2024. november 30., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#71
A Hudson-öböl 85. hoszzúsági és 57. szélességi pontok metszésénél pedig még el sem olvadt teljesen a jég.
Kemény tél vár ránk, és ezzel a véleménnyel, azt hiszem, nem vagyok egyedül. Kérdés, hogy hóból lesz több az átlagosnál vagy a hidegbõl a szokásosnál.
#70
Tovább folytatódik az északi jégtakaró szokásos nyári kopásának lassulása, már több mint félmillió km3 pluszban van a 2007 azonos idõszakához képest, a június végi 0,3-0,4 millió km3-es deficit után ez erõs váltás.
Már a 2005 és 2009-es azonos idõszak között jár: Link

A nagy "hiányzó", Barents-tenger anomáliája is megszûnõben: Link

A többi térség is kapaszkodik felfelé, a Kara-tengertõl a Hudson-öbölig.
#69
Link
Ebben meg érdekesek a kommentek is: zavarban
Link
#68
Hasonlóan látom, azaz a hegygerinc is lehet az egyik oka, hogy bizonyos idõközönként nagyobb darabok törhetnek le, vagy pl. egy bizonyos méret után megnõ a csúszási sebesség, stb. Én mindig azt az álláspontot igyekszem keresni, hogy az összes helyi tényezõt figyelembe kell venni, mielõtt antropogén eredetû globális felmelegedést kiáltunk. Mert egy hír hangozhat úgy is, hogy a globális felmelegedés miatt a többszörösére gyorsult egy antarktiszi gleccser csúszása / fogyása. Avagy: Az elmúlt években többszörösére gyorsult egy gleccser fogyása, amely tekintetében még folynak a vizsgálatok, hogy antarktiszi jégtakaró számottevõ csökkenésének hiánya mellett esetlegesen a globális felmelegedés aggasztó jeleit tapasztalhatjuk, avagy egyéb helyi geológiai és klimatikus tényezõk állnak a háttérben.
#67
Nem nagyon értem ezt a cikket,de lehet,hogy velem van a baj.Úgy okoskodom,hogy a gleccser jege(melyet a csapadék-hó táplál)ha hideg vízbe ér a parton nem olvad olyan ütemben,mint amilyen az utánpótlása,akkor egyre nagyobb jégmezõt hoz létre.Ez lebeg a vízen,vagy akár egybefagy a tengeri jéggel télen.Ha csökken a jég,annak lehet a melegebb tengervíz,a melegebb levegõ vagy a kevesebb hócsapadék(persze hosszú távon) az oka.Ehhez jöhet tehát a geológia,vagyis egy ilyen hegy,amely valahogy gyorsíthatja vagy lassíthatja a gleccser növekedését ill. olvadását.Gondolom ha gyors talapzat emelkedés vagy süllyedés lenne,az is befolyásolja a dolgokat,de ha jól értem itt nem errõl van szó,hanem a gerincen túlbukó jég hirtelen letöredezik és a tengervízben szépen elolvad.
Mindenesetre sok oka van a gleccserek kiterjedésváltozásának,de szerintem a leggyakoribb ok csak a magasabb lég- ill.a sarkvidéken vizhõmérsékletemelkedés lehet a gyors olvadásban.Ehhez persze nem kell globális felmelegedés,elég az áramlási(légköri és tengervízi)viszonyok megváltozása is.Na de mi okozza ez utóbbit ?... zavarban
#66
A pro és kontra érvek mellett hívnám fel a figyelmet arra, hogy még mindig igen elhamarkodottan ítél meg nem csupán a média, hanem a tudományos világ is sokmindent. A mellékelt cikk arról szól, hogy geológiai okok is közrejátszhatnak egy gleccser felgyorsult fogyásában, illetve mozgásának alakulásában. Link
Tehát pl. egy gleccser így fogyhat az Antarktiszon, miközben összességében onnan nem lehet beszámolni a jégtakaró visszahúzódásáról. A globális felmelegedésen kívül egyéb okok vagy tényezõk vizsgálatáról mindig kevesebbet hallani.
#65
Sajnos megint abba a hibába estünk,hogy médiafelületességre ugyanazzal válaszolunk (lsd.link:milyen parányi egy gleccser Grönlandhoz képest).Ahogy igaz,egyetlen gleccser porszem bolygónkon,úgy az is igaz,hogy ha egy gleccser hirtelen olvad,fogy,az azt nem feltételezi,hogy a többi változatlan,persze fordítva sem:ha nõne,akkor abból az összes nem biztos,hogy nõ.
Vagyis valószínû(bár egy ilyen hírbõl nem tudhatjuk),hogy nem csak a gleccser pár km-es körzetének melegedésérõl van szó,hanem nagyobb skálájú a melegedés,persze a sziget egészére méretei miatt biztosan nem igaz.Ugyanakkor a hírt övezõ egyéb, drasztikus jégfogyásról szóló hírekbõl nem az következik,hogy talán csak 1 grönlandi gleccser fogyhat,de a mi nagy szakmaiságú hozzászólásaink mintha ezt akarnák sugallni.Mellesleg a júniusi rekord jégcsökkenés július elején megtorpant,de az utóbbi napokban a sokszor belinkelt grafikonon látszik,hogy ismét meredeken csökken.Józanul senki sem gondolhatta,hogy egy ilyen júniusi ütem hónapokig fog tartani és egy ilyen megtorpanásból megint nem kellett volna "mégiscsak lesz kisjégkor" hangulatot kelteni.(a ló tulsó oldala... szomoru )
#64
Globális skálán egy ilyen dolognak nem sok jelentõsége van:
Link

Ellenben már nem kiugróan alacsony az idõszakos jégborítás Link nagyon valószínû, h nem dõl meg a 2007-es minimumrekord, sõt a 2008-as felett zárhatunk szûk két hónap múlva. Kis esélye annak is van, h a 2009-es és 2005-ös minimum szint körül zárjunk. Persze láttunk már rapid csökkenést kedvezõtlen sarkvidéki cirkuláció miatt, így ezek a fejtegetések csak tippek. Kb. 1 hónap múlva már látszik, h mi lehet a vége... hideg
#63
A belinkelt grafikon annak az óceáni területnek a nagyságát mutatja, ahol a vízfelületet legalább 15 %-ban jég borítja.
Nézzétek meg az Éghajlatváltozás fórumban Hari (6927) hozzászólását!
Gleccser beszakad Grönlandról az óceánba (akkora mint egy pesti kerület). A gleccsernek oda, de az óceáni jégborítottság (a 15%-os) növekszik. Most akkor jó vagy rossz, hogy növekszik az óceán jégborítottsága?
#62
Hát igen, a július már kicsit másképp alakul. nevet Link Majdhogynem növekszik! hideg
#61
Link a júniusi rekord olvadásról. Mindazonáltal valószínû, h az elmúlt 8-9 év 2. legkisebb kiterjedése felett zárhat szeptemberben a jég. Link

Nyílván ez csak egy tipp, de én a 2008 és 2009es közé várom a kiterjdés minimumát szept elején. hideg
#60
A makroszinoptikus váltás nagyon meglátszik az északi sarkköri jégborításon: Link
A tartós északias túlsúlyú blocking-helyzet a már többször vázolt áramlási viszonyaival jól megkoptatta a jeget, a zonális jelleg erõsödésével azonnal váltás történt fenn is.
#59
Rengeteg meleg levegõ jutott Kelet-Európán keresztül a Jeges-tenger térségébe az utóbbi idõben kb. ugyanazért, amiért nálunk árvizek voltak most. Valószínûleg ez ott gyors olvadást eredményezett.
Most is 0°C fölötti 2m-es T-k vannak sokfelé: Link így ha tovább fennmarad ez a helyzet (zonalitás hiánya), akkor bizony továbbra is így olvadhat.
#58
Link
Nagyot fordult a világ április óta, most már az elmúlt 8 év legkisebb jégkiterjedése van, már ami a június elejét illeti és az északi hemiszférát. A félreértések elkerülése végett ez egy idõszaki fv így ebbõl nem következik egyenesen az, h idén megdõl a 2007-es jégborítottsági minimum(hisz a csökkenés üteme lassulhat), de persze kizárni sem lehet. zavarban
#57
Eyjafjallajökull (izlandi vulkán) közelröl: Link vidám
#56
Egy érdekes fordítás került ki a cikkek közé, Kósa-Kiss Attila jóvoltából. Mindenkinek érdekes olvasmány, azt hiszem. Köszönjük szépen a munkáját.:-)
#55
Én tudok olyan helyet ahol elképesztõen hideg volt, akár az utolsó 200 év elsõ helyére is pályázhat. Az idei "nyertes" egyértelmûen Nyugat-Szibéria, Tomszkban az 1830-as évek óta végeznek többé-kevésbé rendszeres megfigyeléseket, Tobolszkban pedig 1806 óta. Mindkét városban "minden idõk" 1-3. leghidegebb tele volt a 2009/10-es. Omszk, Novoszibirszk, Barnaul, Krasznojarszk és Irkutszk legutoljára 1968/69-ben élhetett át ennyire hideg telet.

beillesztett kép



A Szibériánál sûrûbben lakott területek közül Anglia 2-2.5°c-os negatív évszakos anomáliával zárt Link (tehát az elmúlt 30 év talán leghidegebb telén vannak túl).

Az Egyesült államok délebbi részein igen hideg és hóban gazdag volt az idei szezon: Link Kanada és Grönland erõs pozitív anomáliával zárt, azonban az ottani alacsony éghajlati átlagok miatt ez nem jelenti azt, hogy idén elmaradt volna a méltán híres kanadai tél.
#54
Vannak utalások arra vonatkozólag, hogy a középkori kisjégkorszak az északi félteke egészének idõjárását meghatározta. Ugyanakkor nehezen képzelhetõ el, hogy bolygónk két féltekéje, az északi és a déli között éveken, évtizedeken, sõt évszázadokon keresztül megmaradna a mikroklimatológiai (hõmérséklet, légnyomás, csapadék) megosztottság. Ez "ad absurdum".
#53
Itt a probléma az, hogy a Jet-ek összegubancolódása nem jelenti kapásból az Európai hideg telet, hiszen ha egy kicsit arrább van a hurok, akkor nálunk meleg van.
Az egész egyébként csak felvetés, nem bizonyított, csupán a múlttal való összehasonlításra támaszkodik. Mindenesetre erõsen megkérdõjelezhetõ, pl. az is, hogy a Kisjégkorszak tényleg csak Európában volt a középkorban? Én nem így tudtam.
#52
Nagyon jó, igazi brit "tudós" lehet ,hogy Angliában hidegebb volt a tél mint az átlag ,de itt Kelet-Európában már nem annyira(jó Oroszországban is hideg volt)!Anglia nem a világ közepe!Amerikában sem volt rendkívüli ez a tél.
#51
Egyébként mindenrõl írnak ebben a cikkben csak arról nem hogy végül is mikor várható ez az egész. nevet
Szerinted van ennek valami valóságalapja?
#50
Váóó nyakunkon a kisjégkorszak! laza Link
#49
Ezzel teljesen egyet is értek.

A hangsúly azon volt, hogy annak ellenére, hogy köztudott, hogy szinte minden klímaváltozás megtorpanásokkal, újraerõsödésekkel stb. következett be, még a komolynak tekinthetõ szervezetek is úgy jelezték elõre a klíma közeljövõbeli változását, hogy "kivétel nélkül évrõl évre egyre erõsödõen melegedik majd az idõ". Senki nem beszélt arról, hogy "ebben lehetnek megtorpanások", holott ez a normális. Nem vitatom a változást (mellesleg elsõre senkinek nem hiszek - ezt kb. minden 2. tanárunk is elmondja az egyetemen nevet ), de nem hiszem el azt, hogy a sok szcenárióból még véletlenül sem született olyan, ami alábecsülte volna a klímaváltozást.
Én ezt nevezem igazából arculcsapásnak; ill. ez az, ami felveti a gyanút, hogy esetleg szándékosan lettek felülbecslõek az elõrék (mint ahogy erre a közelmúltbeli botrány is rávilágít). Ennyi elõrejelzésnek ugyanis a valóság körül kellett volna szórnia kb. Gauss-eloszlással.
Ja, és az is szúrja a szemem, hogy ha van egy nem odaillõ év, akkor miért fogják a melegedésre azt, hogy hidegebb lett?! Oké, hogy elõfordul, hisz ez a normális, ahogy mondtam. Na de kérem, nem a melegedés okozza õket, hanem egyszerûen az, hogy a melegedés koránt sem olyan tendenciájú, mint ahogy azt elõrejelezték (mindenki szinte, nem csak a "gonosz hokiütõsök"), hanem megtorpanásokkal teli. Igazából erre szerettem volna kilyukadni nevet .
#48
Látszik a térképeken, hogy szombat hajnalra a hamu felhõ hogy érte el hazánkat.
Link
#47
Ezekre a szcenáriókra oda sem figyelek,az ilyen hokiütõs exponenciális melegedést jósló akármik komolytalanok.Mindig is voltak és vannak lehûlési és felmelegedési periódusok,de ezek közben ( lásd kis-jégkor) mindig voltak oda nem illõ évek évtizedek.Ezek ellenére az éghajlat bizony lehûlt ill. felmelegedett,de csak 100 év után látható,hogy honnan-hova jutott.Szerintem az sem igaz,hogy az égh. nem változik (mindössze szélsõségesebb évek,évtizedek vannak),és az sem,hogy katasztrófa van abból,ha 1-2 fokkal hidegebb vagy melegebb van hosszú távon. A felmelegedésnek szerintem kb. ugyanannyi elõnye is van,mint hátránya(pl. kevesebb fûtési energiára van szükség - kisebb CO2 kibocsátás).
#46
A dolog nem ilyen egyszerû. Amellett, hogy egyébként igazad van, nem szabad elfelejteni, hogy a melegedést jóslók évrõl évre gyorsuló melegedést jósoltak, s kihangsúlyozták, hogy nem igen lesz kivételes év. Ehhez képest amint egy hidegebb tél/nyár jött, abban a pillanatban változtattak "elõrejelzéseiken", s valahogy beépítették az elméletbe. Mégiscsak nevetséges, hogy egy rosszul sikerült elõrejelzés után azt mondják, hogy "tulajdonképpen jó volt az elõre, mert benne volt a pakliban valahol a szórás legalja után". Akkor miért nem azt mondták? A globális átlaghõmérséklet emelkedése megtorpant az utóbbi idõben. Annyira, hogy az IPCC egykori szcenáriói közül a legoptimistábbnál is valamivel jobban alakult.
#45
Több volt a jég és hó az elõzõ éveknél,és olvasom,hogy ebbõl máris cáfolat és arculcsapás keletkezett.Elfogadom,hogy az utóbbi 2-3 évtized hõmérsékleti rekordjaiból nem lehet még egyirányú klímaátalakulást kisilabizálni (jaj-sivatag leszünk! jaj-elönti a partvidékeket a tenger! jaj-az összes jég 10 év alatt elolvad stb. ).A jajgatásra ugyanakkor nem az a megfelelõ válasz,hogy 1-2 év átlagot közelítõ T-je,csapadéka,jege,hava már elfeledtet 20 év meleget, és már a közelgõ jégkort sugallja. Ha a 2007-es rekordokra sokan legyintettek ("Ugyan már 1000 év alatt 5-ször is vot ilyen meleg,csak senki sem mérte meg !") akkor nem kéne egy átlagos telet(amely a Moszkva-München-Madrid vonaltól ény-ra valóban hideg és havas volt ,de attól DK-re már melegebb,mint nálunk is)kikiáltani bármi cáfolatának.
#44
Jól látható az MSG "por" kompozit animáción is:Link
#43
Közben Noli cikke meg is válaszolta, mivel nem látszik a sztratoszférára való tömeges anyagkilökõdés, nem valószínû az idõjárási behatása.
#42
Link
#41
Valaki tudna egy linket küldeni, ahol mûholdképen látszik a hamu felhÕ?
#40
Jaj ne, már nyáron is fázni fogok?:-) Igen a válasz az, hogy mennyi került bele a légtérbe milyen mértékben terült szét és jut fel, és merre halad? Egyelõre a kontinens belseje felé veszi az útját. Ha szerencsétlenül jön ki, akkor bizony a következõ hónapokban hatással lehet ránk, de remélem nem került fel sok. No majd kiderülnek a dolgok, persze lehet, gondolkodni már most a következõ téllel kapcsolatban, vajon azt is befolyásolhatja, vagy részeben, esetleg egyáltalán addigra marad hatása?:-)
#39
Komoly behatáshoz a sztratoszféráig fel kellene törni és/vagy tartós takarást kell elérnie a hamufelhõnek és/vagy gázoknak.
Erre heteken belül választ kapunk.
#38
Kiváncsi vagyok, milyen távon és mértékben szól bele az izlandi vulkán Európa idõjárásába. Gondolom Derick már dörzsöli a tenyerét...
#37
Így, április közepére tudott csak széttöredezni a Botteni-öböl zárt jege, Finn-öböl még mindig zárt.
Kár, hogy errõl nincs fenn anomália-vizsgálati anyag, ám egy biztos, nem mindennapi.
#36
Igazából én nagyon kíváncsi leszek az idei nyárra meddig megy le pl. Északi sark jege az elmúlt évekhez képest.Sõt inkább magára köv. télre.
Ami meg a viking kori meleget illeti( nevet ) bizonyára kellett lennie olyan kedvezõ fordulatnak a bolygón,hogy szépen lassan természetes úton melegedjen a Föld éghajlata. Nem pedig úgy hogy egy emberiség nevezetû élõlény fejetlenül tetemes széndioxidot juttatott a légkörbe ezáltal felborítva az eddig természetes egyensúlyt.Most nem természetes melegedés zajlik és nem természetes lassú kiegyensúlyozott olvadás.
Az már jó kérdés,hogy,ha nem engedtük volna ki eddig azt a tetemes széndioxidot a légkörbe,akkor a Föld átlag hõmérséklete általános lassú melegedõ vagy lassú hûlõ tendenciát mutatna-e? Ez persze rengeteg mindentõl függ..ahogy elnézve a Földtörténeti korszakokat a bolygónk pályájának mozgása,kilengése,meteor becsap,vagy erõs vulkánkitörések vagy csak hegység képzõdés erõsen befolyásolta Földünk éghajlatát.Az utóbbi több tízezer év vagy millió év jégkorszakai közepette mi elméletileg(világ modellek szerint) egy melegebb fázisba élünk.Most mi ebbe alig pár ezer év alatt megjelentünk és felélünk mindent és átformáljuk környezetünket alaposan felborítottuk az eddigi természetes egyensúlyt.Ez csak idõ kérése volt,hogy a természet ill. az éghajlat mikor fog számottevõen reagálni az erõsen többségében nem természetes úton melegedõ bolygóra. Elõrejelzések szerintem s.t se érnek,mert még mindig nem tudjuk/nem ismerjük bolygónk rendszereinek mûködését válaszát egy külsõ(emberi) behatás következményeként.

Értem oké 19860215. Csak az gond,hogy átnézve regény írásomat találtam benne egy csomó hibát és most egy kicsit fogom is fejem érte.Pl. gáz vezeték..JajXD Én a házi kazánra gondoltam ami vizet meleg és hûtött vizet keringet a rendszerben.S még sorolhatnám.Meg fáradt voltam is.. Szóval elnézést a regényért...Igyekszem legközelebb képezni jobban magam szakmai kifejezésekkel,tömören fogalmazni..stb. Ami a hosszútávú saccolgatást illeti az északi félgömbi nyár nyilván valamelyest kiegyensúlyozni fogja a kiesett melegebb tenger vizet.Hisz pont a kérdéses terülteken is nyár lesz.A magas nap állásnak köszönhetõen is szépen visszaszorulnak északra vagy felszámolódnak a hideg magok.
#35
Nagyon jókat írtál és érdekeset.Írhattál volna hosszabban is,szívesen olvasok(én legalábbis)ilyeneket.Máskor is írj nyugodtan ilyen kisebb-nagyobb gondolatokat,szerintem nem haragszik meg érte senki. nevet
#34
"...hogy a jó életbe lehetett a linkelt térképen az egész déli féltekének kb. 95%-át érintõ negatív anomália?"
Jó kérdés.
Az emberi megbízhatóságra alapozott rendszerek,megbízhatatlanok..Meg az emberek is..de ebbe van benne valami:
Más részrõl az északi félgömb anomális térképe még csak-csak magyarázható lenne,hogy a Labrador áramlat elemi "kedvébe volt" akkor a térkép alapján,'hála' a szokatlanul melegnek Észak Amerikában és Grönland térségében.Ami már csatolható Európa egy részének átlagos vagy átlagon aluli idõjárásához.Viszont ugyan ez vissza a Golf több energiát vesztett a Labrador áramlással való viaskodásban és a Golf is több "meleg" vizet szállított Görland térségébe.
Link Esetleg történt annyi eltérés,hogy kedvezõ légköri folyamatok hatására elindult komolyabb mennyiségû jég olvadása Grönlandon és Észak Amerikában ami jelentõsen megnövelte a Labrador áramlás erõsségét.A jelentõsebb víz többlet hatására a Golf igyekezet kiegyenlíteni a "számlát" és hatás ellen hatás törvényeként igyekszik több felszín közelében áramló melegebb tenger vizet szállítani a térségbe.Ezzel is öngerjesztõ folyamatot indítva el ezzel.A meleg tenger víz pontos tulajdonságaiban nem vagyok teljesen tisztába,de ha most valami rosszat mondok javítsatok majd ki.
Szóval ha tovább próbálom saját elképzelésem szerint magyarázni a történteket akkor a megnövekedett melegebb felsõ tenger víz igyekezett lefele adni a hõt a kontinensnek.A part vidék kis pár fokos melegítés által anticiklonáris folyamatok indultak be ami a napsütés és melegebb tenger hõmérséklet hatására tovább növelték a térség pozitiv anomáliáját.Bár megkell jegyeznem nem tudom mi állt fent sokáig a térség felett.Ennyi erõvel saccolhatnám azt,hogy frontok,ciklonok garázdálkodtak arra,de az nem magyarázná a melegebb anomáliát,hisz a tengerrõl és kontinensrõl felvett energia a légkörbe jutva eloszlana.
Érdekes az is,hogy az északi sark vidék pozitívba volt aminek hatásár gondolom picit melegebb tenger vizet eredményezett.Persze akkor olvad a jég,de mivel kicsivel több hõt tárol a tenger erõsen befolyásolta a ciklonok erõsségét.
Kicsivel melegebb tenger felszínre érve a szokásosnál nagyobb energiával rendelkeztek így mélyebben is tudtam bevonulni Szibéria belsõ területeire...Bár az adott idõpontban nem tudom milyenek voltak a ciklonok pályái.Eu-t piszkálták vagy északabbra vonultak.
Ezek a hatások megmagyaráznák azt a talán furcsa térképet,hogy ez a hatás-ellen hatás törvényeként kihatott a bolygó hideg,meleg tenger áramlásaira.
Ha valahol "elfolyik" az energia akkor maga a meleg szállító szalag gyengülését eredményezi.Viszont erõsödik a hidegebb áramlatok hozama.Ha több hideg víz áramlik alul egy forró övezet felé nyilván gyorsabban fog onnan el is áramlani "fél kész meleg víz".Nincs elég ideje kellõ hõmérsékletre melegedni ahhoz,hogy ezt a megnövekedett hideg többletet ellensúlyozni tudja.
Ezzel párhuzamosan jelentõsen kihat az óceán kicsivel hidegebb hõmérséklete a kontinensekre és szigetekre.Ezzel okozva az óceánok átlagos és negatív anomáliáját.Sõt gondolat menetem alapján lenne magyarázat arra is mért volt Pl. Dél Amerika hidegebb a vártnál.Egyszerû.Gondolom ott is van meleg tenger áramlás ami Dél-Am. partjait jobban fûti.(Nem vok. benne biztos csak köv. rá.)Maga a kontinens is fekvése miatt meleg helyen van ezért tudok a szokványostól kicsit light-os hûlni.
Közép Amerika már más tészta.Kicsit bonyolultabban fest a kép.Szerintem itt több tényezõ volt felelõs a hatásokért.Tegyük fel hogy Észak Amerika,Grönland és Északi sark felett többségben az Ac dominancia hatására még is tudott megfelelõ hideg mag képzõdni száraz föld felett ill. jég és kicsit melegebb tenger felett.Így esetleges átlagos hideg betörések alkalmával frontok vagy ciklonokként tudtak betörni Közép és Dél Amerikába.
Normális esetben(mint ami játszódott Észak Európában) a x nem tudom milyen meleg áramlás ami majd Mexikói öbölbõl indulva tovább halad Golf áramlat néven kevesebb hõt szállítva nem tudta a hideg elõre nyomulást megakadályozni.A komolyabb keveredési zónák délebbre torlódtak.
Végezetül ami még viszont Észak Afrika ill. Ázsia Dkeleti területeit valamint Tibet térségét jellemzi szerintem az óceántól való távolsága és növényzete teszi azzá ami kevésbé befolyásolja éghajlatát a tenger áramlások.Jó persze,hogy van rá hatással,de nem mint Angliában.
Nyilván "hidegebb" tenger víz hatására nem tudott kellõ energiával rendelkezni,így a melegebb leszálló légáramlatot legyõzve "bevergõdjön" a kicsivel melegebb területekre.
A Déli sark kör természetesen erõsebb hideg áramlatok hatására tudott kevésbé olvadni sõt partjain szép kis negatív anomáliákkal zárni.Lobogtatva azt a elméletemet,hogy nyilván hiába a magas napállás(ez szintén nagyon fontos),de még is az tenger áramlások fûtés vagy hûtés döntõ szerepet játszanak a bolygó éghajlatában.
Bár ez nekem egy szerény elméletem( nem értek annyira hozzá)csupán elkezdtem agyalni azon,ha több hideg víz kerül a pl. a gáz vezeték rendszerbe mint amennyi meleg megtermelõdik a vegyes tüzelésû kazánba akkor nyilván szépen kihat majd hatás ellen hatás révén az egész házra.Ami egy sor új hatást fejt ki..
Igy nem annyira kételkedek én ebbe a térkép szavahihetõségében.
Oké sokan írják mint láttam ez NEM Globális méretû volt csupán regionális egy-két nagyobb kontinens partjai lefedve.De még is azt vallom,hogy a légkör és vele együtt az óceáni áramlások érzékenyek.Ha kivágnánk Az egyenlítõ vidékén az összes erdõt szépen felborítanánk az egész világ klímáját.Persze ezt megpróbálja a bolygó visszájára fordítani,de akkor is egyértelmû válasz az lesz:
Nem hûlünk hisz eddig melegedtünk mint a "bolond" most csupán visszahõköltünk.Lassul a felmelegedés hatása (fogjuk rá hála) a több hideg víz tengerbe kerülésének,jég olvadásnak.
Viszont még manapság se ismerjük,tudjuk maradéktalanul megérteni bolygónk éghajlatát.Hisz annyi minden kis dolog hat rá.
(Elnézést a regény írásért és bocsánat ha esetleg hülyeséget írtam vagy rosszul fejeztem ki magam.Javítsatok ki.Csupán próbáltam racionálisan kivesézni ezt a térképet: Link Egy számomra feltételezett elmélettel. szegyenlos )
#33
Én sem tudom pontosan Anarki! De arra akartam utalni, hogy nem vagyunk, vagy legalábbis én sem vagyok hasra esve egy a 1971-2000 -es átalgot megközelítõ jégborítástól. Csak egyszerûen ez tény. De végül is úgy is lehet látni, hogy kiszenvedett végre egy átlagot. Bár nekem továbbra is elgondolkodtató az mélypont, ahonnan ez kialakult. Nyilvánvaló persze, hogy mindez nem lehet a globális felmelegedés cáfolata önmagában, és rossz és felelõtlen úton jár, aki ilyen kijelentésekre vetemedne.
Itt van azután ez a linked az anomáliáról: Link

De mivel volt teli a sajtó pár hete? Minden idõk legmelegebb tele volt a Földön, mert a déli félteke nyara bõven túlkompenzálta az északi félteke hideg telét. Akkor hogy a jó életbe lehetett a linkelt térképen az egész déli féltekének kb. 95%-át érintõ negatív anomália? Tényleg nem lehet tudni, hogy minek lehet hinni. zavarban
#32
Sajnos bizony kiderült pár grafikonról, hogy kamu. Azt is sejthetjük, hogy bizony vannak, akik ebbõl üzletet csinálnak.
A lényeg azonban az, hogy a legfõbb szervezetek (pl. IPCC) elõzetes elõrejelzéseinek sem felel meg már teljesen a mostani idõjárás sem. Úgy látszik, hogy a globális átlaghõmérséklet emelkedése az utóbbi idõben kissé lassul, ami az IPCC-elõrejelzések legoptimistábbja körüli eredmény, ha jól tudom.
Más szervezetek esetében sokkal komolyabb a helyzet. A legtöbben az pl. északi-sarki jég eltûnését úgy datálták 2012-2020 közé 2008 elõtt, hogy pusztán a jégborítottság tendenciáját figyelték (pl. a nyári minimumokét; és valljuk be, az alapján elképzelhetõ is lehetett volna). Azonban azóta igencsak növekszik a nyári minimum.
A gond tehát, hogy az ezekben a "szervezetekben" dolgozó "tudósok" kifelejtették a fizikát (visszacsatolások, meg ezer más), és most nem nagyon akarják elismerni, hogy hibáztak. (Ennek hátterében olyan dolgok lehetnek, amik számunkra valószínûleg nem fognak kiderülni, mert az olyan botrányt jelenthetne, mint pl. a "climagate" a közelmúltban.)

A "valódi" tudósok persze tudják, hogy nem lehet tudni, mi lesz (de persze õk is keresik a választ). Õk nem is mondják, hogy "nincs felmelegedés", csaupán a vészmadarakra mutogatnak, hogy "ugye-ugye, hogy nem úgy van az"; szerintem teljes joggal (hisz az õ elõréik szerint a legnagyaobb melegedést épp a sarkvidékek és Szibéria szenvednék el - ez a tél így viszont tényleg arculcsapás nekik).
Mindenre érdemes szerintem felfigyelni, de semmibõl nem lehet általánosítani. Véleményem szerint csak igen lassan haladhatunk a dolgok megismerésében, nem tartom valószínûnek, hogy hamar érdemleges eredményt érhetünk el a klímaváltozás terén. Addig meg marad a találgatás.
#31
Na hozzunk fel egy példát, de lehetne többet is! Most fókuszáljunk kizárólag a téli idõszakra, mert a mostani szezon után mindenki hasra van esve ettõl az elképesztõ teljesítménytõl:

Itt van az idei szezon: Link tényleg szép negatív anomália van Eurázsia nagy részén...

És itt van a RÉMÁLOM 2006-2007es szezon: Link

És ebbõl milyen következtetést lehet levonni? Ami nálunk 2006-2007ben extra enyhe telet okozott, az Dél-Amerikában, Dél-Afrikában extra negatív anomáliával járt. Az idei szezonban például arrafelé volt gyengébb, és errefelé volt erõsebb.

2006/2007-ben a sarkok környékén volt erõsebb negatív anomália, a mostani szezonban nem volt olyan erõs, közben idén az Észak-Amerikai kontinens északkeleti részén erõsebb volt a pozitív anomália,... szóval érdekes dolgok ezek.

Van egy olyan érzésem, mintha az eurázsiai negatív anomáliát megpróbálnátok globális nagyságokra kiterjeszteni..., holott ez a Föld nagyságának csak egy kisebb hányada. Ezen kívül még elõfordulnak hatalmas területek, ahol az említett idõintervallum jóval melegebbet hozott a vártnál... és ebben még mindig bõven benne van, hogy +0,001 vagy isten tudja hány fokot melegedett a Föld átlaghõmérséklete...

Mi tényleg amatõr szinten vagyunk... ez kétségtelen. De a tõlünk jóval okosabb emberek között is megvan ez a megosztottság? Egy fizikai, matematika folyamatokkal konkrétan leírható folyamatot ennyire félre tudnak értelmezni, hogy nincs egyetértés? Kinek lehet hinni? Kamu az összes grafiikon? Vagy senki sincs tisztában a dolgokkal? Ha a "nagyok" sincsenek tisztában, akkor mi miért vagyok azok? Üzlet? Bulvár?
#30
Lehet vita tárgya...: Link csak akkor aggódó szemekkel pillantok az ehhez hasonló diagrammokra. Ekkora baromság lenne?

Ezek függvényében továbbra sem esek hasra egy környékünkön átlagosra sikeredõ téltõl, ami Szibériába erõsen negatív lett. Abból, hogy ez megtörtént nem kell messzemenõ következtetéseket levonni. Volt negatív anomália 1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12-12-stb-stb... évvel ezelõtt is amellett, hogy átlagban lassú melegedés van a Föld átlaghõmérsékletébem.
#29
Szerintem nem akarod helyén kezelni a dolgokat.
1./ Akkor attól sem kell hátast dobni, ha éppen minimumot produkála jégborítás
2./ A negatív anomália az negatív anomália, amely sehogyan sem illik bele a jósolt trendekbe
3./ Szerény véleményem, hogy a tények önmagában cáfolnak sok olyan dolgot, amelyet a globál felmelegedés hívõk folytonosan elhamarkodottan dogmaként kijelentenek.
4./ Ha hideg van fenn északon, akkor gondolom nincs meleg, tehát azt bizonyítja, hogy nincs meleg.
5./ Maradjunk meg az óvatos megfigyelésnél. Valami nagyon érdekes történt odafenn, ami egy már-már trendként elkönyvelhetõ melegedési folyamat ellenében hatott. Természetesen az is lehet, hogy negatív visszacsatolás. Pontosan azzal nem értek egyed sem veled, sem Nanovich-al, hogy azonnal kisarkítjátok két tábor vitájára a kérdést. Nem hinném, hogy lenne igazából két csoport. Szerintem van egy csoport akivel elszaladt a ló, és bizonyos tényekkel most kellene elkezdeniük szembesülni.
6./ A föld átlaghõmérsékletének valós és szignifikáns növekedése a mai napig viták tárgya. Ugyanúgy az is, hogy az antropogén hatások mennyiben befolyásolhatják ezt, vagy természetes folyamatok részeirõl van szó. Miért van ma hidegebb, mint a vikingek korában? De inkább nem kezdeném újra....
7./ A legújabb dogma, hogyha most nincs is igazunk, de majd lesz, akkor is környezettudatosságra nevelünk. Utálatos, hogy a globális felmelegedés elleni harc ma egyenlõ a környezetvédelemmel. Kész röhej. szomoru A csendes óceánon úszó szeméthegyrõl miért nem rendeznek államközi konferenciát Koppenhágában??? Miért csomagolunk be mindent mániákusan a mai napig??? Stb..stb....Mintha a CO2 kibocsátás visszafogásával minden bajunk megoldódna. zavarban
8./ Nagyon kiváló, hogy virtuális molekulákkal monopoly-t játszva megint sikerül olyan dolgot tõzsdére vinni, és olyan dolognak dollármilliárdos értéket tulajdonítani, amely mögött nem áll valós, emberi munka által megtermelt érték.
#28
Most nem kell attól meghalni, hogy a jégborítottság majdnem elérte az 1979-2000-es átlagot. Tegyük hozzá, hogy ez az elsõ ilyen év hosszú idõ óta.
Abból, hogy Eurázsia nagy részén negatív anomália volt a mostani téli szezonban, nem hiszem, hogy messzemenõ következtetéseket lehetne levonni a "klímaváltozással" kapcsolatban.

Nanovich*-al értek egyet, 1-2 év alapján nem kéne megcáfolni semmit...

Ráadásul a jégborítottság olyannyira "közvetett" sõt, még annál is távolabbi kapcsolatban van a telünkkel kapcsolatban, hogy egészen február végéig a 2006-2007es évi érték körül mozgott, amikor tudjuk, hogy mi történt,...
Szóval tök érdekes, hogy nem akar csökkenni a jégtakaró..., de ez mit bizonyít?! (nemsokmindent...., talán hogy hideg van arrafele...)

Vitatkozni lehet rajta, tényleg mindenki tud érveket felhozni, csak a Föld átlaghõmérsékletének növekedésére kicsivel több bizonyítékot lehet felhozni, mint annak cáfolására...

Amúgy, amennyiben a globális felmelegedés egy médiafogás lenne, akkor meg kell dícsérnem a médiát... legalább valamennyire környezettudatosságra nevel... már amennyire az emberek erre fogékonyak lehetnek, mert van aki fogékony rá...
Nyilván sok benne az üzlet is, de legalább serkenti a gazdaságot... nevet
#27
Annyi bizonyos, hogyha az IPCC prognózisokból indulunk ki, akkor baromira nem egy ilyen évnek kellett volna következnie. A jégtakaró kiterjedésérõl már írtam, hogy igen fontos körülménynek tartom, hogy honnét is alakult ez ki. Egy irdatlanul alacsony és aggasztó jégborításból nõtt ki. Ebbõl következõen nyugodtan bizonyítottnak lehet venni, hogy önmagában egyetlen téli periódus elégséges ahhoz, hogy fordulatot hozzon. Mindenféle pro kontra állásfoglalás nélkül klímánk ezen a télen játszva képes volt egy váratlan hideg fordulatra az északi féltekén, ami elgondolkodtató. Összességében pedig továbbra is az a véleményem, hogy hazánk a medencénk (és a mediterrán ciklonok sajátos helyi klímaalakító tulajdonságai révén) viszonylagos védelmében egészen olcsón megúszta eme telet, nem úgy Németország, Lengyelország, Britannia, az egész szibériai térség, Kína, Mongólia stb. És azt sem hinném, ha valaki tényeket közöl, akkor rögtön ugyanolyanná válik, mint a nagypolitikával mélyen átitatott demagóg globális felmelegedés oldal.

A kérdés miért és hogyan történt meg ez a tél, mit lehet tudni. Rendkívül szerény hurrikánszezon, így nagyobb energia maradt meg. El nino felé tendáltunk. Ha jól emlékszem, kezdetben jelentõs hõtöblettel bírt az Atlanti Óceán északi vidéke. Igen aktív, mondhatni viharos zonalitás november decemberben. Britanniában súlyos áradások, mély ciklonok törnek be messze a sarki területekre. A Barents tengernek eszébe nincs befagyni, decemberre aggasztóan kicsi jégborítás. Miközben Európában várjuk, várogatjuk a telet, már-már leírjuk december elején, elõkerülnek a szibériai hóadatok. Általános megdöbbenés, hogy hoppá erre nem is figyeltünk. Talán hurrikánok energiája hóban kezd lerakódni? (én nem tudom, ez csak egy tipp). A Golf gyengélkedik (bár egyesek szerint csak rosszkor mérik az adatokat), a Labrador elképesztõ negatív anomáliát kezd produkálni. A folytatást már nagyjából lehet ismerni. Nos és mit hozhat a jövõ? A több hó lassabban olvad, több édesvíz szaporodott fel odafenn. Viszont egy rakás energia is ott van benne. Én tényleg nem vagyok ehhez elég okos, ám szerintem értelmes tudósember, de amatõr is már itt megáll gondolkodni, ahelyett, hogy belemenjen egy kinek van igaza, illetve na ugye megmondtam játékba. A tényeket el kell könyvelni, és tovább kell figyelni. Nagyon-nagyon érdekes lett ez a tél, szerintem nagy segítséget fog még jelenteni specialitása a nagyobb térségi folyamatok hosszabb távú törvényszerûségeinek megértésében.
#26
Talán meg volt az északi jégboritottság maximuma, jöhet a nyár hideg : Link
#25
Én a jégtakarónak arra a részére gondoltam, amikor a gyors fogyásról írtam, ami a tél végén (utóbbi egy hónapban) a korábbi tendenciáktól eltérõen (mert a 30 éves grafikon szerint már csökkennie kellenne az évnek ebben a szakaszában a jégtakaró kiterjedésének) befagyott. Itt nem volt ideje a jégnek megvastagodnia, és ahogy befagyott, olyan hirtelen el is fog olvadni.
Nyilván a sarkvidéki tengernek az a része, ami például már novemberben befagyott jóval lassabban fog kiolvadni, hiszen ott akár már több méter vastag is lehet a jég.
Az elõbbiekkel kicsit összefüggésben - véleményem szerint - ha az éghajlatváltozást figyeljük - érdemesebb az egymást követõ nyári jégkiterjedési minimumokat összehasonlítani, nem pedig azt, hogy melyik télen nagyobb a jégtakaró kiterjedése.
#24
Általánosságban nem.
Remélem itt sem.
#23
Az amatõr, mint kifejezés, szinonímája-e az bulvárnak?
#22
Könyörgöm, ez egy amatõr fórum, mit vársz?
Egyébként sarkítod a dolgot, ahogy az utóbbi idõben mindent.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-30 08:40:24

Kõszeg

4.3 °C

00005

RH: 80 | P: 1032.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.