Csillagászat és űrkutatás
Ezt írja a Calsky dec. 21-re a havi Holdnaptárban: "4.1 Golden Handle visible on the Moon (sun rises on the Jura mountains, while Sinus Iridum is still in shadow)". Értem, (a szavakat) de gõzöm sincs. Valaki lenne olyan kedves és elmagyarázná csillagászatilag? (Lehet ezt Stellarium-mal szimulálni?)
Az Állatövi ellenfény
Hosszabb leírást mellékelek amit a facebookos oldalamról másoltem be.
A fényszennyezéstõl mentes égbolton az ember tavasszal nyugat fele tekintve kb. egy órával a naplemente után egy hatalmas fénypiramist lát, ami nem a városok fénye hanem a naprendszerben lebegõ bolygóközi por veri vissza a nap fényét. Maga a por két egymás felé fordított cintányér alakban helyezkedik el a naprendszerben, a cintányérok között középen maga a nap foglal helyet, tehát ott jobban látszódik a derengés. Ezért van az, hogy naplemente után látszódik tavasszal az állatövi fény, mert az ekliptika síkja is magasan van a nyárihoz képest, amikor alacsonyan látunk rá és még a Tejút is „útbaesik”. Ám egy naaaagyon sötét égbolt esetében, távol minden település zavaró fényétõl… kiváló idõjárás alkalmával és megfelelõ idõpontban látható az állatövi fénynek egy különleges része az ÁLLATÖVI ELLENFÉNY (Gegenschein). Az ellenfény a nap ellenpontján válik láthatóvá. Nem mindegy, hogy mikor. Leginkább november elején késõ este, vagy tavasz elején késõ éjjel figyelhetõ meg, amikor a Gegenschein a Tejút mellett látszódik. Maga az ellenfénylés igen halvány, de jó égbolt esetében akár szabad szemmel is látható, ha tudjuk, hogy hol keressük. Megpillantása kiváló égboltra és kiváló idõjárási helyzetre utal.
Az állatövi ellenfényt fotografikusan is meglehet örökíteni, ám ebben az esetben egy widefield-asztrofotón került lencsevégre egy átalakított, de amúgy bolti tükörreflexes fényképezõgéppel. Az átalakítás miatt a szenzor érzékenyebb a hidrogén-alfa csillagködökre, illetve a kiváló égbolt miatt az állatövi ellenfény is észrevehetõ. Noha harminc képbõl lett összeadva ez a fotó – tehát feldolgozás során több részlet elõjött. Egy fotót öt percig készített egy EQ-5ös távcsõmechanika. A fotók érzékenyége ISO800 volt, tehát a nehézség inkább a követésnél szokott elõállni.
A fotón számos mélyég objektum látható. Az állatövi ellenfény jobbról feltûnõen látszódik. A legfényesebb vörös folt a Kalifornia-köd. Az ellenfényben látható még a Pleiades – a Fiastyúk nyílt csillaghalmaz. Balról a Tejút sávjában több emissziós köd is lapul: Lélek-köd, Szív-köd, Lángoló csillag-köd. Balról a legfényesebb csillag a Capella – a Szekeres csillagkép fõ csillaga.
Hosszabb leírást mellékelek amit a facebookos oldalamról másoltem be.

A fényszennyezéstõl mentes égbolton az ember tavasszal nyugat fele tekintve kb. egy órával a naplemente után egy hatalmas fénypiramist lát, ami nem a városok fénye hanem a naprendszerben lebegõ bolygóközi por veri vissza a nap fényét. Maga a por két egymás felé fordított cintányér alakban helyezkedik el a naprendszerben, a cintányérok között középen maga a nap foglal helyet, tehát ott jobban látszódik a derengés. Ezért van az, hogy naplemente után látszódik tavasszal az állatövi fény, mert az ekliptika síkja is magasan van a nyárihoz képest, amikor alacsonyan látunk rá és még a Tejút is „útbaesik”. Ám egy naaaagyon sötét égbolt esetében, távol minden település zavaró fényétõl… kiváló idõjárás alkalmával és megfelelõ idõpontban látható az állatövi fénynek egy különleges része az ÁLLATÖVI ELLENFÉNY (Gegenschein). Az ellenfény a nap ellenpontján válik láthatóvá. Nem mindegy, hogy mikor. Leginkább november elején késõ este, vagy tavasz elején késõ éjjel figyelhetõ meg, amikor a Gegenschein a Tejút mellett látszódik. Maga az ellenfénylés igen halvány, de jó égbolt esetében akár szabad szemmel is látható, ha tudjuk, hogy hol keressük. Megpillantása kiváló égboltra és kiváló idõjárási helyzetre utal.
Az állatövi ellenfényt fotografikusan is meglehet örökíteni, ám ebben az esetben egy widefield-asztrofotón került lencsevégre egy átalakított, de amúgy bolti tükörreflexes fényképezõgéppel. Az átalakítás miatt a szenzor érzékenyebb a hidrogén-alfa csillagködökre, illetve a kiváló égbolt miatt az állatövi ellenfény is észrevehetõ. Noha harminc képbõl lett összeadva ez a fotó – tehát feldolgozás során több részlet elõjött. Egy fotót öt percig készített egy EQ-5ös távcsõmechanika. A fotók érzékenyége ISO800 volt, tehát a nehézség inkább a követésnél szokott elõállni.
A fotón számos mélyég objektum látható. Az állatövi ellenfény jobbról feltûnõen látszódik. A legfényesebb vörös folt a Kalifornia-köd. Az ellenfényben látható még a Pleiades – a Fiastyúk nyílt csillaghalmaz. Balról a Tejút sávjában több emissziós köd is lapul: Lélek-köd, Szív-köd, Lángoló csillag-köd. Balról a legfényesebb csillag a Capella – a Szekeres csillagkép fõ csillaga.
Hát nem volt szerencsém a holdfogyatkozás óta a felhõkkel, köddel, párával. A mai párás Holdas együttállás:
Link

Sziasztok!
Tegnap voltunk kint fotózni korahajnalban, persze jól lekéstük az állatövit, de idén én már fel nem kelek többet állatövire.
Gondoltam az együttállásra is. Nekem ilyen képet sikerült összehozni. Persze lett volna jobb, de ahhoz tényleg koraiság kellett volna.
Tegnap voltunk kint fotózni korahajnalban, persze jól lekéstük az állatövit, de idén én már fel nem kelek többet állatövire.

Gondoltam az együttállásra is. Nekem ilyen képet sikerült összehozni. Persze lett volna jobb, de ahhoz tényleg koraiság kellett volna.
24-én elmentem egy helyre, ahol jó a rálátás K-i irányba, de csalódottan tértem vissza.
Nem sikerültek a képek. Részben szintén a környezõ lámpák, részben a rutintalanságom miatt zajosak, foltosak, vagy éppen elbírt volna több ISO-t vagy nagyobb rekeszt. Nem is akartam közreadni, gondoltam még próbálkozok esetleg másik helyszínen. De a tegnapi és mai köd keresztbe húzta a számításomat. (Pedig a Jupiter tegnap és ma volt a Vénuszhoz legközelebb.) A Merkúr láthatósága pedig rohamosan romlik. Csak nem harapjátok le a fejem ha mégis megmutatom, elvégre ez nem a "fotóiskola" fórum, és a bolygó együttállások mégiscsak csillagászati események. De azért szóljatok, ha nagyon mércén aluli a minõség. Link Ráhúztam a kontrasztot, hogy látszódjon az Oroszlán is, így még csúnyább lett a fa körül: Link Itt már látszott a Merkúr, a képen csak egy nagyon halvány pontocska egészen közel a horizonthoz: Link Link A Merkúr pöttyöcskéje : Link Tegnap azért idõnként a Vénusz és Jupi fénye áthatolt a sûrû párán: Link Link Sok függ attól is, kinek milyen a monitor színbeállítása. Én állítottam az enyémet, gammát is, de valami nem stimmel. A Fényes Lóránd oldalán Link található kalibrációs progin a Link csúszkák teljesen balra vannak állítva, és még mindig sötétek a körök. Tud valaki esetleg valami hasonlót?

Hát igen, legalább egy fa kell elõtérnek. Nem baj az, hogy kék órás,
sõt! És mennyivel élesebb kép mint az enyém!


Ma hajnalban én is megpróbáltam elkapni a sort, de sajna késõn értem a megfelelõ helyre, melóból hazafelé jövet.
Link

Link
Szép sorban állás!
Kár, hogy én csak a nyugati-északi égboltot látom, nem a konyha ablakból, hanem az utcai teraszról. Fény szennyezés a köbön sajnos.(Majsa központ).

Jó beállítás.
A nagy "kukker" is a Sast "sasolja". Én meg a bolygókat sasoltam hajnalban, de csak a konyha ablakból. Nem mentem ki a rétre, mert itt is elég párás volt a levegõ,
a Mars éppen hogy látszott, ott még talán köd is lehetett. Link Lõttem pár képet nagyobb látószögben is, hogy legyen valami háttér, néhány lámpa. (Hogy esne a fejére az a bazi nagy reflektor annak aki kitalálta, hogy a síneket ilyenekkel kell megvilágítani 1.5 km-en keresztül!
) Ne a kép minõségét nézzétek, csak dokumentálom az észlelésem! Link Mikor feltettem a képet a PC-re, akkor vettem észre, hogy ott van a Merkur is a reflektor mellett. Szabad szemmel nem látszott. Link



Sziasztok!
Köszönöm a véleményeket!
Azért van mit gyakorolni még - de ha esetleg derült égbolt lenne, annak is tudnék örülni.
Tegnap míg az alap észlelõhelyen markáns köd volt 50m-es ltvel, addig a csillagdánál teljes volt a tûzerõ az inverzió felett.

Persze amíg meg nem jelentek a középszintûek.
Köszönöm a véleményeket!
Azért van mit gyakorolni még - de ha esetleg derült égbolt lenne, annak is tudnék örülni.

Tegnap míg az alap észlelõhelyen markáns köd volt 50m-es ltvel, addig a csillagdánál teljes volt a tûzerõ az inverzió felett.

Persze amíg meg nem jelentek a középszintûek.

Rafi, én nem is tudom mit mondjak - az eddig látott képeid is mindig lenyûgöztek - örülök az új mûfajnak! (persze, hogy tetszik, akinek nem az hazudik.)

Sziasztok!
Elkészültem az elsõ asztrofotómmal amit már távcsõvel csináltam. Tesztfotó lett, mivel még nincs kómakorrektor a távcsõhöz.
A tükrös távcsöveket - newtonokat - kómakorrektorral kell felszerelni ahhoz, hogy fotózni lehessen velük. A távcsõvel készülõ mélyég asztrofotókat vezetni kell egy kis fedélzeti számítógép segítségével - illetve ahhoz kell mégegy kistávcsõ, hogy lásson is az a vezérlõegység ami utasítást ad a mechanikának a korrigálásra.
Ez a kép 40 darab 300 másodperces fotó feldolgozásával készült.
A fényképezõgép át lett alakítva full spektrumra, illetve ISO800-on exponáltam.
A tubus maga egy 750mm-es távcsõ.
A kép nagyítását úgy kell elképzelni, hogy a köd akkora mint maga a Telihold.
Elkészültem az elsõ asztrofotómmal amit már távcsõvel csináltam. Tesztfotó lett, mivel még nincs kómakorrektor a távcsõhöz.
A tükrös távcsöveket - newtonokat - kómakorrektorral kell felszerelni ahhoz, hogy fotózni lehessen velük. A távcsõvel készülõ mélyég asztrofotókat vezetni kell egy kis fedélzeti számítógép segítségével - illetve ahhoz kell mégegy kistávcsõ, hogy lásson is az a vezérlõegység ami utasítást ad a mechanikának a korrigálásra.
Ez a kép 40 darab 300 másodperces fotó feldolgozásával készült.
A fényképezõgép át lett alakítva full spektrumra, illetve ISO800-on exponáltam.
A tubus maga egy 750mm-es távcsõ.
A kép nagyítását úgy kell elképzelni, hogy a köd akkora mint maga a Telihold.

Igen, rossz a link. (csak alap gif, nem jpg.) majd módosítom.Pedig nálam mutatja.
A napkitörések jelen és jövõ idejét mutatja-. Okt.4.én 13 h.körül érte el a Földet egy nagyobb plazma felhõ.

A napkitörések jelen és jövõ idejét mutatja-. Okt.4.én 13 h.körül érte el a Földet egy nagyobb plazma felhõ.
Ha ez 19:00 környékén még 8-as, akkor talán van esélyed: Link
A spaceweather G1-es vihart jelez elõre. Az 5-ös KP indexet jelent kb.
Legutóbb G4-es vihar volt, és asszem 8,7-es KP indexnél láttam Dobogókõrõl sarki fényt.
A spaceweather G1-es vihart jelez elõre. Az 5-ös KP indexet jelent kb.
Legutóbb G4-es vihar volt, és asszem 8,7-es KP indexnél láttam Dobogókõrõl sarki fényt.
Hozzászólva a Mars láthatóságához - már most is látszik, bár még nem nagyon fényes. (Jupiter-Mars-Regulus-Vénusz) Link
A következõ egy hónapban lesz néhány együttállásos hajnalunk.
A következõ egy hónapban lesz néhány együttállásos hajnalunk.
Bár az édesvízre vonatkozó gondolataimat a hírek szerint már félretehetném, azért egy kis kitérõ talán belefér. Este nézegettem a víz fázisdiagramját és meg kell állapítsam, hogy a majd 20 évvel ezelõtt planetológia órán tanultakra sajnos rosszul emlékszem. A víz ugyanis elég nagy nyomástartományban nem hajlandó elmozdulni a 0 °C-os olvadáspontjáról. Tehát a 10-14 °C-os tartományt egy tizessel fölélõttem, ez a 0-4 °C-os tartomány lesz nagyjából a Mars felszínén uralkodó átlagos nyomásviszonyokat tekintve. Viszont a Marson, ahogy olvastam a légnyomás közel sem annyira stabil, mint a Földön. Míg itt nagyjából 10%-on belül van a felszínen mért legalacsonyabb és legmagasabb érték, addig a Marson ez 50% körül is lehet. Mivel az átlagos marsi légnyomás 600-700 Pa, így az nagyon közel van a víz hármaspontjának nyomásértékéhez (611.74 Pa). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott marsi ponton, hogyha 611 Pa alatt van a légnyomás, akkor bármely hõmérséklet uralkodik is, folyékony víz nem lehet jelen. Amikor ennél a kritikus nyomásértéknél magasabb van, akkor annak függvényében, hogy mennyivel van felette létezhet egy kis tartományban folyékony víz. Természetesen csak a 0 °C-nál melegebb vidékeken, amiben a Mars eleve nem túl gazdag. Szemléltetésnek álljon itt a víz állapotgörbéje, abból minden jól látszik: Link A zöldnek csak a legalsó pár mm-es csücskébe tud belenyúlni a Mars felszíne.
Ez, hogy így együtt minden klappoljon, hát... szinte kizárt. Azért van 1-2 hely a Mars felszínén, pl a Hellas Planitia becsapódási kráter, amelynek a feneke a marsi légnyomás közel dupláját tudja, itt azért már egy tizen pár °C-os tartományban jelen lehet víz.
A só köztudottan leviszi a víz fagyáspontját, nyilván az állapotgörbéjében máshol is belepiszkál, attól függõen, hogy mi és mennyi van benne, akár egy viszonylag tág (néhány 10 °C-os) tartományban lehetõvé teszi a folyékony víz jelenlétét a bolygó felszínén, vagy a felszínhez közel a talaj felsõ rétegeiben.
Hogy ez mire jó nekünk? Fogalmam sincs, szerintem a tudományos tény, hogy "megtaláltuk", jelenleg értékesebb, mint az, hogy mire megyünk vele.
Ez, hogy így együtt minden klappoljon, hát... szinte kizárt. Azért van 1-2 hely a Mars felszínén, pl a Hellas Planitia becsapódási kráter, amelynek a feneke a marsi légnyomás közel dupláját tudja, itt azért már egy tizen pár °C-os tartományban jelen lehet víz.
A só köztudottan leviszi a víz fagyáspontját, nyilván az állapotgörbéjében máshol is belepiszkál, attól függõen, hogy mi és mennyi van benne, akár egy viszonylag tág (néhány 10 °C-os) tartományban lehetõvé teszi a folyékony víz jelenlétét a bolygó felszínén, vagy a felszínhez közel a talaj felsõ rétegeiben.
Hogy ez mire jó nekünk? Fogalmam sincs, szerintem a tudományos tény, hogy "megtaláltuk", jelenleg értékesebb, mint az, hogy mire megyünk vele.

Tavaly elõtt volt egy nagoynjó elõadás a Marsról - ne ilyen dióhéjra gondoljatok, hanem például, hogy milyen "lavinára képes a szárazjég", meg hasonlók.
Támogatom a 10-14°C-ot , noha a sós vizet nem fogjuk még egy darabig inni.
Kár, hogy a Mars olyan pici. Vajon milyen lenne, ha földméretû lenne. Lenne légköre, akár széndioxidos, de az is hatalmas lehetõségeket rejtene magában. A legnagyobb probléma jelen esetben a rendkívül alacsony légnyomás. De képzeljétek el, ha nem az lenne, hanem hasonló nyomás mint a Föld esetében. Lehet teljesen másképp alakult volna a Mars sorsa.
Én még sosem láttam részleteket rajta távcsõvel mert nem is volt akkora tubusom, de a jövõben talán majd láthatom. Sõt reményem szerint nem akármivel... de majd az idõ eldönti. Az biztos, hogy a bolygó egyre jobban látható lesz majd délen, sõt jövõre ott fog "ketlencülni" a retrográd látszólagos mozgásával a Skorpió fején. Plusz beszáll a Szaturnusz és néha a Hold is.

Ma ha valakinek lesz kedve akkor menjen ki észlelni. Jók lesznek a körülmények. Valószínûleg szép esténk lesz. A másnap késõbb kelõsöknek érdemes a holdkeltét meglesni, stb. Fentlesz a Tejút este és hasonlók.
Támogatom a 10-14°C-ot , noha a sós vizet nem fogjuk még egy darabig inni.

Kár, hogy a Mars olyan pici. Vajon milyen lenne, ha földméretû lenne. Lenne légköre, akár széndioxidos, de az is hatalmas lehetõségeket rejtene magában. A legnagyobb probléma jelen esetben a rendkívül alacsony légnyomás. De képzeljétek el, ha nem az lenne, hanem hasonló nyomás mint a Föld esetében. Lehet teljesen másképp alakult volna a Mars sorsa.
Én még sosem láttam részleteket rajta távcsõvel mert nem is volt akkora tubusom, de a jövõben talán majd láthatom. Sõt reményem szerint nem akármivel... de majd az idõ eldönti. Az biztos, hogy a bolygó egyre jobban látható lesz majd délen, sõt jövõre ott fog "ketlencülni" a retrográd látszólagos mozgásával a Skorpió fején. Plusz beszáll a Szaturnusz és néha a Hold is.

Ma ha valakinek lesz kedve akkor menjen ki észlelni. Jók lesznek a körülmények. Valószínûleg szép esténk lesz. A másnap késõbb kelõsöknek érdemes a holdkeltét meglesni, stb. Fentlesz a Tejút este és hasonlók.

Amennyiben az egyetemi tanulmányimra jól emlékszem, nekünk azt mondták, hogy a bolygó ritka légköre miatt a víz folyékony halmazállapotban csupán egy nagyon szûk, pár °C-os tartományban lehet. Talán valahol 10 - 14 °C körül. A Mars felszíne elég hideg, ilyen hõmérsékletek csak az egyenlítõ környékén nyáron lehetnek. Ha tévednék, akkor Nanó, vagy valaki kijavít.
Bár ahogy most a cikkbe belenéztem ott sóoldatot írnak. Az más tészta, mint az édesvíz.

Bár ahogy most a cikkbe belenéztem ott sóoldatot írnak. Az más tészta, mint az édesvíz.
Igen, ezt minden évben elsütik. 
A zindexen talán tûrhetõ cikk van róla: Link
Sokan elfelejtik azt a tényt, hogy a nyomáscsökkenéssel a víz forráspontja is alacsonyabb lesz, tehát akár a 20°C-os víz is elforrhat, vagy akár 3°C-on. A marsnak meg alig van légköre, tehát ha van víz, az szublimál ezerrel, vagy takonyként folyik tán... Így ami víz ott van, annak megtalálálsa felér egy lottónyereménnyel.
Mindenesetre a mi életünkben már nem fog ember leszállni a Marsra, hogy hasznosítsa azt, de egy lépéssel közelebb vagyunk a kérdéshez: van-e/volt-e élet a Marson.

A zindexen talán tûrhetõ cikk van róla: Link
Sokan elfelejtik azt a tényt, hogy a nyomáscsökkenéssel a víz forráspontja is alacsonyabb lesz, tehát akár a 20°C-os víz is elforrhat, vagy akár 3°C-on. A marsnak meg alig van légköre, tehát ha van víz, az szublimál ezerrel, vagy takonyként folyik tán... Így ami víz ott van, annak megtalálálsa felér egy lottónyereménnyel.
Mindenesetre a mi életünkben már nem fog ember leszállni a Marsra, hogy hasznosítsa azt, de egy lépéssel közelebb vagyunk a kérdéshez: van-e/volt-e élet a Marson.

Azért én el tudtam volna képzelni, ahogy 483mm-en 105x-ös nagyításban megörökítem a teljesség folyamatát, aztán mikor már 260 °-on és 10 ° alatt lett volna a teljesség után, egy sorozatot városi háttérrel, templomtoronnyal szélesebb látószöggel, belenyúlva a kék órába.
A mostani az nem volt olyan jó az idõpontja és az elhelyezkedése .... nomeg a felhõk miatt, de a 2018-as az a Tejút mellett lesz a nyáron amikor a Hold alacsonyan jár, tehát igen jól lehet majd fotózni azt, ahogy elsötétül az ég és kivilágosodik a Tejút. - Eléggé látványos lesz.

Azért gratula azoknak akik elkapták a jelenséget. Én is nézegettem kifele óránként, de hiába.

Azért gratula azoknak akik elkapták a jelenséget. Én is nézegettem kifele óránként, de hiába.
Akkor volt egy kis szerencséd, irigyellek. Nekem ennyi se jutott.
Hajnal 5-ig kémleltem az eget dacára, hogy az elõrejelzések elég egyértelmûek voltak.

A holdfogyatkozás látványát a nyavalyás inverziós felhõzet megakadályozta Zalaváron is. Viszont hajnalra akadt egy kis rés a nyugati horizonton és a kissé vöröses torzult holdnyugtát megcsíptem: Link
Baszki, tényleg. A NYISZ -t elfeljtettem hozzáadni.
Köszi az észrevételt. Javítottam.
Köszi az észrevételt. Javítottam.
Nemrég, 30 perccel ezelõtt Pécel fölött meteort látott ismerõsöm. Ti nem láttatok semmit sem?
Megértelek, nekem meg minden tiszteletem a Tiéd. Ahogy nézem, a "Csillagászat kedvelõk" csoport is átvette a képet.
Kapcsolat a Múlttal
Bizony ez volt az a hely, ahol az aranykorban még crossmotor világbajnokságot rendeztek. Amikor még nem volt válság és hasonlók. Egy teljesen más világ romjai elõtt állva bizony eszébe jut az embernek egy és más dolog a "szépidõkbõl".
A képnél jól látható az Androméda galaxis és a Perzeusz ikerhalmaz is. A Tejúton a legfényesebb csillag a Deneb látható , ott már formálódik az Észak-Amerika köd.
Jól arconvillantottam magam vakuval, jólesett az éj közepén na.
Más:
A távcsõvel végre jutottam valamire. Egyhetes szerelés, javítás után sikerült kipróbálni egy éjszaka de akkor meg az autoguider bolondult be. Végül sikerült szinkronizálni, beállítgatni a második napon. Ekkor meg kiderült, hogy az autoguider keresõtávcsöve a fals. De nembaj - 1 órányi felvételt sikerült készítenem ahol bemozdulatlanok a csillagok öt percen.
Az ember türelmét gyakorlatilag folyamatosan próbára teszi az asztrofotózás. Ez nem olyan, hogy kimegyünk és lövünk egy felhõt, esõt, kihajolunk az ablakon, vagy akár mûvésziesen komponálunk egy tó elõtt - egy zivatart, vihart vadászunk stb... Ez sokkal durvább ennél.
Rengeteg pénz, rengeteg idõ, rengeteg tanulás, rengeteg fejlõdés és masszív türelem kell a mélyég asztrofotózáshoz. Ezt Astroman tudja szerintem leginkább.

Elérni azt, hogy egy mechanika amely tökmindegy mennyibe kerül... képes legyen tökéletesen célozni egy égterületet 700-1000 mm-en...és azt végigfotózni akár 6 órán keresztül... Minden tiszteletem az asztrofotósoké és a technikáé.
Bizony ez volt az a hely, ahol az aranykorban még crossmotor világbajnokságot rendeztek. Amikor még nem volt válság és hasonlók. Egy teljesen más világ romjai elõtt állva bizony eszébe jut az embernek egy és más dolog a "szépidõkbõl".
A képnél jól látható az Androméda galaxis és a Perzeusz ikerhalmaz is. A Tejúton a legfényesebb csillag a Deneb látható , ott már formálódik az Észak-Amerika köd.

Jól arconvillantottam magam vakuval, jólesett az éj közepén na.

Más:
A távcsõvel végre jutottam valamire. Egyhetes szerelés, javítás után sikerült kipróbálni egy éjszaka de akkor meg az autoguider bolondult be. Végül sikerült szinkronizálni, beállítgatni a második napon. Ekkor meg kiderült, hogy az autoguider keresõtávcsöve a fals. De nembaj - 1 órányi felvételt sikerült készítenem ahol bemozdulatlanok a csillagok öt percen.
Az ember türelmét gyakorlatilag folyamatosan próbára teszi az asztrofotózás. Ez nem olyan, hogy kimegyünk és lövünk egy felhõt, esõt, kihajolunk az ablakon, vagy akár mûvésziesen komponálunk egy tó elõtt - egy zivatart, vihart vadászunk stb... Ez sokkal durvább ennél.
Rengeteg pénz, rengeteg idõ, rengeteg tanulás, rengeteg fejlõdés és masszív türelem kell a mélyég asztrofotózáshoz. Ezt Astroman tudja szerintem leginkább.

Elérni azt, hogy egy mechanika amely tökmindegy mennyibe kerül... képes legyen tökéletesen célozni egy égterületet 700-1000 mm-en...és azt végigfotózni akár 6 órán keresztül... Minden tiszteletem az asztrofotósoké és a technikáé.
Vasárnap éjszaka a délutáni záporos rendszernek köszönhetõen, mely szépen kisikálta a levegõt, nagyon szépen ragyogott a Tejút. Mivel leállt a szél és alig akadt felhõ az égen, a kisugárzás zavartalanul dolgozhatott. Ennek eredménye: a ragyogó Tejút és az alatta elterülõ sekély köd: Link