Bioszféra

(Bocs, hogy nem kutya-macska téma!) Évek óta szeretném datálni azt a napot, amikor a rigók utoljára fütyülnek reggel, de most sem sikerült. Amit most megfigyeltem, hogy Sárbogárdon 12-én még hallottam rigót reggel (hajnal fél 5-kor), Oroszlányon este 19 órakor 14-én, 17-én jöttem Fehérvárra, és itt már semelyik napszakban nem hallom õket. (Jön az õsz!)

Sámán is egészen érhetõen beszél, azt, hogy mama tök jól mondja, s akkor használja, ha fel akarja hívni a figyelmemet magára. A leszidás utáni visszadumálás nálunk is nagyon megy, teljesen úgy ellenkezik, mint egy gyerek, ha rászólsz. A legjobb azonban az, mikor mi beszélünk hozzá macskául és a saját nyelvén válaszolhat. :-)

Bocsánat, a kutyám is beszélt hozzám

Nálunk is beszél Cirmi kandúrunk, ha be kell kéredzkednie az ajtón, ha ki, ha éhes és ha leszidom nyammog az orra alatt. Sõt Buksi kutyánkkal is szokott beszélgetni, nagyon aranyos ilyenkor, a nagy lomha kutya meg csak ül és nézi,hogy ez meg mit motyog itt nekem..

A feleségem váltig állítja, hogy Eli nevû kandúrcicánk az "igen" és a "nem" szavakat nyávogva utánozni próbálja -ezért egymás közt "beszélõ macskának" nevezzük õkelmét.
Hát, nem is tudom... lehet, hogy van benne valami. Mások hasonló tapasztalatai?

Cicákról; nehéz a leszokás a cigirõl... (teljes hanggal játszd le, nem az én videóm,úgy kaptam))
Link

Floo, én egészségesen és ébren beszélgetek a Sámánnal. Nem is vagy már beteg! :-)

Meg miért vonítanak, ha szirénázik a mentõ

Azonnal feküdj vissza, és kérdezd meg, miért ugatják a Holdat!

Lázasan fekszek itthon, elaludtam, és azt álmodtam, hogy beszélgettem a kutyámmal

A mi Mr. Cirmink kombinált oltást és vitamin oltást is kap évente 2x,tavasszal és tél elején. Nem igazán kedveli, mert ha meglátja a dokit egybõl csíp-rúg-harap-köpköd, aztán szépen lenyugszik, törölközõbe csavarom és úgy kapja a szurit, közben persze rajtam keletkeznek harci sérülések..
Nem túlzottan vészes az oltás ára, összesen 5ezer forint, szerintem másra is elmegy ennyi pénz bárhol,de nem hasznosul ennyire.

Link Ez a legjobb!

Tenyésztõ nem ad el beteg, fertõzött állatot, pont ez különbözteti meg a csak anyagi haszonért elletõ szaporítótól. Az egyesületek által elismert tenyészetek vírusmentességét muszáj garantálni, mert sokan adnak el külföldre, visznek kiállításra állatot, ahol alapvetõ követelmény ez. Nem utolsó sorban ha az ember nem azért tart háziállatot, hogy valami legyen láb alatt a nyárikonyhában, akkor piszokul nem mindegy, hogy egészséges-e és hosszú életû, boldog állat lesz-e. A szomszéd padlásán született házi cirmosnál nyilvánvalóan nem megoldható, hogy ne lehessen eleve fertõzött, vírushordozó, de pont ezért fontos az oltás. Egy keverék cirmost ugyanúgy lehet imádni, mint egy méregdrága kiállítási sztárt és nála ugyanúgy sokkal drágább egy betegséget kezeltetni, mint oltatni ellene. Éljenek az egészséges háziállatok!

Elég sok macskám volt már, tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy különösen a kijáró cica hosszabb életben maradására csak az oltások adnak reményt. A macskáknak sokféle vírusos betegségük van, ezek között olyan szörnyûségeket is találunk, mint a parvovírus okozta macskavész és a FIP (elõbbi ellen szerencsére van oltás, utóbbira nincs). A szóban forgó macskanátha tünetei a bakteriális felülfertõzést leküzdõ antibiotikummal és az állat megfelelõ táplálásával, ápolásával megszüntethetõk, hosszú nyugalmi állapotot lehet elérni.
Sajnos, a kórokozó a herpeszvírusok szokása szerint "elbújik" az idegdúcokban, és onnan kiirtani nem lehet. Ezért a védekezõképesség alkalomszerû legyengülésekor a betegség fellángolhat.
A macskanáthát általában az egész alom megkapja még azelõtt, hogy a kiscicák oltásra kerülhettek volna. Nagyon gyakran eleve betegen kapjuk kedvencünket, ebben az esetben a mihamarabb megkezdett kezelés sorsdöntõ.

Gyors helyzetjelentés télálló kaktuszos ügyben.
Az echinocereus fendleri(206.96) mostanában kezdte el fejleszteni a kettõ darab elég látványos hajtását. Link Link Link Link
Egy gyûjtõszám nélküli echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis 13 hajtást próbál felnevelni. Link Link
Egy másik láthatóan különbözõ formája(277.69) is próbál nem lemaradni. Link Link
Az escobaria organensis(388.5) elég lassan, még csak most kezd el telepesedni. Link
Az escobaria missouriensis-en termés is lett. Link
Egy echinocereus triglochidiatus(260.9) forma hihetetlen nagyot nõtt az idén és most "szakadnak" ki belõle az új hajtások is. Link Link Link
Az echinocereus coccineus-t(191.211) imádom. Úgy nõ, mintha húznák! Link
Echinocereus fendleri(206. jövõre tuti virágozni fog. Link
Egy nagyon látványos télálló kaktusz, az echinocereus engelmannii(197). Télen szó szerint valamelyest behúzódik a homok alá. Link
Ez az echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis(277.682) forma idén nyílott ki mutatóba elsõ skarlát piros virága. Nagyon szép volt, fotóm nincs róla. Link
Összes. Link
Opuntia phaeacantha és dugványai. Link Link
Õ az opuntia rutila. Link
Cakkumpakk. Link
Cylindropuntia imbricata. Link Link Link
Cylindropuntia whipplei. Link
Yucca recurvifolia példányok. Link Link
Elvirágzott yucca recurvifolia. Ezután fog elágazni. Link
És végül egy aprócska, a csíkos levelû yucca filamentosa 'bright edge'. Link

Kombinált oltás van ma már, ami az amúgy nem gyógyítható fertõzõ betegségeikre szól. Többek közt macskanátha, leukózis, fertõzõ hashártyagyulladás, gyomor- és bélgyulladás, kalicivírus, gomba, herpesz (macskára szakosodott vírus, nem az emberi változat) veszettség, stb. Nem minden oltás ad életre szóló védettséget embernél sem, ezért kell ismételni. Sajnos a kijáró macsekok ki vannak téve ezeknek, fõleg ha még ivarosak is. A bélgyulladás néhány óra alatt elviszi a cicát, s ráadásul olyan erõsen fertõzõ, hogy ha egy macskacsaládba bekerül, akkor 1-2 napon belül mindenki meghal - ha nem volt oltva ellene.
Kijárós macskáknak ezek erõsen ajánlottak, már ha az ember felelõsen gondolkodik az állattartás tekintetében.

Több féle betegség ellen kell/lehet oltani a cicát. Sokan nem tudják, de a kijáró cicáknál is kötelezõ az évenkénti veszettség oltás (csakúgy, mint a kutyáknál), hiszen õk is bármikor találkozhatnak ezzel a vírussal.
Amik most hirtelen eszembe jutnak:
Macskajárvány - Parvovírus
Macskanátha - herpesz, calicivírus
Veszettség
Hashártya-gyulladás - coronavírus
Lymekór
stb.. (biztosan van még, de ezek a leghasznosabb oltások).
Szerk:
Van olyan oltás, amit ismételni kell és van, amit elég ha egyszer beadnak a cicusnak.

Szerk:
Noli,

Tavaly nyaraltam Mátrakeresztesen, gyönyörû helyek vannak, túrázásra különösen alkalmas Ágasvárat is megmásztuk többek között, nagyon szeretem a Mátrát! A képeid pedig gyönyörûek

És mik ellen kell oltani a macskákat minden évben? Nem értem?
Mármint úgy értem az egészséges és csak kiskorukban oltott macskákat biztos nem fenyegeti a vírus elkapása.

Mimas tiliae, hársfaszender, fiatalka volt még :-((

Kizárólag macskákra. Nem kell féltened senki más családtagot.

Saját cicánk nincs csak kutyám, remélem rá nem veszélyes és a gyerekekre se.

Inkább közönyösnek találtam õket.. Ellenben a hernyókorpuszt beazonosíthatnád, baromi idegesítõ, hogy nem tudom, kinek a gyereke volt..

Csodásak! A kétéltûek igen kedvesek!

Boszinak igaza van, nagyon elõrehaladott és súlyos betegség, a gyógyszer se biztos, hogy meg tudja menteni. Ha van saját cicád, nagyon alaposan fertõtleníts le mindent, ahol ez a szegény kiscicc járt, mert ha nincs évente oltva a cicád, akkor elkapja... Nem akarom ecsetelni, hogy milyen rettenetes egy olyan állatka sorsa, aki szép lassan megfullad a gyulladások miatt. :-((((

Mátrakeresztesen jártunk ma: Link
õ talán elérte a 6 centis hosszt: Link õ még csak egynél tartott: Link ua. 12 centi testhosszal: Link
Õ is igen fiatalka: Link meg õk is: Link Link Link
Õ nem élt: Link
Õ ellenben igen: Link

Szívesen! Remélem, hogy menthetõ még a cicus. Nagyon elõrehaladott állapotú a fertõzés, elsõsorban gyógyszer kellene neki és mellette a kamillateás tisztogatás.
Kezeltem már házilag macskanáthás kóbor kiscicát, de a képen látható cica esetében a házi gyógyítás véleményem szerint már nem elégséges.

Köszi. Remélem nem lesz késõ, mert mire hazaértem elvitték, hogy majd a nagymama kezeli kamillával.

Az imént hatalmas munkában volt egy harkály az udvarban. Akkora zajt csapott a kopácsolásával, hogy kénytelen voltam egy fényképet készíteni róla. A cica a fûben lapulva, behúzott füllel figyelte, hogy miféle munkák zajlanak a magaslati kilátóján, látszott rajta a féltékenység.
Link

Egy google találat:
Link
Mindenképpen szükséges, hogy lássa állatorvos.

Szegénykém, macskanátha lesz. Nagyon csúnya a szeme, de talán még menthetõ a látása. Állatorvoshoz kellene vinni, akitõl antibiotikumot kap. Házilag langyos kamillás vattával 2 óránként törölgessétek a szemét. Nagyon csúnya, elég elkésett a gyógyítás, de talán...
Megnézve jobban a képeket, nem tudom, hogy megmenthetõ-e még a látása.
Szerk:
Az egész alom megbetegszik ilyenkor, egymást fertõzik. Ha egyedül volt vélhetõen a többi kiscica már elpusztult.
A kamillatea csak éppen langyos legyen, ne meleg.

Sziasztok! A szomszéd gyerek találta ezt a cicát Link Link Link , mi a baj a szemével, tudok e kezdeni valamit vele?

Én is arra gondolok, hogy az ok az atlanti hatások gyengesége mellett a földközi- tengeri ciklonaktivitás és nedves légtömegek tökéletes hiánya. Ez meg kompenzatórikusan állt elõ az utóbbi két év rengeteg medije után.
Mindenesetre, legalábbis errefelé, nem mutat kiégett képet a táj és elég friss a zöld, noha csak valamivel volt több a csapadék, mint nálad. Talán a mélyebb talajrétegeknek vannak még elraktározott vízkészletei. Persze ez gombászati szempontból még kevés az üdvösséghez.

Én is szeretek villantózni, - sajnos az utóbbi idõben elég sovány eredménnyel - mindig nálam van a pergetõ botom. Én Mepps és Bluefox körforgókat valamint Orcla támolygókat használok csukára. Õsszel viszont elõkerülnek a twiszterek és a gumihalak is fõleg a süllõkre. Compóból a pötrétei tõzegtóban vannak 3 kg körüli példányok is, nekem 2,16 kg-os volt a legnagyobb. Érdekes, hogy a tavalyi csapadékos évben elég keveset fogtam belõlük, de az idén eddig nem panaszkodom. A legtöbb compómat 2007-ben fogtam, ami szintén elég száraz év volt legalábbis augusztus közepéig. Akkor volt olyan, hogy egy délelõtt 14 db-ot fogtam.

Meg a Dunántúl déli felére (Tolna, Somogy, Baranya egyes részei). Ezek azok a régiók, amik a DNY-ról érkezõ csapin híznak, de az idén nem sûrûn volt.

A veszprémi gyephelyzet: Link
Ez kb másfél hónapja ugyanígy néz ki

Elõször fenéken voltam, egy darab veresszárnyú sikeredett két óra alatt, ekkor lõttem ezeket. Aztán meguntam a haltalanságot, és kb. 50-60 centis eresztékkel (méteres vízben) egy szem kukoricával sorra fogdostam a keszegeket, sõt a végére egy kisebb potyka is befigyelt. Szóval míg fotózás szempontjából az elsõ két óra volt az igazi, addig horgászat szempontjából az azt követõ kettõ volt jobb. :-)
A compókhoz grat, tegnap pergetés közben (fogtam rengeteg bugylit, meg egy 46-osat) én is láttam hármat, közvetlenül a part mellett eszegettek. Kettõ 30 centi körül volt, míg a harmadik böhöm nagy, akkorát még nem láttam, legalább 45 centi, nagyobb, mint az alkarom... Szépen komótosan túrták az iszapot elõttem. Ennek apropójára váltottam a tegnapi csukázásról ma békéshalazásra, de csak félig-meddig jött be.

Látom a halak nem nagyon kaphatnak, ha ilyeneket fotózol... Mondjuk itt sem nagyon kapnak, szombaton csak 2 db compót fogtam, meg elszúrtam egy süllõkapást.

Az igaz, de nagyjából erre a területre (kivéve az északi rész) terjed ki az idei év legnagyobb negatív csapadék-anomáliája. Innen indultunk ki, hogy ti. a rendkívül száraz idõ miatt esetleg kimarad az ezévi gombatermés. Továbbra is furcsállom, hogy éppen a Balaton-Bakony vidéke az ország legszárazabb területe pillanatnyilag.

Fenyõfõi õsfenyvesrõl: az általad említett vitákról tudok. Jó lenne ebben a kérdésben mérvadó szakvéleményt olvasni. Ha valóban az un. nyír-fenyõ korszak maradványa a fenyves, akkor igazi kuriózummal állunk szemben (kár, hogy belerombolt a bauxitbánya!)

No, akkor pontosítok: a Veszprém környéke kb. a Litér-Öskü-Papod déli oldala-Márkó-Nemesvámos-Veszprém sokszögben van, minek a nagy része a Rátóti Nagymezõ a maga 2 centis talajával. Nem véletlen, hogy ez pont itt tudott kialakulni, pont a Bakonyból lefutó fõnszerû szél miatt. (Fenyõfõ sokkal inkább Gyõr környéke, mint Veszprémé, teljesen más világ az, a fenyves õshonosságával kapcsolatban vannak viták tudtommal.)
A Keszthelyi-hegységet nem a Balaton-felvidékhez sorolnám, nem véletlen van külön neve :-). Sõt, még a Badacsony környékét se a tanúhegyekkel, sok kis patakkal, egykori mocsarakkal. A Balaton-felvidék valahol Révfülöp körül ér véget a táj egységét illetõen, de talán még közelebb.
Amirõl Te beszélsz, az kb. a Dunántúl negyede :-)

Hát igen, az általam leírtak némi pontosításra szorulnak. A Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék klimatikusan semmiképp se vehetõ egy kalap alá a Magas-Bakonnyal. Ez sokkal csapadékosabb, hûvösebb, ezért zárt bükkösei, sõt, õshonos erdeifenyvesei (pl. Fenyõfõ) vannak.
Veszprém az uralkodó szél leszálló ágában fekszik, ezért szárazabb, és még annál is szárazabb a Balaton-felvidék keleti fele. Itt karsztbokor erdõket, kocsánytalan tölgyeseket és sziklagyepeket találunk. Viszont túl azon, hogy a csapadék mennyiségét és ezen keresztül a növényzet minõségét a domborzat aránylag rövid távolságon belül is nagyon eltérõvé teszi, a Balaton-felvidék nyugati része és a Keszthelyi-hegység már kifejezetten csapadékos. Pl. Zánka fölött megjelennek a bükkösök is. Az egész terület en masse nedvesebb, mint a Nagyalföld általában, megjegyzésem erre akart utalni.

Várjuk a képet ! Üdv !

Némi bijológia reggelrõl: Link Link Link

B.hópihe a fórumkollegák közül Téged ismerlek aktív galambásznak azért mertem Neked dedikálni
Köszönöm a csatolt képet. Kedvelem a fehér galambot, általában a galambokat (tudom, városban elszaporodva "repülõ patkány", de szerintem ettõl még szeretetre méltó kedves madarak - természetes környezetükben) mert nézésükben van valami "higgadt bölcsesség". Embernél-állatnál elsõsorban a szemet figyelem, hiszen a tekintet és nézés jól tükrözi az értelmi képességeket és lelkiállapotot. A szemek figyelése afféle bolond mánia lett nálam mert kölökkoromtól kezdve ember-állat messzebbrõl is megérzi ha alaposabban ránézek. (ideggyógyász fõorvos rokon szerint "hipnotikus nézésem" exnejem tréfásan úgy jellemezte "mintha láng csapna ki a szemembõl"). Az állatok jobb emberismerõk mint az emberek. A középkorban tán megégettek volna érte, ha sikerül "felvenni a szemkontaktust" bármilyen állattal, többnyire a közelembe jön. Úgy vélem, a galambfélék tekintete más mint a többi madáré. Éber mégis nyugodt, okosan "szemlélõdõ". Épp a napokban került kezembe egy kölökkori fotó a "Tyuntyur" nevû fehér galambomról és családjáról, gondoltam be is szkennelem a Te képedért cserébe
B.hópihe köszönöm a képet, jó napot jó kedvet mindenkinek

Szia !
Küldök neked egy szép fehér galambot, mert gondoltál rám Link

Két kép tegnapról.
Az egyik egy közönséges zengõlégy Link
És egy láb... Link na de kié lehet?

A már kiterült õzlábgomba tényleg fasírtnak a legjobb, a dobverõk pedig töltve.

Veszprém környékét a nyugati frontok mindig átugorják (csapi alapján) a Bakony déli oldala ezt teszi, a délnyugatiakból meg nem nagyon volt.... A konvektív csapi meg ugye a kutya vacsorája kategória. :-(
A Balaton-felvidék szerintem midig is száraz volt, legalábbis semmiképp nem egyenletes eloszlású.

Megállapításod teljesen korrekt, én is így látom a csapadékmennyiség-gombatermés viszonyát. Ha meg is jön késõbb az esõ, annyi gomba nem lesz, mint tavaly õsszel, mikor helyenként szó szoros értelemben gombaszõnyegeken jártunk, kaszálni lehetett volna. De kevéske még lehet, ebben bízom.
Egyébként nem tartod hihetetlenül furcsának, hogy épp a Bakony-Balatonfelvidék környékén, mely az országnak nedves és egyenletes csapadékellátottságú része, ilyen alacsony hozamok legyenek? Van elképzelésed az okokról?

Persze ez jogos, de tavaly ilyenkor már túlvoltunk kb 6-8 kiló szegfûgombán... Amúgy meg tapasztalatom szerint az extra száraz nyarak után hiába jött esõs õsz, az õszi gombák is sokkal gyérebben jöttek ki, mint normál nyár után. Szegény micéliumok elsorvadnak szerintem ilyenkor és csoda, ha túlélik az évet...