Légköroptika
Akkora naple + vörös szivárványunk volt, hogy csak na, ám mindössze néhány percig tartott a jelenés, így mire fotózható környezetbe értem elmúlt.
Tûzgömblány, számok helyett inkább rámontíroztam a képeket egy rovar makróképére.
Nagyobb: Link
Ez is az eredeti kép 50%-ra kicsinyített zoomja, mert az eredeti 100%-os kép sajnos már életlenedik. (Az is sokat számít hogy kézbõl fotózok és fixre állított fókusszal a gép mozgatásával élesítek, ilyenkor egy óvatlan lélegzetvétel is bezavarhat mint a céllövészetnél)
Nagyobb: Link
Ez is az eredeti kép 50%-ra kicsinyített zoomja, mert az eredeti 100%-os kép sajnos már életlenedik. (Az is sokat számít hogy kézbõl fotózok és fixre állított fókusszal a gép mozgatásával élesítek, ilyenkor egy óvatlan lélegzetvétel is bezavarhat mint a céllövészetnél)
Ezek a lefotózott jelenségek mekkorák a valóságban? ,: D mert tetszenek, de el nem tudom képzelni, hogy egy hópehely egyik sarka, vagy egy valahonnan lefolyt vízcsepp? .. köszi!
(és elnézést az "amatõr kérdésért")
(és elnézést az "amatõr kérdésért")
Õszintén irigykedek mindenkire. Nagyon jó hogy csendes, viszonylag kiegyensúlyozott idõjárás uralkodik lakóhelyem "közelkörzetében". DE éppen emiatt képtelen vagyok a Tõletek látott szép makro- és mikrokristályokat fotózni mert meglehetõsen gyorsan torzulni, olvadni kezdenek. Az összeolvadó "bokrokból" már csak imitt-amott kandikál ki egy vékony hatszöglapocska, hasáb vagy kúpos mikrokristály
Köszönöm a kimerítõ választ!
A látványt mindenki képzeletére bízom. "Az ég más tája fehér csikokkal telve." mondat elég sokatmondó.
"Február 14-ike megörökitésre méltó. Természeti tünemények egész lánczolata volt észlelhetõ e napon Nezsettén. A nap ragyogóan sütött, az idõjárás gyönyörü, enyhe, tavaszias. Délután 4 órakor a nap cirro-sztratusz felhõk mögé bujt; finom, fehéres fátyol képzõdött a nap körül. A nap vöröses lángkévéket lövelt. 4 óra 8-9 perczkor a felhõk sötétebb szint öltenek s az ég délnyugati-nyugati táján, közvetlen a nap körül, kettõs szivárvány rajzolódik. A szinek erõsen ragyogók. Az ég más tája fehér csikokkal telve. A fehér csikok délrõl-északra és keletrõl-nyugatra terjednek és keresztül kasul tarkítják, szelik a kéklõ égboltozatot. Kimondhatatlan látvány, szemkápráztató szinpompa! A kettõs szivárvány szinei e közben halványodnak, a nap lenyugvó félben. Az ég karimája haragos pirban uszik. S ime kettõs nap látható. A lenyugvó nap fölött uj nap. Az uj nap körül lánggyûrû. A sugározás 6-8 perczig tart, az égalja még mindig biborvörös tûzben lángol. A kettõs nap alá bukik. Utána az ég vörösszinü felhõkkel boritott. A vörös szin ezer változata az ég minden táján. Este szélvihar. A hushagyó kedd természeti panorámáját nem feledem el soha."
A látványt mindenki képzeletére bízom. "Az ég más tája fehér csikokkal telve." mondat elég sokatmondó.
"Február 14-ike megörökitésre méltó. Természeti tünemények egész lánczolata volt észlelhetõ e napon Nezsettén. A nap ragyogóan sütött, az idõjárás gyönyörü, enyhe, tavaszias. Délután 4 órakor a nap cirro-sztratusz felhõk mögé bujt; finom, fehéres fátyol képzõdött a nap körül. A nap vöröses lángkévéket lövelt. 4 óra 8-9 perczkor a felhõk sötétebb szint öltenek s az ég délnyugati-nyugati táján, közvetlen a nap körül, kettõs szivárvány rajzolódik. A szinek erõsen ragyogók. Az ég más tája fehér csikokkal telve. A fehér csikok délrõl-északra és keletrõl-nyugatra terjednek és keresztül kasul tarkítják, szelik a kéklõ égboltozatot. Kimondhatatlan látvány, szemkápráztató szinpompa! A kettõs szivárvány szinei e közben halványodnak, a nap lenyugvó félben. Az ég karimája haragos pirban uszik. S ime kettõs nap látható. A lenyugvó nap fölött uj nap. Az uj nap körül lánggyûrû. A sugározás 6-8 perczig tart, az égalja még mindig biborvörös tûzben lángol. A kettõs nap alá bukik. Utána az ég vörösszinü felhõkkel boritott. A vörös szin ezer változata az ég minden táján. Este szélvihar. A hushagyó kedd természeti panorámáját nem feledem el soha."
