Meteorológiai társalgó

A cikkben szereplõ elöntött házak közül az egyik a miénk... Link Egy csepp esõ / hó sem hiányzik a tél további részében, el syem tudom képzelni mi lesz itt, ha a fagyott talajra még esik csapadék.

Hello Szalaj!
A következõ héten sem ússzuk meg komolyabb esõ nélkül sajnos. És a legnagyobb baj az a jövõhétvégi hideg. Link A talaj már olyan szinten telítve van nedvességgel, hogy sok helyen megjelentek a belvízfoltok. Ha ezek megfagynak akkor az még csak egy kis adalék lesz kora tavasszal a mezõgazdaságban dolgozóknak. De a rendkívüli csapadákos idõjárást sok ember pénztárcáját is meg fogja terhelni. Már most rossz belegondolni, hogy mi lesz a mezõgazdaságban majd tavasszal. Hihetetlen.

Természetesen a talajtól mérünk, képzeld el ,hogy alapozásnál mondjuk beleszámolnánk az 50 cm-es havat, akkor 30 cm-en lenne az alap alsó síkja. A házak alapjára vonatkozik a 80 cm- es fagyhatár.Ha hófelszín van gondolom kevésbé tud mélyen lehûlni.

Még egy kérdés a fagyhatárhoz! 20 cm hónál is a talajtól indul a fagyás számítása vagy a hófelszíntõl?

Itt is kitartott délután 1-ig.Azóta aprópelyhes szitálás volt,most viszont a nap meglepetése,hogy közepes havazás van....Fogalmam sincs mibõl.Negyed órája kezdte.

Jó lesz, jó lesz!

Nem állt el délelõtt...Nyuli, igazad lett.Most is esik még, délelõtt 20 cm felett is voltunk, de azóta az enyhe olvadásnak köszönhetõen 2-3 cm-t tömörödött, jelenleg 17-18 cm a hóréteg.Meseszép minden.

Mondd ki! Gyönyörû!

Az elmúlt 5 napban a közvetlen környékemen közel 50mm esõ esett, de van ahol 50mm feletti az 5 napos csapadékösszeg. Itt lehet böngészni: Link

Másról is beszéltem, így igaz, de a fagyásról is leírtam a véleményem, nem túl nagy magabiztossággal!
Tehát tévedhetek persze!

Ez így van, hátha még 3 naponta esne 40 mm csapadék akkor újra tenger lenne a medence.

Hello!
Még csak 3 nap telt el a decemberbõl, de már 40 mm körüli esõ esett eddig. És még hol a vége!?

Vastag hó van, lecsúszkálják, tiszta jég lesz
A jövõheti enyhülés is gyengébb lesz talán, akkor marad a hó a hegyekben szerencsére.

"Hetven éve nem mértek ekkora csapadékot hazánkban" - olvasható az Országos Mûszaki Irányító Törzs közleményében. Az idén országosan 943 milliméter csapadék hullott, ami több mint hatvan százalékkal haladja meg a sokéves, 581 milliméteres átlagot.


Link

Milyen ismerõs terep....
Remélem hétvégén felszabadulnak a síelõk. Aztán éjjel..

Kösz a képeket. Nálunk is kint a kertben a szomszéd családnak egy tava keletkezett a házuk körül. Amióta ott laknak azt mondták ilyet még nem volt.

De itt a lakótelepen is a ház elõtt áll a víz. Sok csatorna eldugult.
Vagy 100-150 napig nem kéne semmiféle csapadék. Még hó sem.

A térségben 15-25 centi hó van, a dombtetõkön még ennél is nagyobb, mesevilág van, este jövök a havas-mérõtelepítõs képekkel.

Talajvizet egyébként sem érdemes szivattyúzni, ugyanis a talajvíz is a legkisebb ellenállás felé folyik. Csak akkor érdemes a talajvizet szivattyúzni, ha az már egyébként is visszahúzódóban van, másképp vízér keletkezik, ami azt jelenti, hogy akkor is fel fog jönni azon a helyen a víz, amikor a talajvíz szintje egyébként nem magas.

Ha ráérek és van esemény, akkor muszáj gyönyörû a városi lucs-pucshoz képest, mintha más világ lenne, pedig pár száz méter szintkülönbség. 300m felett az élet, hogy is mondjam ...

Gyönyörû kép. A tegnapi Erzsébet Kilátós képed is nagyon tetszik.Tegnap én is voltam fenn a hegyekben este. Igazi jégvilág volt, gondoltam is este mikor szakadt a hó, hogy ha a jeges fák kapnak egy pár centi friss havat az nem fog rosszul kinézni. Ti minden nap felmentek oda?

Elszomorító a belvízhelyzet. Az idei legnagyobb a belvízzel elöntött területek nagysága a Körösök területén . Már Békéscsabán is belvízvédelmi készültség van, nemcsak a környezõ kisebb településeken:
Link

Áthelyezve innen: Zidõjárási visszateknõ (#19100 - 2010-12-03 13:25:39)

Hozzászólás teleportálva
Tökéletes eddig. Fent gyönyörû minden. Vastag hótakaróval, jéggel, köddel, zúzmarával, minden, ami a télhez kell!

Ez is igaz, mondom, úgy legyen!
Hála Isten ilyen hatást még nem kellett átélnem, nincs erre konkrét tapasztalatom.
A szivattyúzó házak azonban számolhatnak hatással.

Egy szó mint száz, jó errõl is beszélni, hisz aktuális.

Nonono! Te már másról beszélsz. Mi a talajfagyról értekeztünk, azaz hogy fagyáskor szinte nem keletkezik kár.

Nagy mázlija van szüleimnek, mert bár a környék talán legmélyebb pontján van a ház, a talaj egyértelmûen homokos - bármit elnyel. Ráadásul alig 2-300 méterre van mellettük a partfal, ami Tolnára végig jellemzõ: a Duna árterének meredek partja, errõl is kapta római nevét (Alta Ripa, azaz magas part). Korábban is írtam, hogy az elmúlt sokszáz évben nem véletlenül építkeztek mindig csak a partfal fölötti részekre a népek: az ártéri részre "vásártér", csak a 40-es évek után adtak ki engedélyeket, pedig ott még a száraz 80-as években is volt mocsár!

Mondjuk 56-ban a jeges ár el is vitte az összes házat, de azóta újak épülnek (mondván, hogy nem lesz több jeges ár, ami esélyes is, mivel utána 2 méterrel emelték a Duna töltését.... csakhát nem ez az egyetlen veszély, ugye.)

Hú, az igazi, sajnos elkerülhetetlen hatás a talajvíz méterekkel való lesüllyedése okozza, 1999 vízi-világa után rögtön következõ a 2000-es aszály miatt méterekkel csökkenõ talajvizének hatásait látom én is házalapunkon, repedések formájában.
Ám az még messze van...

80 cm a fagyhatár.

Így van! A tapasztalat mást mond kicsit.
A legnagyobb házmozgások akkor vannak, ha vagy nagyon telítõdik a föld vízzel jó vastag rétegben, de méginkább akkor, amikor az hirtelen nagyon kiszárad egy aszályos idõszakban! Márpedig ha ezektõl "beindul a föld", akkor a tartósan fagyos talaj is okozhat mozgást simán -szerintem persze!
Mifelénk mondjuk elég kutya szikes kemény fekete föld van. Szerintem egy homokosabb talajon ezek a hatások nem érvényesülnek fele annyira sem.

Most akkor 80 cm az elfogadott szabvány vagy ahogy írod "ennél mélyebbre nyúljon le " ?

Tényleg igaz, 300m felett minden más, most 400m körül volt a felhõalap, az is marha jó érzés belemenni. Hétvégén, egy újabb elem lehetséges a napsütés, attól is egész más lesz a hangulat.

Persze nem házkidõlésekrõl írok, csupán az alapok "öregedésének" újabb és újabb szeletei (a komoly veszélyforrásról nem is írtam, az alap és a falazat közti szigetelés elégtelen jellege most kemény árat fizettethet).
Az 1999-es nagy belvíz adott bõven ehhez hozzájárulást (a mi, 1,2m alá is ment, extra-vastag és megerõsített alapunkon is látható annak hatása, apróbb repedésekre gondolva, sok házat figyeltem meg falunkba, néhol elég szörnyû állapotokat, komoly akkor és most is kialakuló repedéseket láttam), a most megélt annál is komolyabb "lehetõségeket" magába rejtõ idõszak újabb komoly hozzájárulást hozhat...

A boldogság 300 méter fölött kezdõdik!
Komolyra fordítva, tényleg szép. Hétvégén fel is mászom, addig meg örülök a belvárosi 3-4 centis havamnak.

Tudom, hogy unjátok de ez van

Hallod, lassan unjuk
Oké, már megint esett a hó a budai hegyekben. Meg Sopronban is. (ásít)


Örülök ám nekik

Dodó: én ugyan nem vagyok semmilyen szakember, de pont arra gondoltam, hogy ha valakinek a pincéjét elönti a talajvíz, akkor tán a legjobb az, hogyha azt is hagyja megfagyni a kinti talajvízzel szinkronban, mert akkor a falakra egyforma erõ hat kívülrõl és belülrõl.
Adott persze a probléma továbbra is, hogy mi legyen a fûtésbõl adódó külsõ és belsõ T különbséggel.... Na meg hogy egy jéggel teli pince mit okoz a ház fûtésével... hát nem irigylem, akivel ez esik meg.

Kapcsolódok a hozzászóláshoz, egy építészmérnök-tervezõ a következõket mondta:
Lényeges követelmény, hogy az alap a fagyhatár szintje alatti mélységig nyúljon le.A fagyhatár ma Magyarországon az általánosan elfogadott mérték szerint 80 cm. Azért lényeges, hogy az alapozás ennél mélyebbre nyúljon le, mert ellenkezõ esetben a fagyhatár és az alap között felgyülemlett víz potenciális megfagyása következtében annak térfogata megnövekszik és az alapot - jó esetben csak - megemelve károsítja a családi ház szerkezetét. Fõleg pincés házaknál, az ilyenkor a pincében keletkezett talajvíz ( hirtelen olvadás) kiszivattyúzása szigorúan tilos!

A hetvegi koztes anticiklonhoz: Fel is fog tamadni a hideg eszaknyugati szel, ha a talajon nem is tul hatarozottan, de a magasban mindenkepp hidegadvekcio indul eszaknyugat felol.

Jelenleg valoban "fortyog" meg a Foldkozi-tenger kozepso resze, hisz ez a kiindulasi helyzet:
Link => 1010 hPa alatti nyomas, tobb 1005 hPa koruli sekely ciklonkozepponttal.

Ezutan igen gyors folyamatot irnak le a modellek. Az antlanti anticiklon deli resze leszakad, ma 18 UTC-re mar az Iberiai-felsziget feletti kozepponttal, Kozep-europa fele torekedve, de a Genovai-obolben meg ekkor is alacsony nyomas: Link

Szombat 06 UTC-re: Link 1020 hPa feletti legnyomas Nyugat-Magyarorszagon, es bar 500 hPa-on tekno, de talajon a ciklon kp del-delkelet fele "lenyomva" az anticiklon altal.

Anticiklonalis csucspont vasarnap reggel: Link
Vasarnap du mar nyugat felol csokkeno legnyomas, kozeledik az ujabb ciklonalis rendszer: Link

Igy a hetvegere nem latok eselyt del, delnyugat felol ujabb csapadekzona erkezesere.

Ma délelõtti havazásból újabb pár centi friss hó.

Többi kép: Link

Persze, én is így véltem, csak gondoltam, mielõtt kinyitom a lepénylesõt, nem árt tájékozódni egy szakembertõl, nehogy égés legyen

Jóska: általában olvadáskor lehet gond, amikor bekövetkezik némi hirtelen tömegátrendezõdés.

Az 1 éven belüli csapadékrekord nem egyenlõ azzal, hogy 50-60 éve sok helyen mocsarak voltak, ahol az elmúlt 40 évben nem... lehet, hogy 1850 és 1940 között soha nem volt 1 konkrét évben ennyi csapadék, de az simán, hogy akkor a 10 éves átlagok messze verték mondjuk a 40-es és a 90es évek köztit... és máris megvan a megoldás. Ez egy hosszabb folyamat, a 2010es éve csapadékrekordja pár villámáradáson kívül lehet, hogy nem is okozott volna gondot, ám az elmúlt pár éve is már jóval csapadékosabb volt, mint elõtte pár évtized éves átlaga, és ezek EGYÜTT okozzák a most kialakult durva helyzetet.

Sajnos tapasztalatból beszéltem.
A talajtípusok igen változatos jellege miatt hatás is eltérõ.
Egy általános írás: Link

Nekünk abszolút szabályos az alap, sõt.

Ellenben hiába az 1m-es mélységû alap, és hiába "csak" 30-40cm-es egy talajfagy, a tartósan elázott talaj hatására elinduló fel-le mozgásokat csak erõsíti a talajfagyás, és egy ház alapját különbözõ hatások érik annak különbözõ pontjain (nem beszélve magáról a vizes betonalapokról.
Ez sajnos gyakorlati tapasztalat, elméleti fizika nélkül.

Ám úgy legyen, hogy cimborád írta (megnyugtatási célzata örömteli), csak az a fránya tapasztalat...

Hónapok óta azon agyalok ,hogy mi van akkor ha a 100%-osan vízzel telített talajra jön egy -20-25 fokos éjjelekkel járó AC.
Nem vagyok kõmûves, statikus vagy mérnök ahhoz ,hogy eléggé megnyugtassam magam , nem fog problémát okozni a kemény fagy ennyi vízzel.
Én még nem beszéltem szakemberrel,némi reményt vagy vigaszt azért találtam a szavaidban.

hihetetlen,de megint elkezdett szakadni a hó!

Nem kell kérdezni senkit, elég, ha a településneveket, kisebb helyneveket megnézzük. A Csór-Fehérvár közti tó keletkezése is normális, a falvak egy nagy gödörben vannak, amit Sárrétnek hívnak, s keresztülfolyik rajta a Sárvíz... Kell-e beszédesebb múltidézõ?
Az Alföld egyes részein is sok kis tó volt egykor, amelyeket lecsapoltak jópár évtizede. A folyószabályozás elõtti területeket is érdemes figyelni, van elérhetõ térkép is arról, hogy nézett ki hazánk vízrajza a szabályozások elõtt. Ezek is beszédesek.
Ahogy viszont marhaság volt a korábbi aszályos évekre alapozni a tervezést, úgy marhaság a mostani extra vizes évre is. Valami középút-féle kéne....

"Kellemes" meglepetés a mai nap idõjárása, ugyanis mindössze 6 mm esõ esett, ez az utóbbi napokhoz képest valóságos felüdülés. És lassan vége is a csapadéknak.
Jöhet a szárazabb pár napos periódus, aztán jövõ hét közepén némi esõ megint, majd pedig érkezik a tél hozzánk is, a nagyon hosszúra nyúlt, unalmas esõs õsz után. Hogy hoz-e havat végre az jó kérdés, ha van igazság, akkor minimum DK-re hoz.

Várható ma még csapadék?

Néhány panoráma kép kintrõl: (Miután betölti,klikk rá!)
Link
Link
T akt: +0.3C

Nem tudtam elképzelni, hogy mi feszítheti a házak alapjait, de mielõtt ez be mertem volna írni, megkérdeztem az egyik cimborámat, aki építõmérnök.
Nos, gyakorlatilag nincs veszélye ha belvizes területen megfagy a talaj, mert ahogy õ szépen fogalmazott "a talaj egy végtelen féltér", így a terfogatváltozás miatt ébredõ erõk által okozott gyorsulásvektor, ha történik mozgás (ami ugye itt egy nagy viszkozítású anyag lévén egy lassú mozgás lesz) nem a talaj irányába mutat, hanem a legkissebb ellenállás felé. Az fel, le, bármerre, csak nagy eséllyel nem az alap lesz. De ha még így is lenne, akkor is az építési szabályok miatt (ha szabályosan épült a házad) "általában minden esetben a fagyhatár alá kell levinni az alapozási síkot, gyakorlatilag magyarországon mindenhol min.80-100cm mélyen kell alapozni minden esetben". Szóval nyugi

Még ennyit írt: "akkor van gond, ha az alapozáskor kiszedett munkagödör, ami az alapozási sík, és az mondjuk agyagban van, és mielõtt bebetonozzák az alapot, ott nagyobb részen monduk az agyagban keletkezik egy vízzárvány, vagy akár már korábban ott volt, és az megfagy, majd rábetonoznak, megépül a ház, közben a jég elolvad, és az alap megsüllyed, és megrepednek a falak"

Ezt a köztes anticiklont fenntartással fogadom.Ahhoz fel kéne támadni a hideg ény-i szélnek.A mûholdkép szerint újabb nedves adag ér el bennünket éjjel és már az újabb ciklon felhõkezdeménye van Genovánál.Nagyon rövid lesz az a napsütés,ha délrõl újra és újra nedves léghullámok jönnek... [esõ]Link

30cm hó nem fog elolvadni 3 nap alatt. Csütörtöktõl meg hideg lesz megint, és megint jön egy kis hó.

Azért nem lesz melegünk.Link Nyilván tocsogni fog a hó,de nem lesz 100%os olvadás.