Bioszféra

egy szitakötõ életének utolsó pillanatai -video-
Link

a világ 10 legidõsebb fája
Link

Hari; majd fotózok, ha még megvan Kunfehértó-KKhalas közt az új autóút mellett egy "árva-jányhaj" telep. Elég szembetûnõ volt tavaly, remélem nem szántották el.

Bocs, hogy elébe szólok. Nekem is feltûnt, vagy már 10 éve sajnos.

A magyar földeken drasztikusan lecsökkent a Tsz. majorok, állattenyésztõ telepek száma.
Ma mi van?; fóliasátrakban tengõdõ csirke- kacsa -liba farmok.
Sajnos a velõsebb, "igazi" állattartás csak cseppekben létezik az országban, tanyákon, esetleg leleményes állattartó (kft.) maszek, újgazdag? ( egyéni vállalkozók) szintjén.

Bumerángos megfogalmazásban kifejezve; kevés a ló- a marha- disznó-malac- birka- kecske szar!
És ezek a kismadarak az ebbõl kikelõ legyekkel, kukacokkal tudtak jól táplálkozni.
Mert ugye a jó ismert bioláncolat rögvest megszakadt, miután ezen fenti gazdaságokat kezdték megfojtani, szétverni anno 1998-tól. (Egyem a zúzáját aki eltalálta))!

Talán ha nem lesz rövid a nyár, és a tél után gyorsan jön a déli passzát szél április.16-25 felé akkor találkozhatunk a fecskékkel, még többel tán.

Ennek mi a pontos oka? Élõhely-csökkenéssel, és/vagy táplálékkal van összefüggésben, vagy esetleg mással? Európában mi a helyzet, avagy: nálunk, vagy Európa-szerte is ez a tendencia?

Nyugodjunk meg, mifelénk sarlósfecskék is vannak/siklanak fentebb, lennebb még szép számmal, molnárfecskék úgyszintén. A meleg, száraz idõjárás - amint arról a hosszútávú esélylatolgatók beszélnek - kitart még elég ideig, hogy legyen elegendõ rovar a számukra.

A hosszú távú csökkenés sajnos nagyon durva tendenciákat mutat országosan. :-((((

Szarvas : Két napja erõsen gyülekeztek, de még láttam olyan fiókát villanydróton, amelyik etetést kért. A szülõk nem nagyon akarták kiszolgálni. A szomszéd tanyán a költõ párok száma kb. negyede-ötöde volt a néhány évvel ezelõttinek.

Nem is bonyolult, így alakultak ki a sejtszervecskék is. Jó kis cikk, csak igen rövidke...

Nem is olyan egyszerû szimbiózis/parazitizmus: Link

Jajjjjj :-)))))))))))) Ne akard, hogy elképzeljelek fecske nélkül :-))))))))))))))

3 nappal ezelõtt reggel 7 órakor még rengetegen lármáztak egy péri villanypóznán, voltak vagy százan. A reptér épületén is sok sárfészkük van.
A sarlósokat már nem hallom itt a soproni belvárosban, pedig itt szoktak elsüvíteni a háztömbök között.

De amire igazából kiváncsi vagy: sajnos siralmas.. a 70-as évek felé kezdett kimenni a divatból, és már én sem hordok..

Kinél milyen a fecskehelyzet? Nálunk már erõsen megkevesedtek a napokban, legalább a felük elment. A sarlósok már kb 2 hete, mielõtt valaki azt hinné, hogy rájuk gondolok.

Nahát! Micsoda-csoda meglepetéseket tartogatott számunkra az a domboldal ottan.
Köszi a határozást! Némelyikrõl még meg tudtam állapítani, hogy müge, csormolya vagy here-féle. De tovább..

Az az árvalányhaj valószínûleg nem a homoki, hanem a Stipa lessingiana, ami Magyarországon nem él, az Erdélyi Mezõségen viszont elterjedt.
A macskafarkú veronika (16.,21.,22.) pedig kosborképû (V. orchidea), nem szagoltátok meg? A virágoknak igen érdekes, égett szõrre emlékeztetõ szaga van, errõl biztosan megismerhetõ (valamint átellenes a levélállása). A hérics akár lehet az erdélyi is (Adonis hybrida), az 5.,7. pedig minden bizonnyal a tátorján nevû híres löszjelzõ sztyeppnövény (kórója ill. tõlevelei), ami nálunk szintén ritkaság. 13. kardos peremizs, 19. ebfojtó müge, 23.,27. lózsálya, 27. szakállas csormolya, 28. zsidócseresznye, 31. szeplõlapu tõlevele, 32. fehér szamárkenyér, 34. sarlófû, 35. vadrezeda, 41. csomós harangvirág, 43. dárdahere terméses fejecskéi, 44. vajszínû ördögszem, és 47. Cirrus fibratus virga

Szép kis bronzos. Azért én csak megnézném megvágva is. Az az igazság, hogy a bronzosokban kevesebb kárt tesznek amúgy is a kukacok. Talán pont a méretük miatt is.

Link

Pedig augusztusban nem ritkaság.

Igen, a kunkori most virágzik, a homoki már elvirágzott, termése se volt már. Az az érdekes (legalább is számomra), hogy mind a domboldalnak, mind a völgynek, amiben a falu (Kolozs) fekszik, de az egész tájegységnek, sárga agyagos talaja van a meszes kõzeten. Egyébként 300-450m körüli a tszf. magassága. Mikor felmentünk, a temetõ felé, páratlanul gazdag növényvilág tárult szemünk elé.. Árvalányhajak, mezei zsálya, macskafarkú veronika, tavaszi hérics levelek, ? csormolya, és általam nem ismert tõlevelek, virágok.
Kolozsnak, akárcsak Tordának voltak sóbányái, amit már bezártak. Kolozson is van hangulatos sós fürdõ, a kis tó alatt van a bezárt bánya bejárata. Este holdkeltekor fürödhettünk benne, nem hideg, kellemes vize volt.
Képek: Link
Link

A tordai sóbarlangos-hasadékos képekkel késõbb jövök (az enyémekhez hozzáteszem majd Zoliéit is).

Szia,
elég gyakori eset, az Alföld homokvidékein, elsõsorban a Duna-Tisza-közén. A homoki májusban, a kunkorgó pedig ezekben a hetekben virágzik, idõben tehát kikerülik egymást. Láttam, hol láttad, a Zeneszobában leleplezted magad. Várjuk a fotókat.

Szia!
Mennyire gyakori az, hogy a homoki és a kunkorgó árvalányhaj egymás mellett él?
Majd mesélek holnap, hol láttam (képekkel).

Ó de szépek a galócáid!!!

Ma talált légyölõ galóca: Link
Eddig még nem leltem ilyen korán ezt a fajt. Jön az õsz
Ez pedig egy termetes nyári vargánya: Link

Vagy egyszerûen csak nem akar. Vaddisznókkal van a legtöbb ilyen jellegû tapasztalatom. Tuti hogy láttak, hallottak, szagoltak, mégis csak az utolsó pillanatban iramodtak meg. Gondolom úgy érezték, hogy addig felesleges menni, amíg nem jelentek rájuk közvetlen veszélyt. Ott van például a fácán. 180 felett a pulzusod, amikor úgy dönt, hogy ez a távolság már nem tartozik a konfortzónájába

Biztos sok függ a jószág pillanatnyi lelkiállapotától, ha megijed, vagy szerelmes, akkor tuti sehallselát :-)

Hát, tudja fene. Fekete István István is azt írja valamelyik könyvében, hogy a ravaszdinak tartott róka néha se lát, se hall, majdnem nekimegy a vadásznak. Az állati viselkedés sohasem olyan következetes, mint az emberi.

Persze, de azt mivel magyarázod, hogy felõlem fúj a szél (ergo kell érezze a szagomat), de rohan felém és csak 1,5 méterre elõttem változtat irányt? (pár hónapja volt Márkó feletti réten, holdkelte fotózás, alkonyati világosban)

Az õzek, ha nem fognak szagot, néha valóban meglepõen közel engedik magukhoz az embert. A Gönyûi-erdõben kocogva nemegyszer voltam hasonló jelenetnek tanúja. Na, legközelebb viszek majd magammal fényképezõt...

Gólya invázó Szeged mellett! Link

Valóban itt van az Õsz, tegnap több sárgulásnak indult levelû kõrisfát láttam Egerben.

Pár ma reggeli kép: Link Elõrenyíllal lehet haladni a lényecskék közt. Jó pókságos, így az arachnofóbiások a képernyõnek háttal ülve nézzék. :-) Nem véletlen életlen egy csomó, ott a háló színei a lényegesek, amik csak életlenre állítva hangsúlyozódnak ki.

:-) Igazán nagyon ügyes vagy! CSodásak az ugrálós képeik is! Petõfivel szólva 'itt van az õz, itt van újra' :-))))

Gyá, de jóság ez a sorozat!

Áki! Az még igen messze van, de kösz a megelõlegezett bizalmat..
Noli! Mindig van a táskámban egy felfújható, de most szerencsére nem kellett babrálnom vele. Épp itt jöttem lefelé Link Link amikor elém vágtak, a lemerevedésen kívül más feladatom már nem volt. Nem éppen megfelelõ beállításokkal lõttem õket, de az idõ volt az a tényezõ, amibõl akkor a legkevesebb volt.
Ráraktam õket (ketten voltak) 2 képre:
1. Link
2. Link

Igen, darázspók lehet, amit láttál. A homokpusztán augusztusban szinte hemzsegni szoktak, és a sercegõ fûbe leguggolva gyakran megfigyelhetõ az is, amint éppen bepólyázzák az arra tévedõ zsákmányt. Hálás fotótéma is egyben.

Sziasztok! Ma reggeli madár vadászatom, pusztán csak a szobám ablakából.
Link Link

Igen!

A jó életbe!!!! Brutál gyönyörûek! Azt az õzet hogyan? Kölcsönkérted a múzeumból a kitömöttet és kivitted a rétre? ;-) Hihetetlen vagy!

Megint (még mindig) a fraktálokkal játszom Nemcsak az élõvilágot/Univerzumot lehet kitûnõen modellezni fraktálokkal. Ezt a fraktált kifejezetten ékszerszerûnek találom, ezért a fórum hölgytagjainak ajánlom szeretettel (férfi kollegáknak érdekességként)
Kivételesen nem Mandelbrot (és alváltozatai) alakzat, hanem Julia-halmazból kiemelt objektum

Kis fraktáltörténelem: Gaston Julia és Pierre Fatou francia matematikusok komplex egyenletek iterációval történõ megoldása során, a megoldáshalmaz ábrázolásával a komplex számsíkon különös halmazokat kaptak, ezeket késõbb Julia-halmazoknak nevezték el. A nemrégiben elhunyt Benoit Mandelbrot 1979-ben fedezett fel egy egyszerû szabályt és megalkotta a szabály által létrehozható képet, amely tartalmazza az összes Julia-halmazt. Julia-halmazból végtelen sok van (melyek nagyon különböznek egymástól), Mandelbrot-halmazból viszont csak egy van. A Julia-halmazok azon z komplex számok halmaza, amelyekre a z0 = z, zi+1 = zi2+c iteráció eredménye nem a végtelenbe konvergál de minden c értékhez tartozik egy Julia-halmaz. A Mandelbrot-halmaznál c azon komplex számok halmaza amelyekre a fenti iteráció szintén nem a végtelenbe konvergál. [i] Bocsi az untatásért

Hú, de szépek! Megérdemelnének egy jó kis fotókiállítást a képeid, gyönyörûen mutatod be velük a vidéket! Gratula!
_______________-
Noli, Sámánt csókoltatom!

Fésztufész: Link
Ill. pár tájképféleség az elmúlt napokból:
Link Link Link
Link Link Link

Tán darázspók? Link

Egy "bogarászati" kérdés a szakértõkhöz: a kerti tuján, hálója közepén láttam egy szép, látványos pókot. Majdnem keresztespók nagyságú, potrohán a darázséhoz teljesen hasonló sárga-fekete gyûrûk. Hasonlóképpen a lábain. Színezete alapján igencsak "mérges" jószágnak gondolom. Ki tudja, mi ez?

Ha már ennyi szó esett a gombákról, álljon itt egy ide talán nem való nyelvészeti érdekesség: a 'galóca' véleményem szerint a szláv 'golubicá-ból' származik, melynek jelentése: galambocska, azaz galambgomba. Végsõ soron a magyar 'galambica' elnevezéssel rokon. Hát ilyen változékony vidékenként és koronként a gombák elnevezése.

Na a tárnoki gombászat ezennel szünetel, kiszikkadtunk rendesen. Az utolsó mohikánok egyike, egy nyárfa-érdestinóru: Link

A Sámán üzeni, hogy jók a galócáid :-)))) Szuper képek! A póktölcsér külön dicséretet érdemel!

Mátrai séta, "normális" gomba híján: Link

Pont ilyen megtermett változékony tinórukat találtam én Gönyûn. Tavaly õsszel itt is valami hihetetlen rizike dömping volt!

Az obligát parazitizmust csak hasonlatként említettem, mert ott is szüksége van a gombának az élõ fa által elõállított anyagokra. Emiatt mindkét esetben a fa pusztulása a gomba pusztulásával is együtt jár. A hármas szimbionta kapcsolatról nem hallottam, vagy már elfelejtettem.
A boletusokkal kapcsolatban már régóta furdalja az oldalamat a kíváncsiság, csak nem volt kitõl megkérdezni: ha mind gyökérkapcsolt, mi a helyzet az élõsdi tinóruval? Kivétel, vagy szimbionta-parazita egyszerre?