Bioszféra
Floo érdekes jelenség, de talán pontosabban kellene ismerni a körülményeket is 
1. A környezõ terep tagoltsága, növényzete, a szennyezett kocsik viszonyított helyzete
2. Napszak amikor keletkezhetett a szennyezõdés (nem feltétlen azonos az "észlelés" idejével) és a kocsi hossztengelyének égtájhoz viszonyított iránya
Adat hiányában sacc/kb. keresve az okot:
- általában jobb oldalra esik a töltõnyílás, környéke össze van fogdosva esetleg szagnyomot éreznek.
- a kipufogók is többnyire ott végzõdnek, talán nem kizárt hogy annak szagnyomai irritálják õket.
- közrejátszhat még esetleg a "jobbra hajts" közlekedés. No nem a magukon könnyítõ állatok "hajtanak jobbra" hanem a kocsik jobb oldala/sarka aránylag többször érintkezhet az út menti növényzettel mint a bal, innen felverõdõ természetes szennyezõdést is könnyebben kaphat.
De mindez csak 5letelés, a terepet és a kocsik helyzetét kellene ismerni
1. A környezõ terep tagoltsága, növényzete, a szennyezett kocsik viszonyított helyzete
2. Napszak amikor keletkezhetett a szennyezõdés (nem feltétlen azonos az "észlelés" idejével) és a kocsi hossztengelyének égtájhoz viszonyított iránya
Adat hiányában sacc/kb. keresve az okot:
- általában jobb oldalra esik a töltõnyílás, környéke össze van fogdosva esetleg szagnyomot éreznek.
- a kipufogók is többnyire ott végzõdnek, talán nem kizárt hogy annak szagnyomai irritálják õket.
- közrejátszhat még esetleg a "jobbra hajts" közlekedés. No nem a magukon könnyítõ állatok "hajtanak jobbra" hanem a kocsik jobb oldala/sarka aránylag többször érintkezhet az út menti növényzettel mint a bal, innen felverõdõ természetes szennyezõdést is könnyebben kaphat.
De mindez csak 5letelés, a terepet és a kocsik helyzetét kellene ismerni
Egy érdekesség: a kanizsai autómosóban felfigyeltek a fiúk egy jelenségre, mégpedig hogy a kocsikat gyakran valamilyen állatok (a gyanú szerint nyest vagy valami ilyesmi állat lehet) összeürülékezik.
És az esetek 85%-ában a kocsi jobb hátsó sarkára teszik az ürüléküket, a maradék 15 %-ban pedig akárhova máshova.
Tehát feltûnõen sokszor a jobb hátsó sarokra.
Van ötletetek, hogy miért?
És az esetek 85%-ában a kocsi jobb hátsó sarkára teszik az ürüléküket, a maradék 15 %-ban pedig akárhova máshova.
Tehát feltûnõen sokszor a jobb hátsó sarokra.
Van ötletetek, hogy miért?
Tükörreflexes géppel visszapillantó- kézi- stb. tükörreflexiót kihasználva esetleg...
Köszönöm az utalást a kakasra, lenne pár eredeti hangjaim az állatokról, de még válasz elõtt vagyok . Hp-735 videóval, vagy Sony E.K800i. Talán a telefon hangja élet hûbb.. Na eztán meg a konvertálás.. nem vagyok benne otthon. Majd megoldjuk.
Majd megoldjuk. 
Ezt így nem ismertem, érdekes dolog, köszönöm!
A fõnix Rafi hátán van
A fõnix Rafi hátán van
Rafi fotód van? 
Noli a remek délibábos cikkedhez némileg illeszkedik a fõnix legendája
Ahogy olvasom, a fõnix mondáját egy sós síkságokon fészkelõ kelet-afrikai madárfaj ihlette. Hogy tojásai vagy fiókái ne pusztuljanak el, dombot épít, mely megtartja a tojást. A körülötte felszálló meleg levegõ a lángok által felmelegített levegõre hasonlít.
Noli a remek délibábos cikkedhez némileg illeszkedik a fõnix legendája
Ahogy olvasom, a fõnix mondáját egy sós síkságokon fészkelõ kelet-afrikai madárfaj ihlette. Hogy tojásai vagy fiókái ne pusztuljanak el, dombot épít, mely megtartja a tojást. A körülötte felszálló meleg levegõ a lángok által felmelegített levegõre hasonlít. 
Elég sok szelektív gyomirtó van, de nem hiszem, hogy célzottan akácra érdemes lenne kifejleszteni. Én inkább egyszikû / kétszikû választó gyomirtóra gondolok (pl. solar), amivel gyommentesen tartják a pálya környékét, ami mellesleg az akácokat is kordában tartja.
Madarászó fórumkollegáknak madárhatározási gyakorlatra egy képsor zenei aláfestéssel
Sae Taryeong - Song of Birds (Korean traditional folksong Singer: Kim Serena ) Link
A bemutatott madarak (a fõnix kivételével) talán hazánkban is fellelhetõek
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Ui: Bubunak a szép kakast, B.hópihének a fehér galamb képét kiemelten ajánlom, a többi kollegának a bemutatott madarakat, tájakat és a kedves kis éneket
Sae Taryeong - Song of Birds (Korean traditional folksong Singer: Kim Serena ) Link
A bemutatott madarak (a fõnix kivételével) talán hazánkban is fellelhetõek
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Ui: Bubunak a szép kakast, B.hópihének a fehér galamb képét kiemelten ajánlom, a többi kollegának a bemutatott madarakat, tájakat és a kedves kis éneket
Köszi szépen! A hozzászólásokban már kérdezik, hol terem ilyen. Semmi szöveg nem volt hozzá.
Õõõõõ...izé....háááát...jelen esetben nem tudom, mire gondolsz 
Komolyan!
Komolyan!
A rekkenõ meleg a Garda tónál "csak" +31°C körüli volt, ami a napokkal elõbbi Cortina d" Ampezzo-i reggeleken megért 0°C-hoz képest rekkenõ meleg; lentebb Carrarában már +42°C-ban autóztunk (ez utóbbi emlékezetes, mert meg ott kellett állnom mivel áttüzesedtek a fékpofák. A gépet szervizbe kellett vinnem, de addig legalább megnéztük a márványbányákat az sem utolsó látvány )
(ez utóbbi emlékezetes, mert meg ott kellett állnom mivel áttüzesedtek a fékpofák. A gépet szervizbe kellett vinnem, de addig legalább megnéztük a márványbányákat az sem utolsó látvány )
Floo szívembõl szóltál, aki teheti nézze meg. A Garda-tavat környezõ táj látványa életre szóló emlék
A Dolomitokon át Villach-Dobbiaco felõl megközelítve igazán szép túra és nincs olyan messze. Érdemes Arco-Riva del Garda vonalon "jobbparton" indulva körbejárni az egész tavat. Az utak szerintem kifogástalanok. Egy veszélye van, az ember alig figyel a vezetésre a tájék látványa miatt. Az ég kéksége (különösen a hegyek felett) felejthetetlen, levegõje és vize hihetetlen tiszta, a víz rekkenõ melegben is kellemes hûvös marad. Mi végül Lazise-ban telepedtünk le egy kempingben, mert onnan közel esik Verona. (Egy teljes hetet idõztünk a tó mellett és kevés híján ott ragadtunk szépsége miatt, de csak egy hónapunk volt és Nápolyig volt tervezve az út) Bejegyzésednek köszönhetõen elõszedtem megnézegetni a Garda-tavi emlékeket és erõs kísértést éreztem fényképek mutogatására de leküzdöttem, nem bosszantom a fórumot...
A Dolomitokon át Villach-Dobbiaco felõl megközelítve igazán szép túra és nincs olyan messze. Érdemes Arco-Riva del Garda vonalon "jobbparton" indulva körbejárni az egész tavat. Az utak szerintem kifogástalanok. Egy veszélye van, az ember alig figyel a vezetésre a tájék látványa miatt. Az ég kéksége (különösen a hegyek felett) felejthetetlen, levegõje és vize hihetetlen tiszta, a víz rekkenõ melegben is kellemes hûvös marad. Mi végül Lazise-ban telepedtünk le egy kempingben, mert onnan közel esik Verona. (Egy teljes hetet idõztünk a tó mellett és kevés híján ott ragadtunk szépsége miatt, de csak egy hónapunk volt és Nápolyig volt tervezve az út) Bejegyzésednek köszönhetõen elõszedtem megnézegetni a Garda-tavi emlékeket és erõs kísértést éreztem fényképek mutogatására de leküzdöttem, nem bosszantom a fórumot...
Lehetséges, hogy valami szuperszelektív -csak akácokra ható- gyomirtóval dolgoztak. Az útpálya és a vadkerítés között az akác akadályozza a kaszálást szerintem ezért vetették be.
Annak tûnik, de mintha direkt az akácokra mentek volna rá. Mintha létezne olyan szer, ami a többi fának nem árt... Lehetséges, hogy vették a fáradtságot és a kevert részeken csak az akácokat fújdogálták, egyenként?
Hú, nagyon érdekes, amit írsz, már égóta foglalkoztat a kérdés! Ha ez így van, az két dolgot jelenthet:
Ha tényleg ekkora a genetikai változatosság fajtán belül a fagytûrés szempontjából, akkor szeleckióval nagyon kevés generációval jókora elõrehaladásra lehet szert tenni. Ebben a zesetben õrült nagy perspektíva van a dologban!
Vagy pedig valami más okozza ezt a nagyfokú fagytûrésbeli különbözõséget. Ebbe viszont nem megyek bele, biztosan tudod, mire gondolok.
Ha tényleg ekkora a genetikai változatosság fajtán belül a fagytûrés szempontjából, akkor szeleckióval nagyon kevés generációval jókora elõrehaladásra lehet szert tenni. Ebben a zesetben õrült nagy perspektíva van a dologban!
Vagy pedig valami más okozza ezt a nagyfokú fagytûrésbeli különbözõséget. Ebbe viszont nem megyek bele, biztosan tudod, mire gondolok.
Pontosan, és ráadásul ez minden tarkalevelû fajtaváltozatánál így van. Viszont érdekes, hogy ha szintén vegetatívan, de éppenséggel tõosztással szaporítjuk, akkor megmarad a tarka szín.
Szerintem a levelek változékonysága "más tészta". Pl. ott vannak a fehér nyarak (populus alba), na azoknál is vannak kerekdedebb és karéjosabb levelek. De számtalan ilyen példát fel tudnék sorolni, mind lágyszárúak, mind fásszárúak körében. Nincs 2 egyforma levél, 2 egyforma növény.
A termések és levelek fejlõdését is sok minden befolyásolja. Az idõjárás mellett a talaj típusa, talaj lazasága is egész biztos számít. Na meg a kártevõk, ki tudja mi történik a föld alatt.
Nekünk van két egymás mellett álló zöld juharunk. Az egyik már kb. 6 méter magas és buja, a másik csak 3 és kis kora óta gyér lombozatú. Még a színe is halványzöld.
A termések és levelek fejlõdését is sok minden befolyásolja. Az idõjárás mellett a talaj típusa, talaj lazasága is egész biztos számít. Na meg a kártevõk, ki tudja mi történik a föld alatt.
Nekünk van két egymás mellett álló zöld juharunk. Az egyik már kb. 6 méter magas és buja, a másik csak 3 és kis kora óta gyér lombozatú. Még a színe is halványzöld.
Nekem is feltûnt. Többnyire a vadkerités széléig teljesen leperzselõdtek a leveleik. Szerintem gyomirtóval lefújták. Olykor még a kerítésen kívüli lombok is szárazak.
A fügénél is például elképesztõ mutációk vannak, azonos fajtán belül többféle klónt lehet találni, egy növényen vannak olyan ágak, amin teli levelek vannak, meg vannak karéjos levelek, vannak kisebb gyümölcsû ágak vagy nagyobb gyümölcsûek, vannak kisgyümölcsû példányok és vannak nagygyümölcsûek. Egy fajtán belül.
Elképesztõ változékonyságra képes növény, például a gyümölcs színe évrõl évre változik, egyik éven ugyanazon a bokron-fán lila színû gyümölcs van, következõ éven csokibarna, a harmadikon sárgásbarna, a negyediken meg zöldes árnyalatú.
A hidegtûrésében is nagyon tud mutálódni, szerintem ha egy füge -15 fokon elfagy, ha kiültetünk belõle 1000 db-ot, abból biztosan lesz 1-2, ami a -20 fokot is kibírja.
DE!
Ha abból szaporítunk 1000 db-ot, abból is csak 1-2 lesz majd, ami kibír -20 fokot.
Tehát nem üt minden esetben vissza a gyerek a szülõjére.
Elképesztõ változékonyságra képes növény, például a gyümölcs színe évrõl évre változik, egyik éven ugyanazon a bokron-fán lila színû gyümölcs van, következõ éven csokibarna, a harmadikon sárgásbarna, a negyediken meg zöldes árnyalatú.
A hidegtûrésében is nagyon tud mutálódni, szerintem ha egy füge -15 fokon elfagy, ha kiültetünk belõle 1000 db-ot, abból biztosan lesz 1-2, ami a -20 fokot is kibírja.
DE!
Ha abból szaporítunk 1000 db-ot, abból is csak 1-2 lesz majd, ami kibír -20 fokot.
Tehát nem üt minden esetben vissza a gyerek a szülõjére.
Nekem egy hasonló eset jutott eszembe : sanseveria sárga levélszélû változatának levéldugványa mindig visszaüt az õsre, normál levelû lesz. Oka???
Köszi szépen, Karesz! Biztos, hogy valami mutáció, az tuti, de az is bizti, hogy valamelyik elõd tulajdonsága látszik meg, ráadásnak tökéletlen formában, különben nem lenne abszolút porzó- és bibementes a virág. Még az is eszembe jutott, hogy azzal, hogy a kis sarj letört az anyanövényrõl, kikerült annak hormonális hatásai alól is, ami esetleg a hibridet "egyben tartani" is segíthet, s így juthatott felszínre a hülye virág.
Arra sajnos semmi utalást nem találtam sehol, hogy milyen módon és milyen õsökbõl hozták létre a virágomat, pár éves a fajta, nem csoda, hogy titkos minden, mivel egy igen mutatós növény amúgy. Érdekes lehet viszont visszakövetkeztetni az õsre az így megjelenõ tulajdonságokból. :-) Végignéztem a vad Kalanchoe fajokat, több is van _hasonló_ csengettyû alakú virággal, de ezek mind alkatilag másmilyenek, mind a levél formájában eltérnek. Igazán arra leszek kíváncsi, hogy majd ha valamelyik sarjamból nõtt növény rendesen virágozni kezd, akkor milyen virágot hoz.
Köszönöm még egyszer a válaszodat s a segítségedet!
Arra sajnos semmi utalást nem találtam sehol, hogy milyen módon és milyen õsökbõl hozták létre a virágomat, pár éves a fajta, nem csoda, hogy titkos minden, mivel egy igen mutatós növény amúgy. Érdekes lehet viszont visszakövetkeztetni az õsre az így megjelenõ tulajdonságokból. :-) Végignéztem a vad Kalanchoe fajokat, több is van _hasonló_ csengettyû alakú virággal, de ezek mind alkatilag másmilyenek, mind a levél formájában eltérnek. Igazán arra leszek kíváncsi, hogy majd ha valamelyik sarjamból nõtt növény rendesen virágozni kezd, akkor milyen virágot hoz.
Köszönöm még egyszer a válaszodat s a segítségedet!
Hogyne érdekelne!
A Garda-tó nagyon érdekes helye Európának, édesvízi tó, de annyira hatalmas vízfelülete van és annyira mély, hogy hiába van hegyek között, olyan óriási hõt tárol télen, hogy a partján teljesen mediterrán növényzet telel teljesen épségben, szinte alig megy fagypont alá a hõmérséklet.
Hogy magyar vonatkozása is legyen a dolognak, valószínû ezt a jelenséget sikerült összekeverni a szakembereinknek, amikor a magyar citrom és narancs termesztésére alkalmas helyet a Tihanyi-félsziget csücskén jelölték ki, szinte belelógva a Balaton vizébe.
Csak azt elfelejtették, hogy ha befagy a Balcsi, és ráesik a hó, akkor szinte megszûnik temperálni.
Ha nem fagy be, és úgy jön rá a -20-23 fok, mint 2 éve télen és a múlt télen is, hogy december 18-21 környékén még nem volt befagyva, akkor az északi parton (mivel déli szél volt) jelentõsen magasabb hõmérsékleten tartotta a levegõt egy sávban, a délies légmozgás gyakorlatilag ráfújta a Balaton vizének hõjét a partra.
A Garda-tó jelensége fantasztikus, õrületes egy hely lehet.
A Garda-tó nagyon érdekes helye Európának, édesvízi tó, de annyira hatalmas vízfelülete van és annyira mély, hogy hiába van hegyek között, olyan óriási hõt tárol télen, hogy a partján teljesen mediterrán növényzet telel teljesen épségben, szinte alig megy fagypont alá a hõmérséklet.
Hogy magyar vonatkozása is legyen a dolognak, valószínû ezt a jelenséget sikerült összekeverni a szakembereinknek, amikor a magyar citrom és narancs termesztésére alkalmas helyet a Tihanyi-félsziget csücskén jelölték ki, szinte belelógva a Balaton vizébe.
Csak azt elfelejtették, hogy ha befagy a Balcsi, és ráesik a hó, akkor szinte megszûnik temperálni.
Ha nem fagy be, és úgy jön rá a -20-23 fok, mint 2 éve télen és a múlt télen is, hogy december 18-21 környékén még nem volt befagyva, akkor az északi parton (mivel déli szél volt) jelentõsen magasabb hõmérsékleten tartotta a levegõt egy sávban, a délies légmozgás gyakorlatilag ráfújta a Balaton vizének hõjét a partra.
A Garda-tó jelensége fantasztikus, õrületes egy hely lehet.
Itt sipognak egész este a baglyok, az egyik a szobám elõtti fenyõre telepedett, jó hangos volt Legalább 3-at hallok most is. Mókásak.
Legalább 3-at hallok most is. Mókásak. 
Esetleg valamiféle mutáció? Mint pl. gyümölcsöknél a rügymutáció, amikor mondjuk egy ág, vagy hajtás valamilyen tulajdonságban eltér a fa többi részétõl (és nem azért mert más fajtát oltottak rá). Pl spontán rügymutációból lett a piros Clapp körtefajta is. Volt egy meggyfánk aminek egyik ága kb 2 héttel késõbb érett mint a többi, ezt én ennek tudtam be.
Aztán a vegetatív szaporítás során is létrejöhet olyan utód ami nem hasonlít az anyanövényre, pl egyszer a sulitól voltunk egy nagy csemetekertben, ahol berberiseket szaporítottak dugványról, aztán a több ezer példány közül néhány egyed a vad alakra jellemzõ zöld lombbal rendelkezett a vöröses helyett, azt mondták, hogy ez egy jó példa a reverz/back mutációra.
A növénynemesítõk indukált mutációt is alkalmaznak (röntgen, kolhicin), az így létrejött fajták viszont könnyebben visszamutálódhatnak. (Lehet a Kalenchoe magic bells is ilyen úton létrehozott fajta?)
Remélem tudtam valamit segíteni, persze lehet, hogy tévúton járok, de akkor majd kijavítanak.
Lehet segít ez is: Link
Aztán a vegetatív szaporítás során is létrejöhet olyan utód ami nem hasonlít az anyanövényre, pl egyszer a sulitól voltunk egy nagy csemetekertben, ahol berberiseket szaporítottak dugványról, aztán a több ezer példány közül néhány egyed a vad alakra jellemzõ zöld lombbal rendelkezett a vöröses helyett, azt mondták, hogy ez egy jó példa a reverz/back mutációra.
A növénynemesítõk indukált mutációt is alkalmaznak (röntgen, kolhicin), az így létrejött fajták viszont könnyebben visszamutálódhatnak. (Lehet a Kalenchoe magic bells is ilyen úton létrehozott fajta?)
Remélem tudtam valamit segíteni, persze lehet, hogy tévúton járok, de akkor majd kijavítanak.
Lehet segít ez is: Link
Jaurinum, vagy Kertész, ha erre jártok, lenne egy igen hülye kérdésem. Létezik-e valamiféle olyan tulajdonság, hogy egy nemesített virágfajtában a nemesített típusról leszedett ág (bujtás) nem a nemesített virágát hozza, hanem egy sokkal õsibb, vad típusét? Úgy értem, hogy valamiféle atavizmus léphet fel ilyenkor? Az alany egy Kalanchoe 'magic bells' ( Link )nevû virág, akirõl letört oldalhajtást gyökereztettem meg, az nõtt, mint a bolondgomba, aztán meg egyszer csak hajtott a csúcsán egy olyan virágot, ami nem rendelkezik nemi szervekkel, de külsõleg teljesen a klasszikus kis négyszirmú virágra hajaz ( Link ), csak zöld színû... A másik dolog ugyanennél a növénynél, hogy bár minden általam ismert kalanchoe igen könnyen szaporítható sarjakról, van egy olyan fajuk, ami "elevenszülõ" (http://www.blankees.com/house/plants/image/kalanchoe.jpg )K. daigremontiana. Nos az én harangocskámnak egyik levele kettétört s a fél levél leesett a cserépbe a növény mellé. Nem dobtam ki, gondoltam, mahjd szép lassan beleoldódik az anyaga a földbe. Ehhez képest ahogy a levél száradni kezdett, a levél sarkain megjelentek a kis sarjhajtások, kis gyökérke is nõtt alájuk, kb úgy festettek, mint az elevenszülõ sarjacskái. Aztán szándékosan letörtem egy másik levelébõl, letettem egy kis edénybe, amibe tõzeget szórtam, azóta van egy csomó kis növénykém.... A leveleik teljesen olyanok, mint az anyanövénynek, de a hülyeforma virág után már nem tudom, hogy mi lesz velük. Mievl nem oltott növényrõl van szó, így a levélsarjnak genetikailag totál egyeznie kell az anyanövénnyel. Növénygenetikával az életben soha nem foglalkoztam, nem tudom, náluk hogy néznek ki ezek a dolgok, amik állatoknál lazán visszajöhetnek.
Floo nem tudom, hogy mennyire érdekel ez a téma, de tegnap délelõtt láttam a duna tv-n a tudomány mûhelyében címû sorozatot. A garda tó-ról, sajtokról és olajfákról volt szó. Legalábbis amit még én elcsíptem a mûsorból.
Tudja valaki (esetleg feltûnt másnak is), hogy miért van az M3-as mentén annyi kiszáradt akácfa?
Egy éves póstagalamb, vagy verseny vagy tréning közben szomjas lett.
Folyamatosan szól a "bagoly-kánon". Mondhatni már meg is szoktam a hangjukat.
Kimi. Nagy jó fotó lett. Ez valakinek a galambja, hogy meg van gyûrûzve? Vagy különlegesség?
Kimi. Nagy jó fotó lett. Ez valakinek a galambja, hogy meg van gyûrûzve? Vagy különlegesség?
Nem fotóztam, de ha tudom hogy kíváncsi lettél volna rájuk, akkor fotóztam volna.
Majd legközelebb
A Te fügéd -15 foknál már elfagy, legalábbis ha jól emlékszem a fajtájára, sõt, már -13-14 körül lefagy a termés róla és már ágvégek fagynak vissza. És idõsebb korban sem bírja jobban.
Bizony, a könyvek írnak sok mindent, pl. most valamikor megjelent egy olasz cikk, nem tudom pontosan idézni, de a kivi esetében olyan magas elfagyási küszöbértéket jelöltek meg, ahol még egy jobbfajta füge sem fagy el. Valami -16 fok körüli érték rémlik.
Csak azt elfelejtették, hogy Olaszországban tud úgy elfagyni kivi, mint ahogy 2 éve télen, hogy nem mélynyugalmi állapotban jött rájuk a -14-16 fok, hanem kis túlzással még levelesen.
December 20-ára virradóra volt a nagy hideg, elõtte néhány nappal volt az elsõ fagy, ami leállította a vegetációt a kivinél, persze, hogy komoly fagykárok voltak -15 fok mellett is.
Ha mélynyugalmi állapotban van, -23-25 fokot is kibírhat.
Csak ezt az olaszok nem tették hozzá.
A yukka szerintem -20 alatt is bírja, több példányt tudok a környéken is olyan fekvésben, ahol 2005 telén volt -20 körül vagy alatta, mégsem lett bajuk.
A délnyugati országrész?
Kérdés, Pécsre gondolták vagy Lentibe?
Mindkettõ lehet délnyugat.
Aki írta, ültesse ki délnyugatra egy jó nagy fagyzugba, aztán nézegetheti, mennyire sosem szenved fagykárt.
Ez a könyv is annyit tud az inverzióról, mint amennyit a többi.
Majd legközelebb
A Te fügéd -15 foknál már elfagy, legalábbis ha jól emlékszem a fajtájára, sõt, már -13-14 körül lefagy a termés róla és már ágvégek fagynak vissza. És idõsebb korban sem bírja jobban.
Bizony, a könyvek írnak sok mindent, pl. most valamikor megjelent egy olasz cikk, nem tudom pontosan idézni, de a kivi esetében olyan magas elfagyási küszöbértéket jelöltek meg, ahol még egy jobbfajta füge sem fagy el. Valami -16 fok körüli érték rémlik.
Csak azt elfelejtették, hogy Olaszországban tud úgy elfagyni kivi, mint ahogy 2 éve télen, hogy nem mélynyugalmi állapotban jött rájuk a -14-16 fok, hanem kis túlzással még levelesen.
December 20-ára virradóra volt a nagy hideg, elõtte néhány nappal volt az elsõ fagy, ami leállította a vegetációt a kivinél, persze, hogy komoly fagykárok voltak -15 fok mellett is.
Ha mélynyugalmi állapotban van, -23-25 fokot is kibírhat.
Csak ezt az olaszok nem tették hozzá.
A yukka szerintem -20 alatt is bírja, több példányt tudok a környéken is olyan fekvésben, ahol 2005 telén volt -20 körül vagy alatta, mégsem lett bajuk.
A délnyugati országrész?
Kérdés, Pécsre gondolták vagy Lentibe?
Mindkettõ lehet délnyugat.
Aki írta, ültesse ki délnyugatra egy jó nagy fagyzugba, aztán nézegetheti, mennyire sosem szenved fagykárt.
Ez a könyv is annyit tud az inverzióról, mint amennyit a többi.
Floo! Jukkákat fotóztál olaszban?
Egyébként elég erõteljes hajtások törtek fel alulról a fügéimrõl és most ugyanakkorák, mint tavaly ilyenkor. A tavaly decemberi -15,4C azt hittem még elviselik, de gondolom a kicsi füge dugványoknál nagyobb a rizikó!?
Egyébként sok könyvnek sem kell hinni, mert a yucca recuvifolia növénynek a -15 fokos izotermát határozza meg, de itt az én növényeim megkapták 2009 decemberében a -17,2C is, és semmi bajuk.
A könyv azt írja, hogy egyedül a délnyugati országrészben ajánlatos az ültetésük és sosem szenvednek fagykárt.
Most akkor hogy is van ez?
Egyébként elég erõteljes hajtások törtek fel alulról a fügéimrõl és most ugyanakkorák, mint tavaly ilyenkor. A tavaly decemberi -15,4C azt hittem még elviselik, de gondolom a kicsi füge dugványoknál nagyobb a rizikó!?
Egyébként sok könyvnek sem kell hinni, mert a yucca recuvifolia növénynek a -15 fokos izotermát határozza meg, de itt az én növényeim megkapták 2009 decemberében a -17,2C is, és semmi bajuk.
A könyv azt írja, hogy egyedül a délnyugati országrészben ajánlatos az ültetésük és sosem szenvednek fagykárt.
Most akkor hogy is van ez?
A hangyák nagy építõmesterek. Szoktam látni a Látóhegyen olyan ösvényeket, amit az erdei feketehangyák taposnak ki, egy-egy ilyen ösvényen ujjnyi széles csíkban mennek oda-vissza folyamatosan a hangyeszok.
A füved meg azért száradhatott ki, mert a hangyeszok a járataikat építve széttúrták, illetve ne feledd azt se, hogy pl a feketerigók egyik nagy csemegéje a hangya, nem ritkám csurig pakolják vele a csõrüket, simán lehet, hogy a rajzást észlelték s õk csapkodták ki a füvet, ahogy vadásztak. Muter kertjében szabályos lyukakat csinálnak a hangyajáratoknál...
A füved meg azért száradhatott ki, mert a hangyeszok a járataikat építve széttúrták, illetve ne feledd azt se, hogy pl a feketerigók egyik nagy csemegéje a hangya, nem ritkám csurig pakolják vele a csõrüket, simán lehet, hogy a rajzást észlelték s õk csapkodták ki a füvet, ahogy vadásztak. Muter kertjében szabályos lyukakat csinálnak a hangyajáratoknál...
Talán csak most tûnt fel, de valószínûleg valóban mostanra jött ki erõsebben a dolog: a #29471-ben leírt szárnyashangya-rajzás helyén szinte teljesen kiszáradt a fû. Nahát...
Igen, alig van bennük nedvesség, szinte aszaltfügék, nagyon édesek, száraz idõben ilyenek.
Mondjuk ez a fajta csapadékos idõben (ennél csak csapadékosabb lehet mondjuk) sem olyan lédús, mint némelyik másik fajta.
Godazoli!
Köszönöm!
Sajna késõn értem oda, nem tudtam fénynél szép képeket készíteni, majd holnap
Zalakaroson jártam ma, ottani fügék Link Link Link
Mivel Zalakaros nyaralóhely, tele van ültetve mindenféle érdekes növénnyel, a helyiek akarták feldobni a várost, illetve a sok osztrák és német is behozott sok különleges növényt, így sok füge is van, sok fajta Link Link
Errõl már veszélyes leesni Link
Ez volt a legszebb Link Link
Mondjuk ez a fajta csapadékos idõben (ennél csak csapadékosabb lehet mondjuk) sem olyan lédús, mint némelyik másik fajta.
Godazoli!
Köszönöm!
Sajna késõn értem oda, nem tudtam fénynél szép képeket készíteni, majd holnap
Zalakaroson jártam ma, ottani fügék Link Link Link
Mivel Zalakaros nyaralóhely, tele van ültetve mindenféle érdekes növénnyel, a helyiek akarták feldobni a várost, illetve a sok osztrák és német is behozott sok különleges növényt, így sok füge is van, sok fajta Link Link
Errõl már veszélyes leesni Link
Ez volt a legszebb Link Link
Köszi, a gépen vannak ilyen különbözõ effektek. Új masina és még csak ma kezdtem el vele ismerkedni. Úgy látom, h. ez a fázis is jó ideig el fog még tartani.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat