Bioszféra

Sztem egy nagy fekete bogárra emlékeztette (a kék színt nem igazán látja a macsek, bár a kutyáénál sokkal jobba színlátása, csak a zöld és a piros árnyalatokat látja.

Nem tudom a "félszemûség" vagy a tapasztalatlanság játszott közre Kalóz viselkedésében. A szilvát Tomi kutya jóízûen megeszi. Adtam neki pár szemet, végül egyet otthagyott. Kalóz cica messzebbrõl nézte a szilvaevést. Amikor Tomi befejezte a "nassolást" Kalóz lesni kezdte az otthagyott szilva mozdulatlan sötét tömegét. Értetlen fejtartással hol kinyújtva hol nyakába húzva fejét, csak lassan és óvatosan lopakodott hozzá. Az érdekes az volt hogy nem vadászó módon hanem félénk óvatossággal közelítette meg a kettévágott és "kiterített" szilvát (Tomi képes magostól behabzsolni, kiszedem a szilvamagot). Elõbb esetleges rossz térlátására gyanakodtam, de úgy gondolom az óvatos, szemlátomást menekülésre kész közelítés arra utalt hogy fél. Nagyon érdekelte hogy mit evett a kutya, de nem ismerte fel. Végül "macskásan lassított" mozgással odaért. Komikus szinte furcsálló fejmozdulatokkal innen-onnan megnézegette-megszagolta majd unott pofát vágva otthagyta

Magashegyi zuzmókoktél Montenegróból.

A 3mm körüli vastag vargányaszeletet serpenyõben lassú tûzön(3-5 perc) zsiradékon barnára ropogósra kisütöm, majd sóval tejföllel friss kenyérrel fogyasztom... A bikavér is jól csúszik utána... Íze felejthetetlen!

Pár felvétel a Kelemen-havasokból, Erdélybõl:
Daruból épített híd az összedõlt betonhíd romjain (Maros folyó): Link
A Kelemen-havasok beerdõsülõ havasi legelõi: Link
Az Istenszéke sasbércének meredek letörése (1350m): Link
A Maros-áttörés a Ratosnya fölötti Sólyom-szikláról: Link
Vízesés a Kelemen-havasokban: Link
Jellegzetes ártéri gazdálkodás katyillókkal a Maros völgyében: Link
Heves zivatart követõ sáros áradat a Bisztra-patakon: Link
Déda, vasútállomás: Link

Rendben.
Korábbi válaszodra még nem reagáltam. Emlékeidbõl felépített okfejtésed helyénvaló szerintem a tinóru/gyökérkapcsolat/partnerfa összefüggés terén, mégis, tudvalevõ, hogy pl. a vörös érdestinóru fenyvesben, gyertyánosban csak akkor bukkanhat elõ, ha valahol a közelében legalább egy nyárfa áll, vagy állt pár éve. Obligát parazitizmusról viszont azért nem eshet itt szó, mert a nagygomba és a fa között van egy 3. élõlény: a micéliummal mikorrhiza-kapcsolatot létesítõ mikrogomba. Vagyis a Boletusok nem paraziták, hanem egy hármas szimbionta kapcsolat egyik tagjai.

A bio-optikai gasztronómiai ingerlést kéretik mellõzni

Sem érdestinórut, sem változékonyt nem találtam még a gönyûi homokon, de egyszer szívesen megismerkednék a lelõhellyel. A gönyûivel "rokon" (szintén kisalföldi) csenkei homoki erdõssztyepen (Nyergesújfaluval szemben a Duna felvidéki oldalán) viszont tavaly ugyancsak megtermett változékony tinórukat láttunk. Valamint a fenyõk alatt rengeteg rizikét, amibõl ízletes vacsora készült sérfenyõszigeti tábori szállásunkon.

Nem egy csúcsgomba, de azért finom volt, borsosan-fokhagymásan-tejfölösen: Link

Persze! Mert az szerintem nem vörös, hanem tölgyfa-érdestinóru! A változékony meg finom gomba, de inni sem szabad rá. Bár állítólag úgy sem árt.

Igen, éppen a Gönyûi-erdõben fedeztem fel a vörös érdestinóru egy termõhelyét. A sok fenyõ miatt természetesen fenyõtinóru is elõfordul itt, de ami az igazi különlegessége ennek e helynek, az a sok -nyugodtan mondhatni gyönyörûszép- változékony tinóru. Ezek hatalmasak, egészségesek. Errõl a fajról a legtöbb szakkönyv azt írja, hogy nyersen enyhén mérgezõ, de jól megfõzve ártalmatlan. Az északi országokban állítólag rendszeresen fogyasztják, árusítása is engedélyezett. Bevallom, én még nem mertem megpróbálkozni vele -ráadásul erõs kékülése nem valami gusztusos.
Az elhalt szimbiotikus partner elmélete tetszetõs, de nehezemre esik elképzelni, hogy a balatonfelvidéki hegyoldalban, tipikus kocsánytalan tölgyesben valaha nyárfa tenyészett volna. Bár ki tudja?

Az ellenfényes-kalapos nagyon jóság! Grat!

Nálam uborkaszezon van, menni nem nagyon akaródzik, itthon meg csak a szerencsétlenkedés: Link Arisztokrata: Link :-)

Néhány fotogénebb gomba a Mátrából: Link

Pontosítok, mert Zalában 1 hete, az Õrségben 2 hete jöttek ki a gombák, sajnos a Zalaegerszeg környéki vargányás helyeimen az idén még egyáltalán nem volt gomba, de ezen nem is csodálkozom, mert ezek kapták a környéken messze a legkevesebb esõt. Mai személyes tapasztalataim szerint a zalai hullám lecsengõben van, viszont úgy néz ki, hogy az Õrségben a múlt hét végi mélypont után egy újabb vargányahullám készülõdik és rengeteg mini rókagombát láttam, valamint információim szerint Szombathely környékén is csak most kezdenek beindulni a gombák..

Nehezen tudom elképzelni, hogy egy gyökérkapcsolt faj a partner pusztulása után annak gyökérzetét bontva tartósan (évekig) tovább éljen. Inkább mint az obligát parazita gombák, amelyek a fa pusztulásakor minden erejüket termõtest képzésre fordítják, majd utána maguk is elpusztulnak?
Az egészségesen kivágott fa gyökerei (fajtól függõen) esetleg néhány évig életben maradhatnak.
Kb. 25 éve a szakellenõri tanfolyamon az oktatónk mondta, hogy elég messzire kell menni, hogy igazán mérgezõ leccinum-fajra találjunk (emlékeim szerint Írországba? Norvégiába?). Elmondása szerint (egyes?) leccinum fajokban van méreganyag, de nagyon alacsony hõmérsékleten (40 oC körül?) bomlik. Nyersen sem lehetnek túlságosan mérgezõk, mert a köznép számára készült gombászkönyvekben meg sem említik.
Az elõbbiek pontosságát a tanfolyam felsõfokúnak semmiképpen sem nevezhetõ szintje, az azóta eltelt 25 év felejtése és a tudásfrissítés hiánya korlátozza.

Bíbortinórut én is találtam szántáson, de ott volt tõle 10 m-re az erdõ.

Úgy van, ahogy Astral írja, vagyis a gomba a szimbiózisban résztvevõ partnerfafaj letermelése/kivágása/kidõlése után, az ott maradt korhadékból is képezhet termõtestet. A mikorrhiza-partnerkapcsolat nemzetség-, vagy fajspecifikussága bizonyított tény, a Leccinum duriusculum csak Populus-fajokkal él együtt. Nem váltogatja tehát partnereit.
Nekem elsõsorban a megjelenésük tetszik, persze szívesen is fogyasztom õket - ma már. Mert pár évvel ezelõtt a Rába-, majd a Marcal-ártéren tömegesen találtam a nyárfa-érdestinórut, de akkor még nem tudtam, hogy minden Leccinum-faj ehetõ, így ott hagytam õket. Ott készült ez a kép: Link A Gönyûi-erdõben szoktál találni tinórukat, érdestinórukat?
Ezeket Link a jókora kormostönkû érdestinórukat pedig Borostyánkõn (Õrvidék) fotóztam, de itt már nem hibáztunk, finom hagymás-borsos gomba készült belõle. A faj csak a bibircses nyírrel él együtt. A tönk intenzív kék elszínezõdése sokak számára a mérgezés biztos jelét jelenti, a gyakorlottabb gombász számára azonban a fajfelismerés egyik jó segítõje.

Annyira nem gyakori ez a partnerváltás a gombáknál. Inkább arról van szó, hogy valahol ott van a mélyben a szóban forgó fapartner, csak felül már nem látszik. Találtak már császárgombát lucfenyvesben, kukoricásban is, mégsem azok gyökérkapcsolt gombája.

Lujó! Valóban, a leginkább a nyárfa-érdestinórura hasonlít. Kellett ott lennie valami nyárfa-maradványnak.

Faterom nagy kedvence a v.ny.g., õ hagymát pirít és azon megsüti, úgy szereti.

Felénk ilyen (hasonló?) érdestinóru ezüstnyár alatt van, sokszor tömegesen. Annak is kékül a tönkje rendesen.

Napok, vagy inkább hetek óta nem volt idõm sem meg erõm sem képeket betenni, most ömlesztve.

"Szélesvásznú" tájkép Link Link
Vargányák Link Link Link Link
Vedlõ sikló Link Link Link Link , nem tudom miféle.
Még 1-1,5 hete készült õz meg szarvas kép is van valahol a gépen, csak nem találom.

Az érdestinórukról: nekem is nagyon szimpatikus ez a csoport. Látványos, szép gombák, amellett vastag, tömör húsuk jóizû, alig marad el a boletus edulis mögött. Igaz, eddig még csak vörös érdestinórut találtam, de ezt többször és több helyen. Elvileg a nyárfa gyökérkapcsolt gombája, de bukkantam már rá tölgyek alatt is Balatonalmádi mellett -nem igazán jellemzõ termõhely. A barna érdestinóru és a tarkahusú érdestinóru elvileg kizárólag a nyírfával van gyökérkapcsolatban, de a mutatott képen másfajta erdõ látható. Úgy tûnik, ez a nemzetség váltogatni képes fa-partnereit, érdekes, hogy errõl a szakkönyvek nem tesznek említést.

Másként alakultak a dolgok az Õrségben, Zalában és Sopron környékén is. Szerintem nálatok csak most lesz jó. Nem lepõdnék meg azon sem, ha a vargányák csak egy hét múlva mutatkoznának tömegesen.
Ez a Leccinum tényleg nem tudom mi lehet, mert a tarkahúsú is kiesik. Leginkább a nyárfa érdesre hasonlít (kékeszöld tönkje jól mutat), de a környéken biztos nincs (és nem is volt) ilyen fa. Gyertyánok alatt nõtt.

Túl korán? Gogo Zalában már 1-2 hete vargányászik. Elsõsorban nyárira számítottam, benéztem sokféle erdõtípusba.
Nohát neked gazdagabb volt a termés, igazán az érdestinórukért fáj a fogam, mert nagyon kedvelem ezt a nemzetséget. Ezt a fajt azonban még nem láttam, ez is kékül a tönkben, mint a hasonló L. duriusculum? Milyen erdõben (fa alatt) nõtt?

Talán túl korán kerested, ha valahol Nyugat-Magyarországon voltál. Gondolom nem végig kéttûs fenyvesekben kutakodtál. A nyálkásgomba szerintem jó, én csak levesben ettem rizikével.
Mai termés: a "félelmetes" légyölõ Link ízletesek Link Link Link Link Link a háttérben dobverõvel Link van nyári vargánya is szépen a lucfenyvesben Link És egy (szerintem tarkahúsú) érdestinórú család Link

Sajnos csalódást okozott az erdõ ma, de remélem, hogy csak rossz helyen kerestem a gombákat. Egy db csöves gomba akadt, egy félig elfolyósodott fenyõtinóru "személyében".. Vargánya, róka, õzláb, galamb nuku. Egyedül vöröses nyálkásgombából (Chroogomphus rutilus) gyûjtöttem jó kilóra valót (fotó: Link ), vagyis újabb gombát próbálok ki étkezés céljából. A szakirodalom szerint levesnek a legjobb, holnapig még eldöntöm, mi lesz a sorsa.

szerk.: Gogo, esetleg van tapasztalatod e faj terén?

Csodálatosak, köszönet, hogy elhoztad a linket ide!!!

Gyönyörü makro felvételek: Link

Sztatikus elektromosság - kutyán: Link

Medvék Nógrád megyében???
Link

Ez így van. :-) Egy barátom cicája egy baleset nyomán nemrég elvesztette egyik szemét. Gyógyulása után is vadászik. Az emberek meg hülyék.

A félszemû Kalóz cica felkérésére készült nyílt téri közlemény:
"Egy félszemû macs már nem alkalmas szobacicának" ismerethiányra utaló, csupán prekoncepciókra épülõ megállapítás alaptalan és kirekesztõ, magam és sorstársaim nevében azt a leghatározottabban elutasítom!

Az õr huzakodása nem meglepõ, gondolom nem is bosszankodtál nagyon, hiszen egy foglalkozáskör hierarchiájában elfoglalt pozíció komolysága mindig fordított arányban áll a fontoskodással...
A nyugati befektetõk "természetes" természetrombolására ma már szót sem érdemes vesztegetni ez van, ahogy lentebb írtátok: "Pénz beszél kutya ugat"... ahogy a kuplé mondja kétértelmû szavakkal:
"Ha pénzed van- ülj elõre, ha pénzed nincs- ülj legelõre"
Már 1992-ben hallottam egy kesernyés megállapítást: akinek van pénze annak nem Amerika hanem Magyarország lesz a korlátlan lehetõségek hazája...

Hajrá, Nyírtura!!!

"Quod licet Iovi non licet bovi."- mondja a latin: amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. Engem is elcsípett egyszer a természetvédelmi õr, mert olyan növényt szakítottam le, amely védett (tudtomon kívül). A bírságolásról ugyan az egyszer sikerült lebeszélni, de nagyon kínos volt a jelenet. Egy szál virág -kontra ki tudja, hány hektár erdõ, mezõ. Az embernek tényleg kinyílik a bicska a zsebében. Ez a hatalmi pozicióval való nyílt, szemérmetlen, ostoba visszaélés. Ráadásul a NYUGATI BEFEKTETÕ épp azért jön ide hozzánk, mert itt olyan otromba természetrombolásra vetemedhet, ami hazájában valószínûleg szóba se jöhetne.

Medvetámadás: Link
(nem vérengzõs, tündéri!!!)

Nagyon szomorú..
Viszont vannak olyan emberek is, mint Nyírtura polgármestere: Link Az elsõ riport.. Érdemes megnézni-hallgatni.
Nagyon szimpatikus, amit ez az USA-béli házaspár csinál Link Példaértékû.

A tavalyi "nagyobbfajta bakonyi patak" maga a Zsombékosi-árok, mely alig néhány km hosszúságban kanyarog át a teraszvidék homokján (keresztül a korábban említett Zsombékoson). Tényleg érdemes végigjárni, az erdõlakmajori elhagyott kiskertektõl kezdve a százával nyíló vitézkosborokon át a volt szovjet katonai bunkerekig és lõtérig sok mindent láthat a kiránduló. Sajnos a dinnyeföldeket- és árusokat már nem, akik a mostani kikötõi fõbejáratnál árultak, utoljára valamikor a 90-es évek elején..

Félreértés ne essék: Természetvédelmi szabályozásra, korlátozásra szükség van, de:
1. Ez ügyben miért nincs konzultáció? (fõként azokkal, akiknek legtöbb közük van az adott tájhoz)
2. A korlátozások jó részéhez illene, hogy kompenzáció is társuljon, fõleg a kisbirtokosok esetében, hiszen õk -önhibájukon kívül- már így is elég hátrányt szenvednek, mert csupán birtokuk kis mérete miatt nem jogosultak támogatásra -pedig természetvédelmi szempontból éppen az õ aktivizálásuk lenne szükséges. Az meg csak ösztönzéssel megy.
3. A hegyvidéki gazdálkodás jóval több munkát igényel, ezért nagyobb rugalmasság és kevesebb adminisztráció lenne kívánatos.

Engem ebben az is felháborít, hogy a NYUGATI BEFEKTETÕ kedvéért még ezt is megteszik, nálunk pedig az aggteleki nemzetietlen park azokkal a gazdákkal, kistulajdonosokkal szemben keménykedik, akik õseiktõl örökölték és -amennyire jelenlegi helyzetükben tehetik- folytatják azt a hegyvidéki gazdálkodást, ami fenntartotta az itteni gazdag élõvilágot és a táj szépségét.

Hogyne hallottam volna. Pénz beszél...

Fõleg az ilyen "izgága" vadkapitalista tranzit- vidékeken, mint (sajnos!) az én környékem, és mellette a fél Dunántúl. A gyõri Audi mega-beruházása kapcsán védett területet minõsítettek át nem védetté, s már el is kezdték a feldúlását (lehet, errõl Te is hallottál, nagy volt a hírverés). De például a Gyõr-Gönyû dunai kikötõ megépítése is példátlan természetrombolás közepette történt (errõl még a gyõriek se nagyon tudnak). Érdemes lett volna lefényképezni a tájat ELÕTTE -és UTÁNA. Ártári erdõk hatalmas területe tûnt el, mindenfelé betonutak épültek, a fák helyén kandeláberek "nõttek ki" a földbõl, s most minden este világítanak -az energiatakarékosság nagyobb dicsõségére- a semminek!
Szóval örülhetsz, hogy kissé távolabb élsz a "mûvelt Nyugattól", a Nyírség nyilván jóval csendesebb, háborítatlanabb vidék.

Igazad van, épp a gönyûi kikötõ mellett hosszan húzódik egy kikövezett árok a Duna felé, a tavalyi esõs idõszakban annyi vize volt, mint egy nagyobbfajta bakonyi pataknak -elõtte évekig szárazon állt. Töprengtem is, vajon honnan származhat a víz. Elsõsorban a gyõr-tatai teraszok idõszakos talajvíz forrásaira gondoltam, de eszerint nem errõl van szó. Egyszer veszem a fáradságot, és végigjárom ezeket a vízfolyásokat.

Persze, csakhogy 9 féle mûszakba járok dolgozni, totál összevissza. NEm ritka, hogy egyik nap estig vagyok, s reggelre jövök vissza. Ha Úrkútra van is busz délután, mondjuk ha 3-ig vagyok, 3/4 4 körül érek haza, s ha scak összepakolok meg átöltözök, akkor is teleporttal érhetem el a 16:15-ös bnuszt, amivel 17-re vagyok Úrkúton, onnan sétában is eltart egy darabon, míg a Kabra felmászom. 20:50-kor jön az utolsú busz vissza, ami kb annnyit tesz, hogy van fél órám az erdõre... Más erdei településekkel is hasonló a helyzet. Délelõtt nem megoldható, mert reggel is túl késõn mennek az elsõ buszok ahhoz, hogy munkakezdésre még visszaérjek. Vonat errefelé nincs.

A feje engem Piszkos Fredre emlékeztet. Sõt, még "tõre" is van, mégpedig "kétpengéjû"!

Az egri piacon 1800-2000 Ft/kg a friss vargánya most. 2010-ben 500Ft-ra ment le az ára, aszaltam és fagyasztottam is bõven. Az élelmes helyi cigányok ismerik a jó gombászó helyeket a környéken. Tõlük olcsóbban lehet beszerezni a gombát (most 700Ft). Itt most indul a vargánya. Tegnap 4 fajta tinónuból volt pörkölt.
A jelenlegi párás csapadékos 22-26 fokos idõ ideális a vargányának.

Óriás bocskorost egyet láttam életemben: kb. 25 éve egy japánakác rönkön.

Tényleg az a legnagyobb baj, hogy nem ismersz vargányás helyeket. Pedig pl. a Kabhegy környéke jó vargányázó hely, amit személyesen is tapasztaltam már. Autóm nekem sincs én is vonattal vagy busszal járok. Amíg aktív voltam munka után szoktam kiugrani vonattal és bizony délután a rendelkezésre álló 2-3 óra alatt sokszor több gombát szedtem mint reggel. Ha normális a menetrend, akkor általában délután 3 óra elõtt és fél 5 körül mennek buszok vagy vonatok a falvakba. A legtöbb helyrõl este 10-re az éjszakai mûszakosoknak van busz vagy vonat, így a visszajövetel sem lehet gond.

CSakhogy egyetlen vargányás helyet se ismerek és munka után nem tudnék felmenni úgy, hogy még az utolsó buszt hazafelé el is érjem és erdõbe is tudjak menni.
Amúgy a piacon volt valóban van rengeteg, 4000- ft/kg árban. :-(


Köszi a kiegészítést, Jaurinum :-)

Én értem, mert már leírta: ahol lakik, ott száraz, szinte termõtalaj nélküli köves dolomitkopár a jellemzõ. Autója pedig nincsen, hogy könnyûszerrel felkeresse az Északi-Bakony jobb termõhelyeit.
Lókút-Hárskút felé már lehetne mit keresni, ott pár éve rengeteg gombásszal találkoztam.