Bioszféra
Kis ebéd utáni képfeldolgozás
Néhány az elmúlt napok termésébõl

(ketten alig tesznek ki 3mm-t)



Ursus-Ursula
Hm...hm
Most felnõtt fejjel azt mondom, ez egy nagyon igényes magyar mese.
Hm...hm



Most felnõtt fejjel azt mondom, ez egy nagyon igényes magyar mese.
Csak most esett le, hogy a híres magyar rajzfilmhõs neve miért is lett dr. Bubó.
Egy madarakról szóló könyvet lapozgattam és az Uhuhoz (nagy fülesbagolyhoz) értem és a latin neve Bubo bubo.
Szóval innen a név!
Most örülök magamnak......
Egy madarakról szóló könyvet lapozgattam és az Uhuhoz (nagy fülesbagolyhoz) értem és a latin neve Bubo bubo.
Szóval innen a név!


Most örülök magamnak......


Mostanság elkezdtek érdekelni a mohák, ezen magam is meglepõdtem, dehát ez van...
Bár mindig is szerettem a természetet, de eddig nem igazán vettem észre ezeket az apró õsi lényeket.
Húsvétkor nagymamámnál fotóztam ezt a ligetmohát, de felbuzdulva, készülük nedves élõhelyekre, s fotózok...
Esetleg ha valakit még érdekel a dolog fõképp meghatározásnál, segítséget szívesen fogadok...
Link

Bár mindig is szerettem a természetet, de eddig nem igazán vettem észre ezeket az apró õsi lényeket.
Húsvétkor nagymamámnál fotóztam ezt a ligetmohát, de felbuzdulva, készülük nedves élõhelyekre, s fotózok...

Esetleg ha valakit még érdekel a dolog fõképp meghatározásnál, segítséget szívesen fogadok...

Link
Szépek! Az a gyík, meg a gomba is csodás!
Az a tojáshéj vajon földön fészkelõ madáré lehet?
Az a tojáshéj vajon földön fészkelõ madáré lehet?
Az nem is papsapka, hanem egy rugós mûbika, amin rodeózni szoktak a jó kedvû arra járók. 
Jóféle témák; az aggófû tavaszi (Senecio vernalis), az ebzet pedig a lecsepült veronikát szereti.

Jóféle témák; az aggófû tavaszi (Senecio vernalis), az ebzet pedig a lecsepült veronikát szereti.
A papsapkák különösen gyönyörûek! A halót meg tedd be a légköroptikás fórumba is, de ez nem csak 22 fokos, hanem körülírt is. :-)
Hozzáteszem, eleinte nevettem a pókot mert a terasz fedett zugában kallódó mûanyagpohárban (2dl-es mérõpohár, szája felfelé néz) szõtt hálót a pohár alján. Hát láss csudát, ezen a lehetetlennek tûnõ félig zárt helyen is akadt légy ami képes volt a pohárba repülni. Úgy tapasztalom a rovarok általában nem sokat törõdnek a pókhálóval, hiszen a "porosabb" hálókon (ami már nem ragad annyira) "arcátlan" könnyelmûséggel még mászkálnak is a pók elõtt amíg bele nem gabalyodnak a hálóba vagy a pók rájuk nem rohan. Nagyon úgy tûnik, a rovarok egyszerûen nem ismerik fel a pókháló veszélyeit. (Nem sokan élik túl, a kevés "túlélõ" pedig nem örökíti át a tapasztalatot)
Az utóbbi napokban akadt pár fototéma, de hiába vagyok ráérõ nyugger annyi többletmunkám lett szokásos napirendemen túl a ház körül és a kertben hogy legszívesebben "rúgd fel, hadd ott" módon intézném õket de meg kell csinálni és "magad uram ha szolgád nincs"
Alig jut idõm mostanában a képek feldolgozására, a fórumra is csak rápillantok. Majd estefelé hozom a többit, addig elõzetesen két "PÓKOS" GIF anim, egy zsákmányolás utáni pillanatok "totálban" és közelrõl hátha érdekel valakit mi történik a léggyel. A "totálban" szegény légy kicsit még kapálódzik és a pók moccanatlan áll, a közelebbi képsoron a pók már "ringatja" és "simogatja" pedipalpusával. Hirtelen jött az alkalom, sajnos ott kevés fény volt a videóhoz és a masinát is megrántottam.
Egész alakos anim: Link (2,7Mb) Közelebbrõl: Link (1,8Mb)
Ezeket jól megvágtam, a teljes gif-animok 70 Mb körüliek. Az AVI 1,2 gigabájt feletti lett, viszont videomegosztóra nem teszem fel mert gyengécske

Egész alakos anim: Link (2,7Mb) Közelebbrõl: Link (1,8Mb)
Ezeket jól megvágtam, a teljes gif-animok 70 Mb körüliek. Az AVI 1,2 gigabájt feletti lett, viszont videomegosztóra nem teszem fel mert gyengécske


Nem igen volt rajtuk ránc
Inkább ilyen sima csésze formájuk volt.

Nem látom jól, esetleg ilyen ráncok vagy redõk nem voltak rajtuk? Mert kucsmás helyeken szeret fickándozni a ráncos tárcsagomba (Disciotis venosa) is, de ez nem túl gyakori nálunk.
Meg egy ilyen Link sem ártana a barna színnel bíró csészegombák meghatározásához.
Szia!
A lila virág: lila ökörfarkkóró.
A gombákhoz egy link: Link .
Ezen az oldalon lehet csemegézni a virágok és fák között is!
Nagyon aranyos kutyáid vannak!
A lila virág: lila ökörfarkkóró.
A gombákhoz egy link: Link .
Ezen az oldalon lehet csemegézni a virágok és fák között is!

Nagyon aranyos kutyáid vannak!
Nem is tudtam, hogy ilyen fakezû vagy! :-)
Íves ugrópók, Evarcha arcuata a kis édes. Irigyellek érte.
Íves ugrópók, Evarcha arcuata a kis édes. Irigyellek érte.

Nem olvasom rendszeresen ezt a fórumot, nem tudom volt-e róla szó ezidáig, bocs, ha igen. Most volt egy mûsor az m1-en Pósfai György biológusról, amiben csodálatos faóriásokat mutattak. Sajnos csak az utólsó 10 percet láttam, (remélem felteszik a netre.) E fórum beírói sokat járjátok a természetet, esetleg célba vehettek egy ilyen óriást. Lehet, hogy valakinek a 40-50 Km-es körzetében van, és nem tud róla. Mo legnagyobb fáinak listája GPS adatokkal, fényképekkel Pósfai oldalán: Link
Hát a kép mindent elárul az idei kucsmaszezonról. Kicsit északabbra volt elég csapadék nekik, de összességében nagyon satnyára sikeredett. Holnap be is locsolom a pöfeteges helyemet, szép meló lesz.
Kis lile. Nagyobb belvízfoltok környékén is gyakran látni, gólyatöccsel, bíbiccel, billegetõkkel.
Igen, az Európán kívüli civilizációk (pl. Kína) valóban birtokolni szeretnék azokat az anyagi javakat, melyeket a Nyugat élvez. Közhely, hogy e tény ökológiai szempontból óriási veszélyt hordoz magában. De igazából nem errõl akartam írni.
A nagy kérdés, hogy a Távol-Kelet csupán az európai külsõségeket vette-e át, és mennyire tette magáévá mentalitásunkat is, -pontosabban, mennyire nem. Mély meggyõzõdésem, hogy a világon egyetlen olyan kultúra, ill. kultúrkör van, mely súlyánál fogva legalábbis egyenrangú az európaival: a távol-keleti.
Tulajdonképp ellenkezõ irányú folyamat is érzékelhetõ: a Nyugat egy idõ óta folyamatosan átveszi a Távol-Kelet kultúrájának, filozófiájának bizonyos részeit. Azonban ez az átvétel messze nem éri el azt a kritikus határt, melyen felül ezek a gondolatok tényleges hatást gyakorolnának életformánkra. Pedig -véleményem szerint- egy ilyen fajta szellemi vérfrissítés jót tenne a Nyugatnak. Fennmaradását segítené például azzal, hogy anyagiak terén nem a sokra, a még többre, meg az annál is többre törekedne, hanem -az ELÉGRE. (Persze, hogy kinek mi elég, nagyon szubjektív, itt a stacionáriusságon van a hangsúly. Ha ez megvalósul, talán nem tesszük tönkre a világot magunk körül.)
Van a fogyasztói társadalomnak még egy nagyon veszedelmes jelensége, melyrõl keveset beszélünk. A világtörténelemben minden népnek, minden törzsnek megvolt a saját önfenntartó, élõ, s ezért fejlõdõképes kultúrája. A nyugati civilizáció emberének manapság nincs ilyen a kezében. Az indusztriális világ kialakulásával párhuzamosan ez elhalt, ill. elvették tõle. Teljesen passzív befogadókká váltunk, kulturális kiskorúakká. Szellemi táplálék gyanánt általában azt esszük, amivel a manipulátor etet minket. Vajmi keveset vagyunk képesek ehhez hozzátenni, méginkább vele szembeállítani. Rossz vége lesz ennek!
A nagy kérdés, hogy a Távol-Kelet csupán az európai külsõségeket vette-e át, és mennyire tette magáévá mentalitásunkat is, -pontosabban, mennyire nem. Mély meggyõzõdésem, hogy a világon egyetlen olyan kultúra, ill. kultúrkör van, mely súlyánál fogva legalábbis egyenrangú az európaival: a távol-keleti.
Tulajdonképp ellenkezõ irányú folyamat is érzékelhetõ: a Nyugat egy idõ óta folyamatosan átveszi a Távol-Kelet kultúrájának, filozófiájának bizonyos részeit. Azonban ez az átvétel messze nem éri el azt a kritikus határt, melyen felül ezek a gondolatok tényleges hatást gyakorolnának életformánkra. Pedig -véleményem szerint- egy ilyen fajta szellemi vérfrissítés jót tenne a Nyugatnak. Fennmaradását segítené például azzal, hogy anyagiak terén nem a sokra, a még többre, meg az annál is többre törekedne, hanem -az ELÉGRE. (Persze, hogy kinek mi elég, nagyon szubjektív, itt a stacionáriusságon van a hangsúly. Ha ez megvalósul, talán nem tesszük tönkre a világot magunk körül.)
Van a fogyasztói társadalomnak még egy nagyon veszedelmes jelensége, melyrõl keveset beszélünk. A világtörténelemben minden népnek, minden törzsnek megvolt a saját önfenntartó, élõ, s ezért fejlõdõképes kultúrája. A nyugati civilizáció emberének manapság nincs ilyen a kezében. Az indusztriális világ kialakulásával párhuzamosan ez elhalt, ill. elvették tõle. Teljesen passzív befogadókká váltunk, kulturális kiskorúakká. Szellemi táplálék gyanánt általában azt esszük, amivel a manipulátor etet minket. Vajmi keveset vagyunk képesek ehhez hozzátenni, méginkább vele szembeállítani. Rossz vége lesz ennek!
Óóó, de szépek!
Noli, a te képeid is gyönyörûek!
Az utazós témához: néhány éve megtettem párszor a Nyíregy-Pécs vonalat vonattal, átszállással (persze egyedül). Az út kb. 6 óra, + még várakozni is kellett.
Emlékszem, egyszer két 50-es nõvel utaztam (Pestre mentek), az úton egyfolytában mondogatták, milyen hosszú az út.. Én csak mosolyogtam, hisz nekem még akkor jött a java.
Noli, a te képeid is gyönyörûek!
Az utazós témához: néhány éve megtettem párszor a Nyíregy-Pécs vonalat vonattal, átszállással (persze egyedül). Az út kb. 6 óra, + még várakozni is kellett.
Emlékszem, egyszer két 50-es nõvel utaztam (Pestre mentek), az úton egyfolytában mondogatták, milyen hosszú az út.. Én csak mosolyogtam, hisz nekem még akkor jött a java.

Vagy Veszprémbõl eljössz a háromnegyed 7-es szombathelyi busszal, leszállsz a vasútállomáson, és vonattal elmész Szentgotthárdra.
Ha szerencséd van és a busz idõben jön, akkor mindössze két percet kell várakoznod Szombathelyen (ami pont elég az átszállásra).

Ha szerencséd van és a busz idõben jön, akkor mindössze két percet kell várakoznod Szombathelyen (ami pont elég az átszállásra).

Amihez kb. 3-kor el kell itthonról indulnom, és testõrt is kell szereznem... (egyedül nem szállok fel vonatra)
Marad a 4:33-kor induló szombathelyi személy, egyetlen karcsú átszállással.

Innen két átszállással 6 óra az út a legoptimálisabb esetben. "Magyarország, én így szeretlek"