Kérdések és válaszok

Nekem már csak az a "tippem", hogy Ac un. Magasság szerint lehet Ac is nem?

Igen, a magasságot már belõttük. Eszerint csak Sc vagy Cu lehetne. Egyelõre, amíg nem jön egy bombabiztos válasz, addig tartom magam a 12086-os kommentemhez.

Én láttam is, magassága nagyjából a Cu-k magasságában volt.
Ac len már csak azért sem lehet szerintem, mert az tipikusan HF utáni felhõfajta, most meg HF elõtt vagyunk

Jaaaa, ok.
Ehhez már nem értek, fejtsétek meg.

Hmm, fibratus pedig csak Cc és Ci esetén lehet. Amit én a képen látok felhõt, azok mind egy irányba "haladnak", persze nem sok felhõ van. A helyszínt nem tudtam, most már tudom. Cu-hoz valóban nem "rendelhetõ" lenticularis. De Flo oda is tette a jelet. A közel- és távoliság lehet optikai csalódás is. De ezeket nem piszkálódásképp, vagy más rosszból írom, csak próbálom én is összeszedni a tényeket. Mindenesetre fura felhõk.

Szerintem inkább fibratus. A radiatos felhõtípus megjelénsekor szinte az összes felhõ felveszi ezt a "fomát", míg a fibratus csak egy-egy különállõ felhõnél jelenik meg. Legalábbis én így tudom. Fib kis területen, rad nagy területen. Egyébként szerintem is furcsa felhõk, az biztos,. De majd valaki megmondja... Annyi biztos hogy a magassági szélnek köze van a dologhoz.
Lehet hogy nagy hülyeség... Börzsöny környékén nem alakulhatott ki valami igen ritka lenticularis? Bár nem valószínû hogy Cu felõzethez lenticularis "rendelhetõ". De ki tudja, van egy pici Ac beütése a "közel" lévõ felhõnek(ami még "nem alakult át lenticularissá")

tjanos88: akkor várunk, hátha megnézi valaki

Abszolút kezdõként valamiféle radiatus beütése is lehet. Az pedig alacsony szinten csak Sc és Cu esetén van. De Cu-ra nem gondolnék, inkább Sc lehet. Lehet, hogy lenticularis volt, csak elkezdett gomolyosodni ( ha létezik ilyen ). Ez alapján castellanus beütése is lehetséges. Én azt mondanám, hogy Sc cas. Ott kezd el szürkülni, ahol gomolyosodik is, a fehér részek lehetnek a lenticularis volta miatt. Majd jön egy profi és remélem felismeri pontosan, nekem ehhez még sokat kell tanulni. (Elõre is elnézést kérek ha sok rosszat mondtam.)

Cumulus lenticularis

Ez miféle felhõ lehet?

Link

Ac len-re hasonlít, de tuti nem az. Alacsonyabban van, mint Ac-k szoktak. Formája sem egészen olyan.

Bezony le! Még csapadék se kell hozzá, a lényeg, hogy erõs feláramlás legyen alacsonyszinten és markáns konvergencia. Esetleg középszinten erõs pozitív örvényesség! Elengedhetetlen a rendkívül nedves légkör is.

Bár nedves légkörben, erõs talajközeli feláramlással ritka az olyan felhõ, ahol nem lenne csapadék..., de elvileg nem feltétele a tubának vagy tornádónak....

Köszönöm szépen a választ, akkor rendben vagyok.

Véleményem egyértelmû:
Lell a felhõtípus, ez a hivatalos.

Hello!Nem-mezo tuba lejöhet sima záportömbbõl is,ha adottak a körülmények?Elõre is köszi!

Most nem tudom, hogy ki-kit ért félre, de str=stratiformis (felhõtípus), St=Stratus(felhõfaj). Sc-t én is tudom, hogy mi. A mam egy járulékos alakzat.

Ebben nem vagyok biztos. . .De hogy a str-t el lehet hagyni az biztos, mert az Sc már megnevezi a felhõtípust,Stratocumulus,azaz alacsonyszintû réteges gomolyfelhõ.A mam pedig a megjelenési formáját,alcsoportját.

Köszönöm. De akkor ez is helytelen? Link

Söt eleve helytelen úgy.

