Globális jelenségek

Hûûû dejó téma....miért is lett mediterrán Pécs???
Hát....majd írok róla pár sort holnap...

BuBu -idézet:Noli-tól:

Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.

BuBu:
Én is ehhez csatlakoznék, nézve a napsütötte keleti déli teraszokat, ajándék ez az ott élõknek.
Amúgy megint egy észrevétel, amikor jan-feb. hónapban még alszik az országos T.átlag, azért Pécs tájékán már beindul a nedvkeringés, mégis ott indul a Tavasz.

Ne félj, ha kellõen drága lesz végre a benzin, nem lesz akkora kamionforgalom...
Érdekességként jegyzem meg, hogy 1986-ig a muteromék utcájából volt egy kivezetõ út a veszprémi körgyûrûre. Rendszeresen ott jártak ki a kamionok (miután keveregtek a lakótelep kertesházas kis utcácskáiban egy sort...). Aztán ezt a kijáratot megszüntették, befásították, de sok régi térképen még ma is szerepel, mivel nincs olyan hét, hogy legalább egy kamionos ( mind külföldi) ne tévedne be oda, keresve a kis kivezetõ utat... A múltkor egy pótkocsisnak sikerült, a muter szomszédjának a fél gesztenyefája bánta, mire meg tudott fordulni (amúgy zsákutca)...
Aztán csak egy táblát kéne kirakni az utca végére, amely tiltja a nagytestû dögök behajtását. Gondolom, pár tízezerbõl megvan egy ilyen tábla, szerintem még a lakók is összedobnák az árát.
Szóval faterom szokta mondani, hogy reméli, hogy megéri azt ai idõt, amikor már nem fognak autókkal meg kamionokkal kontinenseket átszelni idegen tájak temékeivel s végre visszatér mindenki a helyi javak felhasználására, s banán helyett megint almát fog enni a magyar.

Jó meglátás. Kiegészíteném azzal, hogy nemcsak pénz kellene. Ez a város sokkal többet érdemelne, de ez nem ennek a fórumnak a témája. Csak egyetlen példa: a 6-os fõútvonalról bejön a kamionforgalom egy jelentõs része a lakótelepre a házak közé az úgymond "elkerülõ úton". Agyrém! Egyébként a legtöbb fórumon nem mediterrán, hanem mediterrán jellegûként emlegetik.

Link
Link

Nem lehet, hogy ez a mediterrán dolog még a római korra vezethetõ vissza? Mármint az, hogy a római birodalom hosszabb ideig csak azokat a provinciákat tudta megtartani, ahogy a hazaihoz hasonlóan képes volt a megszokott élelmet megtermelni, legalább nagyrészben, viszonylag kedvezõ éghajlati adottságokkal rendelkezõ területeken magyarul. Ezért persze egy rakás, addig a mediterráneumban ismert növényt is magukkal vittek, telepítettek az adott provinciában. Ennek vannak történelmi nyomai nálunk, jó néhány mediterrán, kisázsiai gyümölcs került a Kárpát-medencébe a rómaiakkal. Arról nem beszélve, hogy aki látott már olasz tájat tavasszal, mandulavirágzáskor, s látta Pécs környékén (vagy akár a Balaton mellett) ugyanezt, egyértelmû párhuzamot érezhet a kettõ közt. Szóval meglátásom szerint nem meteorológiai adatsorokban, hanem történelemben érdemes keresni a mediterrán Pécs eredetét. Innen meg már egészen rövidke út vezet a szépítõ jelleggel ráaggatott jelzõ mai használatához.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
Azonban meglátásom szerint jelen pillanatban Pécs külleme, hangulata nagyon nagyon messze van ettõl, szeritnem nem igazán okosan használják a lehetõségeket - na persze ehhez pénz is kell.

Ez igaz,de a melegkedvelõ növények(a védett meleg lejtõkön jobban megélnek)miatt hiszik sokan hogy Pécsett mediterrán klímabeütés van.Ugyanakkor a csapadékeloszlás mellett más ismérvei is vannak a klímának.Nem csak az határozza meg ,hogy télen vagy nyáron több-e a csapadék?

A mediterrán klíma nem attól mediterrán, hogy melegebb van, a leglényegesebb dolog az éves csapadék eloszlása, ami a Mecsek semelyik részén nem mediterrán jellegû.

