Globális jelenségek

A T-idosort boviteni is fogom a legutobbi 6 evvel, de a csapi mar 2005-ig benne van a grafikonjaimban. (A vizszintes tengelyen szereplo evszamok az intervallumok kezdetet jelolik, tehat pl. az utolso, "2001-es" pont a 2001-2005 kozti 5 ev szorasa.)

A bp.-i csapadekosszeg hosszu tavu csokkenese mindenkepp teny, errol tobb helyen is olvastam mar. De valoban, ezt igazan akkor minosithetnenk, ha tudnank, hogy a megelozo evszazadokban is voltak-e ilyen skalaju valtozasok (barmilyen iranyban), vagy ez csak a 20. szazad sajatossaga. Amit viszont adatok hijan nemigen fogunk kideriteni. 100 mm-es csapadekingadozas meg keves ahhoz, hogy kozvetett jelekbol (pl. az elovilag valtozasabol) kimutathassuk...

Sejthettem volna! :-)
Nagyon fontos lenne egy ilyen, több tényezõre kiterjedõ elemzés. Olyan módszereket alkalmazol majd, amelyekre a nemzetközi kutatások is épülnek (pl. az évszakon belüli egyenlõtlenséget vizsgálják máshol is)? A szélsõségesek gyakoriságán, az átlagon, a szóráson és a min/max értékeken kívül milyen adatokkal fogsz még dolgozni? ...vagy ne faggassalak, mert még nagyon képlékeny?
Sok sikert!

MacGyver: tényleg nagyon szép munka!
Usrin: köszönöm szépen Neked is.

MacGyver elõadás-anyagában Budapest éves csapdékadatain, az tûnt fel, hogy az átlag 1901 és 2000 között csökkent, ahogy nézem a garfikont, olyan 80-100 mm-rel, ami egy kb. 600 mm-es átlagnál már jelentõsnek mondható. Persze lényeges kérdés, hogy 100 év adatai mennyire lehetnek mérvadóak...
Viszont a szórástól több információt vártam volna, illetve éppen az elmúlt 6 év adatai is fontosak lennének, amiatt a jelenség miatt, amire Usrin utalt: "Az egyetlen jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk."

Kösz a dícséretet, mondjuk egy szabadegyetemre nem állnék ki vele, de most a célnak megfelelt :-) Na jó, igazából voltak sokkal igényesebb munkák is, mint az enyém.

Egyrészt nem gondoltam rá, hogy neked van ilyened, másrészt valamit csak kell nekem is csinálnom :-)

Én voltam. Sokat kerestem, de "keszen" nem talaltam ilyen adatokat, ezert kezdtem bele magam az elemzesbe. Floonak mar emlitettem, hogy osszel (idom akkortol engedi) mindenkepp folytatom - nagyon sok tenyezo lenne meg. Csapadeknal az even, v. evszakon beluli egyenlotlenseg alakulasa, homersekletnel a szelsosegek gyakorisaga, stb., stb... Raadasul most mar hozzaferheto a debreceni (kulteruleti) adatsor is, ami T tekinteteben mervadobb lehet a varoshatassal megzavart budapestinel.

Gratulalok, nagyon szep munka az eloadasod!

A budapesti csapadekadatok szorasat korabban en is kiszamitottam 1841-tol napjainkig, szinten 5 es 10 eves intervallumokra. (Ha tudom, hogy ezen dolgozol, szivesen odaadtam volna.) En minden lehetseges idokozhoz rendeltem egy erteket, pl. 1901-1905 utan nem 1906-1910, hanem 1902-1906 jon, ezert kevesbe "docogos" a gorbe (ill. nem az atlag %-aban, hanem mm-ekben szamoltam, de ez nem lenyeges kulonbseg):

5 eves - Link
10 eves - Link

A rajuk illesztheto trend alapjan egyik sem valtozik szignifikansan: annyi latszik, hogy vegig egyenletesebb es egyenlotlenebb periodusok valtottak egymast. Az egyetlen "gyanus" jel, hogy a 90-es evek kozepetol epp az elmult 160 ev LEGegyenlotlenebbjet eljuk. A kovetkezo nehany ev donto lehet. Ha a szoras ujra csokken, akkor ez is egy volt a valtozatos idoszakok kozul - ha ilyen szinten marad, az mar tenyleg atalakulast jelezhet...

A kovetkezo abra pedig a napi kozephomersekletek szorasat mutatja az egyes telek es nyarak soran, szinten Budapesten: Link

Ebben vegkepp semmi szabalyossag nincs... (Ld. a linearis trendek korrelacios egyutthatojat.)

Hú, szuper! Köszönöm! Most már késõ van hozzá, de holnap lesz mit nézegetnem! :-)

Nekem van az elmúlt száz évre csapadék szórásom 5 éves és tízéves bontásban, ez így magában nem túl izgalmas. Mondjuk 5 évesben tök jól emelkedik a görbe (gondoltam látványos lesz a körny klimat kiselõadásba) de 10 évesben meg csökken...
Link 3. oldal, de ha kell elõásom az excel táblát is

Néhány hete valaki már írt arról, hogy a statisztika többre képes az átlagok kiszámításánál, és érdemes (lenne) figyelmbe venni péládul a szórást is. Gondolom, számolnak ilyen adatokat is a klimatikus elemzéseknél. Megtalálhatók ezek valahol a neten (pl. Budapestre vonatkozóan)? Hõmérséklet, csapadék...

Link
Cápát fogtak az Adrián !
Itt a bizonyiték a klimaváltozásra, néhány év és nyáron cápák bálnák úszkálnak a horvát partoknál, télen meg jegesmedvék

Megnéztem az elmúlt ötven év csapadékadatait, s néhány érdekességre azért felhívnám a figyelmet.
1. 1995 és 2006 között mintegy 350 mm-rel több csapadék esett az átlagosnál. (Igaz, ebbõl nem derül ki a csapi fajtájának eltérése, azaz az egészen belül milyen a hó, csendes esõ, zápor-zivatar eloszlás.)
2. Bizonyos periodicitás megfigyelhetõ, tehát ne legyünk meglepõdve, ha a tavaly õsszel elkezdõdött folyamat hosszútávon folytatódik, és a következõ években az átlagosnál szárazabb idõszak lesz.
A globális felmelegedést azonban nem ez fogja igazolni, hanem a WMO jelentései. Érdemes azokat megnézni, s utána beszélni a normális éghajlatváltozásról. Mert klímaváltozás a Föld története során állandóan volt, lényegében egyetlen idõszakban sem volt állandó a klíma, valamilyen irányba változott. Most azonban egyértelmûen felmelegedésrõl beszélhetünk, és a sebessége valóban ijesztõ.

Bocs, de nem értek veled egyet, mert nálunk is ki lehet szúrni az anomáliákat, mert minden olyan esemény, amely jelentõsen eltér az átlagostól, elõfordulása a +, - tartományban az 5 százalékos elõfordulási gyakorisággal következik be, az szélsõségnek tekinthetõ.
Ez lehet egyetlen nap, vagy hosszabb, rövidebb idõszak, de szélsõség, azaz anomália.
A példázatod pedig nem volt pontos, mert inkább a hetvenes évek telei voltak enyhébbek, és az átlagosnál kevésbé havasak, a 80-as években kicsit téliesebb telek voltak, 1981-82, 84-85 és 86-87 hûtötte az évtizedet. Bár a 84-85-ös télen egy adagban nem érkezett annyi hó, mint 87 januárjában, ám többször volt 5 centit meghaladó havazás, ráadásul az évszázad 9. leghidegebb telének bizonyult.
Az évtizedel téli átlagai pedig ugyancsak azt mutatják, hogy a 70-es és a 90-es évek voltak az enyhébbek, a 80-as a hidegebb, bár még mindig melegebb, mint az elsõ hét évtized bármelyike.
70-es: 1,78
80-as: 1,28
90-es: 1,84
A kilencvenes évek második fele hozott hidegebb teleket, bár ekkor volt a kiugróan enyhe 97-98-as tél is.
Az új évezered pedig máris hozott két komoly anomáliát.
1. Az elmúlt évszázadban egyszer sem volt hat egymást követõ tél átlag alatti.
2. A legutóbbinál melegebb tél sem volt még.
Abban teljesen igazad van, hogy nem szabad az emlékezetre hagyatkozni, mert az csalóka.

