2024. december 05., csütörtök

Hydroinfo

Adott napon: 
Keresés:
#4090
A vízmérleghez: a Zala vízhozama a torkolatnál:
Link
Nyilván van még jónéhány vízfolyás ami a balatont táplálja, a negatív oldalon meg a párolgás.
#4089
Köszönöm. nevet
#4088
Link
#4087
Magamat nem gondolom vízügyesnek, de annyit elmondhatok, hogy szívügyemnek érzem, hogy a Balatonban mindig legyen elegendõ víz. Láttam már nagyon siralmas állapotban, de tavaly végre még nyár végén is lehetett benne úszkálni és nem csak állni a térdig érõ vízben. Jelenleg úgy gondolom mivel az átlag benézett 110 cm alá, ezért el kéne zárni a csapokat. Elvileg ennyi vízzel nem lehet nagy gond szeles idõben, mert ez a szabályozási szint felsõ határa ugye.Ezt idõvel úgyis 120-ra tervezik emelni, tudom ehhez azért a partivédmûveket is itt ott fel kell tuningolni. A több vízbõl még mindig lehet gazdálkodni, ha komolyabban csapadékosra fordulna az idõ, mintha kevéssel kellene átvészelni egy esetleges száraz nyarat.

Volt egy link ahol a Sió vízhozamát lehetett megnézni a zsilipnél,valaki esetleg berakná ide újra? Nem találom. [esõ]
#4086
Annyi történt ma, hogy 49,9-rõl 46,8 m3/s-ra csökkentették a leeresztés vízhozamát. Ez lehet egy érdemi csökkentésnek, vagy a leeresztés leállításának a kezdete is.

Ahogy elindítani sem lehet egyik percrõl a másikra, leállítani sem lehet komoly károk nélkül hirtelen a leeresztést.
#4085
Link
Talán, mert a szabályzási szint felett van! Így is a sírok miatt kezdték jóval késõbb engedni, miután õsszel településeket öntött el.....
#4084
10 millio vizugyes hazaja (is) vagyunk...
#4083
Árulja el nekem valaki, ha már a jelenlegi szabályozási szintnél jár a tó akkor még mindig minek eresztik?
Link
Azt nyáron majd jön a sírás, ha ne adj isten úgy alakul, hogy nem lesz esõ..vicc amit mûvelnek. Csapokat elzárni, a tóban 110 cm vizet legalább hagyni!
#4082
Teszi bizony. Így testközelbõl mégis egészen furcsa érzés, hogy ahol nem sokkal azelõtt sûrû fás-susnyás állt, vagy éppen egy visszaforgó, amit meglehetett horgászni, most meredeken zuhan a part. :-)
Haltartóhelyek akadnak, csak lakók nemigen. :-))) Na jó, inkább arról van szó, hogy nem vagyok jó folyóvízi pecás. Egyszer-egyszer kijött a lépés, de sosem tudtam folyamatosan jó fogást elérni. Idén (több mint tíz év után) már az engedélyt sem váltottam ki, nem is voltam pecázni sem az élõvízen, sem a holtágakon. (5-ször áztattam a zsineget idén egyesületi tavakon, rekord alacsony szám, mióta pecázok. Sajnos.)
#4081
A víz teszi a dolgát, amit idõtlen idõk óta tesz: hol rombol, hol épít.

Ui: jó horgászhelyek. Hal is van arrafelé??? hideg
#4080
Magyar területen nincs lehetõség hozamkiegyenlítõ tározó építésére. Egy kis játék a számokkal: 1 m3/s a felsõ Tisza vízhozamában (Tiszabecs minimum körüli százegynéhány m3/s) nem oszt-nem szoroz, egy nap alatt 86400 m3-t jelent. Érdemi minimumhozam növelést (átlag 50 m3/s) és 3 hónap szükségességet figyelembe véve kiszámolhatod, mekkora tározó térfogat szükséges a betárolásához. Ezeket a tárolókat csak hegyvidéken lehet kialakítani, de hát a hegyvidékek országhatáron kívül vannak.

Másik probléma pl: Román területen a Kõrösök vízgyûjtõje tele van völgyzárógátas tározókkal, de alig van hozamkiegyenlítõ hatásuk a határszelvényeken: ha helyben szükséges, túlnyomó részt öntözési célra használják fel a hozamnövelõ mennyiséget még román területen. Ez viszont már politika.
#4079
Nagyon látványosan bontja a partot az Ipoly, mostanában már csak pár havonta járok a partján, szinte ég és föld a változás mindig. (Ez csak a város alatti szabályozott szakasz, bár valamilyen szempontból ez is rátesz egy lapáttal, de mondjuk az érintetlen szakaszokon olyan fejlett kanyarok vannak, hogy ihaj! Link Kelet felé haladva további sok-sok hasonló. Érdekesség még, hogy a korábbi medrek is szépen látszanak ezeken a felvételeken.)
Vissza a szabályozott részekhez. Látványos kimosott gyökerek: Link Frissen beszakadt part a szlovák oldalon: Link ...de az itteni oldalon is dolgozik a folyó: Link (háttérben az elõzõ kép témája)
Link Érdekes zátonyos szakasz, a háttérben ahol megtörik a víz, most is csak 20-30 centiméteres a mélység, ott nyáron néha alig 2-3 méter széles csak a folyó. Volt már, hogy a meder közepérõl száraz lábbal pecáztam a zátony mögötti visszaforgóba, ott rabolt a balin. :-) Hirtelen szakad le jó mélyre, mögötte most 1.5-2 méteres víz lehet ott.
Link Egy-két év, és szerintem õk is bedõlnek. Mindeközben ezekkel a nyárakkal szemben, ahonnan fotóztam, ilyen a part: Link Jó 5 méterre van a vízfelszín, nem kicsit látványos. Link Link Rettentõ gyorsan hátrál, mióta kimosódtak a gyökerek a partfalból (jó kis csökök vannak most a mélyben, horgász szemmel nem könnyû terep). Így néz ki az egész a nyárakkal, kb. onnan fotóztam baloldalt, ahol kilátszik az omló függõleges part: Link
Itt nagyon jól látható, hol is lehetett korábban a part: Link Sõt, még ettõl beljebb, mert ugye nem közvetlenül a parton nõttek õk sem anno.
Egy nagyon érdekes szakasz: Link Itt korábban végig sûrûn álltak a fák, aztán egyszer csak becsúszott ez a jó 50 méteres szakasz, azóta folyamatosan hátrál. Link Látványosan rétegzett: Link 5 méterre a partszakadástól ilyen repedések vannak: Link Csúszik, csúszik...
Ez egy másik rettentõen érdekes szakasz: Link Itt két éve(!) még a túloldalon, egy 3-4 méter széles, viszonylag mély bevágásban folyt a víz, míg a felénk esõ oldalon széles, kavicsos lapály volt, kb. 30 méter hosszú. (Valahogy így nézett ki: Link A bedõlt fa akkor még persze élt és virult. A sraffozott rész volt a lapály.) Kisvíznél teljesen száraz lábbal lehetett itt sétálgatni a kavicsos üledéken. Tavaly vitte el a folyó, a sodorvonal átkerült erre az oldalra, jól kimélyítve itt a medret.
#4078
Nekem is feltûnt 2013-ban és idén a Felsõ Tisza, ill. a Kárpátok csapadékszegénysége. zavarban
2012 szeptemberében mekkora volt a vízállás a Tisza különbözõ pontjain!? Mert emlékeim szerint igen alacsony, több helyen is át lehetett kelni a Tisza felsõ szakaszán, köszönhetõen a sorozatban 2 éves 2011-2012-es aszályos éveknek a térségben.
Víztározók építése sokat segíthetne, de hát itt másra kell a pénz kicsiny hazánkban, pedig igen fontos lenne.
#4077
Van néhány olyan holtág, amelyek vízutánpótlása csak a magas tiszai vízállással, sõt esetleg csak az árvizekkel biztosíthatók. Érdemi árhullám meg csak olyankor alakulhat ki, ha a jelentõs csapadék olyan területre hull, ahol a lefolyási hányad magas. Idén a Felsõ-Tisza számára probléma a Kárpátok csapadék eloszlása, csapadék hiánya. Örökké nem fog tartani, de lehet addig egy csomó kár a tartósan alacsony vízállásból.

Sajnos pályázati úton sem lehet vízpótlásra pénzt szerezni. Vannak "sokkal fontosabb" projektek. Felénk pl: (szenny)vízi színpad. Holtág rehabilitáció címen mederkotrás helyett a nemrég épített zsilipes vízkormányzó mûtárgyas hidak elbontása és helyettük HAJÓZSILIPES vízkormányzó mûtárgyas hidak építése. Nyáron száraz lábbal át lehet kelni a békalencsén a holtágon, de az senkit nem zavar, legalább is odafenn. A Katalin-II. sétahajónak pedig el kell jutnia a Kákafoki holtágon Szarvasról Békésszentandrásra és kész.
#4076
Köszönöm! Végülis tényleg logikus a az aktuális év vízállásait az aktuális adatsoroknál kereseni nevet

Viszont ami miatt kerestem, az sajnos be is igazolódott. Nem néztem most végig a naményi archívumot (megtettem már jópárszor), de úgy rémlik, hogy ezzel a gyalázatos 88 centis maximummal rekord született. Negatív. Kétszázegynehány centire emlékszek eddig, mint a maximum minimuma egy naptári évben. A természetes utánpótlású holtágakon sajnos ez a rendkívül vízszegény idõszak meg is látszik. Katasztrófális állapotban vannak. Egy-két helyen a lehalászás is felmerült már.

2013 július 1-je óta eltelt 544 napból mindössze 32 napon (!!) volt a vízszint a nullpont fölött, és a maximum is csak 91 cm volt. 284 napon az LKV-tól 1 méteren belül volt a vízállás (!!). Az említett idõszak átlaga -124 centiméter. Botrány... Vizet a Tiszába! [esõ] [esõ] [esõ]
#4075
Megvan az a Hydroinfo-n:
- Hidrológiai információk
- Aktuális éves táblák
- Legördülõ menüben Vásárosnamény:
Link

Csak a fõbb mércék adatsorai vannak benne, de Namény olyan.
#4074
Valaki tudna nekem adni egy webcímet 2014-es Tiszai (fõleg vásárosnaményi) vízállásokhoz? A Hydroinfon tavalyiak vannak csak fent, a vizugy.hu-n meg csak 2 hétre visszamenõleg. Elõre is köszönet a segítségért!
#4072
Semmi más nem kell hozzá, mint két dolog:
- Tározz be egy olyan fazékba ideiglenesen 1 liternél csak egy kicsit többet, ami 1 l-tõl pont színig van, mer' az késõbb jól jön.
- Ha ürül az edény, tölts bele akkor is amikor már nincs mivel.

Sajnos léteznek bizonyos fizikai törvények, amelyeket a társadalmi törvények nem tudnak hatályon kívül helyezni.
#4070
Egyszer majd teszünk olyat is - mi vízügyesek - ami mindenkinek jó lesz. Azt fogják CSODÁNAK hívni nevet
#4069
Nem beszélve arról, hogy bizony vannak jóhiszemû emberek, akik nincsenek tisztában pl. a szél víztoló hatásával, viszont bíztak az építési engedélyeket kiadó önkormányzatban, hogy nem b..... át õket semmivel...Nem mindig a tulajdonos a hunyó, sõt!
#4068
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#252209 - 2014-12-19 07:19:1laza

Link A vízszint jóval az optimális szabályozási szint felett van. Mi lenne, ha le se engednék? Mi lenne, ha jönne ismét egy-két erõsen csapadékos hét? (ld. szeptember). Nem csak a betolakodó ingatlantulajdonosokat védik, hanem komplett településeket, mert ha feltámad az erõs északi szél (mondjuk egy 80-100 km/h), akkor az megnyomja a vízszintet, és mindjárt nem csak két villát önt el a víz a déli parton! A mérlegnek mindkét nyelvén vannak érvek és ellenérvek, ne vagdalkozzunk csak úgy az ítéletekkel.
A Balaton most már egy szabályozott tó, ezt el kell fogadni, köré építkeztünk.
#4067
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#252201 - 2014-12-18 23:38:36)

A Balatont szept. 15. óta, tehát jó 3 hónapja folyamatosan csapolják a Sió - csatornán keresztül.
Értelmetlen pazarlása az értékes víznek, csakhogy a déli partra betolakodó ingatlantulajdonosoknak jót tegyenek.Õk választották, viseljék a következményeket, elvégre ez nem tengerpart vagy mi.

Azt kívánom nekik, hogy jövõre csak a Balaton vízfelszínére essen 2 méter csapadék, és jövõre ne tudják leengedni a tó vizét a szab. szint alá, és szüntessék meg a Sió-csatornát.

Ráadásul a csatorna melletti gazdák földjei is hónapok óta a duzzadó csatorna vize miatt áznak és okoznak nekik károkat!Gratula vízügyesek!
-----------------------------------------
Egyébként a Balaton vízállása még mindig 120 cm-es, durva hogy több mint 3 hónapja engedik a vizét folyamatosan és csak 15 cm-t tudott leapadni a 135 cm-es szept. közepi tetõzésrõl.

A belvízhelyzet lassanként javul : 10 napja, dec. 8.-9. körül még 86000 ha-on tetõzött, az utóbbi 2 napon pedig 70000 ha köré csökkent.
#4066
"Elkezdik a Velencei-tó vizének eresztését.

A dinnyési zsilip megnyitásával csütörtök délelõtt megkezdi a Velencei-tó vizének eresztését a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A szervezet közleménye szerint a Velencei-tó vízállása szerdán +160 centiméter volt az agárdi vízmérce nulla pontjához viszonyítva, ami megegyezik az erre az idõszakra megengedett maximális vízszinttel. A vízeresztés célja a Velencei-tó vízállásának szinten tartása, figyelemmel a hidrológiai és meteorológiai körülményekre - indokolták a munkálat megkezdését."

MTI
#4065
Délután leugrottam és szétnéztem a Berekben. Egyes helyeken még a víz az úr. Link
Néhány kép: Link Link
A panoráma:

beillesztett kép

#4064
Régebben (még az átkosban) volt néhány kizárólag a Balatonra vonatkozó stratégiai irányelv. A Balaton most is csak azért létezik. Pl: a Balaton vízgyûjtõjérõl a tisztított szennyvizet is vízgyûjtõn túlra kell elvezetni. Bármi változtatást csak ennek az elvnek a figyelembe vételével lehetett csinálni.

Most a zunijó megszigorított mindent. Felesleges kibocsátási határértékeket írt elõ általános esetekben, amit csak a közszolgáltatókon lehet számon kérni. Egyes nagy (potenciális és tényleges) szennyezõk (ne kelljen sorolni a listát és az eseteket, mert a gatyát leperlik rólam) a beépített törvényi kiskapuk miatt szabad kezet kaptak és kapnak: büntetlenül tehetnek bármit. Nem részletezem, mert nem akarok további ötletet adni a szennyezõknek.

Mint 2000 éve: a törvények betû szerinti értelmezésével lehet a legnagyobb igazságtalanságokat elkövetni. Ha valamelyik hatóságnál valaki nem a törvény szellemét képviseli valaki, bármilyen (pl. személyes anyagi) okokból, bármelyik természetes vízbe bármilyen nagy kockázattal járó tisztított szennyvíz bebocsátást engedélyeztethet. A pénznek igen nagy hatalma van.

Csak annyit az elõzõkrõl, hogy az ország hatodik legnagyobb (természetes) állóvize, a szarvasi Kákafoki holtág, 30 km hosszú, 130 Ha, amely néhány éve a Tisza tónál nagyobb vonzerõvel (idegenforgalommal) rendelkezett, ma egy szennyvízcsatorna, amit horgászok, nyaralók messzire kerülnek. Itt a környezetvédelem azonos a környezetszennyezõ védelemmel.
#4063
Arra gondoltam, hogy a Balaton (és a hasonló természetes vizek) nem tartoznak-e külön elbírálás alá?
#4062
Mint volt önkormányzati ingatlan gazdálkodó a gyakorlatból tudom, hogy elbirtokolható önkormányzati és állami terület is, a feltétel az, hogy 15 évig sajátjaként használja és a jóhiszemûség sem számít. Viszont ha a tulajdonos felszólítja az illetõt, hogy fejezze be az ingatlan további használatát, akkor újból indul a 15 év.
#4061
Úgy vélem, amikor EOV-s ingatlan-nyilvántartási térképek készültek a Balaton partján, akkor végeztek partvonalmérést is. Sejtésem szerint az akkori medervonal egyszersmind a magántelkek és a (nyilván) állami tulajdonú vízfelület közötti birtokhatárt is jelentette. Nem hiszem, hogy lehetséges lenne állami tulajdonban lévõ vízfelület elbirtoklása, még ha a szükséges 15 éves idõtartam meg is lenne. Arról nem is beszélve, hogy a szántszándékkal feltöltött partszakasz megszerzése aligha lehet jóhiszemû, mely szintén szükséges az elbirtokláshoz. A "megoldás" a mért állapotra való visszaállítás lehetne, ami nem kevés pereskedéssel járna, ismerve az egyszeri telektulajdonosok hozzáállását... (10 centin - ami földmérési szempontból jelentéktelen eltérés - képesek egymásnak menni, meglepõdnék, ha a Balaton mellett nem lenne egy-két hasonló habitusú tulaj).
#4058
Elõrebocsátom, nem vagyok sötétzöld nevet Szaki sem nevet Csak szeretem a Balatont.
Szerintem a vízügy max. kicsit hibázott, mert az aug. közepi 115 centirõl szerintem nem volt itt sem senki, aki akkor azt mondta volna, hogy elemi mennyiségû csapadék várható 1 hónapon belül (és 135 cm lesz), ez extrém eset, elõre nem kiszûámítható. Fokozatosan el kellett volna kezdeni az engedést szerintem is már jó pár napja (sokat nem segített volna), amikor már triviális volt a várható nagy mennyiségû csapadék. Szerintem abból a plusz pár centibõl nem lesz katasztrófa (aki meg a tóba építkezett, azt nem sajnálom, bármi is éri az ingatlanát), hacsak valami elemi nagy szélvihar nem jön, kár nem nagyon lesz. A fõ gond változatlanul az, hogy a magas víz érdekében SEMMIT sem tesznek évtizedek óta, egy kapavágás sem történt (duma és ígérgetés annál több), s nincs is kilátásban, sõt a legfõbb problémák megoldása érdekében sem: a zsilip is rossz állapotban van, a Sión meg csak elméletileg lehetne engedni napi 1 cm-t (75m3/sec), de a rossz állapota miatt ennek a fele érhetõ el max. jelenleg.
#4057
A sötétzöldek mellett azt is vedd figyelembe, hogy az elmúlt évtizedekben ellopott Balaton-parti terület (jórészt hét település) okozza most a legtöbb problémát.
#4056
Zala, torkolat: Link Ma reggel 7 h, vízhozam 23,57 m3/s.
Balaton átlag: 133 cm: Link
Sió, siófoki mérce gát alatt: Link Tegnapi vízhozam 26 m3/s, mára ismét nyitottak a zsilipen, de az új vízhozam még nem szerepel, valószínûleg még nem állt be.
Az egyéb, Balatont tápláló vízfolyások miatt a Balaton szintje még emelkedni fog (a párolgás nem jelentõs a magas páratartalom és a gyenge szél miatt). A vízleeresztés ellen tiltakozó hõbörgõ sötétzöldek miatt a vízügy bõdületes hibát követett el a Sió zsilip késõi megnyitásával. Korábban a megnyitást 100 cm Balaton átlagszintnél indították, most szeptember 4-én, 122 cm-en. A zsilipet csak fokozatosan lehet megnyitni, hogy a zsilipnyitás okozta árhullám ne okozzon az árhullám elején kimosódást.
Mindenkinek tudomásul kellene venni (a sötétzöldeknek is), hogy a magasan tartott vízszint nagyon kockázatos. Szerencsére nincs jelentõs szél, hogy a hullámzás komoly károkat okozhasson. A magas vízszinttel tartósan számolni kell, a Balaton vízmérlege még pozitív, csak imádkozni lehet, hogy tartósan csapadékmentes és gyenge széllel járó vénasszonyok nyara jöjjön. Imádkozni kell a mediciklonok istenéhez is, hogy a csapadékzónájuk kerülje már el a Dunántúlt.

Mura - Dráva: Az árhullám (bár a felsõ- és középszinten rekordot döntött) gyors lefolyású, a befogadó Dunán nincs árvízi helyzet, nem tartja vissza a Dráva árhullámát. Az árhullám ellapul, Eszéknél bõven másodfok alatt fog tetõzni. Link

Az elõzõ hsz-om: Az ECMVF csapadék elõrejelzése nem jött be a Dráva - Mura vízgyûjtõn, ott lényegesen több csapadék hullott.
#4055
Szeptember 4-én megnyitották a Sió zsilipet. Jelenleg kb. 10 m3/s hozamú a leeresztés. Ilyen hozamú leeresztés naponta kb. 1,5 mm-rel csökkenti a Balaton szintjét. Balaton átlag vízállás ma 124 cm.

Link

Érdemi árhullámot csak a Sajón jeleznek elõre. Az, hogy lesz-e árhullám és mekkora lesz, a holnaptól kezdõdõ csapadékhullámtól függ. Az árhullám elõrejelzés az ECMVF csapadék elõrejelzés alapján történik.
#4054
Már csak a zárt zsilip adatsorát látod, a zárás rég kifutott a látható idõtartományból.
#4053
szép egyenletes
#4052
Beteszek ide egy linket a Sió zsiliprõl, az eresztés itt ltszik, épp zártak most: Link
#4051
Nincs a Neten, keresd a Körkövizig szarvasi szakaszmérnökségén a szakaszmérnökség vezetõt, Megyeri Mihályt!
#4050
Sziasztok!
Segítségetek szeretném kérni abban, hogy érdekelne a Hármas-Körös vízállásarchívuma Szarvasnál minél régebbre visszamenõleg. Ha valaki tud esetleg olyan helyet, weboldalt, ahol megtalálhatom, megköszönném. Csupán érdeklõdés szempontjából. nevet
#4049
Néztem a Száva google-s mûhold felvételeit. Az alapján nem csodálkozom, hogy bekövetkezett a pusztulat. Akkora meanderezés van rajta, hogy a fél Balkánt bejárja. Ott is elférne egy pár átvágás.
#4048
Hidasnémetinél már vasárnap reggel tetözött 374 cm-el,azóta már jó 1 métert apadt.Jelenleg Ócsanálos térségében jár a tetõzés 3.fok felett,de jóval elmaradva a 2010-es értékektõl.Sajnos az ártéren lévõ növénykultúrákban így is jelentõs károkat okoz.
#4047
III. fokú a készültség, Hidasnémetiben kb. mostanság tetõzhet: Link
A 4 évvel ezelõttihez képest azért jóval elmarad a vízszint, ennek ellenére Gesztely-Bõcs között, a nyugati töltésen ma reggel a vonatból 3 sor homokzsákot láttam lepakolva. Lehet, hogy a délebbi részeken magasabb tetõzésre számítanak?
#4046
Van esély rá Link
#4045
Hidasnémetinél a Hernád 10 órakor elérte a 3.fokú készültségi szintet és óránként 10 centit árad.Ha ma délután ismét sok esõt kap a vízgyûjtõ,akkor komolyabb árvíz is kialakulhat a folyón [esõ]
#4044
Sziasztok!
Intenzíven árad a Duna osztrák oldalon!
Nagybajcson 2 fok felet várják a tetõzést hétfõn napközben jelen pillanatban!
#4043
Üdv, kolléga!
#4042
A héten lesz egy kis meder rendezés. A hidrológiai mérõtáborban minket is megvicceltek a Mecsek patakjai. Sehogy se akartak ki jönni a vízhozamok, mert egyes szakaszokon a föld alatt is folytak a patakok. Persze ezt csak az utolsó napon közölték. vidám Nagy valószínûséggel 1,5 hónap múlva én is vizes mérnöknek mondhatom majd magamat. kacsint
#4041
Amindenit! Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-12-05 01:38:17

Ercsi

4.4 °C

27000

RH: 84 | P: 1024.7

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.