Az "Sc mam" az elég.Mert az már egyértelmûvé teszi a dolgot,az str elhagyható!

Tudna valaki erre választ adni? 12064 Lehet, hogy már megválaszoltam a zárójeles mondatomban, akkor csak egy megerõsítést kérnék. Köszönöm.

Sziasztok! Már viszonylag régen nem küldtem be észlelést. Most viszont szomorúan tapasztaltam, hogy ha csak csapadékadatokat rögzítek, akkor azok nem jelennek meg a naplóban. A napi adataim között ott vannak, de a havi összesítés grafikonjában sem látszanak. Miért? Elrontottam volna vmit?

Tééényleg, van archívum is Köszi

Tegnap történt. Bp. utolsó pillanata. Link

Az OMSZ honlapjának összeomlása óta csak nekem tûnt fel hogy eltûnt a radarképrõl Budapest határvonala?! Vagy nem tûnt fel hogy már régen vagy egyáltalán nem volt?!

Kösz! Most már ezt is tudom.

Köszönöm,tehát,ha a széliránynál a változó-t jelölöm be,akkor olvasható ez a rövidítés.Rájöhettem volna

Variable.

Az a változó irányú szelet jelöli. Hogy minek a rövidítése pontosan nem tudom, hülyeséget meg nem akarok írni.

Szeretném kérdezni,hogy észlelésnél a szél erõsségénél mit jelent a: "VRB"?

Minden felhõt kötelezõ típus szerint is besorolni, vagy ki lehet hagyni a típust és csak altípussal jellemezni? Pl: "Sc str mam" vagy van "Sc mam" is? (Saját véleményem, hogy kell a típus.)

Gondolni gondoltam rá, csak furcsa, hogy éjszaka, de legalábbis napnyugta után/napkelte elõtt csak 1-2 az eltérés... Vagyis itt az van, hogy magas RH-nál nem csal a mûszerem(50% felett elég pontos!), viszont 50% alatt már nehezen békülök ki vele... Pl. eddigi legalacsonyabb RH amit mértem vele az 29%(06.20.), miközben ezen a napon a környékbeli észlelések alapján az RH 40 alá sem nagyon ment... Na akkor azért már nem valószínû, hogy éjszaka nincsen befolyásolva a mérés, nappal meg igen...

Orosháza-Gyopárosfürdõn is elég érdekes helyen van a klímaállomás. Van egy tav a fürdõ mellett. Oda benyúlik egy kis félsziget és ott vannak elhelyezve az eszközök. 3 oldalról víz veszi körül, néhány méterre vannak csupán a "habok". Ha van páratartalom mérés, akkor nem a legoptimálisabb a pozíció, sõt azt hiszem, még a hõmérsékletek alakulásába is beleszólnak ezek a körülmények.

Arra még nem gondoltál, hogy azért van eltérés az Rh-ban a többi észlelõhöz képest, mert más környezetben, más fekvésben, más terepponton méred Te és más helyen õk?
Kanizsán patakpart, bozót, "nádas", erdõ, hatalmas fák között nyilván magasabb Rh-t mérnek, mint pl. itt nálam, vagy egy nyiltabb terepen, vagy dombon, vagy házak között!
Ahogy a hõmérséklet mérésében is 20 méterrel arrébb már nem azt mérnéd, mint ahol most méred, igy az Rh is változik!
Kanizsán az éjjel 96 %-os Rh volt a legmagasabb, Pécsen meg 73 % ! !
Nemazért mert itt nedvesebb levegõ volt, vagy mert ide óceáni légtömegek jönnek, hanem mert egyik fagyzug másik meg domb!
Biztos, hogy a környezetben is lehetne mérni mindenfélefajta Rh-t, fekvéstõl függõen!

Ja. RH-nál pl. 5 eltérés az még simán belefár szerintem, de az enyém néha már a 10-et is meghaladja...
Nem akarok hülyeséget írni, de hõmérõházban a T és RH mérõ ugye egymás mellett van(mechanikusra gondolok). Digitálisnál T, RH együtt van. Nem? Ja és alátétes árnyékolónál meg nem igazán használunk mechanikus mûszert, így a T, RH mérés digitálisan egy azon helyen történik. De lehet hogy ez most nagy hülyeség amit írtam.
A lényeg: a hõmérsékletet és a páratartalamat is 2m magasan, hõmérõházban kell(ene) mérni. Vagyis a T és RH mérés feltételei megegyeznek.

