Bioszféra
Egy õsi szupernóvarobbanás részecskéi heves kölcsönhatásba lépnek egy másik részecskehalmazzal

Gyönyörûek a panorámák! A pataktból csatornát készítõnek meg kívánom, hogy hasonló "reviatlizációs" változás álljon be az õ életében is...
Tááás! :-)
Meg a két pókod:
Rejtett keresztespók (Metellina merianae)
Rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)
Meg a két pókod:
Rejtett keresztespók (Metellina merianae)
Rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)
Igyekezzetek minél tovább megtartani ebben az állapotban! Egész életében abból a természetszeretebõl fog élni, ami most beleivódik.
Jó. Akkor én a második képedre szavazok.
KOKOO: Én is repkényre gyanakszom, bár valamilyen veronikára is gondoltam.
KOKOO: Én is repkényre gyanakszom, bár valamilyen veronikára is gondoltam.
Köszi! Igazad van, tavaszi lednek az a bükköny. A másik pedig repkény lenne?
Gratulálok Péter, nagyon jó, éles képeket készítetteél, a falufotóid egyenesen képeslapra valók! Annyi megjegyzést fûznék hozzá, hogy szerintem az a bizonyos növény nem árvacsalán és a "bükkönyt" én inkább ledneknek tippelem, amit itt Mogyoróskán mi macskakörömnek nevezünk.
KESS: Valóban, a Szerencsi-dombság is a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik, csak nem akartam túlbonyolítani valószínûleg anélkül is bonyolult hozzászólásomat. Ezért tettem a dél szót is idézõjelbe, mert valójában délnyugatot kellett volna írnom a teljes pontosság kedvéért.
KESS: Valóban, a Szerencsi-dombság is a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik, csak nem akartam túlbonyolítani valószínûleg anélkül is bonyolult hozzászólásomat. Ezért tettem a dél szót is idézõjelbe, mert valójában délnyugatot kellett volna írnom a teljes pontosság kedvéért.



Az elsõ majd valami ~15 ezres gép lesz neki, de tényleg csak majd... még csak 4 éves. Bocsánat 4 és fél, ki is kérné magának 
Szóval a lényeg, hogy azért nem olyan könnyû rávenni az ilyen sétákra. Kell egy kis furfang hozzá
Annak ellenére, hogy az állatokat imádja. Talán több állatot felismer már most is mint én... Van egy gyereknek szóló állatos lexikonja leírásokkal, képekkel. Na abból van esténként felolvasás, esti mese gyanánt. Nem mi erõltetjük, õ igényli

Szóval a lényeg, hogy azért nem olyan könnyû rávenni az ilyen sétákra. Kell egy kis furfang hozzá


Csak kis történetkék
Tegnap egy sûrû bokor mélyére tolt napozóágyban kávéztam munka közben. Egy tõlem nem messze lévõ növendék fára leszállt egy rigó (a házirigót napok óta nem látom). Kalóz cica épp akkor alatta haladt el. Ekkor a rigó hangos figyelmeztetõ cikkanásokat kezdett hallatni. Több érdekes mozzanat követte. A kert túlsó végében lévõ Tomi kutya mintha csak a csivitelésre jött volna oda, megrohamozta Kalózt. Az megijedt és hozzám akart futni de a kutya játékosan üldözte ezért elrohantak mellettem be a bokorba majd a cica kifelé a kerítésközön. Ez megszokott dolog. A furcsa az volt, ahogy a kutya kergetni kezdte a macskát a rigó izgatott hangokkal szinte biztatta Tomit, ezután felrebbent és a mellettem elrohanó állatokat követve szorosan a fejem mellett elcsapva utánuk repült a bokor ágai közé. A cica kint maradt de hallottam merre jár, mert percekig hallatszott az õt követõ rigó figyelmeztetõ jelzése 
Másik érdekesség hogy tegnap "túlméretes" álkaszást fotóztam egy polc alatt, kinyújtott lábkörmérete 8~9 centiméter között volt
Centivel hitelesítve akartam fotózni de mérés közben megérintettem egy fonalát ezért elõbb a szokásos "rezgõtáncba" kezdett (lábaival rugózva nagy ovális köröket ír le testével) majd elmenekült. Ezt a "rezgõcsárdást" minden olyan megriasztott álkaszásnál láttam, amelyik nem tudott azonnal elmenekülni. Hatásos védekezés lehet, mert ilyenkor az egész pók szinte eltûnik szem elõl, le kellene videózni
Impozáns méretû volt akár egy kisebb madárpók, természetesen a szokásos 1 cm körüli testmérettel, vékony komikusan rozoga lábakon de hirtelen rápillantásra riasztóan nagy volt
Ui: az álkaszás testméretének hitelesítésében segíthet a polc egyik tartóeleme, majd lemérem mielõtt hozom a képet


Másik érdekesség hogy tegnap "túlméretes" álkaszást fotóztam egy polc alatt, kinyújtott lábkörmérete 8~9 centiméter között volt



Ui: az álkaszás testméretének hitelesítésében segíthet a polc egyik tartóeleme, majd lemérem mielõtt hozom a képet

Ó de csodás!!!! Szerintem lassan nekiláthatsz gyûjteni fotómasinára a kissrácnak, hamarosan õ is fényképezni akarja majd, hidd el! Jóság, hogy ilyen sétákra viszed. :-)))
Elõzõ heti brutális virágözön nálunk: Összes kép: Link
Elég nehéz volt amúgy lefotózni, sõt a másik irányból nem is tudtam, mert a szomszéd nem igen ad a kert rendjére.

Elég nehéz volt amúgy lefotózni, sõt a másik irányból nem is tudtam, mert a szomszéd nem igen ad a kert rendjére.

Kornis! Köszi!
Jaurinum! Neked is köszönöm a meghatározásokat! A "hátha valakit" írásánál Nolira, Harira és rád gondoltam, nem csalódtam.
Gábrusz! És Tokaj-hegyalja kapujával mi lesz?
Mi is a borvidék -ezáltal a világörökség része- vagyunk ám.
Azok a bukkanók jobbra: Link
(2010.10.28..
)
Jaurinum! Neked is köszönöm a meghatározásokat! A "hátha valakit" írásánál Nolira, Harira és rád gondoltam, nem csalódtam.

Gábrusz! És Tokaj-hegyalja kapujával mi lesz?

Azok a bukkanók jobbra: Link
(2010.10.28..

Ironizáltam kicsit, idézõjelbe kellett volna raknom.
Szerintem egyik város esetében SEM jogos a mediterrán jelzõ. Miért is lenne az, ha egyszer egyik sem az?
Szerintem egyik város esetében SEM jogos a mediterrán jelzõ. Miért is lenne az, ha egyszer egyik sem az?
Az általad leírtak lényegét átlátva és azzal egyetértve a következõ megjegyzést kell tennem:
mediterrán (pontosabban szubmediterán) klímáról beszélni Zalaegerszeg esetében jogos, Szeged esetében is nagyjából elmegy (bár az Alföld kontinentális, hideg tele kevéssé illik a képbe).
Viszont Szombathely mediterrán jellegét erõsen vitatom. Ez a város topográfiai szempontból ugyan délnyugaton van, de klímája több évtizedes átlagban és hazai viszonylatban kifejezetten hûvös, szeles, csapadékos alpokalji klíma (a minden földrajzi atlaszban megtalálható térképek tanúsága szerint).
mediterrán (pontosabban szubmediterán) klímáról beszélni Zalaegerszeg esetében jogos, Szeged esetében is nagyjából elmegy (bár az Alföld kontinentális, hideg tele kevéssé illik a képbe).
Viszont Szombathely mediterrán jellegét erõsen vitatom. Ez a város topográfiai szempontból ugyan délnyugaton van, de klímája több évtizedes átlagban és hazai viszonylatban kifejezetten hûvös, szeles, csapadékos alpokalji klíma (a minden földrajzi atlaszban megtalálható térképek tanúsága szerint).
Igen, azt mondják, a Hegyalja Sátor-hegytõl (Sátoraljaújhely) Sátor-hegyig (Abaújszántó) tart.
Köszi.
Noli, nem saját szõlõben nõttek.
A gazdának elég 15 évre megfeledkezni a kertjérõl, s védett növények tömege fogadja a viszontlátáskor..
Enikõ: ne búsulj, felétek egyik növény sem nõ, domb- és hegyvidéki fajok. Na jó, a selymes zanót és hangyabogáncs alföldi homokon is felbukkan, de nem a nyírségi mésztelen fajtán.
Noli, nem saját szõlõben nõttek.

Enikõ: ne búsulj, felétek egyik növény sem nõ, domb- és hegyvidéki fajok. Na jó, a selymes zanót és hangyabogáncs alföldi homokon is felbukkan, de nem a nyírségi mésztelen fajtán.
Bocsánat, de szerintem Tállya és Mád is már Zemplén, mert délen Zemplén átnyúlik a hegység nyugati oldalára (északon, a Hegyközben meg Abaúj nyúlik át a keleti oldalra (pl. Pusztafalu).
Mettõl meddig tart Tokaj-hegyalja? Én úgy tudom, hogy a Sátoraljaújhely környéki falvaktól "lefelé" (a térképen) a hegység keleti oldalán. Tarcalnál (a tokaji Nagy-Kopasz déli oldalán átfordul a nyugati oldalra és Abaújszántóig tart (talán ez az egyedüli abaúji település a Hegyalján). Ettõl északra (egészen Hejcéig vagy Göncig) is teremnek jó (inkább közepes) borok, de inkább az asztali boroknak van régi hagyománya, nem a hegyaljaiaknak és sokkal kisebbek a szõlõterületek is. Na ezt a területet (a gönci barack fõ termõterületét) nevezték el Abaúji-Hegyaljának és lett a gönci kistérség névadója.
Mettõl meddig tart Tokaj-hegyalja? Én úgy tudom, hogy a Sátoraljaújhely környéki falvaktól "lefelé" (a térképen) a hegység keleti oldalán. Tarcalnál (a tokaji Nagy-Kopasz déli oldalán átfordul a nyugati oldalra és Abaújszántóig tart (talán ez az egyedüli abaúji település a Hegyalján). Ettõl északra (egészen Hejcéig vagy Göncig) is teremnek jó (inkább közepes) borok, de inkább az asztali boroknak van régi hagyománya, nem a hegyaljaiaknak és sokkal kisebbek a szõlõterületek is. Na ezt a területet (a gönci barack fõ termõterületét) nevezték el Abaúji-Hegyaljának és lett a gönci kistérség névadója.
Még hogy hátha..
Klassz képek, jó kis növények.
Az elsõ 3 kosbor tényleg bíboros, a virágok pedig sorrendben: tarka kosbor (a gömbös késõbb nyílik, kisebb virágú, és nem pontozott ilyen feltûnõen), az enyvecske rendben, hangyabogáncs, a két pluszos pedig osztrák/spanyol pozdor (a képrõl nem dönthetõ el, melyik) és selymes zanót.

Az elsõ 3 kosbor tényleg bíboros, a virágok pedig sorrendben: tarka kosbor (a gömbös késõbb nyílik, kisebb virágú, és nem pontozott ilyen feltûnõen), az enyvecske rendben, hangyabogáncs, a két pluszos pedig osztrák/spanyol pozdor (a képrõl nem dönthetõ el, melyik) és selymes zanót.
Errõl jut eszembe (bár ez kissé más téma), az ottani borokban is véltem felfedezni különbséget, hamár az ottani kistájak, vidékek különbségeirõl tettél említést. Én pl. ahány bort ízlelgettem arrafelé, valahogy (szinte mindegyik fajtánál) az Abaúj-Hegyaljai borok jöttek be a legjobban, nem pedig a Tokaj-Hegyaljai (bár tudom más a borászati "tájfelosztás", mint a földrajzi). A Tállya-i vitte nálam a pálmát szinte mindig, aztán jöttek a mádiak, s így tovább. Valószínûleg ott más az ásványi összetétel (lehet, hogy ott még/kevésbé riolitosabb-zeolitosabb a talaj, stb...). Elnézést a kitérésért... Persze ez szinte mindenhol így van, nameg dûlõ kérdése is, úgyhogy olyan hatalmas felfedezést nem tettem, csak meg akartam osztani egy odavalósival ezt a gondolatomat.
Igen, ilyesmire gondoltam. Tehát feketerigó ... nagyon dekoratívak.
Egy kérdés az ornitológus hajlamú kollégákhoz: milyen madárnak van kb. galambtojás nagyságú, világos égszínkék tojása?
Gyerekek, nálunk a csertölgyeket simán át lehet nevezni cseretölgyekké, súlyban tuti több a rajtuk lógó cserebogár, mint az ágak és a még meglévõ levelek együtt...
Talán kócsag (szürke gém?), meg egy ragadozó madár:Link
A hosszú csõrût nem is láttam a helyszínen, csak itt a képen.
Legközelebb viszem a telét is magammal...
A hosszú csõrût nem is láttam a helyszínen, csak itt a képen.
Legközelebb viszem a telét is magammal...

Ma kijött az elsõ idei rajunk. Sajnos "lehetetlen" helyre, de biztató nagy gomoly képzõdött felettünk, talán jobb helyre költöznek.
Egyébként fenológiai állapotokban igen nagy különbségek vannak a Hegyalja meg az Abaúj-Zempléni-hegyvidék belsõ területei között, de még ami intramontán kismedencénken belül is.
Egyébként fenológiai állapotokban igen nagy különbségek vannak a Hegyalja meg az Abaúj-Zempléni-hegyvidék belsõ területei között, de még ami intramontán kismedencénken belül is.
A lentebbi adatsorok fényében kicsit furcsán hangzik az effajta "érvelés". Nem én mondom, hanem a példa mutatja, ideje lenne már átlepni az általánosításon és durva kategorizáláson (délnyugat-északkelet) alapuló látásmódon. Pont a MetNet az a fórum, ahol a legtöbb példa elhangzik, vagy képeken bemutattatik mikro- és mezoklíma kontra növényfenológia témakörben, kétkedés és a 28591-hez hasonló magabiztos kijelentések helyett talán többre vezetne ezekben elmélyedni.
Délnyugaton meg már akkor is tavasz van, mikor a Zemplénben még havazik, áprilisban pedig mindenhol megugrik a hõmérséklet nem csak a zemplénben. Úgyhogy ez nem jó indok a különbségre.
Mogyoróska egyébként a Debreceni Egyetem Földrazi Tanszékének a fõ kutatóhelye. Mindig ez a település folyt még a vízcsapokon is.
Mogyoróska egyébként a Debreceni Egyetem Földrazi Tanszékének a fõ kutatóhelye. Mindig ez a település folyt még a vízcsapokon is.

Szia!
Nagyon szép képeket csináltál!
A Zemplén a gyengém!
Az elsõ kosbor szerintem bíboros a 2.-ra én is gömböst tippelek!
Nagyon szép képeket csináltál!
A Zemplén a gyengém!

