Bioszféra

Bocsi nem akarom túlragozni de... nem kötekedésbõl írtam a "várandós" szót Noli
Nekem valahogy a "terhes" kifejezés nem stimmel. Bármennyire megviseli (láttam négyszer is) édesanyját a növekvõ magzat különösen az utolsó hetekben, mégsem illetnék "teher" szóval egy életre készülõdõ aranyos csöppséget... teher, megviseli az anyukát de talán inkább "édes teher"
Kompromisszumos ajánlat - nem "terhes" nem "várandós" hanem "kismama"
Ennek szellemében korrigálom a mondatot: "Még nem tudjuk és majd csak világrajövetelük után derül ki, hogy az arrafelé élõ kismamák szervezetének oltalmában fejlõdõ magzatokra milyen hatást gyakorolt a sugárterhelés".

Engedelmetekkel egy picit más témával vágok közbe.
Tegnap kisfiammal ismét kirándultunk egyet a környéken. Gondoltam feltekerek vele a Gyõrújbaráti kilátóhoz (utólag kiderült, hogy azért ez merész volt az edzettségi szintemhez képest, mivel a gyerkõc, én és a bicikli, 150kg-ot nyomtunk ) A zárójeles rész miatt, fényképek csak kis számban készültek. Küzdöttem a levegõért
Link érdemes a lépésközt legalább 6-8mp-re állítani (diavetítés)
De itt vannak külön is:
Sajnos nem tudom a nevét: Link
Ugyanez, csak egy szépséges, lesben álló karoló(?)pókkal Link
Egy igazi virágosrét a "hegy"oldalban Link
nem tudtunk betelni vele: Link (sajnos a minõség nem lett a legjobb...)
Két kép még a kilátótól: Link Link

Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni
A "várandós" és "magzat" szebb kifejezések elismerem
Az inkriminált kifejezés tényleg modoros szó, de olyan "cuki" nem?

Hozzáteszem, hogy csak a békés célú, energiatermelõ atomreaktorok hasznosak. Használni kell õket, míg végre több évtizedes kínlódás után talán végre üzemképesek lesznek egyszer a magfúziós reaktorok (az európai kísérleti ITER építését 2007-ben kezdték). A nukleáris bombák anyagához a gyors plutoniumtenyésztést szolgáló reaktorokat viszont ellenõrizni, tiltani és az épülõket ha kell, le is bontatni. A békés célú atomreaktorokat pedig nem kellene talán földrengésveszélyes törésvonalakra építeni és esetleges üzemeltetõi felelõtlen emberi hibát leszámítva nem lesz semmi baj velük... tiszta biztonságos olcsó, nem tudom, sokan miért vannak úgy berezelve az atomerõmûvektõl. Tudom mirõl beszélek, ismerem Paksot már 1977 óta. Tán még ma is ott dolgoznék vegyészként, de az akkori feleségjelöltemmel szakítottunk a biztos állást dühbõl lemondtam, nem mentem vele Paksra. Exfeleségem édesanyja az én kedves exanyósom sokáig a BME atomreaktorában dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Semmi baja, makkegészséges, 70+x évesen ma is megissza napi vörösborát Tán a nyelvének ártott esetleg a sugárzás... tudjátok "bakkecskének nagy szakálla van..."

Jaj, ezt a "pocaklakó" szót mellõzzük, borzasztó modoros és visszataszítóan lealacsonyít egy biológiai folyamatot... A "várandós" kifejezést is biztos olyan találta ki, aki még sose volt terhes és nem tudja, hogy az valójában fizikailag milyen teher tud lenni... Na mindegy, nem ez a lényeg.
OK, ez látható jel. A nyúl szapora, gyors növekedésû jószág, hamar észrevenni rajta a sugárzás hatását. Egy embernél ez lassabban derül ki. Azon kívül nem tudni, hogy milyen belsõ elváltozások vannak, amik kísérik a helyzetet. Elsõsorban a finomhangolású dolgokra lennék kíváncsi, mint szaporítószervek, szaporítósejtek DNS-e, idegrendszer, idegi hormonrendszer.
Hogy Csernobilról mit tudunk, mit nem, az megint más kérdés, biztos vagyok benne, hogy a tapasztalt dolgok töredéke derült csak ki, a java sose fog. Nem véletlen, hogy mind az amcsik, mind a ruszkik kísérleteztek a saját embereiken az atombomba hatását illetõen... Biztos, hogy meglehetõsen keveset értünk még. Lehet, hogy sok dolgot észre se veszünk, mert más okból elõbb elpusztul egy kísérleti állat, akin próbálgatják a sugárzás hatását. Stb.
A másik dolog, hogy ugye a rák esélye megnõ a legkisebb sugérzás hatására is, azonban ez valszeg nem lesz kimutatható Japánban, ahol amúgy is a rák a leggyakoribb betegsé (olvastam egy meredek statisztikát, miszerint 60 felett az emberek 50%-a már rákos Japánban, nem tudom, mennyire igaz), de nagyon sok a megbetegedés amúgy is, ebbõl nehéz leszûrni, hogy kik lettek az atomkatasztrófa hatására rákosak, kik más okból - nincs kontrollcsoport, akivel lehetne ellenõrizni, igazolni. Magyarul nem lehet tudományos szintû "kísérletet" lefolytatni, a statisztikusok meg olyan adatokat hoznak ki, amiket megrendelnek tõlük.

Nem az atomfegyvertõl, hanem az emberi természettõl kell tartani leginkább, önmagában az az atomfegyver senkinek se árt... Kell valaki, aki a piros gombokat nyomogatja.

Nem olyan szörnyû látvány talán, szerintem szembõl úgy néz ki mint bármilyen rágcsáló. Láttunk ennél torzabb visszataszító testi- és génhibákat embernél-állatnál egyaránt.
Persze a hangsúly az atombaleset utóhatásain van. Ennek kapcsán elgondolkodtató, "rendben" hogy bár füle nincs a nyuszinak de testileg "épkézláb" és él de vajon milyen súlyos nem látható rejtett, életképessége szempontjából még súlyosabb belsõszervi károsodás érhette õt és látszólag egészséges társait? A sugárzás olyan mint a sörét, lyuggatja szervezetet a hol éri, törve-zúzva a géneket - a roncsolt gének hiányát aztán vagy képes ellensúlyozni az élõ szervezet vagy sem. "Állítólag"... (a Discovery Chanel utánajárhatna) Csernobil környékén nem találnak génkárosodott élõlényeket (persze ezek idõ elõtt meg is halhattak). A génkárosodást bármilyen környezetszennyezés okozhat "rossz helyen rossz idõben". A napokban olvastam, hogy nemcsak az édesanya, de még egy nagymama évekkel korábbi dohányzása is károsíthatja a géneket melyek átörökítésre kerülnek. Szegény nyuszka láthatólag megpróbált fület növeszteni a bal fül kezdeményébõl ítélve. A napokban született kétfejû kislány sem ok nélkül született két fejjel és egy testtel (vagy a 14 éves koráig életben tartott orosz kislány két felsõtesttel egy alsótesttel). Alaposabban átnézve a videót, feltûnik a bal fülkezdeménye, a jobb fülnek még csonkja sem látszik, szembõl viszont aranyos a nyuszi pofija fül nélkül is majdhogynem szép szegényke. Kérdés hogy a ma még "pocaklakó" embergyerekeknél milyen hatások jelentkeznek pár hónap múlva....

Ez "csak" egy atomreaktor balesete. Sokan ellenzik az atomerõmûvek használatát. DE ma még nincs olcsóbb (és tisztább) alternatíva mely a növekvõ igényeket kielégíti energiával. A fosszilis energiatermelés is szennyezi a környezetet élõlények sokasága pusztul csak lassabban és észrevétlen. Egy földrengés nyomán tûzvészek törnek ki az eltört gázvezetékek miatt, mégsem jut senkinek eszébe hogy tiltsuk be a gáz városi használatát. Még 22000 atomtöltet van hadrendben a "nagyoknál" (75000 volt) azóta viszont jó pár könnyen fanatizálható "mezítlábas" országnak van annyi nukleáris bombája melyeket korlátozott helyi háborúban felrobbantva, utóhatásaik akár meg is szüntethetik az életet az egész bolygón. Nem akarok ezzel riogatni - de ha fanatikusok sorozatban képesek derekukra kötött övvel felrobbantani magukat csakhogy környezetük is velük pusztuljon, mit várhatunk tõlük ha atombombájuk van? Ha a gyereknél kést vagy neadjisten a papa vadászpuskáját meglátod, azonnal elveszed tõle... a helyzet szerintem hasonló. A nukleáris fegyverzettõl kell tartani (különösen ha rossz kezekbe kerülnek) nem az atomreaktoroktól

Erõs idegzetûeknek!
Link
A videón egy fukushimai nyúlgyerek van, aki fülek nélkül született...

Bocs a tagolásért, hozzáteszem a "gyalogpókokat" is hiányoltam eddig, ma reggel percekig grasszált egy süvölvény farkaspókféle az íróasztal elõtti ablak üvegén Kezdi a megszokott képét nyújtani az élõvilág. A kert is kezd megtelni élettel végre, csak a yucca-kupacok nem tetszenek, még nem a megszokott élénkzöldek. A mellettük élõ fáklyaliliom csoport mintha kipusztult volna valamitõl lehet hogy a yuccák is ezt sínylik. Említettem a tavasszal a yuccák harmada elsárgult (abszolút nem is sejtem hogy mitõl, soha nem tették télen sem) õk szépen helyrejöttek az átmeneti sárgulásból - lehet hogy ezzel összefüggésben pusztultak el a fáklyaliliomok A cseresznye és meggyfák dugig vannak gyümölccsel, bár egyes vékony ágvégek elszáradtak a moniliát megszenvedett meggyfákon - DE az elszáradt ágak száraz levelei között is vannak harsogó zöld levelek és egészségesnek látszó "meggyfürtök" Bocs a "körképért", jó napot jó kedvet Mindenkinek

Csak jelzem - visszatértek az "összetételben és létszámmal" a megszokott madarak. Csivitelnek énekelnek "ezerrel".
A "hiányolt" szúnyogok is megjelentek tegnap, bár még picik, legyek-darazsak még kevesen
Mellettük mindefelé megjelent sok pókfióka is, egy álkaszás tegnap "hazajött" és nyomban saját hálót épített. Tegnap egy fiatal kaszáspókot is láttam a terasz "kaszáspók" zugában, kezd visszatérni s környezet megszokott állapotába Házipók (üvegházitörpepók) is már kettõ van a megszokott zugokban, valamelyiket le is videózom makróval

Hoztam egy zümit: Link Link

Melóhelyrõl nem tudom megnézni, majd otthon, de elõre is köszönöm a kedvességed!

Remélem sokáig ilyen szép marad. Sok sikert hozzá.

Nolinak Szeretettel: Link

Tavalyelõtt március legvégén egy késõ esti zápor után annyi béka jelent meg a gyõr-komáromi úton, hogy csak úgy döcögött tõlük az autó. Sajnáltam szegényeket, de kikerülések teljességgel lehetetlen volt. Ha ezeknek a békáknak, mint védett állatoknak az eszmei értékét kifizettették volna velem (és a többi autóssal) sok millióval tartoznék az államnak.

Sziasztok!
Tegnap betelepítettem a 100 literes akváriumomat.. a halakat nagyrészt kaptam a kollégámtól, tehát van olyan ami nem éppen illik össze a többivel, de hát nincs szívem lehúzni a wc-n meg nem is tennék ilyet semmi pénzért
A felvétel kicsit homályos mert mobil felvétel, de azért a lényeg látszik..
Most tanulgatom a dolgot, komolyabban akarok vele foglalkozni.
Vélemények?
Link

Juj de szép! Akár ananász illata is lehet. Ez a látvány kísérõje nálam.

Siheone, egy télálló: Link

Volt egy párperces, statiszta-zápor, erre fel megint százával jöttek elõ a békák. Ha jól tudom, ezek védett állatnak számítanak, de akkor a jóisten védje meg tõlem õket...
A tavalyi tartósan magas vízállástól lehet ennyi krecsó, úgy július-augusztus óta kb. október-novemberig özönlöttek el minket (a várost), most úgy április közepe óta, ha esik egy kis esõ, annyi van belõlük, hogy ki lesz tõlük matricázva az út, a járda...

Bibio hortulanus hölgy, kerti bársonylégy! Én csajszit még sose láttam, csak fickókat (azok feketék: Link )

Csak ajánlás
A rovar fajtáját nem ismerem, testmérete kisebb mint 1 cm.
A virágzó bozótot sem ismerem, csoportokban megjelenõ fehér virágainak átmérõje 7 mm körüli.

Az a baj, hogy az emberiség a tudomány és a technika jóvoltából túlszaporodik -ill. ez önmagában talán még nem lenne baj, viszont a rengeteg ember mind részesülni szeretne a tudomány és a technika áldásaiból.
Nemcsak sokan vagyunk, hanem az egyes ember "ökológiai lábnyoma" óriásivá vált. Sokszor eszembe jut, vajon a középkori Európában egy paraszt mennyire terhelte a környezetét. De a fõúr is, a maihoz viszonyítva elenyészõ mértékben. Például nem fürdött minden nap több hektoliter meleg vízben. Autót nem használt, mert persze az akkor még nem létezett. Kizárólag megújuló energiaforrásokat vett igénybe - a foszilis tüzelõanyagok még ismeretlenek voltak.
Manapság számtalan energiafogyasztó "kütyüt" használunk, önmérséklet helyett a gazdagok tékozló életformáját próbáljuk leutánozni (hiszen demokrácia van -egyenlõség- és az különben is "jár nekünk" ) A reklámok is ezt sugallják, s az ökológiai lábnyom egyre növekszik. Nálunk még nem katasztrofálisan nagy, de az USA-ban...
A nem az európai kultúrkörhöz tartozók, például a távol-keletiek sajnálatos módon a mi életformánkat irigylik és utánozzák, ezért az õ lábnyomuk is hamarosan lényegesen nagyobb lesz. Mi lesz akkor, ha teszem azt, Kínában is lesz családonként egy autó, mint nálunk?
A denaturált, esetleg ártalmas élelmiszerek problematikája ugyanide vezethetõ vissza. A földmûveléssel már nem foglalkozó embertömeget csak ipari módszerekkel lehet ellátni táplálékkal, s az élelmiszeripar olyan amilyen.
Nagyon nehéz kérdés a "fenntartható fejlõdés" kérdése, a nyugati civilizációnak könnyen beletörhat a bicskája. Sajnos más kiút nem mutatkozik, mint a felvilágosultság, okos viselkedés, józan önmérséklet -na és a természet õszinte szeretete, melyre már kis kortól nevelni kell mindenkit.

Hö :-))))

Várom már a telet: Link

Az volt, no meg szitnyai botanikus okítótok jóvoltából az alpesi dendroflóra ismeretében is tovább mélyülhetett csapatunk..

Primula clusiana. A másik kettõ a hazánkban is honos P. elatior (sugárkankalin) és P. auricula (medvefül kankalin).
Jól jött nekünk is a hótapintás érzete, sõt, valakinek még nem várt helyre is jutott.

Még jó,hogy közel van a Rax Sopronhoz, még ha nincs is gleccsere. Az "Alpen garten" pedig önmagáért beszél a képeken.Szép élmény lehetett.

Tegnap valószínûleg az általad fotózott zivatar öntött nyakon a Cece és Enying közötti úton, miközben Dömsödtõl Kondorfáig, a fél országon átutaztam. Most a Te szemeddel újra átélem a tegnapot. Köszönöm.
Annyi pipacsos mezõt, mint felétek, utoljára a Bodrogközben láttam, bõ tíz éve, s azelõtt Debrecen környékén, gyerekkoromban, amikor nyaranta gyakran - délibábot remélve - a Hortobágyra mentünk apukámmal.

Tyû, nagyon szépek!

gyönyörû képek!Gratulálok!
Jól jönne egy kis hó a talpam alá, itt a 30 fokos irodában!

A rózsaszín kankalinnak mi a pontos neve?

Ajjaj, az a jó kis gleccser! De beledugnám a lábamat! :-)) A sziklakert meg önmagáért beszél. :-)))

Néhány felvétel az Alpokból.
Link Link Link Link Link Link
Elsõcskék: Link Link Link

Borzasztó lehet, de néha az embert megacélozzák a bajok.. Egyszer biztosan megérik benned az elhatározás a mûtét felé.
Volt kollégám egy gyermekkori balesetben (elütötték autóval) vesztette el a szaglását és ízérzékelését, ezen kívül semmi baja nem történt. Ez tehát másmilyen eredetû.
Tavaly júniusban, a születésnapomon én is fejre álltam biciklivel sisak nélkül, de odafent vigyáztak rám, a koponyám "jó" helyen törött el, bár csak néhány cm hiányzott a maradandó károsodáshoz.. ami igazából csak javított volna az elmeállapotomon. (A fekete humorért elnézést, de muszáj.)

Nem hangzik valami jól ez sem, de legalább megoldható. Ezt nem tudják lézeresen mûteni?

Az eléggé kiterjedt orrpolipom elzárja a levegõtõl a szaglóhámot. Amikor egyszer mûtötték, akkor ott nem nagyon mertek kapirgálni, mert közel van a látóideg, féltek, hogy megsérülhet. Volt amikor kicsit visszahúzódott a polip, akkor ideiglenesen visszanyertem a szaglásomat és a teljes ízlelésemet. Aztán újra elzáródott, azóta (már másfél éve) nem éreztem szagot, csak nagyon gyengén, egy pillanatra amikor kifújtam az orrom. Szóval nincs idegsérülés és nem velem született dolog, a szaglószervem mûködne, ha nem lenne elzárva a külvilágtól.
Talán egyszer ráveszem magam, hogy újra megmûtsenek, de a sikert senki nem garantálhatja. Azt azért szeretném elkerülni, hogy ne nõjön kedvére a polip, ezért rendszeresen fújom orrsprayvel. Kéne allergiagyógyszer és rendes allergiás nyálkahártya megnagyobbodást lohasztó spray, de az egész éven át tartó allergiám miatt ezt rendszeresen megvenni anyagi csõd lenne. Azért nem tettem le róla, hogy visszanyerjem ezt a 2 érzékszervemet.

Olyan hibrid nem fordul elõ nálunk a természetben, amelynek egyik szülõje nem õshonos. Egyéb hibridek vannak szép számmal, néha gyakoribbak, mint maguk a szülõk. Pl. a vízi és a lómenta hibridjével, a berki mentával sokszor lehet találkozni vizes élõhelyeken, jellegzetes megjelenésû. Egzotikus mentafajokban nem vagyok túl járatos, szakkönyvek után kéne nézni.

Bocsánat, hogy belekotty, de ez valami idegsérülés, vagy veleszületett dolog? Én nem tudom, hogy tudsz így élni, iszonyatos lehet illatok nélkül. :-((( Én nem tudnék pl. fõzni az orrom nélkül (sose kóstolok, csak szimatolok). Nagyon nagyon nem irigyellek. :-(((

Igazsága vagyon Uram. Gondolkodtam is, hogy a mészkedvelõt idézõjelbe teszem,hiszen ahogy szép görög szavad magyarítása szól, inkább meszes (kémhatású) talajt kedvelõ.Bebe is ezért találkozik többet õkelmével a Bükk sziklavilágában.Egyébként pl. én is csak a Felvidéken látta még. A nem kevésbé értékes barkócaberkenye társával viszont már összefutottam a Börzsöny északi felén, ifj. Bakay L. kutatásai nyomán.

Leegyszerûsítve, a sütés-fõzésnek, bár számos kémiai (legegyszerûbb példája a C vitamin lebomlása forrázással) és fizikai átalakulással jár két, alapvetõ hatása van: a nyers rostok roncsolása és a sterilizálás. Minden más fõzési rafinéria, adalék- és tartósító- ízfokozó anyagok alkalmazása, hatásaikat kiemelõ fõzési technikák az emberi fejlõdés és "kísérletezés" hozadéka. Nem mindent használunk fel azonnal, tehát a tartósítószerek is szükségesek természetesen körültekintõen alkalmazva a legmegfelelõbbeket. Az emberi fejlõdés következtében manapság a nap minden percében találkozunk ismert vagy még ismeretlen karcinogén hatású anyagokkal, egyfajta "orosz rulettként" használjuk õket. Ezek közhasználatba kerültek és "jobb híján" maradnak is amíg jobbat nem találnak mivel más nincs és nem okoz tömegméretû problémákat. Az emberi szervezet bonyolult, jól összehangolt finom szerkezet de mindig akad benne egyéni alkat miatt érzékeny "részegység" mely tönkremehet ilyen hatásoktól és felboríthatja a szervezet egyensúlyát mely betegségekbe torkoll. Az aszpartam, ciklamát és társai arra érzékenyekre veszélyesek lehetnek, létezik liszt és tej érzékenység vagy akár a pirított kenyér melyet túlpirítva felszaporodnak benne a karcinogén anyagok akár a többször használt sütõolajban. Az autózás nagyságrendekkel több halált és károsodást okoz az influenzánál, mégis aki teheti autózik. XXI. századi életvitelünk szükséges de hasznos rossz kelléke, ezért elfogadjuk. Oda kell figyelni minderre, de nem szabad riadozni, helyette meg kell ismerni a veszélyforrásokat és körültekintéssel elkerülni vagy korlátozni a külvilág veszélyes hatásait. "Élni életveszélyes, eddig mindenki belehalt"... a dolog ott kezdõdik hogy a nap minden pillanatában sugárözönben élünk, kezdve a földfelszínig elérõ nagy energiájú kozmikus részecskéktõl, a napsütés UV sugarain át, a sokféle természetes és mesterséges rádiósugárzás özönéig. Hatásuk kis mennyiségben is mindenképp romboló, amit egy egészséges szervezet simán kihever önregeneráló képessége révén, egy legyengült érzékeny szervezet károsodhat. Alkat és egészség kérdése. Durva hasonlattal, van aki meghal egy hirtelen lehajtott söröskorsónyi pálinkától van aki "csak" egy jót alszik utána. Makrózásom kezdetén fotózott, a levegõbõl kiülepedett lisztnél finomabb por láttán elgondolkodtam, ezt szívjuk be nap mint nap városban és természetben, ugyanis nagyítva megdöbbentõ hogy javarészt pattintott kõszerszámhoz hasonlóan éles peremû "kõsziklákat" szippantunk be minden lélegzetvételnél. Ez még keveredik rovarok, észrevétlen elhullott élõlények testének bomlásából levegõbe került mikrorészecskékkel. Pld. egy légy "hasznosítható" részeit a pók lerágja a "légycsontokat" (mutattam) aminek maradéka "elenyészik". Ez hasonlít az eróziós folyamatokhoz, hõ-és nedvességingadozás miatt megrepedezik, apró részecskék válnak le róla, a légáramlatok (zárt helyen testmozgásunk révén is) felkapják és belélegezzük (sokféle állati ürülék részecskéit ugyanígy "inhaláljuk" mindenütt, városokban fokozottan a madarak-kutyák-macskák "népsûrûsége" miatt; ehhez még keveredhetnek saját vagy embertársaink elhalt esetleg gombás bõrsejtjei, ruházatunk szálacskái, parányi állati szõrök). Ha kórokozó lappang rajta azt is bejut, az emberi szervezet ellenállásán múlik milyen következményekkel jár. Ez egyszerûen kikerülhetetlen különben "sterilszobában" védõruhában vagy gázálarcban/légzõmaszkkal kellene élnünk. Ha ezek a szennyezések nem érik el a "káros koncentrációt" az emberi szervezet ellenálló képessége megbirkózik vele, tehát erre a küszöbértékre kell(ene) ügyelni mindenben ami káros az emberi szervezetre és nem kitiltani mindent ami veszélyes lehet az emberi életre. "Ami nem öl meg, az megerõsít"
A só eltúlzott használata roncsolja a gyomrot és veséket. Ésszerû (káros határérték alatti) használata szükséges. A mikro- és nyomelemek javarészt mérgezõ nehézfémek, hiányuk mégis betegséget okozhat megfelelõ kis adagokban szükséges fogyasztásuk. A nap minden percében természetes és mesterséges károsító anyagok között élünk. Hatásaik elkerülhetetlenek de enyhíthetõk "koncentrációváltoztatással" melynek két fõ eleme van: a környezet kímélése és mértékletesség mindenben. Akárcsak egy vegyi laborban, mi emberek a Természet laboratóriumában élünk, maga az emberi test is "vegykonyha". A laborban gondosan ügyelünk az ott felhalmozott vegyi anyagok lehetséges veszélyeire, bizony a napi életben is hasonlóan kell(ene) ügyelni a veszélyekre. Számos ember ennek nincs tudatában, kezdve a tisztálkodás vagy csak a kézmosás jótékony hatásával mely minimális de jelentõs sterilizáció hogy a bõrrõl lemosott kórokozók, mérgezõ anyagok ne kerülhessenek a szervezetbe. Ha pedig felröppennek az E-széria a margarin és társainak nem alaptalan de "urbánus legendává" izmosodó túlhangsúlyozott veszélyei, átgondolás nélkül "adják-veszik". Legjobb példája a só-cukor-kávé hatásainak változó megítélése mely az egymásnak ellentmondó, lobbiharcokat szolgáló szakértõk miatt keletkezik - ami ma éppen hasznos, holnap már káros, oda-vissza váltakozó "bizonyító kutatásokkal" javítva az "üzletmenetet" ha éppen visszaesik egy termék fogyasztása. Nem csoda hogy az emberek javarészt elvesztették bizalmukat tájékoztatásban mert gyakorta kiderül egy híradásról hogy csupán érdekcsoportok önös céljait szolgálja. Emiatt lassan már senkinek nem hisznek, inkább saját hiányos ismereteik után mennek vagy a legnagyobb hangerõvel harsogott nekik tetszõ véleményt követik. Hofit lehet szeretni és utálni, de jól ideillenek sorai: Ezt jól elszabtuk- ha elszabtuk hát elszabtuk utólag már szabhatjuk... kesernyés humorral mondva, ezen talán már csak a Föld bolygó RESET szerû újraindítása segítene
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Azt sem érzem, csak a karaktereket...
Köszönöm az információidat. A fõbb fajok felismerése már megyeget, borsmentát is tudok szerezni, inkább csak elméleti jellegû kérdés volt az esetleges utód, mert azt olvastam, hogy mesterséges hibrid, a természetben nem fordul elõ. Ami igazán érdekelne, az az egzotikusabb fajok, változatok, vagy nem is tudom mik felismerése, pl. marokkói menta, alma-, ananász illatú menta. De majd kutakodom és próbálok határozgatni... két érzékszervem nélkül...

Sajnálom, akkor marad az íz, ami még hatásosabb.

Átsiklottam Bebe kérdésén, köszi a reakciót.
Tényleg nem sûrûn találkozik, szerintem nem is ismerem annyira a fajt, mint te (összesen talán 5x láttam, ha jól emlékszem, mindannyiszor Szlovákiában - de nem a Szitnyán ). Nem kimondottam mészkedvelõ, inkább baziklin-nek szoktuk jellemezni, ezért nem oly meglepõ a felbukkanása savanyú alapkõzeten.

A Mátra északi oldalán nem túl gyakori az elõfordulásuk. Én is eddig a Bükk szikláin találkoztam velük.

Link
Nem sok reményt fûztem hozzá,hogy megjelennek ebben a fészekben,de valami csoda folytán mégis itt van 1 gólyapár. Képek sûrûn lesznek róluk(már ha történik valami érdekes). Barátnõmék házától 20m-re van kb ez a fészek 1 villanyoszlopon.

Bár nem vagyok Jaurinum kolléga, azért belekotyogok a dolgába... ..különösebb kuriózum szerintem nincs a dologban, mivel alapvetõen az Északi-középhegységben sziklai törmeléklejtõ erdõk és szurdokerdõk faja, azok pedig nem a hegyláb zónákhoz kötõdnek.Persze nem is gyakori jelenség, de eleve nem sûrûn találkozik ezzel a rózsafélével az ember.Pl.a Kékeshez hasonló adottságú selmeci-hegységi Szitnyán is szép, koros példányait láttam - éppen Bartha prof. hívta fel rá figyelmünket - az egykori erdõirtás révén keletkezett Tatár-rét erdõszegélyén, bükkel vegyesen.Ami érdekes,hogy alapvetõen mészkedvelõ faj,de megél savanyú (pl.vulkáni alapkõzet eredetû)talajokon is.Így kerül pl. a Galyavár sziklai erdejébe is, a Mátrában.

Illatmintát sajna Zoli nem tud venni, mivel nincs szaglása..

A keresztben átellenes levélállás és négyszögletes szár is jó segítség az ajakosok felismerésénél, valamint az illat-, s néha az ízminta.

Kérdésedre kitérve: nem tudom, de ha egymás mellett egy idõben fognak virítani, elvileg igen. A menta nemzetség alak- és nevezéktana valóban igen problémás, elsõsorban a fajok könnyû keresztezõdése miatt. Sok az átmeneti, köztes bélyegeket mutató alak, nehézkes a határozás, emiatt inkább fajcsoportokról szoktunk beszélni. Konkrét irodalmat most nem tudok ajánlani, de egy valamirevaló gyógynövényes könyv bizonnyal részletesen tárgyalja a fodor- és borsmentát.
Ha "elõállt a cél", vagyis a borsmenta, onnan már nagyon könnyû lesz szaporítani, mert vegetatív úton (tarackokkal) is jól terjed, pár év alatt nagy telepet alkot. Egyszerûbb is lenne így meghonosítani a kertben, vagyis egy darab sarjteleprészt ledugni a földbe.

jaurinum: köszönöm. A lisztes berkenye elég érdekes 830 méteren?

Köszönöm!
A pirosas szárból és a piros levélélbõl sikerült kikövetkeztetni. Meg az élõhelyébõl (nedves rét) is gondoltam. Hasonlít a borsmentára is, aminek az egyik "szülõje". Van itthon fodormentám, mellé ültettem a vizi mentából. Számíthatok kis borsmentákra, ha a méhecskét szépen megkérem? Vagy ez a gyermek csak mesterséges úton születhet meg?
Tudnál esetleg ajánlani valami irodalmat a menta témakörben? Egy barátom hobbi mentagyûjtõ (mixerkedik, neki ez alapanyag is, nem csak kerti dísz ). Segítenék neki is eligazodni a témában, meg engem is érdekel. Amit én eddig leszûrtem az az, hogy óriási kavarodás és véleménykülönbség van a szakemberek között is. Ki mit számít külön fajnak, változatnak, azonos(nak tûnõ) fajokat illetnek mindenféle névvel, stb. Teljesen összezavarodtam.

Klassz felvételek, igazi alföldi varázsuk van, különösen tetszik a pipacs lángszíne uralta gyomközösség (2.).