Bioszféra
Nem tudom, mit jelezhet vagy jelezhet-e egyáltalán valamit idõjárásilag a buzgó tücsök- és békakórus, mindenesetre bennem most nem mondanám, hogy hidegfront-hangulatot okoznak, sõt...!
Persze ettõl még lehet, hogy hamarosan ide is megérkezik és valójában ez a nyarat idézõ hangulat a csalóka.
Persze ettõl még lehet, hogy hamarosan ide is megérkezik és valójában ez a nyarat idézõ hangulat a csalóka.
Remélem nem untatom a fórumot a "kis színesekkel"
Érdekes dolgot láttam: - egy kis kerti hangya egyszerre két elhullott hangya tetemét cipelte a boly felé. Felváltva vitte õket, az egyikkel elõrehaladt pár centit - jobb szavam nincs, rá mint hogy "rohamozási hatósugár" azaz zsákmányát nem tudják elvenni mert még idejében odaérhet - letette és visszament a másikért. Mivel épp pipa+kávészünetet tartottam, figyeltem útját, kb. tíz méteren át szívósan a bolyig araszolt ily módon a két hozzá hasonló méretû hangyatetemmel
Egyre jobban tisztelem ezt a szorgalmas és önzetlen kis népséget. A manapság eluralkodott emberi mentalitással elõbb jóllakott volna és a maradék zsákmányt eldugja magának DE a kis hangya ehelyett becipelte a bolyba, közössége javát szolgálva.
Teherbírásuk nem lep meg, nem egyszer "szálfákat" cipelnek Link és korábban tettem fel képet melyen egy kis kerti hangya nála kétszer nagyobb termetû kábultan ellenkezõ élõ vöröshangyát vonszol csápjánál fogva árkon-bokron át


Teherbírásuk nem lep meg, nem egyszer "szálfákat" cipelnek Link és korábban tettem fel képet melyen egy kis kerti hangya nála kétszer nagyobb termetû kábultan ellenkezõ élõ vöröshangyát vonszol csápjánál fogva árkon-bokron át

Noli csatlakozom
(Korábban már filóztam errõl a fórumon, úgy vettem észre, a rigó jelzi az esõ közeledtét és a végét is) Errefelé reggeltõl estig nagy a csend, ezért jobban feltûnik a jelenség melyet én úgy aposztrofálok hogy a rigó "énekel a viharnak"
Az tény, "vihar elõtti csendben" végképp feltûnõ lesz harsány énekük de általában megfigyelhetõ, ha normál világítású napszakban a borultság hatására olyasformán változnak a fényviszonyok melyek közelgõ zápor-zivatar elõtt észlelhetõk (fokozatosan elsötétedõ matt fémvas színébe olvadó sárgászöld-kékesszürke árnyalatok jelennek meg a táj megvilágításában) Ekkor valamelyik rigó rázendít és harsog, a csapadék intenzitásától és kisülési tevékenységtõl (közeli lecsapók, dörgés) függõen olykor az esõ alatt is végig énekel. (Évekkel ezelõtt tettem fel képsort esõben a háztetõ gerincére kiült éneklõ rigóról, igaz akkor elsõsorban mozdulatai miatt: szárnyait operaénekeshez hasonló módon emelgette, aminek úgy gondolom légzéstechnikai okai vannak akár az emberi énekeseknél) Úgy tapasztaltam, csak bõ csapadékot adó heves kisüléses záporban hallgat el, hozzátéve a teljes napfogyatkozás idejét amikor "döbbent" csend ül a tájra, minden lény elhallgat (az embert kivéve... bár az tényleg rendkívüli látvány amikor a Hold árnyéka végigrohan a tájon) Ez csak helyi és talán elfogult megfigyelés, évek során úgy tapasztaltam, az "esõének" nagyjából 20-30 perccel a csapadék megérkezése elõtt hallható és általában további 10-15 percig tart a csapadék megszûnése után. Ezt a fajta éneküket én összekötöttem a csapadék érkezésével, mert sok megfigyelés alapján úgy tûnt, szignifikánsan összefügg - esõ elõtt biztos hogy énekelni fog valamelyik, míg "átlagos" felhõsödésnél ahogy éppen "kedve tartja". Ez utóbbiról azt vélem függ a rigó "idegi beállítottságától" is, van amelyik fáról fára "négyszögelve" ragyogó napfényben is álló nap harsog (pld. a temperamentumos kötekedõ "házirigóm") van amelyik ritkán hallatja hangját. Észlelésed- a felhõsödést követõ fényváltozás énekre késztetõ hatását saját tapasztalatom is megerõsíti 
Ui: hozzáteszem, a háztetõ gerincén esõben éneklõ említett rigó pontosan olyan "taglejtésekkel" és érdekes módon a Nap sejthetõ irányába fordulva énekelt déltájt mint ahogy alkonyatban a lenyugvó Nap irányába fordulva szokott. Eltérve a rigóktól, érdekességnek még hozzáteszem, én úgy vettem észre (fotóztam is) az "esti Nap-imádás" más énekesmadarak esti énekénél is megfigyelhetõ, figyeljétek meg hátha tévedek



Ui: hozzáteszem, a háztetõ gerincén esõben éneklõ említett rigó pontosan olyan "taglejtésekkel" és érdekes módon a Nap sejthetõ irányába fordulva énekelt déltájt mint ahogy alkonyatban a lenyugvó Nap irányába fordulva szokott. Eltérve a rigóktól, érdekességnek még hozzáteszem, én úgy vettem észre (fotóztam is) az "esti Nap-imádás" más énekesmadarak esti énekénél is megfigyelhetõ, figyeljétek meg hátha tévedek

Az elmúlt napokban többször figyeltem, hogy amikor befelhõsödik napközben, a rigók nekiállnak nótázni, mintha alkonyodna. Ebbõl is látszik, hogy milyen érzékeny a nótázásért felelõs melatonin-vezérlésû neurohormon-rendszerük. És ebbõl is látszik, hogy miért is veszélyes az éjszakai fényszennyezés...
Az embernél hasonlóan vannak a sötétségbõl adódó hormonális irányítású folyamatok, csak ezek nem nótázásban nyilvánulnak meg, hanem rejtetten kialakuló betegségekben, alvászavarban, stb.
Az embernél hasonlóan vannak a sötétségbõl adódó hormonális irányítású folyamatok, csak ezek nem nótázásban nyilvánulnak meg, hanem rejtetten kialakuló betegségekben, alvászavarban, stb.
Címlapra kerültem a dedeskecskési fügefa társaságában a "KLÍMA 21" Füzetek c. kiadvány legújabb számában Link

Ha esetleg valakit érdekel, részlet a ma esti békakoncertbõl Link (MP3-ba konvertáltam így kisebb)
Kis esti filó brekegésrõl, de nem fárasztalak benneteket grafikonokkal sem a különféle frekvencia és sebességváltások hangjaival bár érdemes/érdekes a hangmenetet analizálni. Az alapfrekvencia megtartásával lelassítva a brekegést engem leginkább gyorsvágó flex hangjára (illetve Bubu gyöngytyúkjainak "fémreszelõ" hangjára) emlékeztet. A brekegés (különösen ha "feleselnek") eleve szaggatott, de egy-egy folyamatosnak hallható "brekegésfutam" is diagramon megjelenítve azonos hosszúságú szünetekkel megszakított "szögletes" részekbõl áll - mondhatnám kedvenc "lulummal" hogy kis változásokkal fraktálszerûen ismétlõdõ részekbõl áll össze, a teljes többperces brekegés hasonló szerkezetû mint a finom felbontású másodperces részlet. Diagramon nézve úgy tûnik, a "szögletes" frekvenciamenetek csúcsai és gyengülései összességében szinuszos burkológörbével "takarhatók". Ilyenformán egyfajta dallam menetét ölti melybõl jelentõs részeket kivágtak, de többnyire azon a hangerõn folytatja ahol abbahagyta. Bolondos hasonlattal, a brekegés nagyjából olyan mintha a Boci-boci tarkát perces kihagyásokkal két-három hangjegyenként énekelné valaki. Speed és pitch variációval a sebesség és mélyítõ frekvenciamódosítás hatására mély búgó-bömbölõ öblös "dinoszauruszhangok" keletkeznek
Kis esti filó brekegésrõl, de nem fárasztalak benneteket grafikonokkal sem a különféle frekvencia és sebességváltások hangjaival bár érdemes/érdekes a hangmenetet analizálni. Az alapfrekvencia megtartásával lelassítva a brekegést engem leginkább gyorsvágó flex hangjára (illetve Bubu gyöngytyúkjainak "fémreszelõ" hangjára) emlékeztet. A brekegés (különösen ha "feleselnek") eleve szaggatott, de egy-egy folyamatosnak hallható "brekegésfutam" is diagramon megjelenítve azonos hosszúságú szünetekkel megszakított "szögletes" részekbõl áll - mondhatnám kedvenc "lulummal" hogy kis változásokkal fraktálszerûen ismétlõdõ részekbõl áll össze, a teljes többperces brekegés hasonló szerkezetû mint a finom felbontású másodperces részlet. Diagramon nézve úgy tûnik, a "szögletes" frekvenciamenetek csúcsai és gyengülései összességében szinuszos burkológörbével "takarhatók". Ilyenformán egyfajta dallam menetét ölti melybõl jelentõs részeket kivágtak, de többnyire azon a hangerõn folytatja ahol abbahagyta. Bolondos hasonlattal, a brekegés nagyjából olyan mintha a Boci-boci tarkát perces kihagyásokkal két-három hangjegyenként énekelné valaki. Speed és pitch variációval a sebesség és mélyítõ frekvenciamódosítás hatására mély búgó-bömbölõ öblös "dinoszauruszhangok" keletkeznek

Költõi és igaz szavak e tájról, melynek hangulata semmi máshoz nem hasonlít. A szõlõhegyek különben nemcsak a történeti korokról, de a földtörténet korszakairól is mesélnek: a löszrétegek alól jégkorszaki állatok maradványai kerültek elõ, ahogy azt a pannonhalmi apátság paleontológiai gyûjteménye is mutatja.
Nagyon is érdemes. Nincsenek sziklás szurdokvölgyek, vadregényes bükkösök, csobogó hegyi patakok (mûködõ forrás is csak egy van), mint a hozzá közeli Bakonyban, a Kisalföld síkjába ujjszerûen benyúló lösz-halomgerincek egyediségét az évezredes múltú szõlõ- és gyümölcskultúra alatt formálódott tájarculat jelenti. Sárkánylikak, szurdikok, horgasok, vápák, teraszok, gyümölcsöskertek - a dombokon vándorolva lépten-nyomon tetten érhetõ a Táj és Ember õsi, harmonikus kapcsolata. És ha kicsit leülünk, figyelünk, meghallgatjuk a helyi öregeket, gondolataink segítségével beleláthatunk a régmúlt idõkbe, könnyen mesélni kezdenek a szõlõhegyek..
---
Eltaláltad, a tarjánpusztai bekötõút Pándzsa-hídjánál látható ez az igazán jól sikerült mederrendezés.. Igazuk van, a Pándzsa mellékének egy-két mélyebb fekvésû (még fel nem tört) rétjeit minden évben súlyos kiöntések fenyegették, tûrhetetlen állapot volt. Végre fellélegeztek a környékbeli lakók is, akik aludni sem tudtak az erecskék fékeveszett áradásaitól.
---
Eltaláltad, a tarjánpusztai bekötõút Pándzsa-hídjánál látható ez az igazán jól sikerült mederrendezés.. Igazuk van, a Pándzsa mellékének egy-két mélyebb fekvésû (még fel nem tört) rétjeit minden évben súlyos kiöntések fenyegették, tûrhetetlen állapot volt. Végre fellélegeztek a környékbeli lakók is, akik aludni sem tudtak az erecskék fékeveszett áradásaitól.
Szerintem a kaszás nyer a lottón, Te meg szemlélheted tovább ezeket a csodákat. :-)))






Képeid nagyon jól megfogták a táj hangulatát. Legyen szabad ideírni (más országrészekben élõ fórumtársaink kedvéért), hogy a Sokorói-dombság Gyõrtõl nem messze, déli irányban helyezkedik el. A kép tanúsága szerint érdemes errefelé kirándulást tenni.
A munka ünnepéhez nincs hozzáfûzni valóm, legfeljebb azt említem meg, hogy a képen látható épületet a vicces gyõriek "vörös egyetemnek" nevezték el (egyébként szakmunkásképzõ).
A kibetonozott patakmeder nem Ravazd mellett van a veszprémi út mentén? Ezt már én is megnéztem magamnak. El nem tudom képzelni, miféle vízépítési elv indokolja a konstrukcióját.
A munka ünnepéhez nincs hozzáfûzni valóm, legfeljebb azt említem meg, hogy a képen látható épületet a vicces gyõriek "vörös egyetemnek" nevezték el (egyébként szakmunkásképzõ).
A kibetonozott patakmeder nem Ravazd mellett van a veszprémi út mentén? Ezt már én is megnéztem magamnak. El nem tudom képzelni, miféle vízépítési elv indokolja a konstrukcióját.

Egy õsi szupernóvarobbanás részecskéi heves kölcsönhatásba lépnek egy másik részecskehalmazzal

Gyönyörûek a panorámák! A pataktból csatornát készítõnek meg kívánom, hogy hasonló "reviatlizációs" változás álljon be az õ életében is...
Tááás! :-)
Meg a két pókod:
Rejtett keresztespók (Metellina merianae)
Rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)
Meg a két pókod:
Rejtett keresztespók (Metellina merianae)
Rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)
Igyekezzetek minél tovább megtartani ebben az állapotban! Egész életében abból a természetszeretebõl fog élni, ami most beleivódik.
Jó. Akkor én a második képedre szavazok.
KOKOO: Én is repkényre gyanakszom, bár valamilyen veronikára is gondoltam.
KOKOO: Én is repkényre gyanakszom, bár valamilyen veronikára is gondoltam.
Köszi! Igazad van, tavaszi lednek az a bükköny. A másik pedig repkény lenne?
Gratulálok Péter, nagyon jó, éles képeket készítetteél, a falufotóid egyenesen képeslapra valók! Annyi megjegyzést fûznék hozzá, hogy szerintem az a bizonyos növény nem árvacsalán és a "bükkönyt" én inkább ledneknek tippelem, amit itt Mogyoróskán mi macskakörömnek nevezünk.
KESS: Valóban, a Szerencsi-dombság is a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik, csak nem akartam túlbonyolítani valószínûleg anélkül is bonyolult hozzászólásomat. Ezért tettem a dél szót is idézõjelbe, mert valójában délnyugatot kellett volna írnom a teljes pontosság kedvéért.
KESS: Valóban, a Szerencsi-dombság is a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik, csak nem akartam túlbonyolítani valószínûleg anélkül is bonyolult hozzászólásomat. Ezért tettem a dél szót is idézõjelbe, mert valójában délnyugatot kellett volna írnom a teljes pontosság kedvéért.



Az elsõ majd valami ~15 ezres gép lesz neki, de tényleg csak majd... még csak 4 éves. Bocsánat 4 és fél, ki is kérné magának 
Szóval a lényeg, hogy azért nem olyan könnyû rávenni az ilyen sétákra. Kell egy kis furfang hozzá
Annak ellenére, hogy az állatokat imádja. Talán több állatot felismer már most is mint én... Van egy gyereknek szóló állatos lexikonja leírásokkal, képekkel. Na abból van esténként felolvasás, esti mese gyanánt. Nem mi erõltetjük, õ igényli

Szóval a lényeg, hogy azért nem olyan könnyû rávenni az ilyen sétákra. Kell egy kis furfang hozzá


Csak kis történetkék
Tegnap egy sûrû bokor mélyére tolt napozóágyban kávéztam munka közben. Egy tõlem nem messze lévõ növendék fára leszállt egy rigó (a házirigót napok óta nem látom). Kalóz cica épp akkor alatta haladt el. Ekkor a rigó hangos figyelmeztetõ cikkanásokat kezdett hallatni. Több érdekes mozzanat követte. A kert túlsó végében lévõ Tomi kutya mintha csak a csivitelésre jött volna oda, megrohamozta Kalózt. Az megijedt és hozzám akart futni de a kutya játékosan üldözte ezért elrohantak mellettem be a bokorba majd a cica kifelé a kerítésközön. Ez megszokott dolog. A furcsa az volt, ahogy a kutya kergetni kezdte a macskát a rigó izgatott hangokkal szinte biztatta Tomit, ezután felrebbent és a mellettem elrohanó állatokat követve szorosan a fejem mellett elcsapva utánuk repült a bokor ágai közé. A cica kint maradt de hallottam merre jár, mert percekig hallatszott az õt követõ rigó figyelmeztetõ jelzése 
Másik érdekesség hogy tegnap "túlméretes" álkaszást fotóztam egy polc alatt, kinyújtott lábkörmérete 8~9 centiméter között volt
Centivel hitelesítve akartam fotózni de mérés közben megérintettem egy fonalát ezért elõbb a szokásos "rezgõtáncba" kezdett (lábaival rugózva nagy ovális köröket ír le testével) majd elmenekült. Ezt a "rezgõcsárdást" minden olyan megriasztott álkaszásnál láttam, amelyik nem tudott azonnal elmenekülni. Hatásos védekezés lehet, mert ilyenkor az egész pók szinte eltûnik szem elõl, le kellene videózni
Impozáns méretû volt akár egy kisebb madárpók, természetesen a szokásos 1 cm körüli testmérettel, vékony komikusan rozoga lábakon de hirtelen rápillantásra riasztóan nagy volt
Ui: az álkaszás testméretének hitelesítésében segíthet a polc egyik tartóeleme, majd lemérem mielõtt hozom a képet


Másik érdekesség hogy tegnap "túlméretes" álkaszást fotóztam egy polc alatt, kinyújtott lábkörmérete 8~9 centiméter között volt



Ui: az álkaszás testméretének hitelesítésében segíthet a polc egyik tartóeleme, majd lemérem mielõtt hozom a képet

Ó de csodás!!!! Szerintem lassan nekiláthatsz gyûjteni fotómasinára a kissrácnak, hamarosan õ is fényképezni akarja majd, hidd el! Jóság, hogy ilyen sétákra viszed. :-)))
Elõzõ heti brutális virágözön nálunk: Összes kép: Link
Elég nehéz volt amúgy lefotózni, sõt a másik irányból nem is tudtam, mert a szomszéd nem igen ad a kert rendjére.

Elég nehéz volt amúgy lefotózni, sõt a másik irányból nem is tudtam, mert a szomszéd nem igen ad a kert rendjére.

Kornis! Köszi!
Jaurinum! Neked is köszönöm a meghatározásokat! A "hátha valakit" írásánál Nolira, Harira és rád gondoltam, nem csalódtam.
Gábrusz! És Tokaj-hegyalja kapujával mi lesz?
Mi is a borvidék -ezáltal a világörökség része- vagyunk ám.
Azok a bukkanók jobbra: Link
(2010.10.28..
)
Jaurinum! Neked is köszönöm a meghatározásokat! A "hátha valakit" írásánál Nolira, Harira és rád gondoltam, nem csalódtam.

Gábrusz! És Tokaj-hegyalja kapujával mi lesz?

Azok a bukkanók jobbra: Link
(2010.10.28..

Ironizáltam kicsit, idézõjelbe kellett volna raknom.
Szerintem egyik város esetében SEM jogos a mediterrán jelzõ. Miért is lenne az, ha egyszer egyik sem az?
Szerintem egyik város esetében SEM jogos a mediterrán jelzõ. Miért is lenne az, ha egyszer egyik sem az?
Az általad leírtak lényegét átlátva és azzal egyetértve a következõ megjegyzést kell tennem:
mediterrán (pontosabban szubmediterán) klímáról beszélni Zalaegerszeg esetében jogos, Szeged esetében is nagyjából elmegy (bár az Alföld kontinentális, hideg tele kevéssé illik a képbe).
Viszont Szombathely mediterrán jellegét erõsen vitatom. Ez a város topográfiai szempontból ugyan délnyugaton van, de klímája több évtizedes átlagban és hazai viszonylatban kifejezetten hûvös, szeles, csapadékos alpokalji klíma (a minden földrajzi atlaszban megtalálható térképek tanúsága szerint).
mediterrán (pontosabban szubmediterán) klímáról beszélni Zalaegerszeg esetében jogos, Szeged esetében is nagyjából elmegy (bár az Alföld kontinentális, hideg tele kevéssé illik a képbe).
Viszont Szombathely mediterrán jellegét erõsen vitatom. Ez a város topográfiai szempontból ugyan délnyugaton van, de klímája több évtizedes átlagban és hazai viszonylatban kifejezetten hûvös, szeles, csapadékos alpokalji klíma (a minden földrajzi atlaszban megtalálható térképek tanúsága szerint).
Igen, azt mondják, a Hegyalja Sátor-hegytõl (Sátoraljaújhely) Sátor-hegyig (Abaújszántó) tart.
Köszi.
Noli, nem saját szõlõben nõttek.
A gazdának elég 15 évre megfeledkezni a kertjérõl, s védett növények tömege fogadja a viszontlátáskor..
Enikõ: ne búsulj, felétek egyik növény sem nõ, domb- és hegyvidéki fajok. Na jó, a selymes zanót és hangyabogáncs alföldi homokon is felbukkan, de nem a nyírségi mésztelen fajtán.
Noli, nem saját szõlõben nõttek.

Enikõ: ne búsulj, felétek egyik növény sem nõ, domb- és hegyvidéki fajok. Na jó, a selymes zanót és hangyabogáncs alföldi homokon is felbukkan, de nem a nyírségi mésztelen fajtán.