Bioszféra
Tavalyelõtt március legvégén egy késõ esti zápor után annyi béka jelent meg a gyõr-komáromi úton, hogy csak úgy döcögött tõlük az autó. Sajnáltam szegényeket, de kikerülések teljességgel lehetetlen volt. Ha ezeknek a békáknak, mint védett állatoknak az eszmei értékét kifizettették volna velem (és a többi autóssal) sok millióval tartoznék az államnak. 
Sziasztok!
Tegnap betelepítettem a 100 literes akváriumomat.. a halakat nagyrészt kaptam a kollégámtól, tehát van olyan ami nem éppen illik össze a többivel, de hát nincs szívem lehúzni a wc-n meg nem is tennék ilyet semmi pénzért
A felvétel kicsit homályos mert mobil felvétel, de azért a lényeg látszik..
Most tanulgatom a dolgot, komolyabban akarok vele foglalkozni.
Vélemények?
Link
Tegnap betelepítettem a 100 literes akváriumomat.. a halakat nagyrészt kaptam a kollégámtól, tehát van olyan ami nem éppen illik össze a többivel, de hát nincs szívem lehúzni a wc-n meg nem is tennék ilyet semmi pénzért
A felvétel kicsit homályos mert mobil felvétel, de azért a lényeg látszik..
Most tanulgatom a dolgot, komolyabban akarok vele foglalkozni.
Vélemények?
Link
Volt egy párperces, statiszta-zápor, erre fel megint százával jöttek elõ a békák. Ha jól tudom, ezek védett állatnak számítanak, de akkor a jóisten védje meg tõlem õket... 
A tavalyi tartósan magas vízállástól lehet ennyi krecsó, úgy július-augusztus óta kb. október-novemberig özönlöttek el minket (a várost), most úgy április közepe óta, ha esik egy kis esõ, annyi van belõlük, hogy ki lesz tõlük matricázva az út, a járda...
A tavalyi tartósan magas vízállástól lehet ennyi krecsó, úgy július-augusztus óta kb. október-novemberig özönlöttek el minket (a várost), most úgy április közepe óta, ha esik egy kis esõ, annyi van belõlük, hogy ki lesz tõlük matricázva az út, a járda...
Bibio hortulanus hölgy, kerti bársonylégy! Én csajszit még sose láttam, csak fickókat (azok feketék: Link )
A rovar fajtáját nem ismerem, testmérete kisebb mint 1 cm.
A virágzó bozótot sem ismerem, csoportokban megjelenõ fehér virágainak átmérõje 7 mm körüli.
Az a baj, hogy az emberiség a tudomány és a technika jóvoltából túlszaporodik -ill. ez önmagában talán még nem lenne baj, viszont a rengeteg ember mind részesülni szeretne a tudomány és a technika áldásaiból.
Nemcsak sokan vagyunk, hanem az egyes ember "ökológiai lábnyoma" óriásivá vált. Sokszor eszembe jut, vajon a középkori Európában egy paraszt mennyire terhelte a környezetét. De a fõúr is, a maihoz viszonyítva elenyészõ mértékben. Például nem fürdött minden nap több hektoliter meleg vízben. Autót nem használt, mert persze az akkor még nem létezett. Kizárólag megújuló energiaforrásokat vett igénybe - a foszilis tüzelõanyagok még ismeretlenek voltak.
Manapság számtalan energiafogyasztó "kütyüt" használunk, önmérséklet helyett a gazdagok tékozló életformáját próbáljuk leutánozni (hiszen demokrácia van -egyenlõség- és az különben is "jár nekünk" ) A reklámok is ezt sugallják, s az ökológiai lábnyom egyre növekszik. Nálunk még nem katasztrofálisan nagy, de az USA-ban...
A nem az európai kultúrkörhöz tartozók, például a távol-keletiek sajnálatos módon a mi életformánkat irigylik és utánozzák, ezért az õ lábnyomuk is hamarosan lényegesen nagyobb lesz. Mi lesz akkor, ha teszem azt, Kínában is lesz családonként egy autó, mint nálunk?
A denaturált, esetleg ártalmas élelmiszerek problematikája ugyanide vezethetõ vissza. A földmûveléssel már nem foglalkozó embertömeget csak ipari módszerekkel lehet ellátni táplálékkal, s az élelmiszeripar olyan amilyen.
