2025. március 06., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#3998
A NASA szerint az Antarktisz is elkezdett melegedni:
Link
#3997
Persze lehet statisztikát csinálni, hogy mikor volt az elsõ szupercela, csak nem sok értelme van. Hasonlóan, mint amikor az elsõ vagy utolsó fagyról készült statisztikával próbál valaki valamit bizonyítani.
Miért is nem lehet?
1.: Ritka esemény
2.: Véletlenszerûen fordul elõ
3.: túl kevés a mérõhely
(pl ha az összes fõaállomás adatát vizsgálom, akkor kiderül mondjuk, hogy az utolsó fagy m.o-on május 5-én van átlagban. Aztán behoznak egy új állomást, ami völgyben van, erre kiderül, hogy átlagosan május 10-én, aztán hozzávesznek még 20 állomást és lesz május 20-án.
Ugyanígy a szupercella vagy a heves jégesõ esetében a kiváltó okok annyira összetettek, az együttállások annyira ritkák, hogy az eloszlásból nem nagyon lehet semmi jogos következtetést levonni
#3996
Májusban minden évben van "diónyi" jég szerintem. Ilyenkor a legjobbak a feltételek hozzá. Na meg persze a június se kutyanevet De, télen nem csak graupel esik hanem jég is. Nézd csak vissza az archivumot. Na ezek idõbeli eloszlása meg aztán tényleg nem jelent semmit, max csak annyit hogy utólag tudható hogy akkor egy olyan idõjárási helyzet állt fent (tavasz a télbennevet ) ami megengedte a jégesõ kialakulását. Ennek aztán statisztikai szempontból nem sok értelme van. Értsd, mivel bármikor elõfordulhat az évben nincs értelme elsõzni mert évszakos jelentõsége nincs. Nem látsz sehol a statisztikában elsõ zivataros napot sem, persze érdekességként meg lehet említve. A havas napnak már annál inkább van értelme, mert az azért nemigen fordul elõ júliusban.
#3995
Ezek szerint a meteorológiában nincs olyan fogalom hogy heves zivatar?
A graupel az nem heves,és ahogy Te is irtad,az az alacsonyan lévõ fagyhatár miatt van,mert nem tud elolvadni a jég lefelé esve,de a diónyi jeget talán lehet heves kategóriába sorolni,persze hogy mekkora egy dió az is kérdés,vagy ha nem diónyi de olyan sürün hullik hogy nem látni tõle az is heves,persze hogy tág fogalom a heves (ha nincs jég de van F3-as tornádó az is heves)...
Azért kérdeztem mert azt hittem vannak adatok arról hogy 20-30-40 ével ezelõtt május elsõ napjaiban diónyi jég (nem kisdió hanem nagydiónevet ) mennyire fordult elõ vagy ez ritkaságszámba megy-e??
#3994
"Pedig tök egyszerût kérdeztem..."

Apriori gondolat... - Te még biztos nem vagy megfertõzve:-)
Link
#3993
Azért nincs ilyenrõl adat mert teljesen értelmetlen. Tegnap (ill manevet ) megpróbáltam elmagyarázni, ezek szerint sikertelenül.
Flooka, mi az hogy heves?
#3992
Természet Világa ehavi számában van egy cikk a tavaly aug. 20. kapcsán a heves zivatarokról, ott május és június hónapok szerepelnek, mint hazánkban jellemzõ idõszak a heves multicellás zivatarok, szupercellák szokványos "ideje".
#3991
Persze azt olvastam hogy mit írtál, de korábbi idõbõl sajnos nem tudok adatott.
#3990
#3982. - Floo (Becsehely)
"Nem az elmúlt 5-10 évre gondolok,hanem elõtte korábbról ?" nevet
#3989
Inkább úgy hogy a vegetációs idõszak kezdete utáni, az elsõ hevesebb, károkat okozó zivatar. Pl 2005 április 18-án a Mátrában. De én emlékszem 2001-ben április 10-15 között igen heves esemény sorozatra sok-sok zivi nagy mennyiségû esõvel több helyen az országban.
#3988
Feltehetem úgy is a kérdést hogy mikor szokott lenni statisztikailag a legkorábbi heves,károkat produkáló zivatar,nem arra gondoltam hogy mikor dörren 2-t februárban vagy januárba...
Pedig tök egyszerût kérdeztem...
#3987
Szertintem még a mélyhûtõben is melegük lesz nekik...
#3986
Most van a Fagyos Szentek hétvégéje........
#3985
SC bárhol, bármikor. Csak legyenek kedvezõek a feltételek. Ezért nincs értelme a kérdésnek. Lehet akár december 29-én is, és január 3-án is. Na most akkor melyik a korábbi?! 5 nap a differencia. Az meg egyenesen természetes hogy ha pl. február végén zivatar alakul ki, akkor gyakorlatilag elkerülhetetlen a szilárd halmazállapotú csapadék (jég, graupel stb).
Még mielõtt a belekötés tipikus esete állna fentnevet, nincs éles határ a "diónyi" és "borsónyi" jég között, ugyanúgy mint a kisbolygó és a meteoroid között sincs. A "heves" és a "tönkrever" eléggé szubjektív.
#3984
Tényleg az volt a legkorábbi szupercella mostanában, de az nem pusztított itt csak villámlott és szakadt belõle az esõ(még).
#3983
Szerintem a Te januári szupercellád! :-) Volt az idén, vagy tévedek? Csak lehet, olyan helyeken vonult el, ahol nem volt mit pusztítson!
#3982
Van feljegyzés arról vajon mikor szokott lenni a legelsõ nagyon heves zivatar az országban??
Nem az elmúlt 5-10 évre gondolok,hanem elõtte korábbról ?
A kecskeméti pusztitásra gondolok,azon gondolkodtam mennyire gyakori hogy május 5-én tönkrever egy szupercella diónyi jéggel egy fél várost????
#3980
Naponta öntöztem nevet
#3979
Remélem nem most látott elõször vizet azóta hogy elültetted nevet
#3978
Hiányoltam?
Nem emléxem rá,de ez több mint szeszélyes nevet
#3977
A múltkor hiányoltad a szeszélyes idõt, hát most itt van.
#3976
Ez így van. Nagyon kellett már a csapadék, a kivit jól megöntözte.
#3975
Hát ez nem semmi!
1,5 hónapig egy deka esõ sem esik,aztán utána szétfagy 2-3 megyényi terület,rá pár napra pedig szétver "mindent" a jég....
#3974
Az azonnali cselekvés szükségességét legalább megemlítik...
#3973
Akkor ez egy kifejezetten "light" állásfoglalás.
Link
#3972
A hamarosan nyilvánosságra hozandó klímajelentés hangvétele várhatóan igen drámaira sikerült. Eddig arról volt szó, hogy ha a következõ 10 évben nem vesz 180 fokos fordulatot a klímagáz-kibocsátás és a környezetszennyezés, akkor klímakatasztrófa következik be. Az aktuális, végleges szövegezés szerint a klímakatasztrófa biztosan, nagyon hamar és visszafordíthatatlanul bekövetkezik, ha nem teszünk AZONNALI, DRASZTIKUS lépéseket a klímakárosító tényezõk ellen. Hm, elgondolkodtató... fõleg annak fényében, hogy gondolom a szöveget még egy kicsit enyhítették is a "nagyhatalmak" kívánságára. Mi lehetett az eredetiben?...
#3971
Naaa azé ez nem tavasz óta tart,illetve már sok tavasz óta nevet
#3970
Egyetlen tavasz nem egészen így aránylik a 30 éves intervallumhoz. nevet
#3969
Akkor ha van egy focimeccs és a 40. percben vezet a Barcelona BL döntön a Milan ellen 7:0-ra,a Milanból kiállitottak 2 ember,akkor várhatóan megnyeri a Barcelona a meccset,mégha nem is telt le a 90 perc?? nevet
#3968
"Éghajlatváltozás alatt egy terület vagy földrajzi pont meteorológiai paramétereinek hosszabb idõintervallum alatt számított (megállapodás szerint 30 év) statisztikai jellemzõinek megváltozását értjük." Link
#3967
Belegondoltatok-e,hogy az áprilisi-májusi fagyok számos hely téli abszolút minimumait tulszárnyalták??
Hogy negyven napja nem volt számottevö csapadék országos szinten a hagyományosan (akár napi többszöri csapadékkal) szeszélyesnek tartott áprilisban? (ráadásul a 1,5 hónappal ezelõtt néhány hétig tartó csapadékos periódus elõtt szintén nagyon sokáig száraz idõ volt)
Hogy március közepén egy fél éven át tartó zonális periódus ért véget pontosan olyankor,amikor évszakosan inkább erösödnie kellett volna??
Hogy az áprilisi szokatlanul magas nappali hömérsékletekhez szokatlanul alacsony éjszakaiak párosultak,gyakran megközelítve a fagypontot és a napi höingás rekordját??
Hogy a két,rekordokat hozó északkeleti fagyhullám között rekordközeli T max-okat produkáltunk?
Ezek után a megelõzõ hónapok anomáliáit már fel se idézzük....
Több mint erõs az éghajlatváltozás gyanuja!
#3966
Érdekes:
Link
"A NASA kutatója, Jonathan Lake megállapította, hogy a Mars a hetvenes évek óta 0,5 fokot melegedett, ami azt jelenti, hogy a bolygó klímája hasonló ütemben változik, mint a Földé."
#3965
150xvidám
#3964
vidámvidámvidám
#3963
Hát errefelé a rendszerváltás óta a keresztény hit megismerését favorizálják leginkább, de lassan ez is kezd olyan formát ölteni mint anno az "átkosban" a kötelezõ orosz tanítás amit azokban az idõkben sokan akár nyolc évig is "tanultak" oszt el is felejtették...
de akit érdekel, van elég irodalom - én elõször Az öt világvallás c. könyvet olvastam szinte gyerekfejjel, abban szinte minden benne van (bár én mindig is a taoista ill. buddhista filozófia felé hajlottam kölökkorom óta - mert alapvetõen a természetet és az élet szentségét tisztelik)... még az jutott eszembe, Assisi Szent Ferenc is társalgott az állatokkal és a Természettel, sõt himnuszokat is írt hozzájuk nevet
#3962
Bocs hogy belekotyogok - rengeteg témához viszket a hozzászólhatnékom, annyi érdekes dolgot dobtatok fel - csak az édesviz-forráshoz szolnék ami közvetve kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz na szal lassan húsz éve folynak kísérletek a sarkköri vizekrõl leszakadó jéghegyek elvontatásáról a szükséges helyszinekre... ha már globális felmelegedés van kialakulóban megpróbálják a "negativ hatásokat" felhasználni de még mindíg a szállítással és feldolgozással kínlódnak mer elolvad a büdös jéghegy javarésze mire odajut ahova köll - de mostanában úgy gondolják, hogy böhöm héliumos léghajókkal kb 200 km/h sebességgel vinnék a helyszinre és az nem is olyan kivihetetlen (gondoljatok a kõolajat vagy földgázt szállító tankerekre - léghajók meg sokkal olcsóbbak és gyorsabbak, alig szennyezik a környezetet és ha ezeket sikerülne jó hatásfokú napelemes energiaellátással hajtott elektromotorokkal üzemeltetni még olcsóbb lenne)... kölökkoromban (kb. a 60-as évek közepéig) amikor a hûtõgép ritkaságnak számított, még Pesten is lovaskocsi hordta szét a jeget a városban... az ember nem hagyja magát, harcol a természettel, bár jó lenne inkább békét kötni mert így valamelyik hadviselõ fél elpusztul ebben az ádáz harcban szomoru
#3961
Pár helyen csinálnak olyan vízvisszaforgató berendezést is, ahol pl. a mosogatáskor, fürdéskor elhasznált vízzel öblítik le a klotyót (van rá tartály, abból a megszokott úton jut a klotyóba). Mondjuk ez saját kúttal bíró tanyákon van, legalábbis, amelyikekrõl hallottam.
Kíváncsi vagyok a fotókra! (meg a hülye cseresznyékre is :-)
#3960
Még nincs fotó, de mivel holnap Floonak hülye cseresznyéket kell fotóznom, (ezért felhívott az elöbb) lefényképezem azt is. Egyébként esõ nélkül is hasznosítottam a víztároló kapacitásból, mert a hat hetenkénti akvárium takarításból eddig kihajított 250 liter víz van benne, illetve annyi már nincs, mert kaptak a növények belõle.
#3959
Az iskolákban sem tanítanak semmit az iszlámról (melyik vallásról tanítanak egyáltalán, mit tudhatunk meg a budhizmusról, a taoizmusról, a zsidó vallásról, vagy a kereszténységrõl?). Pedig a hatása jócskán benne van az európai kultúrában is (építészet, mezõgazdaság, tisztálkodás stb.). Azok a muszlimok, akiket ismerek, feltûnõen a legszelídebb emberek közé tartoznak, akikkel valaha találkoztam. Szerintem is hiba lenne általánosítani. Itt is egyes emberekrõl, az egyének cselekvéseirõl van szó.
#3958
Link
Felrakták az origo-ra a Természet Világa áprilisi számában lévõ cikket Jánosi Imre tollából az energiagazdálkodással kapcsolatban.
Ha meg Term.Vil., akkor még egy másik cikket is ajánlok, Czelnai tollából:
Link
#3957
Húha, vallástörténet és témaköre (egyébként egyetértek Gáborral) ebben a fórumban ?
Egébként az iszlám nagyon nincs megismerés alatt a mi nyugati világunkban, ebbõl eredõek a félreértések-elõítéletek, illetõleg a Korán "túlfejlettssége" (emiatt ezer féleképpen megmagyarázva) az, ami miatt olyan sokrétû, és rétegzett.
#3956
De idétlenül hangzik nekem ez a "természetbarát vallás" szókapcsolat. nevet De hagyjuk a témát, mert Gépház Apó valóban a kertek alatt. nevet
#3955
NEKEM semmi bajom az iszlámmal :-) A Korán pl. nagyon is érdekes olvasmány.
Sajnos azonban tök mindegy, milyen nem természetközeli alapon nyugvó vallás (értsd: egy elérhetetlen távolban lakó isten a hit célja, aki nem az élet kézzelfogható része, hanem valami "magasabb" síkon létezõ valami; míg az animista vallások az utolsó fûszálig mindenben tisztelni valót látnak) kerül egy elgyötört népcsoport könnyen befolyásolható, ha célt adnak neki, reményt, hogy majd azon a magasabb létsíkon rohadt jó lesz nekik...
Ha jól megnézed, a monoteista vallások nem igazán természetbarát vallások...
Az, hogy Afrikában most az iszlám hódít, az részben a nyomornak, részben a korábbi gyarmatosítók által behurcolt kereszténységben való csalódásnak köszönhetõ. Évekkel ezelõtt volt róla cikk talán a Históriában, de nem biztos, hogy jól emlékszem.
#3954
Errõl is van fotód? Kíváncsi vagyok, és ismét csak gratulálok a fejlesztéshez!
Már csak csapadék kellene hozzá... :-(
#3953
Gépház Apó színre lép és jaj nektek! nevet
A lényeg, hogy a házunk elött ma készült el a 400 l csapadékvíz tárolására és a kert öntözésére alkalmas víztároló projectem. Néhány szomszéd furán nézett rám, amikor csákányoltam és esõcsatornát flexeltem, de aki kérdezett, annak válaszoltam. nevet
#3952
OK, csak az iszlám térhódítását a következõ mondattal rögtön a háborúkhoz kapcsoltad, legalábbis úgy volt értelmezhetõ. Sokan használják rendkívül szerencsétlenül az "iszlám szélsõséges" kifejezést is, és persze bántja a fülüket, ha az oklahomai robbantót vagy az IRA militaristáit keresztény szélsõségeseknek nevezzük, amely hasonlóan rossz és igazságtalan címkézés. Bocs az OFF-ért
#3951
Én a vallás térhódítására gondoltam kimondottan, elsõ lépésben ez váltja fel az animista hiteket, melyek arrafelé gyárilag honosak (voltak). Innen úgy lehet továbbvinni a dolgot, ahogy akarja az ember. Mindenestre buddhista terroristát még nem láttam...
Mellesleg megjegyzem, bár nem e fórumba tartozik, hogy maga az iszlám vallás csodálatos, csak azt se úgy adják elõ sokhelyütt, ahogy eredetileg kitalálták.
#3950
Az iszlamizálódnak és radikalizálódnak nem rokonértelmû szavak, bár sajnos gyakran így használják õket.
#3949
Keresztapám vízépítõ mérnök volt, sok évvel ezelõtt dolgozott Algériában, száraz területekre való öntözõrendszerek kiépítésében. De pl. vannak még magyar mérnökök, akik egyéb arab országokban foglalkoztak és foglalkoznak vízhálózatokkal, elsõsorban mezõgazdasági célokra létesített rendszerekkel. Nem szegény országokról van itt szó, hanem olajosokról, ahol állami pénzen amúgy "megmutatjuk a világnak" szintû honi zöldségtermesztést céloztak meg...
Persze, hogy vannak ma is vezetékek, amelyekkel a némi úri huncutságként létezõ üdülõvárosokat táplálnak vízzel. Ám most sem oda viszik a vizet, ahol a napi élethez lenne elengedhetetlen... De hát a világ igazságtalan... Most még viszonylag könnyedén nézzük innen Európából ezeket az eseményeket, vállat vonunk, stb. Mi lesz azonban akkor, ha az a pár csepp víz, ami ma még jut egyes régiókban, mondjuk, ami épp inni elég, hogy ne haljanak szomjan, szóval mi lesz, ha ez is elfogy? Konkrétan Afrikára gondolok, ahol már most is kritikus a helyzet. Pont ezek a régiók iszlamizálódnak leggyorsabban amúgy. A mostani lokális háborúk szépen kiterjednek majd... Azt meg már nem csak a CNN-en lehet majd látni, attól tartok. :-(

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-03-06 15:07:22

Kõszeg

20.4 °C

22505

RH: 27 | P: 1024.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136812

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.