Időjárási visszatekintő

Szép reggelt mindenkinek!
2011 szeptembere nálam nem volt annyira száraz, mint a lentebb említett helyeken, mert a havi összeg 18,2 mm lett, de itt sem áll a víz mint tavaly. Egyetlen tized kellett volna a 20 fokos középhõmérséklethez, ami azért elég magas. 24 nyári, és 7 hõségnappal zárt a hónap, ami szép teljesítmény. Valamint az utolsó kánikulai nap is (19-e) elég késõi, az én adatsoromban (1999 óta) csak 1999-ben (26-a), és 2003-ban (21-e) volt ilyen késõn 30 fok felett a maximum. S íme a szeptemberem: Link

2011. szeptember nálam:

T átlag: 20,04 °C.
T min. átlag: 14,26 °C.
T max. átlag: 26,78 °C.
Absz. T min.: 9,3 °C. (29.)
Absz. T max.: 33,8 °C. (04.)
Absz. hõingás: 24,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 14,0 °C. (20.)
Legmagasabb T átlag: 25,0 °C. (04.)
Napi átlagok hõingása: 11,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 15,5 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 18,9 °C. (03.)
Napi legkisebb hõingás: 3,1 °C. (20.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,2 °C. (04.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1002,8 hPa. (19.)
Legmagasabb légnyomás: 1029,5 hPa. (29.)

Nyári nap: 22 db.
Hõségnap: 8 db.
Zivataros nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 26,1 mm. (éves: 243,3 mm.)
Csapadékos nap: 6 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 4 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,7 mm. (19.)

Az átlagosnál sokkal, mi több kiemelkedõen (3,4 °C-al) melegebb és lényegesen szárazabb (csupán az átlag 54 %-a) szeptember volt. Különleges hónap volt, hiszen megdõlt az eddig mért szeptemberi csúcshõmérséklet: 33,8 °C (a korábbi rekord 32,8 °C 2008-ból) és alaposan megdõlt az eddig mért legmagasabb szeptemberi átlag is. 20,04 °C-ot mértem, szemben az 1982-es 19,3 °C-al.
Az egész évet jellemzõ szárazság nem enyhült, sõt: az átlagos csapadéknak csupán az 56,4 %-a esett eddig.

Dehogynem érdekel:-) Sajnos ez sokkal nehezebben fogható, mint a napi hõmérsékleti rekord. Köszi a számolást, én is szurkolok a 2501 óra eléréséhez vagy megdöntéséhez. Remélem tényleg összejön valahol az országban.

Sármellék 2112,1 órával zárta a szeptembert.
Ha átlagos lesz a maradék 3 hónap, akkor 2420 óra körül lesz december 31-én.
Tehát mindössze 80 óra választaná el a rekordtól Sármelléket.
Amit egy átlagnál naposabb október-november-december esetében meg is lehet dönteni.
Ha meg valamelyik másik állomás most jobban áll mint Sármellék, akkor ott még esélyesebb.
Szóval napfényrekordra fel!
Remélem nem számoltam el sehol

Nálam 19,5 középpel zárt a szeptember, de a metnet adatbázis pécsújhegyi 21 azért nem semmi.
Link
A csillagda mennyi lett?

Úgynézem rekordvadász fórumosainkat nem nagyon izgatja ez a nagyvad, inkább holmi napi maximumokkal meg minimumokkal vannak elfoglalva
Vagy tudnak valamit.
Vagy.....!
Köszönöm a választ, akkor majd csak felébred valamelyik trófeavágyó rekordvadász!

Az elmúlt 4 nap minimumai nálam:

27. 9,8 °C
28. 9,8 °C
29. 9,4 °C
30. 9,4 °C

Mennyi lesz a holnapi?
És a holnaputáni?

Mályi, 2011 szeptember,

Havi t: 18,5°C
Havi csapadék: 3,0 mm
A havi t bizony a 2003 óta folytatott szeptemberi méréseim abszolút maximuma, a havi csapadék pedig Hellmann-hengerrel 2003 áprilisától folytatott mérésem abszolút minimuma.

Részletek: Link és Link

A Télváró hozzászolásaidat várom ,mert ugyebár jön. Ma ment a légkondi a vonaton, megkérdeztem hogy miértis? Válasz .automata .

