Bioszféra

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Fotóiskola (#7243)

Itt van még egy kivágat az eredetirõl. Közelibb, ezáltal nagyobb, és sokaknak még félelmetesebb:
Link

De szépek azok a tõkegombák, ahogy óvatosan ki akarnak bújni az avar alól! Gyönyörû a ciklámenes kép is. Azért az nagyon jó, hogy az idõjárást figyelõk többsége mennyire szereti ezeket a természeti mütyüröket, legyenek azok gombák, rovarok, meteoritdarabkák stb.

Jelentem, itt a tavasz! Látóhegyen virágba borultak a kökények, nyílik a legyezõfû meg a télizöld is...

További képek: Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Fotóiskola (#7242)

Így van, kimondottan szeretem õket... fotózni. Ugyanazzal a bátortalansággal, mint pár évvel ezelõtt Fóbiám megmaradt, csak már kevésbé zavar
Köszi a dícséretet!

Nálam e két érzet rapszodikusan változik, de legtöbbször együttesen jelentkezik: gyûjtök is és fotózok is. Ma is így tettem, végre találtam és gyûjtöttem érdestinórut: Link (Leccinum pseudoscabrum, gyertyánosban), és fotóztam tüskés szépségeket: Link (tüskés pöfeteg) és Link (tüskés tõkegomba).
Valamint elhoztam a soproni erdõk örök díszét is.. Link

Ilyent azért mégsem próbálnék, mindenesetre egy falat párduccal már néhány éve erõsen kacérkodom, mióta egy ismerõsöm mesélt a tapasztalatairól.. Persze, ez nem olyan, mint a kisüsti, amirõl tudja az ember, hogy mennyit lehet belõle, úgyhogy megmaradok csak a szemezgetéssel.
---
Bölke: ezt a szöveget.. Nekem amolyan 2017-es szlengnek tûnik - majd meglátjuk.

Palui! Szerintem Te már kimondottan szeretheted õket! Gyönyörû kép!!! :-)

Tényleg nagyon látványos domború, vastag, fehéres kelepjával, sötétvörös termõrétegével, nagy, hasas tönkjével. Ráadásul aznap igazi "óriásokat" találtam, fél kilót biztos nyomtak egyenként. Mesébe illõ látvány volt. A szakkönyvek szerint ez a faj csak enyhén mérgezõ -dehát mégiscsak mérgezõ, nem enni való!

A közelgõ szarvasbõgésbõl fakadóan íme egy cikk, ill. egy cserkelés élménybeszámolója 3 év távlatából: Link

"a nõ vezette a porcelánkamionját" állati jó; bocs, de ezt még nem hallottam...

Húú bakker...
Egyszer én is hallottam, hogy kb 10 éve asszem Pécsen egy nõ annyi gyilkos galócás ételt evett, hogy magától a mennyiségtõl lett rosszul (meg talán valami hánytató gombát is belekevert, de ebben már nem vagyok biztos), ezt követõen a nõ vezette a porcelánkamionját a mellékhelyiségében. Kihívta a mentõket, bevizsgálták a cuccot, meg kikérdezték, azt nagyjából megállapították, hogy egy lépcsõháznyi embert félre lehetett volna tenni vele. A nõ meg megúszta egy közepes színesásítással.

Ez meggondolandó program....feleségem, persze én is, imádja az Õrséget.

De finom is tud lenni bizony a gyûrûs tuskógombás rizs.. Nekem mondjuk a kedvencem a sokak által nem szeretett rántott óriás pöfi szeletek. Másik dobogós a rántott gumós csiperke (mondjuk ez fiatalon meglehetõsen összetéveszthetõ a gyilkos galócával, bár illata, s rózsaszínesedeõ lemezei azért elárulják már akkor is). Mostanában viszont tiszta hülye vagyok, mert már sajnálom étkezési céllal leszedni a gombákat, egyszerûen sajnálom õket...

Link

Valahogy nekem errõl rögtön az jutott eszembe, hogy a Szentgáli tiszafás ledarálásának bemutatója ez egyben...persze errõl szó sincs, de érdekes egyveleg lesz itt... jó tudom, sokat kötekedek..Amiért ez eszembe jutott, az itt nem olvasható részletesen, de a Kuhn is képviselteti magát a nagy erdészeti, faaprító gépeivel..

Pókiszonyosok vigyázzanak!
Eddigi legszebb pókfotóm (szubjektív vélemény... ) egy Koronás keresztespókról.
Link

Szarvas: Az egyik nyaralóban egy kb. mázsás, sárból készült darázsfészket távolítottak el egy faház födémébõl. A Pestrõl jött darázsvadászok állításuk szerint ekkorát még nem láttak. A fészket már csak a darazsak által kartonpapír vastagságúra rágott farostlemez álmennyezet tartotta.
Másik darázs téma: Szilvórium alapanyag gyûjtése közben láttam, hogy rengeteg különféle darázs eszi a lehullott, érett gyümölcsöt. Egy nagyobb termetût (nem lódarázs volt) láttam, hogy nem az édességet kereste: elkapott egy kistermetû rokont. Ezzel magyarázatot kaptam a fák alatt talált darázspotrohokra. A darázslárvák húsevõk.
A lódarazsak sokszor szintén nem a gyümölcsöt keresik, de most még nem veszõdnek az ilyen hõmérsékleten elég fürge rokonsággal: a cefrés hordók peremén összegyûlõ muslicákat "legelik". Õsszel láttam õket is vadászni: a hullott gyümölcsön táplálkozó nappali pávaszemeket támadták .
Utálom a lódarazsakat: Évekkel ezelõtt megmentettem a fakitermelõktõl rönköstül egy odvas nyárfában lakó méhcsaládot. A rönköt alul-felül lezártam. Évekig eléldegéltek a kertemben. Nem dolgoztattam õket, csak gyönyörködtem bennük. Egy õsszel felfedezték õket a lódarazsak, majd néhány nap alatt teljesen elpusztították a családot.

Csak egy pillanat: Link
Cím nélkül: Link

A téli fülõke kimondottan jó levesnek! Sajnos egyszer sikerült csak értelmezhetõ mennyiséget szednem a Kõris tetején... Azért mi enni is iszonyúan szeretjük. :-) A gyûrûs tuskóból készült gombás rizs a világ legjobb körete például. A rántott õzláb zseniális kaja önmagában is, esetleg valami salátával. De biztos, hogy fényképezõvel jó kimenni vadászni, mert annyira szépek tudnak nõni, hogy ihaj! Alig várom, hogy õsz legyen végre.

Köszönöm a tippet, csak itt a csapival van gond... 2 ill. 3 hete volt értékelhetõ esõ. Amúgy az uram lesi, a munkahelye udvara egy fenyves szélén van, tavaly hozott onnan is rizikét. :-) Ez azon kevés gombákok egyike, ami amúgy még a Látóhegyen is megnõ a fenyvesben, ha van esõ. :-) Szokott még lenni sok-sok fenyõpereszke, sok vöröses nyálkásgomba (az faterom nagy kedvence, én nem szeretem), meg olykor kijön pár szem lila pereszke is egyes tisztásokon. Lila pereszkés krumplileves, isteni! Kicsit összecsordult a nyálam... :-)

Engem pl. étkezési érték nem izgat; csak a termesztett csiperkét és a vargányát eszem meg. Kizárólag a gombák szépsége és a megtalálás öröme hajt. Csodálom is azokat, akik téli fülõkét, tövisaljagombát stb. gyûjtenek um zu essen...

Kedves Noli! Lassan megnézheted a fenyveseket rizike ügyben, mert nálunk már több helyen is elõjöttek és még féregmentesek.

Nálam holnap és szombat hajnalban tényleg sportgombászat lesz, mert 20-án de. 10 órakor gombakiállítás nyílik Szalafõ-Pityerszerben és a kiállítási anyagot valamikor össze kell gyûjteni. Akit érdekel szintén szombaton du. 2-kor ugyanonnan indul a nyilvános gombásztúra, én leszek az egyik túravezetõ. Mindenkit szívesen lát a Netgombász Egyesület. Ezenkívül rengeteg érdekes program van illetve lesz a hétvégén az Õrségben. Hétrétország, Szt. István napi vígasságok, Nyitott Porták, Magyarszombatfán falunap, stb.

Sportgombászat?

Egyszer faterom hazahozott egyet megmutatni, borzasztóan szép volt, meg kell hagyni. Szóval a lehetséges vacsoraság mellett a szépség is fontos, ha gombalesre megy az ember. :-)

Nekem is ez jutott eszembe, hogy milyen szép gomba is az, nagyon örülnék, ha nagy, egészséges példányokat találnék.

Ervin, pazar képek!!!

Thermometer: legalább SZÉP volt...

A feltûnõen sok tinóruról szóló hírek hallatán ma ellátogattam a Balatonfüred melletti Koloska-völgy "vargányás" helyeire. Találtam is sok hatalmas, gyönyörû szép -sátántinórut! Az ördögbe!

A történet számomra kimerült emberünk józan ítélõképességének hiányánál..., nem tudom.

Na és tényleg: milyen volt a gyilkos galóca íze?

Ugyan tényleg nem halálosan, de erõs hányásgörcs kialakulhat tõle.
Egy gombászegyesületi elnök ismerõsöm mondta nemrég, hogy nagyon kíváncsi volt már a gyilkos galóca ízére. Viszont ezt csak világító tölcsérrel együtt "lehet" megkóstolni. Kérdem tõle: Te normális vagy???
A történet lényege, hogy a világító tölcsérrel kezdte, megevett belõle x mennyiséget, majd jött a gyilkos galóca. 20 perc múlva sugárhányás.
Következtetés: Ha õ normális, én hülye.

Köszi szépen a választ!

Húsbarna pénzecskegomba (Laccaria laccata).

ja, és õk viszont ehetõk...

Köszönöm szépen a válaszokat! Hát még jó hogy nem szedtem le.. Fotóztam még egy gombafajtát, ez milyen? Link

Galervin, pazar képek!!

Elnézést, hogy megszakítom a gombafonalat :-), néhány kép délelõttrõl, kertbõl: Link Link Link Link Link

...és nem fatörmeléken él, nem lemezei, hanem domború felületû erei vannak, viszont jellegzetes kajszibarackillatú.

Így van, remélem nem szedted fel. Már öreg példány, ezért nem "világít", de ettõl még komolyan mérgezõ, bár nem halálosan. A rókagomba sosem nõ meg ekkorára.

Isten õrizz, hogy megegyed! Mérgezõ világító tölcsérgomba az.

Sétáltam az erdõben, és láttam ilyen gombákat Link Ez nem rókagomba? Ehetõ?

Nálunk a városból a molnárok legalább fele elment (nincsen itt annyi, mint egy hete, tehát valahova kimozdultak). Tapasztalatom szerint a falusi füsti állomány sokkal tovább marad, velük nem ritkán találkozom még szeptember eleje-közepe felé is, fõleg, mikor gombászni vagyunk és a legelõ felett repkednek a felvert rovarokra vadászva. Haláli volt a jómúltkor a birkanyáj felett csapongó füsti fecskéket nézni, a birkák feje-teste közt akrobatikáztak, bármelyik mûrepülõ megirigyelhetné a manõvereiket.

Lõkösházán egy homokbánya melletti, megroskadt meddõ domb meredek 'partfalán' láttam elég sok fecskefészket. Szerencsére senkit nem zavar, de lehet, hogy védelem alatt is áll. Az elveszett fészkelõ helyekhez képest ez minimális. A bányató partfaláról nincs infóm, bár kíváncsi lennék rá, hogy be van-e lakva? Ha legközelebb arra járok, rákérdezek.

Viszont,( még nem akarom elkiabálni ) de nálunk a molnárkák minta másodköltésen "gondolkodnának":-) Egyelõre nem biztos, de itt vannak és szépen csivitelnek. Szerencsére tavalyi is megvolt pedig szeptember eleje hûvös volt, de még épp ki tudtak szállni a picik, így talán idén is lesznek. Bár ez egy fiatalabb pár így nem biztos, hogy idén összejön. Volt, hogy október 3-án láttam itthon fecskét, de akkor szép szeptember volt végig. Bizakodni mindig lehet, ha egy idényben a szülõket tudják fedezni a felnövekvõ fiókák létszáma akkor nincs nagy gond, nos idén itt már négyen felnõttek, igaz egyiket állatkertbe kellett vinni, de szerintem õ is szépen megmaradt. Ha van másodköltés is, márpedig nálunk ez elég gyakori akkor akár 5-6 pici is elindulhat a hosszú útra kellõ biztonsággal megmaradva.

Hosszabb távon gondolkodva azért ez kétoldalú dolog. Amíg nem tartott állatot az ember, addi hol éltek a fecskék? Valószínû õk azon kevesek közé tartozók voltak, akik nyertek az ember mezõgazdálkodási tevékenységének beindulásával az elmúlt évezredek alatt. Az ugye világos, hogy jégkor végén alakult ki a vándorlás, amikor már érdemes volt a vegetációt és a rovarokat követve északabbra húzódni a szaporodási idõszakra (ez hihetetlen rövid ideje volt, ha nem az ember életének hossza a lépték), nagyjából akkkor, amikor mi is elkezdtük a közel-keleti régióban a letelepedett, gazdálkodó életmódot. Nyilvánvaló, hogy a fecskéknek ez pozitív volt, így kihasználták a jelenlétünk adta rovarbõséget. Godolok a molnár- és a füstifecskékre persze. A mi emlékezetünk rövid, nem tudjuk, milyen volt mondjuk 8000 éve, amikor ugyan már akadt ember Európában, de nem volt még ilyen "divatos" az állattartás. Voltak-e fecskék már akkor is? Ha voltak, mennyi volt? Szeritnem elenyészõ volt a számuk, még akkor is, ha a vadvilágból begyûjthetõ rovarok száma feltehetõleg jóval nagyobb volt a mainál. Fészkelési lehetõséget és kaját egyaránt koncentrált helyen biztosítottunk nekik, amire korábban nem volt lehetõségük az állattartás elõtti korszakban. Vagyis biztos vagyok benne, hogy jelentõsen megnövekedett az állománya azon fecskefajoknak, amelyek az emberközeli életmódot választották és az épületeinkre rakták a sárfészkeiket a sziklafalak helyett.
Más a helyzet a partifecskékkel. Náluk a folyószabályozás, a magas partfalak mesterséges eltüntetése mindenképp hatalmas élõhelyi gátlás. Az õ számuk csökkenése valóban kétségbe ejtõ, mert pótolhatatlan az élõhelyük elfogyása miatti veszteség.

Bocs modik, de sok benne az agro és a pol.
1. A táplálékot a fészkelõ hellyel együtt kell nézni. Már sokkal korábban elkezdõdött a fecskék egyedszámának csökkenése. A kisüzemi állattartás fészkelõ helyet is jelent: nagyszüleim tanyáján az istállókban, ólakban, színekben 15-20 pár fecske is fészkelt gyerekkoromban, idén a lakatlan tanyában egy pár. Sajnos néhány éven belül összedõl, nem tudjuk messzirõl fenntartani. Korábban Békés megye lakosságának 1/3-a tanyán élt, jelentõs állattartással. A falvakban általános volt az állatartás, a városok pedig nagyra nõtt falvak voltak. Szüleim is tartottak disznókat Békéscsabán, az ólban még fecskék is laktak. Kb. 1980-ra befejezõdött a tanyaromboló program, egy-két fanatikus egyedül álló öregemberen kívül mindenkit betereltek a falvakba, városokba. Ezzel az állattartás drasztikusan lecsökkent, bár voltak programok a háztáji állattartás támogatására. A 90-es évek politikai, gazdasági káoszában a mezõgazdaságot többször kifosztották - egész falvakat tettek tönkre mindent felvásárló, de semmit nem fizetõ vállalkozók. A háztáji állattartás - ezzel e fecskék táplálék forrása és élõhelye gyakorlatilag megszûnt.
Az EU csatlakozás a nagyüzemeknek tett be: Ellenõrzés nélkül jön be a kutyaeledelként elinduló és a multik polcain büntethetetlenül megjelenõ friss hús, a húskészítmények ecetes, hideg vizes technológiával elõkezelt alapanyagairól nem is beszélve.
Szegény fecskék hol lakjanak, mit egyenek? Vagy fordítva?
Egy vidámabb történet: A kétsopronyi tehenészetben pár éve a költözésre képtelen fiókák valahogyan, világ csodájára átteleltek.
2. vadászat, fogyasztói társadalom: A vadászható állatok számára sajnos már nem csak az uralkodó elit és sleppje vadászik. Cégek szerveznek munkavállalóiknak vadásztúrákat, mintha csak sielni, vagy tengerparti fürdõzésre mennének. Az ilyenek mindenre lõnek, ami szõrös, vagy tollas és mozog (túzok is bánta már a környékünkön). Ha egy ilyen vadászat a vonulás során egy pihenési ponton (pl. Málta) éri az állományt, egy idõjárási okokból sikertelen szaporodási év után hosszú évekbe kerülhet az állománynak kiheverni, ha egyáltalán ki tudja heverni. Málta vadászati kultúrája katasztrofális : minden madár máshonnan jön, átvonul, lehet lõni.
Szerk: 3. ???stb???

Van fehér is:

Szerintetek miért fekete a vakond(nincs szívem odaírni a "ok" szócskát, úgy nagyon béna)?
A föld alatt tökmindegy neki, lehetne fehér is.

Ez esetben, ebben az idõszakban nem errõl lehetett szó. A fotón lévõ suta idõs példány, tapasztalt anya, az utód/ok védelme fontosabb a saját épségénél, az ellenséget így tudja elcsalni a sebezhetõbb gida környékérõl. A május-szeptember közötti idõszakban (õznél talán az üzekedési napokat kivéve) gyakran megfigyelhetõ a vadaknál a nõivarú egyedek ilyen irányú viselkedése.

Az elmúlt hét eleji esõk hatására az Õrségben galambgomba dömping van, fõleg varas zöldhátúból van sok. Ezenkívül mindenféle méretû vargánya, a minitõl a levesestányér méretû kalapúakig bezárólag és a nagyok zöme is egészséges. Egyes helyeken sárgállik a rókagombáktól az erdõ, a lomberdõben szép nagyok vannak, de sajnos a lucosokban lévõk zöme még túl kicsi. Az õsz elõjele, hogy a rizikék is megjelentek.