Bioszféra

Most jöttem meg kisfiammal a "fényképezõs környéklátogatásból". Szerencsére nagyon türelmes, így hagyott fényképezni Így sikerülhet pl szuperközeli szitakötõrõl... Lesz még kép, de csak majd este
nagyban: Link Link

Elõzõ heti brutális virágözön nálunk: Összes kép: Link

Elég nehéz volt amúgy lefotózni, sõt a másik irányból nem is tudtam, mert a szomszéd nem igen ad a kert rendjére.

Kornis! Köszi!
Jaurinum! Neked is köszönöm a meghatározásokat! A "hátha valakit" írásánál Nolira, Harira és rád gondoltam, nem csalódtam.
Gábrusz! És Tokaj-hegyalja kapujával mi lesz? Mi is a borvidék -ezáltal a világörökség része- vagyunk ám.
Azok a bukkanók jobbra: Link
(2010.10.28..)

Ironizáltam kicsit, idézõjelbe kellett volna raknom.
Szerintem egyik város esetében SEM jogos a mediterrán jelzõ. Miért is lenne az, ha egyszer egyik sem az?

Az általad leírtak lényegét átlátva és azzal egyetértve a következõ megjegyzést kell tennem:
mediterrán (pontosabban szubmediterán) klímáról beszélni Zalaegerszeg esetében jogos, Szeged esetében is nagyjából elmegy (bár az Alföld kontinentális, hideg tele kevéssé illik a képbe).
Viszont Szombathely mediterrán jellegét erõsen vitatom. Ez a város topográfiai szempontból ugyan délnyugaton van, de klímája több évtizedes átlagban és hazai viszonylatban kifejezetten hûvös, szeles, csapadékos alpokalji klíma (a minden földrajzi atlaszban megtalálható térképek tanúsága szerint).

Igen, azt mondják, a Hegyalja Sátor-hegytõl (Sátoraljaújhely) Sátor-hegyig (Abaújszántó) tart.

Vikarel!
Csodás képek, a pano elõtti kettõ az meseszép!
Jaurinum!
Én is ilyen repcesárga felhõsötétkék-re vadásztam tegnap, nem jött össze, Neked igen

Akác a jobb fekvésekben Link Link Link Link

Köszi.
Noli, nem saját szõlõben nõttek. A gazdának elég 15 évre megfeledkezni a kertjérõl, s védett növények tömege fogadja a viszontlátáskor..
Enikõ: ne búsulj, felétek egyik növény sem nõ, domb- és hegyvidéki fajok. Na jó, a selymes zanót és hangyabogáncs alföldi homokon is felbukkan, de nem a nyírségi mésztelen fajtán.

Bocsánat, de szerintem Tállya és Mád is már Zemplén, mert délen Zemplén átnyúlik a hegység nyugati oldalára (északon, a Hegyközben meg Abaúj nyúlik át a keleti oldalra (pl. Pusztafalu).
Mettõl meddig tart Tokaj-hegyalja? Én úgy tudom, hogy a Sátoraljaújhely környéki falvaktól "lefelé" (a térképen) a hegység keleti oldalán. Tarcalnál (a tokaji Nagy-Kopasz déli oldalán átfordul a nyugati oldalra és Abaújszántóig tart (talán ez az egyedüli abaúji település a Hegyalján). Ettõl északra (egészen Hejcéig vagy Göncig) is teremnek jó (inkább közepes) borok, de inkább az asztali boroknak van régi hagyománya, nem a hegyaljaiaknak és sokkal kisebbek a szõlõterületek is. Na ezt a területet (a gönci barack fõ termõterületét) nevezték el Abaúji-Hegyaljának és lett a gönci kistérség névadója.

Szépek a képeid!
....
Akkor csak az enyvecskét találtam el.

De szépek a kosboraid! :-)

A kora délutáni zivatar Gyõr fölött, a nyúli "havasokat" már süti a Nap Link
Az "orchideás" szõlõhegyeken százával nyílnak a kosborok, itt egy bíboros (bal felsõ), egy bíboros-vitéz hibrid (bal alsó) és egy színhiányos bíboros: Link
Hétfõn lesz még panoráma is, most nem tudom összerakni.

Még hogy hátha.. Klassz képek, jó kis növények.
Az elsõ 3 kosbor tényleg bíboros, a virágok pedig sorrendben: tarka kosbor (a gömbös késõbb nyílik, kisebb virágú, és nem pontozott ilyen feltûnõen), az enyvecske rendben, hangyabogáncs, a két pluszos pedig osztrák/spanyol pozdor (a képrõl nem dönthetõ el, melyik) és selymes zanót.

... meg a vasútvonal, és a dunaújvárosi vasmû épületei...

Errõl jut eszembe (bár ez kissé más téma), az ottani borokban is véltem felfedezni különbséget, hamár az ottani kistájak, vidékek különbségeirõl tettél említést. Én pl. ahány bort ízlelgettem arrafelé, valahogy (szinte mindegyik fajtánál) az Abaúj-Hegyaljai borok jöttek be a legjobban, nem pedig a Tokaj-Hegyaljai (bár tudom más a borászati "tájfelosztás", mint a földrajzi). A Tállya-i vitte nálam a pálmát szinte mindig, aztán jöttek a mádiak, s így tovább. Valószínûleg ott más az ásványi összetétel (lehet, hogy ott még/kevésbé riolitosabb-zeolitosabb a talaj, stb...). Elnézést a kitérésért... Persze ez szinte mindenhol így van, nameg dûlõ kérdése is, úgyhogy olyan hatalmas felfedezést nem tettem, csak meg akartam osztani egy odavalósival ezt a gondolatomat.

Az elõtérben szürke gém, a háttérben meg kacsacsõrû emlõsök láthatók

Mai biosz (felhõfotózás közben): Link

Igen, ilyesmire gondoltam. Tehát feketerigó ... nagyon dekoratívak.

Ez pl. feketerigóé: Link
Bár ez türkizkék...

Egy kérdés az ornitológus hajlamú kollégákhoz: milyen madárnak van kb. galambtojás nagyságú, világos égszínkék tojása?

Gyerekek, nálunk a csertölgyeket simán át lehet nevezni cseretölgyekké, súlyban tuti több a rajtuk lógó cserebogár, mint az ágak és a még meglévõ levelek együtt...

Talán kócsag (szürke gém?), meg egy ragadozó madár:Link
A hosszú csõrût nem is láttam a helyszínen, csak itt a képen.
Legközelebb viszem a telét is magammal...

Ma kijött az elsõ idei rajunk. Sajnos "lehetetlen" helyre, de biztató nagy gomoly képzõdött felettünk, talán jobb helyre költöznek.
Egyébként fenológiai állapotokban igen nagy különbségek vannak a Hegyalja meg az Abaúj-Zempléni-hegyvidék belsõ területei között, de még ami intramontán kismedencénken belül is.

A lentebbi adatsorok fényében kicsit furcsán hangzik az effajta "érvelés". Nem én mondom, hanem a példa mutatja, ideje lenne már átlepni az általánosításon és durva kategorizáláson (délnyugat-északkelet) alapuló látásmódon. Pont a MetNet az a fórum, ahol a legtöbb példa elhangzik, vagy képeken bemutattatik mikro- és mezoklíma kontra növényfenológia témakörben, kétkedés és a 28591-hez hasonló magabiztos kijelentések helyett talán többre vezetne ezekben elmélyedni.

Délnyugaton meg már akkor is tavasz van, mikor a Zemplénben még havazik, áprilisban pedig mindenhol megugrik a hõmérséklet nem csak a zemplénben. Úgyhogy ez nem jó indok a különbségre.

Mogyoróska egyébként a Debreceni Egyetem Földrazi Tanszékének a fõ kutatóhelye. Mindig ez a település folyt még a vízcsapokon is.

Szia!
Nagyon szép képeket csináltál!
A Zemplén a gyengém! Az elsõ kosbor szerintem bíboros a 2.-ra én is gömböst tippelek!

Ezt így kell csinálni. Köszönjük az adatokat!

(amúgy honnan származnak?)

Csakhogy a Abaúj-Zemplén (magasságát és északabbi fekvését is figyelembe véve) a legkontinentálisabb éghajlatú hegyvidékünk a megmaradt hazában, ami miatt áprilisban erõsen megugrik a hõmérséklet, a napsütéses órák száma pedig végig magas.

Noli, Hari köszönöm a meghatározásokat!

Mindig meg szoktam magamban mosolyogni azokat, akik konkrétan meg tudják mondani, mi hány héttel van elõrébb vagy hátrébb, amikor egyazon tájegység esetében is óriási eltéréseket tapasztalhatunk, ha nyitott szemmel járunk.
Hõmérsékletet meg egyéb paramétereket pedig teljesen fölösleges nézni, hiszen mint tudjuk mindig minden ugyanannyival van elõrébb meg hátrébb. Még szerencse, hogy ez nem meteorológiai oldal.

Tavasszal Zemplén és Zemplén között bármikor mutathatnék 1-2 hetes különbségeket, ha szeretnék.
---------------------------
Annyira nem belekeverve a dolgokba, "csakúgy" érdekességképpen:
A ZEMPLÉNI tarcali OMSZ állomás áprilisi közepei összevetve néhány nagyon "mediterránabb" hellyel.
Megjegyezném, ettõl ideálisabb helyeken még magasabb közepek is elérhetõek lennének.
(egyébként a tarcali állomás fölötti dombtetõn lévõ fenofázisokhoz képest is elég szembetûnõ az éven a különbség a T-hegy déli oldalának jelenlegi "állapotával" összehasonlítva)

április Tarcal Szeged
2000 14,9 14,4
2001 10,9 10,7
2002 11,4 11,1
2003 10,4 10,4
2004 11,9 11,8
2005 11,8 11,8
2006 12,2 12,5
2007 12,7 12,1
2008 11,6 11,7
2009 15,2 14,5
2010 11,6 12,2
134,6 133,2
13,5 13,3
Az elmúlt évtized 10 áprilisából 6 a tarcali állomáson, 3 a szegedin volt melegebb.

április Tarcal Zalaegerszeg
2000 14,9 13,6
2001 10,9 9,7
2002 11,4 9,6
2003 10,4 9,5
2004 11,9 11
2005 11,8 10,8
2006 12,2 11,5
2007 12,7 13,7
2008 11,6 11,2
2009 15,2 14,2
2010 11,6 10,7
134,6 125,5
13,5 12,6

április Tarcal Szombathely
2000 14,9 13,5
2001 10,9 9,5
2002 11,4 9,8
2003 10,4 9,3
2004 11,9 10,8
2005 11,8 10,8
2006 12,2 11,1
2007 12,7 12,6
2008 11,6 11,1
2009 15,2 13,6
2010 11,6 10,5
134,6 122,6
13,5 12,3

Max átlag:
2011. március
11,74 - Szécsény
11,26 - Szeged

2011. április 28-ig:
19,25 - Szécsény
19,14 - Szeged

Hát brutális, hogy mennyire elõrébb vagy, mint mi! Az árvalányhaj... Gratula a szépséges képekhez!

Hari, az enyves szegfû az szerintem is az. Nálunk nincs, de Szentgál mellett van egy nagy margarétás domboldal, ott él.

Én megpróbálkozom a határozással. Az 1. kosbor talán vitéz kosbor. A "virágok" gömbös kosbor, enyves szegfû, ? aszat.
+: az elsõt nem tudom, a 2. valamilyen here..
Majd a szakik megmondják, pontosan mi a nevük.

Lilaakácok az Apáca utcában: Link

Kösz!
A kis virágokat annyira nem ismerem, de hátha valakit érdekelnek az alábbi résztvevõk (szintén a Tokaji-hegy déli oldalából):
árvalányhaj: Link
kosbor: Link Link Link
virágok: Link Link Link
+: Link Link

face to face: Link
kardoslepke: Link

~300 m-ig a kül. virágzó növények fenofázisát tekintve nem igazán láttam eltérést, 500+ méteren viszont már megmutatkozott az alacsony T-k hátránya.
alma a hegytetõn: Link Link

Biztos jó film lesz; remélem, meg tudom majd nézni.
Azt viszont problémának tartom, hogy a magyar természetvédelem egy valamirõl megfelejtkezik. Arról, hogy hazánk csodálatos élõvilágának kialakulásában döntõ fontossága van azoknak a helyben lakó embereknek, akik generációkon keresztül kitapasztalták, hogyan használják földjeiket, állataikat és milyen mértékben szabad beavatkozni a természet rendjébe. Õk ugyan saját és mások rétjeinek védelme érdekében nem engedték és ma sem engednék még több patak menti égerliget kialakulását (anélkül is rengeteg lenne belõle) és olykor-olykor egy-egy nagyobb fát a patak mmellõl is kivágtak / kivágnának (sohasem az összeset, de egyetlen messzire kihajló vagy patakba leszakadó fûzfaág egész réteket tud tönkretenni), cserébe viszont karbantartott rétek, legelõk, nadrágszíjparcellák közötti mezsgyék, állatok, istálló és felhasznált istállótrágya, fecskecsapatok gazdagítanák továbbra is élõvilágunkat. És a természettel való efféle harmonikus együttélés a védett hegyvidéki területek kis falvainak különösképpen sajátja!

Nálam épp csak kinõttek a kis fürtös bimbókezdeményei az akárcnak, olyan 2 centis a fürtöcske... Még ha maradna is a meleg idõ, ennek legalább 2 hét kéne még, hogy kinyíljon.

Kedves Kess ! Mi 30 éve méhészkedünk és az akác még nem lehet babos. Több virágzási zóna van, és a Zeplén a legkésõbbiben van (un. hegyi akácra mennek arrafelé is). Még itt az alföld közepén se babos az akác esetleg szivaros.
Ha a zemplémben babos az akác, akkor délnyugaton már néhány napja el is kellett volna virágoznia.
Úgyhogy nem tudom hány évvel ezelõtti képeket teszel fel, de ez elég rossz vicc.

Nálunk március 31.-én pattant meg az akác, így az alföldön május 10.-én kellene virágoznia, felétek meg jó 1-2 hétre rá. A képek alapján a jövõ hét közepén virágoznia kellene felétek, ami elég nehezen hihetõ.

Magyar égre magyar sast!
A Vad Magyarország elõzetese :Link

Nocsak! akkor két héten belül a szomszéd faluban akácvirítás várható!
Jó képek!
(Az elõbb véletlenül rákattintottam a "Jelentés"-re, de nem írtam semmit, hanem bezártam. Remélem, nem tettem a képeidet feketelistára.)

Hú, szuper képek!
-----------

Hoztam egy zempléni növényes csomagot: (120-330 m)
sárgaság: Link
v.szõlõ: Link Link
bodza: Link Link
's.akác': Link Link
f.akác: Link Link
labdarózsa: Link Link Link
galagonya: Link Link Link
orgonák: Link Link Link

Mi is sárgulunk, a falu meletti domboldalról -ami inkább csak part, (ez a neve is: Czifrai-part), mivel a másik oldalán nincs völgy- fotóztam: Link Link Link Háttérben a Nyugat Mátra a Selypi-medencével: Link Kékestetõvel: Link Egy pano, (nem túl jól sikerült): Link Kicsit késõn mentem, meg felhõs is volt, no meg egy mátrai zivatar is hiányzott, a lenyugvó nap által megvilágítva

Jobb híján: Link

Valamelyik levéldarázs, de ebbõl az egy képbõl sajna nem tudok pontosabbat mondani :-((( Gyönyörû viszont!!!

Ki ez a kis antennás?
Link

Legközelebb nyalintsd meg a nektárját is! :-) Nem véletlen olyan mézes illatú, iszonyat sok rovar keresi fel, zabálja ezerrel s közben végzi a feladatát. :-))

És az illata is olykor kellemes, olykor már kellemetlenbe hajlik, bár ez lehet, hogy a megfigyelõn múlik. Tegnap a Vértesben én is sokat láttam, meg más egyebet is, majd én is küldök pár képet.
És megdöbbentem, amikor rá kellett jönnöm, hogy a farkas?kutyatejnek olyan illata van, mint a gesztenyeméznek. Egy az egyben.

Link

"Csernobilt visszafoglalta a természet" Link

Nagyon szépen köszönöm! Olyan furi volt, mert a kis hónalji hagymácskák teljesen úgy nõttek, mint anyósom liliomainál (amióta leszedegeti és elülteti õket, jelentõsen felszaporodott a liliomállománya), de a virága meg tök olyan volt, mint egy keresztesnek. Úgy látszik, eddig sose jártam ebben az idõben a megfelelõ helyen, mert sose figyeltem fel rájuk. :-)

Te nem!
A fényképezõgéped igen