Globális jelenségek
Ha lenne egy idögépem,visszamennék az idöben 30-40-50 akárhány évet és saját szememmel tapasztalnám hogy van-e klimaváltozás vagy nincs!?
De idögépem nincs!
Ha azt mondom van egy barátom aki több évtizede figyeli az idöjárást,és azt mondja totálisan megváltozott a klima,azt mondjátok ez mind szubjektiv,bizonyitsam be!
Ami egyetlen esélyünk a növényvilág,hisz Õk több évtizedig élnek,és nem változnak!
Azért irtam be ezt a kanizsai fügés dolgot,mert egy oka van hogy elötte 7-8 évig nem fagyott el : a változás!
Lovászi faluban 25-30 évvel ezelött több fügebokor is volt rengeteg gyümölccsel,és sosem fagytak meg!
Most ugyanott ugyanolyan körülmények között az elmúlt teleket nem élte túl!
Vagyis amilyen tél volt elõtte évtizedenként 1(néha 2)alkalommal,olyan most volt 4-5 egymás után!
Nem tisztem eldönteni van-e klimaváltozás,csak a gondolataimat osztom meg Veletek!
De idögépem nincs!
Ha azt mondom van egy barátom aki több évtizede figyeli az idöjárást,és azt mondja totálisan megváltozott a klima,azt mondjátok ez mind szubjektiv,bizonyitsam be!
Ami egyetlen esélyünk a növényvilág,hisz Õk több évtizedig élnek,és nem változnak!
Azért irtam be ezt a kanizsai fügés dolgot,mert egy oka van hogy elötte 7-8 évig nem fagyott el : a változás!
Lovászi faluban 25-30 évvel ezelött több fügebokor is volt rengeteg gyümölccsel,és sosem fagytak meg!
Most ugyanott ugyanolyan körülmények között az elmúlt teleket nem élte túl!
Vagyis amilyen tél volt elõtte évtizedenként 1(néha 2)alkalommal,olyan most volt 4-5 egymás után!
Nem tisztem eldönteni van-e klimaváltozás,csak a gondolataimat osztom meg Veletek!
Én is elismerem a klímaváltozás tényét!Azt is,hogy tenni kell valamit ellene!De,lehetek még eleget sötétben...
Hajszálpontosan ugyanezt akartam belinkelni és leírni.
Igen, van klímaváltozás, és igen, részben mi, az emberiség okozzuk/rosszabbítjuk. Ez sajnos ma már tény. Kíváncsian várom a holnapi konferenciát!
Igen, van klímaváltozás, és igen, részben mi, az emberiség okozzuk/rosszabbítjuk. Ez sajnos ma már tény. Kíváncsian várom a holnapi konferenciát!
19:55-kor áramtalanítom a lakást 5 percre. A gyerekek fürdenek, alig várják a gyertyafényt. 
Az éghajlatváltozás fórum régóta (tipikusan) a témák sokféleségének (egy bizonyos határon belül) gyûjtõhelye.
Csak a hagyományokat tiszteltük!Talán nem is hátramozdító formában!
Csak a hagyományokat tiszteltük!Talán nem is hátramozdító formában!
Párizsban tanácskozik az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szakbizottsága. Ebbõl az alkalomból a világ vezetõ környezetvédõ szervezetei meghirdették az "5 perc áram nélkül" akciót. Ennek értelmében felkérik az embereket arra, hogy ma este 19:55-kor (illetve a mindenkori helyi idõre átszámított idõpontban) minden lehetséges elektromos készüléket 5 percre kapcsoljanak ki. Lehet csatlakozni
nagyon jó összefoglaló cikk az IPCC holnapi jelentése elõtt
(különösen Cauchynak ajánlom, mint örök kételkedõnek
Link
(különösen Cauchynak ajánlom, mint örök kételkedõnek
Link
Viszont amit szét kell választani az a téli elfagyás és a nyári beérés!
Ez utóbbi szempontjából van jelentösége a falnak ami sugároz,viszont télen mikor a hófelszin elzárja a talaj höjét,és a levegö teljesen magára van hagyva,akkor addig zuhan a T ameddig kedve tartja!
Ez utóbbi szempontjából van jelentösége a falnak ami sugároz,viszont télen mikor a hófelszin elzárja a talaj höjét,és a levegö teljesen magára van hagyva,akkor addig zuhan a T ameddig kedve tartja!
Te Nolika!
Akkor azt mond meg hogy a becsehelyi és a muraszemenyei dombon hogyhogy beérik 2-szer a füge,annak ellenére hogy nincs vöröskö??
Márpedig ha itt is beérik meg ott is,akkor nem a vöröskö a döntö tényezö!
Akkor azt mond meg hogy a becsehelyi és a muraszemenyei dombon hogyhogy beérik 2-szer a füge,annak ellenére hogy nincs vöröskö??
Márpedig ha itt is beérik meg ott is,akkor nem a vöröskö a döntö tényezö!
Köszi a részletes leirást,épp kérdezni akartam
Viszont akkor megvan az ok hogy miért nem fagyott ki!
Ahogy leirod ugy tünik elég huzatos helyen van a bokor,és Veszprém amugy is pont a szélcsatorna kellös közepén van,ott általában mozog a levegö,vagyis nem tud a csillagos égig zuhanni a hõmérséklet!
A -18 fok már nagyon a határon van,ilyen hõmérséklet mellett a füge már komoly károsodást szenved,elfagy!
Vagyis amikor -18 fok volt,akkor az emlitett helyen lehet hogy csak -15 fokot mértél volna az emlitett okokból kifolyólag,az meg még némely fajtáknál elég az üdvösséghez!
Azért jók ezek a növények,mert nagyon jól vizsglhatóak velük a mikroklima tulajdonságai,mitegy indikátorként müködnek!
Viszont akkor megvan az ok hogy miért nem fagyott ki!
Ahogy leirod ugy tünik elég huzatos helyen van a bokor,és Veszprém amugy is pont a szélcsatorna kellös közepén van,ott általában mozog a levegö,vagyis nem tud a csillagos égig zuhanni a hõmérséklet!
A -18 fok már nagyon a határon van,ilyen hõmérséklet mellett a füge már komoly károsodást szenved,elfagy!
Vagyis amikor -18 fok volt,akkor az emlitett helyen lehet hogy csak -15 fokot mértél volna az emlitett okokból kifolyólag,az meg még némely fajtáknál elég az üdvösséghez!
Azért jók ezek a növények,mert nagyon jól vizsglhatóak velük a mikroklima tulajdonságai,mitegy indikátorként müködnek!
Okés, persze, hogy mikroklíma. Ám igenis van szerepe a kõnek, már azzal, hogy tavasszal korábban tud hajtani a füge, ezért nem ritka, hogy kétszer beérik egy évben.
Én ugy gondolom,ha sik vidékre letesszük a fügét,és rájön 30 centi hó,leáll a szél kiderül az ég,akkor lehet ott bármilyen vöröskö,akkor is elfagy,ha elég hideg van!
Egy esetben nem,ha dombon van!
Márpedig a Balatont övezö dombokról van szó!
Vagyis szerintem a mikroklima az elsö tényezö,és ha nagyon a határon van a hõmérséklet,akkor játszhat szerepet a vöröskö!
Egy esetben nem,ha dombon van!
Márpedig a Balatont övezö dombokról van szó!
Vagyis szerintem a mikroklima az elsö tényezö,és ha nagyon a határon van a hõmérséklet,akkor játszhat szerepet a vöröskö!
Úgy fel tud melegedni, hogy csodálom, a gyíkocskák nem sülnek ropogósra rajta nyáron...
Amikor télen süt a nap, és amúgy hideg van, akkor is nyugodtan leülhetsz rá, nem fogsz felfázni! Nem véletlen az sem, hogy kedvelt építõkõ volt, s azért használták lábazatnak, mert míg nyáron a mellé ültetett növények leárnyékolva nem engedték átforrósodni, télen a lomb, növényzet híján átmelegedve a házat is melegítette valamelyest.
Hidd el, ha valamit már kétezer éve használnak, és tapasztalható a haszna, akkor az igaz is.
Egyébként visszatérve a kanizsai fügére: itt Veszprémben van egy nagy bokor, kb 30 éves, egy északi nyílású utcában ÉK felé nézõ részen van, 2 kivételével azóta, hogy ismerem, minden évben érik (szoktam róla lopni, már az utcára kilógó ágairól...). Eddig tehát két alkalommal tapasztaltam, hogy "elfagyott", de csak annyira, hogy az adott évben nem a meglévõ nagy ágai hajtottak, hanem tavasszak hozott új sarjakat tõbõl, a régi nagy ágak fagytak le, következõ évben megint termett. Semmi takarás vagy védelem nincs rajta soha. Pár éve volt nálunk -18 fok is.
Amikor télen süt a nap, és amúgy hideg van, akkor is nyugodtan leülhetsz rá, nem fogsz felfázni! Nem véletlen az sem, hogy kedvelt építõkõ volt, s azért használták lábazatnak, mert míg nyáron a mellé ültetett növények leárnyékolva nem engedték átforrósodni, télen a lomb, növényzet híján átmelegedve a házat is melegítette valamelyest.
Hidd el, ha valamit már kétezer éve használnak, és tapasztalható a haszna, akkor az igaz is.
Egyébként visszatérve a kanizsai fügére: itt Veszprémben van egy nagy bokor, kb 30 éves, egy északi nyílású utcában ÉK felé nézõ részen van, 2 kivételével azóta, hogy ismerem, minden évben érik (szoktam róla lopni, már az utcára kilógó ágairól...). Eddig tehát két alkalommal tapasztaltam, hogy "elfagyott", de csak annyira, hogy az adott évben nem a meglévõ nagy ágai hajtottak, hanem tavasszak hozott új sarjakat tõbõl, a régi nagy ágak fagytak le, következõ évben megint termett. Semmi takarás vagy védelem nincs rajta soha. Pár éve volt nálunk -18 fok is.
Pedig itt hozzászóltál!
3227. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: Noli (#3223.) válasz 2007-02-01 14:26:46
Ott nem a vöröskö miatt nem fagynak el hanem mert dombon van
De a viccet félretéve, véleményem szerint a fal anyagában, színében, fizikai tulajdonáságaiban (is) és a helyi mikro és mezoklímában van a kutya elásva.
3227. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: Noli (#3223.) válasz 2007-02-01 14:26:46
Ott nem a vöröskö miatt nem fagynak el hanem mert dombon van
De a viccet félretéve, véleményem szerint a fal anyagában, színében, fizikai tulajdonáságaiban (is) és a helyi mikro és mezoklímában van a kutya elásva.
Egyébként a permi homokköves témához nem tudok hozzászóni mert nem ismerem!
Ami tuti hogy sok házigazda panaszkodik hogy pedig a déli fal mellett van a füge és mégis elfagy!
A georgikonon szerzett tudásomat pedig kidobhatnám a kukába,semmire sem jó!
Ami tuti hogy sok házigazda panaszkodik hogy pedig a déli fal mellett van a füge és mégis elfagy!
A georgikonon szerzett tudásomat pedig kidobhatnám a kukába,semmire sem jó!
Floo!
A függõleges, vagy közel függõleges terasz támfalon nem marad meg összefüggõen 20-30-40-50 cm-es a hótakaró, hacsak nincs a viszonylag ritkábbnak tekinthetõ hófúvásos és keményen fagyos idõjárási helyzet, ami képes egybefüggõ réteggé cementálni (neki támasztva a támfal aljának az átfúvásokat). Ha a hideg és derült éjszakát, derült nappal követi (feltételezzük a hazai nagy fagyok estén e jellemzõ helyzetet) a száraz, páramentes, hideg levegõn átjutó napsugarak gyorsan munkába fogják, a megfelelõen meredek beesési szöget biztosító támfalakra tapadó esetleges hómennyiséget.Kivéve, ha az elõtte kis mértékû olvadás, majd kemény fagy nyomán összecementálódott. Füge ügyben nincs tapasztalatom, se ismeretem a kérdésben (ehhez elvileg Te jobban értesz), hiszen az hazánk agrárkutúrájának inkább kuriózumnak számító és viszonylag új, nem domináns eleme. De a Balaton-felvidéki szõlõkultúrákban, nem kérdéses a permi vörös homokkövek (fizikai tulajdonságaiból eredõ) jótékony (de természetesen korlátozott képességû, nem extrém helyzetekre, csak átlagos viszonyokra értendõ) fagykármentesítõ hatása.
Az pedig köztudott - biztosan olvastál tanulmányaid során ehhez kapcsolódó "gyümölcsös" szakkönyvet -, hogy a nagy téli fagyok mellett, az adott termõterület fagyzugainak megszüntetése, a megülõ hideg levegõ áramoltatásának kérdése, milyen nagy volumenben fontos.A Balaton part meredek domb és hegyoldalaiban kialakított, szakszerû rézsû és terasztám rendszerek, komoly segítséget nyújtottak és nyújtanak a sûrûbb alsóbb rétegekben összgyûlõ hideg levegõ lassú mozgásában.
A függõleges, vagy közel függõleges terasz támfalon nem marad meg összefüggõen 20-30-40-50 cm-es a hótakaró, hacsak nincs a viszonylag ritkábbnak tekinthetõ hófúvásos és keményen fagyos idõjárási helyzet, ami képes egybefüggõ réteggé cementálni (neki támasztva a támfal aljának az átfúvásokat). Ha a hideg és derült éjszakát, derült nappal követi (feltételezzük a hazai nagy fagyok estén e jellemzõ helyzetet) a száraz, páramentes, hideg levegõn átjutó napsugarak gyorsan munkába fogják, a megfelelõen meredek beesési szöget biztosító támfalakra tapadó esetleges hómennyiséget.Kivéve, ha az elõtte kis mértékû olvadás, majd kemény fagy nyomán összecementálódott. Füge ügyben nincs tapasztalatom, se ismeretem a kérdésben (ehhez elvileg Te jobban értesz), hiszen az hazánk agrárkutúrájának inkább kuriózumnak számító és viszonylag új, nem domináns eleme. De a Balaton-felvidéki szõlõkultúrákban, nem kérdéses a permi vörös homokkövek (fizikai tulajdonságaiból eredõ) jótékony (de természetesen korlátozott képességû, nem extrém helyzetekre, csak átlagos viszonyokra értendõ) fagykármentesítõ hatása.
Az pedig köztudott - biztosan olvastál tanulmányaid során ehhez kapcsolódó "gyümölcsös" szakkönyvet -, hogy a nagy téli fagyok mellett, az adott termõterület fagyzugainak megszüntetése, a megülõ hideg levegõ áramoltatásának kérdése, milyen nagy volumenben fontos.A Balaton part meredek domb és hegyoldalaiban kialakított, szakszerû rézsû és terasztám rendszerek, komoly segítséget nyújtottak és nyújtanak a sûrûbb alsóbb rétegekben összgyûlõ hideg levegõ lassú mozgásában.
Ami véd a fagyás ellen,az nem a függöleges fal,hanem ha a növény belóg az eresz alá,vagy teljes terjedelme felülröl védve van,ami gátolja a kisugárzást,jó példa erre hogy Söjtörön van egy fügefa,ami fölé a gazdája egy tetöt emelt,és az elmúlt telek brutális hidegei ellenére ép és egészséges!
LAM!
Ha rajta van 30 centi hó a vöröskövön,vagy a Balaton be van fagyva 30 centi vastagon és azon van rajta a 30 centi hó,akkor ez a hatás megszünik,márpedig a növények létét fenyegetö lehülések ilyen havas derült éjszakákon következnek be!
Ha rajta van 30 centi hó a vöröskövön,vagy a Balaton be van fagyva 30 centi vastagon és azon van rajta a 30 centi hó,akkor ez a hatás megszünik,márpedig a növények létét fenyegetö lehülések ilyen havas derült éjszakákon következnek be!
Már római barátaink is tökéletesen felismerték a permi vöröshomokkõ teraszok jótékony hatását a Balaton parti szõlõkulturákban.Jellemzõ, hogy a Szentkirályszabadjától délkeletre fekvõ Megye-hegy régi teraszai is, nem a hegyet felépítõ és több helyen felszínre bukkanó földtani alap, a Megye-hegyi dolomit formációból készültek, hanem a közeli Almádi, híres vörös homokkövébõl. Természetesen nem csak a kõzet anyagából, összetételébõl, (szerkezet, struktúra, szín, hõvezetés, hõtárolás, sugárzás stb.) fizikai tulajdonságaiból ered a hõtöbblet és így a bizonyos fokú fagyvédelem.(Illetve, ami ugyan csak kiemelendõ, a szõlõérés során fontos plusz hõ.) De a Balaton vízterületének kiegyenlítõ hatásában, a lejtõszögbõl eredõ hõtöbbletének megtartásában (sok egyéb tényezõ mellett) fontos szerepe van. Jó példa, hogy északabbra is szívesen használták a száraz támfalak és rézsük átgondolt, fagyzug megszüntetõ rendszereinek (a talaj közeli hideg levegõ összeáramlását és "megülését" megakadályozandó, annak szabad lassú átfolyását biztosítandó) kialakítására, akár gyümölcsösökben is.De gondolom ehhez, egy volt Georgikonos biztosan jobban ért...
Bizonyos T alatt mi is elfagyunk...
Tudom, errõl már volt szó, s csak azt tudom mondani, amit Usrin is. Paloznakon a vöröskõból készült kerítések, lábazatok mellett nõnek a fügék - kifagyás nélkül.
Tudom, errõl már volt szó, s csak azt tudom mondani, amit Usrin is. Paloznakon a vöröskõból készült kerítések, lábazatok mellett nõnek a fügék - kifagyás nélkül.
A tapasztalat azt mutatja hogy tökmindegy a ház melyik felén van,akkor is elfagy a füge egy bizonyos T alatt!
A déli fekvésû fal persze nem úgy véd, hogy az északról jövõ hideget "visszatartja", hanem amiatt, mert a derült nappalon rengeteg napsugárzást nyel el, felmelegszik, majd ezt a hõt a fagyos éjszaka során visszasugározza. Emiatt nyilván nem is mûködik 100%-osan (hiszen ha pont este derül ki az ég, akkor nincs mit visszasugároznia), de a semminél jóval több...
Huha!
Ezt nem mondod komolyan?!
Szerinted egy épület véd a hideg ellen?
Sok helyen járok a munkám során,és itt-ott találkozok fügével,és mesélik hogy a budi vagy a ház déli felére ültették,oszt mégis csontra kifagyott!
Azt emberek fejében az van,hogy a hideg északról jön,vagyis ha ott egy ház,akkor azon a hideg nem tud átjönni
Éjszakai lehülésnél a fal közvetlen közelében van egy kicsit "melegebb",de ez is csak tizedfokokban mérhetö,és akkor számit ha pont a határon van a hõmérséklet!
Nekem a ház nyugati felén a faltól fél méterre volt egy fügebokrom,minden éven szétfagyott!
Vagyis a kérdésedre válaszolva nem történt semmi változás ott,ha történt volna sem folyásolja be a füge élteben maradását,ami változott az az idöjárás
Ezt nem mondod komolyan?!
Szerinted egy épület véd a hideg ellen?
Sok helyen járok a munkám során,és itt-ott találkozok fügével,és mesélik hogy a budi vagy a ház déli felére ültették,oszt mégis csontra kifagyott!
Azt emberek fejében az van,hogy a hideg északról jön,vagyis ha ott egy ház,akkor azon a hideg nem tud átjönni
Éjszakai lehülésnél a fal közvetlen közelében van egy kicsit "melegebb",de ez is csak tizedfokokban mérhetö,és akkor számit ha pont a határon van a hõmérséklet!
Nekem a ház nyugati felén a faltól fél méterre volt egy fügebokrom,minden éven szétfagyott!
Vagyis a kérdésedre válaszolva nem történt semmi változás ott,ha történt volna sem folyásolja be a füge élteben maradását,ami változott az az idöjárás
Link
Ezen az oldalon szabadon választhatsz, hogy rekonstruált adatokból szeretnél választani:
Link
vagy inkább historikus adatok feldolgozásából származó reanalíziseket:
Link
vagy pollennel kapcsolatosan
Link
akár keresve az adatbázisban az adat típusa, vagy a szerzõ, vagy terület alapján
Link
vagy a gcm (global climate model, globális éghajltai modell) általi eredményeket akarod megtekinteni
Link
és még lehetne sorolni.
Kellemes böngészést!
Ezen az oldalon szabadon választhatsz, hogy rekonstruált adatokból szeretnél választani:
Link
vagy inkább historikus adatok feldolgozásából származó reanalíziseket:
Link
vagy pollennel kapcsolatosan
Link
akár keresve az adatbázisban az adat típusa, vagy a szerzõ, vagy terület alapján
Link
vagy a gcm (global climate model, globális éghajltai modell) általi eredményeket akarod megtekinteni
Link
és még lehetne sorolni.
Kellemes böngészést!
Az éghajlatkutatásban proxy adatoknak hívnak minden olyan idõjárási információ a múltról, melyek nem a hagyományos meteorológiai mûszeres mérésekbõl származnak. Magyarországra vonatkozó proxy adatok igen kevés számmal vannak sajna - ha vannak. Az írásos feljegyzések jól egyeznek egyébként zömében a proxy adatok segítségével rekonstruált légnyomási, hõmérsékleti mezõkkel. Amikor elkészítettem az elsõ hõmérsékleti rekonstrukciót (ez a troposzféra alsó ~500hPa-os rétegéne átlagos virtuális hõmérséklete (nagyjából megegyezik a valós hõmérséklettel) volt) hazánkra 1659ig visszamenõleg, leelenõriztem ezekkel a feljegyzésekkel. Elsõsorban az extrém évekre voltam kíváncsi, hogy visszaadta-e.
Ha érdekelnek adatok, akár világ más tájáról szívesen adok egy oldalt, ahol szabadon lehet bújni akár a jégfurat mintákból származó különbözõ izotópok alakulását, vagy a tengervíz karbonát tartalmának alakulását stb.....
Ha érdekelnek adatok, akár világ más tájáról szívesen adok egy oldalt, ahol szabadon lehet bújni akár a jégfurat mintákból származó különbözõ izotópok alakulását, vagy a tengervíz karbonát tartalmának alakulását stb.....
Az nem lehet, hogy valami védelme volt korábban annak a fügének, amit azóta eltüntettek?
Nagyon köszönöm!
Igazából nem a népemlékezet megõrizte - ámbátor jelzésértékûen fontos - leírásokra gondoltam, hanem pl. évgyûrûvizsgálatokra, pollenvizsgálatokra, jégmintavizsgálatokra - ezekhez pont jó kiindulási alap volna a történelem során fennmaradni képes események sora. Szóval pl. egy évgyûrûsorban el lehetne helyezni egy adott feljegyzés idejét, ha alátámasztja az évgyûrû, ugyanezt meg lehet keresni a régebbi talajrétegek pollentartalmában is, szerintem eléggé átfogó képet lehetne felvázolni ezek segítségével az adott idõszakokról. Nyilvánvalóan egy-egy kiugró idõjárású év megjelölésére nem kimondottan alkalmas módszerek mindezek, de egy viszonylag egységes rendszer létrehozható lenne belõlük (persze nem olcsó mulatság, azonban a jelen helyzetben talán érdemes lenne áldozni rá).
Igazából nem a népemlékezet megõrizte - ámbátor jelzésértékûen fontos - leírásokra gondoltam, hanem pl. évgyûrûvizsgálatokra, pollenvizsgálatokra, jégmintavizsgálatokra - ezekhez pont jó kiindulási alap volna a történelem során fennmaradni képes események sora. Szóval pl. egy évgyûrûsorban el lehetne helyezni egy adott feljegyzés idejét, ha alátámasztja az évgyûrû, ugyanezt meg lehet keresni a régebbi talajrétegek pollentartalmában is, szerintem eléggé átfogó képet lehetne felvázolni ezek segítségével az adott idõszakokról. Nyilvánvalóan egy-egy kiugró idõjárású év megjelölésére nem kimondottan alkalmas módszerek mindezek, de egy viszonylag egységes rendszer létrehozható lenne belõlük (persze nem olcsó mulatság, azonban a jelen helyzetben talán érdemes lenne áldozni rá).
Beszéltem 1 fickóval ma,és meséli hogy Kanizsán az egyik templom mellett volt egy 7-8 éves fügefa,jó vastag törzzsel,és az elmúlt telek kemény hidegei nyirták ki,az elsõt még átvészelte igaz komoly károsodással,de néhány éve teljesen tõbõl kifagyott!
Vagyis elõtte 7-8 télen keresztül egyszer sem volt olyan hideg,mint most az elmúlt években minden alkalommal!
Vagyis elõtte 7-8 télen keresztül egyszer sem volt olyan hideg,mint most az elmúlt években minden alkalommal!
Rácz Lajos: Európa éghajlata az újkor idején.
Emlékezetem szerint ez a könyvének a címe. Indexeket teremtet, melyekkel az egyes hónapokat jellemzi csapadék és hõmérséklet szempontjából a feljegyzések alapján. Természetesen némi fenntartással kell kezelni, melyik hónapot milyen index értékkel jellemez, hiszen szinoptikus szemmel nem lett megvizsgálva, hogy az mondjuk valós lehet-e.
Sajnos az oly sokak által meleg periódusnak hitt 800 és 1200 (1400) közötti idõszak hazánkra nem feltétlen jelentett meleg idõszakot. Habár Grönlandra igen.
Néhány szemlvény a
Réthly Antal: Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig. Bp., 1963., mûvébõl:
"
990. Németország. "Halász Mihály magyar utanak beszélték Drezdában, hogy 990-ben júniustól novemberig oly nagy forróság és vele összekötött aszály urlakodott, hogy nemcsak a növényzet veszett ki mind, hanem a vizekben a halak is eldöglöttek. Utána pedig oly tartós és szigorú tél következett, hogy még 991. május havában is a vízek mind be voltak fagyva." (Hanusz: Régi 1-2.)
1010/11. Európa. Balkán. Rendkívül szigorú és hosszantartó tél egész Európában. A Boszporuszban, sõt még a Níluson is (!??) jég képzõdött. (Hening 15.)
1063. Európa. A Temze 14 héten át be volt fagyva. (Hennig 17.)
1076/77. Európa. Rendkívül szigorú tél (* Az ún. "Canossa tél") Európa-szerte; októbertõl április 15-ig tarott, a folyók már nov. 26-án befagytak, s így maradtak március közepéig. (Hennig 17.)
"
Egyébként végig olvasva Réthly Antal ilyen jellegû mûveit, melyben összegyûjtötte az ilyen jellegû feljegyzéseket, érzékelhetõ az erõsen anticiklonális és idõnként ciklonális idõszakok váltakozása a régmúltban. Sõt ezek az anticiklonális idõszakok, lassú Rossby-hullám vándorlású szakaszok a maihoz egyáltalán nem hasonlíthatók (vagycsak nagyon kis részben). Gyakran elõfordult fél, vagy majd egy éves állandóság (tartós anticiklon, ciklon)..... Ezek az elsõ benyomások.
Emlékezetem szerint ez a könyvének a címe. Indexeket teremtet, melyekkel az egyes hónapokat jellemzi csapadék és hõmérséklet szempontjából a feljegyzések alapján. Természetesen némi fenntartással kell kezelni, melyik hónapot milyen index értékkel jellemez, hiszen szinoptikus szemmel nem lett megvizsgálva, hogy az mondjuk valós lehet-e.
Sajnos az oly sokak által meleg periódusnak hitt 800 és 1200 (1400) közötti idõszak hazánkra nem feltétlen jelentett meleg idõszakot. Habár Grönlandra igen.
Néhány szemlvény a
Réthly Antal: Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig. Bp., 1963., mûvébõl:
"
990. Németország. "Halász Mihály magyar utanak beszélték Drezdában, hogy 990-ben júniustól novemberig oly nagy forróság és vele összekötött aszály urlakodott, hogy nemcsak a növényzet veszett ki mind, hanem a vizekben a halak is eldöglöttek. Utána pedig oly tartós és szigorú tél következett, hogy még 991. május havában is a vízek mind be voltak fagyva." (Hanusz: Régi 1-2.)
1010/11. Európa. Balkán. Rendkívül szigorú és hosszantartó tél egész Európában. A Boszporuszban, sõt még a Níluson is (!??) jég képzõdött. (Hening 15.)
1063. Európa. A Temze 14 héten át be volt fagyva. (Hennig 17.)
1076/77. Európa. Rendkívül szigorú tél (* Az ún. "Canossa tél") Európa-szerte; októbertõl április 15-ig tarott, a folyók már nov. 26-án befagytak, s így maradtak március közepéig. (Hennig 17.)
"
Egyébként végig olvasva Réthly Antal ilyen jellegû mûveit, melyben összegyûjtötte az ilyen jellegû feljegyzéseket, érzékelhetõ az erõsen anticiklonális és idõnként ciklonális idõszakok váltakozása a régmúltban. Sõt ezek az anticiklonális idõszakok, lassú Rossby-hullám vándorlású szakaszok a maihoz egyáltalán nem hasonlíthatók (vagycsak nagyon kis részben). Gyakran elõfordult fél, vagy majd egy éves állandóság (tartós anticiklon, ciklon)..... Ezek az elsõ benyomások.
Azt hittem, amirõl nem veszünk tudomást, az csak a kommunizmusban nem létezett. Úgy látszik tévedtem.
Aszályért égették meg
Az 1728-as nagy szegedi boszorkányperben tizenhárom embert égettek meg. Egyiküket, a nyolcvankét éves Rózsa Dániel korábbi fõbírót azért ítélték el, mert az ördöggel cimborált. A vádirat szerint azért gyötörte Szegedet hét aszályos év, mert Rózsa eladta a törököknek a harmatot, az esõt és a havat. A történészek szerint az szúrhatott szemet a környezetének, hogy feleségül vett egy harminc évvel ifjabb asszonyt.
Néhányan megmaradtak ezen a színvonalon, ezek nézik a balázsavat meg mónikasavat valamint az gyj távgyógyítósavját
Az 1728-as nagy szegedi boszorkányperben tizenhárom embert égettek meg. Egyiküket, a nyolcvankét éves Rózsa Dániel korábbi fõbírót azért ítélték el, mert az ördöggel cimborált. A vádirat szerint azért gyötörte Szegedet hét aszályos év, mert Rózsa eladta a törököknek a harmatot, az esõt és a havat. A történészek szerint az szúrhatott szemet a környezetének, hogy feleségül vett egy harminc évvel ifjabb asszonyt.
Néhányan megmaradtak ezen a színvonalon, ezek nézik a balázsavat meg mónikasavat valamint az gyj távgyógyítósavját
Érdekes cikk, lehetne kicsit részletgazdagabb. Nincs ennek a klímatörténész jóembernek valami konkrétabb és bõvebb adatokkal dolgozó írása?
Ez az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) alkotása, ha nem ismered õket, érdemes megnézni a honlapjukat, kellõ cinizmussal viszonyulnak a világhoz... Legalább valaki...
Fantasztikus kép! Csak az a baj, hogy kiteszik, aztán nem csinálnak semmit. Pedig a jelenkor éppen arról szól, hogy hosszútávon azok a multik lesznek sikeresek, akik idõben mozdulnak az energiaszektor új iparágai felé!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat