2025. március 05., szerda

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#3448
Én meg azt mondom továbbra is, hogy a magáncélú autózgatást be kellene szüntetni úgy ahogy van. Átalakítani meg a tömegközlekedést kellene, mind felhasznált enegia tekintetében, mind elterjedtségében, használhatóságában.
Azt marhára nem értem, ha egy new yorki hivatalnoknak nem snassz gyorsvasútra szállni, ha dolgozni megy, akkor egy Bp környéki faluba kitelepült Pesten dolgozónak miért muszáj autóznia?
#3447
A jármûvekkel kapcsolatban én laikusként azt gondolom, hogy inkább az üzemanyagcellás megoldásokra kellene gõzerõvel ráhasalni a hibrid fejlesztések helyett A mérete máris lényegesen kisebb lett, hiszen A osztályos Mercit is átalakítottak már, pontosan azt demonstrálandó, hogy egy ekkora méretû autóba is bele lehet tenni a megfelelõ erõforrást az összes járulékos berendezéssel együtt. A hibrid megoldás csak kevesebb szén-dioxidot és egyéb vackot bocsát ki, míg az üzemanyagcellás jármûvek egyetlen "szennyezõ" anyaga a vízgõz. Azt persze nem tudom, hogy az elõállításuk mennyivel környezetkárosítóbb, de az a gyanúm, nem sokkal.
#3446
Noli nevet

Komolyra fordítva a szót (sajnos ismét ok van rá):

"Napvilágot látott" az ENSZ klímajelentésének harmadik, eddig még nyilvánosságra nem hozott része (paradoxon... szóval ez nem hivatalos megjelenítés, hanem kiszivárogtatás). Ebben a következõ évekkel kapcsolatban az a megállapítás olvasható, hogy az emberiségnek kb. 2020-ig van lehetõsége olyan új technológiák bevezetésére, melyekkel elkerülhetõ a visszafordíthatatlan klímakatasztrófa. Ha az üvegházgázok kibocsátása 2020-ig nem csökken lényegesen, akkor a Föld felmelegedése visszafordíthatatlan folyamattá válik, mely Grönland jegének elolvadását és az óceánok túlsavasodását vonja maga után.
Az IPCC-jelentés különbözõ intézkedéseket javasol, így pl. a bioüzemanyagok széleskörü felhasználását, a hibrid-jármüvek erõteljes fejlesztését és elterjesztését, új atomerõmüveket (!), a rizstremesztés átállítását olyan fajokra, melyek nem vízben nõnek (ezáltal csökkentve a metán-termelõdést; a rizsfogyasztó népesség arányát tekintve ez is komoly teendõ).
A jelentés harmadik része hivatalosan késõ nyáron jelenik meg.
#3445
Fura a fénye, mert nem szórt, mint a "normál" izzóé. Lehet kapni olyan LED-es lámpát is, melyek mesterségesen megerõsítve némi optikával szórják a fényt (ez jóval drágább sajnos). Ami miatt még furának láthatod, hogy itt csak egy adott hullámhoszú fénysugarat bocsát ki a lámpa, nem azt a meleg fehéret, amit az izzóknál megszokott az ember szeme. Tehát a sárgásfehér LED lámpa sosem lesz olyan, mint a természetes fény, ám megpróbáltak ehhez közelit alkotni. Pár éve még csak sci-fiben volt elképzelhetõ egy otthoni LED-es világítás, ma elérhetõ. Nagyon sokat fog még fejlõdni, s talán oda is eljutunk, hogy Nyuli elégedett legyen s az üzemcsarnok viágítását is meg lehessen oldani vele hamarosan. :-)
#3444
Nem mellesleg pl energiatakarékossági szempontból (csak és kizárólag emiatt) megérni minden szgépbe okos processzort tenni és az energiafelhasználását rendesen beállítani.

Emellett a szerverek már a világ energiafogyasztásának majdnem 1%-át adják és akkor a rengeteg otthoni géprõl még nem is beszéltünk, ami ennek többszöröse lehet.

Vagy pl szivesen vennék olyan laptopot, aminek a fedele egy napelem, ami tölti az akksit.

Vagy olyat (erre már van mûködõ kisérlet), amiben energiacella van és kevés denatruált szesszel elég sokat elmegy.