Nagyon nehéz kérdés a "fenntartható fejlõdés" kérdése, a nyugati civilizációnak könnyen beletörhat a bicskája. Sajnos más kiút nem mutatkozik, mint a felvilágosultság, okos viselkedés, józan önmérséklet -na és a természet õszinte szeretete, melyre már kis kortól nevelni kell mindenkit.
Nemcsak sokan vagyunk, hanem az egyes ember "ökológiai lábnyoma" óriásivá vált. Sokszor eszembe jut, vajon a középkori Európában egy paraszt mennyire terhelte a környezetét. De a fõúr is, a maihoz viszonyítva elenyészõ mértékben. Például nem fürdött minden nap több hektoliter meleg vízben. Autót nem használt, mert persze az akkor még nem létezett. Kizárólag megújuló energiaforrásokat vett igénybe - a foszilis tüzelõanyagok még ismeretlenek voltak.
Manapság számtalan energiafogyasztó "kütyüt" használunk, önmérséklet helyett a gazdagok tékozló életformáját próbáljuk leutánozni (hiszen demokrácia van -egyenlõség- és az különben is "jár nekünk" ) A reklámok is ezt sugallják, s az ökológiai lábnyom egyre növekszik. Nálunk még nem katasztrofálisan nagy, de az USA-ban...
A nem az európai kultúrkörhöz tartozók, például a távol-keletiek sajnálatos módon a mi életformánkat irigylik és utánozzák, ezért az õ lábnyomuk is hamarosan lényegesen nagyobb lesz. Mi lesz akkor, ha teszem azt, Kínában is lesz családonként egy autó, mint nálunk?
A denaturált, esetleg ártalmas élelmiszerek problematikája ugyanide vezethetõ vissza. A földmûveléssel már nem foglalkozó embertömeget csak ipari módszerekkel lehet ellátni táplálékkal, s az élelmiszeripar olyan amilyen.
Nagyon nehéz kérdés a "fenntartható fejlõdés" kérdése, a nyugati civilizációnak könnyen beletörhat a bicskája. Sajnos más kiút nem mutatkozik, mint a felvilágosultság, okos viselkedés, józan önmérséklet -na és a természet õszinte szeretete, melyre már kis kortól nevelni kell mindenkit.
Az volt, no meg szitnyai botanikus okítótok jóvoltából az alpesi dendroflóra ismeretében is tovább mélyülhetett csapatunk..
Primula clusiana. A másik kettõ a hazánkban is honos P. elatior (sugárkankalin) és P. auricula (medvefül kankalin).
Jól jött nekünk is a hótapintás érzete, sõt, valakinek még nem várt helyre is jutott.
Jól jött nekünk is a hótapintás érzete, sõt, valakinek még nem várt helyre is jutott.
Még jó,hogy közel van a Rax Sopronhoz, még ha nincs is gleccsere. 
Az "Alpen garten" pedig önmagáért beszél a képeken.Szép élmény lehetett.
Az "Alpen garten" pedig önmagáért beszél a képeken.Szép élmény lehetett. 
Tegnap valószínûleg az általad fotózott zivatar öntött nyakon a Cece és Enying közötti úton, miközben Dömsödtõl Kondorfáig, a fél országon átutaztam. Most a Te szemeddel újra átélem a tegnapot. Köszönöm.
Annyi pipacsos mezõt, mint felétek, utoljára a Bodrogközben láttam, bõ tíz éve, s azelõtt Debrecen környékén, gyerekkoromban, amikor nyaranta gyakran - délibábot remélve - a Hortobágyra mentünk apukámmal.
Annyi pipacsos mezõt, mint felétek, utoljára a Bodrogközben láttam, bõ tíz éve, s azelõtt Debrecen környékén, gyerekkoromban, amikor nyaranta gyakran - délibábot remélve - a Hortobágyra mentünk apukámmal.
gyönyörû képek!Gratulálok!
Jól jönne egy kis hó a talpam alá, itt a 30 fokos irodában!
A rózsaszín kankalinnak mi a pontos neve?
Jól jönne egy kis hó a talpam alá, itt a 30 fokos irodában!
A rózsaszín kankalinnak mi a pontos neve?
Ajjaj, az a jó kis gleccser! De beledugnám a lábamat! :-)) A sziklakert meg önmagáért beszél. :-)))
Borzasztó lehet, de néha az embert megacélozzák a bajok.. Egyszer biztosan megérik benned az elhatározás a mûtét felé.
Volt kollégám egy gyermekkori balesetben (elütötték autóval) vesztette el a szaglását és ízérzékelését, ezen kívül semmi baja nem történt. Ez tehát másmilyen eredetû.
Tavaly júniusban, a születésnapomon én is fejre álltam biciklivel sisak nélkül, de odafent vigyáztak rám, a koponyám "jó" helyen törött el, bár csak néhány cm hiányzott a maradandó károsodáshoz.. ami igazából csak javított volna az elmeállapotomon. (A fekete humorért elnézést, de muszáj.)
Volt kollégám egy gyermekkori balesetben (elütötték autóval) vesztette el a szaglását és ízérzékelését, ezen kívül semmi baja nem történt. Ez tehát másmilyen eredetû.
Tavaly júniusban, a születésnapomon én is fejre álltam biciklivel sisak nélkül, de odafent vigyáztak rám, a koponyám "jó" helyen törött el, bár csak néhány cm hiányzott a maradandó károsodáshoz.. ami igazából csak javított volna az elmeállapotomon. (A fekete humorért elnézést, de muszáj.)
Nem hangzik valami jól ez sem, de legalább megoldható. Ezt nem tudják lézeresen mûteni?
Az eléggé kiterjedt orrpolipom elzárja a levegõtõl a szaglóhámot. Amikor egyszer mûtötték, akkor ott nem nagyon mertek kapirgálni, mert közel van a látóideg, féltek, hogy megsérülhet. Volt amikor kicsit visszahúzódott a polip, akkor ideiglenesen visszanyertem a szaglásomat és a teljes ízlelésemet. Aztán újra elzáródott, azóta (már másfél éve) nem éreztem szagot, csak nagyon gyengén, egy pillanatra amikor kifújtam az orrom. Szóval nincs idegsérülés és nem velem született dolog, a szaglószervem mûködne, ha nem lenne elzárva a külvilágtól.
Talán egyszer ráveszem magam, hogy újra megmûtsenek, de a sikert senki nem garantálhatja. Azt azért szeretném elkerülni, hogy ne nõjön kedvére a polip, ezért rendszeresen fújom orrsprayvel. Kéne allergiagyógyszer és rendes allergiás nyálkahártya megnagyobbodást lohasztó spray, de az egész éven át tartó allergiám miatt ezt rendszeresen megvenni anyagi csõd lenne. Azért nem tettem le róla, hogy visszanyerjem ezt a 2 érzékszervemet.
Talán egyszer ráveszem magam, hogy újra megmûtsenek, de a sikert senki nem garantálhatja. Azt azért szeretném elkerülni, hogy ne nõjön kedvére a polip, ezért rendszeresen fújom orrsprayvel. Kéne allergiagyógyszer és rendes allergiás nyálkahártya megnagyobbodást lohasztó spray, de az egész éven át tartó allergiám miatt ezt rendszeresen megvenni anyagi csõd lenne. Azért nem tettem le róla, hogy visszanyerjem ezt a 2 érzékszervemet.
Olyan hibrid nem fordul elõ nálunk a természetben, amelynek egyik szülõje nem õshonos. Egyéb hibridek vannak szép számmal, néha gyakoribbak, mint maguk a szülõk. Pl. a vízi és a lómenta hibridjével, a berki mentával sokszor lehet találkozni vizes élõhelyeken, jellegzetes megjelenésû. Egzotikus mentafajokban nem vagyok túl járatos, szakkönyvek után kéne nézni.
Bocsánat, hogy belekotty, de ez valami idegsérülés, vagy veleszületett dolog? Én nem tudom, hogy tudsz így élni, iszonyatos lehet illatok nélkül. :-((( Én nem tudnék pl. fõzni az orrom nélkül (sose kóstolok, csak szimatolok). Nagyon nagyon nem irigyellek. :-(((
Igazsága vagyon Uram. Gondolkodtam is, hogy a mészkedvelõt idézõjelbe teszem,hiszen ahogy szép görög szavad magyarítása szól, inkább meszes (kémhatású) talajt kedvelõ.Bebe is ezért találkozik többet õkelmével a Bükk sziklavilágában.Egyébként pl. én is csak a Felvidéken látta még. 
A nem kevésbé értékes barkócaberkenye társával viszont már összefutottam a Börzsöny északi felén, ifj. Bakay L. kutatásai nyomán.
Gondolkodtam is, hogy a mészkedvelõt idézõjelbe teszem,hiszen ahogy szép görög szavad magyarítása szól, inkább meszes (kémhatású) talajt kedvelõ.Bebe is ezért találkozik többet õkelmével a Bükk sziklavilágában.Egyébként pl. én is csak a Felvidéken látta még. A nem kevésbé értékes barkócaberkenye társával viszont már összefutottam a Börzsöny északi felén, ifj. Bakay L. kutatásai nyomán.
Leegyszerûsítve, a sütés-fõzésnek, bár számos kémiai (legegyszerûbb példája a C vitamin lebomlása forrázással) és fizikai átalakulással jár két, alapvetõ hatása van: a nyers rostok roncsolása és a sterilizálás. Minden más fõzési rafinéria, adalék- és tartósító- ízfokozó anyagok alkalmazása, hatásaikat kiemelõ fõzési technikák az emberi fejlõdés és "kísérletezés" hozadéka. Nem mindent használunk fel azonnal, tehát a tartósítószerek is szükségesek természetesen körültekintõen alkalmazva a legmegfelelõbbeket. Az emberi fejlõdés következtében manapság a nap minden percében találkozunk ismert vagy még ismeretlen karcinogén hatású anyagokkal, egyfajta "orosz rulettként" használjuk õket. Ezek közhasználatba kerültek és "jobb híján" maradnak is amíg jobbat nem találnak mivel más nincs és nem okoz tömegméretû problémákat. Az emberi szervezet bonyolult, jól összehangolt finom szerkezet de mindig akad benne egyéni alkat miatt érzékeny "részegység" mely tönkremehet ilyen hatásoktól és felboríthatja a szervezet egyensúlyát mely betegségekbe torkoll. Az aszpartam, ciklamát és társai arra érzékenyekre veszélyesek lehetnek, létezik liszt és tej érzékenység vagy akár a pirított kenyér melyet túlpirítva felszaporodnak benne a karcinogén anyagok akár a többször használt sütõolajban. Az autózás nagyságrendekkel több halált és károsodást okoz az influenzánál, mégis aki teheti autózik. XXI. századi életvitelünk szükséges de hasznos rossz kelléke, ezért elfogadjuk. Oda kell figyelni minderre, de nem szabad riadozni, helyette meg kell ismerni a veszélyforrásokat és körültekintéssel elkerülni vagy korlátozni a külvilág veszélyes hatásait. "Élni életveszélyes, eddig mindenki belehalt"... a dolog ott kezdõdik hogy a nap minden pillanatában sugárözönben élünk, kezdve a földfelszínig elérõ nagy energiájú kozmikus részecskéktõl, a napsütés UV sugarain át, a sokféle természetes és mesterséges rádiósugárzás özönéig. Hatásuk kis mennyiségben is mindenképp romboló, amit egy egészséges szervezet simán kihever önregeneráló képessége révén, egy legyengült érzékeny szervezet károsodhat. Alkat és egészség kérdése. Durva hasonlattal, van aki meghal egy hirtelen lehajtott söröskorsónyi pálinkától van aki "csak" egy jót alszik utána. Makrózásom kezdetén fotózott, a levegõbõl kiülepedett lisztnél finomabb por láttán elgondolkodtam, ezt szívjuk be nap mint nap városban és természetben, ugyanis nagyítva megdöbbentõ hogy javarészt pattintott kõszerszámhoz hasonlóan éles peremû "kõsziklákat" szippantunk be minden lélegzetvételnél. Ez még keveredik rovarok, észrevétlen elhullott élõlények testének bomlásából levegõbe került mikrorészecskékkel. Pld. egy légy "hasznosítható" részeit a pók lerágja a "légycsontokat" (mutattam) aminek maradéka "elenyészik". Ez hasonlít az eróziós folyamatokhoz, hõ-és nedvességingadozás miatt megrepedezik, apró részecskék válnak le róla, a légáramlatok (zárt helyen testmozgásunk révén is) felkapják és belélegezzük (sokféle állati ürülék részecskéit ugyanígy "inhaláljuk" mindenütt, városokban fokozottan a madarak-kutyák-macskák "népsûrûsége" miatt; ehhez még keveredhetnek saját vagy embertársaink elhalt esetleg gombás bõrsejtjei, ruházatunk szálacskái, parányi állati szõrök). Ha kórokozó lappang rajta azt is bejut, az emberi szervezet ellenállásán múlik milyen következményekkel jár. Ez egyszerûen kikerülhetetlen különben "sterilszobában" védõruhában vagy gázálarcban/légzõmaszkkal kellene élnünk. Ha ezek a szennyezések nem érik el a "káros koncentrációt" az emberi szervezet ellenálló képessége megbirkózik vele, tehát erre a küszöbértékre kell(ene) ügyelni mindenben ami káros az emberi szervezetre és nem kitiltani mindent ami veszélyes lehet az emberi életre. "Ami nem öl meg, az megerõsít" 
A só eltúlzott használata roncsolja a gyomrot és veséket. Ésszerû (káros határérték alatti) használata szükséges. A mikro- és nyomelemek javarészt mérgezõ nehézfémek, hiányuk mégis betegséget okozhat megfelelõ kis adagokban szükséges fogyasztásuk. A nap minden percében természetes és mesterséges károsító anyagok között élünk. Hatásaik elkerülhetetlenek de enyhíthetõk "koncentrációváltoztatással" melynek két fõ eleme van: a környezet kímélése és mértékletesség mindenben. Akárcsak egy vegyi laborban, mi emberek a Természet laboratóriumában élünk, maga az emberi test is "vegykonyha". A laborban gondosan ügyelünk az ott felhalmozott vegyi anyagok lehetséges veszélyeire, bizony a napi életben is hasonlóan kell(ene) ügyelni a veszélyekre. Számos ember ennek nincs tudatában, kezdve a tisztálkodás vagy csak a kézmosás jótékony hatásával mely minimális de jelentõs sterilizáció hogy a bõrrõl lemosott kórokozók, mérgezõ anyagok ne kerülhessenek a szervezetbe. Ha pedig felröppennek az E-széria a margarin és társainak nem alaptalan de "urbánus legendává" izmosodó túlhangsúlyozott veszélyei, átgondolás nélkül "adják-veszik". Legjobb példája a só-cukor-kávé hatásainak változó megítélése mely az egymásnak ellentmondó, lobbiharcokat szolgáló szakértõk miatt keletkezik - ami ma éppen hasznos, holnap már káros, oda-vissza váltakozó "bizonyító kutatásokkal" javítva az "üzletmenetet" ha éppen visszaesik egy termék fogyasztása. Nem csoda hogy az emberek javarészt elvesztették bizalmukat tájékoztatásban mert gyakorta kiderül egy híradásról hogy csupán érdekcsoportok önös céljait szolgálja. Emiatt lassan már senkinek nem hisznek, inkább saját hiányos ismereteik után mennek vagy a legnagyobb hangerõvel harsogott nekik tetszõ véleményt követik. Hofit lehet szeretni és utálni, de jól ideillenek sorai: Ezt jól elszabtuk- ha elszabtuk hát elszabtuk utólag már szabhatjuk... kesernyés humorral mondva, ezen talán már csak a Föld bolygó RESET szerû újraindítása segítene
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
A só eltúlzott használata roncsolja a gyomrot és veséket. Ésszerû (káros határérték alatti) használata szükséges. A mikro- és nyomelemek javarészt mérgezõ nehézfémek, hiányuk mégis betegséget okozhat megfelelõ kis adagokban szükséges fogyasztásuk. A nap minden percében természetes és mesterséges károsító anyagok között élünk. Hatásaik elkerülhetetlenek de enyhíthetõk "koncentrációváltoztatással" melynek két fõ eleme van: a környezet kímélése és mértékletesség mindenben. Akárcsak egy vegyi laborban, mi emberek a Természet laboratóriumában élünk, maga az emberi test is "vegykonyha". A laborban gondosan ügyelünk az ott felhalmozott vegyi anyagok lehetséges veszélyeire, bizony a napi életben is hasonlóan kell(ene) ügyelni a veszélyekre. Számos ember ennek nincs tudatában, kezdve a tisztálkodás vagy csak a kézmosás jótékony hatásával mely minimális de jelentõs sterilizáció hogy a bõrrõl lemosott kórokozók, mérgezõ anyagok ne kerülhessenek a szervezetbe. Ha pedig felröppennek az E-széria a margarin és társainak nem alaptalan de "urbánus legendává" izmosodó túlhangsúlyozott veszélyei, átgondolás nélkül "adják-veszik". Legjobb példája a só-cukor-kávé hatásainak változó megítélése mely az egymásnak ellentmondó, lobbiharcokat szolgáló szakértõk miatt keletkezik - ami ma éppen hasznos, holnap már káros, oda-vissza váltakozó "bizonyító kutatásokkal" javítva az "üzletmenetet" ha éppen visszaesik egy termék fogyasztása. Nem csoda hogy az emberek javarészt elvesztették bizalmukat tájékoztatásban mert gyakorta kiderül egy híradásról hogy csupán érdekcsoportok önös céljait szolgálja. Emiatt lassan már senkinek nem hisznek, inkább saját hiányos ismereteik után mennek vagy a legnagyobb hangerõvel harsogott nekik tetszõ véleményt követik. Hofit lehet szeretni és utálni, de jól ideillenek sorai: Ezt jól elszabtuk- ha elszabtuk hát elszabtuk utólag már szabhatjuk... kesernyés humorral mondva, ezen talán már csak a Föld bolygó RESET szerû újraindítása segítene
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Azt sem érzem, csak a karaktereket... 
Köszönöm az információidat. A fõbb fajok felismerése már megyeget, borsmentát is tudok szerezni, inkább csak elméleti jellegû kérdés volt az esetleges utód, mert azt olvastam, hogy mesterséges hibrid, a természetben nem fordul elõ. Ami igazán érdekelne, az az egzotikusabb fajok, változatok, vagy nem is tudom mik felismerése, pl. marokkói menta, alma-, ananász illatú menta. De majd kutakodom és próbálok határozgatni... két érzékszervem nélkül...
Köszönöm az információidat. A fõbb fajok felismerése már megyeget, borsmentát is tudok szerezni, inkább csak elméleti jellegû kérdés volt az esetleges utód, mert azt olvastam, hogy mesterséges hibrid, a természetben nem fordul elõ. Ami igazán érdekelne, az az egzotikusabb fajok, változatok, vagy nem is tudom mik felismerése, pl. marokkói menta, alma-, ananász illatú menta. De majd kutakodom és próbálok határozgatni... két érzékszervem nélkül...
Átsiklottam Bebe kérdésén, köszi a reakciót.
Tényleg nem sûrûn találkozik, szerintem nem is ismerem annyira a fajt, mint te (összesen talán 5x láttam, ha jól emlékszem, mindannyiszor Szlovákiában - de nem a Szitnyán ). Nem kimondottam mészkedvelõ, inkább baziklin-nek szoktuk jellemezni, ezért nem oly meglepõ a felbukkanása savanyú alapkõzeten.
Tényleg nem sûrûn találkozik, szerintem nem is ismerem annyira a fajt, mint te (összesen talán 5x láttam, ha jól emlékszem, mindannyiszor Szlovákiában - de nem a Szitnyán
). Nem kimondottam mészkedvelõ, inkább baziklin-nek szoktuk jellemezni, ezért nem oly meglepõ a felbukkanása savanyú alapkõzeten. 
A Mátra északi oldalán nem túl gyakori az elõfordulásuk. Én is eddig a Bükk szikláin találkoztam velük.
Link
Nem sok reményt fûztem hozzá,hogy megjelennek ebben a fészekben,de valami csoda folytán mégis itt van 1 gólyapár. Képek sûrûn lesznek róluk(már ha történik valami érdekes). Barátnõmék házától 20m-re van kb ez a fészek 1 villanyoszlopon.
Nem sok reményt fûztem hozzá,hogy megjelennek ebben a fészekben,de valami csoda folytán mégis itt van 1 gólyapár. Képek sûrûn lesznek róluk(már ha történik valami érdekes). Barátnõmék házától 20m-re van kb ez a fészek 1 villanyoszlopon.
Bár nem vagyok Jaurinum kolléga, azért belekotyogok a dolgába... ..különösebb kuriózum szerintem nincs a dologban, mivel alapvetõen az Északi-középhegységben sziklai törmeléklejtõ erdõk és szurdokerdõk faja, azok pedig nem a hegyláb zónákhoz kötõdnek.Persze nem is gyakori jelenség, de eleve nem sûrûn találkozik ezzel a rózsafélével az ember.Pl.a Kékeshez hasonló adottságú selmeci-hegységi Szitnyán is szép, koros példányait láttam - éppen Bartha prof. hívta fel rá figyelmünket - az egykori erdõirtás révén keletkezett Tatár-rét erdõszegélyén, bükkel vegyesen.Ami érdekes,hogy alapvetõen mészkedvelõ faj,de megél savanyú (pl.vulkáni alapkõzet eredetû)talajokon is.Így kerül pl. a Galyavár sziklai erdejébe is, a Mátrában.
..különösebb kuriózum szerintem nincs a dologban, mivel alapvetõen az Északi-középhegységben sziklai törmeléklejtõ erdõk és szurdokerdõk faja, azok pedig nem a hegyláb zónákhoz kötõdnek.Persze nem is gyakori jelenség, de eleve nem sûrûn találkozik ezzel a rózsafélével az ember.Pl.a Kékeshez hasonló adottságú selmeci-hegységi Szitnyán is szép, koros példányait láttam - éppen Bartha prof. hívta fel rá figyelmünket - az egykori erdõirtás révén keletkezett Tatár-rét erdõszegélyén, bükkel vegyesen.Ami érdekes,hogy alapvetõen mészkedvelõ faj,de megél savanyú (pl.vulkáni alapkõzet eredetû)talajokon is.Így kerül pl. a Galyavár sziklai erdejébe is, a Mátrában.
A keresztben átellenes levélállás és négyszögletes szár is jó segítség az ajakosok felismerésénél, valamint az illat-, s néha az ízminta.
Kérdésedre kitérve: nem tudom, de ha egymás mellett egy idõben fognak virítani, elvileg igen. A menta nemzetség alak- és nevezéktana valóban igen problémás, elsõsorban a fajok könnyû keresztezõdése miatt. Sok az átmeneti, köztes bélyegeket mutató alak, nehézkes a határozás, emiatt inkább fajcsoportokról szoktunk beszélni. Konkrét irodalmat most nem tudok ajánlani, de egy valamirevaló gyógynövényes könyv bizonnyal részletesen tárgyalja a fodor- és borsmentát.
Ha "elõállt a cél", vagyis a borsmenta, onnan már nagyon könnyû lesz szaporítani, mert vegetatív úton (tarackokkal) is jól terjed, pár év alatt nagy telepet alkot. Egyszerûbb is lenne így meghonosítani a kertben, vagyis egy darab sarjteleprészt ledugni a földbe.
Kérdésedre kitérve: nem tudom, de ha egymás mellett egy idõben fognak virítani, elvileg igen. A menta nemzetség alak- és nevezéktana valóban igen problémás, elsõsorban a fajok könnyû keresztezõdése miatt. Sok az átmeneti, köztes bélyegeket mutató alak, nehézkes a határozás, emiatt inkább fajcsoportokról szoktunk beszélni. Konkrét irodalmat most nem tudok ajánlani, de egy valamirevaló gyógynövényes könyv bizonnyal részletesen tárgyalja a fodor- és borsmentát.
Ha "elõállt a cél", vagyis a borsmenta, onnan már nagyon könnyû lesz szaporítani, mert vegetatív úton (tarackokkal) is jól terjed, pár év alatt nagy telepet alkot. Egyszerûbb is lenne így meghonosítani a kertben, vagyis egy darab sarjteleprészt ledugni a földbe.
jaurinum: köszönöm. A lisztes berkenye elég érdekes 830 méteren?
Köszönöm!
A pirosas szárból és a piros levélélbõl sikerült kikövetkeztetni. Meg az élõhelyébõl (nedves rét) is gondoltam. Hasonlít a borsmentára is, aminek az egyik "szülõje". Van itthon fodormentám, mellé ültettem a vizi mentából. Számíthatok kis borsmentákra, ha a méhecskét szépen megkérem? Vagy ez a gyermek csak mesterséges úton születhet meg?
Tudnál esetleg ajánlani valami irodalmat a menta témakörben? Egy barátom hobbi mentagyûjtõ (mixerkedik, neki ez alapanyag is, nem csak kerti dísz). Segítenék neki is eligazodni a témában, meg engem is érdekel. Amit én eddig leszûrtem az az, hogy óriási kavarodás és véleménykülönbség van a szakemberek között is. Ki mit számít külön fajnak, változatnak, azonos(nak tûnõ) fajokat illetnek mindenféle névvel, stb. Teljesen összezavarodtam.
A pirosas szárból és a piros levélélbõl sikerült kikövetkeztetni. Meg az élõhelyébõl (nedves rét) is gondoltam. Hasonlít a borsmentára is, aminek az egyik "szülõje". Van itthon fodormentám, mellé ültettem a vizi mentából. Számíthatok kis borsmentákra, ha a méhecskét szépen megkérem? Vagy ez a gyermek csak mesterséges úton születhet meg?
Tudnál esetleg ajánlani valami irodalmat a menta témakörben? Egy barátom hobbi mentagyûjtõ (mixerkedik, neki ez alapanyag is, nem csak kerti dísz
). Segítenék neki is eligazodni a témában, meg engem is érdekel. Amit én eddig leszûrtem az az, hogy óriási kavarodás és véleménykülönbség van a szakemberek között is. Ki mit számít külön fajnak, változatnak, azonos(nak tûnõ) fajokat illetnek mindenféle névvel, stb. Teljesen összezavarodtam.
Klassz felvételek, igazi alföldi varázsuk van, különösen tetszik a pipacs lángszíne uralta gyomközösség (2.).
15. édesgyökerû páfrány, 16. nehézszagú gólyaorr, 20. fürtös salamonpecsét (pártacsõ középen összeszûkült), 21-22. törékeny hólyagpáfrány, 23-24. hegyi sárgaárvacsalán, a 25. három fafajt is mutat: a vaku egy lisztes berkenyét és egy kocsánytalan tölgyet világít meg, háttérben az egyik hárs áll.
De jók a pipacsok! Nálunk egy szálat láttam csak kinyílva, azt is a belvárosban. A mezõn semmi nincs még, bimbó is alig.
A kolléganõmnek köszönhetõen ma egy hím sárgafejû bikapók (Eresus moravicus) boldog gazdájává lettem. Errõl a pókról még a fóbiásoknak is az a véleményük, hogy gyönyörû.
Kép: Link
A sárgafejû a nõstény, a srác ilyen gyönyörû piros. :-) Vacsorára kapott egy pattanóbogarat.
Kép: Link
A sárgafejû a nõstény, a srác ilyen gyönyörû piros. :-) Vacsorára kapott egy pattanóbogarat.
Nagyon szépek. Nekem csak a Mórahalmi kaktuszom jelenít. Képek soká, mert nagyon lassú a sin.
Képek soká, mert nagyon lassú a sin.
Ahogy vesszük. Egymillió évvel ezelõtt tényleg nem volt természetes. De a sütés-fõzés is százezer éves múltra tekint vissza, s ennyi idõ alatt az ember emésztõtraktusa alkalmazkodott hozzá. Elõnyei kézzelfoghatóak: koncentráltabbá teszi a tápanyagokat, ugyanakkora energiabevitelhez kevesebbet kell enni. Amellett könnyebben emészthetõ -mindkét tény oda hatott, hogy az ember bélrendszere egyszerûbbé, kisebb terjedelmûvé lett. Több hely maradt az izmoknak, az emésztéssel kapcsolatos vegetatív beidegzés redukálódott: az ember erõsebbé, ügyesebbé vált. A fogak szintén megkisebbedtek, a nyelv is -több hely maradt a fonáció számára. Végül, de nem utolsõsorban a hõkezelés sterilizál, kevesebb baktérium jut be a testbe, ezért az immunrendszer leterheltsége csökken, a biológiai noxák egy része ki van iktatva. Lehet, ez is hozzájárul az ember szokatlanul hosszú élettartamához. Egyszóval: a táplálék sütése-fõzése az emberré válás nagyon fontos tényezõje.
Nem beszélve arról, hogy a boltokban kapható vaj nyilvánvalóan nem azzal a metódussal készül, ahogy Mari néni Kiskukutyinban száz évvel ezelõtt csinálta (az volt az igazi).
Ettõl függetlenül a margarint még gyanúsabbnak tartom. Nem mintha ténylegesen toxikus volna, olyat nem engednek forgalomba hozni (legalábbis nagyon remélem). De a furcsa, az evolúció során meg nem szokott vegyületek táplálékként allergizálnak, sõt, esetleg karcinogének. Nem indokolatlan az óvatosság a túlzottan "denaturált" élelmiszerek esetén.
Ettõl függetlenül a margarint még gyanúsabbnak tartom. Nem mintha ténylegesen toxikus volna, olyat nem engednek forgalomba hozni (legalábbis nagyon remélem). De a furcsa, az evolúció során meg nem szokott vegyületek táplálékként allergizálnak, sõt, esetleg karcinogének. Nem indokolatlan az óvatosság a túlzottan "denaturált" élelmiszerek esetén.
Elgondolkodtam mennyire kiváló a "tervrajzaik" átörökítése. Az emberiség írott történelme pár ezer éves, 49 millió évhez mérten tizedmásodpercek. Megszámlálhatatlan mennyiségû leszármazottja vagy rokona született és ma is pont ugyanolyan testfelépítésûek. Létfeltételeik sem nagyon változhattak, hiszen nem növesztettek szárnyat Igaz a hangyák sem változtak 300 millió év alatt.
Igaz a hangyák sem változtak 300 millió év alatt. Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat