Bioszféra
Hát én inkább a génmanipuláltnak nevezett dolgokat választanám mint a sejttenyészetet...
Tudom, igyekszem. 
Pl a napokban szereztünk be egy igen szép loncfélét, a magyar loncot (Magyar Gyula nevû emberke nemesítette). Hasonlít a jerikói loncra.
És virít a zergeboglár, amit egy erdélyi bácsitól kaptunk (gyûjteménye és természeti múzeuma van Ördöngõsfüzesen).
............
Akkor az õsgyep mitõl õs? Lehet régebben már magyaráztad, de már nem emlékszem.
Pl a napokban szereztünk be egy igen szép loncfélét, a magyar loncot (Magyar Gyula nevû emberke nemesítette). Hasonlít a jerikói loncra.
És virít a zergeboglár, amit egy erdélyi bácsitól kaptunk (gyûjteménye és természeti múzeuma van Ördöngõsfüzesen).
............
Akkor az õsgyep mitõl õs? Lehet régebben már magyaráztad, de már nem emlékszem.
Ma olvastam Link Mondhatni, végre olyan irányba indultak a kutatások amit mindenki elfogadhat. Nem génkezelt élelem, nem kukac, hangya, pók - mesterségesen elõállított de valódival azonos jellegû hús. Messze van még, most 18 millió Ft kilója, de lehetséges és elfogadható utat mutat. Alapelve hogy õssejtekbõl "kitenyésztik" pld. a csirkemellet, nem kell egy egész baromfit felnevelni aminek kb. 40%-a ehetetlen. Ma még bonyolult és költséges, sok idõ van hátra a nagyüzemi és MEGFIZETHETÕ mesterséges hús ipari méretekben történõ elõállítására de HÁTHA... Idézek:
"Ha a mostani kutatások sikerrel járnak, akkor ezek a húsok nem lesznek "génmanipuláltak" és hormonkezeltek. A kutatók ugyanolyan izomszövetet próbálnak meg növeszteni a laboratóriumokban, amilyet a legelõn tartott szarvasmarhák vagy sertések, vagy más haszonállatok növesztenek normális fejlõdésük folyamán. Ha tehát fáradozásaik egyszer sikerrel járnak, akkor a mesterségesen tenyésztett húst ugyanolyan biztonsággal lehet majd fogyasztani, mint a falun tenyésztett állatok húsát - írja a Scientific American."
Mi már meg sem érjük talán, meg de unokáinknak lehet elegendõ élelmük. Laikus ismeretekkel vélekedve talán ez a megoldás kiterjeszthetõ növényekre is. Ha a magfúziós energiaellátás beindul végre, a nyersanyagpótlást pedig sikerül megoldani bolygóinkról, nem reménytelen az emberiség jövõje
Kérdés hogy az esendõ emberi hibákat sikerül-e kinyesegetni és nem pusztítja el magát az emberiség azok miatt akik önös érdekek miatt újra és újra felzaklatják, viszályba kergetik és összeugratják az embereket
Sok keserû csalódás ellenére hiszek abban hogy minden ember (leszámítva a génhibák okozta születési defektusokat és devianciára hajlamosító idegrendszeri problémákat) ártatlanul és jóindulatúnak születnek a világra. Egy totya apróság még mindenre ránevet nem azzal kezdi hogy torz örömmel kitépdesi a rovarok szárnyát. Sokat számítanak a születési (lényegében felmenõinktõl örökölt) adottságok, mégis tagadhatatlan hogy az embereket elsõsorban környezetük és neveltetésük teszi õket azzá amivé fejlõdnek vagy torzulnak. Használható magfúziós reaktort, kifogástalan és olcsó mesterséges húst nehéz lesz elõállítani. Az embereket "megnevelni" még ezeknél is nehezebb de nem reménytelen. Az emberiség NEM pusztulásra született vagy teremtetett. A csendesen hallgató emberek sokkal többen vannak mint az a néhány önhitt hamis próféciákat harsogó viszálykeltõ akarnok. A csendes többségnek nem kenyere a harc és tülekedés de õk a békesség jóakarat és józan ész emberei, egyre többen lesznek és "puszta tömegükkel" kiszorítják amazokat.
Békesség a jóakaratú embereknek a Földön! Jó napot jó kedvet Mindenkinek
"Ha a mostani kutatások sikerrel járnak, akkor ezek a húsok nem lesznek "génmanipuláltak" és hormonkezeltek. A kutatók ugyanolyan izomszövetet próbálnak meg növeszteni a laboratóriumokban, amilyet a legelõn tartott szarvasmarhák vagy sertések, vagy más haszonállatok növesztenek normális fejlõdésük folyamán. Ha tehát fáradozásaik egyszer sikerrel járnak, akkor a mesterségesen tenyésztett húst ugyanolyan biztonsággal lehet majd fogyasztani, mint a falun tenyésztett állatok húsát - írja a Scientific American."
Mi már meg sem érjük talán, meg de unokáinknak lehet elegendõ élelmük. Laikus ismeretekkel vélekedve talán ez a megoldás kiterjeszthetõ növényekre is. Ha a magfúziós energiaellátás beindul végre, a nyersanyagpótlást pedig sikerül megoldani bolygóinkról, nem reménytelen az emberiség jövõje
Kérdés hogy az esendõ emberi hibákat sikerül-e kinyesegetni és nem pusztítja el magát az emberiség azok miatt akik önös érdekek miatt újra és újra felzaklatják, viszályba kergetik és összeugratják az embereket
Sok keserû csalódás ellenére hiszek abban hogy minden ember (leszámítva a génhibák okozta születési defektusokat és devianciára hajlamosító idegrendszeri problémákat) ártatlanul és jóindulatúnak születnek a világra. Egy totya apróság még mindenre ránevet nem azzal kezdi hogy torz örömmel kitépdesi a rovarok szárnyát. Sokat számítanak a születési (lényegében felmenõinktõl örökölt) adottságok, mégis tagadhatatlan hogy az embereket elsõsorban környezetük és neveltetésük teszi õket azzá amivé fejlõdnek vagy torzulnak. Használható magfúziós reaktort, kifogástalan és olcsó mesterséges húst nehéz lesz elõállítani. Az embereket "megnevelni" még ezeknél is nehezebb de nem reménytelen. Az emberiség NEM pusztulásra született vagy teremtetett. A csendesen hallgató emberek sokkal többen vannak mint az a néhány önhitt hamis próféciákat harsogó viszálykeltõ akarnok. A csendes többségnek nem kenyere a harc és tülekedés de õk a békesség jóakarat és józan ész emberei, egyre többen lesznek és "puszta tömegükkel" kiszorítják amazokat.
Békesség a jóakaratú embereknek a Földön!
Jó napot jó kedvet Mindenkinek 
Ne tedd, hiszen Budapest területe a diverzitás csúcspontja, középdunai flóraválasztó, dolomithegyek, az élõhelytípusok legszélesebb skálája, jóformán minden egy helyen..
Minden bizonnyal megmaradnak, lévén fokozottan védett terület. Az õsgyep nem véletlenül van zárójelben, hiszen ez sem eredeti gyep, hanem évszázadok óta fátlan irtásrét, amelyekre általában a nagyon nagy fajgazdagság jellemzõ.
A facebook-on nem látja mindenki (én sem), viszont kiváncsi vagyok rájuk, úgyhogy gyerünk, túllépni a "lustaságon".
A facebook-on nem látja mindenki (én sem), viszont kiváncsi vagyok rájuk, úgyhogy gyerünk, túllépni a "lustaságon".
Hát ha repülõsóval fent maradsz a széken, hozok. Állítólag a kecskeméti repülõshow a legjobb, viszont a hõségtõl és a hangorkántól könnyen elájulsz. Most mi legyen? 
Nem vártam meg az elsõ légi útját, vissza kellett érnem az esti fõterminusra. A fátyolka = hangyalesõ.
Állítólag a kecskeméti repülõshow a legjobb, viszont a hõségtõl és a hangorkántól könnyen elájulsz. Most mi legyen? Nem vártam meg az elsõ légi útját, vissza kellett érnem az esti fõterminusra. A fátyolka = hangyalesõ.
Hûû! Az "õsgyep" különösen tetszik! Reméljük megmaradnak ezek az élõhelyek még jó sokáig.
Szép képeket hozott mindenki, gratula!
Én is fotózgatok folyamatosan, csak lusta vagyok feltölteni képtárba (inkább facebookra feltöltöttem, mert oda gyorsabb).
Szép képeket hozott mindenki, gratula!
Én is fotózgatok folyamatosan, csak lusta vagyok feltölteni képtárba (inkább facebookra feltöltöttem, mert oda gyorsabb).
Khm. Tudnál egy kis repülõsót is fotózni legközelebb ezek mellé? Leájultam a székrõl. Brutálisan gyönyörûek!!!!!!!! A fátyolkát megvártad, míg megszárad? A varjúköröm számomra egzotikus csoda, nagyon szépséges kis virág! A bangók meg "ilyet nem ér" kategória. :-)
Sajna akácilag idõhiány miatt nem fog már sikerülni, 1-2 északi völgyben talán még lehetne találni, de amire lesz rá idõm, addigra már nemigen.
Szilvi!
Még nem, de lehet most kipróbáljuk.
Szilvi!
Még nem, de lehet most kipróbáljuk.
Szívesen, be kell valljam, hogy eszembe is jutottál, mikor kiszúrtam.
..és látszólag milyen ellentmondás, hogy az "igazi virágosrét" valójában nem is az.
A szemet gyönyörködtetõ virágpompa ugyanis egy elsõéves szántóparlagon alakult ki, amelyet tömegesen borítottak el az egyéves gyomnövények (pipacs, pipitér, szöszös bükköny, stb.). Most ilyen szép, ha így hagyják, pár éven belül a színes gyomsokadalom helyét átveszi a siskanád vagy az aranyvesszõ egyhangú tömege, vagy ha esetleg jobb irányban halad a szukcesszió, akkor rozsnokgyeppé válik - s ebbõl már adott a továbblépés a diverz, fajokban gazdag löszgyep felé.
Ezt most csak eszembe jutott, mert egy "igazi rét" évelõ füvekkel és kétszikûekkel van tele. Ettõl még csodás képeket hoztál, köszönet a sokorói pillanatokért.
A szemet gyönyörködtetõ virágpompa ugyanis egy elsõéves szántóparlagon alakult ki, amelyet tömegesen borítottak el az egyéves gyomnövények (pipacs, pipitér, szöszös bükköny, stb.). Most ilyen szép, ha így hagyják, pár éven belül a színes gyomsokadalom helyét átveszi a siskanád vagy az aranyvesszõ egyhangú tömege, vagy ha esetleg jobb irányban halad a szukcesszió, akkor rozsnokgyeppé válik - s ebbõl már adott a továbblépés a diverz, fajokban gazdag löszgyep felé.
Ezt most csak eszembe jutott, mert egy "igazi rét" évelõ füvekkel és kétszikûekkel van tele. Ettõl még csodás képeket hoztál, köszönet a sokorói pillanatokért.
A képrõl-határozásnak vannak korlátjai, így a következõket lehet a képeidrõl mondani: 1. boroszlán-faj (Daphne), a 2-3-4.-en talán lisztes kankalin van (Primula farinosa), mellette a havasi gyepben harangrojt, recéslevelû fûz levelei látszanak, illetve a havasi kökörcsin virágai; az 5-6. nehéz ügy, szerintem egy hangaféle; 7. magcsákó (Dryas octopetala), a 8. talán törpe szappanfû (Saponaria pumila).
A bodzavirágot próbáltátok már palacsintatésztába mártva és kisütve? Isteni finom!
Akác szárítva remek télen teába, hasonló jóság az íze, mint a hársnak vagy a bodzának, s ez is nyákoldó, lázcsillapító hatású (mint a hárs). Ha tudsz még szedni, tedd meg és szárogass!
Mi a hétvégén csináltunk bodzaszörpöt, meg az egyik völgyben még tudtunk szedni egy kis akácvirágot, isteni finom szörpök lettek belõlük.
Inkább csinálj bodzaszörpöt, ne vágd ki! :-)
Kalóz nagyon szép még mindig!!!
Kalóz nagyon szép még mindig!!!
Szívós egy növény, évente egyszer kivágom baltával de a gyökerét nem ástam ki. Minden évben magasabbra növekedik, már-már tisztelem élni akarásáért 
A keleti oldal ablakain leselkedik bólogatva. Ez talán még nem meglepõ, csakhogy az emeleten kandikál be
Kalóz cica közben felugrott napozni, nem volt szívem megzavarni. Inkább lementem alulnézetbõl fotózni a házmagasság felé tartó bokrot. (Jócskán túlnõtt és eltakar egy 3 m-es tuját. Lassan utoléri a vörös levelû fát is magasságban Minden tavasszal egyre gyorsabban és magasabbra növekedik "egységnyi idõ alatt". (Társai a kertben másutt is ha csak egyszer vágom évente õket. Baltával és tövig kivágva is minden évben magasabbra nõnek) A fotoalany birkózik a mocsári ciprussal, az pedig nem hagyja magát kiszorítani és még nyomul is DNy felé terjeszkedve, nemcsak széltében terjed hanem a rácsok résein és felettük "kitört" a kutyakennelbõl. Ahhoz képest hogy "földszintes" növény, ágvégei már 2 m fölött járnak. lassan már a házba sem jutok be tõle hacsak nyesõollót nem emelek rá idejében Ui: lassacskán dzsungel- vagy bozótlakó leszek annyira ránõnek a növények a házra, már a tetõgerincet "fenyegetik". Nem is baj nyáron jó ha árnyékolják a falakat, csak a tetõcserepeket ne szedjék le
A keleti oldal ablakain leselkedik bólogatva. Ez talán még nem meglepõ, csakhogy az emeleten kandikál be
Kalóz cica közben felugrott napozni, nem volt szívem megzavarni. Inkább lementem alulnézetbõl fotózni a házmagasság felé tartó bokrot. (Jócskán túlnõtt és eltakar egy 3 m-es tuját. Lassan utoléri a vörös levelû fát is magasságban
Minden tavasszal egyre gyorsabban és magasabbra növekedik "egységnyi idõ alatt". (Társai a kertben másutt is ha csak egyszer vágom évente õket. Baltával és tövig kivágva is minden évben magasabbra nõnek) A fotoalany birkózik a mocsári ciprussal, az pedig nem hagyja magát kiszorítani és még nyomul is DNy felé terjeszkedve, nemcsak széltében terjed hanem a rácsok résein és felettük "kitört" a kutyakennelbõl. Ahhoz képest hogy "földszintes" növény, ágvégei már 2 m fölött járnak. lassan már a házba sem jutok be tõle hacsak nyesõollót nem emelek rá idejében Ui: lassacskán dzsungel- vagy bozótlakó leszek annyira ránõnek a növények a házra, már a tetõgerincet "fenyegetik". Nem is baj nyáron jó ha árnyékolják a falakat, csak a tetõcserepeket ne szedjék le 
Mivel a télálló kaktuszok nem csak medvetalpakból állnak, így itt van néhány 5 perce készült kép az erkélyemrõl, ahol délelõtt 10-tõl este 7-ig tûzi õket a Nap.
Az Escobaria leii mutatóba hozott egy virágot. Eztán jöhet a további eszeveszett sarjképzõdés!Link
A Cylindropuntia whipplei-nek 4 látványos hajtása. Napról-napra látni, ahogy növekednek.Link
Még a pici Cylindropuntia leptocaulis pár év múlva 1-2m magasra is megnõhet.Link
Vannak akik szeretikLink (forrás:internet)
Az Escobaria leii mutatóba hozott egy virágot. Eztán jöhet a további eszeveszett sarjképzõdés!Link
A Cylindropuntia whipplei-nek 4 látványos hajtása. Napról-napra látni, ahogy növekednek.Link
Még a pici Cylindropuntia leptocaulis pár év múlva 1-2m magasra is megnõhet.Link
Vannak akik szeretik
Link (forrás:internet) 
Azok bizony Ezért szeretünk odajárni.
Örülök, hogy sokaknak tetszettek a képek.
Ezért szeretünk odajárni. Örülök, hogy sokaknak tetszettek a képek.
Most kezdett el nálunk virítani az erdõben az árnyékvirág. Megszagoltam, csodálatos illata van! Link
Azért az nem egészen igaz, hogy nem tudni, miként hat egy gén a szervek fejlõdésére, persze nem mindenre, de sokat tudunk már. Olvasd el ezt: Link (Nem tudom, milyen magyarul, én angolul olvastam, a fordító nem biológus tudtommal, de talán nem írt nagy marhaságokat). Pont a fejlõdési rendellenességek kapcsán vannak hasznos infóink még.
Amúgy meg az erõmû körül még a "békeidõkben" is 7 szirma volt az 5 szirmú virágnak a cserkófákon.
Természetesen nem biztos, hogy a sugárzás miatt fületlen, erre akkor lesz válasz, ha sorozatban születnek még a környéken fülenincs nyufikák.
Amúgy meg az erõmû körül még a "békeidõkben" is 7 szirma volt az 5 szirmú virágnak a cserkófákon.
Természetesen nem biztos, hogy a sugárzás miatt fületlen, erre akkor lesz válasz, ha sorozatban születnek még a környéken fülenincs nyufikák.
Az ember már csak olyan, ha két extrém esemény idõben közel van egymáshoz, akkor ok-okozati összefüggést sejt ezek között (post hoc ergo propter hoc - utána, tehát a következtében)
Jól is van ez így, sokszor tényleg fennáll az összefüggés -DE NEM MINDIG, és ez itt a lényeg.
A fületlen nyuszi lehet az aktuálisan megnövekedett sugárzás következménye, de más tényezõket sem hagyhatunk figyelmen kívül. A szervtelepek, szervek kialakulása rettenetesen bonyolult, s gyakorlatilag fel nem tárt területe a biológiának. Úgy tûnik, a génállomány nagy hatást gyakorol erre, de hogy pontosan mi módon, az fehér folt a tudományban. A genetikai kódot már régen megfejtették, azt ti., hogy a DNS bázishármasai melyik aminosavat építik be a fehérjeláncba. Nagyon nagy fegyvertény ez, csak sajnos, az élõlény kifejlõdésérõl vajmi keveset mond. Egyik oldalon ott van tehát a génállomány a DNS bázistripletekkel, a másikon egy csomó fehérjemolekula, azaz az építõkövek. De hogy e "kövekbõl" hogy lesz szervezet, azt nem tudjuk. A formatív mechanizmusról, ami itt a lényeg lenne, csupán bölcs általánosságokat mond a fejlõdéstan (induktív hatás és egyebek).
Szóval csak arra akartam rávilágítani, milyen végtelenül komplikált és részleteiben felderítetlen folyamat egy élõlény, pl. a szóban forgó nyuszi kifejlõdése. Nyilván rengeteg hibalehetõség és ártalmas ágens létezik, nem kell rögtön a legközelfekvõbbre gondolni.
Jól is van ez így, sokszor tényleg fennáll az összefüggés -DE NEM MINDIG, és ez itt a lényeg.
A fületlen nyuszi lehet az aktuálisan megnövekedett sugárzás következménye, de más tényezõket sem hagyhatunk figyelmen kívül. A szervtelepek, szervek kialakulása rettenetesen bonyolult, s gyakorlatilag fel nem tárt területe a biológiának. Úgy tûnik, a génállomány nagy hatást gyakorol erre, de hogy pontosan mi módon, az fehér folt a tudományban. A genetikai kódot már régen megfejtették, azt ti., hogy a DNS bázishármasai melyik aminosavat építik be a fehérjeláncba. Nagyon nagy fegyvertény ez, csak sajnos, az élõlény kifejlõdésérõl vajmi keveset mond. Egyik oldalon ott van tehát a génállomány a DNS bázistripletekkel, a másikon egy csomó fehérjemolekula, azaz az építõkövek. De hogy e "kövekbõl" hogy lesz szervezet, azt nem tudjuk. A formatív mechanizmusról, ami itt a lényeg lenne, csupán bölcs általánosságokat mond a fejlõdéstan (induktív hatás és egyebek).
Szóval csak arra akartam rávilágítani, milyen végtelenül komplikált és részleteiben felderítetlen folyamat egy élõlény, pl. a szóban forgó nyuszi kifejlõdése. Nyilván rengeteg hibalehetõség és ártalmas ágens létezik, nem kell rögtön a legközelfekvõbbre gondolni.
Szépen szaporodnak az örvös galambjaim, az egyik fészekben már van két kicsi és újabb két pár is fészkelõdik már. Elég nagy sikernek könyvelhetem el.
Köszönöm. Én is fotóztam hasonlót 2 éve, de mintha más lenne a levele. Megszakértenéd, ha megkérlek?
A többi virág meghatározásával is akadtak problémáim!
Köszi elõre is!
Link
A többi virág meghatározásával is akadtak problémáim!
Köszi elõre is!
Link
Persze, lehet, de valószínûleg annak a következménye, ha egyszer odavalósi.
A kevés is nagyon szép! A rózsa egy gyepürózsa lesz (Rosa canina), a karolópókot remekül eltaláltad, Misumena vatia, viráglakó karolópók hím. A pipacsos rétedért meg igencsak irigyellek!
Abszolúte egyetértek, az atomerõmûvek elleni általános hangoskodást butaságnak tartom. Jelenleg az atomenergia a fosszilis tüzelõanyagokból való energianyerés egyetlen ütõképes alternatívája. Az "alternatív" technológiák (nap, szél, vízi, ár-apály erõmûvek) a szükséges energiamennyiség töredékét képesek csak produkálni. A föld belsõ hõje ugyan szinte korlátlan energiaforrás, de ipari mértékû kinyerése tudtommal igen nehézkes.
Marad tehát az atomerõ, mely üvegház-hatás szempontjából "tiszta", és az erõmû precíz tervezése és mûködtetése esetén szerintem is veszélytelen.
(Fukusima más lapra tartozik, földrengésveszélyes helyre nem szabad atomerõmûvet építeni)
Nem értem a "környezetvédõk" tiltakozását. Nem kell a fosszilis tüzelõanyagok elégetése, de nem kell atomerõ sem. Akkor hát mi kell? Nem tudom, vajon spontán terjedõ szamársággal állunk-e szemben, avagy valakik valahonnan sugallják és szítják e megalapozatlan véleményt és érzelmeket.
Marad tehát az atomerõ, mely üvegház-hatás szempontjából "tiszta", és az erõmû precíz tervezése és mûködtetése esetén szerintem is veszélytelen.
(Fukusima más lapra tartozik, földrengésveszélyes helyre nem szabad atomerõmûvet építeni)
Nem értem a "környezetvédõk" tiltakozását. Nem kell a fosszilis tüzelõanyagok elégetése, de nem kell atomerõ sem. Akkor hát mi kell? Nem tudom, vajon spontán terjedõ szamársággal állunk-e szemben, avagy valakik valahonnan sugallják és szítják e megalapozatlan véleményt és érzelmeket.
Arra nézve viszont semmi bizonyíték, hogy a fülek hiánya az erõmû-baleset következménye. Az ilyen rendellenességnek sok más oka is lehet.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat