Globális jelenségek
Köszi az összefoglalót, Peti, Floohoz hasonlóan remélem, hogy januárban több szó is esik róla.
Kis kiegészítés csak: Bali nem indonéziai, hanem soproni
(ezt nem hagyhattam ki... )
Kis kiegészítés csak: Bali nem indonéziai, hanem soproni
(ezt nem hagyhattam ki... ) 
Jövõ november elég soká van, a beiktatás meg csak 2009. január második felében lesz. Kína pedig nagyon sok intézkedést - pl. forgalomkorlátozások - kizárólag ideiglenes jelleggel, az olimpia idejére fog bevezetni.
Reméljük jövõ Novembertõl olyan elnök(nõ) lesz Amerikának, aki hajlandó lesz alá írni az egyezményt.
Kínát pedig az Olimpia indokával kéne rávenni a szemléletváltásra.
Kínát pedig az Olimpia indokával kéne rávenni a szemléletváltásra.
Köszi a beszámolót és várjuk a továbbiakat is. Reménykedhetünk abban, hogy most elindul a folyamat, de azért az USA sajnos még önmagában is elég jelentõs "rosszfiú" a kérdésben. Sokszor olyan - látszólag kis - dolgokon dõl el minden, mint pl. Ausztrália esetében John Howard bukása volt.
Van egy sejtésem, miszerint a január végi metnet tali és szabadegyetem keretein belül hallunk a témáról, igaz?? 
Amire én személy szerint kíváncsi lennék, hogy a melegedésen kívül milyen egyértelmü jelek vannak, amik az éghajlatváltozás következményei!?
Amire én személy szerint kíváncsi lennék, hogy a melegedésen kívül milyen egyértelmü jelek vannak, amik az éghajlatváltozás következményei!?
Akit érdekelnek a részletek, itt talál napi összefoglalót, ami lényegretörõ és átfogó, mindössze két oldal.
Link
Link
Üdv Mindenkinek az Indonéziai Baliról! A metnet most már egészen magas szinten képviseli az éghajlatváltozás ügyét
Hétfõn indult a két hetes konferencia, egyelõre mindenki várakozással teli. Röviden összefoglalva az a tét, hogy sikerül-e most abban megegyezni, hogy a 2012 utáni idõszakban történõ kibocsátás-csökkentésrõl történõ megállapodás menete hogyan történjen a következõ 2 év során. Jó mi:
Mégis az a helyzet, hogy ez ENSZ-es körökben nem megy gyorsabban, bár most egynémely állam elég eltökéltnek tûnik. A fejlõdõ országokat láthatóan felkavarta az IPCC 4. Értékelõ Jelentése, õk most nagyon szorgalmazzák a komoly lépéseket. Ugyebár az a baj, hogy amíg egy államnak is érdeke, hogy megakassza a dolgokat, addig azok nem fognak tovább haladni. Ezért a cél az, hogy olyan politikai környezetet kell teremteni, hogy ne lehessen kibúvó. Azzal, hogy Ausztrália hétfõn hivatalosan is bejelentette, hogy azonnal megkezdi a Kiotói Jegyzõkönyv törvénybeiktatását, elég nagy csapást mért a "rossz fiúk" táborában immáron egyedül árválkodó USA tárgyalási pozíciójára.
Egyelõre még csak az egész elején vagyunk, az események a jövõ hét második felében gyorsulnak majd fel. Most még nehéz megmondani, hogy mi lesz a kimenetele. Az én véleményem az, hogy nagyjából ez az utolsó, sikerrel egyáltalán valamilyen szinten kecsegtetõ helyzet a hathatós lépések megtételéhez. Ha most nem indul meg a folyamat, utána már túl késõ lesz.
Én itt azon leszek, hogy sikerüljön!
Na ennyit hirtelen bevezetõ képpen, még jelentkezem, ha lesznek fejlemények! További szép napot!
Hétfõn indult a két hetes konferencia, egyelõre mindenki várakozással teli. Röviden összefoglalva az a tét, hogy sikerül-e most abban megegyezni, hogy a 2012 utáni idõszakban történõ kibocsátás-csökkentésrõl történõ megállapodás menete hogyan történjen a következõ 2 év során. Jó mi:
Mégis az a helyzet, hogy ez ENSZ-es körökben nem megy gyorsabban, bár most egynémely állam elég eltökéltnek tûnik. A fejlõdõ országokat láthatóan felkavarta az IPCC 4. Értékelõ Jelentése, õk most nagyon szorgalmazzák a komoly lépéseket. Ugyebár az a baj, hogy amíg egy államnak is érdeke, hogy megakassza a dolgokat, addig azok nem fognak tovább haladni. Ezért a cél az, hogy olyan politikai környezetet kell teremteni, hogy ne lehessen kibúvó. Azzal, hogy Ausztrália hétfõn hivatalosan is bejelentette, hogy azonnal megkezdi a Kiotói Jegyzõkönyv törvénybeiktatását, elég nagy csapást mért a "rossz fiúk" táborában immáron egyedül árválkodó USA tárgyalási pozíciójára.
Egyelõre még csak az egész elején vagyunk, az események a jövõ hét második felében gyorsulnak majd fel. Most még nehéz megmondani, hogy mi lesz a kimenetele. Az én véleményem az, hogy nagyjából ez az utolsó, sikerrel egyáltalán valamilyen szinten kecsegtetõ helyzet a hathatós lépések megtételéhez. Ha most nem indul meg a folyamat, utána már túl késõ lesz.
Én itt azon leszek, hogy sikerüljön!
Na ennyit hirtelen bevezetõ képpen, még jelentkezem, ha lesznek fejlemények! További szép napot!
Sajnos az Északi-Jeges-tenger állandó jégtakarója valóban megszûnhet 50-100 év alatt. Ez természetesen nem a jég teljes eltûnését jelenti, telente annak rendje és módja szerint újra befagyna a tenger. De pont a nyári szabad vízfelszín az, aminek beláthatatlan következményei lehetnek mind az élõvilágra (egyszerû példa: a jegesmedve nem tudja vízben leélni az életét, legfeljebb egyik jégtábláról úszik át a következõre), mind a késõbbi éghajlatra (ui. a víz sokkal több napsugárzást nyel el, mint a hó és a jég)...
Bocsi,ha össze vissza beszélek,csak éjjel volt a film,és félkómás állapotba nem fog annyira az agyam.
Arra gondoltak amivel riogatják az embereket,hogy 50-100 év múlva elolvadhat,és arra mondták,hogy 2-3000 év alatt lassú folyamattal olvadhat el.Na igy már helyes,és nem félreérthetõ
Arktisz = északi sarkvidék, tehát ha nem erre gondoltak, akkor az Antakrtiszra, azaz a déli sarkvidékre.
Arktisz=Északi-sarkvidék, Antarktisz=Déli-sarkvidék. A kettõ nem ugyanaz.
Több mint valószínû, hogy a Déli-sarkvidékrõl volt szó, ui. mint írtam, az Északi-Jeges-tenger jégtakarója nyaranta már most is egyre nagyobb területen elolvad. Másrészt az Antarktisz az, ahol a "keleti" rész egyértelmûen masszívabb, stabilabb a "nyugatinál"; az Arktiszon, a tengert borító jégen ilyen különbség nincs.
Több mint valószínû, hogy a Déli-sarkvidékrõl volt szó, ui. mint írtam, az Északi-Jeges-tenger jégtakarója nyaranta már most is egyre nagyobb területen elolvad. Másrészt az Antarktisz az, ahol a "keleti" rész egyértelmûen masszívabb, stabilabb a "nyugatinál"; az Arktiszon, a tengert borító jégen ilyen különbség nincs.
Nem hiszem,hogy az Arktisz volt.Mer úgy beszéltek róla amit megemlítenek a forgatókönyvbe is,hogy 50-100 év múlva elolvadhat.Ezáltal gondolom,hogy nem az Arktiszra gondoltak.
Grönland jégtakarója szintén több kilométer vastag, és több millió éve fennáll. A jégtakarót szegélyezõ tengerpartok éghajlata persze enyhébb, a 11-13. században pedig kissé a mostaninál is enyhébb, "zöldebb" volt. De a sziget nagy részét beborító jégsapka ettõl nem igazán zavartatta magát...
Az valóban nagy kérdés, hogy a most észlelt felmelegedésben mekkora az ember szerepe. De nem szabad elfelejteni, hogy az éghajlat több évtizedes késéssel reagál(na) a légkör összetételének változására, tehát most még csak a 20. század közepi, nem "vészesen komoly" CO2-többlet hatásait érezhetnénk. Azóta viszont olyan magas szintre emeltük a légköri CO2 mennyiségét, ami az elmúlt néhány millió évben SOHA nem fordult elõ, a CO2-molekulák pedig mindenképpen elnyelik a földfelszínrõl visszasugárzódó hõt...
Az valóban nagy kérdés, hogy a most észlelt felmelegedésben mekkora az ember szerepe. De nem szabad elfelejteni, hogy az éghajlat több évtizedes késéssel reagál(na) a légkör összetételének változására, tehát most még csak a 20. század közepi, nem "vészesen komoly" CO2-többlet hatásait érezhetnénk. Azóta viszont olyan magas szintre emeltük a légköri CO2 mennyiségét, ami az elmúlt néhány millió évben SOHA nem fordult elõ, a CO2-molekulák pedig mindenképpen elnyelik a földfelszínrõl visszasugárzódó hõt...
Dom: az Északi-sarkvidék jege nyaranta már most is egyre nagyobb területen olvad el, magán az Északi-sarkon is észleltek már nyílt vízfelületet. Itt ui. csak néhány méter vastagon befagyott tengerrõl van szó, ez a jég bármilyen változásra nagyon érzékeny. Amirõl te írsz, az az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék több kilométer vastagságú, SZÁRAZFÖLDI jégsapkájára igaz. Ott valóban fizikai képtelenség az olvadás ilyen rövid idõ alatt.
Bár ha valóban 10°C-ot emelkedne a Föld átlaghõmérséklete (igaz, ennyit valószínûleg nem fog, ez a modellszámítások egy kiugró szélsõértéke, úgy kell felfogni, mint rövidebb távon a fáklya egy "elszabadult" futását), akkor nem sokat segít rajtunk, hogy az Antarktiszon még marad jég...
"A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik(...)"
Azonban mivel mi is a felszínen élünk, ránk ez van hatással, és nagyon sovány vigasz, hogy a magasabb rétegekben mi történik... (Egyébként pl. a sztratoszféra hûlése teljesen más téma, és egyáltalán nem örömteli hír, ui. ez az ózon fogyásának egyenes következménye, azt jelzi, hogy kevesebb UV-sugárzás nyelõdik el odafent.)
Bár ha valóban 10°C-ot emelkedne a Föld átlaghõmérséklete (igaz, ennyit valószínûleg nem fog, ez a modellszámítások egy kiugró szélsõértéke, úgy kell felfogni, mint rövidebb távon a fáklya egy "elszabadult" futását), akkor nem sokat segít rajtunk, hogy az Antarktiszon még marad jég...
"A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik(...)"
Azonban mivel mi is a felszínen élünk, ránk ez van hatással, és nagyon sovány vigasz, hogy a magasabb rétegekben mi történik... (Egyébként pl. a sztratoszféra hûlése teljesen más téma, és egyáltalán nem örömteli hír, ui. ez az ózon fogyásának egyenes következménye, azt jelzi, hogy kevesebb UV-sugárzás nyelõdik el odafent.)
Még annyi,hogy sokan ugy vannak vele,hoyg az ember nem is biztos,hogy olyan nagy szerepet játszik a változásban.Ugyanis régen több ezer évvel ezelött,nem volt hó meg jég pl. Grönlandon,és nem véletlenül,zöld föld a neve.
Nem tudom,hogy nézte e valaki éjfélkor a spektrumot,ugyanis a globális felmelegedésrõl volt szó.Ebben a mûsorban pont azt mutatták be,hogy nincs is olyan nagy probléma,sõt...
Pl. az északi sark nem,hogy 50-100 év múlva,de még jóval skéöbb se fog elolvadni.A K-i része még akkor se olvadna el,ha 10 fokkal emelkedne a föld hõmérséklete.
A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik,az atmoszféra többi része,eddig scak 0,1-0,2 fokot emlekdett,és a továbbiakban se lesz számottevõ.
Ugyhogy szerintem érdemes elgondolkodni ezeken.
Pl. az északi sark nem,hogy 50-100 év múlva,de még jóval skéöbb se fog elolvadni.A K-i része még akkor se olvadna el,ha 10 fokkal emelkedne a föld hõmérséklete.
A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik,az atmoszféra többi része,eddig scak 0,1-0,2 fokot emlekdett,és a továbbiakban se lesz számottevõ.
Ugyhogy szerintem érdemes elgondolkodni ezeken.
Ezen állítás Aigner Szilárd ajkait hagyta el az 1989-es "forró" decembert, majd a nem éppen télies januárt és februárt követõen, egy rádió beszélgetés alkalmával.
Elnézést a megkésett válaszért.
Elnézést a megkésett válaszért
. 
Lyézus! Én még emlékszem, hogy a 90-es évek elején kijelentették, hogy a 21-ik században Magyarországon már nem fog esni a hó.
Tyû mekkora bulvársz*r... már bocs. Se referencia, se semmi. "ismét eltûnt az emberiség egy nagy értéke...". Jelenidõben???? Idióták. Komolytalan, /ignore.
A talajvíznek sok oka van, hozzáértõk biztos vannak, de azt szokták mondani, a földnek meg kell adni ,ami jár neki.vajon azt kapja meg?
Hát igen mezõgazdaság szempontjából nem jó hirek, nyáron száraság télen meg talajvíz
Sziasztok! Köszönöm a sok hozászólást, sokat tanultam,-tunk belõle.Majd azért lehet hogy elõvesszük jan.-febr. tájékán ha megint jön egy "furcsa", nyakatekert tél.
Floo: ez tetszett:
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Kössz, BuBu!
Floo: ez tetszett:
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Kössz, BuBu!
Németországban München pl. pont a száraz kontinentális és a nedves óceáni éghajlat határán van
Ja, Írországban pl. Cork "mediterrán", Dublin "kontinentális", és Galway a klasszikus óceáni klímájú város
Ami relatíve igaz is, pl. Galwayhez képest London totál szárazföldi éghajlat
Ami relatíve igaz is, pl. Galwayhez képest London totál szárazföldi éghajlat
A teljes klímajelentés anyaga leszedhetõ .pdf-ben, alig 926 oldal. Jó böngészést
Úgy látom, éghajlatváltozás nemcsak a valóságban, a fejekben is zajlik. :-) De jól van ez így, helyre kell tenni a dolgokat. Pécs éghajlatát mediterrán JELLEGÛ-nek írják, no nem a szakirodalmoban, hanem inkább amolyan turistacsalogatóként. Ebben nyilván nagy szerepet kap a mandula, a füge, a sok szõlõ és nem utolsósorban a déli lejtõnek tulajdonított pozitív hatások. Hogy ez mekkora zavart okoz a fejekben, az teljesen más kérdés.
1. A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben azért nem találjuk meg, mert egyetlen meteorológus ill. éghajlatkutató sem hiszi azt, hogy egy országrész klímája "mediterránná" válna a 0,5 vagy 1 fokkal magasabb középhõmérséklettõl, ill. azt sem, hogy Magyarországon bárminemû mediterrán klíma elõfordulna. Nem hiszik, ezért nem is írnak ilyet, tehát ebben az irányban teljesen értelmetlen a vagdalkozásod. Mindannyian jól tudják, hogy a Kárpát-medence éghajlata nedves kontintentális, és kész. Zalában, Baranyában és az északkeleti megyékben is az.
2. Bakonyvár nem zárt völgyekrõl, hanem déli lejtõkrõl, és ezek NAPPALI hõtöbbletérõl beszélt, ami Baranyában éppúgy létezik, mint az ország többi részén, pl. a Balaton-felvidéken, a Mátraalján vagy a Bükkalján. Mellesleg, ha nem a völgy talpán, hanem az oldalában vagyunk, akkor ott fokozott éjszakai lehûlés sincs - Pécs jelentõs része ill. belvárosa pedig a Mecsek déli lejtõjére települt. Persze ettõl (ahogy az elõbb írtam) még nem lesz "mediterrán" az éghajlata, EZÉRT nem nevezik annak egyetlen éghajlattani munkában sem. A máshol (pl. reklámokban vagy az ott élõk köztudatában) valóban élõ jelzõt sem az éghajlat, sokkal inkább a város ill. a környék hangulata sugallta, ahogy Borka és Noli azt tökéletesen leírták. Tehát való igaz, hogy ha egy ilyen jellegû város Zalában lenne, ott is kiváltaná ugyanezt a képzettársítást. De Pécs nem oda épült, így jártatok...
3. "A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!"
Sokadjára kérlek, legalább nézz bele az általad örökké szidott éghajlati atlaszokba! Ott is azt fogod látni, hogy Zalában a legenyhébb a tél, tehát ezzel is tisztában van minden szakember, és az iskolában sem tanítanak mást. (A te iskolai atlaszod és földrajzkönyved is ezt mutatta...)
2. Bakonyvár nem zárt völgyekrõl, hanem déli lejtõkrõl, és ezek NAPPALI hõtöbbletérõl beszélt, ami Baranyában éppúgy létezik, mint az ország többi részén, pl. a Balaton-felvidéken, a Mátraalján vagy a Bükkalján. Mellesleg, ha nem a völgy talpán, hanem az oldalában vagyunk, akkor ott fokozott éjszakai lehûlés sincs - Pécs jelentõs része ill. belvárosa pedig a Mecsek déli lejtõjére települt. Persze ettõl (ahogy az elõbb írtam) még nem lesz "mediterrán" az éghajlata, EZÉRT nem nevezik annak egyetlen éghajlattani munkában sem. A máshol (pl. reklámokban vagy az ott élõk köztudatában) valóban élõ jelzõt sem az éghajlat, sokkal inkább a város ill. a környék hangulata sugallta, ahogy Borka és Noli azt tökéletesen leírták. Tehát való igaz, hogy ha egy ilyen jellegû város Zalában lenne, ott is kiváltaná ugyanezt a képzettársítást. De Pécs nem oda épült, így jártatok...
3. "A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!"
Sokadjára kérlek, legalább nézz bele az általad örökké szidott éghajlati atlaszokba! Ott is azt fogod látni, hogy Zalában a legenyhébb a tél, tehát ezzel is tisztában van minden szakember, és az iskolában sem tanítanak mást. (A te iskolai atlaszod és földrajzkönyved is ezt mutatta...)
Az igaz, csak tudom, mik lesznek a reakciók, és ezek kicsit elveszik a kedvem az ilyen hozzászólásoktól, meg nem is bírom az összes témába vágó érvet felsorakoztatni, mert akkor télleg 480 oldalt kéne írnom
Bakonyvár szerint a széltõl védett völgyek miatt hiszik, hogy mediterrán, közben a széltõl védett völgyek a fokozott éjszakai lehülés és az ezt követõ nagyon alacsony hõmérsékletek miatt eleve nem lehet sem mediterrán, sem pozitív megítélésû....
Én azt látom, hogy brutális fogalomzavarban vannak néhányan!
Attól semmi sem lesz mediterrán, hogy déli a domboldal, sõt, attól sem ha van ott néhány szubmediterrán flóraelem, ami az ország több részén is található, gyakran a talajra visszavezethetõ okok miatt!
A Zala megyétõl 40 km-re lévõ Ivanscica hegy déli felén a mecsekéhez képest többszörös számú mediterrán floraelem van, mégsem kap mediterrán jelzõt, és akkor sem kapna, ha az a hegy 50 km-rel lenne közelebb hozzánk, az ország területén belül!
Viszont ha a zalai dombokra felkúszna egy város 170 000 lakossal, akkor a kertekben lennének ugyanazok a fügefák, amik most a szõlõhegyen vannak, és mindjárt lennének 170 000-en, akik azt híresztelnék errõl, hogy ez mediterrán klíma, és az már elég nagy szám ahhoz, hogy az ilyen téves híreszteléseket sokan el is higyjék!
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Ami szerintem itt a kavart okozza, ha valaki megnézi 50 éves éjszakai hõmérsékleteket és minimumokat Pécsen, az derül ki, hogy veri az országot 2-3-4-5-6 fokkal derült éjszakákon, és éjszaka ránézve egy hõtérképre, úgy tûnik, hogy ott melegebb van, közben tõle 3 km-re meg lefagy a füle a népnek!
Ha megkérdeznénk 10 szakembert az országban, hogy van-e Pécsen mediterrán hatás, gondolkodás nélkül rávágják, hogy van, 10-bõl 10-en!
Ugyanis ezt tanulták az iskolóban!
Közben ha megkérdezünk 10 horvát szakembert, hogy van-e kontinentális klíma náluk, akkor a legjellegzetesebb kontinentális területként a Baranyától jóval délebbre esõ Baranját és Slavoniát fogják megjelölni, 10-bõl 10-en, úgy, ahogy õk tanulják az iskolában!
Nekünk mediterrán, nekik kontinentális?!
A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!
Lendva januári kh-e 5 tizeddel magasabb mint a dombtetõn mért Pécsé!
Ha valaki megvizsgálná Pogány napi maximumait évtizedekre viszamenõleg, azt látná, hogy biza rettentõen alacsony maximumokat mér!
Érdemes megnézni a Pécstõl délebbre lévõ települések téli minimumait is!
Érdemes elolvasni egy zalai település honlapjának éghajlati leírását, meg egy baranyaiét...mintha 2 külön bolygóról beszélnénk....bele van nevelve a népbe sajnos...hogy ezért ki a felelõs, ez itt a nagy kérdés....
A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben szerintem azért nem találjuk, mert oda nem írnak jelzõket, csak odateszik, hogy Miskolc kh-e ennyi, Pécsé ennyi, csapi ennyi napfény ennyi!
De hogy akkor hogyan és honnét került be a köztudatba és a tankönyvekbe, azt nem tudom....
Az biztos, ha a pécsi állomás 100 éve az egerági völgyben pihenne (és akár pihenhetne ott is), esze ágában sem lenne senkinek ráfogni Pécsre, hogy mediterrán, mikor már szeptember végén megvan az elsõ fagy....
Ha belegondolunk, hogy 1961-90-ig Pécs kh-e 10,3 fok volt!
Ezzel kiérdemelte a mediterrán jelzõt!
A határszéli Lendváé 1990-2006-ig 10,9!
De senkinek sem jut eszébe, hogy mediterrán jelzõt ragasszon rá!
Sajna ezek a rossz beidegzõdések és sztereotípiák annyira bele van verve mindenkibe, hogy ezekt kiüldözni finoman fogalmazva is kemény feladat...
Bakonyvár szerint a széltõl védett völgyek miatt hiszik, hogy mediterrán, közben a széltõl védett völgyek a fokozott éjszakai lehülés és az ezt követõ nagyon alacsony hõmérsékletek miatt eleve nem lehet sem mediterrán, sem pozitív megítélésû....
Én azt látom, hogy brutális fogalomzavarban vannak néhányan!
Attól semmi sem lesz mediterrán, hogy déli a domboldal, sõt, attól sem ha van ott néhány szubmediterrán flóraelem, ami az ország több részén is található, gyakran a talajra visszavezethetõ okok miatt!
A Zala megyétõl 40 km-re lévõ Ivanscica hegy déli felén a mecsekéhez képest többszörös számú mediterrán floraelem van, mégsem kap mediterrán jelzõt, és akkor sem kapna, ha az a hegy 50 km-rel lenne közelebb hozzánk, az ország területén belül!
Viszont ha a zalai dombokra felkúszna egy város 170 000 lakossal, akkor a kertekben lennének ugyanazok a fügefák, amik most a szõlõhegyen vannak, és mindjárt lennének 170 000-en, akik azt híresztelnék errõl, hogy ez mediterrán klíma, és az már elég nagy szám ahhoz, hogy az ilyen téves híreszteléseket sokan el is higyjék!
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Ami szerintem itt a kavart okozza, ha valaki megnézi 50 éves éjszakai hõmérsékleteket és minimumokat Pécsen, az derül ki, hogy veri az országot 2-3-4-5-6 fokkal derült éjszakákon, és éjszaka ránézve egy hõtérképre, úgy tûnik, hogy ott melegebb van, közben tõle 3 km-re meg lefagy a füle a népnek!
Ha megkérdeznénk 10 szakembert az országban, hogy van-e Pécsen mediterrán hatás, gondolkodás nélkül rávágják, hogy van, 10-bõl 10-en!
Ugyanis ezt tanulták az iskolóban!
Közben ha megkérdezünk 10 horvát szakembert, hogy van-e kontinentális klíma náluk, akkor a legjellegzetesebb kontinentális területként a Baranyától jóval délebbre esõ Baranját és Slavoniát fogják megjelölni, 10-bõl 10-en, úgy, ahogy õk tanulják az iskolában!
Nekünk mediterrán, nekik kontinentális?!
A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!
Lendva januári kh-e 5 tizeddel magasabb mint a dombtetõn mért Pécsé!
Ha valaki megvizsgálná Pogány napi maximumait évtizedekre viszamenõleg, azt látná, hogy biza rettentõen alacsony maximumokat mér!
Érdemes megnézni a Pécstõl délebbre lévõ települések téli minimumait is!
Érdemes elolvasni egy zalai település honlapjának éghajlati leírását, meg egy baranyaiét...mintha 2 külön bolygóról beszélnénk....bele van nevelve a népbe sajnos...hogy ezért ki a felelõs, ez itt a nagy kérdés....
A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben szerintem azért nem találjuk, mert oda nem írnak jelzõket, csak odateszik, hogy Miskolc kh-e ennyi, Pécsé ennyi, csapi ennyi napfény ennyi!
De hogy akkor hogyan és honnét került be a köztudatba és a tankönyvekbe, azt nem tudom....
Az biztos, ha a pécsi állomás 100 éve az egerági völgyben pihenne (és akár pihenhetne ott is), esze ágában sem lenne senkinek ráfogni Pécsre, hogy mediterrán, mikor már szeptember végén megvan az elsõ fagy....
Ha belegondolunk, hogy 1961-90-ig Pécs kh-e 10,3 fok volt!
Ezzel kiérdemelte a mediterrán jelzõt!
A határszéli Lendváé 1990-2006-ig 10,9!
De senkinek sem jut eszébe, hogy mediterrán jelzõt ragasszon rá!
Sajna ezek a rossz beidegzõdések és sztereotípiák annyira bele van verve mindenkibe, hogy ezekt kiüldözni finoman fogalmazva is kemény feladat...
Én is írtam egy regényt, 480 oldal, fergeteges cselekmény, izgalom, romantika, stb, de nincs kedvem kiadatni, pedig tuti bestseller lenne.
Szóval ha írtad, meg bejegyzed, hogy írtad, akkor tessék csak iderakni. Gondolom anyukád se szokta elhúzni elõled a leveses tányért, amikor már csorog a nyálad az illattól. :-)
Szóval ha írtad, meg bejegyzed, hogy írtad, akkor tessék csak iderakni. Gondolom anyukád se szokta elhúzni elõled a leveses tányért, amikor már csorog a nyálad az illattól. :-)
Sõt mi több, a Google "Észak Velencéjé"-re keresve számos Hamburgról és Bruggérõl szóló oldalt is talált, de egy-két találatban Drezdát és Passaut is nevezték így.
Írtam egy jó kis szöveget a pécsi dolgot illetõen, de nincs kedvem betenni, és ezt amit most írok, ezt se sok, maradjunk inkább a sztereotípiáknál, társadalmi szinten úgysem tudunk rajta változtatni....
A "mediterrán" jelzõ a város hangulatára és nem az éghajlatára utal, szerintem szakmailag ez utóbbi értelemben nem is használják. Szentendrének is mediterrán hangulata van, pedig nem éppen az ország déli részén fekszik.
Arról nem is beszélve, hogy Stockholm vagy Szentpétervár pedig Észak Velencéje... ;-D
Egyébként én is csatlakozom: Pécs többet érdemel, mint amilyen most. Sajnos az "Európa Kulturális Fõvárosa" projekt is inkább az egész országra jellemzõ széthúzás, passzivitás, kapkodás jeleit mutatja, mintsem az elõremutató izgalmas, kreatív, nagyvonalú maradandó értéket létrehozó kísérletezését. :-S
Arról nem is beszélve, hogy Stockholm vagy Szentpétervár pedig Észak Velencéje... ;-D
Egyébként én is csatlakozom: Pécs többet érdemel, mint amilyen most. Sajnos az "Európa Kulturális Fõvárosa" projekt is inkább az egész országra jellemzõ széthúzás, passzivitás, kapkodás jeleit mutatja, mintsem az elõremutató izgalmas, kreatív, nagyvonalú maradandó értéket létrehozó kísérletezését. :-S
"meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak."
Szerintem másfele is voltak T maxok
Ha arra gondolsz, hogy az általad említett területeken mérték nappal a legmagasabb T-ket, akkor nézd meg a vidék talaját és borítottságát, a tengerszint feletti magasságát, és megkapod a választ a kérdésedre....
Szerintem másfele is voltak T maxok
Ha arra gondolsz, hogy az általad említett területeken mérték nappal a legmagasabb T-ket, akkor nézd meg a vidék talaját és borítottságát, a tengerszint feletti magasságát, és megkapod a választ a kérdésedre....
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat