Meteorológiai társalgó

Bőven hoztuk ma is a nyári napot, gyönyörű időnk volt ma, csak így tovább, rengeteg napsütéssel. A mai nappal pedig megvan a 19. nyári nap, beértük az augusztust, holnaptól pedig a július után a szeptember fog rendelkezni a legtöbb nyári nappal.
Télről annyit, hogy lehet itt elmélkedni rajta, de sokszor még azt se lehet megmondani, hogy 5-6 nap múlva milyen idő lesz. Nincs olyan, hogy két egyforma év. Szerintem augusztus elején nem sok ember gondolhatta, hogy egy rekord meleg, nyári szeptember fog jönni.

Kicsit még visszatérve a telekre, többször is volt arról szó, hogy a 70-es évek telei is milyen hószegények, és enyhék  voltak. Persze mihez képest. Csak 1970-től 80-ig többször is volt országos havazás, nem is kis mennyiséggel. Viszont 2013 óta nem láttam egy kiadós országos havazást. Ennek most lesz tíz éve. Ami még szembetűnő, hogy akkoriban az enyheséget, nagyjából a  0  +5,  +1  +6,  fok jelentette,  a mostani teleken ezek, teljesen normális téli hőmérsékleteknek számítanak.  Vissza lehet nézni az archívumokba, hogy az akkori enyhének mondott telek, mennyire téliesek voltak a mostaniakhoz képest. Ha enyhébb idő volt, a csapadék eső, havas eső, illetve vizes, olvadó hó formájában érkezett, most viszont kizárólag folyékony a halmazállapot. A hózáporok  alapok voltak egy északnyugati hidegbetöréskor, és a nyugatról érkező enyhülés általában intenzív havazással kezdődött. Sajnos most meg  hosszú-hosszú hetek múlnak el mindenféle télies epizód nélkül, egyedül a tartósan ködös, szürke idő ( ha egyáltalán ki tud alakulni) emlékeztet arra, hogy a leghidegebb évszakunk van jelen. Én most kiegyeznék egy akkori téllel.

Délután bekapcsoltam a fűtést.

Az október elejéről mindjárt dobok is egy szösszenetet a hosszútávba.

Az a baj, hogy folyton az eltelt évekkel foglalkozunk, értem én hogy senki sem ismeri a jövőt de kettő ugyanolyan év nincs, és még hasonló sem. El Nino ide vagy oda, szerintem felesleges régebbi szituációkkal foglalkozni, mert az időjárás nem fogja ismételni önmagát! Esély tavaly is volt sok, hogy egy igazán kemény tél legyen és mégsem jött össze, pedig sokszor igen kevésen múlt!

Most is csak 1,1 az ONI.

A gyenge vagy mérsékelt El Ninós epizódokkal nem foglalkozom, viszont a 2+ hőmérsékletű anomália bizonyító erejű lehet, hogy a kapcsolat nem véletlen, mégiscsak létezik. Ha a köv. télen újra 2+ értékűnek ítélik meg a soron következő El Ninót, és hozza a formáját a legerősebb ilyen epizódokhoz (a gyengébb láncszemű 1972/1973-vel kezdve, folytatva a 1982/1983, 1997/1988 és 2015/2016 telekkel) képest (viszonylag száraz, szeles és enyhe idő), akkor a véletlen akár ki is zárható.
Olyat viszont nem állítottam, hogy az enyhe, esős teleket legalább általában az El Nino okozná. És azt sem hangoztattam soha, hogy a kemény hideg, havas telek mindegyikét a naptevékenységi minimum, ami persze ostobaság lenne.

Többlet érdekességként megemlíthetjük, hogy 1987-ben naptevékenységi minimum volt, azokra az időszakokra az északi féltekére sok - főleg havas - csapadék és az erős hideg a jellemző. Erre vonatkozó tudományos munkát nem tudok idézni, csak empirikus ismereteimre hagyatkozom. (Mint amilyen naptevékenységi minimum volt 1995/1996-ban is ugyancsak sok hóval és erős hideggel kontinens-szerte, de ez valóban más téma.)

Egy jól ismert táblázat szerint 1986/1987 telén a Humboldt-áramlás vizének hőmérséklete maximálisan csak 1,6 fokkal volt melegebb a sok évi átlagnál. Az akkori igen alacsony NAO-index hatékonyabbnak bizonyult a 2 fokos pozitív anomáliánál kisebb hőmérsékletű El Nino-epizódnál.  Nem kerülne különösebb fáradságodba átnézned az 1982/1983-as, 1997/1998-as és a 2015/2016-os telek időjárását Európára nézvést. (Az 1972/1973-as tél Közép-Európa viszonylatában ugyancsak enyhe volt, noha csak 1,7 vagy 1,8 plusz fokos pozitív anomáliájú El Ninót mutatott.)  

Közben most nézem, hogy elnéztem, 1997-ben volt +2 °C felett, nem az 1987-ben. Mondjuk ha te a +2-es határtól definiálod az erős El Nino-t, abból az ábrád alapján csak 3 volt eddig, míg enyhe, esős télből jóval több (pl. a legutóbbi, épp La Nina időszakban). Illetve még a jelenlegi El Nino sem biztos, hogy megüti azt a szintet, viszont te az alapján kritizáltad a hótérképet a kiinduló hozzászólásban. Szóval mindent összevetve én továbbra sem látom, hogy egyértelmű korreláció lenne az európai/hazai telek és az ENSO fázis között.

Nyuli: igen, köszi, közben nekem is leesett.

Lehet, hogy  én látom rosszul, de ezen 1986-1987 csupán +1,3 és +1,8 fok
És eszerint 86-87 csupán mérsékelt volt: Link

El Nino vagy La Nina ide vagy oda jól nézünk ki 

A Humboldt áramlás vizéhez kapcsolják a La Ninás és az El Ninós epizódokat. 

 

Nem tudom, honnan vetted ezeket az értékeket, de a hivatalos alapján az 1986-87-es El Nino a második legerősebb volt az elmúlt 50+ évben, bőven +2 °C feletti csúccsal, csak a 2015-16-os előzte meg.

Válasz Nanovich megjegyzésére (aki példaként hozta fel az 1986/1987-es telet, amikor kemény, hosszú ideig tartó tél volt): 1986/1987 telén az El Ninós epizód nem érte el a plusz 2-es értéket. Ezzel szemben az északi féltekén nagyon alacsony volt az NAO-s index. Izlanddal a középpontjában óriási kiterjedésű anticiklon uralkodott, amely a kontinens túlnyomó részén tartós északi, északkeleti áramlást biztosított, kemény, Közép-Európában március végéig telet okozva.  Mivel én a 2 plusz hőmérsékleti anomáliát tartom erős El Ninós epizódnak, Nanovich nem a legeklatánsabb telet említette ellenpéldának, hogy megingassa az általam írottakat. 

Jöhet az őszi levendula szüret.
Takt: 27,1C, strandidő.

Kicsit 2009-re hajazhat ez a helyzet, ha valóban megvalósul majd. Október eleje akkor is igen meleg volt még, sokfelé nyári napokkal és 15 °C körüli-feletti napi közepekkel, majd a hónap közepére markáns lehűlés érkezett 5 °C körüli napi közepekkel.
Egyébként utána egy elég változatos, mozgalmas tél következett, hideg-havas és enyhébb időszakokkal, elég csak pl. a karácsonykor és előtte történt eseményekre gondolni ( Link ). Egy olyasmi telet elfogadnék most is. 

Várjunk decemberig! Az El Ninós epizódok kontinensünkön legtöbbször csak akkortól éreztetik hatásukat. A Csendes-óceánról inkább csak akkor indulnak el a ciklonok, s jutnak el Skandináviáig erős, viharos szeleket, esőket hullatva ott, száraz, langyos szeleket okozva nálunk. 

Itt is úgy tűnik, hogy 26 nyári nappal mehet ki a szeptember, maga az év pedig 113 db-nál járhat szeptember végéig. Vagyis ha összejönne még októberben 5db, akkor ebben is abszolút rekordot döntenénk a méréseim történetében. 

Link
Link
Elképzelni nem tudom melyik modellfutásokra gondolsz, de ha a két fő modellt nézem (Ecmwf, Gfs) a tagok átlaga az időszak legvégén is épp hogy az októberi átlagon fut.  Az meg még Máltán sem nevezhető télnek. 
Ha csak nem kizárólag a Gfs operatív 200 órán túli bulváros elszállásait vesszük mérvadónak. Nem túl bölcs dolog, de kétségtelen, hogy olykor a vak tyúk is talál szemet. 

Nagyjából 10 óra környékén oszlott fel végül a köd, egy kis ízelítő volt a roppant nem kívánatos őszi momentumokból.  Mostanra már a nyári nap is pipa, enyhe fülledtség érezhető a köd nyomán, de ezzel a T-vel ez bőven a kellemes kategória. Piros pont jár a reggel említett modelleknek, nagyon pontosan adták a dolgot mind térben, mind időben.

A GFS-t így ebben a formában alá is írnám! Pont jókor utaznék Mallorcára, aminek köszönhetően megmenekülnék az első komolyabb hidegleszakadás elől!   Hátha mire visszajövök már megint a vénasszonyok nyara tombol majd

Természetesen nem hivatást akartam írni, hanem havazást, csak a telefon autocorrect kijavított. 

Valamiért azt érzem hogy itt október elején évszakváltás körvonalazódik! 
Kíváncsi leszek hogy így lesz e. 

Virágzik a levendula 

Pedig ez jó eséllyel így lesz, addig addig tartják fent a hideget az atlanti hurrikánok előoldalai, amíg annyi gyűlik össze, hogy amikor a nyakunkba szakad, egyből komolyabb hideg lesz.

A mostani modellfutások alapján lehet igazam lesz, és a nyárból egyből a télbe megyünk át! Semmin sem lennék meglepve! Addig is nőveljük a nyári napok számát, ha minden jól megy, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy így lesz, a szeptember 26 nyári nappal zárhat, ezzel megelőzve mindhárom nyári hónapunkat! Ami azért nem gyenge szerintem!  

Honnan tudod, hogy hiba? Majd október 6.-án kiderül

Az lenne a te napod, ha ez bejönne!

Egy GFS hiba a tegnap hajnali 6 órás op. futástól.
Október 5-én az ország teljes területén meghaladhatják a legerősebb széllökések órákon át a 200 km/h-t, de a Balaton környékén a legerősebb széllökések elérhetik akár a 337 km/h-t is. 

Én biciklis viharnézegetés közben (persze szigorúan esőkabátban, az esernyő azért plusz kockázat lenne) inkább attól szoktam tartani, hogy nehogy a mellettem lévő fába/épületbe/satöbbibe vágjon a villám, és akkor szívinfarktusban vagy a rám szakadó fél fától haljak meg. Így azért én is igyekszek mindig haza- / biztonságos helyre érni, mielőtt igazán közel ér a cucc, bár ez nem mindig sikerül.

Nagy eső ebből nem lenne. Max 1-2 hózápor Kékestetőn...

A '85-ös tél idején 7. osztályos voltam Kutason. Többszöri nagy havakra emlékszem, ónos esővel váltva. Vastagon jégpáncélos hótakaró volt azon a télen felénk. A vasút melletti telefonkábel oszlopok sorra dőltek ki a ránehezedő hó súlya alatt és ezután a vezetékrendszer hónapokon át ott feküdt az árokban, nem újították már fel. Gondolom akkoriban tértek át másfajta kommunikációra. A rézkábelekből jónéhány méternyit fel tudtunk használni kerítés erősítésre, miegymásra...  Ehhez az emlékezetes esethez több napos áramszünet és vízszünet társult a faluban. Kutakról hordtunk vizet és azt melegítettük használatra. Ejj, mi lenne manapság, ha egy ilyen tél összejönne? Egyébként szerintem még meg fogunk érni 1-2 hasonlót a következő 1-2 évtizedben...legalábbis nagyon bízom benn!

Tudom ORSC, de olyan szép, itt is hagyom. 

Adná az Úr,  hogy ne így legyen, október 7-8 szabadtéri programot szervezek, 1,5 hónapja jó az idő, bírja ki azon a hétvégén is eső nélkül.

Október 6-7 körül körvonalazódik az első komolyabb sarki hidegelárasztás! Legyen így, és legyen ezután sok ilyen a téli félévben.

Én 1984-1985-ben voltam egyetemi elôfelvettként 1 évig katona Cegléden. A törteli úton volt egy lôszerraktár terület, oda jártunk ki 1 napos ôrségbe hetente 2-3 alkalomnal a Csepszon taxi platóján. 3 óra ôrség betárazott kalasnyikovval, majd 3 óra alvás 18 éves gyerekként. Szétfagyott a seggünk, amikor -20 fok alá ment, megkönyörültek rajtunk a fônik és kaptunk hatalmas bélelt ôrcsizmát, amibe a bakancsban be tudtunk lépni, meg óriás  bélelt ôrbundát. -27 fokban álltam éjjel és izzadtam ezekben, csak az arcom csípett rendesen Cserébe mozdulni sem tudtam a bunda súlyától meg az órmótlan csizmában, akkor még csak 68 kg voltam, ha megtámadtak volna, fel sem tudtam volna emelni a fegyvert

Azért felénk emlékezetes maradt a 84-85-ös tél, még abban az időben is rendkívül hidegnek számított. . December 26-tól január 21-ig minden egyes nap téli nap volt, és volt olyan nap is, amikor a napi maximum hőmérséklet -16°C volt. A január -6°C-os havi közepet, a február -3°C-os havi közepet hozott. A tél legvastagabb hótakarója (40 cm) március 18-án reggelre alakult ki. Nagyon csodálkoznék, ha mostanában egy ilyen tél befutna.

Szerintem kisarkítod ezt a dolgot.
Lehetséges, hogy minimális az esélye, hogy belecsap az emberbe a villám viharvadászat közben, de ez egy feleslegesen vállalt, plusz kockázat az én szememben azok mellé, amelyeket munkánkból, életvitelünkből adódóan nem tudunk elkerülni.

Lehetséges, hogy statisztikailag valószínűbb, hogy az ember közlekedési balesetben hal meg, mint krokodil támadásban, de ettől én még valószínűleg nem fogok megmártózni valami mocsárban, ha egyszer kijutok Floridába.  Elég idióta példa, de ez is csak akkor történhet meg, ha odamegyek és felkínálom magam eleségnek.

Na mindegy, én inkább "rettegek" bent a lakásban, kocsiban és onnan várom meg a zivik végét, mint hogy egyszer így érjen véget a dal.

Édesapám is emlegette '85 januárját. Én nem emlékszem rá, csak 13 hónapos voltam. 

Pilisvörösváron köd nem volt még, csak párásság, ill. a város határában ködfoltok, mikor indultam negyed 7 körül dolgozni.
Piliscsabán már köd volt, és ez Piliscsévig mit sem változott.
Jelenleg is sűrű, nyílt köd van itt a munkahelyemen, de a Nap már próbálkozik, úgyhogy hamarosan feloszlik.
Nagyjából 3 hét múlva, október közepétől már reális esély van legalább pár napos ( várhatóan még nem országos) hidegpárna kialakulására. 
Nemsokára indul a szezon, és jön három kifejezetten sötét hónap ( november-december-január ).
Sőt, 3-4 hét múlva már az első síkvidéki ( megmaradó ) hivatásának is meg van az esélye, gondoljunk csak 2003. október 23-ra.
Ennek is már lassan 20 éve lesz. Ekkor jártam időjárási megfigyeléseim legelején 10 éves fejjel.

Azért nem volt légből kapott az ötlet az UM/Arome párostól..

A '84-85-ös tél emlékezetes marad számomra. Negyedikes gimisek voltunk, és abban az évben történt ez-az.   Időjárás szempontjából azért volt emlékezetes, mert itt délen pont Karácsonykor és szilveszter előtt esett nem kevés hó, újév hajnalán a házibuliban az osztálytársakkal ádáz hócsatát vívtunk. A februári szalagavatóról is hóban botorkáltunk haza, és emlékeim szerint eléggé sokáig kitartott a télies időjárás. Akkor még nyilván nem volt fura, nem lógott ki a sorból az a tél. Igaz, már abban ia időben hidegebbnek tűnt, mint az átlag, de nem különösebben izgatott a dolog. 
Szerk: kíváncsiságból visszanéztem 1984 nyarát: Pécsett a három hónap alatt hat olyan nap volt, amikor melegebb volt harminc foknál. 

Biciklitámasztó.
Fh.: Vajszló 

Nem pont erre gondoltam

Bezony, elhullott a nappalinkban a szongáriai, ha erre gondoltál.
Mentségül szolgáljon, hogy nem dekkelünk és a belvárosba se bringázunk.

Persze, ez egy ősi ösztön, és nem hiába. A közvetlen villámcsapás hálos is lehet. Ezzel élünk együtt több százezer éve. Ezt szépen ki is nevelte bennünk az evolúció. Csakhogy az utóbbi párszáz évben történt egy s más, amitől nem félünk ösztönszinten (még jó, hiszen 1-20 generáció nőtt föl ebben), ami sokkal veszélyesebb. Ezért van az, hogy agyonbasszuk a szongáriai cselőpókot a nappalinkban és utána napi szinten elszívunk 3 dohánylevelet/felhajtunk az M0-ásra/biciklizük a belvárosban több tonnás gyorsan mozgó acéltömbök között stb stb
Amúgy nekem is volt már kétszer is rázós élményem (szó szerint!) villámokkal, de utólag - és a jelenség hátterét nagyjából megismerve - mindkettő veszélytelen volt.

A szombati Tmin 16,2 fok volt, a Tmax 21,4 fok volt nálam, mely utóbbi érték még péntek este állt be.
Ez is még egy 18,8 fokos napi T. átlag volt, ami elég magas.
Azt hiszem már semmi sem menti meg az idei szeptembert hazánkban a Top1-től, mint a rendszeres mérések kezdete óta legmelegebb szeptember.