Bioszféra

Õ kicsoda? Link Link Link

Igen, az Európán kívüli civilizációk (pl. Kína) valóban birtokolni szeretnék azokat az anyagi javakat, melyeket a Nyugat élvez. Közhely, hogy e tény ökológiai szempontból óriási veszélyt hordoz magában. De igazából nem errõl akartam írni.
A nagy kérdés, hogy a Távol-Kelet csupán az európai külsõségeket vette-e át, és mennyire tette magáévá mentalitásunkat is, -pontosabban, mennyire nem. Mély meggyõzõdésem, hogy a világon egyetlen olyan kultúra, ill. kultúrkör van, mely súlyánál fogva legalábbis egyenrangú az európaival: a távol-keleti.
Tulajdonképp ellenkezõ irányú folyamat is érzékelhetõ: a Nyugat egy idõ óta folyamatosan átveszi a Távol-Kelet kultúrájának, filozófiájának bizonyos részeit. Azonban ez az átvétel messze nem éri el azt a kritikus határt, melyen felül ezek a gondolatok tényleges hatást gyakorolnának életformánkra. Pedig -véleményem szerint- egy ilyen fajta szellemi vérfrissítés jót tenne a Nyugatnak. Fennmaradását segítené például azzal, hogy anyagiak terén nem a sokra, a még többre, meg az annál is többre törekedne, hanem -az ELÉGRE. (Persze, hogy kinek mi elég, nagyon szubjektív, itt a stacionáriusságon van a hangsúly. Ha ez megvalósul, talán nem tesszük tönkre a világot magunk körül.)
Van a fogyasztói társadalomnak még egy nagyon veszedelmes jelensége, melyrõl keveset beszélünk. A világtörténelemben minden népnek, minden törzsnek megvolt a saját önfenntartó, élõ, s ezért fejlõdõképes kultúrája. A nyugati civilizáció emberének manapság nincs ilyen a kezében. Az indusztriális világ kialakulásával párhuzamosan ez elhalt, ill. elvették tõle. Teljesen passzív befogadókká váltunk, kulturális kiskorúakká. Szellemi táplálék gyanánt általában azt esszük, amivel a manipulátor etet minket. Vajmi keveset vagyunk képesek ehhez hozzátenni, méginkább vele szembeállítani. Rossz vége lesz ennek!

Öröm volt olvasni a képes tudósításaitokat, gratulálok a sok szép képhez.
Pár felvétellel én is beszállok a hangulatkeltésbe.
Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
(Répce-sík, Szigetköz, Gyõr-Tatai teraszvidék)

Óóó, de szépek!
Noli, a te képeid is gyönyörûek!

Az utazós témához: néhány éve megtettem párszor a Nyíregy-Pécs vonalat vonattal, átszállással (persze egyedül). Az út kb. 6 óra, + még várakozni is kellett.
Emlékszem, egyszer két 50-es nõvel utaztam (Pestre mentek), az úton egyfolytában mondogatták, milyen hosszú az út.. Én csak mosolyogtam, hisz nekem még akkor jött a java.

Vagy Veszprémbõl eljössz a háromnegyed 7-es szombathelyi busszal, leszállsz a vasútállomáson, és vonattal elmész Szentgotthárdra.

Ha szerencséd van és a busz idõben jön, akkor mindössze két percet kell várakoznod Szombathelyen (ami pont elég az átszállásra).

Amihez kb. 3-kor el kell itthonról indulnom, és testõrt is kell szereznem... (egyedül nem szállok fel vonatra)

Marad a 4:33-kor induló szombathelyi személy, egyetlen karcsú átszállással.

Innen két átszállással 6 óra az út a legoptimálisabb esetben. "Magyarország, én így szeretlek"

Inkább ülnél fel egy Szentgotthárd felé tartó buszra...

Az elvarázsolt rét feléledt ismét! Gyönyörû, lélekben teleportáltam Hozzátok!

Múlt napok tiszta, napfényes, meleg idõjárása elõcsalta az õrségi agárkosbor-népet: Link Link , újra virágtengerbe öltözött a közeli domboldal: Link Link
Ez a kedves pávaszem nagyon "ragaszkodónak" bizonyult, kislányom copfján landolva, hosszú percekig sütkérezett a melengetõ napsütésben: Link
A tegnapi fûnyírás nyomán a kellemes, fûszál-hûsben meglapuló lábatlan gyíkocskák elõkerültek, s mint környezetünk egyetlen más, megfogható élõlénye sem, õk sem "úszhatták meg" egy kis cirógató simogatás nélkül. Link

Szia Hari!

Köszi szépen!

Az olocsán csillaghúr és a fehér pimpó ismerõs (van nekünk belõle). Szépek!

Na, más sem hiányzik még, csak a vakond! A következõ túrát lehet a kertbe szervezni, mert az Alföld elsõ hegycsúcsai nálam lesznek.

Egy jó macska is megteszi. Az enyém éjjelente összefogdosta õket, és mindig kiterítette nekünk a járdára az éjszakai zsákmányt. Randa jószágok.

Még annyit, hogy Angliában veszélyeztetett faj, lehet, hogy elõtted a gazdagság, fog meg õket élve és vidd el nekik. :-)

Vakondnak hívják a leghatásosabb módszert...
Egyébként a lótücsök elsõdlegesen nem eszik palántákat, hanem ragadozó, férget, gilisztát, ilyesmit fogyaszt, s csak akkor fanyalodik a vega kajára, ha nincs táplálóbb. Ha persze sokan vannak, akkor mindegy...
A kötött talajt nem szíveli, így attól tartok, felétek akkor is lesz, ha irtod. A megüresedett helyre betelepül majd újabb. :-(

Na, megvan a kertem legújabb "lakója", a lótücsök (alias lótetû). Olyan földmunkát csináltak, hogy egy brigád is megirigyelné. Egyetlen példány volt olyan merész, hogy elõbújt, de biztosan vannak még. Sajnos, hatásos szert nem lehet ellenük kapni, pedig jó lenne valamivel kiirtani ezeket a dögöket. Van valakinek hatásos és gyors módszere? Lassan ki kéne ültetni a palántákat, de amíg ott vannak a kertben, semmi értelme.

Gyönyörûek a repcék!

Repcemezõk Link Link
Virágzik a sárgaakác több helyen, ez az egy képem van, már ha ezt lehet képnek nevezni Link
A természet irdatlan sebességgel robog, nõ, hajt, virágzik, szinte napról napra lehet láni, hogy nõnek a levelek Link

Köszönöm! Nem volt túl fotogén, szinte megállás nélkül rohangált

Könyveiket nem olvastad? Ha nem, akkor irány a könyvtár!

Egy megható oldal, keresgélés közben.
Link

Köszi Noli!
Pókokban nem vagyok járatos, de ma is tanultam valamit!

Majd körülnézek, köszi neked is.

Mai halinfo, Szarvas : A dévérkeszeg ívik, egyese egyedek már túl vannak az íváson, azok már esznek, foghatók. Egy kis érdekesség : Hajdanán, amikor a holtágban még sok süllõ volt, ilyenkor minden negyedik keszegen a kloakánál határozott süllõfog nyomok voltak taláthatók, akár 3-5 cm hosszon is lenyúzva a pikkelyt, felhasítva a bõrt. Az ok : ilyenkor a süllõk (a megalkuvás nélküli (?) ragadozók) FEJIK a dévéreket, és így zabálják az ikrát. Ma is fogtunk egy ilyen megkínzott dévért...

Van egy spéci vegyszer, ami majdnem BIO, és a levéltetvekre szelektív. A levéltetvekbõl izolálták, jóllakottság érzetet kelt bennük. A levéltetvek meszüntetik tõle a táplálkozást és néhány nap alatt kiszáradnak, elpusztulnak. Ha jól emlékszem a névre, az "üvegházi molytetû(?)"-re is hatékony. Egyedül cseresznyére nem engedélyezett. A biológosok és a vegyészek együttmûködése néha nagyon jó dolgokat eredményez. A Neten biztosan megtalálod. Bocs, Agromet volt...

Köszönöm a választ.
Másként meg van téli kiöntött kályha-fa hamunk, tölgy-akáca hamu. Aszonták az is jó, de nem ismerem a töménységet, nehogy lelúgozzam a leveleket.

Majdnem elfeledtem, tegnap Látóhegyen hallottam sárgarigót, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy õ volt, nem egy szajkó utánozta... Elvileg már lehet ilyenkor, de itt május eleje elõtt még sose hallottam.

Ha hangyás a fád, sose megy rá a katica, mivel a hangya tehénként tartja a tetveket, védik õket, ugyanis a tetû-hangya együttélés során a tetvek a cukros nedvükkel fizetnek ezért a hangyeszoknak... Szóval a hangya lezavarja a katicákat, így fenn tudja tartani a tehenészetét. A hangya szabályosan masszírozza a tetveket a mézharmatért.
Link
Link
Link
Link

Ha nem tudsz más megoldást, akkor káliszappannal permetezheted a tetveket, ez nem a szokásos rovarölõ, hanem "szelíd" megoldás, s ha figyelsz, hatékony. Pajzstetvekre is jó.
Harlekint ne várj, õ nem hasznos...

Nagyon jó telcsi lehet.Közben megoldódott minden probléma.Köszi Witch!

Most a bioszférában a társaslényekre vadászok képeket a robosztus Hp-735 fényképezõmmel.
A harmad éves szilvafámat kezdik ki a zöld levéltetûk. Ha nem esõs a hónap, akkor a száraz idõt nagyon szeretik a nedv szívó lények, mint a levéltetûk. De még nem akarok vegyszerrel igazságot tenni, mert látok potyázó hangyákat, akik nyaldossák a tetvek mézgáját, de sajnos nem intézik el a tetveket. Egy két ellensége létezik talán elkapom a masinával; a katica bogár, és a fürkész darázs.
Az utóbbiból láttam egyet, de nagy volt a szél, a hajtás lengetõ. Katicákat várok majd, a 7 pettyest, vagy a több-pettyes harlekint is?
Kicsit még várok, akku töltõdik.

Ezeket a képeket NokiaN95 típusú telefonnal csináltam. Még nincs rendes fotómasinám, majd mostanába kapok egyet.

Szép képek, a két szélsõ dupli ,az egész dupli. Nem baj, ki kell várni picit az adatátvitelt.
Milyen masinád van?

Szép napot! Reggel volt egy 10 perces záporka, csináltam pár képet utána.. Link Link Link

[a véletlenül duplán feltöltött képet töröltem. - witch]

Õ is valamelyik földifarkaspók, Trochosa faj lesz, akirõl a napokban többen is hoztak képet. :-) POntos fajt csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetne mondani.

Mintha csak Wass Albertet olvasnám

Én nem láttam, csak szüleim figyelgették napok óta a fészket. Õk mondták. Bár elég jól ismerik a "környékbeli" madarakat, ám nem ornitológusok... Így elõfordulhat, hogy tévedtek.
De igazad lehet, mert ez is egy nagyon hasonló fészek: Link Link

Szia!
Szépek a képek, de mibõl gondolod hogy az a fészek széncinkéjé, láttad rajta a madarat?
Ez valami pintyféle, talán erdei pinty...
Üdv!

Link Tegnapi, kerti képeim. Ernyõs madártej, tücsök, és egy szépen kivitelezett széncinege fészek. A pókicára megköszönnék egy meghatározást. Szegénykém még névtelenül árválkodik

Mint ahogy Kaszabubu is írta, kicsit elkéstél a tafrina elleni védekezéssel. Attól még lesz barack. Persze az ilyen leveleket le kell szedni.

Gugliban kerestem róla képeket. Így már ismerõs. Egy éve lakom a jelenlegi címen, és a vásárlás után lett ilyen mindkét barackfa. Most szerencsére nem ilyenek a levelek, de a leírásod alapján nem szabad bedõlni az egészséges levél látszatának. No, kedden megyek permetszert venni, mert túlságosan is szeretem a barackot ahhoz, hogy holmi gombák megfosszanak az élvezetétõl!

Mélyen egyetértek, csak az a baj, hogy azok a népek, akik ma szegények (nagyrészt nem fehérek, de nem ez a lényege), s kissé közelebb élnek még a Természethez, mint mi, azok pont a mi civilizációs javainat akarják elérni, vagyis ugyanúgy plázázni, kocsikázni, stb. :-(( Itt nem a nyugati kultúrának lõttek, hanem alapvetõen az emberi kultúrának...

Mai látóhegyi képek, javaslom, hogy diavetítésben nézzétek. Nem feliratoztam, már nincs kedvem éccakai mûszak és másfél óra alvás után: Link

Ja igen, kinn vannak a homoki nõszirmok, egy középkategóriás kocsi ára kinn nyílik a réten pár négyzetméteren :-) Egy szál meghülyült lila ökörfarkkóró és egy szegfû is nyílni kezdett...

Már 3 éve felejtettem, az archívumok meg nem is tudom merre vannak.
A lényege a levél bõrszövet megvastagodása, és világos zöld-fehér-narancsos sárga színezõdés, elveszti az életerõs középzöld színét a hajtás az egérfüles állapotnak nevezett jelenidõben.

Hogy van-e remény? Remény mindig van. Hogy megalapozott-e? Nem tudom... Akik a pláza-kultúrát terjesztik, igen nagy pénzügyi és politikai hatalmak. Azért manipulálják a lelkeket, hogy kis ráfordítással elõállítható, ócska dolgokat lehessen minél nagyobb haszonnal a nyakukba sózni. Bennszülötteknek tekintenek minket, akik örülnek a vasszögeknek meg az üveggyöngyöknek. S sokszor tényleg úgy is viselkedünk. Rettenetesen át van ez a társadalom verve -persze nemcsak a mi társadalmunk, részben a nyugati is.
Hamarosan meg fog mutatkozni, mennyi életereje maradt még az európai kultúrának, képesek lesznek-e a tömegek legyõzni ezt a mételyt. Ha nem, szomorú sors vár a fehér civilizációra.

Tegyetek már be fotót tafrinás levélrõl! Van négy gyümölcsfám (két meggy, két barack), és õszintén szólva nem szoktam permetezni õket, eddig nem volt baj, de most a frászt hoztátok rám!

Szegélyes vidrapók :-)))

Sziasztok!
Tegnap agárkosbor "lesre" mentem, de még korai volt.Azért találtam néhány gyönyörûen virágzó kankalin csokrot és egyéb szépségeket !Link
És egy múlt évi pók szépség!Nagyon fürge volt, kicsit kimászott a képbõl! Link

Floo; a tafrina gomba sajátossága, hogy nem látszik a támadás, kb.rügyfakadás kezdetén történik mindez, a nem metszett gallyakról ,vagy a tavalyi avar forgatásból.

Ahogy írtad, ez évben sikerült megvédeni az õszit, de mivel is ? A jól idõzített rezes- gálicos- mixes permettel, még a rügyezés, fújódás idején.
Azért alattomos ez a gomba még, hogy amikor meglátszik a baj, akkor már késõ, a levélrügyben benne van, a virágrügyet nem tudom hogyan támadja, de biztos nem jó szándékkal vár a tarjagos levélke mellett.
Tehát a fertõzés megelõzése a fõ szempont, amikor nem látszik még semmi, tehát márc.5-15 körüli vegetációs fázis. Persze ez változhat megyénként.

A cseresznye meg örvendezve a látottakat, elég szépen kötõdik, remélem a meggyek is szépen hoznak az idén.
A z elhúzódó hõ mennyiség, és a reggeli hûvös, nehezen bogaras bokréták, és még a szeles délelõttös idõk mégis csak kihozták az utólag kötõdött gyümiket. Most már látni a gyufafej fújódásokat.Korai fekete cseresznye,(jún. 5.) kötõdés 20:8 nagyon jó.