Időjárási visszatekintő

És azóta is egy röpke csepergés volt tegnap reggel (kb.87 csepp).Hidd el nekem itt a metneten már pár éve jelentek,de évekre visszamenõleg vannak feljegyzéseim!Júl.29-án éjjel volt 21mm...azóta semmi.:-( Visszájára fordult a világ?)

Ez ( ha igaz és hivatalos lenne), akkor új magyar rekord. Ha jól számolom 55 nap csapadék nélkül. Úgy rémlik,hogy a hivatalos, mérhetõ csapadék nélküli leghosszabb idõszak hazánkban 53 nap(volt).

Július 28-a óta nem esett még csapadéknyomnyi esõ sem!!!E hó 15-én viszont már csak +4°C volt a reggeli minimum,de többször már a 10-et sem éri el.Hiába már napforduló van.

A mai csapadékösszeg 0,5mm, így a szeptember havi is ennyi. Az augusztusi: 3mm. Nem sok.

Az elsõ és egyben a legfeltûnõbb a meglepõen tartós AC dominancia. Ez tulajdonképpen januártól fennáll, kisebb megszakítással júl. végén, aug. elején. Következménye a megemelkedett légnyomás-középérték, és a kevés csapadék.
A másik az idõjárás rendes évi menetének felborulása a nyár második felében. Július második fele, ill. augusztus eleje hûvös, változékony, már-már õszies napokat hozott, holott általában ez az idõszak a legtartósabban meleg az egész szezonban. Augusztus harmadik dekádjában, mely rendszerint a késõnyári hõség uralmának megtörésével jár, aztán jött a nagy forróság: több helyen ekkor állt be a szezonrekord. A meleg "nem vett tudomást" a meteorológiai õsz megérkezésérõl, zavartalanul kitartott egész mostanáig.
A harmadik momentum az elõoldali helyzetek, szubtrópusi levegõ beáramlások nagy gyakorisága augusztus 20.-a óta. Ez olyan mértéket öltött, mely bízvást rendellenesnek tekinthetõ.
E tényekkel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Elsõként az anomália térbeli kiterjedése és makrocirkulációs vonatkozásai. Kell, hogy legyen valami átlagostól nagymértékben elütõ cirkulációs minta akár hemiszférikus, talán globális viszonylatban. Amit a "környéken" látunk, az a nagyon fejlett azori AC és az "orrosodás" jelensége, valamint az élénk északatlanti ciklontevékenység. Érdekes lenni vizsgálni az összefüggést az El Nino-La Nina jelenséggel. Érzésem szerint az ideihez hasonló koraõszök inkább El Nino idõszakokra jellemzõek. De feltehetjük azt is, hogy a La Nina szintén ilyen következményekkel jár.Nem elképzelhetetlen, hogy nálunk akkor van kvázi normális idõjárás, ha se El Nino, se pedig az ellenkezõje nem áll fenn.
Figyelembe vehetõ továbbá a maximumához közeledõ, s váratlan kiugrásokat produkáló naptevékenység hatása. Ez meglátásom szerint éppen ilyen cirkulációs musztereket vált ki, mint a mostani.
A pozitív hõmérsékleti anomália úgy látszik, jelen esetben nem terjed ki nagyon nagy területre: Észak-Európát elkerüli a szokatlan meleg. A szintén nagyon meleg, elõoldali 2006-os õszön szinte egész Európában rekordokat regisztráltak.
Az anomáliának nemcsak térbeli, de idõbeli kiterjedése is van. Tapasztalat szerint az átlagostól nagyon eltérõ idõjárás láncreakciószerûen generálja a késõbbi anomáliákat. Ez nem feltétlenül jelent szokatlan meleget a késõbbiekben: könnyen elképzelhetõ kifejezetten hûvös idõ október második felében, vagy korán jött tél novemberben. Azonban az ilyen forgatókönyv magában hordja rekordenyhe télközép lehetõségét.
Az idei nyárvég, koraõsz idõjárása az 1997, 2000, 2006 évivel rokon (a közelebbi múltból), valamint 1982-vel (kicsit régebbrõl). Ezekben az esetekben közös a folytonos elõoldali-anticiklonális szituáció az õsz elsõ felében, azonkívül az, hogy már nyáron erõs hõhullámok voltak. Ha megvizsgáljuk a folytatást, ott is látunk hasonlóságokat: mind a négy esetben korán beköszöntõ, de hamar megszûnõ hideget. 1982-ben ez november legelején jött, '97-ben már október végén (téli nap is elõfordult akkor!), 2000-ben kicsit késõbb, december közepén, végül a 2006-os év szintén november eleji fagyot, hózáporokat hozott. Mind a négy esetben rendkívül enyhe télközép követte a korai hideget. A téli idõ aztán valamennyire visszatért január második felében, februárban (2007 esetében ez is alig-alig), a tél azonban összességében enyhe maradt. Fentiek alapján valami hasonlót várhatunk idén is: "lyukas közepû" , viszonylag enyhe telet, mely a legelején, ill. a vége felé tartalmaz hidegebb idõszakot.
Azért mindjárt hozzá kell tenni, ellenpélda is akad, nem is egy. Szokatlanul meleg õszi idõszak elõfordult kimondottan hideg telek elõtt is. A közelmúltból itt van az emlékezetes 2009 év, régebbrõl megemlíthetjük 1985-öt, méginkább 1986-ot. Jó helyen kialakult és megerõsödött hidegmag bizony "átírhatja" a legvalószínûbb forgatókönyvet is.

