Bioszféra

Április végi - május eleji képek a kertbõl: Link

Bocsánat, csak nálunk épp most járkált valami nyavalya

Köszi, de nem vagyok beteg, csak nagyon elfáradtam. A mai nap végre a pihenésé!

Egy kiselõadáshoz keresnék anyagot. Az elõadás ökológiai témájú kell legyen, és a tûz, tüzek, tûzesetek, erdõtüzek, stb. ökológiai hatásáról, kapcsolatáról kellene szólnia. Ha bármilyen magyar nyelvû forrásról tudtok a témában a neten, nagyon megköszönném. Bármilyen egyéb ötletet is szívesen fogadok.

Gyógyulást kívánok!

Tündériek a pondrócskák! Szuper kép!

Pár kép a Vértesbõl, illetve a Koloska-völgybõl:
Jól tolják: Link
Hagymás fogasír: Link
Igazi április végi színek: Link
Link
Link
És még találtam tavaszi ledneket is: Link

Horgász bioszféra : A lehûléssel a sneci(küsz) ívása megállt, az ilyenkor könnyen fogható süllõ nem kap, pedig minden létezõ mûcsalit kipróbáltam. Tegnep sötétedéskor két kiéhezett balint fogtam (vissza a feladónak).

Az már igen! Szépek, már csak a fagymentességet kell kiszurkolni nekik hajnalra.
Látom beüzemelted a dátumbélyegzõt. Jól jöhet.

akácok: Link Link Link

Nagyon szépek!
Hamarosan én is jövök egy csokor képpel. Ha még élek.

Azt mondják, mifelénk az egyik legelõn valamikor jól megtermett, könnyen feldühödõ és harapós siklók is éltek.

Uhh. Ez most engem is megérintett kicsit. Szeretem a gólyákat, nem értem, mit ártott szegény...

Minap hallottam én is ezt a híradóban.
De inkább nem írtam be ide mert a véleményem nem tûrt volna nyomdafestéket!

Link
Lelõttek egy gólyát.... Vegyétek úgy, hogy a véleményem is itt van, csak már kimoderálták.

Köszönöm szépen a segítséget!

Akkor 99% erdei sikló. A haragos nem jár erdõben, napsütötte, meleg mészkõ- és dolomitsziklagyepekben annál inkább.
---
28684: a pókbangók nyílnak mostanság, a Sokoróban még a méhbangó is elõfordul, ami bõ egy hónap múlva virágzik.
Tudok, de konkrét lelõhelyeket inkább privátban küldök.

Gyönyörûek!
A 3. kép hátterében erdei szellõrózsák vannak!
Milyen bangókat fotóztál?
Nem tudsz ajánlani, valami jó kis kosboros helyet Bp. környékén?
Esetleg a Naszályon?
Köszi elõre is!

Nem én fotóztam, hanem egy barátnõm. A Visegrádi-hegységben voltak túrázni, ott találkoztak vele. Erdõben sétáltak és az úton csúszott át, majd felkúszott egy fára.

Pár felvétel, újfent a Sokorói dombokról. Május eleje van, orchideavirágzás..
Link Link Link Link Link Link Link Link

Merre fotóztad, és milyen élõhelyen?
A színei, mintái nagyon hasonlítanak a haragosra, ha a Budai-hg. valamelyik napsütötte sziklagyepjében láttad, akár még az is lehetne. Az élõhely azonban inkább sziklás, árnyas lomberdõnek tûnik, ez esetben nagyjából kizárható a haragos, így inkább erdei.

A mama egész jól viseli süldõ fiókái éjszakai tollászkodását

Van földieper, földimogyoró, földikutya, most meg már földifüge is Link Link
Az itthoni cseresznyénken is elkezdtek színesedni a szemek Link
Egyre több domboldalban, mezõvédõ erdõsávban, út melletti fasorban, akácerdõben jelennek meg fehéredõ akácok, ebben a nem túl jóidõben is lassan virágba borulnak.

Nagyon jó képek!

Szép napot kivánok !

Élõ közvetítés

Tavaly az internet legnézettebb élõ közvetítésének fõszereplõi egy magyar gólyafészek lakói voltak, idén egy fehérfejû rétisas fiókái viszik a pálmát.

Link

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni, ennek a szép kígyónak a beazonosításához!
Az én tippem haragos, vagy erdei sikló!

Link

Rózsaszín tenger: Link
Zümi: Link Pont a szög(esdrót) árnyéka alatt... Vagy 4 mm-en múlott...?

Itt alig volt esõ mostanában, bár majd mindennap esett fél-egy mm. (Tegnap reggelre viszont semmi, és estig is semmi.)
Én a következõket gyanítom:
1. Mostanra jött el a fejlõdésükben, szaporodási ciklusukban az ideje, hogy tömegesen elkezdjék a ciripelést;
2. A hidegfrontot megelõzte egy kellemesebb, nyugodtabb légállapot;
3. A front közeledése (is) kiválthatta a buzgó ciripelést.
(A békákkal most nem foglalkozom, mert azok már régebb óta mondják éjszakánként, és bár csak kicsi kórusban, de azért a tegnapi kora éjszakai hangulatot õk is meghatározták)

Az elmúlt napokban arra is eshetett kis csapadék, és megemelkedett a segge-vízszintje a pocsolyáknak, és a föld is megpuhult kicsit a tücskök örömére.
Felénk most csend van, elbújtak a sásba, a langyos iszapba.

Igen, õk azok.

Õk a tavaly elültetett gyerekek? Szépek!

Fügék az ültetvényben Link

Nem tudom, mit jelezhet vagy jelezhet-e egyáltalán valamit idõjárásilag a buzgó tücsök- és békakórus, mindenesetre bennem most nem mondanám, hogy hidegfront-hangulatot okoznak, sõt...!
Persze ettõl még lehet, hogy hamarosan ide is megérkezik és valójában ez a nyarat idézõ hangulat a csalóka.

Bátor gyerek

Gyíkocska Link

Remélem nem untatom a fórumot a "kis színesekkel" Érdekes dolgot láttam: - egy kis kerti hangya egyszerre két elhullott hangya tetemét cipelte a boly felé. Felváltva vitte õket, az egyikkel elõrehaladt pár centit - jobb szavam nincs, rá mint hogy "rohamozási hatósugár" azaz zsákmányát nem tudják elvenni mert még idejében odaérhet - letette és visszament a másikért. Mivel épp pipa+kávészünetet tartottam, figyeltem útját, kb. tíz méteren át szívósan a bolyig araszolt ily módon a két hozzá hasonló méretû hangyatetemmel Egyre jobban tisztelem ezt a szorgalmas és önzetlen kis népséget. A manapság eluralkodott emberi mentalitással elõbb jóllakott volna és a maradék zsákmányt eldugja magának DE a kis hangya ehelyett becipelte a bolyba, közössége javát szolgálva.
Teherbírásuk nem lep meg, nem egyszer "szálfákat" cipelnek Link és korábban tettem fel képet melyen egy kis kerti hangya nála kétszer nagyobb termetû kábultan ellenkezõ élõ vöröshangyát vonszol csápjánál fogva árkon-bokron át

Noli csatlakozom (Korábban már filóztam errõl a fórumon, úgy vettem észre, a rigó jelzi az esõ közeledtét és a végét is) Errefelé reggeltõl estig nagy a csend, ezért jobban feltûnik a jelenség melyet én úgy aposztrofálok hogy a rigó "énekel a viharnak" Az tény, "vihar elõtti csendben" végképp feltûnõ lesz harsány énekük de általában megfigyelhetõ, ha normál világítású napszakban a borultság hatására olyasformán változnak a fényviszonyok melyek közelgõ zápor-zivatar elõtt észlelhetõk (fokozatosan elsötétedõ matt fémvas színébe olvadó sárgászöld-kékesszürke árnyalatok jelennek meg a táj megvilágításában) Ekkor valamelyik rigó rázendít és harsog, a csapadék intenzitásától és kisülési tevékenységtõl (közeli lecsapók, dörgés) függõen olykor az esõ alatt is végig énekel. (Évekkel ezelõtt tettem fel képsort esõben a háztetõ gerincére kiült éneklõ rigóról, igaz akkor elsõsorban mozdulatai miatt: szárnyait operaénekeshez hasonló módon emelgette, aminek úgy gondolom légzéstechnikai okai vannak akár az emberi énekeseknél) Úgy tapasztaltam, csak bõ csapadékot adó heves kisüléses záporban hallgat el, hozzátéve a teljes napfogyatkozás idejét amikor "döbbent" csend ül a tájra, minden lény elhallgat (az embert kivéve... bár az tényleg rendkívüli látvány amikor a Hold árnyéka végigrohan a tájon) Ez csak helyi és talán elfogult megfigyelés, évek során úgy tapasztaltam, az "esõének" nagyjából 20-30 perccel a csapadék megérkezése elõtt hallható és általában további 10-15 percig tart a csapadék megszûnése után. Ezt a fajta éneküket én összekötöttem a csapadék érkezésével, mert sok megfigyelés alapján úgy tûnt, szignifikánsan összefügg - esõ elõtt biztos hogy énekelni fog valamelyik, míg "átlagos" felhõsödésnél ahogy éppen "kedve tartja". Ez utóbbiról azt vélem függ a rigó "idegi beállítottságától" is, van amelyik fáról fára "négyszögelve" ragyogó napfényben is álló nap harsog (pld. a temperamentumos kötekedõ "házirigóm") van amelyik ritkán hallatja hangját. Észlelésed- a felhõsödést követõ fényváltozás énekre késztetõ hatását saját tapasztalatom is megerõsíti
Ui: hozzáteszem, a háztetõ gerincén esõben éneklõ említett rigó pontosan olyan "taglejtésekkel" és érdekes módon a Nap sejthetõ irányába fordulva énekelt déltájt mint ahogy alkonyatban a lenyugvó Nap irányába fordulva szokott. Eltérve a rigóktól, érdekességnek még hozzáteszem, én úgy vettem észre (fotóztam is) az "esti Nap-imádás" más énekesmadarak esti énekénél is megfigyelhetõ, figyeljétek meg hátha tévedek

Õrület!

Az elmúlt napokban többször figyeltem, hogy amikor befelhõsödik napközben, a rigók nekiállnak nótázni, mintha alkonyodna. Ebbõl is látszik, hogy milyen érzékeny a nótázásért felelõs melatonin-vezérlésû neurohormon-rendszerük. És ebbõl is látszik, hogy miért is veszélyes az éjszakai fényszennyezés...
Az embernél hasonlóan vannak a sötétségbõl adódó hormonális irányítású folyamatok, csak ezek nem nótázásban nyilvánulnak meg, hanem rejtetten kialakuló betegségekben, alvászavarban, stb.

Címlapra kerültem a dedeskecskési fügefa társaságában a "KLÍMA 21" Füzetek c. kiadvány legújabb számában Link

Korai cseresznye Csörnyeföldön Link Link Link
Ebben a fekvésben ez a fa minden éven április utolsó és május elsõ 1-2 napjában pirosodni kezd.

Ha esetleg valakit érdekel, részlet a ma esti békakoncertbõl Link (MP3-ba konvertáltam így kisebb)
Kis esti filó brekegésrõl, de nem fárasztalak benneteket grafikonokkal sem a különféle frekvencia és sebességváltások hangjaival bár érdemes/érdekes a hangmenetet analizálni. Az alapfrekvencia megtartásával lelassítva a brekegést engem leginkább gyorsvágó flex hangjára (illetve Bubu gyöngytyúkjainak "fémreszelõ" hangjára) emlékeztet. A brekegés (különösen ha "feleselnek") eleve szaggatott, de egy-egy folyamatosnak hallható "brekegésfutam" is diagramon megjelenítve azonos hosszúságú szünetekkel megszakított "szögletes" részekbõl áll - mondhatnám kedvenc "lulummal" hogy kis változásokkal fraktálszerûen ismétlõdõ részekbõl áll össze, a teljes többperces brekegés hasonló szerkezetû mint a finom felbontású másodperces részlet. Diagramon nézve úgy tûnik, a "szögletes" frekvenciamenetek csúcsai és gyengülései összességében szinuszos burkológörbével "takarhatók". Ilyenformán egyfajta dallam menetét ölti melybõl jelentõs részeket kivágtak, de többnyire azon a hangerõn folytatja ahol abbahagyta. Bolondos hasonlattal, a brekegés nagyjából olyan mintha a Boci-boci tarkát perces kihagyásokkal két-három hangjegyenként énekelné valaki. Speed és pitch variációval a sebesség és mélyítõ frekvenciamódosítás hatására mély búgó-bömbölõ öblös "dinoszauruszhangok" keletkeznek

Költõi és igaz szavak e tájról, melynek hangulata semmi máshoz nem hasonlít. A szõlõhegyek különben nemcsak a történeti korokról, de a földtörténet korszakairól is mesélnek: a löszrétegek alól jégkorszaki állatok maradványai kerültek elõ, ahogy azt a pannonhalmi apátság paleontológiai gyûjteménye is mutatja.

Nagyon is érdemes. Nincsenek sziklás szurdokvölgyek, vadregényes bükkösök, csobogó hegyi patakok (mûködõ forrás is csak egy van), mint a hozzá közeli Bakonyban, a Kisalföld síkjába ujjszerûen benyúló lösz-halomgerincek egyediségét az évezredes múltú szõlõ- és gyümölcskultúra alatt formálódott tájarculat jelenti. Sárkánylikak, szurdikok, horgasok, vápák, teraszok, gyümölcsöskertek - a dombokon vándorolva lépten-nyomon tetten érhetõ a Táj és Ember õsi, harmonikus kapcsolata. És ha kicsit leülünk, figyelünk, meghallgatjuk a helyi öregeket, gondolataink segítségével beleláthatunk a régmúlt idõkbe, könnyen mesélni kezdenek a szõlõhegyek..
---
Eltaláltad, a tarjánpusztai bekötõút Pándzsa-hídjánál látható ez az igazán jól sikerült mederrendezés.. Igazuk van, a Pándzsa mellékének egy-két mélyebb fekvésû (még fel nem tört) rétjeit minden évben súlyos kiöntések fenyegették, tûrhetetlen állapot volt. Végre fellélegeztek a környékbeli lakók is, akik aludni sem tudtak az erecskék fékeveszett áradásaitól.

Noli Ez a variáció eszembe sem jutott...

Szerintem a kaszás nyer a lottón, Te meg szemlélheted tovább ezeket a csodákat. :-)))

Elnézést a helyfoglalásért, mert semmi lényeges nincs a képen, csupán egy kis sztori helyszíne. A képen látható (pár napja említett) napozóágyat toltam be félig a bokor alá. Most is éppen leültem rá pihenni kávézni-pipázni munka közben, amikor a nyíllal megjelölt helyre- nem túlzok karomtól talán 30 cm-re a karfára tottyant egy már röpképes rigógyerek. Egyáltalán nem félt tõlem, csak ült és kíváncsian nézegetett. A jelenet csúcspontja hogy rövidesen megérkezett a rigógyerek apja csõrében egy kukuccal. Kezem ügyében volt a fotomasina, viszketett a fotózhatnék de moccanni se mertem nehogy megriasszam õket. A papa sem törõdött velem, készült átadni a kiskölöknek a hamit. Ekkor ez a bolond Tomi megtörte a "varázst", szertelenül nagy robajjal odarobogott ettõl persze apa és fia világgá repült No amit a kutya ezután kapott... Érdekes hogy Tomi felfoghatta a lehordás lényegét, mert "szégyellte magát mint egy kutya" Nem tudom miért, a madarak és rovarok (lepkék-szitakötõk, sajnos a szúnyogok is) egy ideje a megszokottnál bizalmasabban viselkednek. Ma délelõtt az erkélyen ülve pipáztam. Csak "néztem ki a fejembõl" amikor egy varjú tõlem jó fél méterre letelepedett a mellvédre, fejét forgatva féloldalasan jól szemügyre vett majd elég hosszan károgni/cserregni kezdett felém fordított fejjel mintha mondana valamit. Ómen? Jó lenne tudni mit "mondott" Ha babonás lennék, elõjelnek hihetném hogy vagy nyerek a lottón vagy elvisz a kaszás Sajnos abszolút nem vagyok babonás, de nem csodálom hogy a régiek elõjelet láttak az ilyesmiben mert meghökkentõ a "bizalmaskodásuk" Ui: nem mondhatom hogy a varjú se károg utánam...

Képeid nagyon jól megfogták a táj hangulatát. Legyen szabad ideírni (más országrészekben élõ fórumtársaink kedvéért), hogy a Sokorói-dombság Gyõrtõl nem messze, déli irányban helyezkedik el. A kép tanúsága szerint érdemes errefelé kirándulást tenni.
A munka ünnepéhez nincs hozzáfûzni valóm, legfeljebb azt említem meg, hogy a képen látható épületet a vicces gyõriek "vörös egyetemnek" nevezték el (egyébként szakmunkásképzõ).
A kibetonozott patakmeder nem Ravazd mellett van a veszprémi út mentén? Ezt már én is megnéztem magamnak. El nem tudom képzelni, miféle vízépítési elv indokolja a konstrukcióját.