Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64095 - 2011-08-26 17:22:17)
Ilyen nyáron sincs errefelé nemhogy télen.
Csak vicceltem..de lassan már kezdem azt érezni hogy így van.
Link
Ilyen nyáron sincs errefelé nemhogy télen.
Csak vicceltem..de lassan már kezdem azt érezni hogy így van. Link
Az elmúlt 7 év csapadékösszegei Deszken: 2004 - 780 mm , 2005 - 750 mm, eddig a közeli gátõrház adatai.
Innentõl saját: 2006 - 625 mm, 2007 - 674 mm, 2008 - 630 mm, 2009 - 630 mm, 2010 - 975 mm.
Ez az év sajnos jóval szárazabbnak ígérkezik az elõzõeknél, idén eddig csak 269 mm esett, jó ha meglesz a 400.
Innentõl saját: 2006 - 625 mm, 2007 - 674 mm, 2008 - 630 mm, 2009 - 630 mm, 2010 - 975 mm.
Ez az év sajnos jóval szárazabbnak ígérkezik az elõzõeknél, idén eddig csak 269 mm esett, jó ha meglesz a 400.
Mátraalmáson alig 9mm esett augusztusban, ennek ellenére még nem sárga a fû, a talaj felsõ rétege azonban napról-napra szárazabb. Partoldalak szélén érzékelhetõek a vízhiány elsõ jelei, ott az elmúlt napokban kezdett sárgulni az aljnövényzet.
A növények párolgási veszteségét mérsékli a magas RH, még most is 60% felett van: Link
A jelek szerint augusztus 29-30-ig tart majd ez a közel 3 hetes száraz periódus.
A növények párolgási veszteségét mérsékli a magas RH, még most is 60% felett van: Link
A jelek szerint augusztus 29-30-ig tart majd ez a közel 3 hetes száraz periódus.
Érdekes, nálam is 16. nap van csapadék nélkül, de kicsivel több 78,4 mm esett ebben a hónapban
Itt viszont minden üde zöld és friss. Ritka jelenség ez augusztusban, de ez is megtörtént.
Itt viszont minden üde zöld és friss. Ritka jelenség ez augusztusban, de ez is megtörtént.
Nálam 29,4mm a hónap és ma lesz 16. nap mérhetõ csapadék nélkül.
A fû itt is sárgul, noha 191,5mm esett júliusban.
Ebben semmi extra nincs, sõt örülök, a vizes július után ütemesen csökken a talajvíz szintje, végre 1,5m alá nézett (a közeledõ téli félév elõtt ez fontos).
A fû itt is sárgul, noha 191,5mm esett júliusban.
Ebben semmi extra nincs, sõt örülök, a vizes július után ütemesen csökken a talajvíz szintje, végre 1,5m alá nézett (a közeledõ téli félév elõtt ez fontos).
Kutyusmaci, sírjak én is? Hát jó, itt hihetelen gyenge volt az augusztus. Egy normális zivatar sem tudott kialakulni, a hónap csapadékának zöme esõben jött le, keményen 1.6 mm... A kukorica érik, a szemek rendesen száradnak ki, (bár a takarmányozási szempontból ez tökéletes ) egyre siralamasabb a táj az õsz felé közeledve a sárguló kukorica látváyától - de hát ez teljesen normális Végülis a fû is sárgul, mint ahogy az a kontinentális nyáron oly gyakran elõfordul, kiég minden, már lassan én is belülrõl... Porzik a föld - a torkom is -, víz kéne, lehetõleg egy Yolanda2, de itt még az is kevés lenne, már a tevék sem bírják 
) egyre siralamasabb a táj az õsz felé közeledve a sárguló kukorica látváyától - de hát ez teljesen normális Végülis a fû is sárgul, mint ahogy az a kontinentális nyáron oly gyakran elõfordul, kiég minden, már lassan én is belülrõl... Porzik a föld - a torkom is -, víz kéne, lehetõleg egy Yolanda2, de itt még az is kevés lenne, már a tevék sem bírják 
) ,pedig július végén tiszta zöld volt.Gyenge 
És akkor röviden a melegrõl: nálam augusztus -eddig- 22,5 °C-nál tart, ezzel az elmúlt év 7. helyén álldogál, de -látva a várható idõjárást- bõven fog elõrelépegetni....
A meleg-rekordok közé becsempésznék néhány csapadékadatot az itteni idei szárazsággal kapcsolatban.
Az elmúlt 50 évben az idei volt a 2. legszárazabb elsõ félév 124,4 mm-rel. 1. az 1968-as év 112,8, míg harmadik az 1993-as év 124,6 mm-el.
Köszönhetõen a viszonylag csapadékos júliusnak ez az elsõ hét hónap vonatkozásában így fest: 1. 1968: 154,4 mm., 2. 1993: 181,3 mm., 3. 2011: 203,2 mm.
Látva eddigi augusztusi csapadékunkat, bizony az idei év könnyen az elsõ helyre ugorhat, ha majd az elsõ nyolc hónapot elemezzük....
Még néhány érdekesség.
Legszárazabb egymás utáni 6 hónap: 1. 118,5 mm (06.09.-07.02.), 2. 120,4 mm (67.10.-68.03.)
Legszárazabb egymás utáni 7 hónap: 1. 128,3 mm (67.10.-68.04.), 2. 144,2 mm (67.12.-68.06.), 3. 154,4 mm (68.01.-68.07.), 4. 161,1 mm (06.09.-07.03.), 5. 168,4 mm (91.12-92.06.)
Legszárazabb egymás utáni 8 hónap: 1. 158,7 mm (67.10.-68.05.), 2. 162,3 mm (06.09.-07.04.), 3.182,8 mm (91.12-92.07.)
Legszárazabb egymás utáni 9 hónap: 1. 179,9 mm (67.10.-68.06.), 2. 185,6 mm (91.12.-92.08.)
Az elmúlt 50 évben az idei volt a 2. legszárazabb elsõ félév 124,4 mm-rel. 1. az 1968-as év 112,8, míg harmadik az 1993-as év 124,6 mm-el.
Köszönhetõen a viszonylag csapadékos júliusnak ez az elsõ hét hónap vonatkozásában így fest: 1. 1968: 154,4 mm., 2. 1993: 181,3 mm., 3. 2011: 203,2 mm.
Látva eddigi augusztusi csapadékunkat, bizony az idei év könnyen az elsõ helyre ugorhat, ha majd az elsõ nyolc hónapot elemezzük....
Még néhány érdekesség.
Legszárazabb egymás utáni 6 hónap: 1. 118,5 mm (06.09.-07.02.), 2. 120,4 mm (67.10.-68.03.)
Legszárazabb egymás utáni 7 hónap: 1. 128,3 mm (67.10.-68.04.), 2. 144,2 mm (67.12.-68.06.), 3. 154,4 mm (68.01.-68.07.), 4. 161,1 mm (06.09.-07.03.), 5. 168,4 mm (91.12-92.06.)
Legszárazabb egymás utáni 8 hónap: 1. 158,7 mm (67.10.-68.05.), 2. 162,3 mm (06.09.-07.04.), 3.182,8 mm (91.12-92.07.)
Legszárazabb egymás utáni 9 hónap: 1. 179,9 mm (67.10.-68.06.), 2. 185,6 mm (91.12.-92.08.)
2000-ben augusztus 20-án is 35, 40 fok lett hivatalos prognózisban elõrejelezve... Ezenkívül a 2007-es sorozatot elég nehezen fogjuk megdönteni: 35, 40, késõbb 36, 41, sõt a legvége 37, 42 fok lett
Itt Pesten viszont sokan tévesen emlékeznek 40 fokokra '92-bõl, szerintem a folyamatos hõség miatt érezték annyinak. A világért se akarják elhinni, hogy 2007-ben léptük át elõször a bûvös értéket.
Nagy esõvel, széllel, de zivatartevékenység nélkül jött a hidegfront 1992 szeptember 1.-én (legalábbis az Észak-Dunántúlon). Elõtte 30.-án, de talán még 31.-én is, 35-40 fok maxit jelzett elõre a Meteorológiai Intézet. Jól emlékszem erre, mert életemben elõször akkor hallottam 40 fokot elhangozni idõjárásjelentésben (azóta is ha egyszer volt rá eset 1997 júliusában). [esõ]
[esõ]
Érdekes nyárvég lehetett, rekkenõ hõségben várni az iskolakezdést, azóta se volt talán ilyen. Arra se emlékszem hogy voltak-e viharok, vagy csendesen ért véget az a hõhullám.
Nálam is annyit, pontosan 8,2 mm-t. Nem is igen várható túl sok már ebben a hónapban. De azért várjuk ki a végét. 
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1486 - 2011-08-19 15:29:52)
Látom sok embernek valamiért pontosan megmaradt az emlékezetében az 1992 augusztus.Nekem is ,bár kicsit vegyes összefüggésben.Jól emlékszem az idõjárás jelentésre (ami már ekkor is érdekelt),ugyan is ekkor vonultam a seregbe.Tmax. 33-38 fok között várható.És arra is jól emlékszem amikor szeptember elején tizen egy-két fokban szakadó esõben ,szélben félmeztelenül álltunk a gyakorló téren.A "lószérumtól" senki nem lett beteg!
Hûû asszem ez rossz helyre ment,ez inkább visszatekintõ.Bocs.
Látom sok embernek valamiért pontosan megmaradt az emlékezetében az 1992 augusztus.Nekem is ,bár kicsit vegyes összefüggésben.Jól emlékszem az idõjárás jelentésre (ami már ekkor is érdekelt),ugyan is ekkor vonultam a seregbe.Tmax. 33-38 fok között várható.És arra is jól emlékszem amikor szeptember elején tizen egy-két fokban szakadó esõben ,szélben félmeztelenül álltunk a gyakorló téren.A "lószérumtól" senki nem lett beteg!
Hûû asszem ez rossz helyre ment,ez inkább visszatekintõ.Bocs.
Stelvio ötlete annyira megtetszett, hogy bepillantottam az OMSZ alapítását megelõzõ évtizedek napi adataiba is. Az 1841-48 között Gellérthegyen, valamint 1861-70 között a Budai Várnegyed tövében végzett észlelések alapján megkerestem az utolsó 28 fok feletti maximumhõmérsékletet követõ nap idõpontját. Az említett adatok a Kruspér István-féle Légtüneti Észleletek kiadványsorozatban találhatóak meg.
Mivel a Fuess-rendszerû min/max állomáshõmérõk csak a 20. század elején terjedtek el, ezért a Gellérthegy tetején helyi idõ szerint 13 órakor mért értékekhez 2 fokot, a budai adatokhoz pedig 1 fokot adtam hozzá (a hõmérséklet átlagos napi menete és a két mérõhely fekvése alapján ez megközelítõleg azonos a valódi maximumokkal).
Az 1840-es évtizedben egy alkalommal fordult elõ, hogy a nyári idõjárás már augusztus eleje után nem tudott visszatérni. Érdekes módon pont 1848-ban érkezett nagyon késõn az õsz, a pákozdi csatát 24-25 fokos melegben vívták. 1861-70 között rendszeres volt a szeptemberben is kitartó nyárias idõ, egyedül 1870-ben érkezett már augusztusban az "évszakváltás", ekkor viszont kiugróan hamar.
Íme, az õsz érkezésének idõpontja a korábbi módszer szerint (a feltûnõen korai, illetve kései idõpontokat csillaggal jelöltem):
1841. szeptember 6.
1842. szeptember 11.
1843. szeptember 2.
1844. augusztus 26.
1845. augusztus 6. *
1846. augusztus 20.
1847. augusztus 27.
1848. szeptember 29. *
...
1861. szeptember 5.
1862. szeptember 7.
1863. szeptember 27. *
1864. szeptember 20. *
1865. szeptember 12.
1866. szeptember 27. *
1867. szeptember 16.
1868. október 4. *
1869. szeptember 17.
1870. augusztus 8. *
Rendkívülinek tekinthetjük az 1868. év szeptemberét és októberét. A készülõ országos középhõmérsékleti adatsorom szerint 1868 augusztusa 21.4°c-os középértékével nem volt különösebben meleg, azonban szeptemberben egy 4 fokos pozitív anomália követte ezt a hónapot. Legalább 22-25 nyári napot jegyeztek fel 1868 szeptemberében, országos hõség viszont nem fordult elõ. Az igazi meglepetés október elsõ napjaiban érkezett, amikor is egy naptárunk szerint kissé késve érkezõ hõhullám érte el a Kárpát-medencét. Október 2-án és 3-án országszerte +30 fok felett mértek a Habsburg császári meteorológiai intézet által alapított állomások. Budapesten és Debrecenben +31 körül lehetett a tényleges maximum, Szegeden délután 2 órakor 26.1°R-t észleltek - ez 32,6°c-nak felel meg, ráadásul nem is regisztrált szélsõérték. A valódi csúcs elérhette a +34 fokot október elsõ napjaiban...
1862-ben szeptember elsõ hetében országos kánikula tombolt. Szeptember 6-án helyi középidõ szerint 2 órakor +35°c-os forróságot (27.8°R) észleltek Budán, a mai Toldy Ferenc Gimnázium régi épülete mellett. A pontos csúcsértéket min/max hõmérõ hiányában nem ismerjük, azonban a tényleges maximumhõmérséklet könnyedén meghaladhatta aznap a 36 fokot is. Ennek a "150 éves forróságnak" a következõ napon érkezõ 10-15 fokos lehûlés vetett véget.
Mivel a Fuess-rendszerû min/max állomáshõmérõk csak a 20. század elején terjedtek el, ezért a Gellérthegy tetején helyi idõ szerint 13 órakor mért értékekhez 2 fokot, a budai adatokhoz pedig 1 fokot adtam hozzá (a hõmérséklet átlagos napi menete és a két mérõhely fekvése alapján ez megközelítõleg azonos a valódi maximumokkal).
Az 1840-es évtizedben egy alkalommal fordult elõ, hogy a nyári idõjárás már augusztus eleje után nem tudott visszatérni. Érdekes módon pont 1848-ban érkezett nagyon késõn az õsz, a pákozdi csatát 24-25 fokos melegben vívták. 1861-70 között rendszeres volt a szeptemberben is kitartó nyárias idõ, egyedül 1870-ben érkezett már augusztusban az "évszakváltás", ekkor viszont kiugróan hamar.
Íme, az õsz érkezésének idõpontja a korábbi módszer szerint (a feltûnõen korai, illetve kései idõpontokat csillaggal jelöltem):
1841. szeptember 6.
1842. szeptember 11.
1843. szeptember 2.
1844. augusztus 26.
1845. augusztus 6. *
1846. augusztus 20.
1847. augusztus 27.
1848. szeptember 29. *
...
1861. szeptember 5.
1862. szeptember 7.
