)/0,4343)+(17,62*(B1))/(243,12+(B1))
=(243,12*(D1))/(17,62-(D1))
A1=RH, de itt a 30 % az 30, nem 0,3
B1=hõmérséklet
D1= az elsõ egyenlet megoldása

Remélem jó így. Van eltérés a kettõ között, de ezt az eltérõ tizedesjegy felhasználás számlájára írom, mert a logaritmus függvény elég érzékeny a kis tizedesbeli különbségekre.
Példa: 20 °C-os T és 30 % Rh esetén a Td-t a Te képleted 1,954-nek adja, a másik képlet 1,882-nek. Szerintem belefér.

Jah, azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy az RH-értékeket tizedesben kell írni (pl 87% az 0,87), he-he!

Elõször nem tudtam, hogy miért ilyen magas harmatpontokat ad, de rájöttem, hogy a 30 % helyett csak 0,3-ed kell írni.

Ezt is lementem. Köszi.

Hú, a klasszikus Magnus-formulát hogy leegyszerûsíti, he-he!

Nekem excelben van meg, ez az eredeti képletekkel számol, másoljátok be oda:

=235*LOG10(C2*(HATVÁNY(10;(7,45*B2)/(235+B2))))/(7,45-LOG10(C2*(HATVÁNY(10;(7,45*B2)/(235+B2)))))

A B2 és a C2 a kért T és RH értékek.

Kösz!

Elsõre kicsit bonyolultnak tûnik.

szerk.: az Exceles is egész könnyûnek ígérkezik nagy informatikai tudásommal.

Phileas írta le nekem épp a minap, én meg beírtam gyorsan, de csak painttel sikerült.
Link

Hõmérsékletbõl és harmatpontból hogyan lehet kiszámítani a relatív páratartalmat?
Illetve e helyett az is jó lenne hogy T-bõl és RH-ból hogyan lehet kiszámolni a Td-ot.

Nagyon köszönöm.

Szlovén oldal, de csak 72h-ig van:Link

Esetleg tud valaki ECMWF-es csapadék elõrejelzést,ami szabadon hozzáférhetõ? A szlovák oldalt ismerem.
Elõre is köszönöm.

Persze, elnézést! Nem írtam a oda, hogy a légköri "áramlatokra" gondolok itt. Természetesen (de le is írtam) a Golf meghatározza a ciklonok erejét, intenzitását és levegõjének a milyenségét. A másik dolog amire gondoltam, hogy ez lehet egy öngerjesztõ folyamat, hogy a vastag jég felett kialakult hideg mag megfelelõ feltételek mellett lezúdulva erõsítik a ciklonokat így azok összetörhetik, csökkenhetik a jég mennyiségét. Azért írtam, hogy valószínû ok-okozati összefüggésben vannak a dolgok. Természetesen megfelelõ nyomáselrendezõdés mellett.

Nem fordítva? Hogy a Golf áramlat intenzitása határozza meg a jégborítottságot és a ciklogenezist a térségben?

A jégborítottság maximum mindig március közepére esik, kivéve ha nagy a ciklonaktivitás. Így nem meglepõ a március végi vastag és olykor nagy kiterjedésû jég. A Golf bizony befolyásolja a jégméreteket, nem tesz jót neki. Sok enyhe levegõt pumpálhat fel, megfelelõ nyomási mezõ elhelyezkedése mellett arra a térségre. Viszont ok-okozati összefüggése is van a dolognak, ha a hidegleszakadéások azon térséget érintik az áramlást is befolyásolhatják.

Vajon a jégborítottság mennyire okozata a Golf-áramlat intenzitásának szerintetetk?

Köszi!

Azért durva, hogy március végén még milyen tél volt!

Jogos, nem is néztem már márciusban.
Köszi!

1979 március utolsó 10 napjában összeért, úgy tûnik.

Ezt így elsõre nehéz megmondani.

Az elmúlt 30 évet tudtam átnézni, abból egyszer, 1997 februárjában ért össze néhány napra, akkor is épphogy és nem klasszikusan, csak az izlandi jégnyelv kapcsolódott hozzá a kelet-grönlandihoz.

Íme link (jobb oldalon az 1997-es helyzet, a bal oldalon pedig egy óriási jégborítás 1979 februárjából): Link

Ui.: Kár, hogy eme linken is csak 1978-tól van nyilvános archívum.

A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?

Értem.
De milyen jól jött volna az archív konvektív elõrejelzés megléte.

Közben rájöttem egy dologra, amit még majd javítok. Az 1013-as izobár É-i végét húzhattam volna párhuzamosabban az 1012-essel. A Dunától É-ra fekvõ részekre gondolok most. Meg az 1014-es É-i vége is lehetne párhuzamosabb az 1013-assal. É-Khg-nél.
Pitom: Így már világos.

Ja persze nem is kell hozzá az ekvipotenciális hõmérséklet, északnyugat felé csökken a hõmérséklet, ahogy a szél északi-észkanyugativá válik. Igazából ehhez meg kéne magát a folyamatot is vizsgálni...

Sõt, hasonlítsd csak össze a nyomásnövekedés súlypontját és a radaron látható zivatarrendszer intenzív részét!
Láthatod, hogy ott nõtt a legnagyobbat a nyomás, ahol intenzívebb gócok vannak! Ez teljesen normális!
Szóval a térképet jól rajzoltad fel!

Amit rajzoltál... az egy cq-térkép, csak kicsit "hétköznapibb" megfogalmazásban...

Én így csinálnám a konvergenciát, sõt GFS analíziseket megnézve még egy frontvonalat is berajzoltam, igaz Európai analízis alapján: Link

A hidegfront vonalát a nyugati szélirányok alapján és nagyjából a 850hpa ekvipotenciális hõmérséklet erõsebb csökkenésének vonalánál húztam meg, lényegében szólva a hullámzó frontnak ott egy hideg elõrenyomulása lehetett.

Ja az alacsonynyomású központ pedig egy idõkép nyomásanalízis miatt van ott! Egyébként egészen reális a szinop adatok mellett is, mert a környéken sehol nincs konvektív esemény, ennek ellenére a Balatontól nyugatra északkeleti az áramlás, Pécs környékén pedig nyugati!

Ez a cq térkép jól hangzik, csak nem tudom, hogy mit jelent. Ilyen meghívásnak nem lehet ellenállni. Jövõ héten valamikor szerintem tudnék jönni. De sajnos csak délután. Majd írok pü-t hétvégén, ha így megfelel Neked.
Szerk: Jó lenne egy-két szinoptikus a rokonságban.