Bioszféra

Ugyan tényleg nem halálosan, de erõs hányásgörcs kialakulhat tõle.
Egy gombászegyesületi elnök ismerõsöm mondta nemrég, hogy nagyon kíváncsi volt már a gyilkos galóca ízére. Viszont ezt csak világító tölcsérrel együtt "lehet" megkóstolni. Kérdem tõle: Te normális vagy???
A történet lényege, hogy a világító tölcsérrel kezdte, megevett belõle x mennyiséget, majd jött a gyilkos galóca. 20 perc múlva sugárhányás.
Következtetés: Ha õ normális, én hülye.

Köszi szépen a választ!

Húsbarna pénzecskegomba (Laccaria laccata).

ja, és õk viszont ehetõk...

Köszönöm szépen a válaszokat! Hát még jó hogy nem szedtem le.. Fotóztam még egy gombafajtát, ez milyen? Link

Galervin, pazar képek!!

Elnézést, hogy megszakítom a gombafonalat :-), néhány kép délelõttrõl, kertbõl: Link Link Link Link Link

...és nem fatörmeléken él, nem lemezei, hanem domború felületû erei vannak, viszont jellegzetes kajszibarackillatú.

Így van, remélem nem szedted fel. Már öreg példány, ezért nem "világít", de ettõl még komolyan mérgezõ, bár nem halálosan. A rókagomba sosem nõ meg ekkorára.

Isten õrizz, hogy megegyed! Mérgezõ világító tölcsérgomba az.

Sétáltam az erdõben, és láttam ilyen gombákat Link Ez nem rókagomba? Ehetõ?

Nálunk a városból a molnárok legalább fele elment (nincsen itt annyi, mint egy hete, tehát valahova kimozdultak). Tapasztalatom szerint a falusi füsti állomány sokkal tovább marad, velük nem ritkán találkozom még szeptember eleje-közepe felé is, fõleg, mikor gombászni vagyunk és a legelõ felett repkednek a felvert rovarokra vadászva. Haláli volt a jómúltkor a birkanyáj felett csapongó füsti fecskéket nézni, a birkák feje-teste közt akrobatikáztak, bármelyik mûrepülõ megirigyelhetné a manõvereiket.

Lõkösházán egy homokbánya melletti, megroskadt meddõ domb meredek 'partfalán' láttam elég sok fecskefészket. Szerencsére senkit nem zavar, de lehet, hogy védelem alatt is áll. Az elveszett fészkelõ helyekhez képest ez minimális. A bányató partfaláról nincs infóm, bár kíváncsi lennék rá, hogy be van-e lakva? Ha legközelebb arra járok, rákérdezek.

Viszont,( még nem akarom elkiabálni ) de nálunk a molnárkák minta másodköltésen "gondolkodnának":-) Egyelõre nem biztos, de itt vannak és szépen csivitelnek. Szerencsére tavalyi is megvolt pedig szeptember eleje hûvös volt, de még épp ki tudtak szállni a picik, így talán idén is lesznek. Bár ez egy fiatalabb pár így nem biztos, hogy idén összejön. Volt, hogy október 3-án láttam itthon fecskét, de akkor szép szeptember volt végig. Bizakodni mindig lehet, ha egy idényben a szülõket tudják fedezni a felnövekvõ fiókák létszáma akkor nincs nagy gond, nos idén itt már négyen felnõttek, igaz egyiket állatkertbe kellett vinni, de szerintem õ is szépen megmaradt. Ha van másodköltés is, márpedig nálunk ez elég gyakori akkor akár 5-6 pici is elindulhat a hosszú útra kellõ biztonsággal megmaradva.

Hosszabb távon gondolkodva azért ez kétoldalú dolog. Amíg nem tartott állatot az ember, addi hol éltek a fecskék? Valószínû õk azon kevesek közé tartozók voltak, akik nyertek az ember mezõgazdálkodási tevékenységének beindulásával az elmúlt évezredek alatt. Az ugye világos, hogy jégkor végén alakult ki a vándorlás, amikor már érdemes volt a vegetációt és a rovarokat követve északabbra húzódni a szaporodási idõszakra (ez hihetetlen rövid ideje volt, ha nem az ember életének hossza a lépték), nagyjából akkkor, amikor mi is elkezdtük a közel-keleti régióban a letelepedett, gazdálkodó életmódot. Nyilvánvaló, hogy a fecskéknek ez pozitív volt, így kihasználták a jelenlétünk adta rovarbõséget. Godolok a molnár- és a füstifecskékre persze. A mi emlékezetünk rövid, nem tudjuk, milyen volt mondjuk 8000 éve, amikor ugyan már akadt ember Európában, de nem volt még ilyen "divatos" az állattartás. Voltak-e fecskék már akkor is? Ha voltak, mennyi volt? Szeritnem elenyészõ volt a számuk, még akkor is, ha a vadvilágból begyûjthetõ rovarok száma feltehetõleg jóval nagyobb volt a mainál. Fészkelési lehetõséget és kaját egyaránt koncentrált helyen biztosítottunk nekik, amire korábban nem volt lehetõségük az állattartás elõtti korszakban. Vagyis biztos vagyok benne, hogy jelentõsen megnövekedett az állománya azon fecskefajoknak, amelyek az emberközeli életmódot választották és az épületeinkre rakták a sárfészkeiket a sziklafalak helyett.
Más a helyzet a partifecskékkel. Náluk a folyószabályozás, a magas partfalak mesterséges eltüntetése mindenképp hatalmas élõhelyi gátlás. Az õ számuk csökkenése valóban kétségbe ejtõ, mert pótolhatatlan az élõhelyük elfogyása miatti veszteség.

Bocs modik, de sok benne az agro és a pol.
1. A táplálékot a fészkelõ hellyel együtt kell nézni. Már sokkal korábban elkezdõdött a fecskék egyedszámának csökkenése. A kisüzemi állattartás fészkelõ helyet is jelent: nagyszüleim tanyáján az istállókban, ólakban, színekben 15-20 pár fecske is fészkelt gyerekkoromban, idén a lakatlan tanyában egy pár. Sajnos néhány éven belül összedõl, nem tudjuk messzirõl fenntartani. Korábban Békés megye lakosságának 1/3-a tanyán élt, jelentõs állattartással. A falvakban általános volt az állatartás, a városok pedig nagyra nõtt falvak voltak. Szüleim is tartottak disznókat Békéscsabán, az ólban még fecskék is laktak. Kb. 1980-ra befejezõdött a tanyaromboló program, egy-két fanatikus egyedül álló öregemberen kívül mindenkit betereltek a falvakba, városokba. Ezzel az állattartás drasztikusan lecsökkent, bár voltak programok a háztáji állattartás támogatására. A 90-es évek politikai, gazdasági káoszában a mezõgazdaságot többször kifosztották - egész falvakat tettek tönkre mindent felvásárló, de semmit nem fizetõ vállalkozók. A háztáji állattartás - ezzel e fecskék táplálék forrása és élõhelye gyakorlatilag megszûnt.
Az EU csatlakozás a nagyüzemeknek tett be: Ellenõrzés nélkül jön be a kutyaeledelként elinduló és a multik polcain büntethetetlenül megjelenõ friss hús, a húskészítmények ecetes, hideg vizes technológiával elõkezelt alapanyagairól nem is beszélve.
Szegény fecskék hol lakjanak, mit egyenek? Vagy fordítva?
Egy vidámabb történet: A kétsopronyi tehenészetben pár éve a költözésre képtelen fiókák valahogyan, világ csodájára átteleltek.
2. vadászat, fogyasztói társadalom: A vadászható állatok számára sajnos már nem csak az uralkodó elit és sleppje vadászik. Cégek szerveznek munkavállalóiknak vadásztúrákat, mintha csak sielni, vagy tengerparti fürdõzésre mennének. Az ilyenek mindenre lõnek, ami szõrös, vagy tollas és mozog (túzok is bánta már a környékünkön). Ha egy ilyen vadászat a vonulás során egy pihenési ponton (pl. Málta) éri az állományt, egy idõjárási okokból sikertelen szaporodási év után hosszú évekbe kerülhet az állománynak kiheverni, ha egyáltalán ki tudja heverni. Málta vadászati kultúrája katasztrofális : minden madár máshonnan jön, átvonul, lehet lõni.
Szerk: 3. ???stb???

Van fehér is:

Szerintetek miért fekete a vakond(nincs szívem odaírni a "ok" szócskát, úgy nagyon béna)?
A föld alatt tökmindegy neki, lehetne fehér is.

Ez esetben, ebben az idõszakban nem errõl lehetett szó. A fotón lévõ suta idõs példány, tapasztalt anya, az utód/ok védelme fontosabb a saját épségénél, az ellenséget így tudja elcsalni a sebezhetõbb gida környékérõl. A május-szeptember közötti idõszakban (õznél talán az üzekedési napokat kivéve) gyakran megfigyelhetõ a vadaknál a nõivarú egyedek ilyen irányú viselkedése.

Az elmúlt hét eleji esõk hatására az Õrségben galambgomba dömping van, fõleg varas zöldhátúból van sok. Ezenkívül mindenféle méretû vargánya, a minitõl a levesestányér méretû kalapúakig bezárólag és a nagyok zöme is egészséges. Egyes helyeken sárgállik a rókagombáktól az erdõ, a lomberdõben szép nagyok vannak, de sajnos a lucosokban lévõk zöme még túl kicsi. Az õsz elõjele, hogy a rizikék is megjelentek.

egy szitakötõ életének utolsó pillanatai -video-
Link

a világ 10 legidõsebb fája
Link

Hari; majd fotózok, ha még megvan Kunfehértó-KKhalas közt az új autóút mellett egy "árva-jányhaj" telep. Elég szembetûnõ volt tavaly, remélem nem szántották el.

Bocs, hogy elébe szólok. Nekem is feltûnt, vagy már 10 éve sajnos.

A magyar földeken drasztikusan lecsökkent a Tsz. majorok, állattenyésztõ telepek száma.
Ma mi van?; fóliasátrakban tengõdõ csirke- kacsa -liba farmok.
Sajnos a velõsebb, "igazi" állattartás csak cseppekben létezik az országban, tanyákon, esetleg leleményes állattartó (kft.) maszek, újgazdag? ( egyéni vállalkozók) szintjén.

Bumerángos megfogalmazásban kifejezve; kevés a ló- a marha- disznó-malac- birka- kecske szar!
És ezek a kismadarak az ebbõl kikelõ legyekkel, kukacokkal tudtak jól táplálkozni.
Mert ugye a jó ismert bioláncolat rögvest megszakadt, miután ezen fenti gazdaságokat kezdték megfojtani, szétverni anno 1998-tól. (Egyem a zúzáját aki eltalálta))!

Talán ha nem lesz rövid a nyár, és a tél után gyorsan jön a déli passzát szél április.16-25 felé akkor találkozhatunk a fecskékkel, még többel tán.

Ennek mi a pontos oka? Élõhely-csökkenéssel, és/vagy táplálékkal van összefüggésben, vagy esetleg mással? Európában mi a helyzet, avagy: nálunk, vagy Európa-szerte is ez a tendencia?

Nyugodjunk meg, mifelénk sarlósfecskék is vannak/siklanak fentebb, lennebb még szép számmal, molnárfecskék úgyszintén. A meleg, száraz idõjárás - amint arról a hosszútávú esélylatolgatók beszélnek - kitart még elég ideig, hogy legyen elegendõ rovar a számukra.

A hosszú távú csökkenés sajnos nagyon durva tendenciákat mutat országosan. :-((((

Szarvas : Két napja erõsen gyülekeztek, de még láttam olyan fiókát villanydróton, amelyik etetést kért. A szülõk nem nagyon akarták kiszolgálni. A szomszéd tanyán a költõ párok száma kb. negyede-ötöde volt a néhány évvel ezelõttinek.

Nem is bonyolult, így alakultak ki a sejtszervecskék is. Jó kis cikk, csak igen rövidke...

Nem is olyan egyszerû szimbiózis/parazitizmus: Link

Jajjjjj :-)))))))))))) Ne akard, hogy elképzeljelek fecske nélkül :-))))))))))))))

3 nappal ezelõtt reggel 7 órakor még rengetegen lármáztak egy péri villanypóznán, voltak vagy százan. A reptér épületén is sok sárfészkük van.
A sarlósokat már nem hallom itt a soproni belvárosban, pedig itt szoktak elsüvíteni a háztömbök között.

De amire igazából kiváncsi vagy: sajnos siralmas.. a 70-as évek felé kezdett kimenni a divatból, és már én sem hordok..

Kinél milyen a fecskehelyzet? Nálunk már erõsen megkevesedtek a napokban, legalább a felük elment. A sarlósok már kb 2 hete, mielõtt valaki azt hinné, hogy rájuk gondolok.

Nahát! Micsoda-csoda meglepetéseket tartogatott számunkra az a domboldal ottan.
Köszi a határozást! Némelyikrõl még meg tudtam állapítani, hogy müge, csormolya vagy here-féle. De tovább..

Az az árvalányhaj valószínûleg nem a homoki, hanem a Stipa lessingiana, ami Magyarországon nem él, az Erdélyi Mezõségen viszont elterjedt.
A macskafarkú veronika (16.,21.,22.) pedig kosborképû (V. orchidea), nem szagoltátok meg? A virágoknak igen érdekes, égett szõrre emlékeztetõ szaga van, errõl biztosan megismerhetõ (valamint átellenes a levélállása). A hérics akár lehet az erdélyi is (Adonis hybrida), az 5.,7. pedig minden bizonnyal a tátorján nevû híres löszjelzõ sztyeppnövény (kórója ill. tõlevelei), ami nálunk szintén ritkaság. 13. kardos peremizs, 19. ebfojtó müge, 23.,27. lózsálya, 27. szakállas csormolya, 28. zsidócseresznye, 31. szeplõlapu tõlevele, 32. fehér szamárkenyér, 34. sarlófû, 35. vadrezeda, 41. csomós harangvirág, 43. dárdahere terméses fejecskéi, 44. vajszínû ördögszem, és 47. Cirrus fibratus virga

Szép kis bronzos. Azért én csak megnézném megvágva is. Az az igazság, hogy a bronzosokban kevesebb kárt tesznek amúgy is a kukacok. Talán pont a méretük miatt is.

Link

Pedig augusztusban nem ritkaság.

Igen, a kunkori most virágzik, a homoki már elvirágzott, termése se volt már. Az az érdekes (legalább is számomra), hogy mind a domboldalnak, mind a völgynek, amiben a falu (Kolozs) fekszik, de az egész tájegységnek, sárga agyagos talaja van a meszes kõzeten. Egyébként 300-450m körüli a tszf. magassága. Mikor felmentünk, a temetõ felé, páratlanul gazdag növényvilág tárult szemünk elé.. Árvalányhajak, mezei zsálya, macskafarkú veronika, tavaszi hérics levelek, ? csormolya, és általam nem ismert tõlevelek, virágok.
Kolozsnak, akárcsak Tordának voltak sóbányái, amit már bezártak. Kolozson is van hangulatos sós fürdõ, a kis tó alatt van a bezárt bánya bejárata. Este holdkeltekor fürödhettünk benne, nem hideg, kellemes vize volt.
Képek: Link
Link

A tordai sóbarlangos-hasadékos képekkel késõbb jövök (az enyémekhez hozzáteszem majd Zoliéit is).

Szia,
elég gyakori eset, az Alföld homokvidékein, elsõsorban a Duna-Tisza-közén. A homoki májusban, a kunkorgó pedig ezekben a hetekben virágzik, idõben tehát kikerülik egymást. Láttam, hol láttad, a Zeneszobában leleplezted magad. Várjuk a fotókat.

Szia!
Mennyire gyakori az, hogy a homoki és a kunkorgó árvalányhaj egymás mellett él?
Majd mesélek holnap, hol láttam (képekkel).

Ó de szépek a galócáid!!!

Ma talált légyölõ galóca: Link
Eddig még nem leltem ilyen korán ezt a fajt. Jön az õsz
Ez pedig egy termetes nyári vargánya: Link

Vagy egyszerûen csak nem akar. Vaddisznókkal van a legtöbb ilyen jellegû tapasztalatom. Tuti hogy láttak, hallottak, szagoltak, mégis csak az utolsó pillanatban iramodtak meg. Gondolom úgy érezték, hogy addig felesleges menni, amíg nem jelentek rájuk közvetlen veszélyt. Ott van például a fácán. 180 felett a pulzusod, amikor úgy dönt, hogy ez a távolság már nem tartozik a konfortzónájába

Biztos sok függ a jószág pillanatnyi lelkiállapotától, ha megijed, vagy szerelmes, akkor tuti sehallselát :-)

Hát, tudja fene. Fekete István István is azt írja valamelyik könyvében, hogy a ravaszdinak tartott róka néha se lát, se hall, majdnem nekimegy a vadásznak. Az állati viselkedés sohasem olyan következetes, mint az emberi.

Persze, de azt mivel magyarázod, hogy felõlem fúj a szél (ergo kell érezze a szagomat), de rohan felém és csak 1,5 méterre elõttem változtat irányt? (pár hónapja volt Márkó feletti réten, holdkelte fotózás, alkonyati világosban)

Az õzek, ha nem fognak szagot, néha valóban meglepõen közel engedik magukhoz az embert. A Gönyûi-erdõben kocogva nemegyszer voltam hasonló jelenetnek tanúja. Na, legközelebb viszek majd magammal fényképezõt...

Gólya invázó Szeged mellett! Link

Valóban itt van az Õsz, tegnap több sárgulásnak indult levelû kõrisfát láttam Egerben.

Pár ma reggeli kép: Link Elõrenyíllal lehet haladni a lényecskék közt. Jó pókságos, így az arachnofóbiások a képernyõnek háttal ülve nézzék. :-) Nem véletlen életlen egy csomó, ott a háló színei a lényegesek, amik csak életlenre állítva hangsúlyozódnak ki.