Igen, sajnos a Börzsöny-Cserhát-Mátraalja (és nem csak ezeket a térségeket lehetne említeni) igen szegény volt csapadékügyileg, a szeptember havi szumma itt is 0.0 mm, valamint holnap reggel telik le az 53. mérhetõ csapadék nélküli nap zsinórban, ez pedig valószínûleg még 5-6 nappal megtoldódhat (szintén augusztus 8-án esett utoljára, akkor is csak 0.5 mm). Nyári napok tekintetében pedig a szeptember (25 db) mindössze két nappal marad el augusztustól (27 db).

Én ilyen adatokhoz most nem férek hozzá sajna, úgyhogy majd valaki a szolgálattól.

Igen, az adatok nem egyezése már sejtette.

Meg tudja nézni valamelyikõtök (legyenszíves), hogy melyik állomás vezet a mai nappal bezárólag az idei napfényösszegben?
Mert én nem zárom ki, hogy a rekord közelében leszünk.

Elmondhatom, hogy mind júniusban, mind pedig júliusban alacsonyabb minimumot mértem mint szeptemberben. Június 9,5, július 8,5 szeptember 9,8 fok. Sajnos 10 fok alá csökkentünk néhány napja így picit azért a szép értéket elrondítja. No de majd jövõre:-) Átlagban is magas a hónap, viszont csapadékban igen szárazra sikerült, sõt két hónap alatt nem hullott 15 mm itthon.

Egy-két rekord alighanem lesz az idei szeptemberben. Már a napfényrõl, melegrekordokról, átlagT-rõl beszéltünk (most 18-21 fokon áll a metnet 2-adatosból számítva az égh.naplóban).Szárazságrekord nem lehet , de azért találni a naplóban 0,0 mm-es havi csapadékot. Szóba hoztam a múltkor az 52 napos 1897-es gyulai csapadéktalan idõszakot. Borsosberény és Gyöngyös ma állítja be nem hivatalosan persze (Karancslapujtõrõl nem tudok, azóta megszakadt a méréssor, de ott már a 60 nap is meglenne, ha hihetõ). E két helyen aug.8. óta nem volt még 0,1 mm (vagyis mérhetõ) csapadék sem. Úgy számolom, hogy reggel letelik az 52 nap. Bár már Salgótarján környékérõl valaki napokkal ezelõtt 50 nap csapadék nélküli idõszakról írt, így a karancslapujtõi több mint 60 nap nem is olyan túlzás...
27-én Zabar 24 fokos hõingást regisztrált és ma is kinéz egy jókora.Ha lenne a napi hõingásnak havi átlaga, akkor elõkelõ helyen lenne a hónap. Nálam a legnagyobb áprilisban volt (22), ebben a hónapban csak 19,2, de ma már ismét magas, most 18,3 ( 7 és 25,3 fok).Érdekes az is ,hogy április óta nem volt 19 fok alatt egy hónap. max. napi hõingása sem.
Meglepõ, hogy a szeptemberi átlag az anomáliatérképünk szerint országosan csak 2-3 fokos pluszt mutat. Ahhoz képest, hogy 25 évente van ilyen meleg szept. ez kicsit kevésnek tûnik.(az 1951-2008-as átlag Pápán 15,8 fok volt).

Talán mert a met.hu-n nem a lõrinci adatok vannak...
Hanem a belvárosiak.

Lõrincrõl pedig nehéz is lett volna elõkeresni 1932-es meg 1947-es adatokat, hiszen ott csak 1953-ban kezdõdtek a mérések.

1999. szeptember végén kb. 22 fokos Balatonban lehetett fürdeni, most hasonlóan meleg az idõ, és csak 18-19 fokos a víz. Talán a hûvös éjszakák miatt.

Jelen pillanatban Mosonmagyaróváron 18.2°c-on, Debrecenben pedig 19.3°c-on áll a szeptemberi középhõmérséklet, napi 24 mérésbõl számítva.

Az országos átlaghõmérséklet 33 mérõállomás alapján 18.8°c körül lesz, végleges adatokkal csak október 5-10. körül tudok szolgálni. Ezzel az idei szeptember 1755 óta a 9. legmelegebb. A TOP10-es lista:

1834 20.2°c
1942 19.6°c
1932 19.6°c
1947 19.4°c
1810 19.1°c
1868 19.0°c
1797 19.0°c
1866 18.9°c
2011 18.8°c
1982 18.8°c

Meglehetõsen ritkán, mintegy negyedszázadonként lehet ilyen meleg szeptemberre számítani. Érdekes azonban, hogy a tíz legmelegebb IX. hónapból 3db is a 20. század közepére esik, kettõ pedig (1866, 186 két év eltéréssel követte egymást. 1982 után 29 évet kellett várni a következõ szeptemberi nyárra.

1931 és 1932 szeptembere között döbbenetes a kontraszt, 1932 a 3. legmelegebb volt, miközben 1931 a 2. leghidegebb! Érdekességképpen következzenek a leghûvösebb szeptemberek:

1912 11.1°c
1931 12.3°c
1996 12.4°c

Az én adatbázisom szerint a 10 legmelegebb szeptember Budapesten így néz ki:
1947 20,4°C
1942 20,2°C
2011 20,0°C (28 nap után)
1982 19,8°C
1834 19,8°C
1932 19,8°C
1797 19,6°C
1781 19,5°C
1796 19,4°C
1810 19,4°C

Hõõhaaa, akkor Lackó-Packó valamit benézett
Bár a 82-es 20,4-es szeptember a tutiempo oldalán 19,8 fokkal szerepel. Gyorsan megnéztem 1-2 hónapot, egyik tutiempo-s lõrinci adat sem egyezik a met.hu-n lévõvel, és van ahol fél fokot meghaladó az eltérés.

ÓÓ attól nagyom messze leszünk. Kapásból néhány példa: 1947-ben 20,7, 1942-ban 20,5 fok, 1982-ben 20,4 fok volt a szeptemberi középhõmérséklet Budapesten. Kereken 20,0 fok volt 1932-ben, így még a dobogó is kérdéses:-)

Épp Celsiussal számolgattuk mi is, hogy az eddigi legmelegebb szeptember Budapest-Lõrincen néhány tizeddel 20 fok alatt van, és most jó eséllyel lesz 20,0 felett 1-2 tizeddel, tehát minden idõk(?) legmelegebb szeptemberét éljük.

Nagyon úgy fest, hogy az idei szeptember egy bõdületes 50 éves rekordot dönt meg. Szándékosan nem számolgatok szombat reggelig, szeretném a "meglepetést" igazán kiélvezni.

Az eddigi legmelegebb szeptember átlaga 19,3 °C volt, ez 1982-es adat. Az idei ezt bõven felül fogja múlni, jó eséllyel a 20 °C feletti tartományba léphetünk....

Szép kis hõingás van errefelé. Tegnap reggel 7,3-ról 26,5 - re emelkedett a T,aztán ma reggelre ismét 7,6 fok lett. Persze ilyenkor, napforduló táján és AC+ alacsony Rh esetén mindig ez van, Zabarban ilyenkor szokott fagyos és nyári nap lenni egyszerre. Meglepett, hogy a tegnapi 27 fokok után mára csak 22-26 fokról szólt a tv elõre.Úgy látszik jön a hideg...

A szárazságrekord témához: sokat volt szó arról, hogy esélyes-e a szárazságrekord megdöntése a tavalyi esõrekordos év után. Valójában kétféle rekord van: az egyik egy fatális , véletlenszerû, helyi jelegû kiugrás. A másik egy nagyarányú idõjárási helyzet változás és tartós fennállás utáni, ami nem meglepetés. Az 1937-es kõszegi csapadékrekord és a 2000-es szegedi szárazságrekord szerintem az országhatár menti, kis területre vonatkozó rekord, amihez nem társult országosan hasonló jellegû (rekordközeli) idõjárás. Akárcsak a korábbi békéscsabai melegrekord, ellentétben a 2007-es hõhullámmal, amely országos és tartós 40 fok feletti hõségek betetõzése, és nem egy kis területen hirtelen megugró (porördögös?) meleg érték. A zabari rekordok is egy kicsit másképp értelmezendõk, mert nem reprezentatív egy fagyzug rekordja.Egészen más értéke van egy nyíregyházi vagy szombathelyi hidegrekordnak ennél. Ha egy zivatarban óriási széllökés vagy forgószél okoz rekordot, az nem egészen az a kategória, mint a tavaly májusi kétnapos országos orkán, amiben kialakul egy legmagasabb rekordérték.
Valójában 20-50 állomás évi csapadékátlagát is kéne nézni, ha országos szárazság- vagy esõrekordot emlegetünk. Tavaly nem csak a Bükk kapott soha nem mért csapadékot, hanem az ország legalább fele, ill. átlagban is a legesõsebb évünknek számít. A mostani szárazságban sem azt kéne nézni, hogy éppen pár mm-el elmaradunk-e vagy nem egy rekordtól, hanem országos átlagban volt-e ilyen száraz mondjuk 2000, mint 2011 ?
Nálam például 450-480 körül volt 2000 (csak májusa óta mérek Pápán), Cseszneken 501,5 mm. Messze elmaradok ezektõl az értékektõl, ugyanakkor idõarányosan hasonló az állás, tehát itt nem mondhatom, hogy szárazabb eddig az év 2000-nél. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az ország Ény-i és Ék-i részei, amihez tartozom és is, sokkal jobban állnak a középsõ és déli részeknél, ahol átlagban 100-150 mm-el kevesebb esett.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1557 - 2011-09-26 15:53:57)

Tegnapelõtt 1.9 volt a minimum,tegnap 1.8,ma 1.6 Romhányban

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1553 - 2011-09-24 13:04:46)

A Romhányi-medence hozta a formáját.Bár a kétbodonyi mérés ugyan negyed hét körül leállt,de akkor 4,2 C fokra süllyedt a hõmérséklet.Penc 5,7 C°-es T.min-t produkált, míg Kisterenye megállt 7,2 C°-os értéken.Jöhet a ma éjszaka,holnap hajnal.

És ha már a napfény!

Klímaleírás Nagykanizsáról, nemrég találtam, egy újabb gyöngyszem:

"Éghajlat
Az éghajlatról elmondhatjuk, hogy a szubmediterrán hatás érvényesülése mellett a szubalpin befolyás is jellemzõ. Ebbõl a kettõs hatásból kifolyólag a hõmérséklet éves viszonylatban sokkal kiegyenlítettebb, mint az ország más részein. A hûvös óceáni és a meleg Földközi - tengeri légtömegek télen enyhítik a hideget, nyáron mérséklik a meleget. A hõmérséklet évi közepes ingadozása (21,7 oC) országosan is a legkisebbek között van.
Nagykanizsa az ország egyik legcsapadékosabb városa. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 700-800 mm között alakul. A csapadék évi eloszlása egyenletesebb, mint másutt az országban. Csapadékmaximum május hónapban alakul ki, õsszel szintén kialakul egy másodmaximum. A téli havas napok száma kevesebb, mint máshol, a nyarak pedig csapadékosak és hûvösebbek. (Bár az utóbbi években éppen a forró nyár és a csapadék hiánya a jellemzõ).
Az északkeleti és délnyugati szelek a leggyakoribbak. Nyáron az északi viharos szelek uralma a jellemzõ. A szélcsendes napok száma 5% csupán. A nyári zivatarokat kísérõ jégesõ gyakoribb az országos átlagnál, de a hótakaró vastagabb, mint máshol.
A levegõ relatív páratartalma magas, átlagosan 76%, ami növeli a vegetáció gazdagságát. A napsütéses órák száma az évi 110 - 120 borult nap miatt, csupán 1800 - 1900 óra. Összehasonlítva az Alföld adottságaival, ez 200 - 300 órával kevesebb. Itt a kevésbé napfényigényes növények termesztése jöhet szóba.

Hm-hm!

Nekem az egész év rendkívül naposnak tûnik (mint ahogy már többször leírtam idén), nagyon magas éves napfényösszeg lesz szerintem.
Zsinórban voltak felhõtlen hetek, nem is csak a kevés csapadék okolható az aszályért, hanem az állandóan tûzõ-égetõ nap.

Szegeden augusztus utolsó napjáig 1782,8 órát sütött a nap.
Békéscsabán 1817,3 órát.
Sármellék 1830,9 óra.

Láthatóan jó volt a "saját beépített napfényérzékelõm", Sármelléken többet sütött a nap. Fõleg ha azt vesszük, hogy Sármelléknél ott a pogányvári domb nyugatra, ami minimálisan talán kivesz valamennyit. Tehát ennyi hátránya van az alföldi állomásokhoz képest. Meg a mérések megbízhatósága sem Sármellék mellett szól. És emellett mér többet.
Szeptember a mai nappal bezárólag 239 óra, van vissza 4 nap a hónapból, tehát kb. 2106 óra lesz szeptember végén a napfényösszeg Sármelléken.
Az év maradék három hónapját átlagosnak feltételezve kevéssel 2400 óra fölé kerülünk.
Ha pedig folytatódna a rendkívül napos jelleg (bár az anticiklonos, nyári félévben napos nappalok a tél felé közeledve köddel és hochnebellel fognak járni), akkor megközelítenénk a Békéscsabán 2003-ba mért 2501-es rekordot.
Node!
Ha úgy mérnék a napfényt Sármelléken, mint ahogy mérik Békéscsabán, akkor biztosan el is érnénk. Gondolok itt arra, hogy országosan felhõtlen napokon rendszeresen elõfordul, hogy Békéscsabán többet mérnek, mint bárhol az országban. Pl.: Link , pedig mindig olyan napokon vizsgáltam a napfényadatokat, amikor felhõ sehol nem zavarta a napsütést.
Tehát azzal együtt kezelendõek az adatok (mint ahogy már többször szó volt róla, lásd Nagykanizsa), hogy a mérések megbízhatósága erõsen kérdéses, a mért napfényösszeg nem biztos, hogy visszatükrözi a légköri(!!) valóságot.
Valóban jó volt az empirikus érzékelésem, hogy az idei év nagyon magas napfényösszegû...idáig!
Mert persze ettõl még nyugodtan lehet a következõ 3 hónap rendkívül alacsony is, ha éppen úgy támad kedve az idõjárásnak.

Brutális egyébként... nekem az augusztus is nagyon naposnak érzõdött már, de ez a szeptember eleddig durván napfényes. Esetleg van errõl valamilyen rekord? Augusztusi átlagos napfénytartamot tudsz nekünk mondani? És a mostani augusztusi adatot?

Lász, VáraljaMet: Köszönöm az adatokat és a véleményeket, elraktározom õket a "könyvtárban".
Majdnem-majdnem meggyõztetek, egy csipetnyi kétségem azért maradt. Nem lehetséges, hogy valamely nagyon hideg (vagy meleg) idõszak például a Rossby-hullámok stacionáriussága révén, mégis messzebbre elõreveti az árnyékát?

Igazán élvezetes most ezt a fórumot olvasni

De egy kicsit vissza a jelenbe... Valószínûleg ez a szeptember az egyik legnaposabbként fog bevonulni a meteorológia történetébe. Itt Szegeden egyetlen nap volt, amikor nem volt napsütés, és mindössze egy napon volt 3 órás napfénytartam, az összes többi napon 9-12 óra között szórtak az értékek, azaz a nappalok legalább 3/4-ét végigsütötte a nap... Ez a tendencia pedig nem törik meg a következõ napokban; tartós, öszi esõnek nyoma sem, azaz a borultság mértéke igencsak korlátozottnak ígérkezik az elkövetkezõ idõszakban is ...

Ahogy az elõbb lász írta én is csak azt tudom, hogy nincs összefüggés. A nagyon meleg szeptembereket (Tközép>=18,5°C) átlagosan -0,4°C-os tél követett az elmúlt 231 évben, de az elmúlt 5 meleg szeptembert követõ telek középhõmérséklete +2,0°C. Annak a valószínûsége, hogy egy olyan szeptembert, mint amilyen az idei is egy 0,0°C-nál hidegebb tél követ, pontosan 50%. Magyarul, majd meglátjuk.

A rekordokra már most megmondom a választ. Semmi, de semmi összefüggést nem találtam a kettõ között. És miért? Egyszerû, mert a rekordok pusztán a véletlen mûve, és egy dinamikus légkörzés eredménye gyors változóval. Itt egy dolog fedezhetõ fel, de az sem hat ki a télre, hogy ha száraz a nyár akkor sok-sok rekord születhet, mind meleg, mind pedig hideg. Ha nedves akkor ez kevésbé jellemzõ. Míg tavaly meleg rekordnak nyoma is alig volt, csak éjszakai, addig idén jó párat jegyezhetünk fel, és hideg sem volt annyi mint idén, ez az egy dolog mondató el, semmi több.

A középhõmérsékletnek sincs sok köze véleményem szerint. Volt mind a kettõ szép számmal, egy meleg szeptembert is tudta követni szinte az egyik leghidegebb tél (pl 192, és fordítva (pl 1950). Így ha valamerre is billen a mérleg nyelve az is a véletlen mûve lehet. Két extrém példa az 1950-51-es enyhe télre, vagy szinte a legzordabb februárra 1929-ben. Mind a két esetben hõségnapokkal tûzdelt meleg szeptember elõzte meg. De van ellen példa is pl az 1939-es szeptember fõként a vége miatt igen hidegre sikeredett, már fagyokkal, és egy szokatlanul kemény tél következett, de 1902-ben is hasonló volt a helyzet. Természetesen van ellenpélda is, pl 1977 szeptembere mikor már kemény fagyok a hónap végén kialakultak, havi minimum is ebbõl az évbõl való, és bizony a tél nem volt hideg, sõt enyhe idõvel telt el.
De itt van a 1995 szeptembere és az egyik leghavasabb tél következett, pedig ez az õszi hónap is hûvös volt, de az 1996-os is mikor Kékestetõn már 6-án megvolt az elsõ hózápor, és ezután a tél nagy része zord hideg volt havazásokkal, fõként karácsony környékén.
Így én szoros kapcsolatot nem tudok felfedezni. Itt az európai elrendezõdés lehet a döntõ, és hogy alakulnak a hidegmagok. Avagy, hogy marad erõs nyugati az áramlási kép. Ettõl függ a telünk, persze sok-sok apró változótól még, de errõl beszélni egyelõre korai.

Két dolog érdekel nagyon: 1. Szeptemberi középhõmérsékletek kifejezetten hideg, ill. kifejezetten enyhe telek elõtt. 2. Nyári Tmin rekordok és az azt követõ telek milyensége.
Nagyra értékelném, ha fentiekre vonatkozólag tudnál adatokat közölni.

Ismét elkészültem egy statisztikával. Megnéztem, hogy a fõváros területén szeptemberben mennyi hõségnap fordult elõ évekre lebontva. Már a szokásos elmúlt 110 évet vettem alapul.
Megnéztem évtizedre is, lesz érdekesség ismét:-) Igen bolond vagyok de mire való az éjszaka, hmm na jó másra is, de ez sem rossz:-)
íme:
1 nap: 1905, 1906, 1926, 1927, 1931, 1936, 1937, 1939, 1952, 1953, 1958, 1970, 1978, 1981, 1983, 1985, 1986, 1987, 2002, 2003,
2 nap: 1911, 1918, 1921, 1923, 1924, 1930, 1943, 1944, 1949, 1956, 1962, 2009,
3 nap: 1950, 1961, 1982, 1984, 1994,
4 nap: 1919, 1946, 1967,
5 nap: 1920, 1951, 2008
6 nap: 1917, 1928, 1948, 1973
7 nap: 1929, 1954
8 nap: 1942
9 nap: 2011
10 nap: 1932 + október 1-jén
11 nap: 1947
A legtöbb 30 fok feletti értéket 1947-ben regisztrálták a fõvárosban.
1901-1910 között: 2 hõségnap volt.
1911-1920 között: 19 hõségnap volt.
1921-1930 között: 23 hõségnap volt.
1931-1940 között: 14 hõségnap volt.
1941-1950 között: 38 hõségnap volt.
1951-1960 között: 17 hõségnap volt.
1961-1970 között: 11 hõségnap volt.
1971-1980 között: 8 hõségnap volt.
1981-1990 között: 11 hõségnap volt.
1990-2000 között: 3 hõségnap volt.
2001-2010 között: 8 hõségnap volt.
2011-ben 9 hõségnap volt.

Látható, hogy kiemelkedik a 20-as és a 40-es évek szeptemberei, sok-sok 30 fok feletti értékkel, míg a két század elején alig fordult iylen elõ egy-egy évben.
Az idei év extra ez tény, meglátjuk mit hoz még 2020-ig, és hova kerül, egybõl beírta magát egy 9 nappal:-)
( Lassan elkészülõk a legkeményebb telek statisztikájával, hmm nagyon élvezem sok-sok finomság van ott is:-)

Pécsett még kell 2 nap, hogy el lehessen mondani, hogy szeptember nyáriasabb volt, mint a július.
Kicsit visszanézegettem az adatok közt és arra jutottam, hogy ez 7-edszer fordulna elõ 1901 óta. A legdurvább 1913 volt, akkor a július csak 6. volt a nyári napok számát tekintve, még az április!!! is megelõzte. Abban az évben az áprilisi+szeptemberi nyári napok száma több volt, mint a július+augusztusi!
Nyári napok száma havonként 1913-ban (április-szeptember): 4,4,12,3,9,9

Ma 8,1 fokkal ugyan az õsz legzordabb reggele lett, de még így is a szeptember megszégyeníti a nyarat is. Ma nyári nap lett, vagyis a 15., ami több a júliusinál. Az augusztusi Tmin-t (11-én 7,4 fok), még mindig nem értük el. A 7 hõségnap megegyezik a júniusival. Ha ilyen meleg, nyári napok lesznek, mint ma, akkor akár bejöhet a júliusi Tközép is két adatból, de ehhez jóval 10 feletti éjszakák kellenének...

Nálam a 3 mm csapadékot hozó szeptember ellenére nem áll rosszul az éves csapadék, ami jelenleg 449,2 mm (köszönhetõen az eddigi éves szumma 40%-át adó júliusnak).
A kissé átlag alatti utolsó három havi csapadékkal is a sokévi átlag közelébe jöhet ki.
Mondjuk egy 2006-os év-véggel (23 mm az utolsó négy hónap) még 500 mm se jönne ki, egy tavalyi év-véggel 640 mm köré is juthat.

A ma reggeli derült, 6,9°C-os tmax-ot hozó reggel már az igazi õszt idézte.

Nálam nincs még 300 mm. 286,1 mm hullott eddig. Ami picit ijesztõ, hogy ebbõl június és július hozott 181,8 mm-t az év többi idõszakára 104,3 mm jutott. Tény, pont a legjobb idõben hullott a legtöbb csapadék és május sem volt annyira siralmas a maga 36,1 mm-el. Így elmondható, hogy aszály pont ez miatt nem alakult, ki. Mikorra jött addigra a termény, gyümölcs szépen beérett. És nálunk nagyon szép zamatos volt minden, ráadásul a májusi fagy is elkerült, így a fák rogyásig voltak. Szerencsés esetben egy ilyen kiugróan száraz év sem mindig aszályos.
Nézzük lesz-é rekord. Az utolsó helyet msot épp egy fõvárosi feltöltõ tartja 203,3 mm Soper Pestszentimrén. Ami már nem lesz negatív rekord mert az országos szegedi 203,2 mm 2000-bõl, ezek szerint is megdõlt:-) Országos viszonylatban is valószínû. Várhatóan a 235 mm-es másodrekord sem lesz meg, ahhoz is közel járunk. Viszont a fõvárosi 326,6 mm megdõlhet, ezt 1997-ben mérték. Igaz kerületenként is nagy a szórás, de ezt alul lehet simán múlni idén.

Váralján se semmi, ami idén történik. Idén 9 hónap alatt esett annyi csapadék, mint amennyi tavaly május 14-tõl június 2-ig 3 hét alatt. Ez az idei 9 havi mennyiség épphogy eléri a 300 mm-t. Január 1-tõl augusztus 31-ig 286,0 mm esett. Az elmúlt 51 évben 3-szor volt 500 mm alatti éves csapadékösszeg. Az abszolút éves csapadékminimum (1960-2010) 426,6 mm 1971-bõl. Link Egyre nagyobb az esély, hogy ez idén megdõl.

Mátraalmás 750-800mm közötti éves csapadékösszegével bõven ott van az ország legcsapadékosabb települései között, ennek ellenére július vége óta nem tudott nálunk 5mm-nél több esõ esni egy nap alatt.

Az éves összeg éppen hogy csak megközelíti a 400mm-t szeptember végén. Nem tartom kizártnak, hogy 1992 után ez lesz az elsõ év, mikor nem sikerül a 600mm-t sem elérni éves szinten. Igen erõs a kontraszt a tavalyi év csapadékhozamával: 1372.8mm

Ez nyilvánvaló lásd. Árpádtetõ; Az is azért produkál sokszor olyan magas Tmin-eket.

Akkor az tuti nem az, a mázai állomás biztosan valami dombi fekvésben van, mert ha jól emlékszem, magasak derült éjszakákon a minimumai.
Jó mérés esetén a július 14-i 26,2-es rekord csak így lehet.

Többször keresgéltem már a mázai állomást, de csak a volt iskola udvarában találtam hõmérõházat és Hellmann-féle csapadékmérõt. Ezek 2 fenyõfa között és alatt vannak nagyjából, ezért gondolom, nem ez az állomás, de ha mégis, akkor hát... A volt iskola egyébként a völgy alján van.

Az, hogy milyen irányban van égtájilag, szinte teljesen mindegy.
A fontos az, hogy milyen kitettségben és mennyivel magasabban van a környezõ völgyek alsó szintjéhez képest.
Mondjuk a nappali maximum értéke alapesetben nem függ annyira ettõl, mint a minimum, de akkor, amikor 2011 február 7-én a 19,3 fok volt, akkor a napijelentésbõl leszûrhetõ, hogy az alsó szinteken beragadt a hideg, a meleg nem keverõdött le, így a dombi pozíciók mértek magasabb értéket.
A legegyszerûbb, ha elmész a mázai állomáshoz, ott nem automata, hanem hagyományos klímaállomás van, és lefotózod jobbról-balról, elõröl-hátulról, közelrõl-távolról(!), megnézed a fekvését, kíváncsi vagyok én is, milyen fekvésben van.
A mérõdet is elviheted, és melléteheted.

Legmagasabb Tmin (2011.07.14.): 26,2°C Máza
Azon a napon Váralján 25,2°C volt a minimum, Nagymányokon 25,0°C Attól a ponttól, ahol én mérek a mányoki mérõhely 2,1 km-rel ÉK-re, a mázai 2,6 km-rel Ny-ra van. Egyre jobban kételkedem, a mázai adatok hitelességében. Ennél a különbségnél még nagyobbak is elõ szoktak fordulni. pl. 2010/11-es télen a legmelegebbet Mázán mérték, 19,3°C-ot február 7-én. Azon a napon Váralján 17,2°C, Nagymányokon 16,9°C volt a Tmax.
--------------------
A jelenlegi elõrejelzéseket figyelembe véve az idei szeptemberi középhõmérséklet Budapesten (Lõrinc) 19,5 és 20,0°C közé várható. Ezzel a 10 legmelegebb szeptember között fog végezni valószínûleg ez a hónap. Link
Pécs: Link Link Link Link

Igazából ha nem nézzük Karancslapujtõt, akkor is Nógrád a szárazságrekorder az utóbbi idõben. Nógrádsipeken és Borsosberényben 15 ill 16 mm az utóbbi 57 nap csapadéka és mindössze 3 csapadékos napjuk volt. Persze messze nincs 52 csapadékmentes napjuk, de nem is elképzelhetetlen, hogy valamelyik faluban még eme 3 napon sem volt szerencséjük...

Sõt augusztusban nála 26 hõségnap volt. Ne vicceljünk már ennyi nap nincs is a hónapban, de ha van is
Kuvaitban nem mérnek ennyit hmmm:-)))))))

[köszönjük szépen a probléma többszörös jelzését! az intézkedések folyamatban vannak a mérési körülményekkel kapcsolatban. - kutató]

No de ne csak ez legyen. Egy fantasztikus cikk került elõ az OMSZ munkatárasi tollából:-)
Link

Link
Gyulán mérték és rosszul emlékeztem, csak 52 nap volt. Furcsa, hogy kifelejtették a met.hu-n
az idõjárás magyarországi rekordjai közül.

Hû, tényleg! Érdekes egy adatsor.

Hmm, nem igazán venném komolyan a megfigyeléseidet, mivel az elmúlt 4 napban 30 fokos maximumot írtál! Rengetek hibás adatod van és ezt a moderátorok még elénezik? Mind egy õk tudják, én már senki nem vagyok, de egy megjegyzést megér!