1863. szeptember 27. *
1864. szeptember 20. *
1865. szeptember 12.
1866. szeptember 27. *
1867. szeptember 16.
1868. október 4. *
1869. szeptember 17.
1870. augusztus 8. *
Rendkívülinek tekinthetjük az 1868. év szeptemberét és októberét. A készülõ országos középhõmérsékleti adatsorom szerint 1868 augusztusa 21.4°c-os középértékével nem volt különösebben meleg, azonban szeptemberben egy 4 fokos pozitív anomália követte ezt a hónapot. Legalább 22-25 nyári napot jegyeztek fel 1868 szeptemberében, országos hõség viszont nem fordult elõ. Az igazi meglepetés október elsõ napjaiban érkezett, amikor is egy naptárunk szerint kissé késve érkezõ hõhullám érte el a Kárpát-medencét. Október 2-án és 3-án országszerte +30 fok felett mértek a Habsburg császári meteorológiai intézet által alapított állomások. Budapesten és Debrecenben +31 körül lehetett a tényleges maximum, Szegeden délután 2 órakor 26.1°R-t észleltek - ez 32,6°c-nak felel meg, ráadásul nem is regisztrált szélsõérték. A valódi csúcs elérhette a +34 fokot október elsõ napjaiban...
1862-ben szeptember elsõ hetében országos kánikula tombolt. Szeptember 6-án helyi középidõ szerint 2 órakor +35°c-os forróságot (27.8°R) észleltek Budán, a mai Toldy Ferenc Gimnázium régi épülete mellett. A pontos csúcsértéket min/max hõmérõ hiányában nem ismerjük, azonban a tényleges maximumhõmérséklet könnyedén meghaladhatta aznap a 36 fokot is. Ennek a "150 éves forróságnak" a következõ napon érkezõ 10-15 fokos lehûlés vetett véget.
Én is ide írom,mert csak most voltam a telken. Hétfõ esti zivatarokból 48-49 mm jött össze Nyúlon ami Gyõrtöl kb. 13 km-re délre található.Amióta mérek ennyi idõ alatt ennyi csapit még nem tapasztaltam.Ja és ehez jön,hogy pár hetet leszámítva egész nyáron sáros a talaj ,nem tud kiszáradni. Na majd mostantól...
Nálam a tegnapi zivatarokból 34 mm esett, ez ebben az évben új napi csapadékrekord, a havi csapadék már elérte a 82 mm-t és ezzel az idén ez az elsõ olyan hónap, ami a havi átlag felett teljesít. Egy érdekesség, az OMSZ állomáson csak 5 mm-t mért az automata, mert az állomás a várostól Ény-ra fekszik, viszont a cellák nagyja a város felett vonult el. A vízügyi állomás 33 mm-t mért, egy ismerõsöm 40-et, egy másik ismerõsömnek túlcsordult a 35 mm-t tudó csapimérõje.
Erre délen nem volt esõ, de még szél sem annyira.(holdvilág, meleg éccaka,) csak reggel szaladt át pár alsó tagozatos Sc. majd jött a kék égbolt, círusssal+cum-hummal.
Tegnapi T.max: 33,5, hárman is ezzel zártunk; Tomka-Bubu-Witch, de a középhõmérséklettel Witch -Boszi nyert!
Tegnapi T.max: 33,5, hárman is ezzel zártunk; Tomka-Bubu-Witch, de a középhõmérséklettel Witch -Boszi nyert!
A tegnap esti zivataros esõvel(12,1 mm) 74 mm-re ugrott a havi szumma Pápán.Valójában már több esett augusztusban, mint a havi átlag fél hónap alatt.Persze sokféle átlag létezik 61-73 mm közt 1901 óta, attól függõen, hogy melyik évtizedekbõl számoljuk. Az utóbbi évtized augusztusai fura mód igen esõsek :
2001 027 mm
2002 063 mm
2003 030 mm
2004 041 mm
2005 200 mm
2006 108 mm
2007 168 mm
2008 060 mm
2009 046 mm
2010 120 mm
Tehát 86,3 mm a havi átlag, annak ellenére, hogy 2001-ben és 2003-ban az átlag fele sem esett le. Az idei év folytatja a tendenciát és lassan oda jutunk, hogy augusztus lesz az év legcsapadékosabb hónapja errefelé. A szolgálat 1951-2008 közti átlagában már 1 mm-rel meghaladta a júliust : 73,5 mm ( a július 72,3 mm).
1901-50 közt a július még 72 mm, míg az aug. 61 mm volt.
2001 027 mm
2002 063 mm
2003 030 mm
2004 041 mm
2005 200 mm
2006 108 mm
2007 168 mm
2008 060 mm
2009 046 mm
2010 120 mm
Tehát 86,3 mm a havi átlag, annak ellenére, hogy 2001-ben és 2003-ban az átlag fele sem esett le. Az idei év folytatja a tendenciát és lassan oda jutunk, hogy augusztus lesz az év legcsapadékosabb hónapja errefelé. A szolgálat 1951-2008 közti átlagában már 1 mm-rel meghaladta a júliust : 73,5 mm ( a július 72,3 mm).
1901-50 közt a július még 72 mm, míg az aug. 61 mm volt.
Az általad említett 2 esztendõ hasonló eredményeket jelez.
1935-ben:
28 fokos max: június 8- szeptember 23.
21 fokos átlag: június 8.- augusztus 29.
19 fokos átlag: június 7.- szeptember 24.
De bizonyos értelemben október 11-ig kitolódott a nyár, csak éppen a 27 fokos maxokat 1-1 napra többször is megtörte 25 fok körüli maximum. Ha a nyári napos 25 fokot tekintenénk határnak, akkor október 9-e lenne a határ, bár igazi frontról csak 11-e után beszélhetnénk.
Gyakran nem markáns frontok hozzák meg a változást, hanem több hullámban érkezõ fokozatos lehûlések.
1932-ben viszont markánsabb volt a változás.
28 fokos max: május 18- október 2.
21 fokos átlag: május 20.- október 1.
19 fokos átlag: május 15.- október 2.
1935-ben:
28 fokos max: június 8- szeptember 23.
21 fokos átlag: június 8.- augusztus 29.
19 fokos átlag: június 7.- szeptember 24.
De bizonyos értelemben október 11-ig kitolódott a nyár, csak éppen a 27 fokos maxokat 1-1 napra többször is megtörte 25 fok körüli maximum. Ha a nyári napos 25 fokot tekintenénk határnak, akkor október 9-e lenne a határ, bár igazi frontról csak 11-e után beszélhetnénk.
Gyakran nem markáns frontok hozzák meg a változást, hanem több hullámban érkezõ fokozatos lehûlések.
1932-ben viszont markánsabb volt a változás.
28 fokos max: május 18- október 2.
21 fokos átlag: május 20.- október 1.
19 fokos átlag: május 15.- október 2.
Elkezdtem az új számítást az ÉVF-ra, amelyet 2 értékre nézek.
1. 19 fokos napi átlag, mert ennyi Bp-en a júniusi átlaghõmérséklet
2. 21 fokos átlag, mert ennyi a nyár kerekített átlaga Bp-en
Már néhány esztendõ vizsgálata alapján látszik, hogy a napi átlag csalóka.
1. Májusban a napsütéses órák magas száma miatt 19 fok alacsonynak tûnik, hiszen elõfordul, hogy a Tmax még a 25 fokos határküszöböt sem éri el, mégis 19 fok felett van a napi átlag.
2. Szeptemberben viszont éppen a napsütéses órák számának csökkenésével alacsonyabb Tminek alakulnak ki, így a 21 fokos napi átlag tûnik magasnak.
Olyan a helyzet, mintha a nyár kezdetén a 21 fokos átlagot kellene figyelembe venni, a nyár lezárásaként a 19 fokot. Ez azonban elég képtelen
Mindez még jobban megerõsít a 28 fokos határértéknél, hiszen hõérzetünk szerint 28 fok felett már igazi nyárról beszélünk, míg a 25 fok csak nyárias érzetet kelt.
A nyári és a nyárias idõ kifejezés között nyelvileg jelentõs különbség van
1. 19 fokos napi átlag, mert ennyi Bp-en a júniusi átlaghõmérséklet
2. 21 fokos átlag, mert ennyi a nyár kerekített átlaga Bp-en
Már néhány esztendõ vizsgálata alapján látszik, hogy a napi átlag csalóka.
1. Májusban a napsütéses órák magas száma miatt 19 fok alacsonynak tûnik, hiszen elõfordul, hogy a Tmax még a 25 fokos határküszöböt sem éri el, mégis 19 fok felett van a napi átlag.
2. Szeptemberben viszont éppen a napsütéses órák számának csökkenésével alacsonyabb Tminek alakulnak ki, így a 21 fokos napi átlag tûnik magasnak.
Olyan a helyzet, mintha a nyár kezdetén a 21 fokos átlagot kellene figyelembe venni, a nyár lezárásaként a 19 fokot. Ez azonban elég képtelen
Mindez még jobban megerõsít a 28 fokos határértéknél, hiszen hõérzetünk szerint 28 fok felett már igazi nyárról beszélünk, míg a 25 fok csak nyárias érzetet kelt.
A nyári és a nyárias idõ kifejezés között nyelvileg jelentõs különbség van
Szuper, köszönet a vizsgálatért, remélem idén októberre csusszan ez át, volt már rá példa 1932-ben október 3-án jött a váltás, ejj de szép is volt, úgyhogy szeptemberben a fõvárosban 10 hõségnap volt és gyakorlatilag 4 napot kivéve minden egyes nap nyári. Októberben is volt 1-jén 30,8 fok, 2-án 27,7 fok, majd egy lehûlés vetett véget a átmenetileg a szép nyárnak. De még október 10-én is 25,9 fokot mértek késõbb már hûvösebb szelek fújtak azért:-) Egyébként ezen a nyáron pl augusztusban 11 nap volt sorozatban hõségnap. Valamint június végén és július elején 15 nap 30 fok feletti érték volt szinte sorozatban, 1 nap törte ezt meg 28 fokkal:-) Az elsõ hõségnapra már májusban volt példa és ezt követõen az egész nyár nagyon meleg volt, az utolsóra meg októberben, no ez a ritka nyár, ejj nem volt rossz 49 hõségnapot számlált ez az év, hmmm szép eredmény:-)
De szép volt még 1935 mikor is több nyári nap és hõségnap is volt az országban októberben. Így van remény egy hosszú nyári folytatásra idén is, remélem be is fog következni, ránk fér:-)
De szép volt még 1935 mikor is több nyári nap és hõségnap is volt az országban októberben. Így van remény egy hosszú nyári folytatásra idén is, remélem be is fog következni, ránk fér:-)
Különösen nem izgat, hogy mikor van vége a nyárnak, de annak ellenére, hogy sokan elégedetlenek vele megnéztem a pápai statisztikákat és nem egy rossz nyár ez eddig.
Április óta 67 nyári napnál tartok, ebbõl 19 tavasszal volt.20 ebbõl hõségnap, ma lesz a 21. Egy kivételével ezek nyáron voltak.22 a zivataros nap, ebbõl 9 tavasszal volt.Az utóbbi 2-3 hétben visszaesett a gyakoriságuk. A 223 mm nyári csapadék már az átlagot meghaladja, de még 16 nap hátra van.Az eloszlása kicsit egyenetlen, de országos szinten jó eloszlásnak számít.Augusztus hátralévõ része sem hiszem, hogy rontana a helyzeten, de ami a lényeg: komoly idõjárás okozta károk a tavalyi évvel ellentétben itt még nem voltak.
Április óta 67 nyári napnál tartok, ebbõl 19 tavasszal volt.20 ebbõl hõségnap, ma lesz a 21. Egy kivételével ezek nyáron voltak.22 a zivataros nap, ebbõl 9 tavasszal volt.Az utóbbi 2-3 hétben visszaesett a gyakoriságuk. A 223 mm nyári csapadék már az átlagot meghaladja, de még 16 nap hátra van.Az eloszlása kicsit egyenetlen, de országos szinten jó eloszlásnak számít.Augusztus hátralévõ része sem hiszem, hogy rontana a helyzeten, de ami a lényeg: komoly idõjárás okozta károk a tavalyi évvel ellentétben itt még nem voltak.
A felvetésed alapján a héten kiszámítom, hogy 3 napos 21 fokos napi átlagot figyelembe véve mikor szokott lezárulni a nyár. Azért éppen 21 fokos napi átlag, mert kerekítve ennyi a nyarak évszázados átlaga.
Mint látod. éppen a nehezen definiálhatóság miatt sokféle megközelíthetõség létezik.
Azért pont Budapest, mert a legtöbb helyzetben a fõváros elhelyezkedése miatt jól kifejezi az országos helyzetet.
A 25 fok valóban elég alacsony, ráadásul gyakran októberben is elõfordul. Ha azonban több napig 28 fok felett van, akkor az valóban a nyár érzetét kelti. A 3 nap pedig azért fontos, mert hidegfront elõtt egy-egy napra gyakran felugrik a feláramlás miatt a hõmérséklet, de 3 nap már nem egy fecske
Persze, objektív definíció hiányában jobbat nem tudok. De ha meggyõzöl
Azért pont Budapest, mert a legtöbb helyzetben a fõváros elhelyezkedése miatt jól kifejezi az országos helyzetet.
A 25 fok valóban elég alacsony, ráadásul gyakran októberben is elõfordul. Ha azonban több napig 28 fok felett van, akkor az valóban a nyár érzetét kelti. A 3 nap pedig azért fontos, mert hidegfront elõtt egy-egy napra gyakran felugrik a feláramlás miatt a hõmérséklet, de 3 nap már nem egy fecske
Persze, objektív definíció hiányában jobbat nem tudok. De ha meggyõzöl
Az utolsó mondatodban elhangzottak világítnak rá a definíció legnagyobb hibájára. Ugyanis a te meghatározásod alapján már júliusban megvolt az évszakváltó front (ami persze butaság), mert jövõ márciusig szinte biztos, hogy nem megy az évi Tmax-ot adó hétvégén mért felé a hõmérséklet.
Tudom, ment errõl már nem kicsi polémia, de most végre én is beleszóltam. Szerencsésebb lenne az átlaghõmérsékletekkel számolni egy bizonyos idõintervallumon. Pl hogy a front utáni bármely egymást követõ 3 napon nem éri el a napi középhõmérséklet az adott hely leghidegebb nyári hónapjának éghajlati középértékét. Pesten pl a 19,0°C-ot. Ez most csak hirtelen jutott eszembe, de lehetne ezen még finomítani. Például, hogy nem csak a nyár leghidegebb, hanem a nyár leghidegebb és a nyári hónapokon kívüli legmelegebb hónap átlaghõmérsékletének számtani közepét vesszük. Majd ezekket rá lehet engedni az elmúlt x évre, és megnézni, hogy mi ad ki jobb eredményt.
Tudom, ment errõl már nem kicsi polémia, de most végre én is beleszóltam.
Szerencsésebb lenne az átlaghõmérsékletekkel számolni egy bizonyos idõintervallumon. Pl hogy a front utáni bármely egymást követõ 3 napon nem éri el a napi középhõmérséklet az adott hely leghidegebb nyári hónapjának éghajlati középértékét. Pesten pl a 19,0°C-ot. Ez most csak hirtelen jutott eszembe, de lehetne ezen még finomítani. Például, hogy nem csak a nyár leghidegebb, hanem a nyár leghidegebb és a nyári hónapokon kívüli legmelegebb hónap átlaghõmérsékletének számtani közepét vesszük. Majd ezekket rá lehet engedni az elmúlt x évre, és megnézni, hogy mi ad ki jobb eredményt. 
Szép kis lista, köszönjük! Viszont fontos, megjegyezni, h mindez a te definíciód szerinti ÉVF-okat sorolja fel. Én próbáltam elég keményen leszabályozni, úgy, h az ország minden egyes pontjára igaz legyen, ill. h ha már egy pontjára nem igaz, akkor bukta van.
Én így definiáltam:
Évszakváltó (hideg)front : A frontátvonulást követõ 8 hónapban az ország adott pontján nem lehet olyan magas a maximumhõmérséklet, mint a front átvonulását megelõzõ 2 tiszta* napon. (*: frontális felhõzettõl és csapadéktól mentes nap)
A keresztre feszítés és a folyamatos ironizálás miatt meg kell jegyezni, h ez csak egy szubjektív , játékos, bohókás meghatározás (magamnak), ettõl még a front mögött természetesen lehetnek/lesznek kellemes nyárias napok, akár 30 fokkal, vagy a fölötti Tmax-al, de olyan meleg, mint a front elõtt volt, már nem lehet, mert ha igen, akkor az a front nem volt évszakváltó. Természetesen ez koránt sem tökéletes mert egy-egy igen kemény hõhullámot lezáró hidegfrontot is évszakváltónak adhat...
Én így definiáltam:
Évszakváltó (hideg)front : A frontátvonulást követõ 8 hónapban az ország adott pontján nem lehet olyan magas a maximumhõmérséklet, mint a front átvonulását megelõzõ 2 tiszta* napon. (*: frontális felhõzettõl és csapadéktól mentes nap)
A keresztre feszítés és a folyamatos ironizálás miatt meg kell jegyezni, h ez csak egy szubjektív , játékos, bohókás meghatározás (magamnak), ettõl még a front mögött természetesen lehetnek/lesznek kellemes nyárias napok, akár 30 fokkal, vagy a fölötti Tmax-al, de olyan meleg, mint a front elõtt volt, már nem lehet, mert ha igen, akkor az a front nem volt évszakváltó. Természetesen ez koránt sem tökéletes mert egy-egy igen kemény hõhullámot lezáró hidegfrontot is évszakváltónak adhat...
"...amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg"
Ez Budapestre vonatkozik? (Budapesten nincs...)
Vagy az orszagban egy helyen sincs?
Vagy orszagos atlagban nincs?
stb
Es miert pont 28 fok? A 25 fok (nyari nap) definicio tul "alacsony" lenne? Es ha 30 fokra nezed?
Ez Budapestre vonatkozik? (Budapesten nincs...)
Vagy az orszagban egy helyen sincs?
Vagy orszagos atlagban nincs?
stb
Es miert pont 28 fok? A 25 fok (nyari nap) definicio tul "alacsony" lenne? Es ha 30 fokra nezed?
Az évszakváltófrontok Magyarországon 1979 óta.
(Mivel egyértelmû megjelölése nincs, én azt tekintem annak, amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg.)
Évszakváltó frontok
1981 szeptember 23.
2003 szeptember 22.
1979 szeptember 22.
1985 szeptember 22.
1989 szeptember 21.
1982 szeptember 21.
1986 szeptember 17.
1994 szeptember 15.
1987 szeptember 15.
2002 szeptember 10.
2008 szeptember 7.
1997 szeptember 6.
1984 szeptember 6.
1983 szeptember 3.
2009 szeptember 2.
2005 szeptember 1.
1990 szeptember 1.
1992 augusztus 31.
2010 augusztus 27.
2007 augusztus 27.
2001 augusztus 27.
1995 augusztus 25.
2000 augusztus 24.
1993 augusztus 24.
1996 augusztus 22.
2004 augusztus 21.
1998 augusztus 21.
1988 augusztus 21.
2006 augusztus 20.
1991 augusztus 12.
1999 augusztus 10.
1980 augusztus 9.
Érdekes, hogy 1980-ban zárult legkorábban a nyár és 1981-ben a legkésõbb.
További érdekesség, hogy 1979 és 89 között, 11 év alatt 7-szer szeptember 15-e után zárult, míg azóta 22 év alatt csak 2-szer!
(Mivel egyértelmû megjelölése nincs, én azt tekintem annak, amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg.)
Évszakváltó frontok
1981 szeptember 23.
2003 szeptember 22.
1979 szeptember 22.
1985 szeptember 22.
1989 szeptember 21.
1982 szeptember 21.
1986 szeptember 17.
1994 szeptember 15.
1987 szeptember 15.
2002 szeptember 10.
2008 szeptember 7.
1997 szeptember 6.
1984 szeptember 6.
1983 szeptember 3.
2009 szeptember 2.
2005 szeptember 1.
1990 szeptember 1.
1992 augusztus 31.
2010 augusztus 27.
2007 augusztus 27.
2001 augusztus 27.
1995 augusztus 25.
2000 augusztus 24.
1993 augusztus 24.
1996 augusztus 22.
2004 augusztus 21.
1998 augusztus 21.
1988 augusztus 21.
2006 augusztus 20.
1991 augusztus 12.
1999 augusztus 10.
1980 augusztus 9.
Érdekes, hogy 1980-ban zárult legkorábban a nyár és 1981-ben a legkésõbb.
További érdekesség, hogy 1979 és 89 között, 11 év alatt 7-szer szeptember 15-e után zárult, míg azóta 22 év alatt csak 2-szer!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62718 - 2011-08-12 21:11:57)
Köszi a linket, nem kell leírnom még egyszer:-) Hazánk területén lelkes amatõrökbõl, és néhány hivatalosabb fõként csillagvizsgálóknál, pl Buda folytak már megfigyelések, és mérések már a XVIII századtól kezdve. Azonban Schenzl Guidó nevéhez köthetõ az 1860-tól végzet hivatalosan is elfogadott mérések sorozata egyre nagyobb hálózattal. Ekkor lett a Budai meteorológiai intézet a központja. Neve még Meteorológiai és Földmágnességi Obszervatórium volt.
A legtöbb állomás a két világháború közötti idõszakban volt hazánk területén azt hiszem kb 160-180 ez a szám, majd az 50-es éveke elején a háború utáni idõszakban. Azóta többnyire állandó 120-130 közötti a számuk azt hiszem, meg kb 500 csapadékmérõ állomás van jelenleg. Azonban abban az idõszakban ez a szám a 900 darabot is meghaladta, sõt talán 1000 is életre, a történelmi határainkon belül még nagyobb ez a szám. Így a mérések szépen folytak, voltak állomások ami csak fõterminusban mért értékek voltak, de 1936-tól már min-max érték is leolvasásra került. Az államosok elhelyezése se sokkal különbözött a maitól. Manapság a Világ Meteorológiai Szervezet 1,4-és 2,2 méter között határozza meg szabványos árnyékolt hõmérõ házikók elhelyezését, illetve az automata állomások elhelyezését, lehetõleg fû felett, de pl Vosztokon vagy a sivatagi állomásokon ez kivitelezhetetlen, így azt adott tájra alkalmazkodva. Hazánk területén is hasonló körülmények között folytak, illetve mostanra egységesen folynak a mérések.
KB dióhéjban ez a történelme, így sok-sok adatból, vannak az eredmények, és szinte egyértelmû, hogy nincsenek feldolgozva sajnos. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok meglepõ adat kerül még elõ a múltból.
Ezekre az értékere lehet mondani, hogy nem pontosak, hisz a kor, de manapság azok? Ha két mérõt kirakunk egymás mellé biztos, hogy lesz 2-3 tized eltérés, így kezeljük ez hibahatáron belül, az akkori méréseket se gyalázzuk le, mert mióta a hõmérõt feltalálták azóta mindig ezen elveken folytak a mérések.
Ha korrigálásra kerül a dolog akkor is 42 fok körül értrék lesz a hivatalos abszolút csúcs az ország területén és ez nem egyszer fordult elõ.
Úgy ennyi, így gondoltam, hogy egy kis emlékezés kellett a mai napra:-)
Köszi a linket, nem kell leírnom még egyszer:-) Hazánk területén lelkes amatõrökbõl, és néhány hivatalosabb fõként csillagvizsgálóknál, pl Buda folytak már megfigyelések, és mérések már a XVIII századtól kezdve. Azonban Schenzl Guidó nevéhez köthetõ az 1860-tól végzet hivatalosan is elfogadott mérések sorozata egyre nagyobb hálózattal. Ekkor lett a Budai meteorológiai intézet a központja. Neve még Meteorológiai és Földmágnességi Obszervatórium volt.
A legtöbb állomás a két világháború közötti idõszakban volt hazánk területén azt hiszem kb 160-180 ez a szám, majd az 50-es éveke elején a háború utáni idõszakban. Azóta többnyire állandó 120-130 közötti a számuk azt hiszem, meg kb 500 csapadékmérõ állomás van jelenleg. Azonban abban az idõszakban ez a szám a 900 darabot is meghaladta, sõt talán 1000 is életre, a történelmi határainkon belül még nagyobb ez a szám. Így a mérések szépen folytak, voltak állomások ami csak fõterminusban mért értékek voltak, de 1936-tól már min-max érték is leolvasásra került. Az államosok elhelyezése se sokkal különbözött a maitól. Manapság a Világ Meteorológiai Szervezet 1,4-és 2,2 méter között határozza meg szabványos árnyékolt hõmérõ házikók elhelyezését, illetve az automata állomások elhelyezését, lehetõleg fû felett, de pl Vosztokon vagy a sivatagi állomásokon ez kivitelezhetetlen, így azt adott tájra alkalmazkodva. Hazánk területén is hasonló körülmények között folytak, illetve mostanra egységesen folynak a mérések.
KB dióhéjban ez a történelme, így sok-sok adatból, vannak az eredmények, és szinte egyértelmû, hogy nincsenek feldolgozva sajnos. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok meglepõ adat kerül még elõ a múltból.
Ezekre az értékere lehet mondani, hogy nem pontosak, hisz a kor, de manapság azok? Ha két mérõt kirakunk egymás mellé biztos, hogy lesz 2-3 tized eltérés, így kezeljük ez hibahatáron belül, az akkori méréseket se gyalázzuk le, mert mióta a hõmérõt feltalálták azóta mindig ezen elveken folytak a mérések.
Ha korrigálásra kerül a dolog akkor is 42 fok körül értrék lesz a hivatalos abszolút csúcs az ország területén és ez nem egyszer fordult elõ.
Úgy ennyi, így gondoltam, hogy egy kis emlékezés kellett a mai napra:-)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62716 - 2011-08-12 20:41:02)
Link
Régen nem volt ennyire centralizált az ország. Ráadásul a mezõgazdaság töltötte be a legfontosabb szerepet, amibõl adódik, hogy fõleg vidéken volt szükség a mérésekre, így hát ott is mértek.
Link
Régen nem volt ennyire centralizált az ország. Ráadásul a mezõgazdaság töltötte be a legfontosabb szerepet, amibõl adódik, hogy fõleg vidéken volt szükség a mérésekre, így hát ott is mértek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62712 - 2011-08-12 20:23:21)
Ki hitte volna hogy a '20-as évek elején már ilyen kis településeken is folytak mérések? Engem meglepett.
Ki hitte volna hogy a '20-as évek elején már ilyen kis településeken is folytak mérések? Engem meglepett.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62711 - 2011-08-12 20:20:06)
Nem hivatalos, mert nincs feldolgozva, de ugyanúgy az OMSZ mérte. Lász többet tud a részletekrõl.
Nem hivatalos, mert nincs feldolgozva, de ugyanúgy az OMSZ mérte. Lász többet tud a részletekrõl.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62710 - 2011-08-12 20:18:36)
Lehet hogy pozitív az anomália, de ez nagyon kedvezõtlen eloszlásban alakult így. Hasonlóan "rossz" volt ilyen szempontból a 2000-es nyár is, amikor stabil meleg csak augusztusban alakult ki.
Lehet hogy pozitív az anomália, de ez nagyon kedvezõtlen eloszlásban alakult így. Hasonlóan "rossz" volt ilyen szempontból a 2000-es nyár is, amikor stabil meleg csak augusztusban alakult ki.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62709 - 2011-08-12 20:16:05)
Az biztos nem hivatalos adat, hiszen 41.9 fok az országos abszolút melegrekord 2007-bõl.
Az biztos nem hivatalos adat, hiszen 41.9 fok az országos abszolút melegrekord 2007-bõl.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62692 - 2011-08-12 14:35:03)
Látom megint szegény nyár szidása van napirendi ponton:-)
Inkább emlékezzünk meg egy perces néma hõmérõ-leolvasással a eddigi abszolút melegrekordról amit hazánk területén valaha mértek:-) ( én 26,2 fokot mérek jelen pillanatban:-) Ma 90 éve történt délután kettõ óra tájban, hogy Szerepen 42,2 fokot mutatott a hõmérõ. Sajnos ez idén nem dõlt meg, de jövõre is lesz nyár és már nem kell sokat várni rá:-)
Egyébkénként a 30 éves csúcsszóátlagot figyelmébe véve a mai napig a fõvárosban 20,68°C-on áll a nyár ami 0,27°C-al magasabb mint a sokéves átlag. Így panaszra nincs ok, szép pozitív anomália még mindig, meglátjuk tartható lesz-é a következõ hetekben.
Volt sok szép rekord, hideg, meleg, csapadék, szóval elégedett vagyok és még nincs vége még bõven október végéig élvezhetjük a jó idõt:-)
Látom megint szegény nyár szidása van napirendi ponton:-)
Inkább emlékezzünk meg egy perces néma hõmérõ-leolvasással a eddigi abszolút melegrekordról amit hazánk területén valaha mértek:-) ( én 26,2 fokot mérek jelen pillanatban:-) Ma 90 éve történt délután kettõ óra tájban, hogy Szerepen 42,2 fokot mutatott a hõmérõ. Sajnos ez idén nem dõlt meg, de jövõre is lesz nyár és már nem kell sokat várni rá:-)
Egyébkénként a 30 éves csúcsszóátlagot figyelmébe véve a mai napig a fõvárosban 20,68°C-on áll a nyár ami 0,27°C-al magasabb mint a sokéves átlag. Így panaszra nincs ok, szép pozitív anomália még mindig, meglátjuk tartható lesz-é a következõ hetekben.
Volt sok szép rekord, hideg, meleg, csapadék, szóval elégedett vagyok és még nincs vége még bõven október végéig élvezhetjük a jó idõt:-)
Gondolatban már ott is fagyoskodtam veled hmm, nagyon finom leírás, köszi szépen:-) Szuper a 4 nap, így garantált, hogy a tavalyi 5 nap meglesz, vagy még dönthetõ is. Ha holnap nem is, de szerdán, csütörtökön jó eséllyel ismét. 20. után meg szinte garantált a fagyos nap fent. Tippen 8 nap augusztusban:-)
Így minden hónapban van idén fagy a töbörben, júliusban 3 is:-)
Így minden hónapban van idén fagy a töbörben, júliusban 3 is:-)
A mai kora hajnali menüm: Köd (sekély fajta);
Derült égbolt;
Szélcsend;
Feltét: Dér;
-1 °C. (2 m-en, töbörben)
Extra feltét: minimum 4 bika bõgése, ja és PrePerseidák.
Helyszín: Úgy is tudjátok.
Hosszabban:
Ma hajnalban 3 órakor indultam a Fennsíkra.
Az elmaradhatatlan felszerelésem a hátamra vettem, felültem a bringámra és huss.
Jávorkútról nem sietve, a sötét ellenére, elég hamar felértem a Fennsíkra.
Menet közben, a fejlámpámmal megriasztottam pár kisebb-nagyobb vadat (õz, vaddisznó,nyúl) ahol a sekély ködbe értem a fejemen lévõ lámpával elég ijesztõ figura lehettem kívülrõl nézve.
A Királyok asztalán, ahogy várható volt ilyen idõszakban, a mélyedések már párásak, ködösek voltak, amíg a magasabb részek üdezöld pompával fogadtak.
A sötétben rengeteg hullócsillagot számoltam, majd végül már nem számoltam, csak könyveltem tudat alatt, hogy megint egy.
A mélykék égbolt, mindent elárult a semmi felhõzetrõl, így a kisugárzás gõzerõvel folyhatott egész éjjel. Lassan kezdtem is érezni a kellemesen orromba hasogató hûs, friss, szinte harapni való levegõt. Fel is vettem az addig táskám mélyén lapuló téli szettem egy darabkáját, a tél közepén kapott kesztyût és a dzsekim.
Pirkadni kezdett, a keleti horizont felé már a bükkösök, fenyvesek kontúrjai élesen kivehetõk voltak. A töbrök szélén lévõ kisebb fa, cserje csoportok (galagonya, almafa,) pedig éles határral kerültek a sekély ködbe.
Az almafák alján árulkodó nyomok. Bizony ez a nyár, de mondhatjuk nyugodtan ez az év idefent nem a beérett gyümölcsökrõl szól, hanem a túlélésrõl.
Megfagyott lehullott falevelek, faágak láthatók a fák alatt.
Nem beszélve a tavalyi rekord csapadék után, egy átlagos, vagy talán egy kicsivel az alatti a Bükk-fennsík csapadéka.
Közben azért, dolgoztam is egy kicsit, hogy ne csak a száraz szöveg legyen az olvasni valótok, így állvány elõkapás, felállítás után próbáltam jobb fotókat készíteni, illetve több panoráma képnek valót készíteni.
Link
Link
Link
Közben a ködben a szarvasbikák nem bírtak magukkal, ami igen érdekes jelenség számomra is, mert ahhoz nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen korán meginduljon az elõbõgés! (Bár nem vagyok a szakértõje, de szerintem ez az volt.)
Legalább 4 irányból jött a hang és nem a "hagyjál békét garatos", vagy a "riasztásos sikítós" (igaz az inkább õz) hanem a „párválasztós bõgés”. Már náluk sem lehet elég korán kezdeni.
Augusztus 20 után azt mondom, rendben van, de most.....
Majd a jövõ héten kiderül, ha másból nem is a börzsönyi erdész kollégák jelzik majd.
Nos, akkor a kalandozásból vissza a lényegre, mert végül is meteorológia a honlap lényege, csak én meg valami földrajz leíró szakon végeztem és szeretem életszerûen bemutatni, leírni.
Bocs.
Ahogy világosodott, úgy kellett elindulnom a hegyrõl, hogy beérjek idõben dolgozni.
Gyors leolvasás következett, de a helyszíni elemezgetésem most elmaradt, a vizes ruhában, a dermesztõ hidegben, odalent nem volt ép kellemes a hõérzetem.
A csalán az elõzõ napok fagyásai miatt már elkókadt, nem volt mi frissítse a vérkeringésem.
Még egy apró mozzanat maradt, hátra.
Az elõzõ nap felvitt kulacsom összeszedése, ami nem kis meglepetést hozott még nekem is.
Na nem a jég taglózott le, hanem az hogy ez augusztusban van.
Link
Egy rosszabb télen van ahol kint hagyhatnám a vizem a kulacsban, nem fagyna be. Jávorkúti forrásvíz volt, a kulacsban, kb. 1 dl.
Sajnos ezt a helyszínen már nem tudtam dokumentálni,csak Jávorkúton a parkolóban, mert a fényképezõ gépem bepárásodott. akku lemerült.
Egyben biztos vagyok, a talajon a -1 °C-nál biztosan hidegebb volt, ha megfagyott a víz.
Olyan -4 - -5 °C körül lehetett.
A hõmérsékleti napi meneteket böngészgetve, már egy pár dolog egyértelmûen látszik még a nem szakavatottak számára is.
Pl: a hõmérsékleti minimumok értékek, a derült nyugis idõjárás esetében szépen tolódik, ami besugárzás csökkenését, az éjjelek hosszabbodását, a nappalok rövidülését is jelzi.
A negatív tartomány egy napon belül nõ.
Olyan 22 óra körül már fagy, napkelte után fél órával éri el a minimum értéket, majd gyorsan emelkedik.
Napkelte után egy, másfél órával pedig már a fennsíki értékekkel azonos, vagy kicsivel a feletti értékek „uralkodnak” a katlan legalján.
Ezt a közeljövõben kicsit boncolgatni fogom és mindenkinek az „agyára” megyek a következõ hónapokban majd a lejtõ kitettséggel, a besugárzással, meg hasonló dolgokkal.
Lesz hozzá ínyenceknek terepgyakorlat is, amire nálam, privátban lehet jelentkezni.
Errõl bõvebben harmatosan, ja, hamarosan.
A Bükk-fennsík augusztus elején a számok tükrében: 2011. augusztus 12-én reggelig mért értékek alapján a karszt fennsíkunk.
T átlag (4): 14 °C.
Tátlag: (2): 13,065 °C
T min. átlag: 4,5 °C.
T max. átlag: 21,2 °C.
Absz. T min.: -1,0 °C. (10.; 12.)
Absz. T max.: 24,4 °C. (10.)
Absz. hõingás: 25,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,975 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 19,6 °C. (8.)
Napi átlagok hõingása: 16,52 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,3 °C. (10.)
Legmagasabb T min.: 11,5 °C. (8.)
Napi legkisebb hõingás: 11,1 °C. (4.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,5 °C. (5.)
Hõség nap: 0 db.
Nyári nap: 0 db.
Fagyos nap: 4 db.
A fagyos napok közül három zsinórban 10-11-12-e volt, amihez ha a mostani derû marad lehet csatlakozik még egy holnap hajnali negatív érték? A 850 -es hõmérséklet ipeg, de még jó hozzá. Hmmm....majd meglátjuk.
Link
Link
Egy kis éves adalék a végére:
A minimumok átlaga: -4,0 °C
A maximum értékek átlaga:+12 °C
2011. év átlaga pedig kereken +4,0 °C.
Fagyos napok száma: 140.
A töbör legyen veletek.
Derült égbolt;
Szélcsend;
Feltét: Dér;
-1 °C. (2 m-en, töbörben)
Extra feltét: minimum 4 bika bõgése, ja és PrePerseidák.
Helyszín: Úgy is tudjátok.
Hosszabban:
Ma hajnalban 3 órakor indultam a Fennsíkra.
Az elmaradhatatlan felszerelésem a hátamra vettem, felültem a bringámra és huss.
Jávorkútról nem sietve, a sötét ellenére, elég hamar felértem a Fennsíkra.
Menet közben, a fejlámpámmal megriasztottam pár kisebb-nagyobb vadat (õz, vaddisznó,nyúl) ahol a sekély ködbe értem a fejemen lévõ lámpával elég ijesztõ figura lehettem kívülrõl nézve.
A Királyok asztalán, ahogy várható volt ilyen idõszakban, a mélyedések már párásak, ködösek voltak, amíg a magasabb részek üdezöld pompával fogadtak.
A sötétben rengeteg hullócsillagot számoltam, majd végül már nem számoltam, csak könyveltem tudat alatt, hogy megint egy.
A mélykék égbolt, mindent elárult a semmi felhõzetrõl, így a kisugárzás gõzerõvel folyhatott egész éjjel. Lassan kezdtem is érezni a kellemesen orromba hasogató hûs, friss, szinte harapni való levegõt. Fel is vettem az addig táskám mélyén lapuló téli szettem egy darabkáját, a tél közepén kapott kesztyût és a dzsekim.
Pirkadni kezdett, a keleti horizont felé már a bükkösök, fenyvesek kontúrjai élesen kivehetõk voltak. A töbrök szélén lévõ kisebb fa, cserje csoportok (galagonya, almafa,) pedig éles határral kerültek a sekély ködbe.
Az almafák alján árulkodó nyomok. Bizony ez a nyár, de mondhatjuk nyugodtan ez az év idefent nem a beérett gyümölcsökrõl szól, hanem a túlélésrõl.
Megfagyott lehullott falevelek, faágak láthatók a fák alatt.
Nem beszélve a tavalyi rekord csapadék után, egy átlagos, vagy talán egy kicsivel az alatti a Bükk-fennsík csapadéka.
Közben azért, dolgoztam is egy kicsit, hogy ne csak a száraz szöveg legyen az olvasni valótok, így állvány elõkapás, felállítás után próbáltam jobb fotókat készíteni, illetve több panoráma képnek valót készíteni.
Link
Link
Link
Közben a ködben a szarvasbikák nem bírtak magukkal, ami igen érdekes jelenség számomra is, mert ahhoz nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen korán meginduljon az elõbõgés! (Bár nem vagyok a szakértõje, de szerintem ez az volt.)
Legalább 4 irányból jött a hang és nem a "hagyjál békét garatos", vagy a "riasztásos sikítós" (igaz az inkább õz) hanem a „párválasztós bõgés”. Már náluk sem lehet elég korán kezdeni.
Augusztus 20 után azt mondom, rendben van, de most.....
Majd a jövõ héten kiderül, ha másból nem is a börzsönyi erdész kollégák jelzik majd.
Nos, akkor a kalandozásból vissza a lényegre, mert végül is meteorológia a honlap lényege, csak én meg valami földrajz leíró szakon végeztem és szeretem életszerûen bemutatni, leírni.
Bocs.
Ahogy világosodott, úgy kellett elindulnom a hegyrõl, hogy beérjek idõben dolgozni.
Gyors leolvasás következett, de a helyszíni elemezgetésem most elmaradt, a vizes ruhában, a dermesztõ hidegben, odalent nem volt ép kellemes a hõérzetem.
A csalán az elõzõ napok fagyásai miatt már elkókadt, nem volt mi frissítse a vérkeringésem.
Még egy apró mozzanat maradt, hátra.
Az elõzõ nap felvitt kulacsom összeszedése, ami nem kis meglepetést hozott még nekem is.
Na nem a jég taglózott le, hanem az hogy ez augusztusban van.
Link
Egy rosszabb télen van ahol kint hagyhatnám a vizem a kulacsban, nem fagyna be. Jávorkúti forrásvíz volt, a kulacsban, kb. 1 dl.
Sajnos ezt a helyszínen már nem tudtam dokumentálni,csak Jávorkúton a parkolóban, mert a fényképezõ gépem bepárásodott. akku lemerült.
Egyben biztos vagyok, a talajon a -1 °C-nál biztosan hidegebb volt, ha megfagyott a víz.
Olyan -4 - -5 °C körül lehetett.
A hõmérsékleti napi meneteket böngészgetve, már egy pár dolog egyértelmûen látszik még a nem szakavatottak számára is.
Pl: a hõmérsékleti minimumok értékek, a derült nyugis idõjárás esetében szépen tolódik, ami besugárzás csökkenését, az éjjelek hosszabbodását, a nappalok rövidülését is jelzi.
A negatív tartomány egy napon belül nõ.
Olyan 22 óra körül már fagy, napkelte után fél órával éri el a minimum értéket, majd gyorsan emelkedik.
Napkelte után egy, másfél órával pedig már a fennsíki értékekkel azonos, vagy kicsivel a feletti értékek „uralkodnak” a katlan legalján.
Ezt a közeljövõben kicsit boncolgatni fogom és mindenkinek az „agyára” megyek a következõ hónapokban majd a lejtõ kitettséggel, a besugárzással, meg hasonló dolgokkal.
Lesz hozzá ínyenceknek terepgyakorlat is, amire nálam, privátban lehet jelentkezni.
Errõl bõvebben harmatosan, ja, hamarosan.
A Bükk-fennsík augusztus elején a számok tükrében: 2011. augusztus 12-én reggelig mért értékek alapján a karszt fennsíkunk.
T átlag (4): 14 °C.
Tátlag: (2): 13,065 °C
T min. átlag: 4,5 °C.
T max. átlag: 21,2 °C.
Absz. T min.: -1,0 °C. (10.; 12.)
Absz. T max.: 24,4 °C. (10.)
Absz. hõingás: 25,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,975 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 19,6 °C. (8.)
Napi átlagok hõingása: 16,52 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,3 °C. (10.)
Legmagasabb T min.: 11,5 °C. (8.)
Napi legkisebb hõingás: 11,1 °C. (4.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,5 °C. (5.)
Hõség nap: 0 db.
Nyári nap: 0 db.
Fagyos nap: 4 db.
A fagyos napok közül három zsinórban 10-11-12-e volt, amihez ha a mostani derû marad lehet csatlakozik még egy holnap hajnali negatív érték? A 850 -es hõmérséklet ipeg, de még jó hozzá. Hmmm....majd meglátjuk.
Link
Link
Egy kis éves adalék a végére:
A minimumok átlaga: -4,0 °C
A maximum értékek átlaga:+12 °C
2011. év átlaga pedig kereken +4,0 °C.
Fagyos napok száma: 140.
A töbör legyen veletek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat