Meteorológiai esélylatolgatások
Tényleg nagykönyveb illõ eddig az õsz menete, egy rosszszavunk nem lehet, nagy bummokat én sem várok, a jövõ heti (és már holnapi) kisebb (az Északi-kph fagyzugaiban és persze a Bükk töbreiben) fagyai melett komoly esemény nem várható egyenlõre amígy a szem ellát, he-he !
Cauchy:
Jól szólottál, bizony minden õszen (ekkor kimagaslóan messzire tekintõ formában, he-he) és télen többször levetítõdik a film, jó nagy rajongótábora van, he-he !
Jól szólottál, bizony minden õszen (ekkor kimagaslóan messzire tekintõ formában, he-he) és télen többször levetítõdik a film, jó nagy rajongótábora van, he-he !
Mondjuk kár lenne elrontani ezt az idei szép tipikus õszt holmi felelõtlen kori havazással.
Eddig olyan az idõ, mint a nagykönyvben. Szép lassan hûl, anticiklonperemi hidegbeáramlással
Eddig olyan az idõ, mint a nagykönyvben. Szép lassan hûl, anticiklonperemi hidegbeáramlással
Na igen,ilyenkor kezdõdik az valóban hogy mutat a gfs valamit és napokkal,hetekkel elõtte már felbuzdítja a társaságot,és akkor jön a csalódás hogy kivette meg elvitte meg levitte meg stb.
Ez nem a jövõ, ez a gfs,várjunk még az a biztos.
Ez nem a jövõ, ez a gfs,várjunk még az a biztos.
A MEtNEtfilm bemutatja: A GFS elsõ támadása
1. rész: A reménykedés
Én már láttam ezt a filmet párszor.
(a következõ rész címe: A hideg tologatása, 1 hét múlva vetítik)
1. rész: A reménykedés
Én már láttam ezt a filmet párszor.
(a következõ rész címe: A hideg tologatása, 1 hét múlva vetítik)
Errefelé 2002 Október 28 nem volt nagy szám, ellenben 1997-ben, meglepetés havazásssal, 2 cm hóval, egy rossz tél elõhírnökeként.
Tavalyelõttig a legkorábbi havazásom volt az az 1997-es, ám 2003 október 24-én 8 cm vette át stafétát.
Tavalyelõttig a legkorábbi havazásom volt az az 1997-es, ám 2003 október 24-én 8 cm vette át stafétát.
Én 2002 októberére nem is emlékszem- bár akkor még nem is érdekelt annyira a meteorológia.
A 15 napos Accuweather.com-on már megjelent az elsõ havas esõs éjszaka-ikon és 11 fokos lehûlést mond 18-ára---Sopron környékére.
Link
A 15 napos Accuweather.com-on már megjelent az elsõ havas esõs éjszaka-ikon és 11 fokos lehûlést mond 18-ára---Sopron környékére.
Link
Az igazi (kiterjedt) fagyok tényleg még meszebb vannak, ám a hidegzugainkban (Az Északi-középhegység völgyeiben) bizony meglesznek nagy valószínûsággel az elsõ fagyok.
Ám az inverziók, az egyre makacsabb ködök bizony jelzik az igazi késõ õsz beköszöntét.
Ám az inverziók, az egyre makacsabb ködök bizony jelzik az igazi késõ õsz beköszöntét.
Valóban lassan itt az elsõ fagyok ideje,de én még ezt nem a jövõ hétre tenném.
Viszont az Ac-k õszi okozója lassan itt lesz azaz a reggeli makacs ködfoltok egyre jellemzõbbek lesznek majd.
Viszont az Ac-k õszi okozója lassan itt lesz azaz a reggeli makacs ködfoltok egyre jellemzõbbek lesznek majd.
Igazad van, pontatlan ill. figyelmetlen voltam, a K-re mozduló AC direkt DK-i áramlású DNy-i peremére kerülünk át.
A Brit-szigeteki "atlanti-blokk" AC-k esetében vagyunk a DK-i peremen, ilyenkor (általában) ÉK-i áramlással, a Skanináv AC-k esetében (általában) K-i, és az orosz AC-k esetében pedig (általában) DK-i áramlással kapjuk meg a kontinentális levegõt, ami õsszel-télen a hideg idõ ismérve.
Tipikus októberben az ilyen (néha átmeneti, néha tartósabb)felállás, az elsõ fagyos napok szoktak eme helyzetekbõl születni.
A Brit-szigeteki "atlanti-blokk" AC-k esetében vagyunk a DK-i peremen, ilyenkor (általában) ÉK-i áramlással, a Skanináv AC-k esetében (általában) K-i, és az orosz AC-k esetében pedig (általában) DK-i áramlással kapjuk meg a kontinentális levegõt, ami õsszel-télen a hideg idõ ismérve.
Tipikus októberben az ilyen (néha átmeneti, néha tartósabb)felállás, az elsõ fagyos napok szoktak eme helyzetekbõl születni.
Snowhunter: Ha az Ac K-re mozdul el, hogy kerulunk mi a DK-i peremere? Nem a DNy-i peremen vagyunk maris, ill. leszunk? Nem egyre deliesebb lesz az aramlas?
Igen Márkó, elõször csak a fagyzugokban.
Zoo: Nézd csak a nyomáselõréket, több, mint valószínû.
Egyébiránt ilyenkor van statisztikusan is legvalószínûbb elsõ "fellépésük".
Zoo: Nézd csak a nyomáselõréket, több, mint valószínû.
Egyébiránt ilyenkor van statisztikusan is legvalószínûbb elsõ "fellépésük".
A mai DK-i nyomás már jelezte, hogy az északra húzódó AC és a med.ciklonka közös Dk-i áramlásában vagyunk.
Ám eme AC K-re vándorlása során átkerülve DK-i szegélyére, néhány nap múlva hidegebb levegõ áramlik majd a medencébe, meghozván az elsõ talajmenti fagyokat (ezéven is a szokásos idõszakban) a jövõ hét elején, legalábbis ez a valószínû.
Ám eme AC K-re vándorlása során átkerülve DK-i szegélyére, néhány nap múlva hidegebb levegõ áramlik majd a medencébe, meghozván az elsõ talajmenti fagyokat (ezéven is a szokásos idõszakban) a jövõ hét elején, legalábbis ez a valószínû.
Az október elsõ fele sem a csapadékról fog szólni úgy tûnik.
Nem lepõdnék meg ha a szept-i szumma alá mennénk.
Nem lepõdnék meg ha a szept-i szumma alá mennénk.
Metfickó: a harmatpont az mindig alatta van a hõmérsékletnek, így azt emelkedéssel nem lehet elérni.
A ködképzõdés folyamatát sok könyv tárgyalja
1. Kisugárzási: a talaj hõmérséklete a kisugárzás hatására csökken -> levegõ hõmérséklete csökken, harmatpontja nem változik= nõ a relatív nedvesség
2. Áramlási: hideg felszín fölé enyhe, nedves levegõ áramlik, lehûl, növekszik a relatív nedvesség
3. Kiterjedési: domboldalban felfelé áramlik a nedves levegõ, így hûl, ezáltal közelít a harmatponthoz a T
A ködképzõdés folyamatát sok könyv tárgyalja
1. Kisugárzási: a talaj hõmérséklete a kisugárzás hatására csökken -> levegõ hõmérséklete csökken, harmatpontja nem változik= nõ a relatív nedvesség
2. Áramlási: hideg felszín fölé enyhe, nedves levegõ áramlik, lehûl, növekszik a relatív nedvesség
3. Kiterjedési: domboldalban felfelé áramlik a nedves levegõ, így hûl, ezáltal közelít a harmatponthoz a T
Metfickó: Félreértettél. Én nem az 5 napos Metnet elõrejelzésre gondoltam, hanem azokra a modellekre, amelyekre támaszkodva sokan egy 20,24 fokos októberre számítanak. Ha így nézed, akkor helytálló lehet a meglátás. Amúgy a ködfelhõzetet nem téveszettem össze a magasabb szintû felhõvel, hétfõn egészen 11 óráig sûrû köd volt, majd megemelkedett, felhõréteget képezett, majd 13 órakor kiderült az ég.
A ködöt elõidézõ légköri helyzetekkel tisztában vagyok, azért annyira amatõr nem vagyok. (és nagyképû sem)
A ködöt elõidézõ légköri helyzetekkel tisztában vagyok, azért annyira amatõr nem vagyok. (és nagyképû sem)
Köd lehet a levegõ telitettéségétõl (80%-nál nagyobb RH) valamint száraz idõben a 2m-es hõmérséklet-harmatpont kiegyenlítõdése vagy megközelítésekor. Ezekben a szitukban képzõdhet. Egy köd kialakulását nemcsak anticiklon hanem front is meghatározhatja, például egy melegfront mely felmelegíti a hõmérsékletet a harmatpontig.
cassano! KP is és én is írtunk ködfoltokat az elõrejelzésekben. Amúgy meg nem feltétlen alakul ki ködfelhõ. Az majd inkább megemelkedett köd és november eleje felé (lehet) jellemzõ. Most még a megjelenõ, majd gyorsan eltûnõ ködfoltok jellemzõek. Lehet téged a mediciklon fölénk "kanyarodó" felhõzete tévesztett meg. De a zúzmarás köd és megemelkedõ ködfelhõzetté alakuló ködre még várjunk egy hónapot
A hideg persze -3 fok alatti, locs-pocs enyhe köd az nem olyan jó, viszont a zúzmarás -10 fokban vagy alatta, az igen
cassano: igazad van teljesen, a köd lassan egyre meghatározóbb lehet, viszont itt leginkább nem annak van jelentõsége, hogy talajon hány fok van, hanem idõjárási helyzetet tekintve mi a helyzet, s a magasban az átlagoshoz képest melegebb van, s ez a jó, mert majd jön az az idõ is, mikor hidegebb lesz, pl hóval
Ami fontos lehet még, hogy pont a köd lehet az, ami hideggé teheti az telet jelentõsen, mert ha lassan jön felénk a meleg a magasban, akkor alul marad a hideg, köd, hó, s közben pedig jó idõ is lehetne, tehát a hosszú télhez nagyon is kell a köd, én azt szeretem, mikor Napfelkelte elõtt fél órával húzódik felénk, s onnantól semmi besugárzás, szél, s hideget tartja...
Ami fontos lehet még, hogy pont a köd lehet az, ami hideggé teheti az telet jelentõsen, mert ha lassan jön felénk a meleg a magasban, akkor alul marad a hideg, köd, hó, s közben pedig jó idõ is lehetne, tehát a hosszú télhez nagyon is kell a köd, én azt szeretem, mikor Napfelkelte elõtt fél órával húzódik felénk, s onnantól semmi besugárzás, szél, s hideget tartja...
Elõször írok ebbe a fórumba. Tisztában vagyok az okokkal, amelyek miatt az idõ múlásával egyre bitonytalanabb az idõjárás-elõrejelzés, de azért mint a legtöbben, én is megnézem ezeket a prognózisokat. Most azért írok, mert szerintem a mostani elõrejelzések figyelmen kívül hagynak egy lehetõséget. Mégpedig azt, hogy az országban egyre nagyobb területen van reggeli köd és egyre tovább megmarad, néhol egész napos ködfelhõzetet alkot. A mostani helyzet szerint anticiklon húzódik hazánk fölé a következõkben. Márpedig ez elõsegíti a ködképzõdést. Tehát szerintem a köd egyre tartósabb lesz, ami fokozatosan lehûti a levegõt. Így a meleg októberi idõre vonatkozó elõrejelzések elég optimistának is tûnhetnek, könnyen csõdöt is mondhatnak, mint ahogy az utóbbi években többször meg is történt (emlékezzetek csak vissza).
Cáfoljatok rám, ha marhaságot írtam, bár szerintem lehet benne valami. Ez csak az én amatõr megfigyelésem, nincs szakmai alapja, de párszor már bejött.
Cáfoljatok rám, ha marhaságot írtam, bár szerintem lehet benne valami. Ez csak az én amatõr megfigyelésem, nincs szakmai alapja, de párszor már bejött.
Sajna nem sok idõm van, nem tudom kifejteni.
Jórészt a népi és meteorológiai megfigyelésekbõl eredeztethetõ, hogy a hosszú-meleg õsz (Október) nagyobb számban jelenthet az átlagnál hidegebb teleket, fõleg November-Decemberre igaz ez.
Jómagam tapasztalata is ez, hisz a hideg-majdhogynem télies Október (annak is a vége) jó eséllyel hoz enyhe telet (télelõt), és a meleg hosszú õszt gyakran követi hideg tél.(télelõ).
Ebbõl ugyan nem szabad általánosítani, ez egy megfigyelés, és nem minden esetre igaz, csak gyakoriság, ebben kereshetõ a makroszinpotikus helyzetek periodicitása (havi, esetleg többhavi meridionális-zonális ciklusok).
Jórészt a népi és meteorológiai megfigyelésekbõl eredeztethetõ, hogy a hosszú-meleg õsz (Október) nagyobb számban jelenthet az átlagnál hidegebb teleket, fõleg November-Decemberre igaz ez.
Jómagam tapasztalata is ez, hisz a hideg-majdhogynem télies Október (annak is a vége) jó eséllyel hoz enyhe telet (télelõt), és a meleg hosszú õszt gyakran követi hideg tél.(télelõ).
Ebbõl ugyan nem szabad általánosítani, ez egy megfigyelés, és nem minden esetre igaz, csak gyakoriság, ebben kereshetõ a makroszinpotikus helyzetek periodicitása (havi, esetleg többhavi meridionális-zonális ciklusok).
Snowhunter!
Hogy érted azt hogy a hosszú, meleg október jó a tél szempontjából? (a naplóban említetted) Hõmérsékletileg, vagy úgy cakk-pakk? Esetleg van valami stat. erre vonatkozóan?
Egyébként gondolom hogy a hosszú ideig halmozódó hideg levegõ lehet az oka.
Hogy érted azt hogy a hosszú, meleg október jó a tél szempontjából? (a naplóban említetted) Hõmérsékletileg, vagy úgy cakk-pakk? Esetleg van valami stat. erre vonatkozóan?
Egyébként gondolom hogy a hosszú ideig halmozódó hideg levegõ lehet az oka.
2003 október 23-án éjjel annyi hó esett az Északi-középhegységben mint egy átlagos téli hóeséskor. A friss hó mennyiségét Bánkúton azt hiszem egy orosz hóvastagságmérõvel mérte meg egy ottani ember és 13 cm volt. Éjjel -8 fokig ment le a T és még sarki fényt is láttunk. Igaz ez utóbbiak már 24-én voltak. Nagyon szép volt. Most viszont nagyon érdekes megint a nyomáshelyzetek Eu-ban. Két nagy anticiklon tulajdonképpen hol összeér, hol nem és az erõs ciklonok melyek északnyugat felöl jönnek (izlandi depressió) kettávágják az AC hidat, mely késõbb megint összezárul és mediterrán ciklonként a mindig nálunk kötnek ki. Ez volt augban is végig. Amíg ez nem változik, nem jön meg az igazi õsz és aztán a tél)
Ígértem a múltkor, hogy utánanézek a Mályiban történt havazások mm csapadék/cm hó viszonyát illetõen.
Sajna csak 2003 óta tudok összevetéssel szolgálni. így is majd 30 havazást vettem górcsõ alá, azokat amelyek legalább 0,5-1cm-t hoztak össze.
Azaz nálam átlagban 1mm hóban leérkezõ csapadék 1,4cm havat jelent átlagban (1:1,4)
A hófúvások átlagban 1:2 arányt hoznak, a havazások jó része 1:1-1,2 arányú, az erõsen vizes havak esetében van ritkán fordított arány, ám összeségében a gyakorlat is mutatja a nagy átlagban használható az 1:1 (mm:cm) formulát
Sajna csak 2003 óta tudok összevetéssel szolgálni. így is majd 30 havazást vettem górcsõ alá, azokat amelyek legalább 0,5-1cm-t hoztak össze.
Azaz nálam átlagban 1mm hóban leérkezõ csapadék 1,4cm havat jelent átlagban (1:1,4)
A hófúvások átlagban 1:2 arányt hoznak, a havazások jó része 1:1-1,2 arányú, az erõsen vizes havak esetében van ritkán fordított arány, ám összeségében a gyakorlat is mutatja a nagy átlagban használható az 1:1 (mm:cm) formulát
ez igaz, kuzmi de az emberek mindig többre vágynak, 50 év múlva meg már lehet h. ez emberek a hosszútávú alatt majd a fél éves prognózist fogják érteni.
Én sem szeretem amúgy, ha valaki lelövi elõttem a poént, de okt. 1-én sárvárra kéktúrázni megyek, okt. 8-án Lentibe tájékozódásira, 15-én meg kerékpártúrázni Répceszentgyörgyre. engem most csak ezért érdekel.
Hó meg akkor esik amikor akar, engem nem érdekel, de minél késõbb, nnál nagyobb legyen! Nekem ez a kérésem. Most jan. 24-ig it kábé 0,79 cm hó esett, ami nem olvadt el utána meg 3 nap alatt annyi, amennyi utoljára nyolcéves koromban (199 esett (egy rajzdobozt simán be lehetett állítani egy úton levõ hó-nyomvályúra takarítás elõtt).
Én sem szeretem amúgy, ha valaki lelövi elõttem a poént, de okt. 1-én sárvárra kéktúrázni megyek, okt. 8-án Lentibe tájékozódásira, 15-én meg kerékpártúrázni Répceszentgyörgyre. engem most csak ezért érdekel.
Hó meg akkor esik amikor akar, engem nem érdekel, de minél késõbb, nnál nagyobb legyen! Nekem ez a kérésem. Most jan. 24-ig it kábé 0,79 cm hó esett, ami nem olvadt el utána meg 3 nap alatt annyi, amennyi utoljára nyolcéves koromban (199 esett (egy rajzdobozt simán be lehetett állítani egy úton levõ hó-nyomvályúra takarítás elõtt).