Kérdések és válaszok

"Sajnáljuk, de az adatbázisunk jelenleg nem válaszol.
A hiba javulásáig szíves türelmét kérjük." hetente 1x-2x elõfordul bármelyik lapon/almenüben. 10 perc múlva mûködik.

Nálam szintén, illetve a Met. Társalgó is eltûnt.
Bár ott lehet, hogy nagytakarítás volt.

Jó reggelt! Ha rákattintok az észlelési naplóra akkor csak nekem nem hozza be az észleléseket? Azt írja ki nincs találat. Mindenesetre a "Hibát találtam" gombra kattintva jelentettem a hibát.

Sziasztok! Tudna valaki segíteni? Elvesztettem az elemtöltõ (elem méretû akkumulátortöltõ) papírját szomoru , amin volt egy 1-nél kisebb szám, amit megszorozva az akksi teljesítményével megkaptuk, hogy mennyi ideig kell tölteni. A töltõ AAA -ra megadva 80 mA-os, 800 mAh-os akksi esetében 14 órára emlékszem. Megnéztem a Wikipédián: " A Ni-Cd, ill. Ni-MH akkumulátorcellák amperóra-hatásfoka kb. 70%, ezért a névleges amperóra-kapacitásának 1/0,7=1,4-szeresével szokás feltölteni, éspedig az amperóra kapacitás 1/10-ének megfelelõ árammal." Ez stimmel. 800 1/10-e 80 és 14 óra. Jól számolom, hogy az 550 mAh-ás akksi töltési ideje 9.625 óra? (Ahogy aránylik a 800 mA 1/10-e az 550 1/10-éhez, úgy aránylik a 14 óra a 9.625 órához. Vagy: elosztom a 14-et 800-zal és megkapom azt az 1-nél kisebb számot, ami a papíron lehetett, 0.0175, szorozva 550, = 9.625.) Ha az elõzõ gondolkozásmenetet veszem, 2500 mAh-ás AA-ra vonatkoztatva: 250 mA áramfelvét esetében leenne 14 óra, a töltõ viszont csak 200 mA-t biztosít, tehát 17.5h?

Olyan szituban írtam az utolsó hozzászólást amikor a moderátor a hsz egy részét ide helyezte, miközben a többi még a hosszútávúban volt, ebbõl egy elég idétlen beszélgetés kerekedett.
2 félreértés adódott:
Az egyik, hogy részinformációk miatt itt, ebben a fórumban már egyértelmûen úgy tûnik, mintha a HRHI-t saját magával (rekurzívan) szeretném definiálni.
A másik, hogy a HRHI definíció mint válasz nem nekem szólt, hanem Szeke kérdésére adott válasz volt, én viszont nem Szeke kérdésére válaszoltam.
a pontos definíciót azért köszönjük.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70232 - 2014-11-21 10:57:52)

Hát, a formális logika szerint az általad reprezentált mondat tartalma teljesen helytálló módon nem mond semmit, miután a VAGY kapcsolatban álló lehetséges többszörös rekurzív eset nem létezik .
Úgy gondolom, érthetõ, és nem kell félremagyarázni, hogy szimplán a dec 20 után - jan 6 közötti hideg "idõszak" tapasztalatairól illetve lehetõségeirõl kívántam írni, hogy ez alatt lehet HRHI, vagy több RHI, ami között belefér akár több napos, nagyrészt hidegpárna miatt nem érvényesülõ elõoldali helyzet is, az összátlagot erõs negatívba húzza, illetve a napi Tmax jellemzõen 0 fok alatt marad, és az állóvizeink befagyhatnak illetve jégzajlás lehet. A klasszikus az, hogy Vízkereszt után, január közepén egy enyhe periódust január végén, február elején újabb keményebb idõszak követ, éppen a linkelt diagram szerint (2003/2004 tele mintapélda erre).

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70231 - 2014-11-21 10:29:17)

Ha van RHI/HRHI,akkor létezik RMI/HRMI is?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70230 - 2014-11-20 18:36:51)

A HRHI "olyan idõszak ami alatt legalább 1, de jellemzõen több RHI vagy HRHI lép fel"?

Ha kiteszem a sünt fél órára az ablakba, akkor az 30 perc?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70229 - 2014-11-20 17:40:43)

Pontosítás: olyan idõszak ami alatt legalább 1, de jellemzõen több RHI vagy HRHI lép fel és a hõmérséklet maximuma az ország nagy részén nem/alíg lépi át a 0 fokot. A görbe ugyan az RHI elõfordulási maximumát január elejére teszi, de a legkeményebb RHI-k már december közepén be szoktak köszönteni akár epizódjellegû hidegelárasztás mellett havazás után pillanatok alatt -25 fok alatti minimumhõmérsékletekkel, közel ahhoz, amikor a T850 eléri a minimumát, Talán ez az ami megugrasztja az RHI görbét jan 10 ig. Késõbb, a tél elõrehaladtával ezek a hideg idõszakok hajlamosak elnyúltabbá válni, és a leghidegebbet gyakran a T850 minimuma után pár nappal már emelkedõben, lábashidegben éri el T2m en, tahát az epizódjellegû hidegbetörések minimumai tavasz felé mind nehezebben érik el ezt a szintet. (Érdekesség, hogy a 2013 márc 15 körüli idõszak összehozta a -18-at ÉK-en, tél legvége és tavasz elején ismét jelllemzõvé válnak a hidegöblítések, és alíg jellemzõ a lábashideg, de ilyenkor már a hosszú nappalok miatt a Tmaxok megugranak, komoly talajszinten szállított fagy kell ahhoz, hogy éjjel jóval -10 alá menjen)
Ez azt jelenti, hogy ha átlagban nézzük, decemberben mondjuk két RHI-s nap is elegendõ már hogy akár egy egész hét napi közepét behúzza -5 alá, összegészében belefér akár egy pozitív anomáliás enhébb télbe is egy-egy ilyen epizód. Ugyanez februárban már kevéssé jellemzõ, de kifejezetten hideg teleken tartós HRHI-ban még elõfordulhatnak durva minimumok.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70228 - 2014-11-20 12:40:15)

A HRHI -4 fok alatti napi középhõmérséklet több, mint 5 napig (természetesen Budapest helyére saját észlelési helyszínt behelyettesítve): Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70226 - 2014-11-20 11:26:59)

Adj már egy definíciót nekem a HRHI-re légyszíves! (A jelentésével tisztában vagyok, inkább az érdekel, hogy mettõl számít hosszúnak illetve rendkívül hidegnek)

Köszönöm szépen!

Szép napot kivánok! Az OMSZ honlapja fejlesztés alatt áll, igy bizonyos dolgok idõlegesen hiányozhatnak. Ez a jelenség csak átmeneti.

Az lenne a kérdésem, hogy az OMSZ honlapján az órás méréseknél a jelenidõ felhõzet illetve csapadék megfigyelés immár nem látható?

Szép napot kivánok! JoeJack-hez hasonlóan magam is hasonló elvet követek. Az ingadozó 8-7-8-7-8 oktányi borultság esetén mindenképp a 7-es a feljegyzendõ, ezzel azt nyomatékositjuk, hogy az égbolton nem tartósan zárt a felhõzet.
Szerk.: a választ Brighty-nak kellett volna cimeznem. a lényegen ez mit sem változtat.

Én is kitöltöttem, csak hogy javítsam az átlagot. Metnetet beírtam én is, bár szerintem van olyan ismert, mint a felsoroltak többsége.

A hivatalos vélemény is ez!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247431 - 2014-11-10 13:27:41)

Igen, akkor ez valószínûleg az erõsen felhõs kategóriába esik, mivel tegnap este elég vastag rétegfelhõzet takarta az eget, és a Hold sokkal inkább a felhõk között sütött ki idõnként, nem pedig az az eset volt megfigyelhetõ, amikor a fátyolfelhõzeten át szûrt fénnyel, de folyamatosan látszik.
Köszi a választ mindkettõtöknek!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247429 - 2014-11-10 13:04:17)

Szerintem jól beszélsz, azt el kell tudni dönteni, hogy a felhõk között, vagy vékony felhõkön át sütött-e a Hold Utóbbi esetben (leggyakrabban Cs-nél fordul ez elõ) jó eséllyel borult, viszont ha a felhõk között tisztán kivehetõ a Hold (nem vékony felhõktõl homályos) képe, akkor erõsen felhõs.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247427 - 2014-11-10 12:34:39)

Nem mindegy, hogy a felhõk között, vagy a felhõkön keresztül látszódik a hold fénye. Ha az utóbbi, akkor hiába látod, attól még borult.

Ha annyira változó a felhõzet, hogy egyik percben 8 okta, a másikban már csak 7, akkor én erõsen felhõset adnék, de ez nem hivatalos vélemény.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247425 - 2014-11-10 12:17:19)

Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy ebben az esetben mi a megfelelõ felhõzeti észlelés: tehát egy felhõs estén az adott idõintervallum (legyen mondjuk néhány perc) nagy részén teljesen borult az égbolt, viszont idõnként és több alkalommal (nagyjából 10-15 másodperces idõszakokra a Hold fénye jól látható a felhõk között vagy azokon át. Szóval ilyen esetben csak azt az egyetlen pillanatot kell nézni, amikor az észlelés elküldésekor nem látszik a Hold, és így borult eget kell adnom, vagy figyelembe kell venni az észlelés leadása elõtti 1-2 percet is, amikor a Hold fénye is látható volt, és így pedig erõsen felhõs ikon a megfelelõ?
Igazán kíváncsi vagyok a válaszokra, mert tegnap késõ este nálam ez volt a helyzet, és azóta ezen gondolkodom.

A bepötyögés természetesen részemrõl is megtörtént.

Ennek ellenére a tény sajnálatos.

Az egyéb rovatban én is szerepeltettem. Különösen azért lepett meg engem, mert pár évvel ezelõtt egy felmérésben, mint a legszínvonalasabb szakmai fórum szerepelt a metnet.hu fórum rovta/i.

Az "egyéb"-be bepötyögtem az oldalt.

--------------

Szintén kitöltve.

Kitöltöttem én is.

Nem esett jól -ám sajnos egyáltalán nem lepett meg-, hogy az internetes idõjárási információ-szerzés lehetõségei közt a MetNet nem szerepelt.


Remélem néhányan elgondolkodnak ezen....

Kitöltve. (remélem minden kérdésre helyen válaszoltam a "fogalmas" részben )

Sziasztok! Meteorológus hallgató hölgy pár perc alatt kitölthetõ kérdõíve, meteorológiai tudatosság témakörben. A kérdõív elektronikusan tölthetõ ki.

Link

Köszi, amúgy én már tapasztaltam 92-93%-nál is ködöt, nem tudom, hogy mennyire pontos ott a mérõ.

Viszont 96% feletti értékeket biztos nem mutat a ws, ezt olvastam a leírásban.

A 100%-os RH azt jelenti, hogy vízfelszínre nézve válik telítetté a levegõ, vagyis a víz-levegõ határfelületen megindul a kicsapódás. A köd cseppecskéi viszont nem vízfelületre, hanem szilárd kondenzációs magokra válnak ki. Ha ezek a magok vízben oldódó anyagot, pl. valamilyen sót is tartalmaznak (ami a légkörben elég jellemzõ), akkor rájuk alacsonyabb a telítési gõznyomás. Ezért már 90-95%-os RH-nál is simán beködülhetünk.

Van itt egy jó elõadásanyag, amiben ez (is) benne van: Link

Oké!

Azt kérdezzétek tõle, engem teljesen megbabonázott a vakító féééény

Joe, köszi a bókot

Várj egy kicsit!

A kérdés így szólt: hogyan történt?

Én is majdnem nekiálltam keresni egy ilyen képet, szerencsére gyorsabb hülyék is vannak.

Igen, én láttam: Link Hogy mi történt? Az arcomra van írva...

Látott-e már valaki gömbvillámot élõben? Ha igen, leírná hogyan történt?

Igen, így van. Pl. a hidegfront utáni száraz levegõben, rövid ideig, a melegfront elõtti nedves levegõben, pedig sokáig fenn maradnak a kondenzcsíkok. De, mindig attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hõmérséklete és szélviszonyai mit engednek meg.

Ma,okt.27.-én szép idõ van,semmi felhõ csak a csíkhúzó repcsik maszatolják az eget.

Kérdésem az volna, hogy a felsõ légkörben hajózó repcsik kondenz csíkjai miért rövidek most.Alig halad el a gép, rá 10 mp.múlva eltûnik a csík. Kb.8-10 ezer méteren repülnek, van olyan helyzet, hogy ua. magasságban akár fél égbolton is megmarad a kondenz csík, sõt levedlik szétterülõ Ci.felhõvé. A felsõ légkör kiszáradása miatt van ez?

A ws2300-asomon pl úgy van, hogy a max kijelezhetõ relatív nedvesség 95%, afelett a mérõ 96%-ot mutat.
Ha jól tudom az alsó határ pedig 20%.

Lehet, hogy az az állomás is hasonló elven mûködik.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#1500

Ha köd van, akkor lehet kisebb a Rh 100%-nál? Furcsállom, hogy a városklíma-mérõ hálózat legközelebbi észlelõpontján soha nem megy 95 % fölé az Rh. Még köd esetén sem.

Link
Link
Link

Link

Sziasztok! Az 1987-es január nagy havazással kapcsolatban keresek korhû dokumentunokat,hang és képanyagokat. Idõjárási térképeket,cikkeket,leszámítva a bulvárízûeket!
Segítségeteket elõre is köszönöm!

Tegyük fel hogy a Tmin 16 °C. Ha elérte a hõmérséklet a minimumát, és az hosszabb idõn keresztül változatlan vagy többször is elérte (pl. hajnali 2-kor és reggel 8-kor), akkor azt az idõpontot kell megadni, hogy mikor állt be a minimum, amikor elõször érte el azt? Ezt most hallottam, és ez nekem teljesen új. Én úgy tudtam, az lesz az érvényes idõpont, amikor utoljára 16 fok a hõmérséklet (jelen példa szerint). Mivel a mûszerem is így jegyzi meg, én nem tudom megadni úgy, hogy mikor érte el elõször a hõm. a minimumát vagy maximumát....

Augusztus végéig: Link

Sziasztok!

Van olyan adatbázis/térkép, ahol az egész éves (eddigi) magyarországi csapadékmennyiség látszik? A met.hu-n én csak a 90 (30, 10 stb.) napra visszamenõleg nézhetõ agrometeorológiai térképet látom / ismerem.

Köszi

Simán elõfordulhat az is, hogy csak adatforgalmazási probléma adódott. Tehát az automata mért rendesen, de a távközlési hiba miatt a térképekre nem került fel a mérés. Mivel a Napijelentés is automatikusan képzõdik, ezért arra sem került fel, de ennek ellenére simán meglehet a teljes adatsor.

Akkor jársz legjobban, ha írsz az OMSZ-nak, nekem eddig még minden ügyes-bajos kérdésemre készséggel válaszoltak!

A csapadék zömét biztosan megmérte az automata, mert én is onnan számoltam össze kb. 75 mm-t, tehát csak a kisebb intenzitású idõszakokban nem voltak órás adatok a helyszínrõl. Az a kérdés, hogy ilyenkor homogenizálás történik e, vagy azért ez a megmért hatalmas mennyiség is rákerül a térképre? Egyébként a Kiskunságban szerintem nem olyan sûrû a hálózat. Meg annyira nem is lehetnek sûrûn a csapadékmérõk, hogy egy viszonylag kis területen lévõ zivatar alatt több mérõ is legyen. Szóval ilyen helyzetben szerintem ez nem opció.

Én azt gyanítom, hogy ilyen estben az OMSZ a környezõ társadalmi csapadékmérõ állomások adatait használja fel. Ezek elég sûrûn helyezkednek el, valószínûleg arra a területre is esik egy. Ezen kívül a Vízügyi Igazgatóságok is rendelkeznek mérõállomásokkal. Én pl. mind a kettõnek mérek hivatalosan.

Nem tudom ide való e a kérdésem, de ez tûnik a legjobb választásnak.
Az OMSZ elkészítette a statisztikáját a nyárra vonatkozóan, amelyen eléggé szembetûnõ a csapadék. No most mi van akkor, amikor egy automatájuk nem mûködik megfelelõen? Itt konkrétan július 8.-ra gondolok. A napijelentésben nem szerepel Soltvadkert (Bács-Kiskun középsõ része üres), valószínûleg adatok estek ki. Sajnálatos eset, ugyanis bõdületes csapadék zúdult a városra akkor, én az órás adatok alapján akkor olyan 70-80 mm esõvel kalkuláltam azt hiszem. Ez ilyenkor bekerül a statisztikába, vagy teljesen törlik az egész napot? Mi ilyenkor a procedúra?

Vannak egyedi rövidítések, mint pl.: orsc, rhi, hrhi, jaba, szr, sc, dm; na meg ws, gfs-ecm-um stb., nao, ao, rakat konvektív paraméter (li, ti, scp, stp, cin, cape stb.), felhõk rövidítései...