Én is úgy sejtem, hogy ha a hõmérõházikóban egy helyen volt, akkor itt is egy helyen kell lennie, hisz a mérési körülményeknek nem lenne szabad változniuk!

Na, ez jó kérdés. Míg hõmérõházat használtak, egy helyen volt. Hogy a mostani árnyékolóban együtt van-e a 2 szenzor, csak sejtem, de nem tudom. Pitom, Ferenc, Gordonka, aki hirtelen eszembe jutott, hogy talán tudnák a választ.

Úgyérted, a többi észlelõhöz képest mérsz Te kevesebb vagy több Rh-t azonos idõpontban?

Juj hülyén kérdeztem, látszik már késõ este volt
Szóval a hivatalos mérõállomásokon van-e egy helyen a hõmérõ és az Rh mérõ?
Az új típusu, tányéras árnyékolónál pl. a tányérok alatt van az Rh-mérõ?

Viszont az már mûszerhiba hogyha alcsony páratartlomnál jóval kevesebbet mutat pl. a többi észleléshez viszonyítva. Nekem pl. a mûszerem 40% RH alatt már igencsak csal lefelé, kb. 7-8 az eltérés a környékbeliekhez képest, de van úgy hogy "õk" még 45-öt mérnek míg én csak 33-at... Sajnos ez nem mûszerhiba szerintem hanem típus... Bár nem tudom. Ezért nem fogom visszacserélni...

A pontos méréshez egy helyen érdemes tartani a hõmérõt és a páratartalommérõt.

Az természetes, hogy ha emelkedik a hõmérséklet, csökken a relatív páratartalom, hisz a melegebb levegõ több vízgõzt tud "befogadni" a telített (100%) értékhez képest.

Feltételezve azt, hogy a levegõ nedvességtartalma nem változik, talán a harmatpont kiszámítása és annak figyelése lehet a megoldás, a rosszul árnyékolt, a valóságosnál többet mérõ hõmérõ kiderítésére.

Természetesen összhangban van az Rh és a hõmérséklet, ez a definícióból következik. Mindenképp jó, ha egy helyen van a hõmérõvel, hisz így tudsz pont azon a hõmérsékleten, páratartalmat mérni. 2 méterrel arrébb, már biztos, hogy nem tizedre ugyanannyi a T, így az már nem azon a pontos T-n mért páratartalom lenne.

Köszönöm!
Akkor tehát, ha van egy állomásom, és azt gyanítom, hogy túl magasat mér, viszont amikor 1-2 fokkal magasabb T-t mér napos derült idõben, de az Rh követi a T-t, vagyis ahogy megy fel a T, úgy csökken az Rh, az nem jelenti azt, hogy jól mér a mérõ!?
Mert ha rossz az árnyékolása, akkor a rosszul árnyékolt mérõ nemcsak magasabb T-t, de alacsonyabb Rh-t is mér akkor!
Mert próbáltam az Rh-ból következtetni, hogy jól mér-e vagy rosszul, de ahogy megy fel a T, úgy megy le az Rh is, akkor vagy rossz az árnyékolás mindkettõnek, vagy jól mérünk, mert a T és az Rh változása összhangban van!
Vagyis, hogy egy helyen van-e, egy árnyékolási ponton van-e a hõmérõ és az Rh-mérõ is, az lenne még a kérdésem!

Természetesen igen, árnyékban.

A relatív páratartalom meghatározása:
A levegõ relatív páratartalma azt az értéket fejezi ki, hogy a levegõben levõ vízgõztartalom hány százaléka annak a maximális vízgõztartalomnak, amelyet a levegõ az adott hõmérsékleten befogadhat.

Tehát a RH a hõmérséklettõl is függ.

Tegyél ki próbából a napra egy digitális T-RH mérõt. Tuti, hogy egy idõ után a páratartalmat nem fog mérni, mert az alsó méréshatár alá megy az így mért érték.

Az lenne a kérdésem, hogy a páratartalom mérése hogyan történik?
Úgyértem, a hõmérsékletmérés árnyékban van, az Rh mérés is?
Köszönöm!

OK, köszi! Várom a választ az illetékestõl. Szerintem akár ide is írhatja, legalább mindenki tanulhat belõle, mit nem szabad csinálni...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#6085 - 2008-07-15 13:14:06)

Üdv!
Mivel házon és adminon kívül voltam akkor, így utánanézek konkrétan a dolognak.De a fórumot ne terheljük feleslegesen ezzel, így a válasz majd priviben megy, és ezt is átrakom a Kérdések, válaszokba.A korábbi e téma körül forgó beírások csak a met. társalgó jellegére és a többi kapcsolódó funkciójára való figyelem felhívás, emlékeztetés miatt marad most itt.Hiszen ez sem épp meteorológiai téma.
Legközelebb érdemesebb a kérdéseket közvetlen feltenni, legjobb ha a Gépháznak mail-t küldesz vagy privit a gondoddal kapcsolatban.Biztosan kapsz rá érdemi választ.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#6074 - 2008-07-15 12:34:33)

Hello LAM!

Tegnap este inkább hagytam a dolgot, mert kicsit már kezdett bennem felmenni a pumpa, mostanra kialudtam magam és nyugodt hangnemben szeretnék feltenni pár kérdést és választ kapni azokra. Nem feltétlen tõled, hanem attól a moderátortól, aki néhány másodperc elteltével fogta a (#93103 - 2008-07-14 20:56:47)-es hozzászólásomat a zivatarlesenben és salátának ítélte meg. (Annyi idõ alatt szerintem el sem lehetett olvasni az 5 összetett mondatból álló beírást, nemhogy mérlegelni, hogy odavaló-e.)

Az imént részletesen átolvastam a Metnet-szabályzatot és a moderálási elveket, de nem tudtam eldönteni, miben sértettem meg a rendet. Azt szeretném kérni, hogy mondjátok meg, hogy mit csináltam rosszul? Az égvilágon senkit nem bántottam meg, úgy gondoltam, a beírás témája, stílusa, idõbelisége és talán még szakmaisága is megfelelt az elvárásoknak, ezért választottam azt a topic-ot és nem a visszatekintõt, vagy a társalgót. És nem pedig azért, mert ez a legfelsõ a fórumlistán...
Már tegnap is írtam, ennél sokkal szakmaibban nem tudok hozzászólni a témához és hogy õszinték legyünk, elég kevesen vannak itt, akik ennél bonyolultabb és magasabb röptû elemzéseket írnak. (Ez most nagyképûen hangzik, nem ez a célom, értse mindenki úgy, ahogy akarja.)

Mivel már azóta sok beírás született, felidézném, mi miatt tépem a számat. Ezt írtam tegnap este, kb. 30 perccel az esemény után lehetett:
"Micsoda világ lehetett a délkeleti ficakban, a Maros-mentén! Nagylak-Mezõhegyes-Battonya térsége kapta a rendszer leghevesebb zivatarját a radar alapján. A szerb radar is brutál, 65-70dbz körül volt a cella, hatalmas jégesõ lehetett belõle! A csúnya bow echo-féleség mélyen Szerbiából indult...
Sanszos, hogy tornádó is lehetett benne, ajánlom mindenkinek a 20 órás szerb radarképet! Egyébként az itteni zivatarban is, idõnként nagyon alacsony volt a felhõalap..."

Úgy érzem, a #6070-es LAM hozzászólás elsõ pár mondatának is megfeleltem, bár lehet tévedek... Szóval továbbra sem értem a dolgot.

Elnézést kérek a többiektõl ezért a közjátékért. A modik pedig ne értsék félre, nem akarom itt kelteni a hangulatot, csak tényleg szeretném megtudni, hogy hibáztam-e.

Ilyesmire gondoltam,köszönöm a táblázatot Ervin.

Azok a synop kódok a különbözõ idõjárási jelenségekre! Pl. köd, zivatar, záporesõ, stb. Olyasmi mint ez, csak "nálunk" nincs részletezve, mint itt: Link

Köszönöm! A jelenségeknél lévõ zöld pont(ok) mit jelentenek? A jelenségek ikonmagyarázatai valahol megtalálhatók, vagy azzal nem kell foglalkozni?