Szerintem ez a pécsi mediterránság abból adódhat,hogy minden délre nézõ hegyoldal,fõleg ha formás kis széltõl védett völgyek is nyílnak belõlük,akkor napos idõben jókora hõtöbblettel rendelkeznek(mikroklíma).Persze ha a hegy délebbre van ,vagyis közelebb az Egyenlítõhöz,akkor ez fokozottabb(szemben pl. a Mátrával).Ráadásul a Mediterráneumhoz is közelebb van a Mecsek mint a Mátra,vagyis eleve mediterránabb az a hely amelyik a tengerparthoz közelebbi.Ehhez jön,hogy a Mecsek nem túl nagy hegyvidék(környéke alacsony nem úgy mint a Mátráé),másrészt nem túl kicsi ahhoz(mint pl. egy magányos hegy,mint pl. a Somló),hogy mikroklímája ne legyen elhanyagolható.Ha egy távolabbi pontot(Pl. Pogány) nézünk,semmiféle "mediterrán" mikroklímát nem találunk szerintem.Ha a Széchenyi téren lenne met. állomás biztosan eltérne Pogánytól napos idõben.

5 cm hó van itt eme meddditerrán városban.
Amúgy Pécs éghajlata pont annyira mediterrán, mint arktikus.

Azért ne felejtsük el, fent nevezett városok sosem tartoztak MO. hidegzugos pontjai közé. Azonkívül november van, a megmaradó hó egyáltalán nincs elkésve. Persze ez nem jelenti, hogy ne lenne változás, de kezeljük helyükön a dolgokat. Pécs klímája pedig szubmediterrán, én a magam részérõl számtalanszor megfigyeltem, hogy a nyári-õszi pozitív anomália télre rendszerint eltûnik.

Közzétették az IPCC klímajelentésének negyedik, záró részét. Az eddigi részjelentésekkel összhangban a záró rész is egyértelmüen az emberi tevékenységet teszi a klímaváltozás fõ felelõsévé. A változás hatásait elemezve Ban ENSZ-fõtitkár szóhasználata: a hatásokat elemzõ lehetséges forgatókönyvek olyannyira rémisztõek, mint egy sci-fi. Ezek szerint az állat- és növényvilág több mint egy negyedét a kipusztulás fenyegeti, az emberiségre gyakorolt hatás is drámai lesz.

Forrás: ORF, ZDF

Kedves Észlelõtársak!
Merészkedem emme fórumba írni az észrevételemet.
Éghajlatváltozás, vagy elõrejelzés, mintegy, de a felvetésem a következõ;
Az éves közép- hõmérséklet adatokat nézve, meg az elmult max.T. figyelve elképzezelésem az, hogy a mediterrán éghajlat mégis kezd felnyomulni országunkba. Régebbrõl olvastam, hogy Ma.o. mediterrán városa Pécs, de mostanság ez kezd keletebbre tolódni, mint Szeged, Hmezõvásárhely, Makó.
Most is errefelé nincs hó ami megmaradna,meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak.
Akik sok adatot rögzítenek, jó volna majd egy éves kimutatást, táblázatba rögzített oldalt bemutatni olyan eseményekrõl, amik megtörténtek.
Pld: legek városai: csapadék, szélvihar, hófúvás-hó cm. min.T, max.T, ködös,zivataros vidékek 2007.-ben.

Itt közzéteszem az E-misszió Egyesület hírlevelét:
"Az E-misszió Egyesület Hírlevele - November
Néhány természetvédelmi vonatkozású hír

Sikeresen lezárult az Angelica palustris (réti angyalgyökér) védelmét célzó Life-Nature projekt adminisztratív elszámolása, mivel az Európa Bizottság 2007.09.27.-n elfogadta a 4 évig tartó elõhelyvédelmi program tavaly benyújtott szakmai és pénzügyi zárójelentését. Az Egyesület egyik legnagyobb programja során elért eredményekrõl honlapunkon olvashattok, az "EU-Life" logóra kattintva.
Szeptemberben befejezõdtek a KVVM KÖVICE pénzügyi alapja által támogatott természetvédelmi földvásárlások, amelyek a tavaly lezárult, az Angelica palustris védelmét célzó Life-Nature projectbõl kimaradt földterületek megvásárlását célozta meg. Ezen utólagos földvásárlások alkalmával 32,5 hektár védett és 22,6 hektár nem védett, azaz összesen 55,1 hektár területet vásároltunk meg a Magyar Állam számára. A földterületek vagyonkezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Egyesületünk majd a területek kezelésében vesz részt, melyhez szívesen fogadjuk az önkéntesek jelentkezését. A mostani és a Life projekt által összesen 309 hektár földterület került a Nyírségben természetvédelmi vagyonkezelésbe.
A izgalmas szakaszához érkezett a tavaly elkezdõdött, Bereg-Interreg néven futó árvízvédelmi és ártérrevitalizációs program, melyben Egyesületünk partnerként vesz részt.
Az októberben lezajlott szakmai tanácskozások után november elején megszületett a döntés arról, hogy milyen jellegû vésztározó valósul meg a Beregi-síkságon. A két változat közül az egyik az érintett beregi települések közt elhelyezett, töltésekkel körülvett tározóterület, míg a másik megoldás szabadabb teret hagyna a víznek (az nagyobb területen, de sekélyebben terülne el vésztározás esetén), s inkább a településeket veszi körbe ún. körtöltésekkel. Abban minkét változat megegyezik, hogy a Beregben lehetõség nyílik évenként akár többször is kis mennyiségû vizet kiengedni tájrehabilitációs, tájgazdálkodási és természetvédelmi célokkal.
A napokban megszületett döntés alapján a körtöltéses változat kerül megtervezésre, amely a természetes elöntési viszonyokhoz leginkább közelítõ megoldás lesz. A vízgazdálkodási létesítmények engedélyes tervei a projekt zárására, azaz 2008 februárjára fognak elkészülni.

Érdekérvényesítés
Október 8.-án döntött Nyíregyháza Város közgyûlése az Országzászló Tér átépítésérõl. Mivel nem szerettük volna, hogy a város egyik legszebb tere tönkremenjen, komoly tiltakozó akciókat indítottunk, és folyamatosan egyeztettünk a város vezetõivel. Az egyeztetések eredményeként a véglegesített terv egyrészt meghagyja a fákkal borított tér jelentõs részét, valamint a tervezett 2 x 2 sávos út helyett a jövõben egy-egy sáv halad csak a belvárosban. Tehát részben sikert értünk el, legfõképpen azért, mert már úgy tûnik, hogy a város vezetõinek számára hirtelen fontosak lettek a civilek.

Pályázatok tervezése
Az õsz folyamán egymást érik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati egyeztetései, és a felhívások megjelenése. Ezek azok az uniós pályázatok melyekbõl több ezer milliárd forintot lehet elkölteni fejlesztésekre 2007 és 2011 folyamán. Az egyesületünk egyrészt véleményeket készített az felhívásokra, próbáltuk javasolni, hogy a civil szervezetek is minél több forráshoz jussanak. Másrészt mi magunk is elkezdtük tervezni, hogy az E-misszió milyen témákban nyújtson be pályázatokat a következõ években. Legnagyobb lehetõségek a Környezetvédelem és Energia Operatív programban vannak, melynek keretében lehetõség nyílhat például a tanyánkra energiahatékonysági bemutató létrehozásra.

Varga András
[email protected]"
Bocs a hosszért, de ezt nem tudtam linkelni.

James Lovelock (neves klímakutató, a "Gaia-elmélet" megalkotója) elképzelései a jövõrõl, költõi túlzásokkal (a 100 év alatti 11,5°C-os melegedés "realitását" inkább nem is kommentálom), de erõsen megfontolandó gondolatokkal: Link

A cikk teljes változata angolul: Link

Amivel pl. teljes mértékben egyetértek, bár tudom, hogy úgysem fog megvalósulni:

"To Lovelock, the whole idea of sustainable development is wrongheaded: 'We should be thinking about sustainable retreat.'"

De ebben is van valami...

"We have no time to experiment with visionary energy sources; civilization is in imminent danger and has to use nuclear -- the one safe, available energy source -- now or suffer the pain soon to be inflicted by our outraged planet."

Kielemeztem az õsz-tél kapcsolatokat 1900 óta, és semmilyen összefüggés nem fedezhetõ fel. Még a novemberbõl sem!
Ami viszont feltûnõ, és egyértelmû, bár magyarázatot nem tudok rá, akinek van ötlete várom!
1941 óta kevésbé szélsõséges az õsz. Ezt megelõzõen 41 év alatt 8 alkalommal tért el 2 fokkal vagy annál többel az õsz átlaga, azóta viszont egyetlen egyszer sem.
?????????????????????
A globális felmelegedés kezdete óta még érthetõ lenne, de így???
Ha már globális felmelegedés!
A 70-es évek közepe óta, 31 év alatt 6 alkalommal tért el legalább 1 fokkal az õsz átlaga, míg ezt megelõzõzõen 75 év alatt 33 esetben. Tehát amíg mostanában az esetek 20 százalékában, addig korábban 40 százalék felett következett be.

Link

Fokváros téli minimumjai közt is volt már -1°C. A dél-afrikai partok mentén észak felé haladó Benguela áramlat vize hideg, nem csodálkozom, ha néha eljut egy-két nagyobb jégtömb, már persze kedvezõ körülmények hatására egész Fokföldig.
Még annyit, hirtelen utánaolvastam, s 1850 körül is voltak feljegyzések arrafelé feltûnt jéghegyekrõl (hajósok feljegyzései, nekik meg igen fontos tudni ilyesmirõl, azt ugye sejtjük. :-)

Az tény hogy valami nincs rendben, vagy rendben van, de a mi életünkben úgy tûnik hogy nincs. ( Kinek mi a szemlélete). Viszont az is tény hogy ennél sokkal északabbra is volt már jéghegy, amit feljegyeztek, mint azt egyszer be is írtam a visszatekíntõbe egy kis rekord elemzések közepette.
Íme. Az egyenlítõhöz legközelebb észlelt jéghegy S 26° hosszúság, W 28° szélesség. Az érték Madagaszkár vagy Namíbia Déli részének felel meg. Az áramlási rendszer szinte ugyanaz, mind a két esetben, a Déli-sarkról leszakadó jéghegyekrõl van itt szó. Nyugati-szél-áramlás a fõ áramlási rendszer amely meghatározza ezen déli féltek áramlási viszonyait. Az Atlanti-Óceánon a fõ áramlásról kiinduló Benguáli-áramlás, majd a Brazil-áramlás jutathatta el a jéghegyet Dél-Amerika partjaihoz közel, persze nem a fõ áramlási rendszere. Vagy a Falkland-áramlás közvetlenül a Nyugati-szél-áramlásból. Afrika partjainál hasonló a helyzet, a kiindulási pont szintén a Nyugati-szél-áramlás ez közvetlenül is eljutathatta a jéghegyet Dél-Afrikához.Esetleg egy másik verzió is szóba jöhet de ez nem valószínû. Ebben a lehetõségben egy kört megtéve Nyugat-ausztrál-áramláson át a Dél-egyenlítõi -áramláson keresztül érte el Afrika déli részét. (Itt szintén a mellék áramlásokon van a hangsúly)

Tehát minden az áramláson valamint a leszakadás helyén és a légköri viszonyokon múlik, persze a jéghegy nagyságától is függ. Számomra ez nem más mint médiahiszti. Sajnos a körülmények nem ismertek, így csak találgatni lehet az esettel kapcsolatban

Azért az szép hogy Dél-Afrika partjainál jég darabot láttak. Ime itt is még egy tény hogy valami nincs rendben

Ilyen cikkeket, még! :-)

#4545. - wetsom (Nagyatád)

"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)

Úgy tûnik, hogy most már kijelenthetõen lezárult egy ciklus. A tavaly szeptembertõl augusztusig terjedõ, az átlagosnál melegebb és összességében csapadékszegényebb periódusra gondolok. MIvel az idõjárás nem ismeri a Gergely-naptárt, kíváncsian várom, hogy meddig tart ez az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb periódus, továbbá, hogy hullik-e jövõ augusztusig annyival több csapi, lesz-e annyival hûvösebb, hogy az kiegyenlítse a korábbi anomáliákat?
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.

Ugye, már sejted, hogy elkapkodott volt az okóberi lekicsinylés!:-)

Az AMO hatása Magyarország nyári éghajlatára (Fodor és Seres, 2007)
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."

Így leírva, hogy Ólgór, teljesen olyannak tûnik a neve, mintha egy ógermán félisten volna valamikor a Ragnarök idején...

Ez az az Ólgór, aki a Moore 9/11 Fahreniheitjében a Bush klán jól betanított kis cserkészeként elnökölt az ominózus szenátusi ülésen és ütötte agyon a kongresszusi képviselõk javaslatait, mikor csak egyetlen szenátor támogatására lett volna szükségük?
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...

Még jó, hogy nem Bush jr!:-(

Gondolom, hallottatok róla, de aki még nem (Nobel-díj): Link

Mint egy hatalmas stóc palacsinta :-)
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.

Köszi Neked is.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.

Link
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...

Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.

Az nagyon extra lenne. Volt ám olyan amikor durván a Debrecen-Szeged vonaltól keletre okozott kiadós havazást, a bükkba egy pár centi jutott. Ekkor Erdélyben rendkívûli havazások voltak, határozottan emlékszem arra , hogy novemberben történt, az évet megpróbálom kideríteni. Ott pörgött vagy három napig a ciklonközpont a keleti kárpátok fölöt, amikor megerõsödött, kevés havat adott felénk is , szép hófúvással. Az ennyire enyhe telekre, mint a 2006/2007-es szerencsére jó esélyünk van elkerülni, mert ritka. A hóhiány azonban sajnos nemritka az utóbbi évtizedekben. Meteorológus szájából is hallottam már, hogy a század elsõ felében, a hetvenes évekig ez nem volt jellemzõ.

Áááá! :-( Köszi Nyuli! ...bár ne lenne hír ilyenekrõl! :-(

Parancsolj, Borka: Link Gondoltam, hogy érdekelni fog

Van az esetrõl link? Németül is jöhet.
* egy Dolomitok-rajongó *

Vélhetõen a klímaváltozás számlájára írható egy ma délelõtti esemény: az Alpokban, pontosabban a Sexteni Dolomitokban leomlott és a völgybe zúdult az Einserkofel 2698 m magas csúcsa. Az utóbbi idõben hasonló esemény egyre gyakrabban fordul elõ. Mivel a Dolomitok mészkõbõl állnak, így a növekvõ hõingadozás sokkal drasztikusabb hatást gyakorol rájuk. (Ez egyben legyen figyelmeztetés is a Dolomitokba készülõ esetleges kirándulóknak.)

Hááááát!
Izééé!
Ez az õsz télleg nem gáz, bár kérdés milyen egy klasszikus normál õszi menet??
Ha bejön a várva-várt mediterrán ciklon 1 hét múlva, akkor esik még egy 100-as, meg december végéig esik még egy kicsi, és csapadékmennyiségileg átlagos lesz az év
Más kérdés, hogy az eloszlása az télleg katasztrófális!

Jól elvagytok

Csak egy mondatot engedjetek meg nekem a másodvirágzással kapcsolatban. A jelenség teljesen normális a mi éghajlatunkon. Az egyik magyarázata a nyári nagy meleg miatt kalakult vízhiány, és a növényekben a kiszáradás folyamata, amelyet végül a csapadékos augusztus majd a szeptember követett, ezen okok miatt a növények "mintegy" tavaszi életet, megújult természetet éltek át a hõsokk után. A másik az lehet hogy jövõ tavasszal a virágzás rövid idõre lesz korlátozva, ez lehet a hideg tél, vagy a csapadékos hûvös tavasz, esteleg a száraz tavasz és tél, ezálalt nekik rövidebb idõ áll a rendelkezésükre a szaporodást illetõen. Így elképzelhetõ hogy, az "utódnevelés" az õszi idõszakra tevõdik át.Tehát a mostani másodvirágzás amely nem csak az epreknél fordult elõ, ez elõre vethet néhány gondolatot a következõ idõszakkal kapcsolatban hogy milyen lesz az idõjárás kimenetele. Húúú ez több lett mint egy mondat

Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed:
"Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást..." (#4542)

A vita az õsz kapcsán kezdõdött, EBBEN én az égvilágon semmi rendkívülit nem látok. Persze tudom, régen mekkora õszök voltak.

Jó, de melyik tavasz óta? :-)
(na jó, befejezem...)

Az nem annyira középsõ, mert egyúttal az év elsõ hónapja.

itt viszont (elérés az átlagtól):
jan. -10mm +5.2°C
feb. -11mm +3.7°C
már. +3mm +0.9°C
ápr. -11mm +1.5°C
máj. -44mm +2.1°C
jún. -11mm +2°C
júl. +41mm +0.2°C
aug. +31.3mm +0.8°C
szep. +2.5mm -2.8°C
középsõ hónapok(jún.-aug.): hõmérsékleti eltérés(jún. kivételévek) nem nagy, a csapadék viszont igen(ismét jún. kivételével).

Mondom, hogy tavasz óta

...és a január? :-)

Erre a mondatodra reagáltam
"A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás... "
Ezzel: #4545

Tehát azért nem normális az õsz, mert áprilisban csak 1 mm csapadék volt. Aha.

Április, július,október.1mm,37.6 mm,1,5mm

"október csapadékilag hajaz áprilisra."

Melyik két hónapra gondolsz? Valami azt súgja, hogy az idei szeptember nincs közöttük: Link