Tegnap véget ért egy hosszú periódus,ami éppen másfél hónapig tartott. Jellemzõi voltak: szárazság,napsütés és nagy meleg. Csupán 6 napon volt aug. 4. és szept.18. közt mérhetõ csapadék (összesen 26 mm). 36 nyári és 19 hõségnap jellemezte ezt az idõszakot és a Tmin nem nagyon ment 10 fok alá. Mindössze aug.11-én volt 7,4 fok. Az utolsó 34 nap csapadéka mindössze 8 mm volt és ez a szárazság tegnap megszakadt , mert 13,9 mm hullott(10 mm felett utoljára aug.15-én esett, 12,1 mm).A hõmérséklet terén a másfél hónap kerekített 20 foknál nem hozott alacsonyabb napi maxot.Tegnap ugyan a tegnapelõtt esti meleg miatt 23 fokos max került az adattárba, de délután tegnap nem közelítettük meg a 20 fokot (és ma sem fogjuk).

7,4 mm hullott eddig a ciklonból. Egész augusztusban és szeptemberben ennyi nem hullott összesen.

Tavaly a rengeteg csapadékhoz rengeteg csapadékos nap is társult. Mennyi volt a tavalyi rekord ? Az országos 206-os rekordot (1970) itt a metneten (Pl.Zirc) messze felülmúltuk. Csak ki kéne a nyomnyi napokat szûrögetni...

A pestlõrinci állomás szerint az 1983-as év 389 mm-t produkált, ez valóban siralmas, de több mint pl. '92-ben és 2003-ban.

Valószínû, hogy ennél több volt már. Az is igaz, hogy itt rendszer a nyomnyi csapadékot is csapadékos napnak veszi, miközben az OMSZ a 0,1 mm-t veszi csapadékos napnak. Sajnos ott nem tudom hogy állnak. Várhatóan nem lesz rekord, vagy ha lesz is nagyon neccesen.
1983 egy szélsõséges száraz év volt, azt hiszem az Alföldön és a fõváros környékén is 300 mm körül hullott egész évben. Most is van nagyon száraz országrész, de várhatóan átlagban több lesz az idei évben mint akkor volt.

Derick!
Vagy Lász!
Ti, mint rekordvadászok, hogy áll a csapadékos napok száma az idei évben?
Az eddigi rekord 49 nap, 1983-ban mérték Balmazújvárosban.
Nagykanizsa most tart 50 körül, kevéssel 50 felett.

"az ország legcsapadékosabb része most a legszárazabb." Nagykanizsa környéke szárazon maradt, de a legcsapadékosabb dunántúli részek idén kaptak vagy 350-400 mm-t. Nyáron Szegeden alig 70 mm esett, ez szárazsági dobogós lehet az elmúlt 110 évben.

Ha már normális vagy nem normális, épp azon gondolkodtam a napokban, hogy ha valaki mondogatná, hogy nem lett szélsõségesebb az idõjárás, annak tökéletes ellenpélda, hogy a 2010-es rekordcsapadékos év után egy borzalmasan aszályos évben vagyunk, tökéletesen ellentéte az elõzõnek, napfényben, csapadékban, mindenben.
Ráadásul az ország legcsapadékosabb része most a legszárazabb.
Persze vannak átfedések, de a két év idõjárása annyira ellentmond egymásnak, hogy az elképesztõ.
És ugye nem lett volna muszáj egyik végletbõl átcsapni a másikba, a múltévi rekordcsapadékos év után lehetett volna egy akármilyen is, hát erre az ország jelentõs részén nagyon száraz és nagyon meleg lett.

Ez igen, köszi!

Egy teljesen szubjektív általam definiált hõmérsékleti értékein belül elkészült a legenyhébb telek visszatekintõje. Itt az elmúlt 110 év fõvárosi adatsorát vettem alapul. Megpróbáltam egy határt húzni ami alá nem hûlhetett a levegõ az egész téli szezonban értsd: október-április idõszakot. A határt -8,0 foknál húztam meg ez egy tényleg enyhe telet tartalmazó minimum érték. Ha egy napon is ez alá hûlt nem került fel a legenyhébbek közé, ennek ellenére lehet, hogy átlagban enyhébb de a kritériumuknak nem felelt meg. Kíváncsi voltam, hogy mennyi ilyen lesz és azért akad szép számmal.
Természetesen ezeken kívül voltak olyan telek amik igazából ezek közé lehet sorolni de volt olyan idõszak miatt nem tettem mint pl a 1993 novembere mert az gyakorlatilag hõmérsékletileg és hóilag is egy teljes telet is megalázhat, de a tél további része inkább õsz volt.

Nézzük, megemlítem a legalacsonyabb értéket, a fagyos és a téli napok számát.
1901-02 tele: min :-7,4 fok érdekesen március 14-án állt be, ez egy roppant enyhe tél volt mindössze 37 fagyos és 2 téli nappal.
1909-10 tele: Min: -6,8 fok január 27-án állt be. 36 fagyos és 4 téli nap fordult elõ a február gyakorlatilag tavasz volt 1 napon süllyedt 0 fok alá a hõmérséklet akkor is -1,4 fokig.

1919-20 tele: -7,5 fok december 18-án állt be. 65 fagyos és 6 téli nap fordul elõ. A tél nem volt nagyon enyhe hisz aránylag sok fagyos nap volt de mégsem fordult elõ kiemelkedõen hideg hõmérséklet.

1930-31 tele: -8,0 december 24-án állt be. A tél nem volt feltûnõen enyhe, de a hõmérséklet ezen a télen sem süllyedt nagyon mélyre 78 fagyos és 14 nap volt téli, ez közel átlagos, azonban az elsõ fagy november 18-án fordult elõ. Azt ki lehet olvasni, hogy hidegpárna jelenség sok anticiklonnal okozat ezt a számot, de markáns hideg levegõ elkerülte a medencét.

1950-51 tele. Itt az 50-es nyár is nagyon forró volt majd következett talán az évszázad legenyhébb tele. A legalacsonyabb hõmérséklet és nekem is leesett az állam:-), a fõvárosban -4,3 fok volt ami döbbenet! Ez a durva "vaskos" érték január 23-án állt be. Összesen 28 fagyos nap fordult elõ az egész idõszkaban és 6 téli nap. Az elsõ fagy november 10-én fordul elõ, akkor is -0,1 fokot mértek a következõ december 19-én -0,8 fokkal. Decemberben -1,7 fok volt a legalacsonyabb hõmérséklet, februárban -2,4 fok. Már márciusban kitört szinte a kora tavasz 15-18 fokkal. A tél folyamán is gyakran mértek 10 fok feletti hõmérsékleteket. Érdekes enyhe szinte tél mentes tél volt!
1972-73 tele: min:-7,5 fok december 29-én. 53 fagyos nap és 9 téli nap fordult elõ. Február téli nap mentes volt.
1974-75 tele: min: ami szintén döbbenetes mindössze -5,1 fok február 18-án. Szinte rekord tél volt inkább õszre emlékeztek ebben az évben is, csak 39 napon süllyedt fagypont alá a hõmérséklet és ami szintén egyedülálló, hogy nem volt téli nap. Szóval minden egyes nap 0,0 fok fölé emelkedett a hõmérséklet az egész szezonban. Decemberi minimum -2,0 fok, januári -2,6 fok azt hiszem ezek minden elmondanak az idõszakról! December 29-én 16,2 fok, 30-án 16,5 fok. Azóta is jó párt rekordot tart a tél pl január 6-án 16,7 fokot mértek Sopronban.

1987-88 tele: -6,2 fok december 14-én mérték. Mindössze 32 fagyos és 8 téli nap volt. Februárban 4 napon csökkent fagypont alá a hõmérséklet, márciusban viszont 7 fagyos nap született, februárban téli nap nem volt december és január osztozott 4-4 nappal.
1991-92 tele: min:-7,2 fok december 13-án. 53 fagyos és 10 téli napot hozott a szezon, így nem nevezhetõ kiemelkedõen enyhe télnek de mégsem fordul elõ alacsony minimum.

2006-07 tele: -6,9 fok december 27-én állt be. 33 fagyos és 5 téli napot hozott a tél. Azt hiszem mindenki emlékszik erre a télre. Sok-sok rekord született és Budapesten nem volt hótakarós nap sem.

Ezzel vége, termesztésen több telet is meg lehet említeni, hisz volt jó pár, pl a 83-as január ami gyakorlatilag az egyik legenyhébb január volt. A 70-es években is sok enyhe tél fordul elõ és még itt volt pl 2000-01-es tél is. Azonban itt mindig voltak hidegebb értékek olykor egy-két hetes keményebb téli periódus akár kiadós havazással.
Ami felkerült a listára tényleg a legextrémebb telek voltak enyhe mivoltjukból kifolyólag, azt hiszem élen az 1950-51-es döbbenetes téllel:-)!

Néhány gondolatot szeretnék megosztani a mostani idõjárással kapcsolatban, de mivel sokat fogok hivatkozni elmúlt évekre, úgy gondolom, hozzászólásom legjobb helyen itt lesz.
Az biztos, hogy "beteges" az idei nyárvég, koraõsz. Persze, a "normális" és "abnormális" idõjárás megkülönböztetése a meteorológiában több mint kétséges -ezért szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy átlagostól jelentõsen elütõ, nem gyakori jelenségnek vagyunk tanúi.
A pozitív hõmérsékleti anomália önmagában még nem szokatlan, az alacsony csapadékhozam úgyszintén nem. Ezek görbéje szinte sohasem az átlag nívóján fut, hanem egyszer alatta, máskor fölötte. Itt három olyan momentum van, ami furcsa, nem szokványos.

Mai szemmel nézve szinte megdöbbentõ, de a reformkorban évtizedeken át ilyen gondossággal közölték a Gellérthegyi Obszervatórium megfigyeléseit a korabeli hírlapok (elnézést a rossz minõségû képért, a mikrofilmolvasó sötétjében telefonnal ilyet sikerült alkotnom)...

Sajnos az eredeti észlelési ívek az 1826-40 idõszakból nem maradtak fenn, így a havi közepek és abszolút szélsõségek fennmaradását az újság szerkesztõinek köszönhetjük.

Zabar 3 fokot mért ma reggel is, Nyírlugos a hõtérkép alapján +2 fok körül lehetett. Az elsõ OMSZ állomáson mért talajmenti fagy végül nem jött össze, igaz nem sokon múlott.

Már év elején szóvá tettem, hogy a 2010-es térkép csapadéktérkép a kb. októberi állást mutatja, legalább le kéne venni, mert félretájékoztat. (Hiába szóltam)

Sajnos az Metnet éves csapadéktérképe kuka, már szóvá vagyon téve, ( ÓÓÓ már jó régen, de javítás itt sem fontos)! De pl tavaly is nálam több mint 100 mm-t lenyúlt róla és több helyen ez a helyzet. Egyszerûen vannak napok amiket nem számol bele. Így ezeket felhasználni nem lehet, mert nem igazán alkalmas rá!

34 nap szünet után a tegnapi csapadék 8 mm lett!

Az OMSZ-tól valaki néhány hosszabb csapadékadatsort is elküldött az amerikai NOAA-nak, amely természetesen ezeket gyorsan közzé is tette az interneten. Megvan Szeged és Kistelek egyesített csapadékadatsora is, 1854-1977 között. Itt bárki megnézheti: Link

A legszárazabb augusztusok:
1865 5.0mm
1874 4.0mm
1895 6.0mm
1946 3.0mm
1947 7.0mm
1953 4.0mm
1956 7.0mm
1961 2.0mm
1992 és 2011 is ide kerülhetne

Az idei aszály egyébként Budaörsön is hasonlóan súlyos, mint DK-Magyarországon: Link A legszárazabb területek pedig a Velencei-tó közelében vannak.

1834-ben összesen három mérõhely havi közepe ismert: Sopron, Budapest, Pécs. Egy Berényi Dénes által írt, 45-50 évvel ezelõtti írás alapján tudomásom van egy 1832-1875 között Ungváron napi 3 alkalommal végzett megfigyelési sorról is, melyet Hackl András orvos vezetett. Az észlelési íveket sajnos nem sikerült még megtalálnom, gyanúm szerint az OMSZ nem nyilvános irat- és levéltárában lehetnek valahol. 14db szeptemberi hõségnap azonban majd 100 évvel késõbb, 1932-ben volt utoljára Szegeden.

Az országos átlag kiszámítása anomália segítségével történik, ennek megfelelõen semmi jelentõsége nincs, hogy Zabarban vagy Pécs-Árpádtetõn mérünk-e évtizedeken át. A legfõbb bizonytalansági tényezõ az országos lefedettség hiánya a korai idõszakban, egészen kb. 1860-ig. Ennek fényében egy 2011-es országos középhõmérsékleti adat 95%-os konfidencia intervalluma +/- 0.15°c, 1834-ben kb. +/- 0.6°c. Szerepet játszik még a mûszerek romló pontossága, továbbá a homogenizációs eljárás hibája.

Az átlagszámítás során elsõ lépésként megállapításra kerül minden egyes állomás 1951-2000 közötti éghajlati átlaga, majd ezután az idõsorokat anomáliákká alakítom át. Ezt követõen fél fokos felbontással, inverz távolság módszerét használva "országos anomália térkép" készül, melynek pontossága a lefedettség függvénye. A kiszámított országos anomáliát az 50 éves éghajlati átlaghoz hasonlítom. 2007 júliusában pl. +2.5 fok ez az érték, ezt hozzáadva a 20.4 fokos országos júliusi 1951-2000es "normálhoz" megkapom a már említett 22.9°c-ot.

Végül nem szabad elfelejteni, hogy a Metnet éghajlati naplójában gyûjtött, minimum és maximumok alapján számított havi közepek nem egyeznek meg a valódi 24 órás átlaghõmérséklettel. Az eltérés mértéke hónapról-hónapra változik, emellett függ az állomás fekvésétõl is (pl. mennyire hajlamos nagy napi hõingásokra a mérõhely).

Mielõtt bárki félreértene: egyáltalán nem vontam kétségbe, hogy szokatlanul melegre sikerült az augusztus közepétõl kezdõdõ 30 napos idõszak. Azonban nem tekinthetjük mindezt példátlannak, miután 15-20 évente egyszer elõ szokott fordulni.

Vitathatatlan, hogy az 1834-es szegedi 14 hõségnap lepipálása nem túl esélyes, hisz a jövõ heti elõrejelzések kemény hidegekrõl (25 körüli értékek) szólnak és a hónap utolsó hetében a 20 fok is benézhet az éghajlati tendenciák alapján. A 20,2 fokos havi átlag sem valószínû, hogy meglesz, de azt túlzásnak tartom, hogy a mostani átlag kevéssel 20 fok alatt van. Ha az északkeleti zugokat nem nézem -Borsodnádasd 18,6 fok- (1834-ben sem számolták szerintem be azokat), akkor a metnetes szeptemberi közepek 19 és 23,3 fok közt vannak. Országos átlagnak kb. 21 fokot tekinthetünk jelenleg, vagyis egy erõs július volt szept. elsõ két hete.

Hát az a helyzet, hogy mivel elég közel laktok egymáshoz, minden bizonnyal alámérsz, kb. 2 fokkal, de legyen csak 1,4 fok úgyhogy legyél szíves kivenni a fa alól a mérõdet, vagy vedd ki a pincébõl, esetleg vedd le a ház északi faláról, mert így nincs értelme mérned

1932. Nézzük az elõzményeket is. Akkor augusztusban csak 15 hõségnap volt, idén ahogy nézem 21. Ezenkívül ilyen kevés csapadék mint idén augusztusban, 110 évig ellátva még nem volt.
Az adatsorod egész szeptemberre vonatkozik (?), most még csak felénél vagyunk a hónapnak.
Az idei év egy szélsõségesen meleg nyárutót õszelõt hozott.
Bónuszként azt tenném hozzá, júliusban is itt esett az országban a legkevesebb csapadék.

Egy kis adalék az elmúlt nyár minõsítéséhez.

Az elmúlt 50 év legmelegebb nyarainak átlaga Siófokon:

1., 23,93 °C. (2003)
2., 23,13 °C. (2007)
3., 22,83 °C. (1992)
4., 22,38 °C. (2011)
5-6., 22,36 °C. (1994)
5-6., 22,36 °C. (2002)

Az adatok alapján -különösen az átlagosnál kevesebb csapadék tükrében- minden egyes, a nyarat fitymáló megjegyzés teljességgel alaptalan.

Nálam a hõségnapok száma a mai nappal együtt 3, a maxik átlaga 28 fok, a Tmin-maxból számolt közép pedig 22,9 fok

1834 rendkívüliségét elsõsorban a május-szeptember közötti hónapokra jellemzõ rendkívüli meleg jelentette, míg 2007-ben a tél és a tavasz volt kiugróan pozitív anomáliával jellemezhetõ.

Összehasonlításképpen a területi különbségek figyelembe vételével számított országos havi középhõmérsékletek A bizonytalanság éreztetése végett az 1834. évi kalkuláció 3db, 2007 pedig 33db mérõhely adatai alapján készült...

1834 3.0 0.5 3.8 +9.2 19.9 21.9 25.2 22.4 20.2 10.2 4.1 +0.5 (évi közép: 11.74°c)
2007 4.3 4.5 7.9 12.5 17.5 21.6 22.9 21.7 13.9 +9.8 3.5 -0.8 (évi közép: 11.61°c)

Az idõjárás egyszer sem szorul rá, hogy normális legyen Az éghajlati átlagok valójában megszámlálhatatlanul sok egyedi, gyakran szélsõséges eset középértékeit jelentik.

Szegeden a mai nappal együtt 9 hõségnap volt idén szeptemberben. Ehhez fogható "mennyiség" a következõ években volt:

1905: 8 nap
1932: 14 nap (!! ez egy igazi mediterrán szeptember lehetett)
1942: 8 nap
1947: 9 nap
1987: 10 nap
1994: 10 nap

Lásd OMSZ által kiadott szegedi adatsor: Link 19. századból származó adatok teljes terjedelemben történõ digitalizálását saját erõforrásaim egyelõre nem teszik lehetõvé. Havi középhõmérséklet alapján 10-15 szeptemberi hõségnap fordulhatott elõ ezekben az években is: 1863, 1866, 1868, 1892

Az idei szeptember országos átlaghõmérséklete eddig csak kevéssel van 20°c alatt. A hónap második fele ennél lényegesen hûvösebbnek ígérkezik, ennek fényében a végleges érték 18°c körül lehet majd. Ezzel az idei õszelõ az 1994, 1999 vagy 2009 évihez lesz hasonlítható. Az elmúlt 250 év legmelegebb szeptembere szinte minden bizonnyal 1834-ben volt (+20.2°c), leghûvösebb pedig 1912-ben (+11.1°c).

Havi átlagos maximumhõmérséklet 30.1 °C
Hõségnapok száma 9 nap eddig és még nincs vége!

Az idõjárás ebben az évben nagyon nem normális.

Tökéletes ellentéte az idei szeptember a tavalyinak. Akkor rengeteg esõ volt, meg hideg, most meg szárazság van és meleg.

Felénk a nyári illetve a hõségnapok száma az elmúlt 4 szeptemberben így alakult:

2007: 2; 0
2008: 11; 6
2009: 16; 2
2010: 0; 0

Idén eddig 12 nyári napnál és a maival együtt 9 hõségnapnál tartunk. Tehát hõségnapok tekintetében már most bõven rekord az idei év, és gyanítom, hogy a 2009-es 16 db nyári nap is gond nélkül megdönthetõ még.

25,6 fokkal megvan a 11. nyári nap szeptemberben, beértük 2008-at.Ugyanakkor itt Pápán 5 hõségnap volt (ma nem lesz meg a 6.,ha ideér idõben a front) az akkori 4-el szemben.
2006 óta csak egyszer volt több nyári nap az évben: 2009-ben 104.Most 92-nél tartok.Hõségnap is csak 2007-ben volt több: most 35, akkor 49.
Ilyen száraz év sem volt mostanában, ill. szeptember sem muzsikál valami jól. Az év 377,7 mm, a szept. itt 8,3 mm.

Néztem is hogy mintha több logger lenne a töbörben. Múltkor a fennsíkon keresztül tekertem haza és a "régi" töbör mellett is elmentem. A Szinva-forrás utáni bekötõ úton tekertem fel. A jávorkúti elágazásig is van bõven töbör. Azokban is van logger? vagy a nagy turista forgalom miatt inkább kicsit eldugottabb töbröket kerestetek?

Örömmel értesítelek titeket, hogy 2011.08.26-27 óta a Bükkben újabb 7 db. logger került beüzemelésre.
A helyszínek:
2 db logger a "régi" töbörben lett elhelyezve, ahol ezzel a nyugat-keleti keresztmetszettel, a kitettség alapú mérés lehetõségét teremtettük meg.
Új töbrök, közül 1-1 db; félig zárt (borókás-csanalas), illetve egy fenyvessel ("páfrány erdõben") zárt töbör mélyén van elhelyezve.
1 db. mérõállomás a bánkúti síháznál, lett elhelyezve. A másik a sípályák "csúcsán" lévõ Borovnyák oldali ponton, a sífelvonók legmagasabbikján rögzíti a mérhetõ értékeket.
A csurgói erdészháznál (völgyi fekvés, rét-erdõ határán) a kertben van a szám szerint 7.db. elhelyezve, erre Annuska néni vigyáz.
Az elsõ leolvasás után ezek az adatok is publikusak lesznek itt:
Link
Fényképek:Link

Októberben a "régi" töbörben folytatjuk tovább loggerek telepítését. Ekkor az észak-déli mérési pontokat szeretnénk kiépíteni, valamint a ny-k-i irányok mérési pontjait szeretnénk bõvíteni, szinkronba hozni, amire egy hosszú hétvégés, csapatfejlesztõ tréninggel összekötött társadalmi összerázást is jelent. (Akik még emlékeznek rá, azok tudják, mit is jelent majd ez, amolyan elsõ amatõr szakmai metnet találkozós érzésnek szeretném.)
Idõpontja: 2011.10.7-9 között. Helyszín: Bánkút; Bükk-fennsík
Részletes kiírás az október elejei hétvégérõl, telepítésrõl, mérési lehetõségekrõl, a programról legkésõbb jövõ keddig jövök, de akinek már látatlanban tetszik a hosszú hétvégés kikapcsolódás, jelezhet privátban elõre.
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk.

Az augusztusi hétvégén segítséget Molnár Károlytól kaptam.
Taki még a februári nagy találkozón támogatta árnyékolóval a mérést.
Köszönöm!

Ünneplünk, 1 hónapja nem esett mérhetõ csapadék!

Érdekes, hogy én is azt éreztem/gondoltam az extra száraz augusztus után, hogy mélyen átlag alatti volt a csapadékmennyiség, de utánaszámoltam és nem.
Au OMSZ éghajlati átlaga szerint(61-90-es évek átlaga) 166mm a budapesti átlag. Itt a nyáron kereken 160mm esõ esett, tehát gyakorlatilag majdnem átlagosra sikeredett(72+80+.
A tények azok tények.

Ha jól számoltam akkor Budapest középértéke 22,68°C, ami 1,02°C-al magasabb mint a 30 éves csúcsszóátlagunk.

Nem tudom, mi lehet az oka. A hivatalos majd elvileg itt lesz: Link

szerk.: Látható, h a januári anomáliában is van 1 tized eltérés a kettõ között.
Ja igen a tegnap írt csapi %-ban az aug-i kis állomások nincsennek benne, így ez még módosíthatja ezt a 95%-ot, kérdés, h mennyivel.

Kicsit árnyaltabb képet mutat a másik topicban JoeJack által linkelt Link VITUKIs tájékoztató; a hõmérsékletre ott a 3 hónapra 2,8 C az összesített - ami 0.93 pozitív anomália, a csapadék pedig 75%-a csak az átlagnak. (-21, +54, -58%) Más adatsorból számolnak, vagy én összegzek rosszul?

Nahát , te mindent tudsz, köszi

Hopp: Link
Ha az éghajlati adatoknál a csapadék szóra klikkelsz, akkor a csapadékmennyiségeket csökkenõ sorrendbe teszi a rendszer és látható a tiéd is annak ellenére, hogy hõmérsékleti adatokat nem rögzítesz.
Igazából nem is kell a csapadék szóra kattintani, akkor is mûködik: Link
Ahogy nézem, csak napi bontásban nem lehet látni.

Augusztusi csapadék nálam 2,5 mm volt, néhány éve mérem rendszeresen a csapadékot, mégsem látható az adatom sehol.

A "Milyen lesz az idei nyár" : Link verifikációja! Egy bombameglepetés (bombameglepõdés) született!

A 3 nyári hónap végül (orsz. átlag) kevéssel 20.5 fölötti átlaggal 0.8-as pozitív anomáliával zárt. A május eleji tûréshatárom -0.75, +0.5 fok volt, vagyis enyhén pozitív anomália lett a vége, mindössze 0.3 tizeddel lógott ki az intervallumból. (nálam a -0.5 és +0.5 közötti tartomány az átlagos kategória). Ez nem volt bombameglepetés.

A csapadék a 30 éves átlag 95 % körül végzett. Az átlag ebben az esetben nálam +/-10% volt így ez abszolút beleesett. Ez bombameglepetés/bombameglepõdés lehetett azon fórumozó társainknak akik a téli és tavaszi jóval az átlagosnál szárazabb idõt vetítették elõre a nyárra is.

Floo: Egész jó a tipped, kevéssel 300 alatt van, de kb. 20-25 mm-tel több mint 2000 ezen idõszakában, akkor a vége 415-420 lett. A biztos megdöntéshez az kellene, h orsz. átlagban 90-110-nél már ne hulljon több idén. Ez elég necces, sztem nem lesz meg.

A mai nap elõtt utoljára augusztus 11-én mértem 25 fok alatti maximum hõmérsékletet, azóta ez az elsõ "nem nyári" nap, 23,4°C-kal.

Az országos legalacsonyabb csapadékátlagot megdönthetjük?
A mostani átlagot 280-300 mm körülire tippelném.
2000-ben mennyi volt az országos átlag?

Itt 12 mm esett az éjjel, a szeptember eddig 25 mm-nél tart, ami nagyon kedvezõnek mondható országos viszonylatban nézve.

Igen, szerencsére itt sem szárazon vonult át a front. Bõséges fél millimérnyi csapadékot kaptunk, kellemesen felfrissültünk.

Érdekes, h július végéig augusztus elejéig egyértelmûen a Közép-Dunántúl teljesített alul, olyannyira, h néhányan még azt is felvetették, h egy-egy balatoni hely netán alulmúlja az alulmúlhatatlant (203 mm Szeged, 2000). Mára jelentõsen fordult a kocka és ott kissé mérséklõdött a lemaradás, míg a középsõ területeken pl. Bp környékén, az augusztus igencsak gyengén muzsikált(jellemzõen 5-15 mm-rel). Éves viszonylatban a két terület metszete pl. Fejér megye került igazán száraz ágra. A metnetes adtabázisban is jól látszik ez az átrendezõdés, hisz hónapokon át Balatonlelle vezette a legkisebb éves csapadékú helyek rangsorát. Ez mára eltolódott és Szabadbattyán áll az élen kevesebb mint 190 mm-es éves összeggel: Link