Bioszféra

Ezt már hányszor átbeszéltük! :-))

Nem panír az, hanem homok. Biztos a pride-ról ment Ágihoz :-)

Beteszem ide is ezt a nyers videót Link

Jajmár! Kicsit ki kell mozdulni a természetbe, ennyi az egész. De azért köszi!
Egyébként mikor megállt elõttem, még valami mondatfoszlány is elhagyta a számat, ekkor még semmi reakció nem volt részérõl, csak miután felálltam.
Hoztam még néhány fotót.
Aki nem veszi le a szemét az idegenrõl: Link Link
Ill. néhány tegnapi, 1 cincérrel megspékelve: Link Link Link Link
Gábrusznak: Link

Szerintem inkább a fotóst kellene immár elõterjeszteni egy Dr. Dolittle-díjra.
Azért a nyúlfi is jópofa, remélhetõleg hamar benõ a feje lágya. Nincs annak semmi baja, csak információéhsége nincs arányban a veszélyérzetével.

kess: Gratuli, lassacskán egész jó kis teríték jön össze!

Köszi! Magamban én is ezt a magyarázatot adtam az esetre.

Jó képek, igen ez egy fiatal mezei nyúl, még valószínûleg nem látott embert. Én is találkoztam már így kölyök nyúllal. Egyébként lerí róla hogy süldõ!

A vadnyúlnál nem látszik, hogy milyen idõs. Szerintem bajban van, azért is merészkedett a közeledbe.
Lehet az is, hogy népes családját érte baleset, beestek egy kõ-verembe, ahova nem tud a nyuszi bemenni. Szoptatós anya-nyúlra gondolok,azért is soványka, te gyereknek hitted.
A háta is meg van tépve. Nem vicc, keresd fel a helyszínt.
Link

Köszi, bár azért annyira nem lettek jók, inkább csak amolyan "illusztráció fotók".
A kép lehet, hogy kicsit csalóka, még igen fiatal volt.

Kess; talán az év vad fotója készült el. Varázslatos. Mind három kép díjat nyerne. Azok a szemek!
A háttérben pedig van valami, amit nem tudunk. Éhség nem lehet, bár kevés zöldet látni.Talán segítségért kiáltana, ha tudna.
Menj vissza, talán ha követni tudnád, meglenne a válasz.

Fél méterre közelített meg : Link Link Link Aztán mikor egy lendületesebb mozgást végeztem, huss..

Én is sokszor csodálkozom hogy sokan vajon miért nem kíváncsiak arra mi zajlik köröttük levegõben-földön-vízben. Talán nem túlzok, de már méteres sugarú gyepen is annyi látnivaló akadhat hogy nem gyõzi lesni/elbeszélni az ember, hát még esetleg fotózni is hová fut a kis bogár mit les a pók, hová-merre araszol a kukuc, merre robog a "turbo-csiga", mirõl "beszélgetnek" a madarak, bámulni a virágok bonyolult fraktálokkal modellezhetõ szirmainak elrendezését Vagy tudják-e hogy a kutyaugatás egyetlen vakkantása lelassítva szabályos farkasvonítássá változik? Persze haszontalan idõpazarlás, mert nem "trendi" a haveri körben... A szülõk felelõssége, az õ türelmükön múlik minden, ennek hiányában nem a szülõk hanem környezetük hatásai vezetik a gyerek érdeklõdését rendszerint kedvezõtlen irányba. Ha ötéves unokámmal kavicsot falevelet szedtünk a vízparton, ezer kérdése támadt és mindegyikre értelmi szintjéhez mérten, de válaszoltam. Ha bárhol bármi újat látott hozzám szaladt vele, dolgom félretettem, sosem intettem le hogy "nem érek rá ne zavarj" inkább megdicsértem ha kérdezett, ami felerõsítette érdeklõdését és kíváncsiskodását. Azt vélem itt a probléma a szülõk nem érnek rá vagy nem is igen akaródzik ráérni, hatása ismeretes

Kölökkori mérgezésem miatt nem szeretem a gombát úgy általában, de a rántott õzlábkalap sok-sok tartárral nagy kupac hasábburgonyával/rizzsel nyamm... egyetértek, korlátlan mennyiségben jöhet

Bubu köszönöm kérdésedet. A múltkoriban elmondtad súlyos egészségügyi gondjaidat, ahhoz képest semmi bajom ha leszámítjuk lassan hat éve történt szívmûtétem okozta korlátokat. Egy változást érzékelek, erõsen ingadozik mostanában a vércukrom-vérnyomásom amit paralel változó fizikai- és hangulatállapot kísér. Fizikai állapotom/erõnlétem javítja idilli környezetem, szellemi teljesítõképességem úgy vélem koromhoz illik. Reggeli tornám után játszom néhány "blitz/rapid" (1-15 perces) sakkjátszmát a géppel mesterfokozatban és kitekerem a Rubik kockát (általában 1-5 perc). Mindez nemcsak szellemi és testi torna hanem "állapotfelmérés". Nevessetek ki, ehhez fejlesztettem egy kis programot is, rögzítve aznapi fizikai és szellemi teljesítményeimet, vérnyomásom/vércukrom, mikor mit ettem és nem mellesleg az aktuális idõjárást hogy a grafikonok változásaiból kiszûrjem mitõl eredhetnek mélypontjaim. Hát nem ugrott ki szignifikancia se ételre, se az idõjárás változásaira se fizikai igénybevételre. Pszichikai okokból eredhet mert öregnek sem érzem magam mégis eltûnt a "hajtóerõm". Félrevonultam a világtól, szinte csak a bolondériáimnak élek, de a külvilág hatásai elõl nem tudok elzárkózni és azokat érdemben befolyásolni sem vagyok képes ami ránehezedik kedélyállapotomra. Maradva Hofinál: "egyéni szociális probléma" de két kisebb fiam és külön élõ exfeleségem (gyermekeim édesanyja) egyre súlyosabb helyzetben van, harmadik fiam helyett én fizetem a neki felvett hitelt amire házam a fedezet és nem szeretnék hajléktalan lenni. Két "befutott" idõsebb fiam becsületesen segít családunkban ott ahol épp "vészhelyzet" támad, de ez hosszú távra nem megoldás. Csupán a második fiam nemrégiben indított vállalkozása csillant némi reményt, de semmi nem megy máról holnapra. A várakozás ilyen körülmények között idegõrlõ mely az én erõsnek mondott idegrendszeremet is kikezdi. Hofival zárva: "gond van gond..." Bocs a személyes elemekért T. Modik, nem Bioszféra téma ha gondoljátok nyugodtan töröljétek de a Társalgóba ne dobjátok mert nem a "nyilvánosságnak" szánom csupán kedvelt fórumom kedvelt tagjainak megértésében bízva petyegtettem le Bubunak válaszomat

Inkább õzláb lett volna.. tartárral.. sok..sok tartárral.. sok õzláb..

Ilyen volt gyárilag, a fene se tudja, honnan bújt elõ..

Lehet, hogy rántva finom csemege

Diófacincér talán, de miért paníroztad be?

Örülök, hogy nem lett belõle probléma. Ne, ne hagyj fel filóiddal, amiben a házad körüli bioszféra milliónyi apró mozzanata közül elemezgetsz hol logikusan, hol laikusan egy kiragadott "csodát", s amit mindig feltûnõen választékosan elõadva elénk is társz. Amikor olvaslak, mindig rádöbbenek, hogy milyen felületes és egyszerû gondolkodású (írjam azt: együgyû..?) a mai fiatalok többsége, akiknek ezen apró csodák megfigyelése, "gondolataik" fejtegetése, mozdulataik elemzése mind a nagy semmit, haszontalan idõpazarlást jelenti..

Link Tegnap este grasszált a placcon..

Éppen kezdek készíteni egy video- fájlt a fényképezõmmel, sajnos kamerám nincs, de a hangok elég jók. (HP-735)
Meg aztán végre beállítottam a levelezõm, hogy az 1 Mb.-nál nagyobb fájlokat is darabolás nélkül küldje el a címzetteknek. Sok kellemetlenség volt ebbõl eredõen, mert nem tudták elolvasni, megnyitni a fájlokat.

Te, figyelj haver! Hofi Géza kedvelt betét megszólítása.

Már velem is elõfordul néha, hogy valamiért, fene tudja felmegy-elmegy a gondolkodásom fonala erre-arra. Szerintem a közelgõ frontok is bele szólhatnak a kedély állapotunkba, amit késõbb, pár nap óra után már meggondolandónak fogunk fel.
Semmi gond ugye?

Jaurinum el kell ismernem, alapjában igazad van. Ha nem is cenzúrázni de valamelyest körül kell határolni a témákat hogy ne legyen zûrzavar. A rendezettség érdekében meghatározott területek alaposabb tárgyalására illetve a témát ismerõ szakemberek ismereteinek átadására szorítkozó fórumkategóriákon belül kell maradni.
De- a szokásos "DE" (Innen OFF-ban mert nem biztos hogy mindenkit érdekel )
Bármely fórum nem csak szigorúan elméleti síkon mozog. Az elméletet is szokás képi anyagokkal illusztrálni illetve nemegyszer épp egy képi anyag indít el elméleti fejtegetéseket. Ha jól sikerült vagy tartalmában érdekes fotó került a fórumra, szokásban volt megdicsérni. Úgy vélem, természetes hogy a dicséret az adott fórum hozzászólásai között jelenik meg. A dicséret egyúttal keveredhet mások jobbító szándékú tapasztalataival is afféle "vadásztanácsokkal" jellemezve/segítve egy adott rovar- és állatfaj szokásait vagy légköroptikai/csillagászati jelenségek felbukkanását/lefolyását. Palui témájánál maradva, még két pókfaj fotózása is eltérhet ha nem "bemutató tájanatómia" jelleggel készül (ennél sem mindegy hogy élõ alany természetes életterében vagy egy tetem mikroszkóp alatt). Egy hálós vagy rablópók "egyéni személyiségjegyeit" kiemelõ képen testhelyzete és látószöge meghatározó lehet akár az emberi portréknál. A hasonló életmódot folytató fajokon belül is sokat számít a méret, sokkal nehezebb egy parányi színészpókot fotózni mint egy átlagos rabló- vagy karolópókot. Ha nem "mûtermi" felvétel CO2-vel bénított alannyal, ismerni kell szokásaikat pld. mikor-miért-mennyi idõre torpannak meg (melyik hajlamos "ácsorogni") milyen terepen hogyan haladnak stb. Követésüknél tudni kell hogyan közelíthetjük meg õket, milyen szögbõl hagyják ezt (ehhez ki kell tapasztalni látó- terüket/képességüket mely szorosan párosul "védekezõeszközeikbõl" eredõ szokásaikkal). Sikeresen "becserkészve" õket, megfelelõ kontrasztot adó fényviszonyok mellett érdemes elkattintani a gépet, ami már fototechnika de szorosan hozzátartozik az adott faj életszerû fotózásához saját életterében. Ebbõl eredõen óhatatlan a keveredés vagy "-innen kezdve menjünk át a Fotóiskolába-" ami (szerintem) "törés a beszélgetésben". Én úgy éreztem, a Fotóiskola alapvetõen "mûvészi" célzatú, ahol egy kép szintjének emelése érdekében a technikai részletek mindenre kiterjedõ alapos megbeszélése történik. Ami viszont egy adott fórum témájában megjelenõ fényképpel kapcsolatos, talán nem elvetemült széttagolás ha pld. a meteorfotózás vagy légköroptikai jelenség fotózásának és utómunkáinak trükkjeit a Csillagászat vagy Légköroptika fórumon ismertetik. Természetesen magától értetõdik, ha az alaptémától végletesen elszakadva hosszas polémia keletkezik pld. túlkontrasztozás vagy "pixelgyurmázás" miatt, vonuljanak át a Fotóiskolába. Ez a véleményem.
Elismerem hibámat, kávé/pipa mellett "elfilózva" gondolataim nemegyszer addig láncolódnak míg végül egészen más fórumtémába csapongok. Igyekszem leszokni róla, filóim talán észrevehetõen rövidebbek lettek a korábbiakhoz képest. Meglehet, az is hiba hogy csak három (Bioszféra-Légköroptika-Csillagászat) fórumon nézek körül és ott írom le véleményem mely így aztán nemegyszer átnyúlhat más fórumterületek témakörébe.
Tegnapi esti, értetlenségemet követõ hirtelen "felindulásom-elindulásom" magyarázata hogy valamiért fásult fáradtságérzet telepedett rám jó ideje, mely megtöri a motiváló kíváncsiságot és érdeklõdést. Majd elmúlik vagy én múlok el Felfortyantam-elmúlt, elnézéseteket kérem a kitörésért. Megkedveltem és sajnálnám itt hagyni a Metnetet/Benneteket (sokat járom a netet ez a hely a "béke szigete" itt érdemes "lehorgonyozni") nem mellesleg sokat lehet tanulni Tõletek az élet minden területén. Talán vissza kellene térnem a félbehagyott fotózáshoz mert az emlegetett "szépreményû" videokamera kihasználhatóságát keresem, de sokkal körülményesebb a vártnál és ettõl is elkedvetlenedtem. Remélem átlendülve a holtponton sikerül még sok érdekes dolgot bemutatni a fórumokon Senkivel semmi bajom, bocs a kavarodásért
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Nálunk a magnólia és a "labdarózsa" virágzik.

Óh jaj.. Bocsáss meg Lord, én kértem a moderátorokat, hogy a fotótechnikai elemzéseket tartalmazó hozzászólásokat helyezzék át az éppen erre a célra létrehozott Fotóiskola fórumba, mert ott bizonyára többeket érdekelhet a téma.
Légy szíves, ezért ne sértõdj meg, én továbbra is élvezettel olvasom a hozzászólásaid.

És még nálunk tavaszodik késõn?
Komolyra fordítva a szót, ez történik akkor, ha egy aszályos idõszak után hirtelen csapadék van, ebben az esetben az aszály = tél, a csapadék = tavasz ("szavannai tavasz").

Lehet hogy öregszem és romlanak a képességeim, de nem értem az áthelyezést hiszen mindössze megdicsértem Palui képét, emellett a pókfóbia talán nem Fotoiskola téma.
A fórumtéma megítélése a Ti dolgotok, hogy én mit gondolok Rólatok az én dolgom. Túl sokáig jártam ide, sok minden megváltozott 2004 és 2011 között, ennyi elég is volt. Kérem felejtsen el az is aki szimpatizált velem az is aki utált filóimért. A Képtárban pardon Médiában letett képeimet kérem törölni mert nem kívánom itt hagyni (saját szellemi termékem, sok munka van bennük) és törlési lehetõség nincs a szerkesztésben. Az esetleg engem kedvelõknek minden jót kívánok.
A regisztrálásomat mindkét nicken (Lord Akela-TCuCb) kérem törölni

A gombászó helyeim ma is kaptak kb. 20-25 mm csapadékot, így a hétfõivel együtt már 50-60 mm közötti a heti esõmennyiség, így itt gombaügyileg a jövõ héten sem lesz teljesen reménytelen a helyzet. Az Õrségbe menet nem álltam meg, hogy be ne kukkantsak egyik helyemre, ahol frissen kibújt ízletes vargányákkal találkoztam. Sajnos komoly gombászásra ma nem volt idõm, de holnap hajnalban a szalafõi gombászprogramra menet majd begyûjtöm õket, ha már úgyis kell még a kiállításra gombákat szednem.

Bár egyedül bóklásztam, hangosan köszöntöttem õket, annyira tetszettek nekem is, ahogy a tüskés fejecske-csoport tolja fel az erdõ talaját. Új élet születik-érzés.
A meteoritdarabka-fotózásra valószínûleg még csak eztán fogok ráállni.

Egy kis anti-bio pókászat: Úgy negyven éve áltiskolás gyerekkoromban még azt oktatták, hogy a sötét, tudatlan múltban mindenféle kuruzslók pókhálókkal kezelték a sebeket, de bezzeg a mai orvostudomány... A nem éppen közeli múltban kiderült, hogy a pókháló nagyon erõs antibiotikumot tartalmaz. Azóta elég gyakran eszembe jutott, és a következtetéseim: valószínû, hogy feltaláltam a spanyolviaszt és a csõben a lyukat: Az lenne csoda, ha nem tartalmazna antibiotikumot. Ugyanis:
0./ A pókháló anyaga fehérje.
1./ A pókhálónak az anyagmennyiségére vonatkoztatott fajlagos felülete óriási.
2./ A pókhálók (vagy egyes típusú fonalai) ragadósak. Minden porszem, felületén baktériumokkal hozzá ragad.
3./ Az elsõ hajnali harmatra a pókháló elrothadna, ha nem lenne benne antibiotikum. Ez meglehetõsen gazdaságtalan/energia pazarló lenne a pókok számára: minden reggel új hálót kellene szõni. Az evolúció itt is tökéletes muinkát végzett, volt rá ideje.
4./ Az, hogy a pókháló sebgyógyító hatása mióta ismeretes, nem tudni: lehet, hogy a Homo Sapiens egy-két százezer éves léte alatt jött rá, de lehet, hogy sokkal õsibb: a csimpánzok is végeznek bizonyos növényekkel önmagukon gyógykezelést.
5./ Rendkívül valószínûnek tartanám, hogy az elõbbiekre én jöttem volna rá elõször.

Ui-1: úgy látszik, hogy az evolúció csak tökéletes munkát tud végezni.
Ui-2: Kölyökkoromban semmi problémám nem volt a pókokkal. Most van egy enyhe-közepes fóbiám velük szemben, de fogalmam sincs, hogy mikor és miért alakult ki.

Maximális tisztelettel mindenkinek: Lujó

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Fotóiskola (#7243)

Itt van még egy kivágat az eredetirõl. Közelibb, ezáltal nagyobb, és sokaknak még félelmetesebb:
Link

De szépek azok a tõkegombák, ahogy óvatosan ki akarnak bújni az avar alól! Gyönyörû a ciklámenes kép is. Azért az nagyon jó, hogy az idõjárást figyelõk többsége mennyire szereti ezeket a természeti mütyüröket, legyenek azok gombák, rovarok, meteoritdarabkák stb.

Jelentem, itt a tavasz! Látóhegyen virágba borultak a kökények, nyílik a legyezõfû meg a télizöld is...

További képek: Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Fotóiskola (#7242)

Így van, kimondottan szeretem õket... fotózni. Ugyanazzal a bátortalansággal, mint pár évvel ezelõtt Fóbiám megmaradt, csak már kevésbé zavar
Köszi a dícséretet!

Nálam e két érzet rapszodikusan változik, de legtöbbször együttesen jelentkezik: gyûjtök is és fotózok is. Ma is így tettem, végre találtam és gyûjtöttem érdestinórut: Link (Leccinum pseudoscabrum, gyertyánosban), és fotóztam tüskés szépségeket: Link (tüskés pöfeteg) és Link (tüskés tõkegomba).
Valamint elhoztam a soproni erdõk örök díszét is.. Link

Ilyent azért mégsem próbálnék, mindenesetre egy falat párduccal már néhány éve erõsen kacérkodom, mióta egy ismerõsöm mesélt a tapasztalatairól.. Persze, ez nem olyan, mint a kisüsti, amirõl tudja az ember, hogy mennyit lehet belõle, úgyhogy megmaradok csak a szemezgetéssel.
---
Bölke: ezt a szöveget.. Nekem amolyan 2017-es szlengnek tûnik - majd meglátjuk.

Palui! Szerintem Te már kimondottan szeretheted õket! Gyönyörû kép!!! :-)

Tényleg nagyon látványos domború, vastag, fehéres kelepjával, sötétvörös termõrétegével, nagy, hasas tönkjével. Ráadásul aznap igazi "óriásokat" találtam, fél kilót biztos nyomtak egyenként. Mesébe illõ látvány volt. A szakkönyvek szerint ez a faj csak enyhén mérgezõ -dehát mégiscsak mérgezõ, nem enni való!

A közelgõ szarvasbõgésbõl fakadóan íme egy cikk, ill. egy cserkelés élménybeszámolója 3 év távlatából: Link

"a nõ vezette a porcelánkamionját" állati jó; bocs, de ezt még nem hallottam...

Húú bakker...
Egyszer én is hallottam, hogy kb 10 éve asszem Pécsen egy nõ annyi gyilkos galócás ételt evett, hogy magától a mennyiségtõl lett rosszul (meg talán valami hánytató gombát is belekevert, de ebben már nem vagyok biztos), ezt követõen a nõ vezette a porcelánkamionját a mellékhelyiségében. Kihívta a mentõket, bevizsgálták a cuccot, meg kikérdezték, azt nagyjából megállapították, hogy egy lépcsõháznyi embert félre lehetett volna tenni vele. A nõ meg megúszta egy közepes színesásítással.

Ez meggondolandó program....feleségem, persze én is, imádja az Õrséget.

De finom is tud lenni bizony a gyûrûs tuskógombás rizs.. Nekem mondjuk a kedvencem a sokak által nem szeretett rántott óriás pöfi szeletek. Másik dobogós a rántott gumós csiperke (mondjuk ez fiatalon meglehetõsen összetéveszthetõ a gyilkos galócával, bár illata, s rózsaszínesedeõ lemezei azért elárulják már akkor is). Mostanában viszont tiszta hülye vagyok, mert már sajnálom étkezési céllal leszedni a gombákat, egyszerûen sajnálom õket...

Link

Valahogy nekem errõl rögtön az jutott eszembe, hogy a Szentgáli tiszafás ledarálásának bemutatója ez egyben...persze errõl szó sincs, de érdekes egyveleg lesz itt... jó tudom, sokat kötekedek..Amiért ez eszembe jutott, az itt nem olvasható részletesen, de a Kuhn is képviselteti magát a nagy erdészeti, faaprító gépeivel..

Pókiszonyosok vigyázzanak!
Eddigi legszebb pókfotóm (szubjektív vélemény... ) egy Koronás keresztespókról.
Link

Szarvas: Az egyik nyaralóban egy kb. mázsás, sárból készült darázsfészket távolítottak el egy faház födémébõl. A Pestrõl jött darázsvadászok állításuk szerint ekkorát még nem láttak. A fészket már csak a darazsak által kartonpapír vastagságúra rágott farostlemez álmennyezet tartotta.
Másik darázs téma: Szilvórium alapanyag gyûjtése közben láttam, hogy rengeteg különféle darázs eszi a lehullott, érett gyümölcsöt. Egy nagyobb termetût (nem lódarázs volt) láttam, hogy nem az édességet kereste: elkapott egy kistermetû rokont. Ezzel magyarázatot kaptam a fák alatt talált darázspotrohokra. A darázslárvák húsevõk.
A lódarazsak sokszor szintén nem a gyümölcsöt keresik, de most még nem veszõdnek az ilyen hõmérsékleten elég fürge rokonsággal: a cefrés hordók peremén összegyûlõ muslicákat "legelik". Õsszel láttam õket is vadászni: a hullott gyümölcsön táplálkozó nappali pávaszemeket támadták .
Utálom a lódarazsakat: Évekkel ezelõtt megmentettem a fakitermelõktõl rönköstül egy odvas nyárfában lakó méhcsaládot. A rönköt alul-felül lezártam. Évekig eléldegéltek a kertemben. Nem dolgoztattam õket, csak gyönyörködtem bennük. Egy õsszel felfedezték õket a lódarazsak, majd néhány nap alatt teljesen elpusztították a családot.

Csak egy pillanat: Link
Cím nélkül: Link