Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ezt így tudtam én is, csak ebben nincs benne, hogy csak 1400m alatt... [esõ]
"Tehát a repülésmeteorológiában a CAVOK nem a felhõtlen idõt stb. jelenti, hanem a repülésre veszélytelen idõt."
A rövidítés is innen származik:
CAVOK= Clouds And Visibility are OK
A rövidítés is innen származik:
CAVOK= Clouds And Visibility are OK
Köszi, sejtettem, hogy ilyesmirõl van szó... Csak azért zavar, mert használok egy idõjárás-jelentõ programocskát, ami a képernyõn mindig megjeleníti az aktuális adatokat és zavaró a ragyogó nap ikon ilyenkor.
SAHU31 LHBM 270630
METAR LHBP 270630Z 01009KT CAVOK 12/07 Q1028 NOSIG =
A CAVOK szabály:
Látástávolság több, mint 10km, nincs felhõ 1500m alatt és nincs TCU vagy CB, ezen kívül szignifikáns esemény sem.
Synop:
AAXX 27061
12843 31 9 81 73501 10110 20057 30114 40285 53003 70222 8707/
333 20107 55034=
9-es, 2500m feletti felhõalap, és ez a legalacsonyabb.
Tehát a repülésmeteorológiában a CAVOK nem a felhõtlen idõt stb. jelenti, hanem a repülésre veszélytelen idõt. A METAR nem említi ezeket a számukra jelentéktelen felhõket.
METAR LHBP 270630Z 01009KT CAVOK 12/07 Q1028 NOSIG =
A CAVOK szabály:
Látástávolság több, mint 10km, nincs felhõ 1500m alatt és nincs TCU vagy CB, ezen kívül szignifikáns esemény sem.
Synop:
AAXX 27061
12843 31 9 81 73501 10110 20057 30114 40285 53003 70222 8707/
333 20107 55034=
9-es, 2500m feletti felhõalap, és ez a legalacsonyabb.
Tehát a repülésmeteorológiában a CAVOK nem a felhõtlen idõt stb. jelenti, hanem a repülésre veszélytelen idõt. A METAR nem említi ezeket a számukra jelentéktelen felhõket.
Ha már a felhõfedettségrõl volt szó: azt tudja valaki, hogy a METAR adatoknál miért adnak rendszeresen kevesebb fedettséget a valóságosnál? Már régóta figyelem, és itt Pesten biztosan (LHBP) de máshol is kevesebb felhõt jelentenek mint amit én látok. Most pl. derült (CAVOK) van a Metartban, pedig erõsen felhõs.
Hopp akkor ide!
Nyomogatom bõszen a választ gombot, de nem történik semmi.
Közben eszembe jutott, hogy mikor az IE-t használtam avval mûködött a dolog.
Nyomogatom bõszen a választ gombot, de nem történik semmi.
Közben eszembe jutott, hogy mikor az IE-t használtam avval mûködött a dolog.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12189 - 2008-09-26 19:13:02)
A válaszra kell kattinntani és úgy kiválasztani, beírni nem lehet semmit !
A válaszra kell kattinntani és úgy kiválasztani, beírni nem lehet semmit !
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12188 - 2008-09-26 19:10:1
Köszi, de akkor sem tudok semmit kiválasztani, vagy beírni a kereséshez.
A böngészõ lehet a bûnös.
Köszi, de akkor sem tudok semmit kiválasztani, vagy beírni a kereséshez.
A böngészõ lehet a bûnös.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12187 - 2008-09-26 18:14:0
Állomás - választ OK
Kezdõ Záró idõpont - választ beírod a kezdõ, záró dátumot éa bejelölöd, hogy utolsó 1 év OK
Majd a mind adatot jelenítse meg és eredmények listázása,
Kiírja minden nap a csapadékösszeget tized mm-ben , ha a napra kattintasz a hõmérsékletet is kiírja.
Kiírja még hogy ki szolgáltatja az adazokat , az adatok korrekcióra szorulnak-e vagy megbízhatóak és az adatszolgáltató nevét is, ha ismerik.
Állomás - választ OK
Kezdõ Záró idõpont - választ beírod a kezdõ, záró dátumot éa bejelölöd, hogy utolsó 1 év OK
Majd a mind adatot jelenítse meg és eredmények listázása,
Kiírja minden nap a csapadékösszeget tized mm-ben , ha a napra kattintasz a hõmérsékletet is kiírja.
Kiírja még hogy ki szolgáltatja az adazokat , az adatok korrekcióra szorulnak-e vagy megbízhatóak és az adatszolgáltató nevét is, ha ismerik.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12186 - 2008-09-26 18:07:4
Hát a vizadat.hu-n nem tudok semmit kikeresni az Hidrológiai idõsorok (grafikonnal) címsornál!Se beírni nem tudok, se semmi.
Hát a vizadat.hu-n nem tudok semmit kikeresni az Hidrológiai idõsorok (grafikonnal) címsornál!Se beírni nem tudok, se semmi.
A felhõzetes kérdést inkább kíváncsiságból tettem fel, hogy mi van ha teljesen pontosan néznénk a felhõzet mennyiségét. Egy picit talán szõrszálhasogatásnak tûnik, de érdekelt.
Az éghajlati adatfeltöltésrõl még annyit, hogy a megújulás környékén váltottam nicket, úgy látszik azóta nincsen. Arról,hogy a jogot e-mail-ben kell kérni, egyébként , ha jól látom nincs szó a GYIK-ben és máshol sem. Szerintem jobb lenne ezt valahol megemlíteni, hogy az újak is tudják.
Köszönöm az újabb válaszokat!
Az éghajlati adatfeltöltésrõl még annyit, hogy a megújulás környékén váltottam nicket, úgy látszik azóta nincsen. Arról,hogy a jogot e-mail-ben kell kérni, egyébként , ha jól látom nincs szó a GYIK-ben és máshol sem. Szerintem jobb lenne ezt valahol megemlíteni, hogy az újak is tudják.
Köszönöm az újabb válaszokat!
A kislexikon elolvasása sokat segíthet.
Borultság megállapítása: Link
Sok más is megválaszolható belõlük, ajánlom mindig újra és újra végigolvasásra.
Borultság megállapítása: Link
Sok más is megválaszolható belõlük, ajánlom mindig újra és újra végigolvasásra.
1. Ez így van, ahogy Cauchy is írta. Nincs ember, aki megállapítja, hogy adott esetben az égnek egész pontosan hány %-át borítja a felhõzet.
Nem véletlen, hogy pl. a METAR-ban nem okta, hanem csak FEW, SCT stb. szavak szerepelnek, azaz hogy pl. kissé vagy közepesen felhõs.
2. Itt viszont van egy kis téves közhiedelem.
Az elsõdleges kritérium mindig minden esetben az, hogy milyen felhõzetbõl hullik a csapadék. Azaz az esõ Ns, As és Sc felhõzetbõl, a szitálás pedig St-bõl.
St-bõl persze ritkán hullanak 0,5 mm-nél nagyobb átmérõjû cseppek, az ellenkezõje viszont azért elõ szokott fordulni. A legérdekesebb az, amikor kellõen nedves helyzetben az Ns szinte összenõ az alatta lévõ St-vel, erre találták ki a "szitálás esõvel" (vagy éppen "szitálás havazással"
) fogalmakat.
Azaz a cseppméret és a csapadéktípus között nincs mindig egyértelmû összefüggés (ugyanez a helyzet pl. az esõ-záporesõ viszonyában is), mint ahogy pl. a köd-párásság esetén sem lehet kijelenteni, hogy akkor x %-os RH-ig szükségszerûen mindig párásság van, és csak efölött alakulhat ki köd (valaki ezt is felvetette nemrégiben).
Nem véletlen, hogy pl. a METAR-ban nem okta, hanem csak FEW, SCT stb. szavak szerepelnek, azaz hogy pl. kissé vagy közepesen felhõs.
2. Itt viszont van egy kis téves közhiedelem.
Az elsõdleges kritérium mindig minden esetben az, hogy milyen felhõzetbõl hullik a csapadék. Azaz az esõ Ns, As és Sc felhõzetbõl, a szitálás pedig St-bõl.
St-bõl persze ritkán hullanak 0,5 mm-nél nagyobb átmérõjû cseppek, az ellenkezõje viszont azért elõ szokott fordulni. A legérdekesebb az, amikor kellõen nedves helyzetben az Ns szinte összenõ az alatta lévõ St-vel, erre találták ki a "szitálás esõvel" (vagy éppen "szitálás havazással"
) fogalmakat.Azaz a cseppméret és a csapadéktípus között nincs mindig egyértelmû összefüggés (ugyanez a helyzet pl. az esõ-záporesõ viszonyában is), mint ahogy pl. a köd-párásság esetén sem lehet kijelenteni, hogy akkor x %-os RH-ig szükségszerûen mindig párásság van, és csak efölött alakulhat ki köd (valaki ezt is felvetette nemrégiben).
1.: Szerintem mehet úgy, hogy 4,5 az 5, de azért legény legyen a talpán, aki eldönti, hogy 4 egész hánytized okta a borultság a 4 és az 5 okta között. Nem kell ezt túlmisztifikálni, hiszen ebben van némi szubjektív ítélet is.
2.: errõl nem tudok semmi mást mondani: a cseppméret számít: ha 0,5mm-nél kisebb, akkor szitálás, ha nagyobb akkor esõ.
3.: Azért nem látod, mert nincs naplófeltöltési jogod. Azt külön kell e-mailban kérni.
2.: errõl nem tudok semmi mást mondani: a cseppméret számít: ha 0,5mm-nél kisebb, akkor szitálás, ha nagyobb akkor esõ.
3.: Azért nem látod, mert nincs naplófeltöltési jogod. Azt külön kell e-mailban kérni.
Sziasztok:
3 kérdésem lenne:
1. Hivatalosan hogyan kerekítjük a felhõzet mennyiségeknél az oktákat? Pl. ha a felhõzet mennyiségét megpróbáljuk teljesen pontosan meghatározni és 4 és 5 okta között van akkor 4 és fél oktától kerekítünk 5-höz, vagy ha már átlépjük kevéssel a 4 oktát azt már 5 oktának számoljuk?
2.Láttam, hogy felmerült mikor adjunk szitálás vagy gyenge esõ ikont. Ebben végül mire jutottatok? A "normál" méretû cseppekben cseperészõ esõnél gyenge esõt vagy szitálást adjunk?
3. Hamarosan val.szeg én is töltenék fel éghajlati adatokat, de a régi Saját napi adatok menüpontot nem találom.
Hol lehet adatot feltölteni?
3 kérdésem lenne:
1. Hivatalosan hogyan kerekítjük a felhõzet mennyiségeknél az oktákat? Pl. ha a felhõzet mennyiségét megpróbáljuk teljesen pontosan meghatározni és 4 és 5 okta között van akkor 4 és fél oktától kerekítünk 5-höz, vagy ha már átlépjük kevéssel a 4 oktát azt már 5 oktának számoljuk?
2.Láttam, hogy felmerült mikor adjunk szitálás vagy gyenge esõ ikont. Ebben végül mire jutottatok? A "normál" méretû cseppekben cseperészõ esõnél gyenge esõt vagy szitálást adjunk?
3. Hamarosan val.szeg én is töltenék fel éghajlati adatokat, de a régi Saját napi adatok menüpontot nem találom.
Hol lehet adatot feltölteni? 
Ismerni kellene, hogy miféle adatlapon van ez Mert utána már lehetne rizsázni ( színhõmérséklet stb)
Mert utána már lehetne rizsázni ( színhõmérséklet stb) 
1. arcal felfelé nézve
2. nyitott szemmel
3. baboskönyvvel
4. egyik válasz sem helyes
2. nyitott szemmel
3. baboskönyvvel
4. egyik válasz sem helyes
Meg van a válasz, hidasnémetiben hiba van, a baskói pedig nem szûnt meg
Egy ismerõsöm feladatlapján ez a kérdés szerepel:
Hogyan állapítjuk meg az ég kékjét?
Erre mi a jó válasz?
Hogyan állapítjuk meg az ég kékjét?
Erre mi a jó válasz?
Üdv. mindenkinek! Az OMSZ napijelentésébe miért nem kerülnek be 2 napja a hidasnémeti klímaállomás adatai? Ezt is megszüntetik mint 1 éve a baskóit? 
Köszönöm. Viszonylag közel tippeltem. "Szemüveg" azt' kész, ha észlelnék.
Viszonylag közel tippeltem. "Szemüveg" azt' kész, ha észlelnék.
Hú, fogós, az biztos.
Elsõre mehetne az As un, ám aztán ránagyítva bizony nagyon nehezen eldönthetõ, hogy a fodrozott-hullámzott alakzatok As- vagy Ac termékei.
Az alap As un, kép alsó részén látszik, csak a fodrozott alakzatok kérdõjelesek.
Azaz As un, avagy As un Ac str un-el vegyesen, azaz a klasszikus Ac7, inkább utóbbi.
Elsõre mehetne az As un, ám aztán ránagyítva bizony nagyon nehezen eldönthetõ, hogy a fodrozott-hullámzott alakzatok As- vagy Ac termékei.
Az alap As un, kép alsó részén látszik, csak a fodrozott alakzatok kérdõjelesek.
Azaz As un, avagy As un Ac str un-el vegyesen, azaz a klasszikus Ac7, inkább utóbbi.
Na, ez is egy fontos dolog, a kódolása. Ezt köszönöm, megjegyzem, ha máskor is ilyet látok, akkor felismerjem. A pontos meghatározás még nagyon érdekelne.
A pontos meghatározás még nagyon érdekelne.
Kódolás szerint Altoculmulus Altostratussal, vagyis ez is Ac7.
(Az alja esetleg leér az alacsonyszintre, a helyzet hasonló az elõbbihez.)
A pontos leírást szerintem Jóska jobban tudja.
(Az alja esetleg leér az alacsonyszintre, a helyzet hasonló az elõbbihez.)
A pontos leírást szerintem Jóska jobban tudja.
Ha hiányos volt akkor hibás is (matekdoga is csak hiányos volt mégis 1-es ). 
szerk.: bocs a "félOFF-ért".
Ja és ha csak a második képet nézném akkor Sc un-t mondanék János képére. Múltkor is írtam hozzá valamit de az biztos nem volt jó.
). szerk.: bocs a "félOFF-ért".
Ja és ha csak a második képet nézném akkor Sc un-t mondanék János képére. Múltkor is írtam hozzá valamit de az biztos nem volt jó.
A határeset (ami nálam jobban Sc5) már jobban hangzik, mint az Ac7.
Egyetértek, nem is mondtam, hogy a felhõalap döntsön köuztes esetben, lehetetlen alulról megállapítani pontosan.
A célom csupán a rutin gyakorélati hibalehetõségének feltárása volt eszmecserénk kapcsán.
Egyetértek, nem is mondtam, hogy a felhõalap döntsön köuztes esetben, lehetetlen alulról megállapítani pontosan.
A célom csupán a rutin gyakorélati hibalehetõségének feltárása volt eszmecserénk kapcsán.
Nem hibás volt, csak hiányos.
Elõször a felhõ altípusát kell megadni (ha lehet, most lehetett), ha járulékos alakzatokat adsz meg.
Azaz egy Sc elõször stratiformis (pl.), és utána perlucidus (pl.).
Elõször a felhõ altípusát kell megadni (ha lehet, most lehetett), ha járulékos alakzatokat adsz meg.
Azaz egy Sc elõször stratiformis (pl.), és utána perlucidus (pl.).
Pontosan erre gondoltam: mindenhol azt lehet olvasni, hogy látszólagos szélességben Sc-Ac esetén 5° a határ, Ac-Cc esetén meg 1°, holott ez azért nem minden esetben van így.
Abban igazad van, hogy az észleléskor ilyen esetben sokszor már rutinból automatikusan Ac7 megy. Azonban 2000 méter körüli magasságban (mert ez ott volt, ebben nincs kétségem) gyakran nem nagyon mérlegel az ember, egész egyszerûen azért, mert ugyebár fizikailag azt képtelenség megállapítani, hogy ez most Sc5 2200 méteren vagy Ac7 mondjuk 2450 méteren.
Ha mindehhez a horizontális kiterjedéshez kissé gomolyosabb jelleg járulna, vitán fölül állna, hogy Sc-rõl van szó. De ezzel a vertikális felépítéssel (magyarul: vékony a felhõzet) én továbbra is azt mondom, hogy határeset.
Abban igazad van, hogy az észleléskor ilyen esetben sokszor már rutinból automatikusan Ac7 megy. Azonban 2000 méter körüli magasságban (mert ez ott volt, ebben nincs kétségem) gyakran nem nagyon mérlegel az ember, egész egyszerûen azért, mert ugyebár fizikailag azt képtelenség megállapítani, hogy ez most Sc5 2200 méteren vagy Ac7 mondjuk 2450 méteren.
Ha mindehhez a horizontális kiterjedéshez kissé gomolyosabb jelleg járulna, vitán fölül állna, hogy Sc-rõl van szó. De ezzel a vertikális felépítéssel (magyarul: vékony a felhõzet
) én továbbra is azt mondom, hogy határeset.
Igen, azokra a képekre gondoltam.
Akkor nem volt jó a meghatározásom.
Akkor nem volt jó a meghatározásom.
Zeee képeire mondod?
Amennyiben igen, akkor szólok, hogy eredendõen statiformis a felhõjelleg, annak alakzata csak másodlagos.
Amennyiben igen, akkor szólok, hogy eredendõen statiformis a felhõjelleg, annak alakzata csak másodlagos.
Ez hasonló. Viszonylag vastag, de a széle vékonyodik, Ac-ba megy át. Link
Nálam szigorúan a felhõelemek látszólagos szélessége dönt, ha az eset nem egyértelmû, és ha az 5°-on felül van, alacsonyszíntû és kész (a válaszom arra akart utalni), he-he!
Ez alapján (a nagyított képek még meggyõzõbbek) nem igazán értem, mi ebben Ac7 (a rutin sokszor hibaforrás oka lehet): Link
Ez alapján (a nagyított képek még meggyõzõbbek) nem igazán értem, mi ebben Ac7 (a rutin sokszor hibaforrás oka lehet): Link
Azért annyi kiegészítést tennék, hogy csak a horizontális kiterjedés alapján sokszor nem lehet egyértelmûen dönteni az Sc-Ac dologban.
Ha jobban megnézzük a belinkelt nagyobb méretû képeket, akkor bizony látható, hogy a felhõk vertikális kiterjedése eléggé kicsi.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a felhõk az alacsony és a középmagas szint határán vannak. Esetleg 2000 méter körül, és akkor Sc, de semmiképpen nem 1200 méter, az kizárt.
Sõt, így észlelõi szemmel nézve a dolgot, azt kell mondjam, 95 %, hogy én is Ac7-et adtam volna. (A legtöbben azt adunk ilyenkor - nem hiába mondják, hogy ez a legkedveltebb kód)
Ha jobban megnézzük a belinkelt nagyobb méretû képeket, akkor bizony látható, hogy a felhõk vertikális kiterjedése eléggé kicsi.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a felhõk az alacsony és a középmagas szint határán vannak. Esetleg 2000 méter körül, és akkor Sc, de semmiképpen nem 1200 méter, az kizárt.
Sõt, így észlelõi szemmel nézve a dolgot, azt kell mondjam, 95 %, hogy én is Ac7-et adtam volna. (A legtöbben azt adunk ilyenkor - nem hiába mondják, hogy ez a legkedveltebb kód
) 
Jogos. Ferihegy becsapott, nem adott meg felhõzetet 9:00-kor, gondoltam, akkor mégse alacsony. Most már 1200 m-re is ad felhõalapot.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-21 09:40
Szabályzat