Hydroinfo
Hogy áll tavaink jégvastagsága? Azt látom, hogy a horgásztavak már be vannak állva, igaz vastagságot nem tudok. Balaton, Velencei tó, valaki a környékrõl?

Ilyenkor sajnálom,hogy nem amerikai törvények és jogi cselekvések vannak itthon... itt egy másik példa. Link és biztos akad még egy két telep illetve csatorna ami a tiszába vezeti a sz.rt.Konkrétan Tokaj külsõn is van egy telep emberemlékezet óta,ami oda ürít,szintén nem megtísztítva a szennyvizet...a gond ott kezdõdik hogy a szennyvíz összetétele napjainkban már nem csak emberi ürülékbõl tevõdik össze,hanem rengeteg vegyszerrel van keveredve...mosószerek,fertõtlenítõk,hipó ,tusfürdõk,samponok,és még ki tudja hány ezer vegyületbõl....az elmúlt évek csatarnázásai pedig hozzákjárulnak.4-5 falunként gondolom vannak gyûjtõ medencék,ami valamilyen tisztitási folyamat után gondolom folyik a tiszába... fõleg az elmúlt 4-5 évbe lett egyre mocskosabb a víz,a halfogásokról nem is beszélve...
A általad említett szennyezés nem példa nélküli:
Link
A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr azonosította: egy Debrecenhez közeli sertéstelep engedte ki a hígtrágyát szándékosan a belvízcsatornába.
Link
Link
Itt a szarvasi Gallicoop pulykafeldolgozó biogáz üzeme nyomott ki szivattyúval 5,000, m3 kirohadt hígtrágyát, "fermentlevet". Ezt két év múlva megismételték. Nesztek, b+ zöld energia.
Megint eltelt két év:
Link
Egy kicsit máshogy, itt nincs leírva, hogy szivattyús úton történt a szennyezés, és az sem, hogy a szennyezõ egy sertéstelep volt:
Link
A szennyezõ sertéstelep szomszédos a biogáz üzemmel. A hígtrágyáját szerzõdés szerint a biogáz üzemnek kellett volna fogadnia, de annak a medencéi megteltek. Mindkét cég tulajdonosi köre azonos.
A problémát az okozta, hogy hígtrágyát, fermentlevet jogszabály szerint csak július - augusztusban lehet a termõföldekre kijuttatni. Megteltek a tárolók. Spóroltak a létesítéskor beruházással. Normális ember nem spórol a mûszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás esetén, csak olyan, aki húsz fillérért a sánta tetût is megizélné.
Az utóbbi szennyezésrõl szó sem esett a szarvasi képviselõ testületi ülésen, az elõbbi kettõrõl néhány szó, de a szennyezõ céget meg sem nevezték (meg sem nevezhették). Nem véletlen, hogy a KÖVIZIG cikkében még annyi utalás sincs a szennyezõ kilétére, mint a Vízügyi Fõigazgatóság honlapján.
A Köfe százezrekre bünteti a parasztot, ha eléget néhány mûtrágyás zsákot, de a szennyezõ megúszta pár milliós nevetséges bírsággal a szennyezés mennyiségébõl számítandó milliárdos bírság helyett. Vannak másoknál sokkal egyenlõbb emberek, akikre a törvények nem vonatkoznak. Még illés zolika sem tépte a pofáját egyik szennyezés esetén sem.
Visszatérve a Tiszai szennyezésre: Én a helyetekben nem a szennyvíztisztítókra gyanakodnék, részben azok viszonylag modern technológiájúak, még nem lepusztult mûszaki állapotúak és túlságosan ellenõrzöttek ahhoz, hogy ilyen történjen, részben meg azért, mert az említett települések lakossága egyszerûen nem termel annyi szennyezõ anyagot, ami a jelenséget okozhatná.
Nem túl régen pl. Szeged "szennyvíztisztítása" a tisztítatlan szennyvíz sodorvonalba vezetésébõl állt és az sem okozott halpusztulást, nem tette halott vízzé a Tiszát.
Nincs sok lehetõség a szennyezõ kilétére a Tiszánál sem: Hígtrágyás technológiájú sertés, vagy szarvasmarha telep(ek), esetleg biogáz üzem(ek).
Link
A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr azonosította: egy Debrecenhez közeli sertéstelep engedte ki a hígtrágyát szándékosan a belvízcsatornába.
Link
Link
Itt a szarvasi Gallicoop pulykafeldolgozó biogáz üzeme nyomott ki szivattyúval 5,000, m3 kirohadt hígtrágyát, "fermentlevet". Ezt két év múlva megismételték. Nesztek, b+ zöld energia.
Megint eltelt két év:
Link
Egy kicsit máshogy, itt nincs leírva, hogy szivattyús úton történt a szennyezés, és az sem, hogy a szennyezõ egy sertéstelep volt:
Link
A szennyezõ sertéstelep szomszédos a biogáz üzemmel. A hígtrágyáját szerzõdés szerint a biogáz üzemnek kellett volna fogadnia, de annak a medencéi megteltek. Mindkét cég tulajdonosi köre azonos.
A problémát az okozta, hogy hígtrágyát, fermentlevet jogszabály szerint csak július - augusztusban lehet a termõföldekre kijuttatni. Megteltek a tárolók. Spóroltak a létesítéskor beruházással. Normális ember nem spórol a mûszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás esetén, csak olyan, aki húsz fillérért a sánta tetût is megizélné.
Az utóbbi szennyezésrõl szó sem esett a szarvasi képviselõ testületi ülésen, az elõbbi kettõrõl néhány szó, de a szennyezõ céget meg sem nevezték (meg sem nevezhették). Nem véletlen, hogy a KÖVIZIG cikkében még annyi utalás sincs a szennyezõ kilétére, mint a Vízügyi Fõigazgatóság honlapján.
A Köfe százezrekre bünteti a parasztot, ha eléget néhány mûtrágyás zsákot, de a szennyezõ megúszta pár milliós nevetséges bírsággal a szennyezés mennyiségébõl számítandó milliárdos bírság helyett. Vannak másoknál sokkal egyenlõbb emberek, akikre a törvények nem vonatkoznak. Még illés zolika sem tépte a pofáját egyik szennyezés esetén sem.
Visszatérve a Tiszai szennyezésre: Én a helyetekben nem a szennyvíztisztítókra gyanakodnék, részben azok viszonylag modern technológiájúak, még nem lepusztult mûszaki állapotúak és túlságosan ellenõrzöttek ahhoz, hogy ilyen történjen, részben meg azért, mert az említett települések lakossága egyszerûen nem termel annyi szennyezõ anyagot, ami a jelenséget okozhatná.
Nem túl régen pl. Szeged "szennyvíztisztítása" a tisztítatlan szennyvíz sodorvonalba vezetésébõl állt és az sem okozott halpusztulást, nem tette halott vízzé a Tiszát.
Nincs sok lehetõség a szennyezõ kilétére a Tiszánál sem: Hígtrágyás technológiájú sertés, vagy szarvasmarha telep(ek), esetleg biogáz üzem(ek).
Közbe a tisza vízminõsége sajnos változatlan sok helyen... Link elég ha arra gondolunk,hogy az utóbbi 10 évbe szinte minden falu be lett csatornázva,gondolom vannak összegyûjtõ telepek,onnan meg mehet a folyóba.Csak nem mindegy milyen minõségbe.Ha minden ilyen kiengedõ telep legalább fele annyira lenne tisztítva mint pl nyiregyen,akkor nem lennének ilyen gondok..itt a felsõ szabolcsi részen is undoritó a folyó látványa sokszor..
Nem vagyok vizes ember, se "piócás embör", de Te írtál be egy elképzelhetetlen dolgot. Biztos tudod,hogy a siófoki zsilip egy leeresztõ szelep, amióta létezik. Tehát annak a "vízhozama emelkedik" azt jelenti hogy több vizet engednek le a Balatonból.
A hazai zsilip rendszerek a Tisza esetében is így mûködnek, annyi a csavar, hogy a Tisza fõágát zsilipeltetik, ott viszont lehet úgy fogalmazni hogy a holtágat "töltik fel" a zsilippel, pld. a Tisza tó esetében, vagy Szarvasnál a holt Tisza ágat, ha áradás van.
Mondom nem vagyok szakember..
Lujó: ezt el lehet magyarázni szebben is, nem kell sértegetni senkit se.
A hazai zsilip rendszerek a Tisza esetében is így mûködnek, annyi a csavar, hogy a Tisza fõágát zsilipeltetik, ott viszont lehet úgy fogalmazni hogy a holtágat "töltik fel" a zsilippel, pld. a Tisza tó esetében, vagy Szarvasnál a holt Tisza ágat, ha áradás van.

Mondom nem vagyok szakember..
Lujó: ezt el lehet magyarázni szebben is, nem kell sértegetni senkit se.
Jajjj! Szerintem 100 ember közül legalább 99 helyesen értelmezi amit leírtam.
Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító szivattyú telep) tábláján, amivel megnövelték a lecsapolt vízhozamot. Az eddigi, a balatoni átlagvízszinthez viszonyított napi század miliméteres nagyságrendû napi lecsapolást mintegy ötszörösére növelték. Mivel alvízszint által nem befolyásolt (a bukó zsilip felsõ éle magasabb, mint az alvízszint), az átbukás hozama csak a felvízszint és a bukóél magasságától függ. Ezért a felvíz szint és a bukóél magasságkülönbsége által egyszer meghatározott (mért, vagy számított, tökmindegy) jelenlegi vízhozam (a Sió eredet vízhozama) a zsilipszint változatlansága esetén konstans, amíg a felvíz szint konstans.
Ez a hozamnövelés egy vízügyi szakmai döntés volt, mint ahogy az is az volt, hogy a korábbi minimális lecsapolt vízhozammal gyakorlatilag csak a Sió meder mûtárgyait tesztelték. Onnan a hidrometeorológiai körülmények függvényében bármilyen irányú változtatás (teljes zárás, vagy teljes nyitás) rövid idõn belül lehetséges volt. Így döntöttek, feltehetõen némi szaktudás és üzemelési tapasztalat alapján.
Ami a hsz-odat illeti: Kb. egy 10 éves gyerek általános tudatlansága süt belõle, hasonlóan, mint a meteorológiai tárgyú hsz-aidból. A probléma az, hogy nem tanulsz a hülyeségeidbõl és a Metnet összes fórumát telefosod a hasonló szintû hülyeségeiddel. A másik probléma, hogy nem ég az arcbõröd kortársaid között, hogy ennyi és ekkora baromságot hordtál össze saját eszûleg ((C) Rejtõ, Fülig Jimmi).
A Metnet hõskorában, amikor egyetlen fórum a kommentelhetõ észlelési napló volt, Alibaba (Isten nyugosztalja) fórumtársunk egyetlen bûne az volt, hogy éjszakai mûszakban dolgozván pontosan minden óra 0 perckor észlelt, mint egy automata. Sokakat irritált, hogy egymás után 4-5 észlelés volt Alibabától.
Én javaslom a belsõsöknek, nyissanak egy fõrumot "Felsõfokú bazsológia" címmel, ahova mások és a Metnet fórum lényegének zavarása nélkül nyugodtan írogathatsz.
Dióhéjban ennyi.
Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító szivattyú telep) tábláján, amivel megnövelték a lecsapolt vízhozamot. Az eddigi, a balatoni átlagvízszinthez viszonyított napi század miliméteres nagyságrendû napi lecsapolást mintegy ötszörösére növelték. Mivel alvízszint által nem befolyásolt (a bukó zsilip felsõ éle magasabb, mint az alvízszint), az átbukás hozama csak a felvízszint és a bukóél magasságától függ. Ezért a felvíz szint és a bukóél magasságkülönbsége által egyszer meghatározott (mért, vagy számított, tökmindegy) jelenlegi vízhozam (a Sió eredet vízhozama) a zsilipszint változatlansága esetén konstans, amíg a felvíz szint konstans.
Ez a hozamnövelés egy vízügyi szakmai döntés volt, mint ahogy az is az volt, hogy a korábbi minimális lecsapolt vízhozammal gyakorlatilag csak a Sió meder mûtárgyait tesztelték. Onnan a hidrometeorológiai körülmények függvényében bármilyen irányú változtatás (teljes zárás, vagy teljes nyitás) rövid idõn belül lehetséges volt. Így döntöttek, feltehetõen némi szaktudás és üzemelési tapasztalat alapján.
Ami a hsz-odat illeti: Kb. egy 10 éves gyerek általános tudatlansága süt belõle, hasonlóan, mint a meteorológiai tárgyú hsz-aidból. A probléma az, hogy nem tanulsz a hülyeségeidbõl és a Metnet összes fórumát telefosod a hasonló szintû hülyeségeiddel. A másik probléma, hogy nem ég az arcbõröd kortársaid között, hogy ennyi és ekkora baromságot hordtál össze saját eszûleg ((C) Rejtõ, Fülig Jimmi).
A Metnet hõskorában, amikor egyetlen fórum a kommentelhetõ észlelési napló volt, Alibaba (Isten nyugosztalja) fórumtársunk egyetlen bûne az volt, hogy éjszakai mûszakban dolgozván pontosan minden óra 0 perckor észlelt, mint egy automata. Sokakat irritált, hogy egymás után 4-5 észlelés volt Alibabától.
Én javaslom a belsõsöknek, nyissanak egy fõrumot "Felsõfokú bazsológia" címmel, ahova mások és a Metnet fórum lényegének zavarása nélkül nyugodtan írogathatsz.
Dióhéjban ennyi.
"emelték a Sió-zsilip hozamát" - ez értelemszerûen azt jelenti, hogy az irt értéknek megfelelõ vizet engednek le a Sió-zsilipen, szóval több vizet engednek ki a Balatonból mint eddig. Ha elzárnák, elvileg akkor emelkedne meg a vizszint. A Sióból szerintem nem lehet "tölteni".
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!?
Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Valóban elég zsenge lett. Két dologban tévedtem; egyik, hogy a radar alapján azt hittem, komolyabb összmennyiségek lesznek (kb 50 mm-re gondoltam nagyobb területen), másik, hogy el voltam tájolva a partiumi/erdélyi talajtelítetségekkel kapcsolatban. Na majd legközelebb

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#321120 - 2016-08-03 10:39:42)
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint alatt.
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint alatt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#321109 - 2016-08-02 20:49:42)
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a szintet. A holnapi hydroinfo elõrejelzésébõl már kiderül, milyen az árhullám elõrejelzésed. Az a lehullott csapadékra elég pontos, az elõrejelzettre már meglehetõsen bizonytalan.
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a szintet. A holnapi hydroinfo elõrejelzésébõl már kiderül, milyen az árhullám elõrejelzésed. Az a lehullott csapadékra elég pontos, az elõrejelzettre már meglehetõsen bizonytalan.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#321096 - 2016-08-02 12:32:10)
Az a forgolódó cucc ott biztos jelenteni fog úgy kb 2-4 métert a Körösön, Szamoson.
Az a forgolódó cucc ott biztos jelenteni fog úgy kb 2-4 métert a Körösön, Szamoson.
A problémát a határ túloldalán kell keresni. Pedig van már nemzetközi megállapodás is. Fabatkát sem jelent...
Beigazolódott, amitõl féltek: veszélyes vegyületet találtak a Tiszában Link
Keze száradna le az összes illegális"hulladéklerakósnak"
Keze száradna le az összes illegális"hulladéklerakósnak"

nem tudom mennyire ideillõ téma, ha nem az, akkor elnézést érte ... de Csopakon mi történik?
Link
Link
A vízhozamot ultrahangos mérõvel mérik, valószínû, hogy elromlott. Az OVF nemigen szokott rángatózni, ha egy vízszint, vagy hozammérõ mûszer hibásan mér, vagy egyáltalán nem mér.
Hibás szintmérés pl: Link
Itt a 06, ill. 18 h kiugró adatai a helyesek, azok a gátõr mérceleolvasásai.
Már több esetben jeleztem néhány hibás automatikus szintmérést az OVF-nek, de válaszra sem méltattak, a mûszereket nem javították, vagy kalibrálták.
A vízügy a katasztrófavédelem alá van rendelve, a tûzoltóknak nemigen fontos egy hiányzó hidrológiai adat.
Hibás szintmérés pl: Link
Itt a 06, ill. 18 h kiugró adatai a helyesek, azok a gátõr mérceleolvasásai.
Már több esetben jeleztem néhány hibás automatikus szintmérést az OVF-nek, de válaszra sem méltattak, a mûszereket nem javították, vagy kalibrálták.
A vízügy a katasztrófavédelem alá van rendelve, a tûzoltóknak nemigen fontos egy hiányzó hidrológiai adat.
Valakinek van információja arról, hogy miért szünetel már egy jóideje a vízhozam mérése Vásárosnaménynál (vagy legalábbis a nyilvános közzététele)?
Látszik is már.
Mert a 04.27-05.01 közötti 119 cm leeresztési mélypont után az elmúlt napokban újra emelkedésnek indult a vízszint, tegnap már 121 cm volt.
Mert a 04.27-05.01 közötti 119 cm leeresztési mélypont után az elmúlt napokban újra emelkedésnek indult a vízszint, tegnap már 121 cm volt.
A híradóban hallottam, hogy megkezdték a Velencei-tó leengedését is 1 m3/mp vízmennyiséggel.
Megkezdték a duzzasztást Kiskörénél. Precízen megfogták az árhullám végét (bárcsak a Kövizig sem alkalmazna ennél magasabb jólalvási tényezõt a Kõrösökön). A napi alvízi apadás korlátozására a part védelme miatt van szükség. Túl gyors apadás esetén megcsúszások, suvadások történhetnek.
Link
Link
Valakinek van a google earth-höz vízrajz .kmz fájla? Ami érdekelne, olyan hogy ha bekapcsolom akkor az európai és benne természetesen a magyarországi folyók, tavak kontúrjai is meglegyenek.
Köszi all!
Köszi all!
Szép munka! Remélem, lesz folytatás is! 
----------------------------------
Azért az sem rossz, hogy a Latorca immáron több mint 10 napja van III. fokban Csapnál.

----------------------------------
Azért az sem rossz, hogy a Latorca immáron több mint 10 napja van III. fokban Csapnál.
Az apadó Ipoly Ipolyvece alatt: Link A szemben lévõ fasor szegélyezi a medret: Link Link Link ( Link ) Persze ez nem olyan rendkívüli, itt szinte minden évben többször is van hasonló vízborítás ( Link ). Kb. 50 centi a víz, úgy hallottam, fentebb (Ipolytarnóc, Nógrádszakál, Szécsény, Hugyag) a csukák már mozgolódnak is.
Azta... Még valamikor két éve Gyarmaton az önkormányzaton hallottam valami ilyesmirõl, de nem tudtam semmi konkrétumot. Ezer köszönet érte!!!
Kapóra is jött anno suliban nekem az Ipoly, éppen ezt kellett ábrázolni, az árhullámok viselkedését különbözõ szakaszokon, milyen mederteltségre érkeztek stb.
Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló buszozás van, illetve Balassagyarmat-Drégelypalánk között is lehetséges a dolog. Mondjuk láttunk már ennél nagyobb vizet is, kicsit felkapták a dolgot.
Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló buszozás van, illetve Balassagyarmat-Drégelypalánk között is lehetséges a dolog. Mondjuk láttunk már ennél nagyobb vizet is, kicsit felkapták a dolgot.
Ez természete. Általában minél kisebb egy vízfolyás, annál nagyobb a Qmax/Qmin. A kis vízfolyásoknál is a felsõ szakasz hozam-egyenlõtlensége a nagyobb, az árhullám útja során ellapul és megnyúlik.
Az Ipoly is hozza a formáját, nem kicsit látványos a nógrádszakáli mérce grafikonja.
Nagyon szélsõséges a vízjárása, 1-2 köbmétertõl több százig alakul a minimum-maximum hozam aránya, több százszoros a különbség, ami elképesztõ.
Ha hazaérek megpróbálok lõni pár képet lõni Gyarmaton.
Nagyon szélsõséges a vízjárása, 1-2 köbmétertõl több százig alakul a minimum-maximum hozam aránya, több százszoros a különbség, ami elképesztõ.
Ha hazaérek megpróbálok lõni pár képet lõni Gyarmaton.
Felvidékrõl jön a víz.
Fõleg a Sajón látni az elmúlt 24-36 óra jelentõs csapadékát.
Link
A tegnapi (2016.02.10. 12 óra) 76 cm-rõl ma 10 órára 353 cm-re emelkedett a vízszint Sajópüspökinél.
A Szlovák Meteorológiai oldal alapján náluk sem ép szárazság van.
Link
A Bódván is látszik az áradás már a mércéken.
A Hernád most nem kapott akkora folyékony csapadékot, ott csak enyhe vízemelkedést prognoztizálnak az elõrejelzések.
Fõleg a Sajón látni az elmúlt 24-36 óra jelentõs csapadékát.
Link
A tegnapi (2016.02.10. 12 óra) 76 cm-rõl ma 10 órára 353 cm-re emelkedett a vízszint Sajópüspökinél.
A Szlovák Meteorológiai oldal alapján náluk sem ép szárazság van.
Link
A Bódván is látszik az áradás már a mércéken.
A Hernád most nem kapott akkora folyékony csapadékot, ott csak enyhe vízemelkedést prognoztizálnak az elõrejelzések.
Nem fog úgy leürülni a Balcsi, mint az otthoni fürdõkád. A Zalából alig van betáp, az egyebeket nem mérik, de párolgás is alig van. A mostani leeresztés Balaton szinten max. pár mm/nap nagyságrendû lehet. Nem akaródzik adatokat keresgetni, meg számolni, meg a mai napom és az elkövetkezõ pár hetem bõdületes baromságokon való szarrágással fog eltelni - nincs erõm.
Annyit még a fonyódi szántásról oszt eldugulok: Ha erre valaki a szolgálati úton kért volna engedélyt, kiviteli terv alapján, a helyi Vízignek a törvény által elõírt összes szakhatósági állásfoglalást (pl. Köfe, környezetvédelmi hatástanulány, stb), meg mindenféle mást, pl régészeti feltárást, lõszermentesítést, meg a zúristensentuggyamégmiafüttyöt ki kellett volna várni, még a mai napig sem akaszthatták volna az ekét a traktorra. Ma meg a szint nem a minimum, hanem a maximum közelében van.
Amúgy, ha vissza tudnám tekerni az idõt úgy harminc évvel, feltehetõen el tudnám viselni a kánikulát, meg a tömegnyomort a Balaton mellett.
Annyit még a fonyódi szántásról oszt eldugulok: Ha erre valaki a szolgálati úton kért volna engedélyt, kiviteli terv alapján, a helyi Vízignek a törvény által elõírt összes szakhatósági állásfoglalást (pl. Köfe, környezetvédelmi hatástanulány, stb), meg mindenféle mást, pl régészeti feltárást, lõszermentesítést, meg a zúristensentuggyamégmiafüttyöt ki kellett volna várni, még a mai napig sem akaszthatták volna az ekét a traktorra. Ma meg a szint nem a minimum, hanem a maximum közelében van.
Amúgy, ha vissza tudnám tekerni az idõt úgy harminc évvel, feltehetõen el tudnám viselni a kánikulát, meg a tömegnyomort a Balaton mellett.
Azért a fiatalabb óvatosabb.
Hát jó: ha nem, hát nem. Pedig megszereztem már a belépõt is a szabad-strandra.
A fórumhoz visszatérve: engedik a Siót bõszen. Látván a várható csapadékkilátásokat, jogosan.

Hát jó: ha nem, hát nem. Pedig megszereztem már a belépõt is a szabad-strandra.

A fórumhoz visszatérve: engedik a Siót bõszen. Látván a várható csapadékkilátásokat, jogosan.
Fürödjön a tóban ilyenkor az ifjabbik Schirilla, ha már az idõsebb nem élte túl az egészséges életmódot!

Emlékeim szerint néhány éve a nagy minimumnál Fonyód környékén szárazra került a partközel. Valaki meglátott egy (lehet, hogy csak 50 - 100 évente egyszer elõforduló) lehetõséget. Felszántatta a szárazra került medret. Rögtön el kezdtek károgni a mindenhez értõ vészmadarak, hogy ki akarják parcellázni a Balatont. Ami történt: a nagy víztartalmú anaerob szerves iszapot fellevegõztették, aerobbá változtatták, szervesanyag tartalmának jelentõs részét oxidálták, térfogatát töredékére csökkentették. Ért annyit a területen, mint 15 - 20 cm vastagságban végzett lepel kotrás. Nem tudom, kinek az ötlete volt, de egy késõi, távoli, kemény, virtuális kézfogással adósa vagyok.
Utóirat: több, mint 30 éve fürödtem utoljára a Balatonban. Lehet, hogy az én testi hibám, de nem vonz különösképpen a Balaton. Talán a tömegiszonyom miatt.
Utóirat: több, mint 30 éve fürödtem utoljára a Balatonban. Lehet, hogy az én testi hibám, de nem vonz különösképpen a Balaton. Talán a tömegiszonyom miatt.
Ki van ez találva... Egy tó éppen azért tó, mert többé-kevésbé egyensúlyban van esetében a befolyás és a lefolyás. Egyensúly... A természet "szereti" az ilyesmit "alkalmazni". :-)
Az ilyen eszemnt ötleteket hallván mindig felmerül bennem a kérdés - komolyan is gondolja ezt valaki, vagy csak ilyen-olyan haszonyszerzés lebeg-e esetleg szeme elõtt...? Egyik rosszabb mint a másik, és mennyi ilyen van... :-(
Az ilyen eszemnt ötleteket hallván mindig felmerül bennem a kérdés - komolyan is gondolja ezt valaki, vagy csak ilyen-olyan haszonyszerzés lebeg-e esetleg szeme elõtt...? Egyik rosszabb mint a másik, és mennyi ilyen van... :-(
Így van, voltak hajmeresztõ agyrémek....
Nagy marha volt, akinek csak ötlet szintjén is eszébe jutott.
Nagy marha volt, akinek csak ötlet szintjén is eszébe jutott.