Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Azt eddig is tudtuk, hogy a germánoknak hûvös természetük van, no de ennyire..?! (mármint hogy a szászság hozzájárul a hónap télies jellegéhez) 
November nem csak a szárazságáról kerül bele kiemelten az évkönyvekbe, hanem bizony a rengeteg fagyos napjáról is. Gyorsan átnéztem az OMSZ és Metnet adatbázisát, és bizony igencsak kemények ezek számok, simán elmenne egy téli hónapnak is. Átlagban 15-20 fagyos nap fordult elõ, de fõként az északkeleti völgyekben helyenként 24-28 nap ez a szám! Még a városok belsejében is 11-14 fagyos nap fordult elõ. Zabar 7 zord napot hozott, de másol is, kiemelten a fagyzugokban elõfordult 1-3 zord nap. Hideg nap is többfelé megközelítette a 10. Téli napnak fõként a Dunántúl nyugati felén örülhettek igazán, hisz ott 4-7 téli nap fordult elõ. Országosan 1-4 téli napot jegyezhetünk fel, és a mai még növelheti helyenként. Így bizony egy télies november vagyunk túl. A szászság, az anticiklon és a hidegpárna, és a medencénk hideg megtartó hatása csodákra képes:-)
Biztos, hogy az elmúlt 110 évben kiemelkedõ helyen fog végezni november.
Biztos, hogy az elmúlt 110 évben kiemelkedõ helyen fog végezni november.
Itt most már biztos 0,0 mm-rel zárunk, még egy normális ködszitálás sem volt. Nem is emléxem utoljára Szolnokon mikor volt 0 mm-es hónap. 
Sopronban csak az automata szerint zár 0,0mm-rel a hónap, a kézi mérések eredménye viszont 0,2mm.
1mm-t meghaladó napi csapadék október 27-én, 5mm-t meghaladó pedig október 12-én volt legutóbb.
Ezek az adatok az Alpokalja klimatikus adottságaihoz viszonyítva azért bátran nevezhetõk "nem szokványos"-nak.
1mm-t meghaladó napi csapadék október 27-én, 5mm-t meghaladó pedig október 12-én volt legutóbb.
Ezek az adatok az Alpokalja klimatikus adottságaihoz viszonyítva azért bátran nevezhetõk "nem szokványos"-nak.
Ha a hóágyúzott helyeket (Olaszfalu 
) nem számítjuk, akkor a novemberi csapadékrekord Rakamazról 1,8 mm.(lehet irigykedni rájuk a száraz területeken 
)
Az elkövetkezõ 3 napban túl sok csapadék (0,2 mm-nél több) nem néz ki így lehet, hogy 0-2 mm közt lesz a novemberi országos csapadék(átlag 1 mm alatt, az is mikrocsapadék). Halkan megjegyzem, hogy nehezen tudok elképzelni nem csak ennél szárazabb novembert, hanem ennél szárazabb hónapot sem, amióta csapadékot méregetnek hazánkban...
) nem számítjuk, akkor a novemberi csapadékrekord Rakamazról 1,8 mm.(lehet irigykedni rájuk a száraz területeken )Az elkövetkezõ 3 napban túl sok csapadék (0,2 mm-nél több) nem néz ki így lehet, hogy 0-2 mm közt lesz a novemberi országos csapadék(átlag 1 mm alatt, az is mikrocsapadék). Halkan megjegyzem, hogy nehezen tudok elképzelni nem csak ennél szárazabb novembert, hanem ennél szárazabb hónapot sem, amióta csapadékot méregetnek hazánkban...
A 2009. június 16-i szupercelláról találtam ezt a néhány képet "Szemenyei" nevû fórumozónktól a muraszemenyei szõlõhegyrõl Link , a harmadik képet nagyítsátok ki, brutális, ahogy a jégvédelmi rakéták mennek felfelé.
Az elmúlt napok ködszitálásából 0,2 mm jött össze. Gyakorlatilag minden bizonnyal ezzel fog zárni a november is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73316 - 2011-11-26 22:10:27)
Hát.. Akkor tényleg igaza lehetett a néninek! Nagyon szépen köszönöm!
Nano, meg vannak a linkek!
Hát.. Akkor tényleg igaza lehetett a néninek!
Nagyon szépen köszönöm! Nano, meg vannak a linkek!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73314 - 2011-11-26 21:52:15)
Nem lakom olyan messze Tõled, Mernyén így néz ki az adatsor az említett idõszakra. November és december eleje tényleg enyhe volt, és január vége bezordult.
A teljesség igénye nélkül.. Az elsõ a napi munimum, a második szám a napi maximumot jelöli értelemszerûen.
11.10. 8;22
11.12. 8;23
11.21. 9;17
12.01. -1;12
12.02. -1,6
12.03. 0;3
12.04. 4,16
12.05. -3;11
12.06. 1;12
12.07. -1;11
12.08. 0;10
12.09. 5;10
1952
Viszonylag enyhe kezdet, de a hó végén...
01.28. -15;1
01.29. -12;1
01.30. -10;1
22-én megjött a hó, amely 1 hónapig, febr. 23-áig tartotta magát. A csúcs 18-án volt 38 cm-el. Most a fele is jó lenne...
Amúgy mégis csak emlékezett valamire ez a mamika.
Nem lakom olyan messze Tõled, Mernyén így néz ki az adatsor az említett idõszakra. November és december eleje tényleg enyhe volt, és január vége bezordult.
A teljesség igénye nélkül.. Az elsõ a napi munimum, a második szám a napi maximumot jelöli értelemszerûen.
11.10. 8;22
11.12. 8;23
11.21. 9;17
12.01. -1;12
12.02. -1,6
12.03. 0;3
12.04. 4,16
12.05. -3;11
12.06. 1;12
12.07. -1;11
12.08. 0;10
12.09. 5;10
1952
Viszonylag enyhe kezdet, de a hó végén...
01.28. -15;1
01.29. -12;1
01.30. -10;1
22-én megjött a hó, amely 1 hónapig, febr. 23-áig tartotta magát. A csúcs 18-án volt 38 cm-el. Most a fele is jó lenne...
Amúgy mégis csak emlékezett valamire ez a mamika.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73313 - 2011-11-26 21:51:4
Nagyon köszi!!
Nagyon köszi!!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73312 - 2011-11-26 21:50:27)
Havi jelentésekben. A Kérdések válaszokban találsz linket
Havi jelentésekben. A Kérdések válaszokban találsz linket
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73311 - 2011-11-26 21:44:14)
Köszönöm még egyszer az infókat mindenkinek!
Nanovich, hol lehet ezeket az adatokat visszanézni?
Köszönöm még egyszer az infókat mindenkinek!
Nanovich, hol lehet ezeket az adatokat visszanézni?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73309 - 2011-11-26 21:25:20)
Volt kemény tél 2 évre rá, annak viszont az eleje sem volt enyhe. Havi középhõmérsékletek, Kaposvár. Zárójelben az anomália az 1901-1930-as átlaghoz képest.
1953 november: 4,1°C (-1,3)
1953 december: 1,3°C (-1,4)
1954 január: -5,5°C (-5,3)
1954 február: -5,8°C (-6,7)
1954 március 6,9°C (+0,
Volt kemény tél 2 évre rá, annak viszont az eleje sem volt enyhe. Havi középhõmérsékletek, Kaposvár. Zárójelben az anomália az 1901-1930-as átlaghoz képest.
1953 november: 4,1°C (-1,3)
1953 december: 1,3°C (-1,4)
1954 január: -5,5°C (-5,3)
1954 február: -5,8°C (-6,7)
1954 március 6,9°C (+0,
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73308 - 2011-11-26 21:21:12)
Közben megnéztem: 1956 lehetett. December 3,6°C, január 1,4°C, február -7,2°C középhõmérsékletet produkált Budapesten.
Közben megnéztem: 1956 lehetett. December 3,6°C, január 1,4°C, február -7,2°C középhõmérsékletet produkált Budapesten.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73306 - 2011-11-26 21:07:23)
A néni elszámolhatta magát, úgy tudom, hogy 1955-ben - persze lehet, tévedek én is egy évet, erre vagy arra - a tél eleje igen enyhe volt, majd február közepén-végén beállt a Duna. Ezt többször hallottam emlegetni. Érdemes megkeresni archívumban ezen évek adatait.
A néni elszámolhatta magát, úgy tudom, hogy 1955-ben - persze lehet, tévedek én is egy évet, erre vagy arra - a tél eleje igen enyhe volt, majd február közepén-végén beállt a Duna. Ezt többször hallottam emlegetni. Érdemes megkeresni archívumban ezen évek adatait.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73305 - 2011-11-26 21:05:01)
Köszi szépen! Hát.. Ezek szerint szegény mamika igen nincs tisztában az évszámokkal..
Köszi szépen! Hát.. Ezek szerint szegény mamika igen nincs tisztában az évszámokkal..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73303 - 2011-11-26 20:45:42)
Hát akkor szegény nénike...
Na így jönnek az olyan mondások,hogy bezzeg az én idõmben minden télen félméteres havak voltak
decembertõl márciusig!
Hát akkor szegény nénike...
Na így jönnek az olyan mondások,hogy bezzeg az én idõmben minden télen félméteres havak voltak
decembertõl márciusig!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73302 - 2011-11-26 20:41:51)
Havi kõzéphõmérsékletek, Kaposvár:
1951 november 9,5°C
1951 december 2,9°C
1952 január 1,0°C
1952 február 0,9°C
1952 március 3,7°C
A jelentõs márciusi negatív anomálián (-2,4, 1901-1930) és a pontosan 0-ás februáron kívül minden hónap bõven melegebb volt az átlagnál.
Havi kõzéphõmérsékletek, Kaposvár:
1951 november 9,5°C
1951 december 2,9°C
1952 január 1,0°C
1952 február 0,9°C
1952 március 3,7°C
A jelentõs márciusi negatív anomálián (-2,4, 1901-1930) és a pontosan 0-ás februáron kívül minden hónap bõven melegebb volt az átlagnál.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#73299 - 2011-11-26 20:22:0
Máma beszélgettem egy 80+-os nénikével, és azt mondta, hogy 1951 november-december igen enyhe volt, aztán január közepétõl március végéig igen zord idõszak következett be! Tud errõl valaki valamit mondani?
Máma beszélgettem egy 80+-os nénikével, és azt mondta, hogy 1951 november-december igen enyhe volt, aztán január közepétõl március végéig igen zord idõszak következett be! Tud errõl valaki valamit mondani?
Illetve még egy: a sok munka...
Egyelõre csak 50 évrõl tudok érdemben nyilatkozni, mert sajnos csak annyi van rendesen feldolgozva.
Egyelõre csak 50 évrõl tudok érdemben nyilatkozni, mert sajnos csak annyi van rendesen feldolgozva.
Nálam két nap alatt 0,4 mm ónos szitálás jött le, a 18-i szemcsés hó és ónos szitálás keverékébõl leesõ 0,1 mm-el együtt már kolosszális 0,5 mm a novemberi csapadék.
Természetesen ez a 2002 óta folytatott méréseim abszolút minimuma.
Az pedig egészen ritkaság, hogy kizárólag hidegpárnából származó mikrocsapadék adja a hónap összes csapadékát.
Természetesen ez a 2002 óta folytatott méréseim abszolút minimuma.
Az pedig egészen ritkaság, hogy kizárólag hidegpárnából származó mikrocsapadék adja a hónap összes csapadékát.
Eredetileg azért látogattam erre a fórumra, hogy elújságoljam: van már csapadék novemberben. Ma reggel bõ 0,1 mm-t mértem a Hellmannommal a tegnapi és éjjeli ónos szitálásból. Ez egyben az eddigi havi szumma is.
Nem akarok hülyeségeket írni, a Réthly kötetben van infó nem is kevés. Idõm most nincs alaposan utánanézni, de már vizslattam régebben a dolgot. A csapadékzóna D- DK - irányból érkezett. A délalföldön szinte a semmibõl robbant be, hatalmas szélviharral indult azonnal, sûrû aprószemû havazással, hóviharral. Volt ahol átmeneti ónosesõrõl számoltak be a csapadék kezdetén. A hóvihar a "Jászságot éppen nyaldosta" írja a korabeli beszámoló, Pest - Budán nem hullott nagy hó, ÉNY-on sem. Bács kiskun - Borsod lehetett még az ítéletidõ által sújtott terület, az alig köpésre lévõ Poroszlóról van adat a szörnyû hóvihar pusztításáról. Zömmel a délalföld, tiszántúl volt a leginkább érintett terület, ha a trianoni országrészt nézzük. A határon kívûl tettenérhetõ a Bánátban, Temesvár környékén... Erõs a gyanúm, hogy ez a klasszikusan igen nagy hóviharokat okozó, de meglehetõsen ritka DK irányból fölénk pörgõ ciklon. A kp. Erdélyen át haladt el, inkább a déli részen, hatalmas viharkárok a Máramarosban, de székelyföldi területeken is. Ergo: Szerintem mediterrán ciklon volt, a kisöccsei okoznak ritkán ennél jóval szerényebb hóviharokat, pl.a 80 (?)- években egy a délalföldön.Számos hasonló, de az intenzitásában szerényebb hóviharról van adat, fõ szenvedõ alany az Alföld ezeknél. Ennyi idõm volt, ha pontatlan voltam javítok..
Én is elolvastam a cikket, nagyon élvezetes volt. Mivel abban az idõben a szinoptika és a légköri képzõdmények még "nem voltak kitalálva", szükségképpen találgatásokra kell hagyatkoznunk a nagy hóvihart létrehozó makrocirkulációs helyzetet illetõen. Mindjárt elsõnek a havazást megelõzõ igen alacsony légnyomás-érték tûnik fel. Két, nagyon alacsony légnyomású hóesésre emlékszem: az egyik a már említett 1999 februári, a másik szintén ebben az évben, azonban éppenséggel a végén fordult elõ: dec. 28.-án. Ez utóbbi esetben a légnyomás az 1816 január végit megközelítõ mélységbe zuhant. Érdemes volna megnézni e két havazáshoz tartozó makroszinoptikai képeket: bizonyos támpontot nyújtanának.
Feltûnõ továbbá az igen erõs szél. Általánosságban le lehet szögezni, hogy extrém alacsony légnyomás mellett nem szokott rendkívül viharos idõ uralkodni. Az 1999 december végi hóesés alkalmával is csak mérsékelt-élénk szél fújt. 1816-ban is feltehetõleg akkor támadt a vihar, mikor az igen alacsony értékrõl emelkedni kezdett a légnyomás, és elérte az 1000 hpa körüli értéket. Ez 28.-29.-én következhetett be, a cikkben leírtakkal összhangban.
Úgy vélem -bár ez hangsúlyozottan hipotézis- hogy egyetlen mediterrán ciklon nem képes ilyen mértékû légnyomásesést elõidézni nálunk. Feltehetõleg alacsony nyomású teknõ állt a háttérben, melynek mediterrán ciklon komponense összeolvadt az északabbra elhelyezkedõ alacsony nyomással, így jött létre fölöttünk a rendkívül kimélyült légörvény. Ez aztán kelet-délkeleti irányban távozott, Buda mindvégig hátoldalon helyezkedett el.
Feltûnõ továbbá az igen erõs szél. Általánosságban le lehet szögezni, hogy extrém alacsony légnyomás mellett nem szokott rendkívül viharos idõ uralkodni. Az 1999 december végi hóesés alkalmával is csak mérsékelt-élénk szél fújt. 1816-ban is feltehetõleg akkor támadt a vihar, mikor az igen alacsony értékrõl emelkedni kezdett a légnyomás, és elérte az 1000 hpa körüli értéket. Ez 28.-29.-én következhetett be, a cikkben leírtakkal összhangban.
Úgy vélem -bár ez hangsúlyozottan hipotézis- hogy egyetlen mediterrán ciklon nem képes ilyen mértékû légnyomásesést elõidézni nálunk. Feltehetõleg alacsony nyomású teknõ állt a háttérben, melynek mediterrán ciklon komponense összeolvadt az északabbra elhelyezkedõ alacsony nyomással, így jött létre fölöttünk a rendkívül kimélyült légörvény. Ez aztán kelet-délkeleti irányban távozott, Buda mindvégig hátoldalon helyezkedett el.
Közben a fórumban a keresõ segítségével minden kérdésre választ kaptam!
De így tél elõtt talán nem baj hogy szóba került ismét az eset.
De így tél elõtt talán nem baj hogy szóba került ismét az eset.
Olvastam a neten egy összefoglalót 1816-os hóviharról (http://www.snowhunter.hu/index/erd.1816.html) Névbõl ítélve gondolom te összegezted az említett könyv alapján és gratulálok hozzá,élmény volt olvasni! Eléggé elképedtem a légnyomás értéken amit említettél benne, 975hPa Budán.A kérdésem az lenne ha esetleg tudod azt is,hogy effajta ciklon honnan érkezhet? Létre jöhet ilyen erõs mediterrán ciklon? Esetleg egy északnyugatról begyûrûzõ Atlanti ciklon maradvány volt?És még annyi,hogy mennyi lehetett kb a központban a nyomás szerinted? Válaszod elõre is köszönöm!!!!
No, ezek szerint élsz!
Mostanában keveset MetNetezel.
Egy indok van, amit elfogadunk, egy jó csaj
Egyébként csak 50 évet néztetek vissza, vagy 100-at is, csak ott már volt 0-s november?
Mostanában keveset MetNetezel.
Egy indok van, amit elfogadunk, egy jó csaj
Egyébként csak 50 évet néztetek vissza, vagy 100-at is, csak ott már volt 0-s november?
A hónap csapadékösszege - mint oly sok más helyen is az országban - a mai nappal bezárólag 0,0 mm-en áll Kecskemét külterületen. Az elmúlt 50 év adatsorában nem találunk példát ilyen száraz novemberre az állomáson.
A stratus unalmát elûzendõ, valamint a nosztalgiázás kedvéért (már akinek ez nosztalgia) most közzéteszem az 1986/87 -es télrõl készült, korabeli feljegyzésem második részét.
Íme:
A következõ napokban aztán -meglepõen gyorsan- jelentõs enyhülés következett be. Ennek oka az európai hideghullám hatására a Földközi-tengeren létrejött ciklonrendszer volt, mely enyhe levegõt sodort fölénk -némi havazást és ónos esõt is okozva. Ez utóbbi vastag, de terhelésre mégis beroppanó jégkérget képzett a hóréteg tetején, igen megnehezítve a havon való járást.
A napokig dühöngõ rendkívül hideg széltõl lehûtött talaj kicsapta a lassan áramló enyhe levegõ nedvességtartalmát: ronda, ködös, lucskos lett az idõ. A jéghideg házfalakon, faágakon vékony jéghártya jelent meg. Néhány nap elteltével a felmelegedés odáig ment, hogy a déli órákban egy kicsit már olvadt is.
Az enyhülés végül mégsem vált nagymértékûvé és tartóssá: a déli-délkeleti áramlás megállt, mivel Európa és Ázsia felett magas nyomás épült fel. Ennek méreteire jellemzõ, hogy keleten a csendes-óceánig, nyugaton pedig az atlanti partokig terjeszkedett. A távolhatások megszûntével a helyi tényezõ: nevezetesen, a vastag hótakaró hûtõ effektusa kezdett érvényre jutni. December közepe óta elõször újra megjelent a köd, erõs zúzmaraképzõdéssel. A hõmérséklet csökkent: a minimumok újra -10 fok, a maximumok -5 fok alatt jártak.
Január 20. körül Északkelet-Európában ismét felhalmozódott a nagyon hideg, száraz levegõ. Ez "meghajtotta" a nyugati áramlást: a szél a hidegtömeg déli határával párhuzamosan, ény-i irányból fújt. A légnyomás gyorsan csökkent. Az idõ megenyhült: 0 fok körüli hõmérséklet mellett vizes havat sodort az erõs szél.
Néhány nap elteltével aztán kisebb hózápor kíséretében a hideg, száraz levegõ is megérkezett, majd több napon keresztül áramlott fölénk meglehetõsen lassú, északi-északkeleti irányú mozgással. Mivel a sarki levegõ rendkívül tiszta, az ég pedig derült volt, így mind a be, mind pedig a kisugárzás akadálytalanul érvényesülhetett. Emiatt az elviselhetetlenül zordnak nem nevezhetõ -5, -10 fok közötti maximumokat követõen hajnalra megint -15 fok alá csökkent a hõmérséklet.
Ez az idõjárás kitartott február elsõ hetében is, de aztán nagy változás következett. Nyugat-Európa fölött északi áramlás alakult ki, mely sarkvidéki levegõt szállított a Földközi-tenger nyugati medencéjébe. Ennek következtében tõlünk nyugatra é-d irányban hosszan elnyúló alacsony nyomású terület alakult ki, benne ciklonok láncolatával. E képzõdmény igen stabilnak bizonyult, emellett a helyét sem változtatta: mi mindvégig a keleti -meleg- oldalon maradtunk.
Az itt uralkodó erõs délies légmozgás nagyon enyhe, száraz szubtrópusi levegõt sodort fölénk. A tavasziasan ragyogó napsütésben 10 fok fölé emelkedett a hõmérséklet, a vastag hótakaró meglepõen rövid idõ -kb. egy hét- leforgása alatt csaknem teljesen elolvadt.
Az említett áramlás azonban bizonyos idõ után meggyengült, különösen azt követõen, hogy az észak- európai ill. a Földközi-tenger fölött kialakult ciklonok közötti átmeneti zónába kerültünk.
Fokozatosan megszûnt a korán jött tavasz, borulttá, nyirkossá, ködössé vált az idõ.
A lucskos, lehangoló, határozott légmozgás nélküli idõszak meglepõen hosszúra nyúlt: a következõ idõjárási periódus csak február 20.-a körül kezdett jelentkezni.
Ekkor a következõ helyzet alakult ki: Kelet-Európa fölött nagy kiterjedésû ciklon képzõdött, nyilván az újult erõvel dél felé törõ hideg levegõ hatására. Ugyanakkor az Atlanti-óceán fölött is ciklon örvénylett, ez enyhe levegõt szállított Közép-Európa fölé. Az eltérõ hõmérsékletû légtömegek elválasztó vonala fölöttünk húzódott oly módon, hogy a keleti országrészben az északról áramló hideg, a nyugatiban pedig még az enyhe levegõ hatása érvényesült.
A következõ napokban egyre inkább az északi hideg levegõ jutott uralomra, elnyomva az atlanti áramlás hatását.
Európában hideghullám kezdett kialakulni, mivel az északi áramlás rendkívül tartóssá vált. Az ezzel érkezõ kis, alacsony nyomású hullámok meg-megújuló hózáporokat, hófúvásokat okoztak. Ez, és a -5 fok körüli maximum és a -10 fok alatti minimumhõmérsékletek a legzordabb januári napokat idézték.
Március elsõ napjaiban az idõ ehhez képest mit sem változott, illetve csak annyit, hogy az áramlás fokozatosan gyengült és kialakult a tél végére olyannyira jellemzõ csendes, hideg idõjárás.
Március 10.-ét követõen aztán -minthogy az északi félgömb egyre melegedõ déli területei újra kiélezték a hõmérsékletkülönbséget- a "meghajtott" ciklonok által létrehozott ny-i áramlás -most már végérvényesen- elvitte a telet.
Íme:
A következõ napokban aztán -meglepõen gyorsan- jelentõs enyhülés következett be. Ennek oka az európai hideghullám hatására a Földközi-tengeren létrejött ciklonrendszer volt, mely enyhe levegõt sodort fölénk -némi havazást és ónos esõt is okozva. Ez utóbbi vastag, de terhelésre mégis beroppanó jégkérget képzett a hóréteg tetején, igen megnehezítve a havon való járást.
A napokig dühöngõ rendkívül hideg széltõl lehûtött talaj kicsapta a lassan áramló enyhe levegõ nedvességtartalmát: ronda, ködös, lucskos lett az idõ. A jéghideg házfalakon, faágakon vékony jéghártya jelent meg. Néhány nap elteltével a felmelegedés odáig ment, hogy a déli órákban egy kicsit már olvadt is.
Az enyhülés végül mégsem vált nagymértékûvé és tartóssá: a déli-délkeleti áramlás megállt, mivel Európa és Ázsia felett magas nyomás épült fel. Ennek méreteire jellemzõ, hogy keleten a csendes-óceánig, nyugaton pedig az atlanti partokig terjeszkedett. A távolhatások megszûntével a helyi tényezõ: nevezetesen, a vastag hótakaró hûtõ effektusa kezdett érvényre jutni. December közepe óta elõször újra megjelent a köd, erõs zúzmaraképzõdéssel. A hõmérséklet csökkent: a minimumok újra -10 fok, a maximumok -5 fok alatt jártak.
Január 20. körül Északkelet-Európában ismét felhalmozódott a nagyon hideg, száraz levegõ. Ez "meghajtotta" a nyugati áramlást: a szél a hidegtömeg déli határával párhuzamosan, ény-i irányból fújt. A légnyomás gyorsan csökkent. Az idõ megenyhült: 0 fok körüli hõmérséklet mellett vizes havat sodort az erõs szél.
Néhány nap elteltével aztán kisebb hózápor kíséretében a hideg, száraz levegõ is megérkezett, majd több napon keresztül áramlott fölénk meglehetõsen lassú, északi-északkeleti irányú mozgással. Mivel a sarki levegõ rendkívül tiszta, az ég pedig derült volt, így mind a be, mind pedig a kisugárzás akadálytalanul érvényesülhetett. Emiatt az elviselhetetlenül zordnak nem nevezhetõ -5, -10 fok közötti maximumokat követõen hajnalra megint -15 fok alá csökkent a hõmérséklet.
Ez az idõjárás kitartott február elsõ hetében is, de aztán nagy változás következett. Nyugat-Európa fölött északi áramlás alakult ki, mely sarkvidéki levegõt szállított a Földközi-tenger nyugati medencéjébe. Ennek következtében tõlünk nyugatra é-d irányban hosszan elnyúló alacsony nyomású terület alakult ki, benne ciklonok láncolatával. E képzõdmény igen stabilnak bizonyult, emellett a helyét sem változtatta: mi mindvégig a keleti -meleg- oldalon maradtunk.
Az itt uralkodó erõs délies légmozgás nagyon enyhe, száraz szubtrópusi levegõt sodort fölénk. A tavasziasan ragyogó napsütésben 10 fok fölé emelkedett a hõmérséklet, a vastag hótakaró meglepõen rövid idõ -kb. egy hét- leforgása alatt csaknem teljesen elolvadt.
Az említett áramlás azonban bizonyos idõ után meggyengült, különösen azt követõen, hogy az észak- európai ill. a Földközi-tenger fölött kialakult ciklonok közötti átmeneti zónába kerültünk.
Fokozatosan megszûnt a korán jött tavasz, borulttá, nyirkossá, ködössé vált az idõ.
A lucskos, lehangoló, határozott légmozgás nélküli idõszak meglepõen hosszúra nyúlt: a következõ idõjárási periódus csak február 20.-a körül kezdett jelentkezni.
Ekkor a következõ helyzet alakult ki: Kelet-Európa fölött nagy kiterjedésû ciklon képzõdött, nyilván az újult erõvel dél felé törõ hideg levegõ hatására. Ugyanakkor az Atlanti-óceán fölött is ciklon örvénylett, ez enyhe levegõt szállított Közép-Európa fölé. Az eltérõ hõmérsékletû légtömegek elválasztó vonala fölöttünk húzódott oly módon, hogy a keleti országrészben az északról áramló hideg, a nyugatiban pedig még az enyhe levegõ hatása érvényesült.
A következõ napokban egyre inkább az északi hideg levegõ jutott uralomra, elnyomva az atlanti áramlás hatását.
Európában hideghullám kezdett kialakulni, mivel az északi áramlás rendkívül tartóssá vált. Az ezzel érkezõ kis, alacsony nyomású hullámok meg-megújuló hózáporokat, hófúvásokat okoztak. Ez, és a -5 fok körüli maximum és a -10 fok alatti minimumhõmérsékletek a legzordabb januári napokat idézték.
Március elsõ napjaiban az idõ ehhez képest mit sem változott, illetve csak annyit, hogy az áramlás fokozatosan gyengült és kialakult a tél végére olyannyira jellemzõ csendes, hideg idõjárás.
Március 10.-ét követõen aztán -minthogy az északi félgömb egyre melegedõ déli területei újra kiélezték a hõmérsékletkülönbséget- a "meghajtott" ciklonok által létrehozott ny-i áramlás -most már végérvényesen- elvitte a telet.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#72673 - 2011-11-22 10:50:17)
Hmmm....De megkívántam egy jó kis nyári zivatart,villámot......stb.
Jó volt a vidi valóban.
grat.
Hmmm....De megkívántam egy jó kis nyári zivatart,villámot......stb.
Jó volt a vidi valóban.
grat.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#72671 - 2011-11-22 10:36:10)
Üdv újra! Jó 4 hónapja nem irtam semmit a fórumba. Ennek az oka prózaian egyszerû: nem volt mirõl irni: a nyár második fele és az õsz valami hihetetlenül egyhangúan, eseménytelenül telt el. Legalább szép napsütéses idõ volt, az kárpótolt valamelyest... De most inkább a zivatarszezon szebbik felével szeretnék foglalkozni. Hoztam nektek pár látványosabb képet és egy nagyon ütõs videót. De elõször a képek:
- május 23-án volt az elsõ látványosabb villámshow: Link Link (kb. 2 km-re csapkodtak, de alig csattantak).
- június 8-án volt az egyetlen vérbeli zivataros napunk. Du. volt 2 felvonás, majd este jött az év vihara. Du. igy jött: Link majd szivárvány lett: Link végül pedig intenziv lecsapózás: Link Link Ez kb. fél km-re vágott be: Link Aznap este, éjfél elõtt lecsapott Nagyváradra az év vihara. Az eddigi legintenzivebb viharélményem volt!
- július 16.-ról 17.-re virradóan egy MKR súrolt, remek villámlást produkálva: Link Link Link (az eddigi legjobb villámfotóm)
A fenti 3 zivataron kivül sajnos nem volt több igazán ütõs zivatarunk. Azért akad még néhány látványosabb képem: Link (hatalmas Cb), Link Link (igen látványos volt, de 0 csapadékot adott), Link (mammák egy Cb hátulján), Link (távoli Cb a naplementében), Link (naplemente a nádasban). Röviden ennyi volt a konevektiv szezon. Az unalom, az eseménytelenség és a tucatszámra kiaknázatlan lehetõsegek miatt, jóindulattal is csak egy 3/10-et tudok adni rá, azt is csak a fent emlitett 3 látványosabb zivatar miatt...
Végezetül pedig jöjjön egy brutális videó, az elmúlt 4 év látványosabb konvektiv eseményeibõl. Éredemes megnézni, mert mindenbõl a leglátványosabb és legdúrvább van benne: közeli lecsapók, hatalmas reccsenésekkel és látványos timelapse-ok, mindez jó kis zenére megkomponálva. Nyálmirigyeket beüzemelni, állakat felkötni és a pelust felvenni, indulhat a móka: Link
Üdv újra!
Jó 4 hónapja nem irtam semmit a fórumba. Ennek az oka prózaian egyszerû: nem volt mirõl irni: a nyár második fele és az õsz valami hihetetlenül egyhangúan, eseménytelenül telt el. Legalább szép napsütéses idõ volt, az kárpótolt valamelyest... De most inkább a zivatarszezon szebbik felével szeretnék foglalkozni. Hoztam nektek pár látványosabb képet és egy nagyon ütõs videót. De elõször a képek:- május 23-án volt az elsõ látványosabb villámshow: Link Link (kb. 2 km-re csapkodtak, de alig csattantak).
- június 8-án volt az egyetlen vérbeli zivataros napunk. Du. volt 2 felvonás, majd este jött az év vihara. Du. igy jött: Link majd szivárvány lett: Link végül pedig intenziv lecsapózás: Link Link Ez kb. fél km-re vágott be: Link Aznap este, éjfél elõtt lecsapott Nagyváradra az év vihara. Az eddigi legintenzivebb viharélményem volt!
- július 16.-ról 17.-re virradóan egy MKR súrolt, remek villámlást produkálva: Link Link Link (az eddigi legjobb villámfotóm)
A fenti 3 zivataron kivül sajnos nem volt több igazán ütõs zivatarunk. Azért akad még néhány látványosabb képem: Link (hatalmas Cb), Link Link (igen látványos volt, de 0 csapadékot adott), Link (mammák egy Cb hátulján), Link (távoli Cb a naplementében), Link (naplemente a nádasban). Röviden ennyi volt a konevektiv szezon. Az unalom, az eseménytelenség és a tucatszámra kiaknázatlan lehetõsegek miatt, jóindulattal is csak egy 3/10-et tudok adni rá, azt is csak a fent emlitett 3 látványosabb zivatar miatt...
Végezetül pedig jöjjön egy brutális videó, az elmúlt 4 év látványosabb konvektiv eseményeibõl. Éredemes megnézni, mert mindenbõl a leglátványosabb és legdúrvább van benne: közeli lecsapók, hatalmas reccsenésekkel és látványos timelapse-ok, mindez jó kis zenére megkomponálva.
Nyálmirigyeket beüzemelni, állakat felkötni és a pelust felvenni, indulhat a móka: Link
Ide is beteszem: a nyár második fele és az õsz valami hihetetlenül egyhangúan, eseménytelenül telt el. Csapadék szinte alig esett. Legalább szép napsütéses idõ volt, az kárpótolt valamelyest... Néhány kép:
- május 23-án volt az elsõ látványosabb villámshow: Link Link (kb. 2 km-re csapkodtak, de alig csattantak).
- június 8-án volt az egyetlen vérbeli zivataros napunk. Du. volt 2 felvonás, majd este jött az év vihara. Du. igy jött: Link majd szivárvány lett: Link végül pedig intenziv lecsapózás: Link Link Ez kb. fél km-re vágott be: Link Aznap este, éjfél elõtt lecsapott Nagyváradra az év vihara. Az eddigi legintenzivebb viharélményem volt!
- július 16.-ról 17.-re virradóan egy MKR súrolt, remek villámlást produkálva: Link Link Link (az eddigi legjobb villámfotóm)
A fenti 3 zivataron kivül sajnos nem volt több igazán ütõs zivatarunk. Azért akad még néhány látványosabb képem: Link (hatalmas Cb), Link Link (igen látványos volt, de 0 csapadékot adott), Link (mammák egy Cb hátulján), Link (távoli Cb a naplementében), Link (naplemente a nádasban). Röviden ennyi volt a konevektiv szezon. Jóindulattal is igen szegényesnek mondható.
---------------------------------------------------------------------------------------
Végezetül pedig jöjjön egy brutális videó, az elmúlt 3-4 év leglátványosabb konvektiv eseményeirõl. Éredemes megnézni, mert mindenbõl a leglátványosabb és legdúrvább van benne: közeli lecsapók, hatalmas reccsenésekkel és látványos timelapse-ok, mindez jó kis zenére megkomponálva: Link
- május 23-án volt az elsõ látványosabb villámshow: Link Link (kb. 2 km-re csapkodtak, de alig csattantak).
- június 8-án volt az egyetlen vérbeli zivataros napunk. Du. volt 2 felvonás, majd este jött az év vihara. Du. igy jött: Link majd szivárvány lett: Link végül pedig intenziv lecsapózás: Link Link Ez kb. fél km-re vágott be: Link Aznap este, éjfél elõtt lecsapott Nagyváradra az év vihara. Az eddigi legintenzivebb viharélményem volt!
- július 16.-ról 17.-re virradóan egy MKR súrolt, remek villámlást produkálva: Link Link Link (az eddigi legjobb villámfotóm)
A fenti 3 zivataron kivül sajnos nem volt több igazán ütõs zivatarunk. Azért akad még néhány látványosabb képem: Link (hatalmas Cb), Link Link (igen látványos volt, de 0 csapadékot adott), Link (mammák egy Cb hátulján), Link (távoli Cb a naplementében), Link (naplemente a nádasban). Röviden ennyi volt a konevektiv szezon. Jóindulattal is igen szegényesnek mondható.
---------------------------------------------------------------------------------------
Végezetül pedig jöjjön egy brutális videó, az elmúlt 3-4 év leglátványosabb konvektiv eseményeirõl.
Éredemes megnézni, mert mindenbõl a leglátványosabb és legdúrvább van benne: közeli lecsapók, hatalmas reccsenésekkel és látványos timelapse-ok, mindez jó kis zenére megkomponálva: Link 
Pécsen megdõlt a napi legalacsonyabb Tmax rekordja. Az eddigi rekord -1,8°C volt 1956-ból ( Link ), a mai Tmax -3,1°C.
Hali hóóóó!:-)
Erre én is emlékszem,mert a Mogyoródi útra jártam suliba és nem volt vizsgázás ,mert csak gyalog lehetett közlekedni (Örs vezér tér-Bosnyák-tér). Az elsõ vonat délben indult a Keletibõl Miskolcra épp felfértem!Tényleg nagy hó volt és aprószemû,de rengeteg esettmár elõzõ nap is!!(a villamosok sem jártak sok helyen)...naaaa és a hideg!!...hûûûû!!...a bejegyzés teljesen igaz!:-)
Erre én is emlékszem,mert a Mogyoródi útra jártam suliba és nem volt vizsgázás ,mert csak gyalog lehetett közlekedni (Örs vezér tér-Bosnyák-tér). Az elsõ vonat délben indult a Keletibõl Miskolcra épp felfértem!Tényleg nagy hó volt és aprószemû,de rengeteg esettmár elõzõ nap is!!(a villamosok sem jártak sok helyen)...naaaa és a hideg!!...hûûûû!!...a bejegyzés teljesen igaz!:-)
"Erzsébet kopog, karácsony locsog" apropóból visszanéztem egy találomra kiválasztott évet (nevezetesen az érettségim évét, 1985-öt) hogy alakult Erzsébet nap környéke. Nos bizony kopogott, 18-át megelõzõ 3-4 napban AC volt mely É-ra tolódott; Korzika felõl pedig 18-ra egy medi érintette hazánkat, közben É-ról áramlott le a hideg. 18-án még kevesebb, 19-án már sok helyen esett hó, havas esõ. Szolnokon 19-én reggel 4, 20-án reggel 15 centi havat mértek. 
Más: A Snowhunter által említett 1942-es rettentõ hideg januárral kapcsolatban érdemes megemliteni, hogy beleszólt a történelembe is. A belinkelt reanaliziseken is látszik, hogy nem csak nálunk, hanem az oroszoknál is - az ott megszokott nagy telekhez képest is - rendkívül hideg volt, mely igen csak megtörte az elõrenyomuló német csapatok lendületét. Rengeteg áldozatot szedett a tél, a fegyverek, a technikák nem mûködtek (az orosz cuccok azért bírták, a finom preciz német dolgok nem erre lettek tervezve)...
Más: A Snowhunter által említett 1942-es rettentõ hideg januárral kapcsolatban érdemes megemliteni, hogy beleszólt a történelembe is. A belinkelt reanaliziseken is látszik, hogy nem csak nálunk, hanem az oroszoknál is - az ott megszokott nagy telekhez képest is - rendkívül hideg volt, mely igen csak megtörte az elõrenyomuló német csapatok lendületét. Rengeteg áldozatot szedett a tél, a fegyverek, a technikák nem mûködtek (az orosz cuccok azért bírták, a finom preciz német dolgok nem erre lettek tervezve)...
Nálam a tegnapi "havazásból" összejött 0,4 mm. Így már 0,8 mm az össz, ezzel 3. vagyok a havi összesítésben.
Örömmel jelentem, nem lesz csapadékmentes nálam a november!
Óriási csapadékmennyiséget mértem reggel, 0,1 mm-t, he-he!
Gondban is voltam, hogy havas napnak vegyem vegyem-e a tegnapot, mert a 0,1 mm fele-fele arányban jött össze szemcsés hóból illetve ónos szitálásból.
A tegbap reggelére képzõdõ zúzmara egy része illetve a ködmentes borongós ég képei (utolsónak szemcsés hó jellemzõ maradványát töltöttem fel): Link
Az 1986-os visszaemlékezések fantasztikus élményt adnak az olvasóinak (nekem is), köszönjük!
Óriási csapadékmennyiséget mértem reggel, 0,1 mm-t, he-he!
Gondban is voltam, hogy havas napnak vegyem vegyem-e a tegnapot, mert a 0,1 mm fele-fele arányban jött össze szemcsés hóból illetve ónos szitálásból.
A tegbap reggelére képzõdõ zúzmara egy része illetve a ködmentes borongós ég képei (utolsónak szemcsés hó jellemzõ maradványát töltöttem fel): Link
Az 1986-os visszaemlékezések fantasztikus élményt adnak az olvasóinak (nekem is), köszönjük!
Örömmel olvastam a visszaemlékezéseket. Akkoriban már én is bizony javában jártam az egyetemre. Meg kellene keresni az akkori feljegyzéseimet, talán nem vesztek el a többszöri költözések során.
Nosztalgiával olvastam a két beírásodat. Gratulálok. Nem beszélve arról, hogy '86-ban én is 26 éves voltam, fõiskolára jártam... Vannak feljegyzéseim, elõkeresem õket.
Vannak feljegyzéseim, elõkeresem õket. 
Remek beszámoló,szinte visszarepültem az idõben,nagyon jó volt felidézni azokat a felejthetetlen napokat.Bár nekem az 1995-96-os tél az etalon a 87-es-hez hasonló kegyetlen télbetörés azóta sem történt.A 2006-os januári zimankó viszonylag szárazon zajlott,így hát meg sem közelíti a 87-est.
Talán annyit igazítanák a beszámolódon,hogy január 9-én nem Földközi-tenger felõl kaptuk a nedvességet,hanem a Skandináv-félsziget felett örvénylõ ciklon melegfrontja volt a tettes.Fõleg az ország északi részén okozott jelentõsebb hóesést és a csapadékzóna ény-ti irányból érkezett.
Január 10-én valóban délelõtt még "vihar elõtti csend" volt de a"fehér pokol" már a kertek alatt járt.Itt a fõvárosban már 13-ora körül megkezdõdött a havazás és 16 óra után már az egész országban intenzíven havazott,(így érthetõen nálatok is)de komolyabb hófúvások még nem alakultak ki mert aznap még nem kerültünk hátoldalra.Itt Bp-en 10-én estig már 22cm volt a hótakaró az elõzõ napival együtt.Másnap(vasárnap) jött a java.
Január 13-án reggel Budaörsön -26 fokot mértek(a belvárosban -18.) ami napközben is csak -17 fokra "melegedett".
Talán annyit igazítanák a beszámolódon,hogy január 9-én nem Földközi-tenger felõl kaptuk a nedvességet,hanem a Skandináv-félsziget felett örvénylõ ciklon melegfrontja volt a tettes.Fõleg az ország északi részén okozott jelentõsebb hóesést és a csapadékzóna ény-ti irányból érkezett.
Január 10-én valóban délelõtt még "vihar elõtti csend" volt de a"fehér pokol" már a kertek alatt járt.Itt a fõvárosban már 13-ora körül megkezdõdött a havazás és 16 óra után már az egész országban intenzíven havazott,(így érthetõen nálatok is)de komolyabb hófúvások még nem alakultak ki mert aznap még nem kerültünk hátoldalra.Itt Bp-en 10-én estig már 22cm volt a hótakaró az elõzõ napival együtt.Másnap(vasárnap) jött a java.
Január 13-án reggel Budaörsön -26 fokot mértek(a belvárosban -18.) ami napközben is csak -17 fokra "melegedett".
Remek beszámoló. Minden betûjét érdeklõdéssel olvastam.Köszönjük!
Az eddigi õszi idõjárás kísértetiesen hasonlít 1986 õszére.
Vajon a január közepe is olyan lesz...??
Ránk férne már egy 87-es õrület, így 24-25 év után!!
Vajon a január közepe is olyan lesz...??
Ránk férne már egy 87-es õrület, így 24-25 év után!!
Az általam Pápán mért legszárazabb periódus 2007-ben volt (2000 óta mérek itt): márc.25-tõl május 3-ig 0,6 mm.(Ápr.4-máj.3. 0,00 mm).Most okt.25. óta 0,2 mm az állás, alighanem a 2. hely már megvan... Az idén messze lehagytuk az aug.15. utáni 20 napos szárazságot (érdemi csapadék nélküli idõszak), már 23 napnál tarunk. Kertet ások, porzik a föld. Ilyen kertásásra sem emlékszem.Utoljára 1989-ben volt hasonló novemberi szárazság Pápa környékén (16 mm), de elõtte aug.114 mm, szept. 31 mm, okt.16 mm. Csesznek környékén 1986 õsze volt legutóbb hasonló: aug. 80, szept. 6, okt.22, nov.13 mm. Lehet, hogy akkor is port ástunk ? Míg 86-ban átlagos, addig 89-ben száraz dec. jött.
Megyek folytatni az ásást...
Megyek folytatni az ásást...
Akkor tehát folytatom, következik
Az 1986/87-es tél
December elsõ felében említésre méltó idõváltozás nem történt, illetve csak annyi, hogy a fokozódó kisugárzás miatt az alsó légrétegek egyre hidegebbek és nedvesebbek lettek. Ennek megfelelõen a talajközelben köd, zúzmara és az évszaknak megfelelõnél valamivel alacsonyabb hõmérséklet volt jellemzõ. A napi középértékek 1-2 fokkal fagypont alatt voltak.
Ezzel szemben a magasban lassú mozgású meleg levegõ helyezkedett el, így a nagyobb hegyekben napos, viszonylag enyhe idõ uralkodott.
Közben Észak és Északkelet-Európát több hulámban sarki levegõ árasztotta el, ott megindult a hidegfelhalmozódás.
A hónap közepe táján a Földközi- tenger felett mediterrán ciklon jött létre. Ennek meleg, nedves levegõje felsiklott a Közép-Európát borító hideg légpárnára. A fejlett csapadékzóna délnyugatról benyúlt a Kárpát-medence térségébe, és ebbõl december 15.-én csaknem egésznapos, nagyon intenzív havazást kaptunk. Minthogy a hõmérséklet végig 0 fok alatt maradt, a hó nem olvadt el és vastagsága elérte a 15-20 cm-t.
A következõ néhány napban azonban a hóréteg gyors olvadásnak indult, mert nagyon megenyhült az idõ. Közép-Európa északi része fölöt ugyanis -minden bizonnyal már az észak-európai hideg hatására- több középpontú, igen aktív ciklonrendszer alakult ki. Ennek erõs nyugati áramlásos zónája óceáni enyhe levegõt sodort fölénk. December 19.-re az egyik ciklonmag a Kárpát-medence térségébe jutott, a légnyomás gyorsan süllyedve elérte az 1986 évi minimumértékét: 746 hgmm-t. Több órán keresztül tartó, óriási záporesõ verte a földet, emellett a hõmérséklet eléggé magas volt: 5-8 fokot mutattak a hõmérõk.
A rákövetkezõ héten az áramlás északnyugati irányon át északira, északkeletire fordult, és több hullámban hideg levegõt szállított fölénk. Mindazonáltal a lehûlés igen vontatottan, fokról-fokra ment végbe, mivel a cikloncentrum hosszasan fölöttünk idõzött. A légmozgás egyre lassúbbá vált, amellett a felsõ légrétegek jóval hidegebbek voltak az alsóknál,így ismétlõdõ, kis hózáporokat kaptunk. A hõmérséklet a kezdeti 3-4 fokos maximumértékrõl a karácsonyi ünnepekre -2, -3 fokra csökkent, a minimumok pedig már -10 fok közelében jártak.
Az északkeleti hideg és a délnyugati meleg levegõ közötti harc azonban ekkor még korántsem dõlt el.
Karácsony után újra a nyugati áramlással érkezõ óceáni léghullámok határozták meg az idõjárást, az átlagosnál jóval magasabb hõmérsékletet okozva. Azonban mialatt Dél és Közép-Európában enyheség uralkodott, addig északon szokatlanul zordra fordult az idõ. Finnországban és Oroszország északi részén -40, -50 fokokat mértek, és az itt felgyülemlett óriási hidegtömeg dél és nyugat felé terjeszkedett.
A hideg és a meleg levegõt elválasztó vonal ny-k irányúvá és egyben igen hullámossá válva január elsõ napjaira észak felõl megközelítette a Kárpát-medencét. A nagy hõmérséklet-különbség miatt az áramlás rendkívüli mértékben felgyorsult, a nyugat-északnyugati szél idõnként viharossá fokozódott, és a légnyomás hirtelen 752 hgmm-re esett le. Emellett változó felhõzet, és kisebb záporesõk is voltak.
A következõ héten a Kárpát-medence térsége -képletesen szólva- többször is gazdát cserélt, mivel a hosszan kígyózó frontzónának hol a hideg, hol meg a meleg oldalára került át. Január 3.-án hajnaltól tomboló északi szél kíséretében fagyos levegõ zúdult az országra. Az addigi 4-5 fokról a hõmérséklet -4 fokra esett vissza és ott is maradt.
A légnyomás azonban gyorsan fölemelkedett és január 5.-én ismét enyhe levegõt kaptunk nyugatról. Január 6.-ra a Kárpát-medence teljes mértékbena meleg oldal hatása alá került: ragyogó napsütés és 5-6 fok körüli hõmérséklet volt ezen a napon.
Január 7.-én hajnalban aztán újra betört a hideg, felhõátvonulások, hózáporok és erõs szél kíséretében folyamatosan csökkent a hõmérséklet a reggeli 0 fokról az esti -10 fokra.
A következõ néhány napban megint átkerültünk a meleg oldalra, de mivel a frontzóna ekkorra már jóval délebbre tolódott, most a délre rohanó hideg által a Földközi-tenger medencéjébõl kiszorított enyhe, nedves levegõ kezdett fölénk áramlani. Ez január 9.-én több órán át tartó, erõs havazást okozott. Kb. 15 cm vastag friss porhó hullott, amibõl a kezdetben még erõs déli szél kis fuvatagokat formált. Az idõ némileg megenyhült, -3, -4 foknál nem volt hidegebb. Estére a havazás és a szél elállt. Másnap, január 10.-én igazi "semmilyen" idõjárásban volt részünk, messzirõl "bûzlött róla", hogy frontbetörés fogja követni. A vékony felhõzetbõl gyengén szitált a hó, mérsékelt keleties szél fújt, a hõmérséklet az elõzõ napihoz képest nem változott.
Január 11.-én aztán kitört a "fehér pokol". A havazás és az északira fordult szél reggeltõl egyre erõsebb lett, miközben szakadatlanul csökkent a hõmérséklet. Hajnalban még "csak" -8 fok volt, este -14!
Ekkorra már párját ritkító hóvihar dühöngött, és az egész éjszakán át tartott. Csaknem embermagasságú hótorlaszok keletkeztek, a közlekedés az egész országban megbénult. A kinn rekedtek közül többen megfagytak, ezen nem lehet csodálkozni, mivel január 12.-én hajnalban a hõmérséklet elérte a -17(!) fokot, ráadásul erõs szél is fújt.
Ezekben a napokban hágott tetõpontjára az európai hideghullám: a sarki levegõ expanziója során délen elérte Szicíliát és Spanyolországot, nyugaton a Brit-szigeteket, õrjöngõ szélviharokat és dermesztõ fagyot zúdítva a kontinensre.
Nálunk január 12.-én elállt a havazás és a szél, kiderült az ég. Tizenharmadikára virradóra -18 fokra süllyedt a hõmérséklet, és ez az idei tél mélypontját jelentette.
Most, hogy túl vagyunk a legizgalmasabb részen, tartsunk egy kis szünetet. A folytatás mindjárt következik...
Az 1986/87-es tél
December elsõ felében említésre méltó idõváltozás nem történt, illetve csak annyi, hogy a fokozódó kisugárzás miatt az alsó légrétegek egyre hidegebbek és nedvesebbek lettek. Ennek megfelelõen a talajközelben köd, zúzmara és az évszaknak megfelelõnél valamivel alacsonyabb hõmérséklet volt jellemzõ. A napi középértékek 1-2 fokkal fagypont alatt voltak.
Ezzel szemben a magasban lassú mozgású meleg levegõ helyezkedett el, így a nagyobb hegyekben napos, viszonylag enyhe idõ uralkodott.
Közben Észak és Északkelet-Európát több hulámban sarki levegõ árasztotta el, ott megindult a hidegfelhalmozódás.
A hónap közepe táján a Földközi- tenger felett mediterrán ciklon jött létre. Ennek meleg, nedves levegõje felsiklott a Közép-Európát borító hideg légpárnára. A fejlett csapadékzóna délnyugatról benyúlt a Kárpát-medence térségébe, és ebbõl december 15.-én csaknem egésznapos, nagyon intenzív havazást kaptunk. Minthogy a hõmérséklet végig 0 fok alatt maradt, a hó nem olvadt el és vastagsága elérte a 15-20 cm-t.
A következõ néhány napban azonban a hóréteg gyors olvadásnak indult, mert nagyon megenyhült az idõ. Közép-Európa északi része fölöt ugyanis -minden bizonnyal már az észak-európai hideg hatására- több középpontú, igen aktív ciklonrendszer alakult ki. Ennek erõs nyugati áramlásos zónája óceáni enyhe levegõt sodort fölénk. December 19.-re az egyik ciklonmag a Kárpát-medence térségébe jutott, a légnyomás gyorsan süllyedve elérte az 1986 évi minimumértékét: 746 hgmm-t. Több órán keresztül tartó, óriási záporesõ verte a földet, emellett a hõmérséklet eléggé magas volt: 5-8 fokot mutattak a hõmérõk.
A rákövetkezõ héten az áramlás északnyugati irányon át északira, északkeletire fordult, és több hullámban hideg levegõt szállított fölénk. Mindazonáltal a lehûlés igen vontatottan, fokról-fokra ment végbe, mivel a cikloncentrum hosszasan fölöttünk idõzött. A légmozgás egyre lassúbbá vált, amellett a felsõ légrétegek jóval hidegebbek voltak az alsóknál,így ismétlõdõ, kis hózáporokat kaptunk. A hõmérséklet a kezdeti 3-4 fokos maximumértékrõl a karácsonyi ünnepekre -2, -3 fokra csökkent, a minimumok pedig már -10 fok közelében jártak.
Az északkeleti hideg és a délnyugati meleg levegõ közötti harc azonban ekkor még korántsem dõlt el.
Karácsony után újra a nyugati áramlással érkezõ óceáni léghullámok határozták meg az idõjárást, az átlagosnál jóval magasabb hõmérsékletet okozva. Azonban mialatt Dél és Közép-Európában enyheség uralkodott, addig északon szokatlanul zordra fordult az idõ. Finnországban és Oroszország északi részén -40, -50 fokokat mértek, és az itt felgyülemlett óriási hidegtömeg dél és nyugat felé terjeszkedett.
A hideg és a meleg levegõt elválasztó vonal ny-k irányúvá és egyben igen hullámossá válva január elsõ napjaira észak felõl megközelítette a Kárpát-medencét. A nagy hõmérséklet-különbség miatt az áramlás rendkívüli mértékben felgyorsult, a nyugat-északnyugati szél idõnként viharossá fokozódott, és a légnyomás hirtelen 752 hgmm-re esett le. Emellett változó felhõzet, és kisebb záporesõk is voltak.
A következõ héten a Kárpát-medence térsége -képletesen szólva- többször is gazdát cserélt, mivel a hosszan kígyózó frontzónának hol a hideg, hol meg a meleg oldalára került át. Január 3.-án hajnaltól tomboló északi szél kíséretében fagyos levegõ zúdult az országra. Az addigi 4-5 fokról a hõmérséklet -4 fokra esett vissza és ott is maradt.
A légnyomás azonban gyorsan fölemelkedett és január 5.-én ismét enyhe levegõt kaptunk nyugatról. Január 6.-ra a Kárpát-medence teljes mértékbena meleg oldal hatása alá került: ragyogó napsütés és 5-6 fok körüli hõmérséklet volt ezen a napon.
Január 7.-én hajnalban aztán újra betört a hideg, felhõátvonulások, hózáporok és erõs szél kíséretében folyamatosan csökkent a hõmérséklet a reggeli 0 fokról az esti -10 fokra.
A következõ néhány napban megint átkerültünk a meleg oldalra, de mivel a frontzóna ekkorra már jóval délebbre tolódott, most a délre rohanó hideg által a Földközi-tenger medencéjébõl kiszorított enyhe, nedves levegõ kezdett fölénk áramlani. Ez január 9.-én több órán át tartó, erõs havazást okozott. Kb. 15 cm vastag friss porhó hullott, amibõl a kezdetben még erõs déli szél kis fuvatagokat formált. Az idõ némileg megenyhült, -3, -4 foknál nem volt hidegebb. Estére a havazás és a szél elállt. Másnap, január 10.-én igazi "semmilyen" idõjárásban volt részünk, messzirõl "bûzlött róla", hogy frontbetörés fogja követni. A vékony felhõzetbõl gyengén szitált a hó, mérsékelt keleties szél fújt, a hõmérséklet az elõzõ napihoz képest nem változott.
Január 11.-én aztán kitört a "fehér pokol". A havazás és az északira fordult szél reggeltõl egyre erõsebb lett, miközben szakadatlanul csökkent a hõmérséklet. Hajnalban még "csak" -8 fok volt, este -14!
Ekkorra már párját ritkító hóvihar dühöngött, és az egész éjszakán át tartott. Csaknem embermagasságú hótorlaszok keletkeztek, a közlekedés az egész országban megbénult. A kinn rekedtek közül többen megfagytak, ezen nem lehet csodálkozni, mivel január 12.-én hajnalban a hõmérséklet elérte a -17(!) fokot, ráadásul erõs szél is fújt.
Ezekben a napokban hágott tetõpontjára az európai hideghullám: a sarki levegõ expanziója során délen elérte Szicíliát és Spanyolországot, nyugaton a Brit-szigeteket, õrjöngõ szélviharokat és dermesztõ fagyot zúdítva a kontinensre.
Nálunk január 12.-én elállt a havazás és a szél, kiderült az ég. Tizenharmadikára virradóra -18 fokra süllyedt a hõmérséklet, és ez az idei tél mélypontját jelentette.
Most, hogy túl vagyunk a legizgalmasabb részen, tartsunk egy kis szünetet. A folytatás mindjárt következik...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat