Meteorológiai társalgó

Ez így van, bármikor elõfordulhatnak Magyarországon extrém szélsõségek.

1785-ben a március -3,6 fokos volt. Utoljára a 2003-as február volt ilyen hideg Budapesten. Persze egy ilyen március valószínûsége nagyon kicsi, fõleg, hogy 1875 óta nem volt Budapesten negatív középhõmérsékletû március.
Akár hónapról-hónapra is nagy külöbségek alakulhatnak ki, mint ahogy 1800-ban is volt. Akkor a március -1,3°C-os volt (harmadik leghidegebb 1780 óta), azt követte a legmelegebb április 16,6°C-os középpel.

"Egyszerûen a februárt már nem tartom igazi téli hónapnak. "
Pedig egyértelmûen az, és az elmúlt 20 év legnagyobb havait többnyire az hozta
Nem hiszem, hogy az ellenpéldák ritkábban, mi csak a kiugró dolgokat említjük, az objektivitáshoz meg kellene nézni az elmúlt 20 év Februári átlaghõmérsékletét, a többi téli hónapéhoz képest. Meglepne, ha kiugrana felfelé, sõt. 2003-ban nagyon messze az átlag alatt volt, sõt a Március is, köszönhetõen a vastag hónak és a tartós inverziónak. De 1999ben is megvolt egy ideig a nagy hó.

Váraljamet, egy Februárt a többi téli hónappal összahasonlító statisztika, esetleg? Hogy végre önthessük azt a tiszta vizet....

"ellenben egy-egy havazás/hózápor benne lehet a pakliban még március-áprilisban is, de az már nem tél."

Az ilyen tökéletesen megalapozatlan kommentek pedig nem tudom, mennyire érik meg, mit tesznek hozzá a fórumhoz. Én inkább nem erõltetném ezeket

Ma sem sütött ott a nap, látom.
Ne tessék nyûgösnek lenni, lesz még nap is hó is, és persze a kettõ egyszerre!

Akkor szerintem írjuk ki minden fórum tetejére, hogy hova mit lehet írni. Ezzel az erõvel beszélhetnénk itt az idõjárás hatása az emberekre címmel is, hiszen csak társalgunk Pl. hogy itt fáj ott fáj amott fáj

Mert? Társalogni korábbi idõjárási eseményekrõl nem ide való? (A Visszatekintõ tudtommal inkább tényszerû adatközlést szolgál.)

Magam is többé-kevésbé a téltemetõk táborát erõsítem, de ez nem azt jelenti, hogy már semmilyen télies eseményre nem számítok, sokkal inkább azok tartósságával kapcsolatban vannak komoly kétségeim. Érdekességképp megemlíteném, hogy a tavalyi kemény, havas februárban is mindössze két olyan nap volt a térségemben, amikor nem emelkedett 0 fok fölé a hõmérséklet. Lehet, hogy ez kuriózumnak számít országos szinten is, de nálam ez is egyértelmûen a tavasz malmára hajtja a vizet. Egyszerûen a februárt már nem tartom igazi téli hónapnak. Persze lehet felhozni ellenpéldákat, de azok a ritkábbak. Tartósan megmaradó hóra és többnapos kemény fagyokra tehát én már nem számítok februárban a Mezõföldön (északkeleten persze bármi lehet), ellenben egy-egy havazás/hózápor benne lehet a pakliban még március-áprilisban is, de az már nem tél.

Szerintem páran eltévesztették a fórumot

2008-ban a hegységekben fehér volt a Húsvét, a Bakonyban is. Kékestetõn 17 cm hó volt akkor.

Ezzel elkéstem!

Nem hiszem!De a jégesõ az szilárd

2008-ban húsvétkor esett hasonló mennyiségû hó a Bakonyban, sõt Pest megyében is volt némi. Az is Március legvége volt, úgy emlékszem. Nem egy és nem két március végi havas helyzet volt az elmúlt években sem, mint ahogy Októberi is akadt pár. Ilyen ez a klíma, és én ezért is imádom, és ezért vagyok már hetek óta a fellegekben, mert tudom, hogy megyek haza megint

Áprilisi megmaradó, síkvidéki havazás emlékeim szerint valamikor a 90-es évek végén volt legutóbb, mégpedig ÉNy-on, máig élénken emlékszem a híradás szövegére ("a közútkezelõk nyumdafestéket nem tûrõ összefüggésben a naptárt emlegetve keltek föl a hajnali riasztás miatt"). Egy másik évben meg április 24-én már két hete strandidõ volt, és fürödtünk a Balatonban (épp Húsvéthétfõn, akkor is pont olyan késõre esett, mint idén).

Ugyanez októberre: 2003(?) október 23.-24. megmaradó síkvidéki havazás az ország északi felében, ezen belül Sopronban 29 centi. Máskor meg, valamikor a 90-es évek közepén, október elsõ felében még strandidõ és balatoni fürdés.

Kérdés: vajon az utóbbi évtizedekben június-július-augusztus folyamán, ha csak hózápor formájában is, de fordult elõ az országban szilárd csapadék? Vagy ennyire nem tud extrém idõ lenni nyáron?

Link igen, 1991. Alább a decemberi napot OMSZ-tól linkeltem elõször, de onnan egy percig sem maradt meg.

Személyes emlék: egyetlen este alatt 10 centi hó a Bakonyban, és nem is túl magasan... Április 18-án Az évet nem tudom, még gimis voltam és nem végzõs, tehát olyan 91 vagy 92 lehetett.

És ebben az a vicc, hogy bármelyik lehetett
Link
Link
De inkább 91 lehetett: Jó kis medi hátoldallal Link (18-a délután és este esett) Link

Szóval kedves téltemetõk.... kicsit gondolkodni mielõtt kiabálunk

Nem tudom, konkrétan melyikre gondolhatott, hiszen a sok-sokéves feljegyzések között nem egy tavaszi, de akár késõ tavaszi havazást is lehet találni. A mi éghajlatunk éppen ettõl szép, hogy gyakorlatilag bármelyik évszakban kialakulhat szinte bármilyen idõ: januárban, februárban is lehet 20-22 fok éppúgy, mint ahogy akár a nyári hónapokban is elõfordulhat egy-egy helyen gyenge fagy.

Én pl. tudok neked olyan évet mutatni, amikor május 30-án reggel 2-3 cm-es hótakaró borította Kékestetõt, illetve Galyatetõt - ez a nem mindennapiság 1966-ban esett meg.

De az sem sokkal ritkább eset, hogy április 15. környékén a Dunántúl, illetve a Felvidék egy részét 20-30 cm-es vastagságú, de még Budapestet is 10 cm-nyi hótakaró borítsa - erre pedig 1913-ban volt példa.

Abban a februárban láttam felnõtt korom legnagyobb lakott területi (tehát nem magashegyi) hóvastagságát, igaz, nem itthon, hanem Ausztriában. 1 méternek bõven fölötte volt, lent a völgyben, a faluban. Egy hetet töltöttünk ott, és szinte minden reggel takarítottuk a kocsiról a 10-20-30 centiket. Persze tudom, ott ez nem annyira nagy szenzáció, de mindez egyidõben történt az itthoni ÉK-i hóviharral, és még az osztrák híradó is adta a miskolci hóhelyzetet. Felhívom mindenki figyelmét, hogy elõtte a január csak kisebb mértékben volt télies, sõt tizenfokos langymelegben indultunk Ausztriába, bosszankodtam is magamban, hogy a 97-98-as "tél" után megint vízisízni fogunk. (Hol volt akkor még Metnet, meg modellek két hétre elõre? Csak a tévés idõjárás-jelentés volt, meg a non plus ultra a Teletext 5 naposa...)

Ilyen elõzmények után történt a Galtür egy részét leromboló katasztrófa, amikoris olyan részekre csapott le a lavina, ahova korábban sohasem. Ennek az oka pedig az volt, hogy a januári nappal olvadós, éjjel fagyós, azaz gyengélkedõ tél síkossá alakította a hófelszínt, majd erre a tükörsima felületre esett a februári méteres (a fönti részeken több méteres) friss hó. Aztán egyszer csak megindult magától...

Nem túl nagy területen esett ott a mostani medibõl 25-30 cm-nél több, inkább ahol fordult/beragadt a medi csapadékrendszere Link . Szóval elég kis területet érintett ahhoz hogy legenda váljék belõle, bár Mikiék véleménye nyilván más.

Röviden: azért mondják, hogy nagyon nagy hóvihar volt, mert nagyon nagy hóvihar volt.

1999-ben ugyanis egyrészt nem 30-40 cm volt, és nem egy kis országrészben, hanem északkeleten nagy területi átlagban 40-50, nem egy helyen 60-70 cm, vagy akár még több esett síkvidéken is! Másrészt nem pár óráig, hanem több napig erõs, viharos szél okozott hófúvást, illetve emelt hótorlaszokat - ez így együtt már elég volt, hogy tartósan elzárt települések legyenek arrafelé.

De az északkeleti kollégák sokat tudnának mesélni errõl, majd biztos jön valaki.

Addig is érdemes tanulmányozni ezeket:
Link
Link
Link

Link
Link
Link
Link
Link

Köszi

Igen, pl. a Bükkben is Bánkúton.

Sziasztok!
Tegnap voltam Mamámnál vagyis Dédmamámnál (most 90 éves)és õ azt mondta, hogy volt egy év azt hiszem 60- as években (õ mondta), hogy késõ tavasszal esett a hó. Valaki meg tudná nekem mondani pontosan mikor volt és, hogy mennyi esett?


Davidhun: Itt csak az elején volt egy két szem hó az elején az esõvel vegyítve. De akkor is kb. 90:10 arányban.
Az a csapitömb ami Gyõrtõl NYÉ-Ny ra van az nem fog nagyon eltalálni minekt ugye?

A kékesen kívül esett ma valamerre a hó?

Én azt az egyet tudom, hogy 1999 óta itt egész biztosan nem esett annyi hó, se 10 óra alatt, se pedig 3 nap alatt. 2003-ban, 2006-ban és 2009 decemberében volt még 30 centit megközelítõ hómennyiség, de a '99-es évet azóta sem sikerült túlszárnyalni. Itt a mostani Genovaiból is csak 12 centi hó jött össze.

Szép napot! Idõnként szemerkélõ esõ és 5,5 fok van. Az 1999-es havazáson gondolkodtam és nem értem hogy miért mondják azt hogy nagyon nagy hóvihar volt. Jó, tudom hogy volt ahol 50 cm felett volt a frissen lehulott hó vastagsága és nagy hófúvás is volt, de 3 nap esett és így alakúlt ki a hóréteg vastagsága, holott a múltkori genovai ciklonból kb. 10 óra alatt esett 30, sõt 40 cm hó dny-on.. Szóval ha a havazás erõsségét nézzük, akkor a februári ,,snowstrom" messze elmarad a genovai intenzításától. Lehet butaságot írtam, nem kell komolyan venni.

Éppen olyan ritka, mint az hogy január elejével véget érjen a tél. Fogalmakat kellene elõször is tisztáznunk. Tél a +3, +5 fok is, márpedig itt ennél több nemigen volt ebben a fergeteges enyhe szakaszban. A népi definíció télnek a fagyos szakaszokat tartja, így nemritkán egy télen belül 1., 2. , 3. télrõl beszélnek,rendkívül ritka az olyan szigorú tél, amiben nincsenek enyhe (olvadó) periódusok, akár több is. Az enyhe január bennem aggodalmat kelt, mert ha van mondás ami igaz, a kutya nem eszi meg a telet bizonyosan az. Tehát ezt én egy szimpla enyhe szakasznak tudom be, ami kissé elhúzódó. Téliesebb szakaszokra számítok még, azt gondolom teljesen reálisak a várakozásaim.

Csatlakozom Usrinhoz. Nem sok hiteles anyaguk van.

Szerintem annyira érdemes elolvasni, mint az Index bármelyik "tudományos" bulvárhírét. (Lásd a Csillagászat fórumban.)

Ezt érdemes elolvasni:
A sarkkörökön túl, ahol a nappal és az éjszaka akár fél évig is eltarthat, egészen átértelmezõdik a napfelkelte fogalma: a grönlandi rádió szerint a nyugat-grönlandi Ilulissatban már kedden, január 11-én 12:56-kor felkelt a nap, pedig alapesetben elõször január 13-án kellett volna elõbukkannia a sarki éjt követõen. Link

Nagyon hangulatos ,remek képek ! Köszönjük!

Sziasztok, kicsit elmaradtam a képek feltöltögetésével, amit most pótolok.
December 27-i képek a behavazott Szegedrõl:
Link

Ízelítõ:

Ma se látom meg a napot, pedig úgy reménykedtem [esõ]

Igaz, sõt havazást is láthattál 3-án Link (Coontac) , itt csak szállinga volt. Ennek is 10 napja, olyan mintha tavaly lett volna.

Ja, én is volt 4 pehely ködfelhõzetbõl

Én az év elsõ hópelyheit már Újév napjának kora hajnalán megláttam .

GFS vs. OMSZ vajon melyik nyer a holnapi nappal kapcsolatban. A GFS esõt vár, míg az OMSZ felhõzetcsökkenést és napsütést a Dunántúlra.

Érdekes, hogy az a majdnem-hó -5 közeli T850 esetén van... Ez a hátránya az óceáni hidegnek
A másik linkeden meg már 180 órán belül 1020 alatt lesz. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a következõ modellfutásokra.

Bizony, ez már majdnem hó a végén Link
Olyan átváltós, mint a 25-ei.
Blocking továbbra is belátható ideig tartós: Link Az elõzõ futásban dinamikusabban zuhant a P a végefelé. Amíg 1010 felett van itt, addig nagy gond nincs

Az ugrott még be, rá kellene keresni amcsi fórumokra, hogyan látják most a februári hóesélyeiket Link ?
Itt meg 20-a után megláthatom az év elsõ hópelyheit Link

Holnap is lehet már 14-15 fok erre. Mennyi a maximum rekord holnap?

Ez is egyfajta lehetséges forgatókönyv(BOM) : tõlünk Keletre elhelyezkedõ AC Link

Ez így van, a lényeges különbség az, hogy amikor nincs makrováltás a láthatáron, akkor messzebbre biztosabbat lehet látni a modelleken. Ez alatt azt értem, hogy a 18-a körüli makrováltás már 4-5 (sõt) nappal ezelõtt is jól kivehetõ volt, a modellek egyöntetûen, és 1-2 kivétellel minden egyes futásban jelezték.
Amikor azonban már közelben van a makrováltás, akkor nem látni el ilyen távban: ilyen esetben a makrováltás utáni 48 órát lehet, hogy még 100 óra távolságból sem lehet látni, míg az egyforma idõ után érkezõ makrováltást már 240 óráról is elég biztosan megfogták a modellek. Nem tudom, mennyire fogalmazok érthetõen, de remélem, átjön
Ezt a bizonytalanságot demonstrálja, hogy mennyire tök mást lát az ECM és GFS már 200 órára is. A makrováltást végig összhangban jelezték 200 óra fölött is.

Még mindig finom a szombati nap, elõfordulhat, hogy 17-18 fokig meg sem álla hõmérséklet, fõként délen-délnyugaton.
Link
Link
Link
ECMWF nem linkelem hasonló, így egy rekorddal indíthatunk idén, remélem Budapest is behúzza a 12-13 fokot megvan az esélye.
Hétfõ még szebb lenne, de bedöglés van a köbön, sajnos nem lesz átkeverés, és kirugódás sem így marad a szombat, pedig ha hétfõn felszakadozna a felhõzet és kisütne a Nap....:-)

Egyetértek. A blocking viszont már közel van és magát a blokkoló AC esélyét is 5-én (még a zonális berobbanás elõtt) kezdtük el körvonalazni.
Félreértés ne essék, nem a telet temetem, ezekbõl a helyzetekbõl bazi nagy havazások lehetnek, csak sokadik ilyen futás, tehát számolni kell vele. Ha giga-blocking lenne, akkor azzal kezdenénk el számolgatni (Te is, Donnie!) - legyen ez igaz a pesszimistább scenáriókra is! Okosak a jövõ hét szerdát illetõen úgyis jövõ hét szerdán leszünk.
Egy napra megyünk Alsó-Ausztriába január végén, ott meg ez a hibrid helyzet is elég a hóhoz, majd akkor megnézem magamnak a sok havat, ha lesz

Ne tõrõdj az általánosítással a NASA GISS-nél is azt csinálják, ráadásul globálisan. Idõnként bejelentik, hogy már megint milyen meleg van a Földön. Az részletkérdés, hogy az Északi- és Déli-sarkvidék, Brazília fele, Afrika 75%-a gyakorlatilag fehérség. Ez van.

Az RtlKlub híradójában azt mondták, hogy Amerika ÉK-i részén 60cm csapadék esett rövid idõ alatt. Ez nem félreérthetõ egy kicsit?
Persze a hó is csapadék, de ha 60cm = 600mm, akkor én másra gondolok elsõre, ha azt hallom 600mm csapadék esett. Pedig tulajdonképpen hétköznapi értelemben tényleg annyi esett csakhogy hóban mérve!

A lényeg szerintem az, ami már százszor elhangzott itt (nem tõlem ): makrováltás elõtt a modelleket csak a váltásig érdemes nézni. Azaz jelenleg kb 140 óra felett még minden változhat, és változni is fog. Az ECM és GEM például egész mást mutat, mint a GFS, a JMA is tök más volt (pont most frissül), szóval a modellek sem fogják még, hogy mi lesz. A fáklyák is szórnak vadul, szóval várjuk meg a váltást szerintem, mielõtt nekifogunk sírkövet faragni, vagy Tél Tábornok-szobrot állítani

Egyelõre ez a lényeg: Link már 108 óránál 1015-1020 hpa felett a Brit-szigeteken, ez a bíztató.

Ez igaz, brit AC nem néz ki az fix, de van másik

Az ECM meg ennek a szöges ellentéte,vajon kinek lesz igaza...

Na-na, tiszta kép persze, hogy nincsen, csak nagy szórás és nagyobbrészt lefelé irányban. Ebbõl még bármi lehet, de egyre nagyobb a valószínûsége annak, hogy Brit-szk. központú (ECMWF) erõs AC nem valószínû. Az a nyomásfáklya nem így nézne ki.
Az is lehet, hogy a GFS egy napos megingásáról van szó, holnap kiderül. Csak a realitás talaján mozogjunk

Nincs itt tiszta kép 990-tõl 1042hpa-ig minden van az angoloknál is