Link a városka megvilágítási adatai
Megnéztem Stellariumban, hogy halad ott a Nap "felfelé", hát hosszú idõn át cammog közel párhuzamosan a horizonttal. 160 fokos azimutnál éri el a Nap a láthatárt vagyis majdnem délen kel. Arra végig szárazföld van, a kérdéses irány, ahol kel, dombvidéknek megfelelõ tszf magasságú régió. Persze itt már a Föld görbülete is jelentõsen ellensúlyozza a dombokat. (google mapsben megnéztem, gyakorlatilag magasságilag nem különbözik a kérdéses irány látványa attól, amit mondjuk Debrecenbõl látnánk)Elvileg ahhoz, hogy a Novaja Zemlja jelenség létrejöjjön, akár 400km is lehet a távolság a napkeltétõl. (Nuuk kb. 550 km, ott már délelõtt 10-kor kel a nap.) 11-én délben -8 fok volt, 18,5km/h DK szél, 16% RH (durva...) és 50km LT. Sajna mûholdképet nem találtam, de az 50km LT elég beszédes. (összehasonlításul a nuuki reptér adatai szerint ott szélcsend volt és -2 fok, helyenként felhõs, 10km LT, 25% RH.)
Vegyük alapul a jelenség okán, hogy kialakult a kellõen rétegzett és stabil légtömeg, bár ez nekem egy olyan szárazföldi régiónál kicsit fura, ahol kis területen hirtelen hatalmasat ugrik felfelé a tszf (maga az irány még partközeli, lapos terület, de mint tudjuk, aztán igen hirtelen, sziklafalszerûen emelkedik a magasság, ahogy a sziget belseje felé megyünk (kb. 200-ról 800m-re). Ha volt némi DK szél, az pont ezen az irányon keverte meg a levegõt, valószínû csinált is némi turbulenciát a nagy magasságkülönbségû részeken.
Innen messzirõl gondolkodva nekem maga a Novaja Zemlja jelenség nem jön le, ahhoz nem voltak megfelelõen stabil körülmények. Persze helyismerettel többet lehetne tudni. Sokkal inkább gondolok kis léptékû, de többszörös rétegzõdésû helyi (párszor 10 km távolságon kialakult) inverzióra, ami akár a változatos partvidék (szárazföld-tengeröblök váltakozása) is létrejöhetett. Mivel a Nap tizedfokokkal volt a horizont alatt ekkor, még túl erõs inverzió se kell a megjelenítéséhez. Adott esetben akár egy héttel korábban is látható lett volna a napkelte, ha erõs iverzió van.
Megnéztem Stellariumban, hogy halad ott a Nap "felfelé", hát hosszú idõn át cammog közel párhuzamosan a horizonttal. 160 fokos azimutnál éri el a Nap a láthatárt vagyis majdnem délen kel. Arra végig szárazföld van, a kérdéses irány, ahol kel, dombvidéknek megfelelõ tszf magasságú régió. Persze itt már a Föld görbülete is jelentõsen ellensúlyozza a dombokat. (google mapsben megnéztem, gyakorlatilag magasságilag nem különbözik a kérdéses irány látványa attól, amit mondjuk Debrecenbõl látnánk)Elvileg ahhoz, hogy a Novaja Zemlja jelenség létrejöjjön, akár 400km is lehet a távolság a napkeltétõl. (Nuuk kb. 550 km, ott már délelõtt 10-kor kel a nap.) 11-én délben -8 fok volt, 18,5km/h DK szél, 16% RH (durva...) és 50km LT. Sajna mûholdképet nem találtam, de az 50km LT elég beszédes. (összehasonlításul a nuuki reptér adatai szerint ott szélcsend volt és -2 fok, helyenként felhõs, 10km LT, 25% RH.)
