Meteorológiai esélylatolgatások
Ezt most vehetjük a téli szezon elsõ "nincs pardon"-jának? 
Vagy a legendás "nincs pardon" csak a komoly havazásos helyzeteknek jár?
Vagy a legendás "nincs pardon" csak a komoly havazásos helyzeteknek jár?
Érdekes - vagy az emberi kíváncsiság miatt inkább természetes - hogy miután a hidegbetörés 1 héten belül szinte tényként kezelhetõ, megindult a vita akörül, hogy mi lesz ezután. Én gyorsan átnéztem a 250 óra feletti bélyegdiagrammokat, de pld. zonalitást vagy arra emlékeztetõ makrofelállást még nagyítóval sem fedeztem fel. Véleményem szerint inkább esélyes egy makroszinoptikus fejreállás (MASZFEJ), nagytérségû magassági keleti, északkeleti áramlással, késõbb esetleg egy teknõ elõoldali helyzet regenerálódása, de az úgy-ahogy belátható idõtávon belül (10-12 nap) én a zonalitást itt és most kihagynám a játékból. Tiszteletben tartom minden kolléga véleményét, de ha esetleg valaki mégiscsak lát reális esélyt pld. november legvégén/december elején zonalitásra, megfelelõ okfejtés esetén minden további nélkül elgondolkodok ezen is Addig is azonban lássuk a medvét, akarom mondani az elsõ 
-at. 
Addig is azonban lássuk a medvét, akarom mondani az elsõ -at. 
Úgy tûnik, h ezt most már nem lehet elkerülni: Link 
Mi is az az ez:
- a szezon elsõ téli helyzete, amely Tmax szempontjából 0 fok körüli értékeket eredményez
- természetesen megdönti az okt végi -7.4-es zabari minimumot
- bizonytalan mértékben, de havat is hozhat ez az 5-8 nap
Ne feledjük, h a tél elsõ csapását egy jól fejlett ciklon vezeti majd fel, ez azért is érdekes, mert továbbra is "vadászunk egy nagyvadra":
Link "A legtöbb csapadékot Miskolc Lillafüred - Jávorkút állomásunkon regisztráltuk, 1291 mm-t." (met.hu)ez szept végi adat. Azóta eltelt egy viszonylag száraz október és a november fele. A rekord 1510 mm 1937-bõl, okt végén kb.190 mm hiányzott ehhez a már említett állomáson. Tudjuk, h egy-egy ciklon akár 50-80 mm-eket is képes ledobni a hegyvidéki mérõhelyeken, vagyis ilyen szempontból is érdemes figyelni a hosszútávot.
Az természetesen már nem kérdés, h a hivatalosan rögzített mérések kezdte óta ez-e a legcsapadékosabb év. Ez. A kérdés sztem az, h elérjük-e országos átlagban a 900 mm-t ill. ha igen mennyivel haladjuk meg... [esõ]
Mi is az az ez:
- a szezon elsõ téli helyzete, amely Tmax szempontjából 0 fok körüli értékeket eredményez
- természetesen megdönti az okt végi -7.4-es zabari minimumot
- bizonytalan mértékben, de havat is hozhat ez az 5-8 nap
Ne feledjük, h a tél elsõ csapását egy jól fejlett ciklon vezeti majd fel, ez azért is érdekes, mert továbbra is "vadászunk egy nagyvadra":
Link "A legtöbb csapadékot Miskolc Lillafüred - Jávorkút állomásunkon regisztráltuk, 1291 mm-t." (met.hu)ez szept végi adat. Azóta eltelt egy viszonylag száraz október és a november fele. A rekord 1510 mm 1937-bõl, okt végén kb.190 mm hiányzott ehhez a már említett állomáson. Tudjuk, h egy-egy ciklon akár 50-80 mm-eket is képes ledobni a hegyvidéki mérõhelyeken, vagyis ilyen szempontból is érdemes figyelni a hosszútávot.
Az természetesen már nem kérdés, h a hivatalosan rögzített mérések kezdte óta ez-e a legcsapadékosabb év. Ez. A kérdés sztem az, h elérjük-e országos átlagban a 900 mm-t ill. ha igen mennyivel haladjuk meg... [esõ]
Feltétlenül meg kell várni, hogy a hidegleszakadás milyen formában következik be. Én nem mondtam, hogy zonalitás lesz, de szerintem jelentõs enyhülés jöhet.
Mindenesetre kíváncsian várom a dolgot, de én nem zárnám ki a zonalitást sem.
Mindenesetre kíváncsian várom a dolgot, de én nem zárnám ki a zonalitást sem.
Bizony lehet erõsebb felmelegedés a magasban a hidegleszakadás után, de ez nem feltétlen zonalitás miatt következhet be, nézzük ezt a ECMWF térképet 240h-nál:
Link
Zonalitásra esélyt sem látni,de a kontinens DNy-i csücskénél egy nagy ciklon pumpálhatna meleget Európába. Persze valószínû, hogy ezt a ciklont ilyen formában most látjuk majd utoljára, de ez is azt mutatja, hogy nem feltétlen zonalitás következik a hidegleszakadás után.
Link
Zonalitásra esélyt sem látni,de a kontinens DNy-i csücskénél egy nagy ciklon pumpálhatna meleget Európába. Persze valószínû, hogy ezt a ciklont ilyen formában most látjuk majd utoljára, de ez is azt mutatja, hogy nem feltétlen zonalitás következik a hidegleszakadás után.
Én nem is mondtam, hogy pont így lesz, de mindannyian tudjuk, hogy el fog indulni egy kiegyenlítõdési folyamat, ami valószínûleg erõs felmelegedést fog eredményezni.
Gyakorlatilag ránk szakad a tõlünk északra lévõ hidegmag, ami nem marad itt örökre és egy ilyen mértékû hidegleszakadás 100%, hogy radikálisan átformálhatja az 1 hónapon belüli jövõképet.
Megintcsak azt tudom felhozni, hogy november elsõ napjaiban nem is gondoltuk volna, hogy ilyen mértékû hideg áraszthat el minket.... november 10. körül is max. annyit láttunk, hogy lesz egy kis anticiklonális térhódítás.
Az az igazság, hogy bõven beleférhet a zonalitás is egy ilyen esemény után.
Gondolom számtalan példa is van rá, hogy egy kemény hidegöblítés után enyhe levegõ jött és itt nem anticiklonra meg hidegpárnára gondolok.
Gyakorlatilag ránk szakad a tõlünk északra lévõ hidegmag, ami nem marad itt örökre és egy ilyen mértékû hidegleszakadás 100%, hogy radikálisan átformálhatja az 1 hónapon belüli jövõképet.
Megintcsak azt tudom felhozni, hogy november elsõ napjaiban nem is gondoltuk volna, hogy ilyen mértékû hideg áraszthat el minket.... november 10. körül is max. annyit láttunk, hogy lesz egy kis anticiklonális térhódítás.
Az az igazság, hogy bõven beleférhet a zonalitás is egy ilyen esemény után.
Gondolom számtalan példa is van rá, hogy egy kemény hidegöblítés után enyhe levegõ jött és itt nem anticiklonra meg hidegpárnára gondolok.
Az a baj, hogy 300h körüli eredményt már a hibák sorozat olyannyira eltorzitja, hogy beszélni nem érdemes róla.
A héten úgye sokági nem bírta megfogni a hidegelárasztást a GFS, aminek az volt az oka, hogy a mediterrán ciklon teknõjét elszámolta 140h-nál(itt látszik:Link ), aminek következtében már 168h-nál is butaság volt, felette meg még nagyobb lehetetlenségek.
Szóval a helyén kell kezelni a 300h térképeket, mert lehet, hogy egy nagy számítási hiba eredménye.
A héten úgye sokági nem bírta megfogni a hidegelárasztást a GFS, aminek az volt az oka, hogy a mediterrán ciklon teknõjét elszámolta 140h-nál(itt látszik:Link ), aminek következtében már 168h-nál is butaság volt, felette meg még nagyobb lehetetlenségek.
Szóval a helyén kell kezelni a 300h térképeket, mert lehet, hogy egy nagy számítási hiba eredménye.
Igazán élvezetes olvasgatni a visszatekintéseket, de ne menjünk el szó nélkül a GFS által, már számtalanszor mutogatott érdekességek mellett sem.
Gondolok itt például erre: Link szép, ívelt nyugatias futószalag. Arról el lehet vitatkozni, hogy ez nagyon messze van, de miért is tennénk, hiszen a távoli hidegleszakadásokról is szívesen beszélünk, nincs ebben semmi kivetnivaló.
A GFS már 5-6 napja majdnem mindig kacérkodik óceáni irányítás behozatalán a hidegöblítés után, de ennyire brutális kimenetet még sose hozott.
Õszintén szólva én nem tartom valótlannak a dolgot, sõt... egy ilyen szokatlanul erõs és tartós hidegöblítés után nem is várnék mást... csak valami zonalitást vagy erõs teknõ elõoldalt.
A következõ másfél hétben várható intenzív hidegleáramlás komolyabb egyensúlyvesztést okozhat a sarki hideg szerkezetében, ami elsülhet hasonló kimenettel, mint tavaly.
Arról is lehet elmélkedni, hogy ez a télies szituáció mennyire lesz hatással a következõ 1 hónapra, hogy ez korai télkezdetnek számít-e, mert szerintem ilyen mértékû és tartósságú hidegleszakadás nem gyakran fordul elõ novemberben.
Továbbá érdemes feltenni a kérdést: ha ki tud alakulni klasszikus zonalitás, akkor mennyi ideig áll majd fent? Tudjuk, hogy igen nehezen bomlik fel az így kialakult egyensúly.
Szerintem a tél szempontjából kritikus idõszakhoz érkeztünk, illetve egyre inkább lehet körvonalazni a decemberi idõjárásra is, mert egy esetlegesen kialakuló zonalitás jelentõsen átformálná az eddigi elképzeléseket.
Majd meglátjuk mi lesz, de semmi sem borítékolható.
Belátható idõn belül a tagok nem tudnak kiegyezni abban, hogy mikor jön az enyhülés, de egy ilyen erõs, átlag alatti hideg után számítani lehet jelentõs enyhülésre, csak idõ kérdése.
Szeretném, ha az ECMWF-t nem hoznátok fel, mert az 240 óráig elérhetõ... szóval nem lehet hasonlítgatni a GFS-hez.
Gondolok itt például erre: Link szép, ívelt nyugatias futószalag. Arról el lehet vitatkozni, hogy ez nagyon messze van, de miért is tennénk, hiszen a távoli hidegleszakadásokról is szívesen beszélünk, nincs ebben semmi kivetnivaló.
A GFS már 5-6 napja majdnem mindig kacérkodik óceáni irányítás behozatalán a hidegöblítés után, de ennyire brutális kimenetet még sose hozott.
Õszintén szólva én nem tartom valótlannak a dolgot, sõt... egy ilyen szokatlanul erõs és tartós hidegöblítés után nem is várnék mást... csak valami zonalitást vagy erõs teknõ elõoldalt.
A következõ másfél hétben várható intenzív hidegleáramlás komolyabb egyensúlyvesztést okozhat a sarki hideg szerkezetében, ami elsülhet hasonló kimenettel, mint tavaly.
Arról is lehet elmélkedni, hogy ez a télies szituáció mennyire lesz hatással a következõ 1 hónapra, hogy ez korai télkezdetnek számít-e, mert szerintem ilyen mértékû és tartósságú hidegleszakadás nem gyakran fordul elõ novemberben.
Továbbá érdemes feltenni a kérdést: ha ki tud alakulni klasszikus zonalitás, akkor mennyi ideig áll majd fent? Tudjuk, hogy igen nehezen bomlik fel az így kialakult egyensúly.
Szerintem a tél szempontjából kritikus idõszakhoz érkeztünk, illetve egyre inkább lehet körvonalazni a decemberi idõjárásra is, mert egy esetlegesen kialakuló zonalitás jelentõsen átformálná az eddigi elképzeléseket.
Majd meglátjuk mi lesz, de semmi sem borítékolható.
Belátható idõn belül a tagok nem tudnak kiegyezni abban, hogy mikor jön az enyhülés, de egy ilyen erõs, átlag alatti hideg után számítani lehet jelentõs enyhülésre, csak idõ kérdése.
Szeretném, ha az ECMWF-t nem hoznátok fel, mert az 240 óráig elérhetõ... szóval nem lehet hasonlítgatni a GFS-hez.
Nem ellenpélda, mert a 95-96-os tél nincs a 10 leghidegebb között, ahogy írtam, csupán a 23.
Azt nem írtam, hogy a novemberi téli idõ kizár egy tartós telet, csupán azt, hogy a leghidegebb telek többnyire nem indulnak korán
A 10 leghidegebb tél és az elsõ fagyos, majd az elsõ téli nap.
1. 1939-1940: -3,8
november 23.
december 17.
2. 1928-1929: -3,7
október 17. (decemberig nincs több)
december 20.
3. 1962-1963: -3,5
november 23.
december 5.
4. 1941-1942: -3,0
október 28.
november 28.
5. 1963-1964: -2,7
december 1.
december 10.
6. 1953-1954: -2,7
november 17.
december 17.
7. 1946-1947: -2,6
október 25.
december 14.
8. 2002-2003: -2,5
november 5.
december 9.
9. 1984-1985: -2,0
november 12.
december 16.
10. 1933-1934: -1,4
november 9.
december 3.
Jól látható, az elsõ fagyos nap kevésbé meghatározó, mint az elsõ téli nap.
Azt nem írtam, hogy a novemberi téli idõ kizár egy tartós telet, csupán azt, hogy a leghidegebb telek többnyire nem indulnak korán
A 10 leghidegebb tél és az elsõ fagyos, majd az elsõ téli nap.
1. 1939-1940: -3,8
november 23.
december 17.
2. 1928-1929: -3,7
október 17. (decemberig nincs több)
december 20.
3. 1962-1963: -3,5
november 23.
december 5.
4. 1941-1942: -3,0
október 28.
november 28.
5. 1963-1964: -2,7
december 1.
december 10.
6. 1953-1954: -2,7
november 17.
december 17.
7. 1946-1947: -2,6
október 25.
december 14.
8. 2002-2003: -2,5
november 5.
december 9.
9. 1984-1985: -2,0
november 12.
december 16.
10. 1933-1934: -1,4
november 9.
december 3.
Jól látható, az elsõ fagyos nap kevésbé meghatározó, mint az elsõ téli nap.
Azt én sem hiszem, hogy messzemenõ következtetéseket lehet levonni, de bizonyos törvényszerûségek lehetnek, mégha pillanatnyilag nem is tudjuk az okokat, az összefüggéseket. Nyilván nem véletlen, hogy a leghidegebb telek 10-bõl 7-szer csak december 9-e után kezdõdtek. Ebbõl nem következik, hogy ha elõbb jön az elsõ téli nap, akkor nem lesz tartós a tél, csupán a valószínûsége kisebb
Mindezt pedig azért kezdtem emlegetni, mert a novemberi meleg miatt beindult a téltemetés. Ez egyébként azért is érdekes, mert a hosszútávú elõrék jó ideje markáns változást jeleznek a november és a december között. Ez persze nyilván nem 1-én kezdõdik
Mindezt pedig azért kezdtem emlegetni, mert a novemberi meleg miatt beindult a téltemetés. Ez egyébként azért is érdekes, mert a hosszútávú elõrék jó ideje markáns változást jeleznek a november és a december között. Ez persze nyilván nem 1-én kezdõdik
Köszi a kiegészítést, nagyon érdekes!
De gyanítom, hogy az elsõ havas nap kevésbé mérvadó. Én például a fagyos napok esetében találtam ezt. A 2. leghidegebb télen, az 1928-29-esen október 17-én volt az elsõ fagyos nap, ám utána decemberig egy sem volt. Azaz egy hidegöblítés hozhat korán havat vagy fagyot, de az még telet nem hoz.
A hó esetében a téli naphoz hasonló kritériumok lehetnek az érdekesek. Nekem tetszett az összeállításod, szíves engedelmeddel le is loptam
87 januárjában nem értük el a 42 centit? 99 februárjában sem?
Van egyébként valahol elérhetõ adat a hótakarós napok számára és a hóvastagságra?
Korábban találtam egy grafikont a honlapon, de az elég értelmetlenül éves adatokat tartalmazott. Márpedig a január, februárhoz értelmetlen hozzáadni a következõ télbõl a decembert.
De gyanítom, hogy az elsõ havas nap kevésbé mérvadó. Én például a fagyos napok esetében találtam ezt. A 2. leghidegebb télen, az 1928-29-esen október 17-én volt az elsõ fagyos nap, ám utána decemberig egy sem volt. Azaz egy hidegöblítés hozhat korán havat vagy fagyot, de az még telet nem hoz.
