Időjárási visszatekintő

Jöhet!
Persze csak azzal a kitétellel, hogy a március-április nem lesz hidegebb ennél
Mint ahogy akkor történt, a március végig fagyokat hozott Link
Legyen enyhe tél és fagymentes tavasz, aztán meg is voltunk!

Jaj, neee! A kora tavaszi február beindítja a rügyfakadást, és lényegesen növeli a fagykárok esélyét, vagy a korai virágzásból adódó elfagyásokat a gyümölcsféléknél. Ez még márciusnak is visít térségemben...Jobb az ha Sándor - Józsefig kussolnak a pacsirták!

Ki, mit szólna egy ilyen februárhoz?
Link
1998, Gyõr.

Befejezem saját, 1992-tõl íródó, már a 21. decembert is átfogó gyûjtésembõl a karácsonyi hóréteg-adatokat (azonban nálam 19 órai mérésekkel):

1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: -, x, 2
1995: -, -, 2
1996: 16, 16, 16
1997: -, -, -
1998: 18, 18, 18
1999: 1, 5, 17
2000: -, -, -
2001: 3, 3, 4
2002: 15, 14, 14
2003: -, -, -
2004: 1, 1, -
2005: 4, 5, 4
2006: -, -, -
2007: -, -, -
2008: -, -, -
2009: 5, -, -
2010: -, -, 10
2011: 1, -, -
2012: 1, -, -

Hótakarós nap volt, 21 év alatt:
-december 24.: 10 évben, azaz 48%-ban,
-december 25.: 7 évben, azaz 33%-ban,
-december 26.: 9 évben; azaz 43%-ban.

Mindhárom nap hótakarós, azaz klasszikus fehér karácsony: 6 évben, azaz 29%-ban.
Mindhárom nap hómenetes, azaz klasszikus fekete karácsony: 8 évben, azaz 38%-ban.
Legalább egy napon havas: 13 évben, azaz 62%-ban.

Reggel hét órai adatokkal sokkal szebben festene, ám az esti értékek jobban reprezentálják a havas napokat.

Íme az idei évvel frissített karácsonyi hótakaró-statisztika Budapestre vonatkozóan!

Tehát csak az ismétlés kedvéért: az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei szerepelnek.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhetõ vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elõ.

Továbbra is az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-tõl pedig a lõrinciek.

1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -
1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -
1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5
1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9
1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -
1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -

1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -
1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20
1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -
1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -
1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -
2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4
2011: 1, -, -
2012: 2, 1, x

Mindezek alapján a 109 évbõl hótakarós nap volt:
- december 24.: 27 évben,
- december 25.: 28 évben,
- december 26.: 32 évben.

Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel elõfordult:
- december 24.: 48 évben,
- december 25.: 42 évben,
- december 26.: 46 évben.

Továbbá a 109 évbõl:
- 58-szor a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhetõ volt;
- 36-szor a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt;
- 23 év pedig olyan volt, hogy a Karácsony mindhárom napjának reggelén mérhetõ vastagságú hótakarót jegyezhettek fel. Erre utoljára 10 évvel ezelõtt, 2002-ben volt példa.

Egy aktuális, de már egyben visszatekintõ cikk Tomkától a mostanában zajló érdekes idõjárási helyzetrõl, köszönjük! Link

Sokat agyalok azon, hogy mi kell ahhoz, hogy Benelux központú Ac épüljön föl. Régen, azaz 50-100 évvel ezelõtt ez még ki tudott alakulni. Manapság miért nem?

A mai napra már csak hófoltok maradtak (3 cm hó volt december 24-én este). A decemberi csapadék eddig 59,4 mm, az év pedig 490,3 mm-nél jár.

Nálunk is szerencsére elmondhatjuk, hogy fehér Szenteste volt, igaz nem a szûz hó változat, de sebaj.

Ebben bízom hogy a nagy hav és az elmúlt idõszak csapadékos idõjárása megteszi a hatását és tavasszal lehet majd csodálni a Vöröskõ,Imó-kõ, Pes-kõ karsztforrást, illetve az idén full száraz patakmedrekben (Hór-völgy, Hidegkúti-völgy stb)is csobogni fog a víz. Arra leszek kiváncsi a Szikla forrás mikor fog beindulni Tárkányban, de gyanítom az is majd csak az olvadások idején addig a tó meg táplálkozik a víztározóból átszivattyúzott vízzel.

Így van, hozhat akármit a holnap, a mai napot nem veheti el.
Délelõtt szánkóval mehettem a fiammal a falu másik végébe lévõ boltba.
Csodálatos volt a fehérségbe húzni a fiam, ekkor készült ez kép is: Link

Komlóson is hasonló a kép. Itt is az 1 cm friss hó, illetve a régi jégfoltok tették fehérré a Szentestét.
Itt olvadás ma, eddig nem volt, most pedig, ha csak pár tizeddel de megint -2 felé közelítünk.
A holnap már más tészta.
No, de hagy jöjjön az a pár hét nyugati irányítás, kell az is egy kis ideig.
Legalább a közüzemi számlánk nem veri majd az egeket.

Ennél vékonyabb fehér karácsony alig lehetséges, ám az lett az idei is, legalábbis a Szenteste: Link

A lehullott bõ 1 cm hó és a ráesõ 2-3 mm ónos bevonat (a kiolvasztott csapadék 2,2 mm lett) alig olvadt a mai mindössze +0,1°C-os maximumot adó nappal közepette és 15 óra óta újra fagy.

Nem semmi, hogy ki van centizve a fehér Szenteste, íme:
2011.12.24.: Link
2012.12.24.: Link
Szinte teljesen egyezik a két ünnepnap, nagyon jó idõzítés.

1990 óta eleddig 23 karácsonyi idõjárást jegyeztem fel. Az 1990-es Karácsony bejegyzésénél leírtam, hogy "nem is tudom, hányadik hómentes Karácsony az idei...". Tehát a '80-as évek második fele nem lehetett a top-on ezen a téren.
Végül a statisztika: a 23 esztendõ a december 24-ét tekintve 43%-ban volt hótakarós (10 alkalom), ami szerintem egyáltalán nem rossz arány.

Az egyes évek hóadatai (cm-ben): december 24.; 24.; 26.:

1990: -;-;- (fagyos, száraz)
1991: 18->11; 11; 12
1992: -;-;- (fagyos)
1993: -;-;- (tavaszias, esõ. NY-Dunántúl, med. ciklon: 50-80 cm friss hó...)
1994: -;-;2 (lehûlés)
1995: folt; folt; folt (enyhe)
1996: 15; 11-14; 11-14 (zord). A legemlékezetesebb Karácsony este: tekintélyes friss hóréteg, este talajmenti zúzmarás köd úgy, hogy a hold korongját szépesn lehetett látni, éjjel fél 2-kor -15 fok a városban...
1997: -;-;- (enyhe)
1998: 15; 15; 15
1999: 1-3; 6-8; 10 (hideg)
2000: -; -;- (ónosesõ, esõ)
2001: 17; 17; 16
2002: 13-14; 13-14; 12
2003: -; -; - (hideg)
2004: -; -; - (átlagos téli T)
2005: 2; -; -
2006: -; -;- (enyhe)
2007: folt; folt; folt (hideg)
2008: 1,5; 3; folt
2009: folt; -; -
2010: -; -->3; 7-9
2011: 1-3; 1-3; 1-3
2012: 2; ?; ?

Nálam 2,2 mm lett csapadékhozam, azaz a bõ 1 cm hóra érkezõ fagyott esõ-ónos esõ keverék is 1 mm körül volt.

A hóréteg 1 cm, rajta 2 mm-es ónos bevonat, még nem olvad.

- - - - -

Folytatom saját, 1992-tõl íródó gyûjtésembõl a karácsonyi hóréteg-adatokat (azonban nálam 19 órai mérésekkel):

1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: -, x, 2
1995: -, -, 2
1996: 16, 16, 16
1997: -, -, -
1998: 18, 18, 18
1999: 1, 5, 17
2000: -, -, -
2001: 3, 3, 4
2002: 15, 14, 14
2003: -, -, -
2004: 1, 1, -
2005: 4, 5, 4
2006: -, -, -
2007: -, -, -
2008: -, -, -
2009: 5, -, -
2010: -, -, 10
2011: 1, -, -
2012: ?

Hótakarós nap volt, 20 év alatt:
-december 24.: 9 évben, azaz 45%-ban,
-december 25.: 7 évben, azaz 35%-ban,
-december 26.: 9 évben; azaz 45%-ban.

Mindhárom nap hótakarós, azaz klasszikus fehér karácsony: 6 évben, azaz 30%-ban.
Mindhárom nap hómenetes, azaz klasszikus fekete karácsony: 8 évben, azaz 40%-ban.
Legalább egy napon havas: 12 évben, azaz 60%-ban.

Jászberényben az utóbbi 7 Karácsony (dec. 24.) közül 3 volt havas, 4 pedig hómentes, bár ebbõl egyszer hófoltok legalább voltak (2009). 2008-ban este is szépen havazott, ami egyedülálló 22 éves megfigyelésiem során. Sajnos a hóvastagság mind a három havas alkalommal igen gyér volt: 2008: 1,5 cm; 2011: 1-3 cm (24-én délelõtti havazás); 2012: 2 cm. Az ezt megelõzõ Karácsonyok közül jóval több volt a hómentes, mint a havas. Errõl késõbb írok (amikor a gyerek alszik).

Kicsit számolgattam, elõzetes éves adatok a havi méréseimbõl:

Csapadék terén eddig +64,6 mm az éves eltérés, mindez 688,6 mm-t jelent 2012-ben.
A hõmérsékleteknél +2,3°C a difi, ez 12,9°C-os átlagot jelent az idei évre.

Ha csak a nyers számokat nézem, akkor a 2008-as és 2009-es év is meglehetõsen hasonló értékekkel zárt.
Ezek alapján az idõjárás a 2010-es özönvíz és a 2011-es aszály után idén visszatért a régi kerékvágásba.

Igen-igen. Rendkívül izgalmas idõjárás volt 1999. december 28-án, kiadós havazással (a spirál füzetemben ez 4,5 oldalnyi terjedelmet jelentett az újságcikkekkel együtt). Az É-i országrész kiadós havazását egy, az É-Adria feletti középponttal örvénylõ igen aktív ciklon okozta.
Jászberénybe aznap 11h-kor érkezett meg a havazás, amely 13h-ra (2 óra hossza alatt) 10 cm-nyi friss hóréteget zúdított a városra. Estére a friss hó vastagsága 15 cm volt, ami a korábbi, kérghes réteggel együtt 22 cm-nyi összefüggõ hótakarót jelentett.

Érdekes, hogy akkoriban D- és K-Magyarországon 145 ezer Ha áltt víz alatt.
A Fekte-erdõ térségében pedig 213 km/h-s széllökést regisztráltak...

Önmagukért beszélnek a 29-i hóadatok is:

kékestetõ: 65 cm
Galyatetõ: 67 cm
Bánkút: 60 cm
Dobogókõ: 50 cm

Ezek a hóadatok elérték, ill. meg is haladták több alpesi és tátrai síterep hóvastagság-értékeit.

Az 1999. december 28-29-i ciklon volt még igen emlékezetes, gondolom nem csak számomra, rövid idõ alatt rengeteg hó esett Eger környékén, igaz a 0 fok körüli hõmérséklet miatt vizes, tapadós volt ez a hó, de órákig intenzíven esett: Link

Nekem az, az 1991/92-es tél volt a második téli szezon, amit naplóba jegyeztem elsõs gimnazistaként, 15 évesen.

Egyébként most, amikor elõvettem a féltve õrzött spirálfüzetet, magam is meglepõdtem, hogy bizony sárgulnak a lapok és kopik az írás. Kezd régiség lenni a füzeteimbõl. A füzet elsõ oldalán 1991. október 21-én hegyeinkben már télies intermezzo van bejegyezve, benne egy, az akkori Népszabadságból kivágott képpel és képaláírással: "hadijátékok Horvátországban". A képen az látható, amint két fegyveres horvát katona gatyaféken csúszkál egy havas lejtõn, örülve az elsõ hónak (és annak, hogy élnek). Igen, a Papuk, a Bilagora és Ravna Gora hegyein már leesett az elsõ hó.

De ez már egy másik történet.

Nekem, akkor 13 évesen az a váratlan téli dobbantás ébresztette fel bennem a meteorológia iránti érdeklõdésem.
Akkor még saját adatok híján (azt rá egy évvel kezdtem el) a hivatalos prognózis hõmérsékleti és jelenidõ kiadásait rögíztettem egy naptárba (sajnos elveszett).
Akkor azon ritka dolog történt meg, hogy 15-e után erõs melegedést vártak, emlékszem azóta is, hogy 3-8, majd 6-11-es maximum-kiadások adódtak két-három nap távlatában, ám ahelyett esett nálam két csatában 14-15 cm hó a meglepõ télies fordulat alatt.
Azon ritka esett történt meg akkor, hogy a várt zonalitás okozta enyhülés elmaradt, fordítva szoktuk ezt meg (ld. most), fordítva szokás (a zonalitás érkezését sokkal ritkábban bukjuk be, mint a kontinentális hidegét).

Sõt, még egy adalék jutott eszembe 1991. dec. 20-ról. Aznap a kollégiumban edzettem, ahol egy busznyi tatabányai diákot szállásotlak el. Este, amikor végeztem, hallottam a portánál, hogy az egyik diák hazatelefonálva újságolja a szüleinek, hogy Jászberényben micsoda havazás van, miközben náluk esõ esett és nyoma sem volt a hónak (pedig sokszor fordítva szokot lenni).

Nálunk 24-én egész napos verõfényben olvadt a hó, aztán az újabb havazások az év végére 22 cm-esre hízlalták a hóréteget. Tehát 1991 decembere komoly téli helyzetet hozott az ország ÉK-i felére többszöri havazással.

Igen! Gyöngyösrõl vergõdtem haza elképesztõ havazásban, arrafelé jobban, itt alig olvadt, meglepõdtem milyen nagy hó esett, amikor hazaértem...

Én aznap születtem Anyumék elmondása szerint izz Mezõtúron eleinte ónos esõ esett majd havazott

Igen, Egerben mintegy 10-15 cm esett, aztán 23-án újabb adag. Igazi fehér karácsony volt abban az évben felénk.

Egy kellemes emlék 1991. december 20-ról.

Aznap az olvadozó 2-3 cm-es hóréteg déltõl komoly utánpótlást kapott, ugyanis 20h-ig - eleinte enyhén pozitív T mellett - látványos, nagypelyhes havazásban volt részünk. 20h-ra 14 cm-es tapadós hóréteg fedte a várost.

Aznap, tehát 21 esztendõvel ezelõtt az ország DNY-i részén esõ esett, ÉK-en kiadósan havazott, míg a középsõ országrészben vegyes halamzállapotú csapadék volt a jellemzõ. A havazást Jászberényben is havasesõ, esõ váltotta fel átmenetileg az esti órákban.

Emlékszik erre valaki?

Az idei a 4. év, hogy Mezõtárkányból vannak csapadékadataim. Érdekes a decemberi hónap: 2009-ben 67 mm, 2010-ben 95 mm. 2011-ben 75 mm, ebben az évben eddig 43 mm hullott. Ha ebben a hónapban nem esik több (szerintem 5-10 mm még várható), akkor a négy év átlaga kerek 70 mm. Elég sok.

Nagyon jó képek, gratula!
-28 fok, hm-hm!
Pedig 13-án reggel szerintem nem is volt teljesen derült az ég.

Nem hosszú, inkább király!!

Nálam is csak elszórt hófoltok maradtak.
Itt 3,6 mm esett reggelig, a hónap 41,6 mm-nál jár, az év pedig 449,3 mm-nél.

- - - - -

Robi,
Nagyon jó napod lehetett, a képek gyönyörûek.
Ezt ( Link ) a látván ez hihetné az ember, hogy Suomi földjén jártál.

Ma reggel kinéztem az ablakomon.
Megdörzsöltem a szemem és utána is megállapítottam.
Éjjel havazott a Bükkben. Jelenleg is fehérlik a Bükk.
Irány fel a hegyekbe.

Az elsõ változás meglepõ módon nagyon hamar, már Felsõ-Hámornál jelentkezett.
Lepel hó volt az útszélen.
A Hámori-tónál már 1 -2 cm.es vizes latyakos hó volt a szalagkorláton.
A tó már befagyott, de kásás, jeges. Így sajnos nehéz lesz rajta a késõbbiekben korizni.

A Jávorkúti elágazásnál megálltam vizet venni a forrásnál.
Itt készült az elsõ képem. 3-4 cm friss igen vizes hó fogadott.
Link

Utam elõször Ómassára vezetett, az ottani loggerem leolvasásához.
Az elvégen 7-8 cm, a felvégén 10 cm feletti friss hó hullott az éjjel.
Ómassa alvég: Link
Ómassa felvég: Link
Ha kicsit torzítok a képen, akkor elmondhatjuk, hogy ez is Miskolc.
Azaz a belvárosban semmi, a felvégen pedig 15 cm összefüggõ hóréteg van.
Csak hét sok értelme ennek így nincs.

Utam innen Jávorkút felé vezetett.
Az elõzõ napok ónos esõje, és a régi hó közös egyvelege fogadott a szerpentinen felfelé.
Eddig azt hittem azért a téli vezetés nem jelent gondot, de az útra fagyott kb. 5 cm vastag jégpáncélon inkább neveztem korcsolyázásnak, mint nyugodt közlekedésnek.
Azért megoldottam, igaz (nem szándékosan),de volt ahol kilinccsel elõre.
A szerpentinen: Link
Sebesvíznél: Link
Jávorkút: Link
Innen utam bringával folytattam egy darabig.
Link
De a Lusta-vgy felé már nem vittem magammal a bringát, mert az igen vizes nagy hóban egy kocsinyom volt csak. Abban bringával menni pedig szinte lehetetlennek tûnt.
A vastag friss hótakaróba a kerekem 1/3-a besüllyed. Még a lejtõkön is erõbõl kellett tekernem, hogy haladjon a bringa.
1 óra küszködés után megoldottam a problémát.
Ergó úgy is erre jövök vissza, így egy alkalmas fenyõ mögé betámasztottam a verdát, és gyalog /kocogva folytattam tovább utamat. Gyorsabban haladtam, mint a kétkerekûn.
Ekkor lõttem pár fotót:
Link

A Lusta-völgyi logger leolvasást követõen gyorsan rákukkantottam, milyen értékek voltak jellemzõk az elmúlt pár napban.
A gyors szemezgetést követõen egyértelmûen a múlt héten, dec. 13-án reggel volt a leghidegebb a Lusta-völgyi töbörben is. Egészen pontosan akkor -25,9 °C volt a reggeli hûsítõ érték, de decemberben többször is elértük a -25 fok körüli tartományt.

Innen utam Nagy-mezõ felé vezetett.
A Vörös meteor turistaháznál lévõ állomás felé haladva félúton elõször szállingózni kezdett a hó. A fõ töbör höz érve már gyenge havazás volt a jellemzõ.
Itt leolvastam az összes mûszert. Bõ egy óra alatt tudtam végezni vele.
Itt -27,8 °C -ot mérhettünk dec. 13-án.
Ez a minimum érték megegyeznek azzal, amint Molnár Károly mért ugyan ezen a reggelen a Meteorológiai Szolgálat minimum hõmérõjével!
Ekkor õ a talajon mért radiációs értéket -31 °C-on regisztrálta.

Természetesen itt is készítettem pár fotót.
Itt találjátok.
Link

Az éjjeli havazásnak köszönhetõen a hóréteg a Fennsíkon semmivel nem lett kisebb, mint az olvadás elõtt. Az éjjel bõ 10-15 cm közötti hóréteg jött le.
Általában elmondható, hogy a régebbi hóréteggel együtt 25-30 cm -es a hó a Bükk 800 m feletti részén.
Állaga tömör, kásás, igen nagy víztartamú .
Ha teljesen kifagy, bizony igen jó alap lehet majd a síeléshez, sífutáshoz, és persze a töbör klímára is kedvezõen hat majd, ha netán egyszer errefelé látogatna az a bizonyos orosz hûtõszekrény.
Minden esetre biztos, hogy nagyon nehezen fog elkopni ez a hóréteg.
A karsztforrások vízhozama igen figyelemre méltó. Szárazságról már semmiképpen nem beszélhetünk.
Bocs, ha hosszú volt.

Itt december 6.-a óta 100%-os a hófedettség (11 cm), ami nagy valószínûséggel karácsonyig meg is marad.

A hó ma reggelre itt is elolvadt, csupán kisebb foltok meg egy hóember maradt az udvaron.
7 órakor kerek 3 mm csapadékot mértem, 42,7 mm a decemberi szumma eddig. 2012-ben 441,7 mm esett.

A ma reggeli 14,8 mm-rel átléptük a 400 mm-es határt (403,3 mm.).

Vége egy szép télkezdetnek, a mai nappal bezárólag 15 havas és 13 hótakarós napon vagyunk túl a hóból van még egy kevés, de a fedettség már csak 30 % körüli

Itt október 30-án 4 cm egy napig, a legutóbbi medibõl pedig mindössze lepel esett, eddig ennyi, de még van hátra "pár nap" a télbõl, ha február derekán is így állunk, már lehet kezdeni siránkozni

A 2011-2012-es tél valóban mostohagyerek volt itt az Alpokalján.
Azonban azt azért jegyezzük meg, hogy most október végén 5-12 cm hó volt az Alpokalján, a legutóbbi mediterrán ciklonos havazásból december 8-án pedig 2-15 cm hó esett.
2010-ben 40 cm volt a hótakaró maximális vastagsága nálunk (december elején).
Az ezt megelõzõ idõszakban (2006-2007-et leszámítva) is rendre minden évben voltak 20+ cm-es havak.
Fejbõl még 2005 december végére emlékszem, amikor Brennbergbányán 80 cm vastag hó volt, illetve 2005 január végén másfél méteres hófúvások voltak a városban (mediterrán ciklonból).
A hozzászólásodra való reagálásom kizárólag az Alpokaljára vonatkozik.

A decemberi csapadék eddig 51,4 mm, az éves pedig 482,3 mm. Még tartja magát a hó, vastagsága átlagosan 2 cm.

Hogy karácsony szûken vett 3 napjában mikor volt nagy havazás nálunk? 1993-ban biztosan: karácsony másnapján majdnem 40 cm esett Gyõr környékén. A két ünnep között: 2005 dec. 28.-án
nagy havazás, hófúvás -akkor is 20 cm fölött voltunk jócskán.
Az azóta eltelt 7 évben azonban nem emlékszem 20 cm-t elérõ, vagy meghaladó hórétegre errefelé, még az ominózus 2009/2010-es télen sem.
Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy immár szabályszerû északnyugat kimaradása a nagy havazásokból. Szinte írásba merném adni, hogy az idei tél soron következõ havazásos helyzetébõl se fogunk profitálni. A következõ területek kapják mostanában a havat: Dél-Dunántúl (a Balatontól délre) Dél-Alföld és a Tiszántúl. A középsõ országrész (beleértve a fõváros környékét) szintén elég gyakran kap jelentõsebb hóesést.
Az Észak-Dunántúl ellenben mostohagyerek mostanában. Különösen Gy-M-S és Vas megye, és részben Veszprém is, rendre kimarad minden nagyobb hóesésbõl. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy néhány évtizede a Bakony-vidék, és az Alpokalja is, szép nagy havakkal büszkélkedett, és éppenséggel az Alföld volt szárazabb, vékonyabb hótakarójú.
A jelenség tartósságánál fogva már kimeríti az éghajlat-ingadozás fogalmát. Az okokról van elképzelésem, hamarosan meg is írom az Éghajlatváltozás fórumba.

Egy nap kisiklás után ismét Ény-ot jól kikerülte az esõ, csak tizedmm-ek estek, míg máshol szaporán gyûltek a mm-ek. Továbbra is sereghajtó a térség a csapadék terén (nálam 14 mm a december).Persze hó is alig 1 cm esett. Remélem azért, mert tartalékol Karácsonyra. Továbbra sem néztem utána, de igazi hótakarós (nem lepel,1 cm,hófolt,kérges hókupacos)pláne havazásos Karácsonyra itt nem is emlékszem az utóbbi 10-12 évbõl.

Ígéretemnek eleget téve hoztam néhány havas képet a Vajdaságból, melyeket pénteken, vagyis majdnem egy héttel az ominózus havazás után kaptam lencsevégre. El lehet képzelni, milyen állapotok uralkodhattak itt múlt hétvégén, hiszen azért 6 nap leforgása alatt jelentõsen tömörödött, illetve alulról némileg olvadt is a hó ( a beton vizes volt alatta..)
Az udvarba történõ belépésünkkor elénk táruló "szûz" állapotok:
Link
Link
Link (ezen hókupac alatt egy kb. 2 méter átmérõjû gömbtuja lapul... )
Jelentõs hófúvásról árulkodik többek között ez a "kerekecske dombocska" is, ami nekem nagyjából a combomig ért a legmélyebb részén.. tiszta welness-terápia volt mindezt felszámolni.. Link
A tetõkön is volt némi fehér arany.. Link , Link
A górénk funkciót váltott: magtárból, jobb híján, hótárrá avanzsált (10-15 cm közötti összefüggõ hóval): Link , majd egy kis idõ után nekiláttam " visszafelé górézni": Link ---> Link
A hótakaró egyébként ekkor még nagyjából 30 cm vastag volt a földön és a füvön: Link (mérõszalag híján kénytelen voltam ilyen "profi" mércéhez folyamodni ) , a betonon az intezívebb alulról olvadás okán valamivel kevesebb: Link
Munka közben: Link , majd 5 órányi megfeszített, izzasztó, lapátrepesztõ munka után a végeredmény :
Link
Nyilván a képek nem igazán adják vissza a táj valós szépségét, de remélem azért valami csak "átjön" Kellemes nézegetést kívánok hozzájuk!

Én azért ezeket a térképeket csak érdekességképpen nézem...

És mibõl alakult ki 3 nap alatt: Link Link Link

Ilyen felállás se nagyon van mostanában:
Link
Link

Az ilyen mostre AC-k mutatják, hogy mennyire más volt még az éghajlat 100-150 évvel ezelõtt. Valahol olvastam, hogy Bjerknes a legkorábbi fellelhetõ átlagos légnyomás-eloszlási térképek segítségével (1790-1829) rekonstruálta a Kis-Jégkorszak szinoptikus viszonyait és összevetette azt az 1900-1939-es bázisidõszakkal. Megállapításai röviden a következõk voltak:

- sokkal gyengébb izlandi depresszió
- sokkal erõsebb depresszió a Baffin-öböl felett
- sokkal erõsebb depresszió Észak-Skandinávia partjainál.
- melegebb Sargasso tenger

Az Észak-Skandináv ciklonközpont hátoldali sarkvidéki áramlásával magyarázza egyben a Norvég tenger lehûlését, sõt a Golf áramlat ezen ágának gyengülését is.

A nagy kérdés, hogy 100-1000 éves léptékben mitõl függ a depressziók átlagos elhelyezkedése?

Szerintem
- a poláris ciklon méretétõl
- a Ferrel-cella helyzetétõl

Vannak makroszinoptikai nyalánkságok, amik manapság ki sem tudnak alakulni. Ez például egy dunántúli barna havazás elõtti nap, Voejkov tengellyel: Link Elképesztõ, hogy ez a helyzet úgy alakul ki, hogy olyan erõs a kelet-európai AC, hogy egy izlandi ciklont a nyugaton lekényszerít a Gibraltári szorosig, aztán az le Algériáig és majd keletnek, hogy 26-án beindítsa a koszavát nálunk.

Nálam is 12 a hótakarós napok száma, maximális hóvastagság 9 cm.

7,5 mm-t hozott a tegnapi ciklon, a hónap ezzel már kemény 10,6 mm, az éves 453,7 mm.
Decemberben eddig csak lepelnyi hóra futotta, így hótakarós nap csak egyetlen van eddig a szezonban, az is október 30-án reggelre alakult ki...
Gyászos eddig a tél, persze csak hó szempontjából.