Vegyük alapul a jelenség okán, hogy kialakult a kellõen rétegzett és stabil légtömeg, bár ez nekem egy olyan szárazföldi régiónál kicsit fura, ahol kis területen hirtelen hatalmasat ugrik felfelé a tszf (maga az irány még partközeli, lapos terület, de mint tudjuk, aztán igen hirtelen, sziklafalszerûen emelkedik a magasság, ahogy a sziget belseje felé megyünk (kb. 200-ról 800m-re). Ha volt némi DK szél, az pont ezen az irányon keverte meg a levegõt, valószínû csinált is némi turbulenciát a nagy magasságkülönbségû részeken.
Innen messzirõl gondolkodva nekem maga a Novaja Zemlja jelenség nem jön le, ahhoz nem voltak megfelelõen stabil körülmények. Persze helyismerettel többet lehetne tudni. Sokkal inkább gondolok kis léptékû, de többszörös rétegzõdésû helyi (párszor 10 km távolságon kialakult) inverzióra, ami akár a változatos partvidék (szárazföld-tengeröblök váltakozása) is létrejöhetett. Mivel a Nap tizedfokokkal volt a horizont alatt ekkor, még túl erõs inverzió se kell a megjelenítéséhez. Adott esetben akár egy héttel korábban is látható lett volna a napkelte, ha erõs iverzió van.
Ez tényleg remek magyarázat! Ahogy tegnap szembe találkoztam a cikkel, én is rögtön rávágtam, hogy Novaja Zemlja-jelenség, az viszont nem ilyen kéne legyen. Az a kép ugye nem ott és nem most készült? Én valahogy úgy képzelném el ezt a jelenséget, mint egy omeganapot, ami két napig látszik, pl.: így Link . Vagy ez csak nagyon erõs inverzió esetén ilyen, egyébként pedig látható tiszta kék égen a napkorong?
Kovacsatesz, nagyon örülök, hogy aktív tagja lettél a fórumnak!
Kovacsatesz, nagyon örülök, hogy aktív tagja lettél a fórumnak!
Sarki fényes timelapse by P-M Hedén:
Link
Õ ugyan gyöngyházfényû felhõt is emleget, de egy darabot nem látni a felvételen.
Link
Õ ugyan gyöngyházfényû felhõt is emleget, de egy darabot nem látni a felvételen.
De gyönyörûek! A sziviben bíztam, hogy valahol csak lesz ma, örülök, hogy a megfelelõ helyre tette le a lábát! :-) A panorámád ájulás szép a hullámos felhõalappal!
Ez biztosan így van.... Mondjuk Grönland maga egy csoda, így akkor sem fognak csalódni, ha nem találnak se ufót, se boszorkányságot.
Viszont a 2012-hívõknek ez is remek táptalaj, ahogy a napokban már a médiában is megjelent hír, miszerint mozog (ki a frász gondolta volna??? :-)))) a mágneses pólus és át kell festeni egy reptér kifutópályájának számozását. Hihetetlen, miket lehet olvasni az ilyesmivel foglalkozó csodaváró oldalakon....
Viszont a 2012-hívõknek ez is remek táptalaj, ahogy a napokban már a médiában is megjelent hír, miszerint mozog (ki a frász gondolta volna??? :-)))) a mágneses pólus és át kell festeni egy reptér kifutópályájának számozását. Hihetetlen, miket lehet olvasni az ilyesmivel foglalkozó csodaváró oldalakon....
Szerintem néhányan már csomagolnak, hogy megnézik azt a különleges helyet. De az igaz, hogy az ésszerû magyarázatra már nemigen lenne vevõ a "szenzációpiac".
Usrin tök jól leírta a csillagászos fórumban: Link
Vagyis mondjuk úgy, hogy a napkelte idejét nem napkeltének, hanem Novaja Zelmja jelenségnek kéne hívni, az pedig, hogy a Föld forgásából hogyan számolódik a napkelte, egészen 100%-osan jó adat.
Vagyis mondjuk úgy, hogy a napkelte idejét nem napkeltének, hanem Novaja Zelmja jelenségnek kéne hívni, az pedig, hogy a Föld forgásából hogyan számolódik a napkelte, egészen 100%-osan jó adat.
Szerintem az utóbbi sok évben borult idõ volt jan. 11-12.-én és tisztelt "74éveshelyilakosúr" is csak 13.-án látta meg a napot.
Nohát:
Link
Az utolsó mondat eredetileg fél oldal lehetett, de legalább a kulcsszavakat meghagyták benne... Persze értelme nem sok maradt...
Link
Az utolsó mondat eredetileg fél oldal lehetett, de legalább a kulcsszavakat meghagyták benne... Persze értelme nem sok maradt...
Szép estét!
Délután nálunk is kisütött a Nap, volt egy kis irizálás, de olyan gyorsan történt az egész, hogy le sem bírtam fotózni. Ráadásul csak a telefon volt nálam.
A naplemente nem volt olyan szép, mert már érkeztek a gomolyfelhõk.
Galervin93: Az irizálós képek jók lettek! Gratula!
Noli: A naplementés képeid nagyon szuperek!
Délután nálunk is kisütött a Nap, volt egy kis irizálás, de olyan gyorsan történt az egész, hogy le sem bírtam fotózni. Ráadásul csak a telefon volt nálam.
A naplemente nem volt olyan szép, mert már érkeztek a gomolyfelhõk.
Galervin93: Az irizálós képek jók lettek! Gratula!
Noli: A naplementés képeid nagyon szuperek!
Látom másutt is sütött a Nap délután... végre! Grat a fotókhoz! Sajna nekem pont edzésidõre esett a naplemente. Vagy 3 hete láttam utoljára...?
Variációk irizálásra: Link Link és repülõre: Link Link + egy bónusz Holdas Link . Jól esett végre egy kis napsütés, érzem is egy picit az arcomon, pedig háromnegyed órácskám sem volt...
Variációk irizálásra: Link Link és repülõre: Link Link + egy bónusz Holdas Link . Jól esett végre egy kis napsütés, érzem is egy picit az arcomon, pedig háromnegyed órácskám sem volt...
Link
A naplemente, gyenge oszloppal, pár pixel zöldséggel (túl magasan volt még a Nap ennél több petrezselyemhez)
A naplemente, gyenge oszloppal, pár pixel zöldséggel (túl magasan volt még a Nap ennél több petrezselyemhez)
Zivi, Zseegee, szuper naple volt nálatok! Zivi, a torzulós napos kép a kedvencem!!!
Ma végre itt is volt naple, kis oszloppal ráadásnak. Sajna nem teljesen horizontig volt egem némi gyûrt mészkõ okán, de sebaj, így is szép volt. Egy nyamvadt repcsi meg fél fokkal ment el a Hold mellett.....
Ma végre itt is volt naple, kis oszloppal ráadásnak. Sajna nem teljesen horizontig volt egem némi gyûrt mészkõ okán, de sebaj, így is szép volt. Egy nyamvadt repcsi meg fél fokkal ment el a Hold mellett.....
Jah, most látom Noli kommentjét a cikk alatt. Rettenetes hülyeségek vannak a cikkben...
Jó cikk! Én kiegészitettem volna azzal, hogy az ál-, mellék- vagy vaknapot (a korongszerû fényt) a valódi nappal szemközt, az égboltnak majdnem az átellenes oldalán lehetett észlelni.
A harmadik kép sztem a legjobb.
Itt is szép naplemente lehetett csak már késõ volt amkikor fotózni akartam.
Amúgy egész nap itt közepesen felhõs égbolt volt amikor a nap is látszott jó olyan 5 nap után.
Itt is szép naplemente lehetett csak már késõ volt amkikor fotózni akartam.
Amúgy egész nap itt közepesen felhõs égbolt volt amikor a nap is látszott jó olyan 5 nap után.
Nekem is csak a 4emeletesek felett sikerült végigkísérnem... : / rózsaszín felhõkkel és rózsaszín hasú repülõkkel..
Itt is állat naple van, de takarják a fák, mire meg kimennék valahova sötét lesz.:/
Dél felé kezdett jele látszani annak, hogy elmennek a fellegek, amikor jöttem haza, már csak gyengén felhõs volt, szép irizálással, Ac-k vonultak, belõlük nem túl látványos virgákkal. Ha napnyugtáig nem borul el Ny ismét, akkor elkapom.
Biztosan igen nagyok lehettek az esõcseppek, amiatt világit oly élénken a fõszivárvány.
Szép és érdekes képeket hoztatok. Külön gratulációt érdemelnek akiknél volt ég az elmúlt két hétben és el is csíptek valami jelenséget. Itt csak 1-2 órákat sütött a Nap az elmúlt idõszakban, illetve látszott ki a Hold a felhõk közül.
Innen látszik a sarkadi cukorgyár teteje, ami legkevesebb 15-17 kilométeres vizszintes látótávolságot jelent. Ellenkezõ irányban, kelet felé pedig felsejlik a tenkegörbedi erdõ halványkékes sziluettje - a lt. ugyanannyi.