A hó esetében a téli naphoz hasonló kritériumok lehetnek az érdekesek. Nekem tetszett az összeállításod, szíves engedelmeddel le is loptam
87 januárjában nem értük el a 42 centit? 99 februárjában sem?
Van egyébként valahol elérhetõ adat a hótakarós napok számára és a hóvastagságra?
Korábban találtam egy grafikont a honlapon, de az elég értelmetlenül éves adatokat tartalmazott. Márpedig a január, februárhoz értelmetlen hozzáadni a következõ télbõl a decembert.
Köszi az infókat, de most akkor ellenpélda vagy sem?
A sok hasznos infó között ez nem lett megfejtve, illetve az általam linkelt hozzászólások szerint ez egy ellenpélda, vagy tévednék?
Igazából erre várom a válaszod, Te hogyan emlékszel.
Elõre is köszi!
A sok hasznos infó között ez nem lett megfejtve, illetve az általam linkelt hozzászólások szerint ez egy ellenpélda, vagy tévednék?
Igazából erre várom a válaszod, Te hogyan emlékszel.
Elõre is köszi!
..utána pedig a melegedést simán átvészeljük hidegpárnával,ha a medi hagy havat maga után...
Várjuk már meg míg leszakad a hideg, azután nézzük meg hogyan alakul a többi folyamat. Olvasd el Snowhunter írását, teljesen fölösleges 8-10 nap utánra is nézni, mert pl. a mostani futásban is a mediterrán ciklonok elkerülnének, vagy max súrolnának, és nálunk maradna a hideg száraz idõ.
Meg vagyok gyözödve arrol, hogy ez a november végi hidegleszakadás csak átmeneti lesz, csak ez a hirterlen hõmérsékletugrás a fályákon arra enged következtetni, hogy mediterrán ciklon jõhet ez után, melynek hátoldalán megintcsak hideg levegõ jönne. Utána viszont szerintem újra jön egy enyhe idõszak... ahogy lenni szokott.
Azt nem is várhatod, hogy december legelején, pláne ilyen elõzményekkel (tartós, erõs délies légmozgás) hosszan tartó fagyos idõszak vegye a kezdetét. A tél eleje a legjobb esetben is változékony, átmeneti lehûlések váltakoznak szintén átmeneti enyhülésekkel. Az a fontos, hogy a kontinens északi-északkeleti részén ott figyeljen a hideg légtömeg. Az ilyen hidegtömeg megtorpanásokkal, idõleges visszahúzódásokkal ugyan, de délnyugat felé szokott terjeszkedni -az enyhe idõszakok egyre rövidebbek lesznek, a hidegek mind zordabbak és hosszabbak.
Végsõ soron általában januárban jutunk oda (ha normális a tél), hogy hetekig tartó fagyos, havas, de nyugodt idõ legyen (sokszor hideg légpárnával)
Végsõ soron általában januárban jutunk oda (ha normális a tél), hogy hetekig tartó fagyos, havas, de nyugodt idõ legyen (sokszor hideg légpárnával)
Lehet hosszú leszek.
Kisebb gyakoriság-különbségek lehetnek a különbözõ idõben bekövetkezõ télies fordulat az egész következõ tél milyensége (ez szándékosan írtam így ld. következõ bekezdést) között, ám összességében sokat nem adok ezekre (a sok tényezõs makrocirkulációs rendszerkülönbözõ faktorai egész széles idõspektrumot ölelhetnek fel, legyen az blokkoló Ac, avagy zonális áramlás), inkább nézem a jelen folyamatokat.
Annyi lehet benne, miszerint a több (meteorológiai alappal rendelkezõ) népi bölcsességbõl is ki lehet olvasni, hogy bizonyos idõszakok (leggyakrabban 30napos) cserélhetik egymást, azaz bizonyos hónapok jellegei (leggyakrabban a február-március).
A milyenség is különbözõ értelmet adhat két egymásra nagyon hasonlító tél (azaz számsor) között is, csak az elmúlt két évtizedre jutnak példás bõven.
A tavalyi Tél jó példa rá, a szinte folyamatos keveredési zónák okán egyezer se tudott hosszabb, Ac-ban foglat zord idõszak kialakulni, így hiába volt erõs hideg-potenciál a légkör egészében (tucatnyi hideg-leszakadás), ez talaj-közeli légrétegre nem gyûrûzött le (az 1995/96-os tél volt erre hajazó).
Egy jó ellenpélda az 1996/97-es Tél, jó formán egyszer-kétszer hódította meg a medencét hideg-leszakadás, ám a tartós Ac-uralomban ez tartósan megõrizte a hideget.
Sok köztes példát is lehet még találni, és a tisztán számokkal vele azonosuló Téllel összevetni, máris egy másodlagos jellemzés jön ki rá.
Így újra oda lyukadok ki, egy Õsz végi-Tél eleji hideg-betörésbõl a teljes évszakra nem érdemes statisztikai gyakorisággal operálva teljes mértékben azonosulni.
- - - - -
A következõk?
A zonális áramlás az októberi várakozásaim szerint rövidnek bizonyult, jön egy a kialakulása elõtti szokásos óriási bizonytalanság miatt elõrejelezhetetlen hosszú és pontos helyzetû blocking-idõszak, ezt majd a jövõ hét egészén megtörténõ kialakulása közben lehet érdemben vizsgálni.
Újabb 8-10 nap és újra jövök.
Kisebb gyakoriság-különbségek lehetnek a különbözõ idõben bekövetkezõ télies fordulat az egész következõ tél milyensége (ez szándékosan írtam így ld. következõ bekezdést) között, ám összességében sokat nem adok ezekre (a sok tényezõs makrocirkulációs rendszerkülönbözõ faktorai egész széles idõspektrumot ölelhetnek fel, legyen az blokkoló Ac, avagy zonális áramlás), inkább nézem a jelen folyamatokat.
Annyi lehet benne, miszerint a több (meteorológiai alappal rendelkezõ) népi bölcsességbõl is ki lehet olvasni, hogy bizonyos idõszakok (leggyakrabban 30napos) cserélhetik egymást, azaz bizonyos hónapok jellegei (leggyakrabban a február-március).
A milyenség is különbözõ értelmet adhat két egymásra nagyon hasonlító tél (azaz számsor) között is, csak az elmúlt két évtizedre jutnak példás bõven.
A tavalyi Tél jó példa rá, a szinte folyamatos keveredési zónák okán egyezer se tudott hosszabb, Ac-ban foglat zord idõszak kialakulni, így hiába volt erõs hideg-potenciál a légkör egészében (tucatnyi hideg-leszakadás), ez talaj-közeli légrétegre nem gyûrûzött le (az 1995/96-os tél volt erre hajazó).
Egy jó ellenpélda az 1996/97-es Tél, jó formán egyszer-kétszer hódította meg a medencét hideg-leszakadás, ám a tartós Ac-uralomban ez tartósan megõrizte a hideget.
Sok köztes példát is lehet még találni, és a tisztán számokkal vele azonosuló Téllel összevetni, máris egy másodlagos jellemzés jön ki rá.
Így újra oda lyukadok ki, egy Õsz végi-Tél eleji hideg-betörésbõl a teljes évszakra nem érdemes statisztikai gyakorisággal operálva teljes mértékben azonosulni.
- - - - -
A következõk?
A zonális áramlás az októberi várakozásaim szerint rövidnek bizonyult, jön egy a kialakulása elõtti szokásos óriási bizonytalanság miatt elõrejelezhetetlen hosszú és pontos helyzetû blocking-idõszak, ezt majd a jövõ hét egészén megtörténõ kialakulása közben lehet érdemben vizsgálni.
Újabb 8-10 nap és újra jövök.
Nem direkt módon az általad elmondottak megerõsítésére írom a következõket, hiszen az is lehet, hogy ez az egész pusztán "véletlen" (ha van ilyen az idõjárásban...), mindenesetre én pedig a budapesti hótakaróval kapcsolatban találtam hasonló érdekességeket!
Tehát a XX. században Budapesten hótakaró szempontjából 5 rendkívüli módon kiemelkedõ tél volt (mondjuk ez megint csak szubjektív, de valahol meg kellett húznom a határt). Ezek azok az én olvasatomban, amikor az adott szezonban a hótakaró legnagyobb vastagsága legalább 1 napig meghaladta a 40 cm-t.
Ezeken a teleken rendre megvizsgáltam az elsõ hótakarós nap idõpontját, és egészen érdekes dolgot találtam.
Tehát akkor szezon; maximális hóvastagág; elsõ hótakarós nap dátuma:
1. 1906-07; 52 cm; december 14.,
2. 1928-29; 60 cm; január 2.,
3. 1939-40; 61 cm; január 10.,
4. 1941-42; 60 cm; december 28.,
5. 1955-56; 42 cm; január 28.
Nem rossz, mi?
Az 50-60 cm-es havat hozó teleken általában csak karácsony után, sõt 5-bõl 3-szor az újévben érkezett meg az elsõ megmaradó hó.
Persze ez most csak pár kiragadott példa, az lenne az igazi, ha egy szép kis korrelációval megnéznénk az elsõ hótakarós, illetve az elsõ havas nap dátuma és a késõbbi hóvastagság közötti összefüggést. Az eddig elmondottak függvényében lehet, hogy igencsak érdekes számot kapnánk...
Talán majd ráveszem magam, hogy megcsináljam!
Ez elég visszatekintõs lett, de itt volt az eredeti hozzászólás, ezért írtam ide. Ha gondoljátok, rakjátok át.
Tehát a XX. században Budapesten hótakaró szempontjából 5 rendkívüli módon kiemelkedõ tél volt (mondjuk ez megint csak szubjektív, de valahol meg kellett húznom a határt). Ezek azok az én olvasatomban, amikor az adott szezonban a hótakaró legnagyobb vastagsága legalább 1 napig meghaladta a 40 cm-t.
Ezeken a teleken rendre megvizsgáltam az elsõ hótakarós nap idõpontját, és egészen érdekes dolgot találtam.
Tehát akkor szezon; maximális hóvastagág; elsõ hótakarós nap dátuma:
1. 1906-07; 52 cm; december 14.,
2. 1928-29; 60 cm; január 2.,
3. 1939-40; 61 cm; január 10.,
4. 1941-42; 60 cm; december 28.,
5. 1955-56; 42 cm; január 28.
Nem rossz, mi?
Az 50-60 cm-es havat hozó teleken általában csak karácsony után, sõt 5-bõl 3-szor az újévben érkezett meg az elsõ megmaradó hó.
Persze ez most csak pár kiragadott példa, az lenne az igazi, ha egy szép kis korrelációval megnéznénk az elsõ hótakarós, illetve az elsõ havas nap dátuma és a késõbbi hóvastagság közötti összefüggést. Az eddig elmondottak függvényében lehet, hogy igencsak érdekes számot kapnánk...
Talán majd ráveszem magam, hogy megcsináljam!
Ez elég visszatekintõs lett, de itt volt az eredeti hozzászólás, ezért írtam ide. Ha gondoljátok, rakjátok át.
Az 1995-96-os tél csupán a 23. a leghidegebb telek listáján, bár kétségtelenül több szegmensben az élmezõnybe tartozik.
99 fagyos nap volt, amelynél több csak a 2002-03-as télen fordult elõ, és a 72 napos hóval borítottsággal is a legjobbak között van.
Viszont mindössze 2 zord nap volt azon a télen, s ahogy a kevés téli nap - mindössze 25 -, ezek meghatározzák a téli átlaghõmérsékletet.
Egyébként, mint minden lista, ez is csalfa.
A téli átlaghõmérsékletet decembertõl február végéig mérjük, viszont a fagyos napok számánál és a többi jelzõnapnál a novembert és a márciust is figyelembe vesszük.
99 fagyos nap volt, amelynél több csak a 2002-03-as télen fordult elõ, és a 72 napos hóval borítottsággal is a legjobbak között van.
Viszont mindössze 2 zord nap volt azon a télen, s ahogy a kevés téli nap - mindössze 25 -, ezek meghatározzák a téli átlaghõmérsékletet.
Egyébként, mint minden lista, ez is csalfa.
A téli átlaghõmérsékletet decembertõl február végéig mérjük, viszont a fagyos napok számánál és a többi jelzõnapnál a novembert és a márciust is figyelembe vesszük.
"A (nyugati) fáklyákon látszik, hogy november legvégére, de inkább december elejére az esetleges hidegleszakadás után rohamosan felmelegedik ott fönn"
Linket pls, én ilyet valahogy nem láttam eddig. Amúgy mi a "nyugati fáklya"? London? Reykjavik? Nuuk?
Linket pls, én ilyet valahogy nem láttam eddig. Amúgy mi a "nyugati fáklya"? London? Reykjavik? Nuuk?
Te is tudod, hogy ez csak egy "hidegöblítés" lesz, ha máshonnan nem hát a hsz. - ekbõl. Tehát nincs számottevõ befolyása az elkövetkezõ téli idõjárásra.
Réthly könyvében találtam néhány olyan telet , amikor már november elején "hozzáfogott", és áprilisban tavaszodott ki, persze ez még a 18. - 19. században is ritkaság volt. Azért az nagyon erõs, hogy síkvidéken már novemberben több tízcentis hótakaró alakult ki, és ez csak gyarapodott a tél folyamán....
A (nyugati) fáklyákon látszik, hogy november legvégére, de inkább december elejére az esetleges hidegleszakadás után rohamosan felmelegedik ott fönn, ugyanakkor a nyomás is szépen leesik és persze csapadék is jönne. Ez arra enged következtetni, hogy a hideg valószínûleg mediterrán ciklonokat generál majd, amelyek talán följutnak ide is, amleyek elõtt természetesen elõoldal lenne (ezt lehet látni a fáklyán, viszont elképesztö bizonytalanság mellett).
De hát persze elõször meg kell várnunk, miként szakad le a hideg, pontosan hová, mikor, milyen kiadásban stb. Aztán majd jöhetnek a mediciklonos latolgatások, mert meg van rá az esély. [esõ]
De hát persze elõször meg kell várnunk, miként szakad le a hideg, pontosan hová, mikor, milyen kiadásban stb. Aztán majd jöhetnek a mediciklonos latolgatások, mert meg van rá az esély. [esõ]
Most akkor enyhe tél várható? November végén, december elején ellövi Tél Tábornok a puskaport és a tél további részében enyheség lesz? Most hogy kell értelmezni ezt a diskurzust, ami itt lejátszódott az utóbbi 3-4 órában?
Igazi ellenpélda nincs!
A 10 leghidegebb tél közül mindössze 1 volt, amikor november 28-án már volt téli nap, míg 7 esetben csak december 9-e után, ám a 2 leghidegebb télen csupán 17-én és 20-án mértek elõször téli napot Budapesten.
A 10 leghidegebb tél közül mindössze 1 volt, amikor november 28-án már volt téli nap, míg 7 esetben csak december 9-e után, ám a 2 leghidegebb télen csupán 17-én és 20-án mértek elõször téli napot Budapesten.
Ezzel tökéletesen egyetértek, megfigyelésem szerint ha novemberben nagyon "emberkedik" a havas, fagyos idõ, utána jó hosszú vacakolás, szenvedés, vagy éppen a nagy semmi jön... Van ellenpélda is bõven , de lényegesen nagyobb az esély a tartós "igazi" télre, ha megfelelõ idõben jön az igazi téli idõhöz szükséges makrováltás.
Én nem is szoktam!
Sõt éppen arra figyelmeztetek, hogy az enyhe november semmit nem jelent, legfeljebb annyit, hogy a lehetõsége megvan a hideg télnek.
Ezt támasztja alá az állatok viselkedése, a hosszútávú elõrejelzés és a napfolttevékenység korábbi minimuma.
Sõt éppen arra figyelmeztetek, hogy az enyhe november semmit nem jelent, legfeljebb annyit, hogy a lehetõsége megvan a hideg télnek.
Ezt támasztja alá az állatok viselkedése, a hosszútávú elõrejelzés és a napfolttevékenység korábbi minimuma.
Azt, hogy egy futásból nem lehet megmondani, hogy milyen lesz a tél.
Azért tavaly karácsony környékén döbbenetes változások voltak rövid idõn belül!
Én nem zárok ki a hónapvégén egy komoly téli helyzetet, ami keményebb tél indítás lehetõségét mutatja.
A tartós elõoldal kialakulás /10-15 napnál hosszabb ideig tartó/ szerintem elenyészõ.
Ez a saját véleményem, biztos lehet cáfolni de én most így látom.
Én nem zárok ki a hónapvégén egy komoly téli helyzetet, ami keményebb tél indítás lehetõségét mutatja.
A tartós elõoldal kialakulás /10-15 napnál hosszabb ideig tartó/ szerintem elenyészõ.
Ez a saját véleményem, biztos lehet cáfolni de én most így látom.
Egy biztos: klasszikus zonalitás nem volt eddig sem. Nem alakult ki atlanti futószalag, nem vonult át rajtunk nyugat felõl frontok sorozata. És legfõképp nincs és nem is volt erõs dél-európai AC, mely fölénk terjeszkedve csendes, párás, tartósan ködös idõt hozott volna.
Ehelyett volt böszme, tartós elõoldal. Most viszont úgy tûnik, az elõoldal lassan "elenyészik" , és az idõváltozások szokott lefolyása alapján nem is várható, hogy hamarosan visszaálljon.
Egyre hátoldalibb helyzet fog kialakulni a közeljövõben, valamilyen mértékû lehûlés jön, az szinte törvényszerû. Mindamellett az a véleményem, most a hónap végén csak "megmutatja magát" a tél. Minusz 10 fok körüli erõs fagyokra, vastag hótakaróra még nem számíthatunk, mert a hõmérsékleti anomáliákat elõidézõ légköri folyamatoknak "tehetetlenségük" van, éspedig minél jelentõsebb az anomália, annál nagyobb. Az elmúlt napok tartós, nagy pozitiv anomáliája sem fog 1-2 héten belül a visszájára fordulni.
Ehelyett volt böszme, tartós elõoldal. Most viszont úgy tûnik, az elõoldal lassan "elenyészik" , és az idõváltozások szokott lefolyása alapján nem is várható, hogy hamarosan visszaálljon.
Egyre hátoldalibb helyzet fog kialakulni a közeljövõben, valamilyen mértékû lehûlés jön, az szinte törvényszerû. Mindamellett az a véleményem, most a hónap végén csak "megmutatja magát" a tél. Minusz 10 fok körüli erõs fagyokra, vastag hótakaróra még nem számíthatunk, mert a hõmérsékleti anomáliákat elõidézõ légköri folyamatoknak "tehetetlenségük" van, éspedig minél jelentõsebb az anomália, annál nagyobb. Az elmúlt napok tartós, nagy pozitiv anomáliája sem fog 1-2 héten belül a visszájára fordulni.
Ha most kemény téli idõt látnánk a gfs-en, akkor éppen, hogy az enyhe télnek nõne meg az esélye!
A novemberben kezdõdõ telek nem tartanak sokáig, míg a leghidegebb telek csak december közepén indulnak. Éppen ezért még december elején sem lesz egyértelmû, hogy milyen is lesz a következõ tél.
A novemberben kezdõdõ telek nem tartanak sokáig, míg a leghidegebb telek csak december közepén indulnak. Éppen ezért még december elején sem lesz egyértelmû, hogy milyen is lesz a következõ tél.
Jojjon, aminek jönnie kell. Ha tel, akkor tel. Az idojarasnak az is része. Nagyon tanulságosak és szinvonalasak az eszmefuttatások.
Újabb nekifutásra a GFS ismét az erõsebb hidegbetörés mellett tette le a voksát. És mostmár "csak" 180 órányira van a kezdete.
Jövõ hét csütörtök-pénteken e szerint több helyen is havazhatna síkvidéken is, majd utána jó pár napig fagyos nappalok és -5-10 közti éjszakák következnének.
Fáklyát még nem látván, nem tudom, ez most mennyire lóg majd ki a többiek közül...
A beválását ennek a verziónak még hamarabb láthatjuk talán: az izlandi AC most vasárnapra ki kell derüljön, hogy hogyan épül fel, és annak keleti oldalán inulna be a hideg az irányunkba. Szóval vasárnap este szerintem már viszonylag jó bizonyosságú lehet a jövõ hét végi hidegbetörés ereje.
Jövõ hét csütörtök-pénteken e szerint több helyen is havazhatna síkvidéken is, majd utána jó pár napig fagyos nappalok és -5-10 közti éjszakák következnének.
Fáklyát még nem látván, nem tudom, ez most mennyire lóg majd ki a többiek közül...
A beválását ennek a verziónak még hamarabb láthatjuk talán: az izlandi AC most vasárnapra ki kell derüljön, hogy hogyan épül fel, és annak keleti oldalán inulna be a hideg az irányunkba. Szóval vasárnap este szerintem már viszonylag jó bizonyosságú lehet a jövõ hét végi hidegbetörés ereje.
Ez jó! Átlag körülire melegednénk....Honnan? És hol? T850 - en, mégis kit érdekel? Horrorverzió: A november végi hidegbetörés havazást is hozna, és sík területen is hótakaró alakulna ki... Dec. elején jönne a magasban melegedés, no nem atlanti gyorsokkal, hanem csak valami AC - vel, és hidegpárna alakulna ki... Én ezt olvasom ki a fáklyából, ugyanabból amibõl te melegedést, én a hidegpárna + hótakaró miatt kissé átlag alatti T -re számítok.
Átlag körülire melegednénk....Honnan? És hol? T850 - en, mégis kit érdekel? Horrorverzió: A november végi hidegbetörés havazást is hozna, és sík területen is hótakaró alakulna ki... Dec. elején jönne a magasban melegedés, no nem atlanti gyorsokkal, hanem csak valami AC - vel, és hidegpárna alakulna ki... Én ezt olvasom ki a fáklyából, ugyanabból amibõl te melegedést, én a hidegpárna + hótakaró miatt kissé átlag alatti T -re számítok.
Pontosan errõl írtam a társalgóban is.
Az elsõ verziód "Ha túl északon akkor, a ciklonok a déli azori anticiklont feltörik, és mintegy ciklonális görbület jelentkezik kint a két anticiklon között", ez a GFS verziója egyre inkább, míg: "ha a anticiklon csak picivel délebbre vándorol esetleg erõsebb lesz, akkor az északi hideg légtömeg egy jó adagját kapjuk nyakunkba." - ez meg egyértelmûen az ECMWF.
Egyelõre a blocking tuti, utána hogy merre blokkol majd, ez a fõ kérdés a téli vagy õszi idõ szempontjából.
Semmiféle más megérzésnek vagy megszokásnak vagy sejtésnek semmilyen szerepe nincs a dologban.
Salek: a zonalitás vagy másfél éve nem volt tartós, még 1-2 hétig sem bírta ki sosem.
Az egész télre vonatkozóan pedig egyáltalán nem lehet majd körvonalazgatni, nemhogy 2 hét múlva, de még Január közepén sem majd.
Az elsõ verziód "Ha túl északon akkor, a ciklonok a déli azori anticiklont feltörik, és mintegy ciklonális görbület jelentkezik kint a két anticiklon között", ez a GFS verziója egyre inkább, míg: "ha a anticiklon csak picivel délebbre vándorol esetleg erõsebb lesz, akkor az északi hideg légtömeg egy jó adagját kapjuk nyakunkba." - ez meg egyértelmûen az ECMWF.
Egyelõre a blocking tuti, utána hogy merre blokkol majd, ez a fõ kérdés a téli vagy õszi idõ szempontjából.
Semmiféle más megérzésnek vagy megszokásnak vagy sejtésnek semmilyen szerepe nincs a dologban.
Salek: a zonalitás vagy másfél éve nem volt tartós, még 1-2 hétig sem bírta ki sosem.
Az egész télre vonatkozóan pedig egyáltalán nem lehet majd körvonalazgatni, nemhogy 2 hét múlva, de még Január közepén sem majd.
Egyáltalán nem lehetetlen amit GFS mutat, mint írtam tegnap is, hogy délrõl törnek be a ciklonok így ugyan változás létrejön, de mi enyhe oldalt kapunk továbbra is. Az anticiklon kiépül, de hol? Ha túl északon akkor, a ciklonok a déli azori anticiklont feltörik, és mintegy ciklonális görbület jelentkezik kint a két anticiklon között, így mi a kis hûvösebb levegõtõl eltekintve, továbbra is az óceán áldásos szerepét élvezhetjük.
Azonban ha a anticiklon csak picivel délebbre vándorol esetleg erõsebb lesz, akkor az északi hideg légtömeg egy jó adagját kapjuk nyakunkba.
Sok tényezõs ez még, egy biztos változás elõtt állunk, de hogy milyen mértékû egyáltalán nem mindegy.
A tél milyenségére senki, de senki nem tudja a választ, és még december végén sem lehet tudni, mert még két-három hónap hátra van, így bármi lehet. A tél közepi nagy váltásokra is sok példa van enyhe, kontra zord vagy épp fordítva, pl 2001-2002-es idõszak. Tessék csak megnézni.
Azonban ha a anticiklon csak picivel délebbre vándorol esetleg erõsebb lesz, akkor az északi hideg légtömeg egy jó adagját kapjuk nyakunkba.
Sok tényezõs ez még, egy biztos változás elõtt állunk, de hogy milyen mértékû egyáltalán nem mindegy.
A tél milyenségére senki, de senki nem tudja a választ, és még december végén sem lehet tudni, mert még két-három hónap hátra van, így bármi lehet. A tél közepi nagy váltásokra is sok példa van enyhe, kontra zord vagy épp fordítva, pl 2001-2002-es idõszak. Tessék csak megnézni.
De!Az azt jelentené hogy a zonalítás uralkodna tartósan, átmeneti rövid blockingokkal.És nem fordítva.Mennyire nem mindegy.December elején meglátjuk.
Most már nem hiszel a CFS-nek? Nincs mit aggodni látod h december és január is átlag alatt lehetséges
Nincs mit aggodni látod h december és január is átlag alatt lehetséges
Azt látjuk, hogy a GFS hol alá, hol fölé száll a dolgoknak. Annyit lehet látni MOST, mint amit te mondtál (bár a zonalitásos visszalállásos dolog nem túl vérmesen néz ki 
). A fáklya átlag alapján hidegöblítés után átlag körüli T. Ez szerintem teljesen reális lehet. És a tél miatti aggodalomra semmi ok.
Kutymac: Vérmes zonalitás valóban nem látszik, csak az ismét elszállt GFS-en. Tegnap még -20°C közeli T szerepelt rajta. Így nézegessétek. Én az átmeneti hidegöblítést majdnem biztosra veszem. Jelenleg az utána való idõszakra néz ki az átlagos idõ. De azt már ne vegye senki sem KP-nek.
). A fáklya átlag alapján hidegöblítés után átlag körüli T. Ez szerintem teljesen reális lehet. És a tél miatti aggodalomra semmi ok. Kutymac: Vérmes zonalitás valóban nem látszik, csak az ismét elszállt GFS-en. Tegnap még -20°C közeli T szerepelt rajta. Így nézegessétek.
Én az átmeneti hidegöblítést majdnem biztosra veszem. Jelenleg az utána való idõszakra néz ki az átlagos idõ. De azt már ne vegye senki sem KP-nek. 
Még jó hogy még a lehûlés sem következett be ,de ti már olyan zonalitásról beszéltek ,ami még nem is látszik a modelleken
Ha újra visszatérne december elején,az már nem lenne jó elõjel.Akkor az engem már 2006/2007-re emlékeztetne.
Így van.Meg kell várni a hidegöblítést.Addigra már látszania kell valaminek.Ugye azt mondtuk hogy még 2 hetet kell várni,és akkor lehetne már körvonalazgatni a télre
Így van.Meg kell várni a hidegöblítést.Addigra már látszania kell valaminek.Ugye azt mondtuk hogy még 2 hetet kell várni,és akkor lehetne már körvonalazgatni a télre
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat