Bioszféra

Nagyon szép képek. A párosan ellenfénye vagy volt, vagy nincs, de szín dinamikában lenyûgözõ!

6 óra után kitekertem a csati partra, ha már arra jártam, lõttem néhány képet.
Zsúfoltság: Link
Fodrozódás: Link
Káosz: Link
Teknõs: Link
Párosan: Link
Hullámzás: Link
Lilulás: Link
Elképesztõ dzsungel van kint, gyakorlatilag nincs út a két híd között, derékig érõ dzsumbujban tekertem, már ahol tudtam.

Nagyon jó kép és jó beszámoló, én mindig csendben olvasom jó és tartalmas írásaidat, és szerencsére még sosem unatkoztam rajtuk.

A rigó "buli" nálunk hajnaltól napestig folyik, a tetõn, istállón, fákon, bokrokon, szóval mindenütt nagy a hangzavar.
Aztán jönnek a "Mátyás madarak", akik hangos csattogásukkal még Cirmi cicámat is megkergetik párszor. Szóval itt is zajlik az állati élet.

Itt meg érdekesen viselkednek a növények. Az eddig eltûntnek vélt fáklyaliliom elõkerült. Általában három virágot hozott (legutóbb is, amikor a "fejét forgató" virágot lõttem, mely 90°-os szögváltoztatásokkal "forgolódott"). Most két virágot látni, de az egyik "kétfejû" virág (két virágcsúcs tekeredik spirálisan egy testben). A kornyadozó yucca-kupac is életre kelt, az eddig szokásos kettõvel szemben idén NÉGY központi szárat indított a bimbókkal. Megvadult a Természet (esetleg környezeti ártalom? a yucca is sárgult tavasszal)

Elszalasztottam egy érdekes videót A szomszéd ház tetején egy rigó fújta cifrázta nótáját a szokásos szárnymozdulatokkal, taglejtésekkel kísérve. Nem messze egy másik rigó hangja feleselt rá. Igyekeztek egymást "túlénekelni", amikor a megfigyelt rigó hirtelen felugrott, megperdült tengelye körül, függõlegesen felmeresztett faroktollakkal huppant vissza épp csak nem toppantott mérgesen. Elnémultak, egyik sem mukkant, de a megfigyelt rigó feszült tartásán messzirõl is érezhetõ volt az "Elhallgass mert odamegyek!" fenyegetõ hangulat. A "perdüléses-toppantós ijesztgetés" videózását kihagytam, sajnálom. Eszembe jutott az a makrovideó (régebben mutattam) melyen egy nagyobb hangya ijeszt meg egy kisebbet "toppantással"

A pókica tökkeresztespók, gyönyörû színei vannak! A fejtora narancsszínû, a segge meg ilyen szép élénk zöld. :-)
A minitigris meg tündérfalat!!!

Egy barátommal fenn voltunk ma a Bakonyban. CSodás volt, nagyon zsezseg az erdõ:
Link
Kis apollólepkével Dunát (Gaját, Gerencét, Cuhát, hogy pontos legyek :-)) lehet rekeszteni, a többi lepke mennyiségben eltörpült hozzá képest. Élmény volt még két aprócska tõ fehér madársisak, meg egy nagyon-nagyon rég nem látott kedves orchideám, a madárfészek. Láttunk szitakötõket is, egy hatalmas tócsában békakolónia élt (sárgahasú unka), a tócsa szélén nagyban ment a szex, néhány úszkált, a tócsa teli volt ebihallal, meg volt benne egy nagy petecsomó is. Volt még ugyanebben a tócsában egy kicsike vízisikló is (neki kész lakoma lehetett odalenn a sok ebihal). A cimbora megfogta a siklócskát, aki nagyon édes pofa volt, jó alaposan megcirógattam, a farka végével rátekeredett a kisujjamra, s nézegetett ahogy fogtam, cseppet se félt. :-) Volt még egy fürge gyík is, akit szintén elkapott a cimbora, gyönyörû volt õ is.
Viszont valami hihetetlen mennyiségû a kullancs, mondjuk benn is jártunk a dzsindzsásban, de akkor is, borzasztó sokat szedtem le a gatyám száráról...
A dombokon lévõ kaszálók, rétek varázslatosak, irgalmatlan sok a margaréta, harangvirág, meg minden virít. Odafenn jobbak lehettek az idei csapadékviszonyok, mint nálunk...
Képek:
Link

Nolinak:
Íme a neonzöld szövõmûvész: Link (Talán nem is virágpók..?)
A tegnapi, kerti képsorból kimaradt ez a komoly érdeklõdõ: Link (Csipiri nevû "anyatigrisünk" legfiatalabb sarja.)

A szövetszerkezetet tekintve nem aggódom, hiszen ugyanazt a struktúrát fejleszti ami az "igazi" felépüléséhez is szükséges, amitõl csirkemell a csirkemell. A felnõtt szervezetben az õssejtek és az elõd- (progenitor) sejtek a test javító mechanizmusaként szolgálnak a specializált sejteket felfrissítve, ugyanakkor a folyamatosan megújuló szerveknek - mint a vér, bõr vagy az emésztõrendszer szövetei - normális megújulásában is közremûködnek. Ergo nem csak csirkemell, lehet az libacomb vagy sertésdió. Szerintem csupán esztétikai és ízproblémákat okozhat. Külsõleg nem veszi fel a "klasszikus" formákat (vagy csak "plasztikai mûtéttel") de anyagában és szöveteiben azonosak. A "plasztikai mûtét" sem okoz nagy gondot, lásd a darált húspépbõl comb alakúra formált (panírozott) csirkefalatok mintájára formázva Az ízekkel lehet gond, mert nem veszi fel mindazt a növényi és szerves anyagot (kukacok) és mikroelemeket (földrõl felcsippentve hulladékot) amit a szabadon tenyésztett tyúkok. Nagyjából a ketreces "gyári" baromfitenyészettel lehet összemérni melynek húsa kifejezetten semleges vagy halízû a táp miatt. Ugyanakkor az õssejtes húsgyártás tûnik a "legehetõbb" fehérjeforrásnak a kínálatból. Ha lehet választani a termeszhangya-húskukac puding és a "lombikcsirkemell" között, azt vélem ez utóbbi nyerne. Vegyszeres kezelés mindkettõhöz szükséges, viszont "túlragozva", az élõállatokkal/zöldségekkel is sok vegyszert eszünk manapság. A génállományt illetõ felvetéseddel egyetértek, kár hozzányúlni az évmilliók alatt környezeti követelmények hatására kialakult stabil génállományhoz.
EMBER: az utópisztikus gondolatok egyes elemei máris megvalósultak gondoljunk Madách falanszter jelenetére - számokkal azonosított emberek munkáltatójuk által specializált feladatokat (székláb vagy autó futószalagon egyre megy) végeznek, bérük adószámukkal nyitott bankszámlára megy, betegellátásuk a TAJ szám alapján. Egy ember azonosítására manapság elég az adó- és TAJ számuk. Jó úton haladunk a Gattaca c. film és Aldous Huxley Szép új világ c. könyvében leírtak felé- a "lombikban eldöntik" a magzat életkilátásait, génállománya összetétele alapján "specializálhatóságát", jövendõ feladatkörét. Az egyén személyisége teljesen a magánéletébe szorul vissza. Mindkét történetben akadnak az elgépiesedett rendszer elleni "lázadók" akik egyénisége szétfeszíti a rendszer kereteit. A társadalom irányításhoz szükséges tervezhetõség miatt tartunk a "falanszter" felé, melyben mindenki képességeihez mérten rászabott feladatát elvégezve a magánéletében úgy "tombol" ahogy akar. Sajnos évezredek óta vannak jó elképzelések de kivitelezésük rendre eltorzul az emberi hatalomvágy és önzés miatt. Bolondos dolog, de a társadalmat csak idõs bölcs (épelméjû és egészséges) aszkéta módon élõ emberek irányíthatnák. A példaképként emlegetett demokrácia már a görögöknél is átcsapott a timokráciába. DEMOKRÁCIA - "népuralom": a nép többsége által kinyilvánított politikai akarat érvényre juttatásának formája. "Tiszta" demokrácia gyakorlatilag nem létezik, mivel a legfõbb államhatalmat megtestesítõ "nép" fogalma a társadalmi rendszer szerint különféleképpen értelmezhetõ és a társadalmak létezésével egyidõs jelenségként gyakran átcsap teokráciával keveredõ timokráciába. TEOKRÁCIA- a legfõbb hatalmat a papságnak, ill. az egyházi hatalmat is birtokló uralkodónak biztosító politikai rendszer. Fõ jellemzõje az egyházi és állami intézmények teljes összeolvadása. TIMOKRÁCIA- a polgárjogokat a vagyon v. jövedelem arányában biztosító politikai rendszer az ókori Athénban.
Ez a kettõ még manapság "kiegyensúlyozott" országokban is láthatóan összefonódik/keveredik. A "rendes mintapolgár" szorgalmasan dolgozik munkáltatójának, betartja rendszere elõírásait, beéri azzal ami juthat neki és "ORA ET LABORA" (Imádkozz és dolgozz) elven rendszeresen hálát ad istenének a felekezete szerinti templomban. A Föld bolygó egészét tekintve látható, sehol nem létezik "tiszta" demokrácia, mert vagy a pénz vagy a vallásosság vagy egyéb sajátos (olykor egy ember önkényes terminológiáit erõltetõ) ideológiák szerint torzul a társadalmi berendezkedés és irányítás a befolyást/hatalmat szerzett érdekcsoportok hatalmának minél további megtartását szolgálva akik jól tudják hogy az átlagember könnyen irányítható/formálható akár dezinformációkkal is mert sose jönnek rá az igazságra vagy rendszerint túl késõn. Az ilyen "tanítás" lélektanilag egyre finomodó de alapjában õsrégi trükk, sámánok varázslók törzsfõk és kereskedõk rutinosan használják évezredek óta

Ha növekedést gátol, akkor bizonyos koncentrátumban nem lehetne ezt a juglont permetszerként használni gyomirtózásra?
Bár a diófák látnák kárát, de végül is a sok eldzsungelesedett területet beültetni dióval, és gyûjteni be róluk a juglont és irtani vele a gyomot.

Kislevelû hársaitok vannak. A dió lehet a ludas a fejlõdés-visszamaradásban, mert szerveinek (gyökér, levél) juglon-tartalma más növények növekedését gátolja. Nála ez egyfajta kialakult védekezés a túlzott konkurencia ellen. Megfigyelhetõ, hogy terebélyes koronájú diófák alatt semmi sem szeret nõni, és a spontán (elvadulásból) kialakult dióligetek, vagy az ültetett feketediósok is nagyon szegényes aljnövényzetûek.

Nálam is idén jelentek meg az elsõ bimbók. Valamelyik nap ki is nyílhatnak.

Fotóztam egy neonzöld virágpókot, megígérem, hogy legközelebb õt is megkapod. :-)

De jó,hogy nálatok ennyi féle állat bukkan fel fûnyírás közben, kicsit irigykedem. Nálunk max vakondtúrásba lehet botlani eme mûvelet közben.

Köszönöm a csodáspók anyucit! :-)

Nálunk fûnyírás alkalmával lehet lábatlan gyíkot - fogni, megsimogatni, kicsit gyönyörködni benne, majd útjára engedni. Ez a koma azért került pár percre egy nagy befõttes üvegbe, hogy a legkisebb se féljen tõle, mialatt megszemléli. Link
Tetszenek a fotóid, gratulálok.

Néhány mai pillanat a kertbõl: Link Link
Rozsdafarkú utánpótlás: Link
Nolinak: Link :-)
Közel évszázados körtefánkon napok óta szorgosan dolgozik egy piros sapkás doktor. Remélem, hamarosan lencsevégre tudom kapni..

Sziasztok!
Mai képek a Remete-hegyrõl!
Link
Csodaszép ez a hely!Sajnos panorámaképet nem tudok feltenni, de pazar kilátás van fentrõl!
Ami a legszebb volt a dologban, hogy Bp. része mégse volt tumultus, kiabáló kirándulók és még egy lábatlan gyíkot is láttam. Sajnos fotó nem készült, mert õkelme gyorsabb volt, mint én!

Csóró kutya+ macska is meg lett szabályozva.

Milyen színûek ezek a szõrcsomók? Link
Piktor-szemmel nézve halványbarnára tippelek. Mindkét fának ugyanilyen színnel festõdtek a levél-szõrcsomói, különbséget nem látok közöttük.
Származásukról nincsenek használható információim, õk csak úgy "lettek", egyszerûen kinõttek a földbõl. Az Õrségben nem kell fát venni, hiszen van .
Amit a stresszhatásról írtál, igen elgondolkodtató: egyikük egy nagy diófa közvetlen szomszédja. Olyannyira, hogy koronájuk már szinte egybefonódott.(Õ a "lusta" hárs.) Elképzelhetõ, hogy a dióban levõ anyagok hátráltatják (betegítik)?

Vérõz!

Nincs mese Link

Kommentedet olvasva több gondolat is megfogalmazódott bennem. A lombikban növesztett húsról például azt mondom, hogy nagyon rokonszenves elképzelés, mert nem kell állatokat megölni az étkezésünkhöz. (Bár nekünk, mint "ragadozóknak" ez "meg van engedve", bizonyos mértékig és bizonyos feltételek mellett)
Viszont azt is meg kell említeni, hogy a mesterséges hús valószínûleg csak távolról emlékeztet az "igazira". Az izmoknak sajátságos struktúrájuk, textúrájuk van, s ez testtájanként változik. Nem mindegy, hogy lábszárt vagy vesepecsenyét eszünk, vagy az általad említett csirkemellnél maradva, az gyökeresen különbözik, például, a combtól.
A vágóállatok hormonkezelése valóban aggályos, mert ezek a vegyületek univerzálisak, és ugyanazt a hatást fejtik ki az emberben, mint az emlõsállatokban. A hús persze roppant kis mennyiségben tartalmazza ezeket az anabolikus szteroidokat, de az már nem kívánatos, hogy valaki napi rendszerességgel fogyasszon ilyesmit.
A "génmanipulált" élelmiszerektõl való rettegést õszintén szólva, nem értem. Nem mintha kívánatos volna az eljárás, de különösebb veszélyét én nem látom. Egy biztos: kellõ elõvigyázat mellett a génkezelt növények nem fognak se toxinokat, se allergéneket termelni.
A manipulált növényi gén semmiféle változást nem idézhet elõ az emberi génállományban, nem épül be a genomba (erre csak aktiv vírus DNS ill. RNS képes). Külön ki kell hangsúlyozni ennek elvi lehetetlenségét, mert sok csacsi ember véleményem szerint éppen ilyesmitõl tart.
A génmanipuláció nem ránk veszélyes, hanem éppenséggel a manipulált növényre. A jelenlegi fajok génállománya optimális, mert átment az evolúció évmilliárdos "szûrésén".
Ilyen jót az ember se kitalálni, se megvalósítani nem képes. A génmanipulált élõlény a természetben kevésbé életképesnek bizonyulna természetes genomú társainál, és csakhamar kiszelektálódna.
"Az ember nem pusztulásra született, teremtetett." Ezzel a kijelentéseddel százpercentesen egyetértek. Sokan és sokszor vizionálták már az emberiség pusztulását. Nem fog bekövetkezni, legalábbis belátható idõn belül. Az emberi faj analizáló-szintetizáló gondolkodásával, absztraháló képességével a "többi" állat fölé emelkedett, ennek, valamint szívósságának, alkalmazkodóképességének és kitûnõ testi felépítésének köszönhetõen benépesítette az egész földgolyót. Ennek fényében eléggé alábecsüljük magunkat, mikor közeli megsemmisülésünket feltételezzük. Az ember alapvetõ jellegzetessége, hogy fel tud nõni a feladataihoz, úrrá lesz akár képtelen nehézségeken is. Véleményem szerint még magamagát se tudja kipusztítani, és idõben el fogja hagyni a földet, mielõtt a nap vörös óriássá puffadna.
Abban is igazad van, hogy az ember nevelhetõ, tanítható -minden tekintetben. És van az emberiségnek egy "jobbik esze" is. Nemcsak az erõszak igazgatta, s igazgatja a világot, sõt. A történelem nagy tanítói, prófétái (és itt nemcsak a keresztény kultúrkörre gondolok) mind az erõszakmentesség és jóindulat talaján álltak. Tanításaik túlélték az évezredeket, máig sokan tisztelik õket. A mindenkori erõszakoskodó zsarnokok pedig percemberkéknek bizonyultak a történelem szemében, még ha világbírók voltak is a maguk korában. Igen, a gondolat hatóerõ, és hatalom. E tény minden gondolkodõ emberre felelõsséget ró.

Prímán eltaláltad a táj hangulatát. Bizisten, kedvem támadt arrafelé kirándulni!

Kinizsi K-40 képeim: Link (Nagy-Kevély, Hosszú-hegy, Pilis)

Kimi; lementve a kép, az ilyen felénk is, csak a távolság kevesebb. Nagyszerû réti kép. Ha linkelhetnéd kepfeltoltes.hu oldalra, full felbontásban?

Még megvannak a pipacsok odakünn...
Link

Éppen ma ajánlottam egy fórumtársunknak.

Botanikai fórum. Ki ismeri? Link

A C.Imbricata hogy áll nálad? (Nálam most fog elõször virágozni.)
Néhány kép: Link Link Link Link

Egy kis érdekesség!

Link

Az érzugok szõrcsomói rozsdavörösek vagy halványbarnák? Látsz különbséget a színükben?
Honnan származnak a fák? Ha a fácskákat egy csemetekertbõl vettétek, akkor is elõfordulhat, hogy más ökotípusú, vagy éppen más kultúrfajtához tartozó példányokról van szó, ami a fenofázisok egymáshoz képesti eltolódásában is megmutatkozhat. Okozhatja az eltolódást enyhébb fokú betegség, szabad szemnek láthatatlan tünetû kártétel, változó stresszhatás, vagy egyéb, az abiotikus feltételek kis különbségeibõl eredõ folyamat.

Hozzáértõ erdész-dudvász kobakoktól kérek szépen segítséget.
Két hársfánk van, mindkettõ "kölyök" még. Áprilisban egyikük már kibontotta a leveleit, amikor a másik még csak rügyecskéit mutatta meg. A szorgalmasabb most bimbódzik, a lustának egy darab bimbója sincs. Leveleik ránézésre teljesen egyformák.(A levélfonákon az erek elágazásainál ott vannak a szõrös kis csomócskák..)
Mi lehet a titok nyitja?
Köszönöm a választ.

Hm... Link

Nagyon nagyon helyes!!!!!!

Tegnap egy arasznyi kisnyuszi lapult a fûben, nem messze az ágyásoktól: Link

Köszönöm!

Nagyon szép bogár! A szarvai is olyan színjátszósak? Pirostól a s.barnáig..

Igen jó helyre jött és szerencsés is, mert vissza mehetett a természetbe, nem pedig egy gombostû végére.

Vargánya sajnos még nincs és mostanában nem is várható, esõ már kerek 10 napja egy csepp sem volt.

Jaj de édes pofa!!! :-) Jó helyre ment vendégségbe :-))

Megláttam a neved itt, azt hittem valami jófajta vargányát fotóztál. Nem baj, szarvasbogarat már régebben láttam.

Ma reggel váratlan vendégem érkezett Link Link Link és távozása Link Link Link Link Link

Árpaföld szélben: Link

Hát nálunk negyedekkorára nõttek idén, szinte ki se látszanak a fû közül... Kicsit aszály van... :-(

Köszi!

Noli, neked is a megerõsítést!

Kess: Vikarel jól tudja, nagy ezerjófû.

Gyönyörû növényke! Szerintem nagyezerjófû/Dictamnus albus lesz.

Én köszönöm, hogy megpillantottad õket.

Siheone: Ha tömeges virágzás lesz, hozok néhány fotót.
05.24.,300 m, északi oldal, és egy beazonosításra váró növény
Link Link Link

Zöldikék, igen. Magesznek a fûben. :-)

Na, hangyalesõt még az életben nem láttam. De legalább rokon

Nagyon szép képek!A lonc igazán különleges!