Kérdések és válaszok

Hát errõl beszélek, értem én!
Ha ellát jó messzire, akkor miért nem úgy vágják ki, hogy kicsit nagyobb részben lehessen látni!?

Remélem így érthetõ: Link

Floo, ezek csak különbözõ térképi kivágatok, a radar ugyanaddig lát el mindegyiken.

Az omsz egész országos radarképe Link
A másik országos Link
És pl. a délnyugati Link
Mi lehet az oka, hogy az országos ellát majdnem Ljubljanáig (persze most nem mert szerelik a pogányvári radart), a másik országos már csak Mariborig.
A harmadik meg Muraszombatig sem, sõt, a magyar-szlovén-osztrák hármashatárnál néhány négyzetkilométer még Magyarországból is lemaradt.
Elég rosszul vannak összevágva!

A diósgyõri állomásról (Miskolc) van valakinek képe?

Szerintem pozitív anomáliával zárjuk a szeptembert is.

A jelenlegi állás szerint szerintetek zárhat kevés pozitív anomáliával a szeptember, vagy összességében inkább átlag körüli középhõm. valószínû?

Köszi, ez nem néz ki rossznak!

Picike, neked is köszi!

Még nem, mert a január-szeptemberi átlag magasabb mint a teljes éves (jan.1-dec.31.) átlag, ez pedig az utóbbihoz viszonyít.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288853 - 2015-09-13 09:20:21)

Nem irtatok vissza tegnap de megkérdezem mégyegyszer: ez a térkép most jol mutatja e a éves középhõmérsékletet?Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288842 - 2015-09-12 21:37:44)

ha belemegyek a havi adatokba nem jelenik meg a táblázat Link (ellentétben a napi és éves adatokkal) vagy csak nekem nem jelenik meg ?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288840 - 2015-09-12 20:41:41)

Már hogy mi nem mûködik?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288839 - 2015-09-12 20:27:17)

Valaki tudja hol lehet megtekinteni Mo városaira havi adatsorokat? Link mivel ez nem mûxik nincs valami alternatív megoldás?

gyerekek találtam egy jó kis oldalt, sztem nem használja(és ismeri ??) senki, de azért jó kis rövidtávú elõre meglehetõsen sok paraméterrel a neve WRF-ARW(tudom ez van wetterzentrale-n is csak Mo nincs lefedve). advanced research wrf- most ez kb. azt jelenti hogy továbbfejlesztett wrf? Link most az olaszoknál ugyanez csak ott két irányba mennek wrf-arw-ecmwf, wrf-arw-gfs most ez ugye a "királyi"modellek részletesebb, átfogóbb verziója? Link

Nalam a NAE/euro4 jol vizsgazott anno, amig versenyeztem. Azota nem kovetem, de annyit "csak" nem romlott. Igaz, csak 0,11°-os a horizontalis felbontasa (az UM-e jobb). Link

Az UM eléggé jól megfogja a dolgokat. Link

Üdv! Olyan kérdésem lenne, hogy van-e valami köd elõrejelzési oldal, ahol a másnapi köd valószínûséget lehet megnézni? Tudom, elég hülye kérdés, mert a harmatpontból, elõzõ napi esõbõl, szélmentes éjszakából stb ki lehet találni, hogy lesz e köd, de engem mégis érdekelne, hogy van e ilyen oldal.
Elõre is köszi a válaszokat!

Azt szeretném megkérdezni,hogy elérhetõ-e még szeke remek profi munkája,elemzése amit 2002-2003 környékén még lehetett olvasni itt a metneten a cikkek között?
Ha jól emlékszem a 2001-es decemberi idõjárásunkról szólt,az akkori nagyon hideg hónapunk idõjárását elemezte és az Észak-atlanti Oszcilláció ránk gyakorolt hatásait boncolgatta.
Le voltak pontosan vezetve azok a makroszinoptikus tényezõk ami miatt olyan nagyon hideg lett az a hónap itt nálunk.
Szeretném ha feltennétek ide azt a cikket,ha még valakinek megvan!
Köszönöm!

Egy munkában azt olvasom, hogy az átlagosnál 2-4 fokkal hidegebb hónap/tél a klimatológiában mérsékelten hideg-nek minõsül és ha legalább 4 egész fokkal hidegebb az átlagnál, akkor pedig nagyon hideg-nek minõsül az adott idõszak. Nagyon hideg teleknek számít 1928-9, 1939-40, 1941-2, 1953-4, 1962-3, 1963-4, és 1984-5.
Ezek szerint a klimatológiában nem használatos a zord jelzõ legalábbis a telekre, illetve hónapokra.

Amilyen az 1928/29-es, az 1941/1942-es, a 63-as, 69-es, 85-ös és 87-es tél volt.
Vagy a 2012-es februári hidegbetörés két-három alkalommal.

De ha ilyet látsz a GFS térképeken pár napra elõre, akkor valószínû zord tél van Link Link Link

Talán olyan lehet, mint a nyári hõség nap meghatározás. Tehát a napi átl.hõmi nem megy -5 fok fölé, és csontira fagy a fali vízvezeték, és a máksor ültetvény legalább 36-72 óráig. (különben nem ártana egy kis "hulljon a férgesse" napok.)

Gondoltam, hogy ilyesmi lehet, de hogy pontosan ez a definíciója, azt azért nem.

Zord télnek nevezzük a télnek azt a fajtáját, ami szerinted a 2015/16-os télen nem fordulhat elõ.

Segítséget kérnék, nem tudom, hogy van-e valamilyen definíció a zord tél fogalmára? Kerestem itt is, ott is, de nem találtam pontos definíciót.

Link Ez már az új 1980-2010-es átlaghoz van viszonyítva, ugye?

Már a jogot a rendszer kiosztotta neki automatikusan.

Egészen pontosan 21-es válasza:
"A bõvített észlelõi jogot automata osztja ki és vonja meg. A feltétel 100 érvényes észlelés megléte, amelybõl a hibás/javított/törölt észlelések száma nem haladhatja meg a 10%-ot."

Szia!

Azt hiszem, hogy meg kell lenni a 100 észlelésednek. A másik meg, hogy az észlelések 10%-a ne legyen kimoderálva ha jól emlékszem vissza 2011-re mikor én megkaptam automatikusan.

Sziasztok! Mit kell tennem ahhoz, hogy használhassam a professzionális észlelõi felületet?

Én 2-3 fokos pozitív anomáliát várok a hónap végére. Szerintem nem fogunk átlag alatt zárni.

Ez a kezdõdõ hûvös idõszak szerintetek mennyire fogja lehúzni a középhõmérsékleteket a hónap végére? Lehet, hogy a hónap második felében tapasztalható hûvös idõ majd teljesen lenyomja az eddig összegyûjtött pozitív anomáliát, s csak átlag körül zárunk majd mint idén júniusban? vagy egy 2013 augusztusihoz hasonló 2 fok körüli pozitív anomália azért összejöhet?

Kérni kell. Leírtam, hol. Szívesen.

Én viszont június közepén regisztráltam, de még nem kaptam jogot De azért köszi a választ!

Köszi! Azért nem tudok még, mert kevesebb mint 30 napja regisztráltam.

Kihagytam az MNSZ-t: Meleg Nedves Szállítószalag. Jövõ héten lesz alkalmunk megfigyelni

A szabályzat Link vagy a Képtár felhasználási feltételek Link biztosan írja valahol.
Emlékeim szerint 30+ napos regisztráció szükséges, ha az megvan, akkor a Metnet információk, fejlesztések címû topikban lehet kérni a moderátoroktól: Link

Mi kell ahhoz, hogy képfeltöltési jogot kapjak?

Úgy lehetséges, hogy egy moderátor kiosztja neked a képfeltöltési jogot, aztán a jobbra fenn lévõ "Adatlapom" linkre kattintva értelemszerûen. Link

Sziasztok!

Szeretnék avatart feltenni a "napocska" helyére.

Hogy lehetséges ez?

Köszi szépen!

Nagyon köszönöm, ennyi tán elég is.

Még egy adag:
ECM vagy ECMWF: az "európai" modell (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, igazából a modell neve IFS - Integrated Forecast System)
GFS: az "amerikai" modell (Global Forecast System, futtatja az NCEP - National Centers for Environmental Predictions)
JMA: japán meteorológiai szolgálat és meteorológiai modellje
BOM: ausztrál met. szolgálat és modell
UKMO: brit met. szolgálat és modell
RH: relatív páratartalom
Tmin: minimumhõmérséklet
Tmax: maximumhõmérséklet
Takt: aktuális hõmérséklet
DP: harmatpont
NAO: Észak-Atlanti Oszcilláció
AO: Arktikus Oszcilláció
TI: Thomson-index
LI: Lifted-index
CAPE: feláramlások rendelkezésre álló energiája (Convective Available Potential Energy)

HCS: Hidegcsepp
MKR: Mezoléptékû konvektív rendszer
VMKR: Vonalas MKR
MKK: Mezoléptékû Konvektív Komplexum
RHI: Rendkívül Hideg Idõszak
HRHI: Hosszantartó RHI
JABA: Jelenlegi AdatBázis Alapján
ORSC: Operatív Rendkívül Szélsõséges Csapongása
AC: AntiCiklon, vagy AltoCumulus
HF: HidegFront (vagy Házi Feladat )
T: hõmérséklet
OMSZ: Országos Meteorológiai Szolgálat (vagy Országos MentõSzolgálat...)
ENS: bármelyik modell ensemble, azaz "együttes, átlagos" térképei
SZR: SzezonRekord

Egyelõre ennyi jutott eszembe

MKR-re gondolsz, Bubu?
Mezoléptékû/skálájú Konvektív Rendszer: Link

A többi itt fölöttem olvasható

Kérdezni szeretném; mi a metneten is emlegetett idõjárási események rövidített a magyarázata?

( MRK.- és társai)
Jó lenne csak sorokban leírni, majd késõbb táblázatba is szerkeszteni.
Köszönöm!

Picike válaszát annyiban egészíteném ki, hogy ha jól gondolom, akkor itt egy kis félreértés van. A felhõk alapja nem ott helyezkedik el, ahol a 0 fokos szint van, hiszen a felhõk többsége (legalább is alul) vízfelhõ.

Az elsõ halmazállapot-változási szint, ahol a felhõzet képzõdik, az úgynevezett kondenzációs szint, ahol a légnemû vízgõz kicsapódik, és folyékony víz lesz belõle. Ez valóban függ a páratartalomtól, minél szárazabb a levegõ, annál magasabban van. Ilyenkor nyáron általában 1200-1500 m között helyezkedik el, extrém száraz esetben lehet 2000 m környékén is (de ilyenkor a leggyakrabban nem is alakul ki felhõ). Innen felfelé a felhõben már teljesen telített a levegõ, viszont ahogy a levegõ emelkedik, úgy oldalról-alulról még szívja be a környezõ száraz levegõt a felhõbe. Emiatt van az, hogy ha kialakul egy nagyobb gomolyfelhõ, akkor annak nagyobb tornyai esetenként összeesnek, vagy teljesen el is tûnnek. Ilyenkor az oldalról beszívott száraz levegõ miatt oszlik fel az adott felhõrész.

Ezért szoktuk nézni, hogy az egyes szinteken (fõleg 850 hPa-on, 700 hPa-on és 500 hPa-on) mekkora páratartalom várható, mert minél nagyobb ez, annál inkább életképesebb lesz a felhõ, mert kevésbé száraz levegõt szív magába.

Aztán a következõ halmazállapot-változási szint a fagyási szint, ahol a vízbõl jég lesz, de már a felhõn belül. Ez általában nem egyszerre, hanem fokozatosan történik, a felhõkben van túlhûlt (már 0 °C alatti hõmérsékletû, de még folyékony halmazállapotú) víz is. Kizárólag jégbõl csak a fátyolfelhõk állnak, de ahogy Picike írta, ezek már jóval magasabban vannak a fagyási szintnél.

A felhõbõl kihulló csapadéknál hasonló a helyzet, mivel az is magasabb páratartalmú, mint a körülötte lévõ levegõ, így esés közben bekeveredik a szárazabb levegõ, ami párologtatja a csapadékot. Ha a felhõbõl már eleve gyenge intenzitású csapadék hull, és a felhõ alatt nagyon száraz a levegõ, akkor valóban elõfordulhat az is, hogy a csapadék teljesen elpárolog, mielõtt leérne a talajra (ez inkább a nagyobb kiterjedésû, melegfronthoz kapcsolódó csapadékzónáknál szokott elõfordulni, záporok, zivatarok esetében elég ritka).

Itt a Hellmann-rendszerû csapadékmérõvel jövök, talán így könnyebb megérteni. Ugye mint tudjuk ez a hivatalos csapadékmérõ, ezzel lehet "pontosan" mérni. Hogy miért is tettem idézõjelbe a pontosan szót? Ha az edény felülete nyári napsütés során felmelegszik (gondolok 35-36°C-ra 2 méteren) akkor mikor beleér a felforrósodott edénybe a csapadék "eleje" természetesen már veszteséggel indul, mert elpárolog. Na de ez nem jelentõs, meglátásaim szerint maximum egy-két tized mm lehet.

Hogy felhõknél így van-e arra a válaszom nem. Persze én itt csak a folyamatokra gondolok, de ha van köztünk egy légkörfizikus és megcáfol engem nem fogok megharagudni.

A felhõk alapja függ az észlelõhely elhelyezkedésétõl is. Gondolok itt alföldi, hegyvidéki településekre. Attól is függ, hogy az adott helyen mekkora a páratartalom, harmatpont. (A felhõalap kiszámítását síksági területeken úgy szoktuk számolni, hogy a hõmérsékletbõl elvesszük a harmatpontot és a kapott értéket megszorozzuk 120-al.

A hõmérséklet 0 fokos szintje nem feltétlenül van a fátyolfelhõk magasságában (~15000m). Jégesõk elõrejelzésénél vagy akár havazás elõrejelzésénél is gyakran helyezkedik el a 0 fokos szint 2500-3000 méter között.

Ha valamelyik kérdésre nem válaszoltam az azért van, mert nem nagyon tudom a választ aztán nagy hülyeséget nem szeretnék írni. A helyes válasz megadását meghagyom inkább másnak.

Üdv: Picike.

Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését.
Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk alja magasabban van, még ha árnyékoló szürke felhõ borít 7-8 oktát akkor is.
Azt hinné az ember, hogy ha a kifagyást okozó légréteg (ahol a bárányfelhõk lapos, tükrözõ alja tszf. elhelyezkedik) alacsonyan van, akkor adott páratartalom kisebb légoszlopba szorul össze, és a kifagyott (szép fehér) felhõtorony pedig, miután a belsõ hõkavargást lejátszotta, elõbb-utóbb esõ formájában mégiscsak a földre jut.

És ha pedig a felhõk alja magasan van, mert a magasban meleg van, akkor
1.) esetleg elpárolog az esõ, mire földre érne,
2.) ugyanaz a vízmennyiség nagyobb térfogatban oszlik szét, és talán ki se csapódik,
3.) az árnyék hiánya miatt még a talaj is jobban melegszik, és esetleg a magasban még melegebb lesz...

kérem szépen, segítsetek, hogy megértsem, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
tisztelettel, Márta

Mindenképpen ajánlom én is a szupercellás modellek között a CAPE (MLCAPE (alsó 100 hPa), NCAPE), 0-3 km szélnyírás,TI (Thompson index) illetve LI(Lifted index) továbbá a lényeges felszín közeli hõmérsékletek adatai. Érdemes a Link oldalt használni, azon könnyedén összevetheted az állapothatározókat és azok területi lefedettségének esetleges egybeesését.Az említett hozzá tartozó leírásban pedig mindent megtudsz arról, hogy mit mivel érdemes összevetni ahhoz, hogy eseményeket jósolj. Sok sikert.
Kezdetekben én ezekbõl nagyon sokat megtudtam és nincs jobb mikor a rokonok,barátok megköszönik, hogy idõbe felkészítettem õket a várható eseményekre. Persze semmi garancia, hogy a jóslat úgy zajlik le a valóságban de mindenképp elõnyt fabrikál.

Két pdf-et ajánlok figyelmedbe, az egyik a szupercella.hu leírása az oldalukon található konvektív paraméterekrõl: Link
A másik egy angol nyelvû leírás a lightningwizard.com oldal hasonló térképeirõl: Link
Egyébként laikusként a CAPE, a nedvességi és az összeáramlási térképeket szoktam nézni, még nem merültem el mélyen a témában.