Ezer helyen lehetne spórólni, az autóknál pl a vezetési stílus egy átlag kocsinál 1-másfél litert is jelent 100 km-en, vagy az átlagsebesség. A légkondit (a kocsiban van) is csak azért kapcsolom be, hogy a tömitések ne öregedjenek el, heti fél óra az elõirás a könyve szerint.
Szintén a spór miatt nem veszek rá 5 centivel szélesebb gumit, mint a gyári elvárt...

Ezer kis helyen lehet spórolni, csak bele kell kezdeni.

Még egy példa: a rendesen hõszigetelt ház fûtésigénye a szigeteletlen 20%-a körül van. Ehhez pedig nem kell más, csak 30-40 cm kõzetgyapot és 30 cm hungarocell. Garantáltan megtérül, csak rá kell szánni az elején a sok pénzt.
#3443
Azért a BMW-nek vagy kinek egész jól világítanak a ledes lámpái fékezéskor nevet
#3442
Részben igen, részben viszont direktben is végbemegy, ha másutt nem, a frissen meszelt falakon nevet

A kémiai folyamatoknál a koncentráció nem nagyon játszik szerepet egyébként, max a reakció sebessége (a termelt anyag mennyisége pontosabban) nem lesz mérhetõ.

Ja és itt persze be kellene számolni az óceán (tippem szerint minimálisan savas) kémhatását is, mert az sokat számit.
#3441
Mici: Neked már csak a gyertya marad nevet
#3440
Szerintem a led még szarabb mint az elõzõ nevet

Nagyon fura a fénye. Világít mint az állat, mégis alig látsz mellette valamit. (pl belenézel akkor vakít, viszont egy hasonló fényességû mezei izzó fénye mellett valahogy jobban lehet látni.)
#3439
Persze, de egy LED-es világítótesttel nem tudsz egy üzemcsarnokot bevilágítani nevet Ott megvannak az elõírások, a munka nehézségétõl ill. bonyolultságától függõen különbözõ fényerõsségeket kell biztosítani.
#3438
LED-es "izzó" a jövõ. Helyi világításra csak azt szabadna használni, ennek még a legszuperebb kompakt is csak hajlongva köszönhet. :-)
#3437
Hát, nem tudom, Neked mit adtak el nevet Az "igaziak" ugyanakkorák, minr egy normál izzó és ugyanabba a foglalatba csavarhatók. Régebben voltak ú.n. kompakt fénycsövek, amik tényleg hosszúak voltak.
#3436
"lettartamuk kb. az 5-7-szerese" : hát nem tudom, de nálunk max annyit tart ki mint egy sima izzó, vagy még annyit se.
Ahogy közeleg a vég, egyre lassabban erõsödik a fénye...

Ráadásul ez tök hosszú, kilóg az álló lámpa búrájából, és idegesít ahogy a szemembe világít. Ha elfordítom a fal felé, akkor alig világít, ráadásul a plafonra se tudok vele világítani, a mert úgy is vakít.

