Globális jelenségek

Valóban! :-)
Azért én azt a 118 napos nyarat sürgõsen lecsökkentetném max. 18 naposra. Vagy ha 118 napos, akkor sose menjen 25 fok fölé a T.
Errõl az a klasszikus vicc jutott eszembe, amikor a finn ürgét kérdezi a haverja:
- Te, mit csináltál a nyáron?
- Nem emlékszem, be voltam rúgva mind a két napján!

(ez lenne nekem való, mármint a kétnapos nyár)

Mellesleg szerintem az ilyen átmeneti évszakok, mint a tavasz meg az õsz mindig is beszédtéma voltak, pedig szeritnem a Természet kiválóan képes alkalmazkodni a rövi tavaszhoz vagy rövid õszhöz is. A fák képesek pár nap alatt teljesen kilombosodni, vagy ugyanígy 2-3 nap alatt levetkõzni.
A tavasz meg amúgy is nagyon változatos, hõmérsékletileg fõleg, a kultúrnövényeink kivételével ez teljesen jól viselhetõ is.

Link
Bezzeg régen micsoda tavaszok voltak!

Egy kicsit finomítom.
1973-74-ben ugyanis +3,0-s volt a tél, de akadt olyan nap, amikor az átlaghõmérséklet -4,0 alatt maradt. Ám a következõ évben egy sem volt.
Tehát a 70-es évek közepen valóban egy új helyzet kezdetének tekinthetõ. Elötte ugyanis valóban egyetlen ilyen évben sem mértek -4,0 alatti napi átlagot.

Érdekes összefüggésre bukkantam az adatsorokat vizsgálva a szokatlanul meleg telek esetében, amely a globális felmelegedéssel járó szélsõségességet igazolja.
Az 1980-as évekig a +3,0-ot elérõ, vagy meghaladó telek esetén egyetlen évben sem volt -3,3 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap Pesten. Azóta viszont minden ilyen meleg télen akad -4,0 foknál hidegebb átlagot hozó nap.
Ugyanakkor a +10,0 fokot meghaladó napi átlaghõmérséklet 1980-ig elvétve volt, míg azóta a meleg teleken sokkal gyakoribb.
A már sokat emlegetett 1997-98-as télen mindhárom hónapban volt ilyen nap, február 1-én -6,0 fok.
Mindez arra utal, hogy 1980 elõtt a szélsõségesen enyhe teleken egyszerûen teljesen elmaradt a komolyabb hidegbetörés, míg azóta ezek bekövetkeznek, ám a rendkívül meleg napok bõségesen képesek ellensúlyozni.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy azokban az években - 1901-02, 1909-10, 1915-16, 1950-51, 1974-75 - teljesen kimaradt az északi irányítás?????
Azóta pedig egyetlen tél sem volt, amikor -4,0 foknál hidegebb átlagú napot ne regisztráltak volna?

Egyébként hihetetlen hogy azon vitáztatok velem hogy évekre szinte kihalt a klasszikus nyugati áramlás,s hiába állitottam ezt,nem hittetek nekem!
Pedig oly nyilvánvaló volt,egyszerüen nem fújt DNY-i szél éveken át,s ezt itt éreztem láttam hallottam,Ti meg nem!
Most van nyugati áramlás!
Valahogy azt érzem totál más szemmel nézem az idöjárást!

Végignéztem a 2006-os nyarat és sehol nem emlitem a peremciklont mediterrán ciklonként,söt még magát a peremciklont sem....

Amugy érdekes az elmúlt évben több DNY-i szél fújt mint elõtte 5 éven át
Vagyis az elveszettnek hitt nyugati áramlás visszatért

Megvan olvasom csak olyan apró betük vannak,hogy alig látom,de ha ilyet irtam mint amit most mondtok akkor tökönbököm magamat....

Melyik fórumba volt ez?
És a 2006-os nyáron??
Vagy mikor?

Dícsérem Usrint a kitartó tevékenységéért, amiért a Te ellentmondásaidat feltárja.
Erre jó a találkozón adott fórumarchívum Endrém, bizony med.ciklonoknak vetted a délen leszakadó (azaz zonális), peremciklonokat, mert az általad halottnak vélt zonalítást bizonygattad velük a nyáron.
Egyébként nem bántani akarunk, csupán rávilágítani arra, hogy egyértelmû következtetéseket csak akkor szabad állítani egy komoly témában, ha mélységében átlátja az ember az összefüggéseket, anélkül természetes, hogy ellentmondásokba fog ütközni.

"Mármint hogy érted azt hogy délen leszakadó??"

Az Alpok déli oldalán, a front déli szakaszán, stb., stb... ugyanarról beszélek, amit te most peremciklonnak, nyaranta következetesen mediciklonnak nevezel. [hogy miért nevezed úgy, azt én nem tudhatom.
És arra mit mondasz, hogy Zágráb, Belgrád és Pécs novemberi vagy januári csapadékösszege ugyanúgy (sõt arányában még inkább) eltér egymástól, mint a júniusi?

Mégegyszer mondom erre nem tudok mit mondani,mert nem emléxem mit mondtam nyaranta,de ami nem mediterrán ciklon,arra nem tudom miért mondtam volna azt hogy az??!
Mármint hogy érted azt hogy délen leszakadó??

Január is 54 mm Zágrábban, de már csak 41 mm Belgrádban, sõt 37 mm Pécsett. Pedig ott is terítenek a mediterrán ciklonok. (Csak épp a kialakulásuk helyétõl távolodva ezek is gyengülnek. A másik ok: kelet felé egyre inkább szétágaznak a lehetséges ciklonpályák. Zágrábot szinte minden mediciklonnál érinti, Belgrádot vagy Pécset már könnyebben elkerülheti a nagy csapadék.)

Amúgy továbbra is érdekes, hogy nyaranta, amikor a megváltozott klímát bizonygattad velük, minden délen leszakadó peremciklont mediciklonnak vettél, most pedig már azt mondod, hogy azok nem igaziak...

Nagyon egyszerü!
Nézzd meg Zágrábot,100 mm a csapi júniusban!
Gondolhatnánk hogy mediterrán ciklon okozza a többletet!
Belgrádban viszont csak 80 mm!
Pedig ott is teritenek a mediterrán ciklonok!

Viszont Zágráb azokból a peremciklonokból (másodlagos ciklonokból) kapja a többletet,amik az Alpok déli felén alakulnak ki a front hullámvetése következtében,ezegy összeáramlásos helyzet,ezáltal sokkal intenzivebb csapadék hullik!
S ezek a peremciklonok,noha mutatnak néha mediterrán ciklonos tulajdonságokat,nem egyenlöek azokkal!
Pécsen sincs már csak 80 mm!
Pedig az is igazi mediterrán ciklonos hely,csakugy mint Zágráb,de ezekbõl a peremciklonokból már nem kapnak annyit!

Azzal nem vitatkozott senki, hogy ott mekkora hatása van az ÉNy-i frontoknak. De nézd csak meg: pl. Lipcsében ez a csúcs 64 mm-t jelent. Ha a mi csapadékunkat ugyanezek a frontok adják, akkor hogy lehet az, hogy itt már 70-80 mm-t tesznek le egy hónap alatt? Hiszen az atlanti frontok az óceántól távolodva gyengülnek, és egyre kevesebb csapadékot adnak. Ráadásul nálunk még az orográfia sem erõsíti õket, Németország déli részén pedig igen... mégis a mi csapadékunk több.

Hajrá Floo! :-)

Link
Link

A német városokban miért van egy csúcs a csapadékban júniusban???

Link

A tartós beállás már a Kárpát-medence sajátossága, errõl írt délelõtt Snowhunter. A mediciklonok (akár "igaziak", akár atlanti front behullámzásából képzõdtek) különösen elõszeretettel "lassulnak be" nálunk, és ez nemcsak 1999 óta van így. Ezért is könnyen megeshet, hogy egyetlen mediciklon (ill. annak maradványa) jobban meg tudja dobni nálunk a havi csapadékot, mint tõlünk DNy-ra, ahol valóban átrohant egy nap alatt...

Usrin!
Az igaz hogy a nyugat-kelet áramlás tud mediterrán ciklont generálni,mert az egyik front hátoldalán leszakadó hideg csinál ciklont,lezuttyan belõle az esõ,de a következö front már tolja is kifele innen,vagyis ez ilyen korcs nyugati front mediterrán ciklonos tulajdonságokkal!
De nem ugy hogy beáll ide medárdkor és 1 hónapig esik belõle mert itt pörög szerencsétlen!

Mért kaptam volna mattot?
A térkép világosan mutatja hogy az atlanti fronok vonulási pályája mentén végig van kiugró maximum júniusban,mig Róma Hvar Titograd,a mediterrán ciklonok hazája nem produkák kiugróan magas csapadékot,nem ugy mint októbertöl,mikor beindulnak a mediterrán ciklnok!
Októbertöl viszont az atlanti frontok által öntözött területek kapnak kevesebb csapit!
Néha belefáradok ezekbe a vitákba,mert egyedül vagyok ezekkel a dolgokkal,csak mert nem követem a bemagolt sztereotipiákat,és nem azt mondom amit a tankönyvek irnak,hanem azt amit látok a 2 szép szememmel!

Nocsak, Floo mattot kapott?

[(c) t keve]

Ehhez nem tudok hozzászólni,mert nem emléxem mit mondtam 1 éve nyáron meg 2 éve nyáron!

A lényeg,hogy Link ez Split-töl DK-re van,ha van mediterrán ciklon akkor ott van!
És egy jó nagy lyuk van az adott idöszakban!
Strasburg nem a mediterrán ciklonok öshazája,de ott a kiugrás nyár eljén!
Lehet ragozni,és pédákat keresni,de elfáradtam!

Bizony... pl. ilyeneket: Link

Nézd meg, mibõl és hogyan keletkezett: Link Link

Hogy?
Ezt nem értem!
Ezeket a peremciklonokat neveztem mediterrán ciklonnak??

Nyert, he-he !

Az elmúlt nyarakon ezeket rendre mediciklonnak tekintetted, és nagyrészt ilyenekre alapoztad, hogy mediciklonokból jön a júniusi csapadékunk...

Igen ha hullámot vet a front az Alpokon és csinál egy peremciklont,akkor máris kész a többletcsapi,na de a peremciklon nem mediterrán ciklon,csak ollasmi

Ha jobban megnézed, az oldalak alján láthatod, hogy Velencénél 1971-1998 közötti, Milánónál 1867-1998 közötti idõszakra szólnak az adatok. Igen, Münchenben (kissé leegyszerûsítve) ÉNy-i frontokból esik 100 mm. De elég hihetetlen, hogy egy ÉNy-i front a Kárpát-medencében is képes legyen 70-80 %-át lerakni annak a csapinak, ami az Alpok É-i oldalán esett belõle... szóval a mi júniusi csapadékunkat ez önmagában még nem magyarázhatja. A mediciklonnak pedig nem kell Rómát is eláztatnia - az egy "lelógó" atlanti front hullámvetésébõl is nyugodtan kialakulhat az Alpok déli oldalán, és onnan veheti az irányt K-ÉK felé...

Azé Milánóba meg Velencébe még le-le lógnak

Link
Ha mediterrán ciklonból esne medárdkor,akkor Münchenben nem 100 mm feletti csapadék lenne június elején,hisz oda a nyugati frontok visznek sok esöt mivel ott torlódnak az Alpok azon oldalán!
Közbe Rómában június elején Link alig van csapadék,márpedig ha mediterrán ciklon okozná a medárdot,akkor ott is esne böcsülettel!

Amugy ezek mennyire pontos adatok ezen az általad belinkelt oldalon,és milyen idötartamot vizsgálnak???

A vicc az benne Endrém, hogy pont fordítva: hosszú idõ után újra medárdos volt a nyár, he-he!

Igen... de mivel tudod alátámasztani, hogy korábban márpedig csakis atlanti frontokból esett? Igaz, hogy Olaszországban nincs igazán kiemelkedõ nyár eleji csapadékmaximum, de Velencében és Milánóban valamibõl csak leesik 80 mm csapadék júniusban... Link Link Ha oda nem jutnak el az atlanti frontok, akkor ez mibõl jön össze?

Ott a pont!
Sõt 2 éve nyáron mediterrán ciklonból esett az esõ medárdkor!
Épp ez a baj,hogy 99-ben is már meg volt hülyülve a klima,és azért nem nyugati frontokból esett!

Így van András, olvastam egy nagyon jó elemzést az 1999-es rekordcsapadékos igazi medárdos nyárról, amelyben kivesézve megállapították, hogy csak harmada származott direkt Atlanti-frontból (a java bizony igazi döglött helyzetben, ld. lentebb), azaz a medárdi esõs idõszak (európai monszun) itt a Kárpát-medencében nem egyenlõ az Atlanti frontokkal, a nyári csapadékos helyzeteinknek fõ szegmense a medence helyi sajátosságából (ugye a bárikus mocsárhelyzet ....) eredõ helyzetek.

Usrin!
Az olasz kilma nem ismeri a medárd fogalmát,márpedig ha mediterrán ciklonok okozták volna a csapadéktöbbletet június elején,akkor ott is nyoma lenne!
Ennek az az oka hogy az atlanti frontok oda már nem nagyon érnek le!
Azt is szokták mondani hogy "nem tudni mennyi esö lesz,de minden nap éri legalább 1 csepp a földeket" ,vagyis minden áldott nap esett valamennyit,mert a frontok olyan gyorsan követték egymást!

Floo: teljesen igaz, hogy a 40 nap túlzás, csak az a megfigyelés áll mögötte, hogy június elején gyakran fordul hûvösebbre, esõsebbre az idõ. De azt nem tudta a nép megfigyelni, hogy ezt mediciklon vagy atlanti front okozza... Egyszerû tankönyvi magyarázatként kézenfekvõ ráfogni az egészet az ÉNy-i frontokra, de erõs a gyanúm, hogy a régi "medárdi" esõzéseket sem 100%-ban azok okozták. Magamat ismételve: érdemes lenne megnézni erre az idõszakra (is), hogy mennyit változott a makroszinoptikus helyzetek aránya ill. a hozzájuk kapcsolódó csapadék. (A mediciklon kialakulását egyébként nem sok választja el a markáns Ny-i áramlásos helyzetektõl: ahogy emlékszem, a mostanság "divatos" nyár eleji mediciklonok többsége nem a "semmibõl", É-i hidegleszakadások nyomán, hanem ÉNy-i frontok ottani behullámzásából alakult ki...)

Egylébként ebben biztos vagy: "Májusi esõ aranyat ér mivel ritkán fordul elõ"? A május Magyarországon átlagban az év második-harmadik legcsapadékosabb hónapja...

Igen, ugye ha nincs mit tenni, akkor elõször el kell rontani, hogy legyen mit tenni. Ez is egy üzletpolitika.

Az olajcégek stb. hozzáállásával kapcsolatban egy dolgot ne felejtsetek el, nevezetesen azt, hogy az éghajlatváltozásban is van üzlet, méghozzá óriási! A jóléti társadalmaknak most másra megy el az a pénze, amit késõbb az éghajlatváltozás okozta gondok megoldására kell majd fordítani.
pl. Tengerparti városok áttelepítése/átépítése, természeti katasztrófák következményeinek felszámolása, a létbiztonsághoz szokott kényelmes emberiség egyre nagyobb pluszigényeinek kielégítése (ha meleg van légkondi, ha hideg van fûtés), ez mind, mind energiaszükséglet, beruházás, egyszóval újabb és újabb üzlet.
Évente összeülnek a fenntartható fejlõdésrõl tárgyalni, ahol általában "maszírozzák a semmit".
Szóval (pesszimistán) most úgy ítélem meg, hogy bármilyen jó gondolat legyen is a környezet védelme, akik a világtõke nagy részét a kezükben tartják, teljesen másképp gondolkodnak (ha úgy tetszik másképp jár az agyuk) mint Mi.
Az egyik MetNet találkozón szó volt az energiabiztonságról és a várható energiaigényekrõl. Ha csak Ázsiát és Afrikát nézem, máris megvannak a következõ évtizedek nagy kibocsátói.

" De ez még csak a csapadék. Hõmérsékletben budapesti adatsorral nem akarok dolgozni, ott a városhatás változása úgyis elfed mindent... "

Örülök hogy ezt igy gondolod,Te vagy az elsõ a metnet tali óta aki ezt felveti rajtam kivül(legalábbis tudomásom szerint),ezért nem foglalkozok én sem a budapesti adatokkal,felesleges elemezni öket!

A 40 nap túlzás természetesen a medárdot illetõen,de egy európai monszunjelenségnek is nevezett kizárólagosan atlanti frontokhoz kapcsolódó,a szárazföld túlzott felmelegedéséhez(májusi rendszeresen anticiklonáris helyzet miatt,lásd májusi esõ aranyat ér mivel ritkán fordul elõ),s ahhoz képest az Atlanti-óceán vizének hidegebb mivoltához kapcsolódó jelenség!
Ezek a tényezök váltották ki a markáns nyugati áramlást,mely nem is kedvezne a mediterrán ciklon kialakulásának!

Hozzáteszem, én sem magát az éghajlatváltozást, csak néhány elterjedt közhiedelmet próbálnék igazolni vagy cáfolni.

A budapesti csapadékadatsorban mindenképp végignézem havi (vagy még szûkebb) bontásban is a csapadék változékonyságát, amint lesz rá idõm. (Pár hónapon belül valamikor csak összejön...) De ez még csak a csapadék. Hõmérsékletben budapesti adatsorral nem akarok dolgozni, ott a városhatás változása úgyis elfed mindent... más viszont egyelõre nincs az OMSZ honlapján.

Még egy dolog ahhoz, amit írtál: a különbözõ makroszinoptikus helyzetek gyakorisága, ill. az egyes helyzetekhez tartozó csapadékhozamok is érdekesek lennének. (De ez már tényleg nagyon nagy munka volna.) Mert OK, most azt mondod, hogy "régen" Medárd atlanti frontok miatt hozott lehûlést és csapadékot. De a "régen" itt nyilván azt az egy-két évtizedet jelenti, amire visszaemlékszünk... Ki tudja, hogy még korábban mennyire játszottak bele a mediciklonok a júniusi csapadékba? Mert a Medárdról szóló népi megfigyelésben nincs benne, hogy ÉNy-i frontok hozzák a negyvennapos esõt.

Ha ez ilyen egyszerû lenne....

Köszönöm a választ,és igen az lenne a lényeg hogy az éves évszakos tipukus jelenségek mennyiben vannak még jelen!
Nagy munka lenne??
Persze hogy nagy,de ezzel lehetne cáfolni vagy igazolni az éghajlatváltozás kérdését!

Holnap le fogom írni - már a bakonyi adatokat is feldolgoztam, csak nem az itthoni gépemen vannak. Egyébként nagyjából hasonlóan néz ki a szórás alakulása, mint Budapesten. Vannak benne változékony és kevésbé 10-20 éves szakaszok, ebbõl most épp az egyik legváltozékonyabbat éljük. A korábbiak alapján lassan ideje lenne, hogy stabilabbá váljon az éves csapadékösszeg. Ha nem ez történik, hanem még jön egy-két kiugróan száraz v. csapadékos év, akkor lesz elmondható, hogy ilyen hosszú változékony periódus nem volt az elmúlt évszázadban... (Persze külön, érdekes kérdés lenne, hogy az összegek az egyes éveken belül mekkora változékonyságot takarnak - ezt sokkal nagyobb munka lenne végignézni.)

Most nincs rá idöm lehetõségem és energiám sem,pár mondtaba irjad le légyszives hogy mire jutottatok!
Köszönöm!

Éppen ezt vizsgálgattuk pár hete Bp. rendelkezésre álló 106 éves csapadék adatsora alapján,és feldolgozásra elküldtem az én 106 éves bakonyi adatsoromat is:vizsgáljuk meg a csapadék éves(esetleg majd havi) átlagaiból mondjuk a 10 vagy 5 éves átlagokhoz mért kilengések mértékét.Január elején ezekrõl diskuráltunk,nézd vissza !

Érdekes fejlemény a párizsi klímakonferencia után: 40 államfõ összeült és arra jutottak, hogy megalakítják az ENSZ környezetvédelmi szervezetét , mely az eddigi környezetvédelmi program helyébe lép majd.

Nemcsak az a két lehetõség van, hogy "igenis az emberiség okoz klímaváltozást" vagy "kizárt az összefüggés"... Jelen állás szerint 90% az elõbbi verzió esélye, a meglévõ adatok alapján ennyit mondhatunk, többet nem.

Egyébként szerintem részletkérdés, hogy az eddigi, ilyen-olyan hibákkal alaposan terhelt adatsorok mutatnak-e felmelegedést. Azon már tényleg nem lehet vitatkozni, hogy az emberiség lassan másfélszeresére (és ha így folytatjuk, többszörösére) emeli a légkör CO2-tartalmát. Hiszen középiskolai kémiatudással kiszámítható, hogy adott mennyiségû szén + szénhidrogén elégetése mennyi CO2-ot termel. Közvetlenül mérjük is, hogy lám, tényleg ennyivel több a CO2 a levegõben, vagyis nem nyelõdik el valami ismeretlen helyen. Azt is nagyon egyszerûen kiszámíthatjuk, hogy adott besugárzás, albedó ill. légköri összetétel mellett mennyi a Föld egyensúlyi hõmérséklete (hiszen régóta tudjuk, hogy az egyes gázok milyen hullámhosszakból mennyit nyelnek el). Na most, ha a másfélszeres CO2-tartalmú légkörre mondjuk 2°C-kal nagyobb értéket kapunk, akkor innen kezdve nem szorul külön bizonyításra, hogy az emberi tevékenység meg tudja változtatni az éghajlatot. Aki azt állítja, hogy NEM vagyunk hatással az éghajlatra, annak kell megmutatni, hogy miért ne érvényesülne egy jól ismert fizikai jelenség, a CO2 sugárzáselnyelõ hatása... Ebbõl a szempontból mindegy, hogy mit látunk és mit nem a 150 éves adatsorainkban. (Persze az éghajlati rendszert mindenképp minél jobban meg kell ismernünk, szóval ezek a kutatások is nagyon fontosak - de nem azért, mert az üvegházhatást csakis ezekkel bizonyíthatnánk!)