Bioszféra
De jó,hogy nálatok ennyi féle állat bukkan fel fûnyírás közben, kicsit irigykedem.
Nálunk max vakondtúrásba lehet botlani eme mûvelet közben.

Nálunk fûnyírás alkalmával lehet lábatlan gyíkot - fogni, megsimogatni, kicsit gyönyörködni benne, majd útjára engedni. Ez a koma azért került pár percre egy nagy befõttes üvegbe, hogy a legkisebb se féljen tõle, mialatt megszemléli. Link
Tetszenek a fotóid, gratulálok.
Tetszenek a fotóid, gratulálok.
Sziasztok!
Mai képek a Remete-hegyrõl!
Link
Csodaszép ez a hely!Sajnos panorámaképet nem tudok feltenni, de pazar kilátás van fentrõl!
Ami a legszebb volt a dologban, hogy Bp. része mégse volt tumultus, kiabáló kirándulók és még egy lábatlan gyíkot is láttam. Sajnos fotó nem készült, mert õkelme gyorsabb volt, mint én!
Mai képek a Remete-hegyrõl!
Link
Csodaszép ez a hely!Sajnos panorámaképet nem tudok feltenni, de pazar kilátás van fentrõl!
Ami a legszebb volt a dologban, hogy Bp. része mégse volt tumultus, kiabáló kirándulók és még egy lábatlan gyíkot is láttam. Sajnos fotó nem készült, mert õkelme gyorsabb volt, mint én!

Milyen színûek ezek a szõrcsomók? Link
Piktor-szemmel nézve halványbarnára tippelek. Mindkét fának ugyanilyen színnel festõdtek a levél-szõrcsomói, különbséget nem látok közöttük.
Származásukról nincsenek használható információim, õk csak úgy "lettek", egyszerûen kinõttek a földbõl. Az Õrségben nem kell fát venni, hiszen van .
Amit a stresszhatásról írtál, igen elgondolkodtató: egyikük egy nagy diófa közvetlen szomszédja. Olyannyira, hogy koronájuk már szinte egybefonódott.(Õ a "lusta" hárs.) Elképzelhetõ, hogy a dióban levõ anyagok hátráltatják (betegítik)?
Piktor-szemmel nézve halványbarnára tippelek. Mindkét fának ugyanilyen színnel festõdtek a levél-szõrcsomói, különbséget nem látok közöttük.
Származásukról nincsenek használható információim, õk csak úgy "lettek", egyszerûen kinõttek a földbõl. Az Õrségben nem kell fát venni, hiszen van .

Amit a stresszhatásról írtál, igen elgondolkodtató: egyikük egy nagy diófa közvetlen szomszédja. Olyannyira, hogy koronájuk már szinte egybefonódott.(Õ a "lusta" hárs.) Elképzelhetõ, hogy a dióban levõ anyagok hátráltatják (betegítik)?
Kommentedet olvasva több gondolat is megfogalmazódott bennem. A lombikban növesztett húsról például azt mondom, hogy nagyon rokonszenves elképzelés, mert nem kell állatokat megölni az étkezésünkhöz. (Bár nekünk, mint "ragadozóknak" ez "meg van engedve", bizonyos mértékig és bizonyos feltételek mellett)
Viszont azt is meg kell említeni, hogy a mesterséges hús valószínûleg csak távolról emlékeztet az "igazira". Az izmoknak sajátságos struktúrájuk, textúrájuk van, s ez testtájanként változik. Nem mindegy, hogy lábszárt vagy vesepecsenyét eszünk, vagy az általad említett csirkemellnél maradva, az gyökeresen különbözik, például, a combtól.
A vágóállatok hormonkezelése valóban aggályos, mert ezek a vegyületek univerzálisak, és ugyanazt a hatást fejtik ki az emberben, mint az emlõsállatokban. A hús persze roppant kis mennyiségben tartalmazza ezeket az anabolikus szteroidokat, de az már nem kívánatos, hogy valaki napi rendszerességgel fogyasszon ilyesmit.
A "génmanipulált" élelmiszerektõl való rettegést õszintén szólva, nem értem. Nem mintha kívánatos volna az eljárás, de különösebb veszélyét én nem látom. Egy biztos: kellõ elõvigyázat mellett a génkezelt növények nem fognak se toxinokat, se allergéneket termelni.
A manipulált növényi gén semmiféle változást nem idézhet elõ az emberi génállományban, nem épül be a genomba (erre csak aktiv vírus DNS ill. RNS képes). Külön ki kell hangsúlyozni ennek elvi lehetetlenségét, mert sok csacsi ember véleményem szerint éppen ilyesmitõl tart.
A génmanipuláció nem ránk veszélyes, hanem éppenséggel a manipulált növényre. A jelenlegi fajok génállománya optimális, mert átment az evolúció évmilliárdos "szûrésén".
Ilyen jót az ember se kitalálni, se megvalósítani nem képes. A génmanipulált élõlény a természetben kevésbé életképesnek bizonyulna természetes genomú társainál, és csakhamar kiszelektálódna.
"Az ember nem pusztulásra született, teremtetett." Ezzel a kijelentéseddel százpercentesen egyetértek. Sokan és sokszor vizionálták már az emberiség pusztulását. Nem fog bekövetkezni, legalábbis belátható idõn belül. Az emberi faj analizáló-szintetizáló gondolkodásával, absztraháló képességével a "többi" állat fölé emelkedett, ennek, valamint szívósságának, alkalmazkodóképességének és kitûnõ testi felépítésének köszönhetõen benépesítette az egész földgolyót. Ennek fényében eléggé alábecsüljük magunkat, mikor közeli megsemmisülésünket feltételezzük. Az ember alapvetõ jellegzetessége, hogy fel tud nõni a feladataihoz, úrrá lesz akár képtelen nehézségeken is. Véleményem szerint még magamagát se tudja kipusztítani, és idõben el fogja hagyni a földet, mielõtt a nap vörös óriássá puffadna.
Abban is igazad van, hogy az ember nevelhetõ, tanítható -minden tekintetben. És van az emberiségnek egy "jobbik esze" is. Nemcsak az erõszak igazgatta, s igazgatja a világot, sõt. A történelem nagy tanítói, prófétái (és itt nemcsak a keresztény kultúrkörre gondolok) mind az erõszakmentesség és jóindulat talaján álltak. Tanításaik túlélték az évezredeket, máig sokan tisztelik õket. A mindenkori erõszakoskodó zsarnokok pedig percemberkéknek bizonyultak a történelem szemében, még ha világbírók voltak is a maguk korában. Igen, a gondolat hatóerõ, és hatalom. E tény minden gondolkodõ emberre felelõsséget ró.
Viszont azt is meg kell említeni, hogy a mesterséges hús valószínûleg csak távolról emlékeztet az "igazira". Az izmoknak sajátságos struktúrájuk, textúrájuk van, s ez testtájanként változik. Nem mindegy, hogy lábszárt vagy vesepecsenyét eszünk, vagy az általad említett csirkemellnél maradva, az gyökeresen különbözik, például, a combtól.
A vágóállatok hormonkezelése valóban aggályos, mert ezek a vegyületek univerzálisak, és ugyanazt a hatást fejtik ki az emberben, mint az emlõsállatokban. A hús persze roppant kis mennyiségben tartalmazza ezeket az anabolikus szteroidokat, de az már nem kívánatos, hogy valaki napi rendszerességgel fogyasszon ilyesmit.
A "génmanipulált" élelmiszerektõl való rettegést õszintén szólva, nem értem. Nem mintha kívánatos volna az eljárás, de különösebb veszélyét én nem látom. Egy biztos: kellõ elõvigyázat mellett a génkezelt növények nem fognak se toxinokat, se allergéneket termelni.
A manipulált növényi gén semmiféle változást nem idézhet elõ az emberi génállományban, nem épül be a genomba (erre csak aktiv vírus DNS ill. RNS képes). Külön ki kell hangsúlyozni ennek elvi lehetetlenségét, mert sok csacsi ember véleményem szerint éppen ilyesmitõl tart.
A génmanipuláció nem ránk veszélyes, hanem éppenséggel a manipulált növényre. A jelenlegi fajok génállománya optimális, mert átment az evolúció évmilliárdos "szûrésén".
Ilyen jót az ember se kitalálni, se megvalósítani nem képes. A génmanipulált élõlény a természetben kevésbé életképesnek bizonyulna természetes genomú társainál, és csakhamar kiszelektálódna.
"Az ember nem pusztulásra született, teremtetett." Ezzel a kijelentéseddel százpercentesen egyetértek. Sokan és sokszor vizionálták már az emberiség pusztulását. Nem fog bekövetkezni, legalábbis belátható idõn belül. Az emberi faj analizáló-szintetizáló gondolkodásával, absztraháló képességével a "többi" állat fölé emelkedett, ennek, valamint szívósságának, alkalmazkodóképességének és kitûnõ testi felépítésének köszönhetõen benépesítette az egész földgolyót. Ennek fényében eléggé alábecsüljük magunkat, mikor közeli megsemmisülésünket feltételezzük. Az ember alapvetõ jellegzetessége, hogy fel tud nõni a feladataihoz, úrrá lesz akár képtelen nehézségeken is. Véleményem szerint még magamagát se tudja kipusztítani, és idõben el fogja hagyni a földet, mielõtt a nap vörös óriássá puffadna.
Abban is igazad van, hogy az ember nevelhetõ, tanítható -minden tekintetben. És van az emberiségnek egy "jobbik esze" is. Nemcsak az erõszak igazgatta, s igazgatja a világot, sõt. A történelem nagy tanítói, prófétái (és itt nemcsak a keresztény kultúrkörre gondolok) mind az erõszakmentesség és jóindulat talaján álltak. Tanításaik túlélték az évezredeket, máig sokan tisztelik õket. A mindenkori erõszakoskodó zsarnokok pedig percemberkéknek bizonyultak a történelem szemében, még ha világbírók voltak is a maguk korában. Igen, a gondolat hatóerõ, és hatalom. E tény minden gondolkodõ emberre felelõsséget ró.
Prímán eltaláltad a táj hangulatát. Bizisten, kedvem támadt arrafelé kirándulni!
Kimi; lementve a kép, az ilyen felénk is, csak a távolság kevesebb. Nagyszerû réti kép. Ha linkelhetnéd kepfeltoltes.hu oldalra, full felbontásban?

Az érzugok szõrcsomói rozsdavörösek vagy halványbarnák? Látsz különbséget a színükben?
Honnan származnak a fák? Ha a fácskákat egy csemetekertbõl vettétek, akkor is elõfordulhat, hogy más ökotípusú, vagy éppen más kultúrfajtához tartozó példányokról van szó, ami a fenofázisok egymáshoz képesti eltolódásában is megmutatkozhat. Okozhatja az eltolódást enyhébb fokú betegség, szabad szemnek láthatatlan tünetû kártétel, változó stresszhatás, vagy egyéb, az abiotikus feltételek kis különbségeibõl eredõ folyamat.
Honnan származnak a fák? Ha a fácskákat egy csemetekertbõl vettétek, akkor is elõfordulhat, hogy más ökotípusú, vagy éppen más kultúrfajtához tartozó példányokról van szó, ami a fenofázisok egymáshoz képesti eltolódásában is megmutatkozhat. Okozhatja az eltolódást enyhébb fokú betegség, szabad szemnek láthatatlan tünetû kártétel, változó stresszhatás, vagy egyéb, az abiotikus feltételek kis különbségeibõl eredõ folyamat.
Hozzáértõ erdész-dudvász kobakoktól kérek szépen segítséget.
Két hársfánk van, mindkettõ "kölyök" még. Áprilisban egyikük már kibontotta a leveleit, amikor a másik még csak rügyecskéit mutatta meg. A szorgalmasabb most bimbódzik, a lustának egy darab bimbója sincs. Leveleik ránézésre teljesen egyformák.(A levélfonákon az erek elágazásainál ott vannak a szõrös kis csomócskák..)
Mi lehet a titok nyitja?
Köszönöm a választ.
Két hársfánk van, mindkettõ "kölyök" még. Áprilisban egyikük már kibontotta a leveleit, amikor a másik még csak rügyecskéit mutatta meg. A szorgalmasabb most bimbódzik, a lustának egy darab bimbója sincs. Leveleik ránézésre teljesen egyformák.(A levélfonákon az erek elágazásainál ott vannak a szõrös kis csomócskák..)
Mi lehet a titok nyitja?
Köszönöm a választ.

Nagyon szép bogár! A szarvai is olyan színjátszósak? Pirostól a s.barnáig..

Igen jó helyre jött és szerencsés is, mert vissza mehetett a természetbe, nem pedig egy gombostû végére.
Vargánya sajnos még nincs és mostanában nem is várható, esõ már kerek 10 napja egy csepp sem volt.
Megláttam a neved itt, azt hittem valami jófajta vargányát fotóztál.
Nem baj, szarvasbogarat már régebben láttam.

Hát nálunk negyedekkorára nõttek idén, szinte ki se látszanak a fû közül... Kicsit aszály van... :-(
Köszi!
Noli, neked is a megerõsítést!
Kess: Vikarel jól tudja, nagy ezerjófû.
Noli, neked is a megerõsítést!
Kess: Vikarel jól tudja, nagy ezerjófû.
Hát én inkább a génmanipuláltnak nevezett dolgokat választanám mint a sejttenyészetet...
Tudom, igyekszem. 
Pl a napokban szereztünk be egy igen szép loncfélét, a magyar loncot (Magyar Gyula nevû emberke nemesítette). Hasonlít a jerikói loncra.
És virít a zergeboglár, amit egy erdélyi bácsitól kaptunk (gyûjteménye és természeti múzeuma van Ördöngõsfüzesen).
............
Akkor az õsgyep mitõl õs? Lehet régebben már magyaráztad, de már nem emlékszem.

Pl a napokban szereztünk be egy igen szép loncfélét, a magyar loncot (Magyar Gyula nevû emberke nemesítette). Hasonlít a jerikói loncra.
És virít a zergeboglár, amit egy erdélyi bácsitól kaptunk (gyûjteménye és természeti múzeuma van Ördöngõsfüzesen).

............
Akkor az õsgyep mitõl õs? Lehet régebben már magyaráztad, de már nem emlékszem.

Ma olvastam Link Mondhatni, végre olyan irányba indultak a kutatások amit mindenki elfogadhat. Nem génkezelt élelem, nem kukac, hangya, pók - mesterségesen elõállított de valódival azonos jellegû hús. Messze van még, most 18 millió Ft kilója, de lehetséges és elfogadható utat mutat. Alapelve hogy õssejtekbõl "kitenyésztik" pld. a csirkemellet, nem kell egy egész baromfit felnevelni aminek kb. 40%-a ehetetlen. Ma még bonyolult és költséges, sok idõ van hátra a nagyüzemi és MEGFIZETHETÕ mesterséges hús ipari méretekben történõ elõállítására de HÁTHA... Idézek:
"Ha a mostani kutatások sikerrel járnak, akkor ezek a húsok nem lesznek "génmanipuláltak" és hormonkezeltek. A kutatók ugyanolyan izomszövetet próbálnak meg növeszteni a laboratóriumokban, amilyet a legelõn tartott szarvasmarhák vagy sertések, vagy más haszonállatok növesztenek normális fejlõdésük folyamán. Ha tehát fáradozásaik egyszer sikerrel járnak, akkor a mesterségesen tenyésztett húst ugyanolyan biztonsággal lehet majd fogyasztani, mint a falun tenyésztett állatok húsát - írja a Scientific American."
Mi már meg sem érjük talán, meg de unokáinknak lehet elegendõ élelmük. Laikus ismeretekkel vélekedve talán ez a megoldás kiterjeszthetõ növényekre is. Ha a magfúziós energiaellátás beindul végre, a nyersanyagpótlást pedig sikerül megoldani bolygóinkról, nem reménytelen az emberiség jövõje
Kérdés hogy az esendõ emberi hibákat sikerül-e kinyesegetni és nem pusztítja el magát az emberiség azok miatt akik önös érdekek miatt újra és újra felzaklatják, viszályba kergetik és összeugratják az embereket
Sok keserû csalódás ellenére hiszek abban hogy minden ember (leszámítva a génhibák okozta születési defektusokat és devianciára hajlamosító idegrendszeri problémákat) ártatlanul és jóindulatúnak születnek a világra. Egy totya apróság még mindenre ránevet nem azzal kezdi hogy torz örömmel kitépdesi a rovarok szárnyát. Sokat számítanak a születési (lényegében felmenõinktõl örökölt) adottságok, mégis tagadhatatlan hogy az embereket elsõsorban környezetük és neveltetésük teszi õket azzá amivé fejlõdnek vagy torzulnak. Használható magfúziós reaktort, kifogástalan és olcsó mesterséges húst nehéz lesz elõállítani. Az embereket "megnevelni" még ezeknél is nehezebb de nem reménytelen. Az emberiség NEM pusztulásra született vagy teremtetett. A csendesen hallgató emberek sokkal többen vannak mint az a néhány önhitt hamis próféciákat harsogó viszálykeltõ akarnok. A csendes többségnek nem kenyere a harc és tülekedés de õk a békesség jóakarat és józan ész emberei, egyre többen lesznek és "puszta tömegükkel" kiszorítják amazokat.
Békesség a jóakaratú embereknek a Földön!
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
"Ha a mostani kutatások sikerrel járnak, akkor ezek a húsok nem lesznek "génmanipuláltak" és hormonkezeltek. A kutatók ugyanolyan izomszövetet próbálnak meg növeszteni a laboratóriumokban, amilyet a legelõn tartott szarvasmarhák vagy sertések, vagy más haszonállatok növesztenek normális fejlõdésük folyamán. Ha tehát fáradozásaik egyszer sikerrel járnak, akkor a mesterségesen tenyésztett húst ugyanolyan biztonsággal lehet majd fogyasztani, mint a falun tenyésztett állatok húsát - írja a Scientific American."
Mi már meg sem érjük talán, meg de unokáinknak lehet elegendõ élelmük. Laikus ismeretekkel vélekedve talán ez a megoldás kiterjeszthetõ növényekre is. Ha a magfúziós energiaellátás beindul végre, a nyersanyagpótlást pedig sikerül megoldani bolygóinkról, nem reménytelen az emberiség jövõje

Kérdés hogy az esendõ emberi hibákat sikerül-e kinyesegetni és nem pusztítja el magát az emberiség azok miatt akik önös érdekek miatt újra és újra felzaklatják, viszályba kergetik és összeugratják az embereket

Sok keserû csalódás ellenére hiszek abban hogy minden ember (leszámítva a génhibák okozta születési defektusokat és devianciára hajlamosító idegrendszeri problémákat) ártatlanul és jóindulatúnak születnek a világra. Egy totya apróság még mindenre ránevet nem azzal kezdi hogy torz örömmel kitépdesi a rovarok szárnyát. Sokat számítanak a születési (lényegében felmenõinktõl örökölt) adottságok, mégis tagadhatatlan hogy az embereket elsõsorban környezetük és neveltetésük teszi õket azzá amivé fejlõdnek vagy torzulnak. Használható magfúziós reaktort, kifogástalan és olcsó mesterséges húst nehéz lesz elõállítani. Az embereket "megnevelni" még ezeknél is nehezebb de nem reménytelen. Az emberiség NEM pusztulásra született vagy teremtetett. A csendesen hallgató emberek sokkal többen vannak mint az a néhány önhitt hamis próféciákat harsogó viszálykeltõ akarnok. A csendes többségnek nem kenyere a harc és tülekedés de õk a békesség jóakarat és józan ész emberei, egyre többen lesznek és "puszta tömegükkel" kiszorítják amazokat.
Békesség a jóakaratú embereknek a Földön!


Ne tedd, hiszen Budapest területe a diverzitás csúcspontja, középdunai flóraválasztó, dolomithegyek, az élõhelytípusok legszélesebb skálája, jóformán minden egy helyen..

Minden bizonnyal megmaradnak, lévén fokozottan védett terület. Az õsgyep nem véletlenül van zárójelben, hiszen ez sem eredeti gyep, hanem évszázadok óta fátlan irtásrét, amelyekre általában a nagyon nagy fajgazdagság jellemzõ.
A facebook-on nem látja mindenki (én sem), viszont kiváncsi vagyok rájuk, úgyhogy gyerünk, túllépni a "lustaságon".
A facebook-on nem látja mindenki (én sem), viszont kiváncsi vagyok rájuk, úgyhogy gyerünk, túllépni a "lustaságon".

Hát ha repülõsóval fent maradsz a széken, hozok.
Állítólag a kecskeméti repülõshow a legjobb, viszont a hõségtõl és a hangorkántól könnyen elájulsz. Most mi legyen?
Nem vártam meg az elsõ légi útját, vissza kellett érnem az esti fõterminusra. A fátyolka = hangyalesõ.


Nem vártam meg az elsõ légi útját, vissza kellett érnem az esti fõterminusra. A fátyolka = hangyalesõ.
Hûû! Az "õsgyep" különösen tetszik! Reméljük megmaradnak ezek az élõhelyek még jó sokáig.
Szép képeket hozott mindenki, gratula!
Én is fotózgatok folyamatosan, csak lusta vagyok feltölteni képtárba (inkább facebookra feltöltöttem, mert oda gyorsabb).
Szép képeket hozott mindenki, gratula!
Én is fotózgatok folyamatosan, csak lusta vagyok feltölteni képtárba (inkább facebookra feltöltöttem, mert oda gyorsabb).