Summa summárum: én utálom mint a sz@rt. nevet
#3435
Érdekes ausztrál kezdeményezésrõl szóltak a hírek tegnap. Eszerint betiltották a hagyományos izzólámpák használatát (és ezzel együtt forgalmazását is, persze), helyettük csakis az energiatakarékos "kompakt lámpákat" lehet használni és beszerezni.
Ezek 80 % energiamegtakarítást tesznek lehetõvé ugyanazon fényerõsség mellett. Az áruk ugyan még 2-3-szorosa (kb.) a hagyományos izzókénak, viszont élettartamuk kb. az 5-7-szerese. Mielõtt még valaki legyintene: elsõ munkahelyemen, frissen diplomázott mérnökként összeállítottam egy tanulmányt az "Energiatakarékos világítótestekre való áttérés lehetõségei"-rõl, 1991-ben (figyelembe véve a kívánt ill. elõírt fényerõsségeket, fogyasztói helyeket, a piacon fellelhetõ összes világítótest-típus tulajdonságait, stb...). Az egyik fontos felismerés az volt, hogy egy nagy iparvállalat éves energiaköltségének 25-30%-a (!) fordítódik világításra - és az már sok pénz. Beleszámítva a jóval hosszabb élettartamot és a 80 %-kal alacsonyabb fogyasztást, az elsõ beruházás kb. 1,3 év alatt megtérült volna, onnantól kezdve már "nyereség" ill. megtakarítás lett volna. Aztán persze jött a privatizáció... Itthon csak ilyenekkel világítok nevet
#3434
Izland adottságaival (óriási mennyiségû geotermikus energia, magyarországnyi területen mindössze 250 ezer ellátandó ember, energiaigényes iparágak nélkül) persze könnyebb lenne, csak kár, hogy nincs több ilyen ország a világon.
#3433
Ja, ha meg akarjuk magyarázni, miért nem teszünk semmit, arra jó a válaszod. Amit írtam, az csak óvatos megközelítés volt, hiszen csak az új lakásokra írtam.
Ha általánossá válna, nyílvánvalóan a százszorosát lehetne elérni. Ez ugyan még mindig töredéke az egésznak, ám egyik pillanatról a másikra nem lehet 0-ról 50 százalékot elérni, viszont, ha el sem kezdjük...
Izland sem az elsõ évtizedben érte el a 70 százalékot, hanem 100 éves tudatos fejlesztéssel.
#3432
Valóban csak kisfogyasztók a lakossági felhasználók, ám azért ezt sem szabad elhanyagolni, ha más nem, a szemlélet okán. Már csak azért sem, mert ezen fogyasztók egy része esetleg olyan munkával rendelkezik, hogy ötleteket adhat nagyfogyasztóknál is az energiatakarékosabb, környezetkímélõbb módszerek használatára.
#3431
Pontosan ugyanezt akartam írni. Nem a lakosság fogyasztja az energia nagy részét, hanem az ipar. És az iparnak nagy mennyiségû helyileg koncentrált energiára van szüksége.
#3430
Összehasonlításként: egy ilyen kis ország évi CO2-kibocsátása kb. 70 millió(!) tonna... Ha ebbõl 30 ezret (0,04%-ot) megspórolnánk, amiatt még nem zavartatná magát az energialobbi. nevet Sajnos a fûtés (amiben kézenfekvõ a napenergia alkalmazása) csak egy apró töredéke az energiafogyasztásnak. Az áramtermelésben vagy a közlekedésben már sokkal bajosabb lenne alkalmazni: ennek is jókora helyigénye lenne, és nem lenne feltétlenül "tiszta" (pl. a napelemek gyártását nem nevezném annak).
#3429
Nahát, nahát...
Link
#3428
Rosszak az összehasonlítások, mert egyetlen energiafajta favorizálása hatalmas kockázat.
A legtisztább energia továbbra is a napé, ráadásul a jelenlegi lehetõségek között a teljes energiafelhasználásunk 30%-át biztosíthatnánk vele. Egyetlen nagy problémája van, mindez 30%-os kiesést okozna az energialobbinak.
Egy 150-160 m2-es háznál a gázfelhasználást 60%-kal csökkenti, csakhogy mindez 2-3 milliós beruházást igényel, ami csak 5-8 éven belül térül meg. Évente ilyen mértéknél 300 kg-os CO2 megtakarítást jelent. Átlagosan 25 ezer lakás épül Mo-on, s ha csak 10 ezer így lenne felszerelve, tíz év alatt 100 ezer lenne, azaz 30 ezer tonna CO2-t lehetne megtakarítani egy ilyen kis országban, mint a miénk!
Csakhát a sokat emlegetett energialobbinak nem ez az érdeke.
#3427
A kérdés az, hogy milyen mennyiségben nyeli el (ha melegszik a viz, egyre kevésbé). Ráadásul a folyamat túlságosan lassú ahhoz, hogy ezzel segíthetnénk magunkon. Ha egy csapásra minden ipari CO2-kibocsátást megszûntetnénk, a már kint lévõ mennyiség még évszázadokig kint maradna a légkörben, gyakorlatilag csökkenés nélkül.

Egyébként a folyamat az általad leírt formában nem megy végbe az óceánokban [tisztán kémiai úton nem képzõdik mészkõ, ui. azért nem valami tömény caoh-oldat a tengervíz szomoru
#3426
A CO2-t elnyeli az óceán is, illetve a benne oldott CaOH:

CaOH + CO2 = CaCO3 + H2O, a meszelés is igy köt meg a falon.

#3425
Ha választani kell az elérhetõ energiafajták közül, akkor én is egyetértek veled és Cauchyval. Na de a már kibocsátott CO2-t atomerõmüvekkel sem tudnánk kivonni, ilyen értelemben az is csak a jelenlegi állapotot konzerválja. nevet CO2 kivonására az az egyetlen módszer kínálkozna, ha biomassza-erõmûvekbõl az égésterméket nem engednénk a légkörbe, hanem szépen besajtolnánk föld alatti tárolókba. (A szenes ill. szénhidrogénes erõmûvek kapcsán erre vannak használható tervek - de ott alkalmazva ez is csak szinten tartást jelent.) Ha közben a szükségletek nagy részét nukleáris energiával fedeznénk, akkor ezeket a biomassza-erõmûveket nem is kellene mindenáron minél hatékonyabbá tenni, nem igényelnének spéci energianövényt intenzív termeléssel - sõt, végsõ esetben bármilyen növényi eredetû hulladékot "megennének", és a céljuknak így is megfelelnének... Na jó, felébredtem. nevet
#3424
Én egyértelmûen az atomenergiát tartom a ma elérhetõ legjobb és legtisztább energiafajtának. Továbbmenve pár évtized múlva a fúziós-energia töltheti be ezt a szerepet.
#3423
Az enmlékeztetõ kevés... 1906. óta tudjuk, hogy nem illik földrengésveszélyes helyen feltöltött parton várost építeni. Aztán meg lehet nézni, azóta mik épüétek (és dõltek össze) ilyen helyeken - többek közt a földrengést sokszor átélt San Franciscoban, illetve legutóbb Kobe-ban. A rengéskor folyadékként viselkedõ talaj nem elég, ha pénz van az adott területben, akkor építenek rá. Legfeljebb összedõl, s legfeljebb párezren meghalnak. Nem?
Az összes többi dologgal is így van sajnos.
#3422
25 millió dollár azért elég jó motiváló tényezõ, nem? :-) Kb. 50 milliárd HUF.
Azonban nyilván nemcsak emiatt indult be az ötletbörze. Azért Természet anyánk idõrõl-idõre emlékeztet minket a sokasodó teendõkre.
#3421
Sörkollektor. Kollégámnál már jónéhány hete kiválóan mûködik, és nem szoktak fázni, pedig pici gyerek is van, aki miatt nem elég a 17-18 fok.
Na jó, persze ezt egy nagyvárosban nem lehet megoldani, de kis lépésekkel is elõrejutunk, csak nem olyan piszok gyorsan. Én pl. fatert rádumálom, hogy a telken csináljon, úgyis érdeklik az ilyen megvalósítható és hasznos újdonságok.
#3420
András, ez oké, csak az nem, hogy ugye a mostani CO2 szinthez is jelentõs melegedés társul. Ennek csökkentéséhez a biomassza nem járul hozzá. Igaz, a nukleáris erõmûvek sem de nem is igényelnek országnyi területeket. Azaz ezzel nem nagyon tettünk semmit csak konzerváljuk(NÁNK) a jelenlegi állapotot. További gond ugye a termõföldek kárára való terjeszkedés, illetve a tápanyag kivonása a talajból. Merthát annak a szerencsétlen és igénytelen növénynek is köll azért más is a vizen az oxigénen és a szén-dioxidon kívül. Ennek ugye meg az a másik következménye hogy a talajban addig már kötött állapotban lévõ annyagokból szennyezõanyagokat eresztünk a légköbe (SO2, NO2 stb), amik küzül pesze lehet hogy néhány a melegedés ellen hat (pl SO2) de azért mégis egy újabb kontrollálatlan és súlyos szennyezõannyaggal terheltük a környezetet. Félreértés ne essék, én sem az "atomot" tartom a végleges megoldásnak, hanem a nap- szél- geotermikus erõmûveket. Mindezeket persze egyszerre kiváltanák a fúziós erõmûvek, amelyeknek gazdaságos hatásfokától azért még igen messze vagyunk. Summa summarum: ha már egszer védünk akkor vagy csökkentsük az ÜHG-ok kibocsátását vagy próbálkozzunk valami nem szennyezõ és nagyobb energiasûrûségû dologgal. Aztán majd jöhet a többi....

(Itt nem szóltam az állati biomasszáról de az is hasonló gondokkal bír. Gondoljunk csak a CH4 emisszióra)
#3419
Legalább valakik merik használni a fejüket sapkahordáson kívül másra is. A sok bizarr ötlet között elõbb-utóbb lesz használható is, csak ne lohadjon a lelkesedés...
#3418
Beindult a fantázia:
Link
#3417
Link

A kép önmagáért beszél! Nemcsak az Oroszországi negatív, de a Kanada és Grönland közötti pozitív hõmérsékleti anomália is durva - fõleg így együtt, egyidõben!
#3416
Na ez az, köszönjük!
Így nem tippelgetés, meg "én megmondtam" az, ha valaki kijelent valamit az elõtte álló évszakról. Persze a fennálló örökös bizonytalanság mellett. Ez a tudományos alátámasztás nem is hasonlítható a hosszútávú fórumban tapasztalható "én megmondtam" szövegekhez... Köszi, határozottan tetszik nevet
Tegnap MSN-en hidegséggel arról beszélgettünk, hogy eddig is túl sok idõt adtunk a zonalitásnak (december elején 3 hét, most 3 hónap stb.), tehát nem kizárt, hogy a tavasz nagy részén is nyugatias irányítás legyen a domináns (ahogy nézem, tõlünk nyugatra az óceánon még mindig nagy a pozitív hõmérsékleti anomália). Ez alátámasztaná a hûvös-esõs tavaszi várakozásokat.
Aztán észrevettem egy vöröses foltot ott ÉNy-Afrika partjainál is. Elvileg ugye ott keletkeznek/állnak össze a zivifelhõk, melyek késõbb forgásba lendülve hurrikánokká alakulhatnak. Nem lehetséges, hogy ez esetleg egy erõsebb hurrikántevékenységet okozhat a nyár folyamán (uh, de messze van...)? Ez ugye számunkra akár (persze nagy hibaszázalék mellett így is...) átlagostól negatív irányba eltérõ hõmérsékletû telet is okozhat, fõként a gyér nyugati irányítás miatt. Sõt, akár a viharciklonokból se láthatunk sokat, és az ÉNy-i frontok se biztos, hogy nagy enyheséget szippantanak be (volt már 10 cm hó ÉNy-i frontból).
Persze tisztában vagyok vele, hogy ez rettenetesen messze van, és addig bármi történhet, de érdekelne ez a lehetõség, hogy számíthatunk-e ezek alapján erõsebb hurrikántevékenységre.
#3415
Már vártam! :-)
#3414
Nem igazán ide való, de:

Tavaly novemberben tippeltem az enyhe télre (lottó ötösöm így jönne be) és (lehet, hogy véletlenül) bejött. Amire akkor alapoztam az a tengerhõmérsékleti anomália Link (nem mértéke, hanem „rajzolata”) változásának hasonlatossága volt, az 1997-98-as El Nino-s helyzethez.
Amiért volt elég kétségem (és persze a végül is igazoltnak látszó gondolat ellenére most is van), az a 2002-03-as szintén hasonló anomáliaváltozás volt (ez mértékében jobban hasonlított), de ez utóbbi esetben az átlagostól hidegebb-melegebb tengerfelszínek elhelyezkedése jelentõsebben eltért a 97-98-as és a 06-07-es helyzettõl.
Ami talán még érdekes lehet, hogy visszanézve (korábbi apropó a tiszai árvizek kialakulásának sajátos vizsgálata volt) a melegedési és lehûlési periódusokat, a markáns lehûlési átmeneteknél, vagy az azokat követõ 1-3 évben a csapadékosság erõsödését tapasztaltam. Persze a vizsgálat tárgya a Tisza vízgyûjtõje volt, ill. a levonult árhullámok száma, nagysága – sõt leszûkítve tulajdonképpen az, hogy az emlékezetesen nagy Tisza árvizek kapcsolhatók-e ilyen távoli jelenséghez.
Nos, azt kell mondanom, hogy bár a vizsgálható 56 év Link nem túl sok, de jellemzõen a lehûlési folyamatok alatt, vagy azokat röviddel követve alakult ki a jelentõsebb Tisza árvizek (1970, 1974, 1980-81, 1998-99-2000, 2006) igen nagy része. A tartósabban pozitív anomáliát mutató idõszakokhoz inkább kapcsolódnak aszályos évek (pl. 1982-83, 1986-87, 1992-94, 1997, 2002-04).
A tavaszi árvizeknél nagy szerepe van a hóban felhalmozódott víz mennyiségének. Mivel ez a csapadék lefolyását akár 2-4 hónappal eltolhatja és fokozza az árvíz kockázatát, ezért nem minden esetben „hozható össze” a lehûlési folyamattal, ugyanakkor itt is megfigyelhetõ egy igen érdekes jelenség.
A Tisza vízgyûjtõn a nagyobb hómennyiségek felhalmozódásának egyik csoportját (1985, 1996, 1999, 2000, 2006) a nagyobb negatív anomália téli, tél végi csökkenése (melegedés) jellemezte, míg másik csoportját (1970, 1987, 2003) a nagyobb pozitív anomália csökkenése (lehûlés) jellemezte.
Vagyis úgy néz ki, mintha az igazán markáns folyamatok mozgatórugója az esetek nagy részében a stabil egyirányú változás lenne. A Tisza esetében, a vizsgált idõszak lehûlési periódusaiban ez jelentõsen emelte az árvízi kockázatot.
És akkor most következzen az, amibe aztán könnyen beletörhet a bicskám – nevezetesen az egyébként hosszútávú esélylatolgatásba való tavaszi esélylatolgatás.
Szóval most azt gondolom, hogy ha az El Nino mostani leépülése stabilan folytatódó (legalább 3-6 hónapos) folyamat lesz, akkor egy az átlagostól csapadékosabb idõszak elébe nézünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy holnaptól 1-2 évig folyamatosan több csapadék hullik majd mint az átlagos, hanem azt, hogy a következõ 1-2 évben, fõképp a Tisza vízgyûjtõin (végül is ez volt az összehasonlítási alap) összességében az átlagostól több csapadék valószínû.
Ennek elsõ jelei már mutatkoztak az év eddig eltelt idõszakában is, de igazán érdekesnek az év hátralévõ része látszik.
Ha viszont az átváltási folyamat lelassul, vagy megáll, akár további száraz periódus is kezdõdhet.
Ez az Én fikcióm és esélylatolgatásom, kíváncsian várom mekkorát bukok vele!?:-)
#3413
Gonosz vagy nevet
#3412
Bezzeg régen mekkora telek voltak!
#3411
Egy ilyen "tél" után nem csoda...
#3410
Milyen lenne, ha idõvel tényleg eltûnnének itt a telek szomoru
szörnyû még csak belegondolni is...
Elképzelni se akarom..

Ez most csak úgy eszembe jutott és kikívánkozott belõlem.
#3409
Noli és Nyuli, köszönöm a segítséget!

Kedves ninovarga, hiába nézegetem nem látok privi üzenetet.
#3408
Nanovich: folyamatos üzemnél épp annyit köt meg, mint amennyit kibocsát. [ha újra ugyanannyi növényt ültetnek el, mint amennyit elégettek, annak a felépítéséhez ugyanannyi szénatom kell, mint amennyit elõtte kipöfékeltek co2 formájában az erõmûbõl.
Ennek ellenére én sem hiszem, hogy ez oldaná meg az energiagondokat... Elegendõ növény termesztéséhez hatalmas terület kellene. Kérdés, honnan vennénk ezt el, ill. milyen hatással lenne ez az intenzív növénytermesztés az õshonos élõvilágra.
#3407
Kp, hogy a fenében lehet egyszerre védeni a klímát úgy hogy támogatjuk a biomassza-erõmûveket (amelyek azért szintén ÜHG-at pumpálnak ki bár elõtte meg is kötött valamennyit) és elutasítani az atomerõmûveket?! Nincs ebben egy kis ellentmondás?
#3406
Ezt az enyhe telet amerikai tudósok szerint az El Nino jelenség okozta. Ez egy ilyen tél volt. A nyár milyen lehet egy ilyen idõszakban? Helyi hatások okozta, hirtelen hõzivatarokkal számoljunk, vagy inkább szárazsággal, vagy hûvös csapadékos nyárral számoljunk? Kinek mi a véleménye? Elõre is köszönöm.
#3405
Kedves Nivalis! (alias Havas) Olvasd el privát üzenetedet és ha gondolod, privát üzenetben válaszolj! ninovarga
#3404
Nagyon helyes, Floo. Ezt valóban ilyen differenciáltan kell értékelni.
#3403
Nekem vagy nagyapai örökségbõl :-)
#3402
Görögországban ez a jövö heti hidegbetörés ha bekövetkezik,mindent elfagyaszt,hisz ott már elõbbre tart a természet,ott egy -3-4 fokos fagy már nagyobb kárt tesz mind itt a -10 !
Azért a tunéziai barack elfagyása az komoly!
#3401
Az OMSZ hirdeti a honlapján, hogy az egyik Réthly-könyv kapható náluk: Link
#3400
Szia!

Így hirtelen általános tanácsként annyit tudok mondani, ha forrást keresel a neten, akkor csak a tudományos intézetek és egyetemek oldalain lévõ adatokat érdemes figyelembe venned.
Ha történeti szempontból személed a dolgot, akkor elsõként a híres Réthly Antal - könyveket ajánlom (szerintem mások is ezzel kezdenék):
Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon címmel jöttek ki a kötetei idõszakonként rendezve, beszerezhetetlen, könyvtárat javasolom a feltalálási helyéül.
Szemelvények voltak belõlük régi Föld és Ég folyóiratokban.
A jelenvaló ismereteket tekintve szerencsére egyre több könyv jelenik meg a témában, ezt javasolhatom: Link

A Természet Világa rendszeresen közöl éghajlati témájú írásokat, érdemes a netes archívumukat ( Link )végigböngészni évekre visszamenõleg is, sok cikk van online, de ami nincs, azt megtalálod könyvtárban.

Gondolom mások is segítenek hamarosan! Sikeres kutatómunkát!

#3399
Sziasztok!

Elõször is szeretném üdvözölni a legmélyebb tisztelettel a társaságot, mivel már két éve olvasom metnet-et, bár kompetencia hiányában nem igazán szóltam hozzá a témákhoz. Most azonban segítségre lenne szükségem.
Elöljáróban annyit magamról, hogy Mikinek hívnak és az ELTE-BTK történelem-muzeológia szakára járok. Egy ideje már – igaz csak hobbi szinten - foglalkozom éghajlattörténettel és történeti ökológiával. Komolyabban tavaly õsszel kezdett érdekelni a téma, amikor Glatz Ferenc tanár úrnál készítettem egy referátumot Magyarország éghajlattörténetébõl. A szakirodalom és a források tanulmányozása meglepõ eredménnyel és fontos tanulsággal zárult, melynek lényege, hogy sajnálatos, hogy a történész szakma nem foglalkozik ezzel a kérdéssel behatóbban, hisz a világtörténelem összefüggései sokkal nyilvánvalóbban megmutatkoznának.

Ebben a félévben Kósa László tanár úr indított a BTK-n egy kurzust, Természeti katasztrófák a hosszú 19. század címmel melyre azonnal jelentkeztem. Az érdekesebbnél érdekesebb referátum témák között olyan izgalmas címek is szerepeltek, mint szélsõséges idõjárás események és következményei, aszályok, szárazságok, árvizek, tûzvészek stb. Kisebb fajta kakukktojásként szerepelt a témák között az „Éghajlat változás és várható következményei” is. Egybõl elvállaltam, de nem gondoltam, hogy ekkora fába vágom a fejszémet. A probléma a témával, hogy a neten (és máshol) óriási mennyiségû cikk és tanulmány olvasható a kérdéssel kapcsolatban, de számomra ezek több esetben is gyanúsak. Természettudományos ismereteim talán szerény mértéke (melyet folyamatosan próbálok javítani), úgy érzem nem teszi lehetõvé, hogy a megfelelõ kritikával kezeljem az óriási irodalmat, melyet érzésem szerint oly nagymértékben áthat a szenzációkeresés vágya, mely bizalmatlanná tesz engem mindenfajta, a témával foglalkozó írással szemben. A kérésem az lenne, hogy lennétek-e olyan kedvesek és jók, hogy össze tudnátok nekem szedni azokat az éghajlatváltozással és annak következményeivel kapcsolatos internetes oldalakat, cikkeket, tanulmányokat, folyóirat számokat, szerzõket, könyveket magyar és angol nyelven, melyre nyugodtan lehet építeni, egy tudományos(!) jellegû munka összeállításában. Bármilyen tippet szívesen fogadok, mellyel kitudnám egészíteni a saját gyûjtésemet. Mivel nemcsak elõadást kell ebbõl tartanom, hanem írásban is be kell adni, ezért terveim között szerepel a munka végeztével egy 10-15 oldalas dolgozat összeállítása az ügyben. Errõl sokat még nem tudok mondani, majd csak az anyaggyûjtés fényében fogom eldönteni, hogy hova teszem majd a hangsúlyokat a dolgozatban (terveim persze vannak). Minden segítséget elõre is köszönök és természetesen a kész dolgozatot szívesen elküldöm bárkinek, akit érdekel a végsõ eredmény (elõreláthatólag májusra közepére lesz kész).

Mindenkinek köszönöm a figyelemét!

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-03-05 05:12:08

Vép

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136812

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.