Bioszféra

Nekem is , a faj az természetes jelenség. A fajta már létrehozott nemesített egyed. A fajok közt meg vannak a sokezres aljfajok.

Hello! A fajtát tudom...
Nekem csak ez szúrt szemet: Faj
Nem tudom más, hogy nem vette észre eztet.

Látom, vicces kedvedben vagy.
Még hogy nem igaz? A fajta a növényeknél is a mesterséges úton, az ember által valamilyen célból (dísz, gyümölcs, zöldség, stb.) létrehozott, sokszor hibrid eredetû, kinemesített növényeket jelöli.

De a növényeknél ez pl. nem igaz!

Köszi, hogy elénk tárod a mûvészeted, úgy mint Tokaj-Hegyalja hû "megfestõje"..

Az õsz folyamán, a királyi csatornán fognak vetíteni egy ifjúsági filmet, mely Királyréten készült augusztus elsõ 3 hetében. Az egész film a Börzsönyben játszódik, rendkívül hangulatosnak és viccesnek ígérkezik. Jómagam is segítettem benne egy hangyányit. Matula kalandpark lesz a címe. Minden természetszeretõnek nagyon-nagyon ajánlom!

Köszönöm. Képaláírás cserélve.
Sajnos másik oldalról nem tudtam volna lefotózni, csak ha lerombolom a hálóját és arrébb rakom a pókot.

Faj, a fajta a kutyák, disznók és egyéb ember által kitenyésztett állatkák sajátja.
Koronás keresztes, habár ez a hasikája. :-)

Link
Pókfóbiások csak óvatosan.
Valaki meg tudná mondani milyen fajta amúgy?

Tegnapelõtt este Pilisen megálltam a tehervonattal éjszaka. Felkapcsoltam a fülkevilágítást, és egy ilyen jószág landolt a homlokablakon. Nézelõdött egy ideig, majd továbbállt. Jópofa volt, ahogy kíváncsian tekingetett a fülkébe.

Kert meglocsolva, bár lassan már ott tartunk, hogy ha egész nap locsolnék, az sem lenne elég. Grrrr!

Bezony, nagyon ott vannak, hangulatosak. Kess, egy tipp: 1024-ben vagy 1200-ban webre tökéletesen elegendõ, egyrészt a leméretezés elég rossz minõségben történik a böngészõben (sokkal rosszabb, mintha akár egy egyszerû programmal leméreteznéd!), másrészt a betöltési idõ... Hát még 15 megás nettel is több másodperc képenként.

Fantasztikus képeket csinálsz!!! :O

21es, Noli köszi!
Néhány mai:
Link Link
Link Link Link

Ha esetleg valakit még ez is érdekel.
A szegedi Fehér-tó (és Maros) madárvilága napjainkban(2011) Kommentár nélkül.
Link

És fent van a madaras videó! Én már haramdjára néztem meg! Kihagyhatatlan!

(Az újjáéledt vízivilág a belvízek következtében.) Link

Köszi a kimerítõ választ!
Egyébként nagyon szép jelenet; szinte egy eltorzított szívet formáznak potrohaikkal.

Nekik ez jelenti az egyetlen és ösztönös szerelmi pózt. A hím rabló van elöl, aki megragadja a nõstény torát, ezután megtölti ondótartóját, majd a nõstény addig nyújtja elõre potrohát, amíg eléri a tartályt. Ha létrejött az így formált lánc, a hím megtermékenyíti a nõstényt. Képesek ebben a lánc alakban is repülni, vízpartok közelében gyakorta látni e lomhán fel-le repülõ szerelményeket.

1+2 ízeltlábú azoknak, akik kedvelik õket:
Link
Link Öööö, ezek itt a második képen micsinálnak, hogy egyik a másik nyakára ül, de közben a másik meg alulról támad???

Mai fecskejárás jelentés, Szarvas: Fecskék már csak elvétve láthatóak. Kivétel pl. egy pár, amelyik a gátõrházban most építi a fészket a második költéshez. Vagy géndefektesek, vagy jobban ismerik a hosszú távú elõrét, mint az emberek. A szomszéd gólyák még itt vannak, azok is legtöbbször korábban indulnak. A fiókákat már a hónap elején világgá zavarták.

Szenzációsak!!!!

Borzasztó egy galeri lehet, nem lennék a szülõk helyében!
Príma képek.

A késõ délutáni etetés pillanatképei: /remélem, nem uncsi/
De elõbb a kakukktojás_: Link

Link Link Link Link Link
a kis "méregzsák": Link
minden jó ha a vége jó Link

Talpalatnyi zöld - Nagyvárosi madarak Link
Hihetetlen jó ez a mûsor. Ha kedvelitek a madarakat és van felesleges fél órátok, akkor nézzétek meg.
A tegnapelõtti mûsor még mindig nincs fent, de majd azt is linkelem. Ha jól látom hónaponta jelentkeznek új mûsorral.

Még így megszaggatva is olyan tiszteletet parancsoló mérete van.

Link
Igen, tölgy-selyemlepke.
Érdekes, hogy pomt egy behurcolt fajt sajnálsz meg, de kezdeti lépésnek nem rossz.

Link

Vasárnap 8 óra fele az egyik benzinkútnál találtam rá. Akármennyire is rovarfóbiás vagyok már már megsajnáltam. 10-15 cm környéki szárnyfesztávja lehetett saccra.Méretes élõny annyi szent.
Ha jól sejtem róla lehet szó: Link
Igaz Szekszárdon készült a fotó,de az részlet kérdés

A korabeli tudósok nem földhözragadt technikai problémákat akartak megoldani -a Nagy Titok megfejtését keresték, miképp az alkimisták (persze "aranycsinálással" is foglalkoztak, de filozófiájuk ennél lényegesen sokrétûbb és mélyebb volt).
Az egzakt tudomány mára elvesztette filozófikus, metafizikai együtthatóit. A modern emberek többsége szerint nagyon helyesen. Tévednek -fentiek nélkül nincs mûvészet, törvény, sõt igazi tudomány sem. És hol marad a talány, a csoda, a távolság lebírhatatlan vonzása? Az embert éppen utóbbiak sarkallják intellektuális teljesítményekre!
A természet kis csodáival kapcsolatban elmodok egy rövid történetet. Nemrégiban a réten sétálva figyelmes lettem egy száraz kóró-szárra, melyen lágyszárú kúszónövény tekeredett fel. A menetek az óramutató irányával ellentétes forgással emelkedtek, Azt régebbrõl is tudtam, hogy a kúszónövények többsége így viselkedik, és azt is, hogy a csigaházak kivétel nélkül szintén az óra járásával ellentétesen csavarodnak fel. Tudtam -de nem gondoltam végig a következményeket. Most szinte fõbe kólintott a dolog talányossága és filozófiai mélysége. Ugyanis semmiféle evolüciós elõnye nem származik se a kúszónövényeknek, se a csigáknak az ilyen formákból. Ha ellentétesen tekerednének fel, az ugyanolyan jó lenne. Ráadásul ilyen, fejlõdéstanilag egymástól messze álló élõlényeknél láthatólag ugyanaz a struktúrális elv érvényesül. Mintha a természetben a forma lenne elsõdleges a struktúrákkal szemben, mintha mégiscsak lenne valami a platóni idealizmusban.
Néhány jelentéktelen gaztól egy perc alatt az univerzum alapszerkezetébe! Ne mondja sanki, hogy nem csodálatos az élõk világa!
Még valamit el akarok mondani, mivel olvasom, hogy ki akartál lépni a fórumból. Ne vedd rossz néven, otromba hízelgésnek tõlem, aki szintén "öreg motoros" vagyok. Elég sokat olvasok, de mostanában már kevés olyat, ami az elismerésemet kivívná. A Te írásaid között találtam ilyeneket -ennyi.

Sajnos, ilyen a korszellem (vagy inkább divat?). A rousseau-i "vissza a természethez" mára "el a természettõl" formára módosult. Pedig érdekes módon, a nyugati civilizáció a 60-as, 70-es évekre torkig lett a saját technikájával, denaturált dolgaival, elkezdett vonzódni az egészséges, természetes életformához -pl. akkor hódított a jogging- és a természetes anyagokhoz a mûanyagok ellenében.
Mostanra ez a tendencia teljesen megfordult, soha ilyen "mûvi" nem volt a világ, mint éppen napjainkban. Gyanítom, hogy ebben a számítógépek a ludasak, az ipari forradalom harmadik "fordulója" friss szellemi municiót adott a technika szerelmeseinek kezébe. Persze, semmi bajom a digitalizációval -enélkül nem is írogathatnék itt a fórumon. Semmi bajom, ha nem válik önjáróvá és kizárólagossá. Sajnos, minden emberi konstrukció hajlamos ez utóbbira: minél fejlettebb, specializáltabb, annál inkább magába fordul, s míg belvilága egyre tökéletesebb és koherensebb, addig egyre kevésbé hajlandó tudomást venni a "külvilágról", a hatókörébe nem tartozó dolgokról. A kifejlõdött Római Birodalmat is csak a saját mediterrán világa érdekelte, a föld más részeit -bár tudomása volt ezekrõl- érdektelennek, értéktelennek tartotta (pedig mennyit profitálhatott volna, például, Indiából!)
Sajnos, ilyen az általam egyébként nagyra értékelt egzakt tudomány is. Saját érvényességi körén belül mindent meg tud magyarázni, minden problémát képes megoldani. Az érvényességi körén kívül esõ jelenségeket hajlamos negligálni, nem létezõnek feltüntetni -így tökéletesnek látszik. A természettudomány már mindent tud az élõ természetrõl, ezzel már végzett, hogy úgy mondjam. Mi felvillanyzó volna hát ebben? Ami felvillanyzó, az a számítógépek virtuális világa!
Teljesen más szemlélettel kellene néznünk a tudományt, a megismerést. Ennek régebben mindig volt filozófiai, metafizikus együtthatója.

Sosem értettem, miért ezt a "koktélparadicsom" nevet adták a szerencsétlen zöldségnek. Angol neve cherry tomato, ami véleményem szerint sokkal találóbb elnevezés. Hívhatnánk mi is cseresznye- paradicsomnak, ha már egyszer cseresznyepaprikánk van... A paradicsomról nem kifejezetten a koktélok jutnak az ember eszébe.
Ettõl függetlenül nagyon szeretem a koktél (cseresznye) paradicsomot. Az összes többi fajtánál sokkal jobb ízû.

Köszönöm a kiegészítést! Én borzasztóan szeretem a varjakat, ill. a varjúféléket, iszonyú okos madarak és nem utolsó sorban gyönyörûek. :-)

Láttam egy dokumentumfilmet kb 10-15 éve, melyben a vetési varjak álloménycsökkentésérõl is esett szó. Abban volt, hogy a fészekpusztítások és a kilövések mellett használtak vegyszeres módszereket is. Ennek volt "humánusabb" módszere a sterilizálás. A csaliként kitett tojásokba fecskendezték az erre alkalmas anygot.Viszont reggel rosszul emlékeztem és nem tömegesen alkalmazták, ráadásul nem is volt annyira elterjedt.

Azt is nagyon szeretem, igazából mindenféle paradicsomot szeretek. Az meg külön jóság, hogy sokféle van belõle, mindegyik más ízû. :-) Ha reggel lesz erõm, megyek is venni pár kilót aszalni való fajtát. :-)

Nocsak.. Nekünk van sárga, ámde szendvicsparadicsom méretû (közepes méretû, hosszúkás fajta). Az íze a koktélparadicsom ellentéte, kellemes lágy ízû, édes. A koktél igazi kis ízbomba, markáns savas, de én mindkettõt nagyon szeretem.
Koktélparadicsomból nagyon sok lesz Tele vannak a tövek roskadásig. Szerencsére betegségek ellen is ez a fajta bizonyult eddig a legellenállóbbnak.

Az eddigi legkorábbi élõlény nyomait találták meg: Link

Az imént láttam, amint egy ragadozómadár elkap egy fecskét. Túl gyorsan történt az egész, meg nem is vagyok a ragadozómadarak nagy tudora, de mintha ölyv lett volna. Kb. 4-5 méterre röppent el tõlem a zsákmánnyal...látványos volt, az biztos.

Ne is emlegesd! Olyan paradicsomot kaptam egy kedves barátomtól, ami apró, sárga és körte alakú. Valami állati finom volt!(a sárga amúgy is kevéssé savas, mint a piros)

Varjútémához: nálunk vetési és dolmányos is elõfordul, ugyan utóbbiból több van, azért a vetésieket sem kell félteni (nálunk). Csóka is akad, városban is láttam, várostól távolabb is. Paradicsom. :-)))

DDDD
Nem nagyon akart lemorzsolódni róla.. (bevallom, kicsit dörzsölgettem ujjbeggyel, de nem szerette, így nem erõsködtem.)

Az elõbb elfelejtettem megkérdezni...Valaki nézte tegnap a DunaTV-n a "Taplatanyi zöld" címû mûsort? Nagyon jó volt. "A 2010-es rekordmennyiségû csapadék következtében keletkezett belvizeknek jótékony hatása is volt. A Kiskunság élõvilága újjáéledt. A gólyatöcsök és gulipánok soha nem látott számban lepték el az Alföld vizes élõhelyeit."
Még nincs fent a szerverükön a videó, de ahogy ott lesz majd linkelem.

A vetési varjak fészkelõ helyet váltottak valami miatt. Az okot nem ismerem. A Kárpátokban fészkelnek. A dolmányosok élettere lényegesen megnõtt, azért szaporodtak el. Nyáron felénk is csak dolmányosak vannak, õsszel viszont megjelennek Szarvason a vetésiek többtízezres (százezres?) csapatokban. A ligetben éjszakáznak, nappal a környéket járják. A 44-es út az elszóródott gabona miatt tökéletes élelemforrás számukra. Békéscsaba környékén is nagyon sok telel. Gyerekkoromban a vetésiek a szántó traktorok után csapatokban bogárásztak, egerésztek, manapság csak a sirályok teszik ugyanezt. A környékünkön nem tudok múltbeli varjúellenes akciókról, a varjúkölyökleves sem volt divat errefelé. Az élõhely a mezõgazdaság nagyüzemivé válásával csökkent: táblásítás, dûlõutak melletti fasorok kivágása, stb, de erdõterületek (viszonylag háborítatlanok is) maradtak, de (szinte?) sehol nem fészkelnek vetésiek felénk. Megkérdezem majd a Körös-Maros Nemzeti Park valamelyik madarászától.

Sok különbség van azért Veszprém és Szeged közt élõhelytípust illetõen. Nálunk pl. a baglyok se jönnek be telelni a városba, pedig nagy fák vannak bõven itt is. Macskabagoly van, de az állandó lakos a belvárosban.
Gondolom, felétek viszont télen nem jár hajnalmadár - na õ meg minden télen idejön, szereti a Várat illetve a sziklákat körülötte, õ kimondottan a szirteken élõ madár, ide is csak a sziklák miatt jön be.

Köszi a leírt megkülönböztetést. Távcsõvel majd holnap meglesem õket. Most reggel "károgtak" a másik tízemeletes tetején az antennán, de már továbbálltak. Gondolom indul a napi elfoglaltás, az életben maradás...

Már jó pár éve nem látom azt a férfit, aki rendszeresen mászkált itt egy felnevelt csókával. Mindig a kezén és a vállán volt. Idõnként elreptette, de utána visszarepült hozzá.
Természetesen a fiókákat, tojásokat nem lehet eltulajdonítani, mert bûncselekmény.
Az interneketen ezt találtam.
Szaporodása: "Fészkelni odvas fákban, épületek üregeiben, beugróiban szeret. Tartós párkapcsolatban él párjával. A tojó májusban rakja le általában 5, világos kékeszöld színû, sötét foltos tojását."
Amúgy találtam egy pár képet az említett víztoronyról, ahol kb. saccra a város csókáinak a 70-80%-a lehet.
Noli! Ha arrafelé nem látsz, akkor én elég jól "el vagyok látva". Igen szerencsés vagyok.
Szóval a víztorony repedéseiben laknak és szinte belövellik magukat, ahova a fiókáknak visznek táplálékot. Nem tudom mi lesz, ha kinövik és egyáltalán hogy is lehetett, mikor az elsõ példányok megtalálták ezt a helyet... Vajon még lehet ilyen alkalmas hely a számukra a városban? Ezekszerint sokszor csak ezen múlna, hogy egy adott helyen igazán elterjedjenek...
Repkedõ csókák. Link Link
Ücsörgõ csóka. Link
És a csókák a lakhelye: templom és víztorony. Link

Én csókát még az életben nem láttam szabadon (csak állatkertben..). A dolmányosak az elmúlt 7-8 évben szaporodtak fel annyira, hogy már Veszprémben is azok vannak, régen csak Füreden láttam õket.

A hollónak vélt madaraidnak figyeld meg a farkát, ha repülnek: ha rombusz alakó, hátrafelé mutató csúccsal, akkor holló Link , ha enyhén lekerekített, majdnem egyenes Link , akkor varjú.

Ez érdekes. Egy nagyon éles határvonaluk lehet, talán a Duna mentén.(?) Itt ilyenkor szinte se vetési, se dolmányos sincsen. Télen még dolmányost is csak hébe-hóba látni errefelé. Itt az az egzotikus. Viszont ilyenkor reggel mindig "károg" 2 példány a szomszéd ház tetején, de szerintem azok hollók lehetnek...
Csókák is vannak Szegeden két helyen: A rókusi víztorony magaslatán a repedésekben költenek és laknak, illetve a mars téri templom tetején. Az említett helyeken szinte hemzsegnek.

Ezt hogy érted, hogy vegyszeresen sterilizálták õket? Én csak arról tudok, hogy a 70-80-as években módszeresen leverték a fészkeiket a telepeken és ezért is csappant meg a számuk.

A vetésiket vegyszeresen sterilizálták, gondolom ez a dolmányosokra nem hatott, vagy az alkalmazás módszere miatt õk nem kaptak belõle. De ez csak tipp. Pontosabban adalék.

Estefelé volt egy kis hangzavar.
A tettesek: Link Link Link Link
Itt is alszanak a dróton, jól összebújtak négyen.

Egy dolgot nem értek. Gyerekkoromban a dolmányos varjú annyira egzotikus madár volt a környékünkön, hogy talán ha tízévente láttam. Most meg a vetési ilyen, s minden teli van dolmányosokkal. Milyen élõhelyi átalakulás ennek az oka? Pl. a Németalföldön egyáltalán nem láttam vetésit, de a dolmányosok annyian vannak, mint itt a verebek. A Balcsi környékén is csak dolmányosok vannak. A víz miatt, vagy miért?