Igen, sajnos ez a helyzet
Április 4-én érkeztünk haza Magyarországra, ez alatt a lassan 3 hónap alatt egyetlen alkalommal sem volt 1 óránál hosszabban esõ csapadék. Ez sajnos az ország 90%-ára igaz!

Egyébként borzalmas szárazság van, a fák úgy néznek ki (cseresznye, barack, körte stb.) mint július végén, sárgul hullik a levelük....

Ja, vagy bármilyen kõstabil, kötött klímát - pl. ahogy mondtam, Írország. Sõt, Izland

Figyeld pl a gleccsereket

Akkor egy kérdésem van : be lehet valahogy bizonyítani egyáltalán az éghajlatváltozást??
Mert az hogy régen is volt meleg meg hideg meg hó az totál rednben van, akkor mi az ami az igen vagy a biztos nem felé billenti a mérleg nyelvét???

A hivatkozott adathiányra jó megoldás lehet akár, ha elmész a megyei levéltárba és utána nézel, hogy a szûkebb pátriád egybefüggõ, nagyobb erdõbirtokai - pl. 1870-es évektõl - kinek a kezelésében voltak.Birtoktörténeti változások.Ennek adataival már elindulhatsz megkeresni (pl. családi levéltárakban az adott birtokos uradalmi jószágkormányzóságainak, erdõgondnokságainak iratai közt az erdészetieket vagy archaikusabban az erdõszetieket) az ide vonatkozó megmaradt üzemterveket.(Elvileg 1878-tól lehetnek.)Ezekben az adott erdõtagokat kezelõ fõerdészek havi bontásban jellemezték az adott év idõjárását.Az üzemtervbe kötelezõen bejegyezték folyamatosan, amíg az érvényben volt.Általában 10 év egy-egy üzemterv által felölelt idõszak.De az erdõgondnokságok havi jelentéseiben is találhatsz idõjárási adatokat az adott korszakokból.Ezenkívül az ÁESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) területileg illetékes igazgatóságának üzemtervtára is jó forrás lehet.Babra munka, jó átgondoltságot, tervezést, sok energiát és feláldozott szabadidõt igényel, de komoly forrásértékkel bír és 120-130 évre visszamenõ klímaadatokhoz juthatsz pl. a Zalai-dombság idõjárásváltozásairól, annak fluktuálódásáról.
De hát egy egykori barcsi-soproni diáknak ezt nem is kell mondani!

Munkában vagyok, érdemben nincs idõm reflektálni a témához (ám 1: Donnie alattam látható írása nagyon ott van, 2: Floo nekem megvan Miskolc 100éves csapadékidõsora, ezerszer meg tudom vele cáfolni a "bezzeg régen egyenletsebb volt a csapadékeloszlást"), ám engedelmetekkel íme a visszatekintõ 1000-es linkjébõl idemásolt "érdekességek", a "bezzeg régen" idejébõl, ill. a még látható írás sorszáma (#4554):

#4457. - Snowhunter (Mályi) válasz 2007-06-17 20:32:59
A hosszútávú fórumba írt írásom idevonatkozó része:
Réthly Antal munkáját "reklámozva" íme szemezgetve Budapesti adatok, ennél alföldi mérések biztos, hogy sokkal "szebbek" is lehettek:

1797: Júni-Júli-Aug., Tközép: 21,7-25,0-24,7°C
1811: Júni-Júli: 24,6-24,7°C
1834: Május-Júni-Júli-Aug.: 21,3-22,8-26,6-23,5°C
1848: Júni-Júli: 23,9-23,6°C

Folytathatnám számolatlanul, pl. az "õskorban" több évben (1833-1834) volt 21°C-on felüli Május utáni 23°C közeli Június, és stb.

A 80-as években 1-2 kivételtõl eltekintve alig volt hó a teleken (87 kivétel . Nyáron iszonyat aszályok voltak, amilyeneknek a mai csak csókolommal köszönhet.
A 90-es években mindez visszabillent - voltak nagyon csapadékos évek, nyarak, és telente többször is kellemes hó (93 november 95 január 99 február hogy csak pár marha nagy havat említsek). A 2000-es évek elején volt 1-2 forró aszályos év, utána semmi hó, majd nagy hó, majd csapadékos évek (2), majd ismét semmi tél, majd aszály (most). Sajnos semmi rendszert nem lehet benne felfedezni, de amint korábban írtam: ez Magyarország - az összes tapasztalt meteorológus bevallja nyíltan, hogy az itteni klíma gyakorlatilag "random" - bármilyen hatás érvényesülhet, mert az óceán, a száraz ázsiai sztyeppe, a szahara és a sarkkör is mind kb egyforma messze van... mondtam, hogy egy Írországban pl. ezerszer könnyebb az anomáliákat kiszúrni, mint nálunk.... ez ugyanúgy igaz lenne egy Szaúd-Arábiára is pl.

Igen, jó a felvetésed, és tudom hogy Cauchy is igy gondolja mint már irtam valamelyik nap, Õ is azért nem akarja látni, mert az gondolja ez csak a média hatása, hogy belemagyarázás, azt látjuk amit látni akarunk....
Na én ebben különbözök, mert én tojok a médiára....
Pl. erre, hogy ugy kb. 8 évvel ezelõtt (akkor még nem volt ez a média), az történt, hogy vannak ugye ezek a népi megfigyelések (hogy mennyire valósak azt hagyjuk, mert az éves csapadék és hõmérsékleti görbék is a neves idöszakokban törést mutatnak, tehát alapjuk bõven van) , amikben én egyáltalán nem hittem sõt baromságnak tartottam, mert nem müködtek, soha semmi nem jött be belõle....
És rájöttem azért,m ert megváltozott a klima, és a régi dolgok nem müködnek, ha megnézel most egy éves görbét, semmi hasonlóságot nem mutat a 30 évvel ezelõttihez képest....
Persze lehet hogy épp ott van csapitöbblet, csak akkor azt is megnézed hogy miböl van csapitöbblet, akkor már megint nem passzol....
Vagyis nekem már akkor feltünt, mikor még a média nem szajkózta....

Olyan, hogy megérzés olyan itt nincs. A megérzés az tudod mikor van, amikor a melletted ülõ babot ebédelt, és te ezt megérzed. A meteorológia tudomány így csaka tudomány oldaláról és ezközeivel vizsgálható, aki nem így tesz, az maximum magát elégíti ki, de semmi használhatót nem tesz.

(el kell mennem most, de majd jövök és folytatjuk, addig szedje össze mindenki a gondolatát és a bátorságát : ) )

De Floo egy konkrét dolgot mondott és nem elõrejelzést tett, hanem a múltra utalt vissza.

Ez volt a legfontosabb, amit Stelvio nem értett meg soha: a múltra vonatkozóan tudunk konkrétumokkal szolgálni és kell is (Azaz, ha most állítunk valamit, hogy az régen nem volt ilyen, akkor azt be tudjuk bizonyítani a régi adatainkkal)
, viszont a jövõre vonatkozólag nem lehet PONTOSAT állítani semmilyen jelenbeli adatból: azaz a mostani adatainkból semmit (majdnem semmit, inkább semmi 100%osat) nem tudunk bizonyítani a jövõre vonatkozólag.

Na, akkor én, mint (jelen pillanatban) mindenben kétkedõ ember, a következõt állapítom meg (ha szabad).
Itt a fórumon két fajta nézet alapvitája fogalmazódik meg: 1 akinek a tudomány a "biztos pont", a többi a kétkedés, és 2. akinek a megérzése, tapasztalata (hogy mennyire sugallt vagy tényleges ez egy más vita) a biztos, és a tudományt csavargatják mindenféle elméletek bizonyítására.

Mindenesetre, ha kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, az még akkor is tuti jó, ha amúgy nem lenne ember okozta az esetleges klímaváltozás, úgyhogy ezzel be is fejezném a mai okoskodást Ja és éljen a világbéke, mert gyanítom, hogy az atomrobbanások se segítenének az üvegházhatás mérséklésében, nukleáris tél ide vagy oda

Hogyne érteném, de mivel adatom nincs, hozzáférési lehetõségem ugyszintén nuku, igy csak a természet törvényeire támaszkodhatok és csak azzal érvelhetek....
Csodálom is hogy még senkinek nem jutott eszébe elemezni ilyen szemszögbõl a régebbi adatokat, mert szerintem itt van a kutyus elásva, mert hiába van adatod, azt megfelelõen kell vizsgálni...
Pl. erre hogy ha valaki csak a 2 méteres T-ket nézi, nem érti hogy lehet melegedés télen, mikor beáll a hidegpárna és a melegedés ellenére hidegebb lesz, vagy hidegfrontnál télen az átkeverés miatt melegedni szokott....a megfelelõ paramétert kell vizsgálni megfelelõ módon, szal az adat még ömmagában kevés...

"reláció sem bizonyítanal vagy cáfolnak semmit. Nem? "

HHHÁÁÁTTTT EZAZ! Ezt szajkózom 2 éve

Pontosan így gondolom én is, örülök, hogy legalább pár emberben sikerült megfogalmaztatom a szókimondás felelõsségét.

SOK tudomány alapja ez, de az idõjárásnál nem tudsz kísérleteket végezni, ezért bizonyítani sem. Ha ezt elfogadod, akkor az alapadatok, adatsorok, ezek (ráadásul rugalmas intervallumokban értelmezhetõ) reláció sem bizonyítanal vagy cáfolnak semmit. Nem?

Az igazi kérdés itt az, hogy ha az elmúlt években nem jött volna felénk az összes médiából az infó a klímaváltozásról és annak esetleges drámai fokáról, vajon mi akkor is úgy éreznénk, hogy valami nincs rendben az idõjárással? Ravasz kérdés, mi? Még én se merném egybõl rávágni, hogy de igen, akkor is fura lenne... ettõl függetlenül most én is úgy érzem, hogy valami nem okés, de lehet, hogy amúgy meg nem érezném így...

Na jó abbahagyom mielõtt teljesen összekuszálom azért remélem érthetõ!

ÁÁÁ tényleg nem érted? Pedig itt pontosan az adatokon van a lényeg, ha beírsz valamit azt vagy alátámasztod adatokkal ( pontos és megbízható adatokkal) vagy nem lehet komolyan figyelembe venni.
ebbõl ez a 12343324 kör, amit megfutunk pedig ezzel sincs értelme vitatkozni, hiszen ez a tudomány alapaxiómája: A -> megfigyelés -> elmélet -> kísérlet -> bizonyítás -> A

Adat minek hozzá, ha ilyen lett volna a klima mint most, akkor nem tünt volna fel hogy most más( tudom-tudom ez szubjektiv....másrészt az egyenletesebb csapadékeloszlás a mi klimánk jellemzõje (volt), és fõleg hogy több is volt a csapi az Alpokalján, sõt a legcsapisabb részként volt nyilvántartva.....most meg a sor végén kullogunk...
Illetve ha van az embernek affinitása, ráérzése, érzéke hozzá, intuicióból ki lehet szúrni mi ami nem oda való, mi ami nem normális....szinte böki a szemét az ilyen az emebrnek...legalábbis nekem, most is vakon irogatok mert mind a 4 szememet kiszúrta már....
Tudom-tudom ezzel nem lehet tudományosan bebizonyitani, viccesen nézne ki ha kiállna valaki a világ elé és ilyen érvekkel jönne elõ, mégha igaz is....csak mivel nekem ez áll rendelkezésemre, így én ezel tudok operálni...

Persze hogy nem bizonyítják, pont errõl szól a meteorológia és a valószínûség és ezen vitatkozik a világ okosabbik fele.
Nem így fogalmaznék: úgy, hogy ezek a dolgok akkor is megtörténhetnének, ha történetesen globális lehûlés lenne.

Persze, hogy a mostanában mért szélsõségek és rendkívüli események nem bizonyítják a klímaváltozást önmagukban még, de azt sem állíthatod, hogy ha valóban nem lenne klímaváltozás, ezek a dolgok akkor is megtörténtek volna... érted mi a gond?

Adatot a régi egyenletességrõl, utána elhiszem!

Ami nekem szembetûnik, az az hogy 3 hete megint nem esett esõ nálam, elõtte 5 napig minden nap, elõtte 1,5 hónapig pedig szintén egy deka sem....
Olyan már régóta nincs Becsehelyen hogy egyik héten esik, következö héten megint esik egyet, aztán 2 hétig semmi, majd esik 2 napig, esik egy hét múlva, 1,5 hétig semmi, vagyis nagyon-nagyon egyenlõtlen a csapadék eloszlása, ha esik akkor napokig meg sem áll, ha nem esik akkor hetekig egy deka sem....
Ennél azért egyenletesebb volt régen a csapi eloszlása....
Ja és most van május eleje óta az elsõ eset hogy Ns-bõl fog esõ esni....

[ez itt a személyeskedés miatt kimoderált szövegrész helye]

Semmivel nem cáfolom az éghajlatváltozást (nincs meg ehhez sem a kellõ tapasztalatom, se a végzettségem, se "arcom"), sõt igenis hiszek abban, hogy változik az éghajlat, egyre gyorsabban, ami a az emberi hatást is magában foglalja DE amiért most már országos siránkozás és hisztéria van annak vajmi kevés köze van az éghajlatkutatáshoz, egyszerûen nem lehet bizonyító erejûnek tekinteni MÉG semmit, ami napjainkban zajlik. Egyszerûen figyelni kell és várni (az a adatokfelhalmozódását) és már most tenni kell ellene, úgy cselekedni, mintha tényleg a legrosszabb eset következne be.

Kedves Usrin!
Mivel a média és a valóság kérdése nem ide való, ezért lezárom, bár, ha gondolod priviben folytathatjuk.
Itt az éghajlatváltozás kérdésébõl indultunk ki. Mármint, hogy az emberi tevékenység hatásaként a globális felmelegedés már igazolható, vagy csak akkor lesz-e az, amikor a Hudson-öböl öt éven keresztül nem fagy be.
Szerintem nem szükséges megvárni, amíg ismét "trópikus" lesz a klíma a Kárpát-medencében, éppen elég jele van annak, hogy döntõen egyirányú a folyamat, még ha elõ is fordulnak negatív anomáliák.
Tõlem, nyugodtan valhatja valaki, hogy mindez még nem elég jel. De értelemmmel cáfoljon,

[a személyeskedés miatt kimoderált szövegrész]

Köszi az infót, ez érdekes lesz!

Kedves fórumozók! Elnézést, ha megzavarom az eszmecserét!

A napokban elindul egy éghajlatváltozási hírlevél. A hírlevél az éghajlatváltozással kapcsolatos válogatott politikai, gazdasági, tudományos híreket gyûjti egybe (a teljesség igénye nélkül). Ez a hírlevél elsõsorban külföldi, angol nyelvû hírforrásokat tartalmaz majd (magyar nyelvû összefoglaló). A hírlevél a tervek szerint havonta kerül kiküldésre htmlként, szövegkétn és pdfként is elérhetõ verzióban.

Amennyiben szeretnétek megkapni a hírlevelet, kérlek küldjetek egy mailt az

fzoltan[kukac]energiaklub[ponty]hu

e-mail címre, tárgynak a következõt megjelölve: CC-Hírlevél.

Stelvio: ezzel a logikaval a kabitoszer-kereskedoket is felmenthetned, hiszen ok is csak a letezo igenyeket elegitik ki...

Astroman: ez igy igaz, viszont a Foldon nem egy, hanem nehany ezer nagyobb varos van - ennelfogva az ipari CO2-termeles nagysagrendekkel meghaladja a vulkanoket. Lasd a legkor CO2-tartalmanak alakulasat az elmult par szazezer evben: szep egyenletesen hullamzott 0,02-0,03% kozott, amiben a legnagyobb vulkankitoresek sem sok vizet zavartak. (Errol az idoszakol mar kozvetlen mereseink vannak a sarkvideki jegmintakbol.) A 20. szazadban viszont mintha kilottek volna, evrol evre emelkedik, nemsokara eleri a 0,04%-ot. Pedig semmifele szupervulkan nem tort ki, csupan egy ipari forradalom...

Azért tudom, mert akkor éltem zsenge éveimet és szívtam magamba a tudás alapjait. Meg azért tudom, mert akkor még téma volt az emberek közt a buszmegállóban reggelente, vagy az iskolában a szünetekben a gyerekek között.
Remek példa az Élet és Tudomány példányszáma, mely az ötvenes évek második feléhez képest mára a TIZEDÉRE esett vissza (akkor 150 000, most kb 15 000). Ez tipikus no comment adat... Persze fel fogod most vetni, hogy de mellette ma kapható a natgeo is (ami nem tudományos magazin, hanem képes leporelló)...
A tévémûsorokról nem tudok nyilatkozni, mert nincs tévém, ami számít, azt a neten is lehet nézni, az NG, Spektrum, stb. ismeretterjesztõ adók meg ezoterikával és ufókkal is ( Link ) foglalkoznak, amitõl számomra elvesztették a hitelességüket.
Régen az eszi-nem eszi elv ellenére is olyan készülékeket lehetett vásárolni, melyeken volt kikapcsoló gomb. Ezt se feledd.

Nem voltam ma itthon,és hát nem a reggeli mederben folytatódtak a dolgok,hanem a tegnapi-tavalyi-tavalyelõttiben.
Számomra tény,hogy 1990 körül más idõjárás vette kezdetét,mint az azt megelõzõ 2 évtized,távolabb meg már nem nagyon tudok emlékezni én sem.Hogy ez hova vezet nagyon kérdéses és valóban többet kéne tanulmányoznom,hogy a múltbeli ingadozások milyenek voltak,meddig tartottak és mi volt az okuk?A történelem tele van azzal,hogy akkor még az égh. ilyen meg olyan volt,népvándorlást,járványt,háborút,éhínséget idézett elõ a klíma megváltozása vagy a rossz idõjárás.És ma az atomkorban is jönnek a hírek nap mint nap százak, ezrek haláláról(most éppen India,Pakisztán).
Függetlenül attól,hogy gyakrabban esnek-e meg ezek a dolgok,mint régebben valahogy fel kéne venni ellenük a harcot,de hiába van rend a közemberek fejében(bár írtatok, róla,hogy ezt a rendet már sok ember fejében felszámolták),ha a tõke diktatúrája(demokráciának is nevezik egyesek)csak látszólag harcol ellene.Ha az energiát,emberi tudást és munkát pusztításra használjuk(a hadsereg háború nélkül is ezeket pusztítja puszta léte által),akkor hiába szerejük fel a napkollektorokat.Ami energiát megtakarítunk,egy-két bombázó ismételt felreppenése semmivé teszi.

Sem a jó filmekkel, sem a fociközvetítéssel nincs baj, csak közöttük (különösen közben) ne lenne annyi agyrém!
Különben meg összehasonlíthatatlanul jobb a moziban (ilyenkor kertmozi) nézni a filmet, meg a pálya mellett izgulni végig a meccset! :-)

Bocs az offért!