Globális jelenségek

Piros hó:

A cikk róla:
Link

Az elképzelhetõ, éppen ez az üvegházhatás lényege, bár ennek a 20 foknak ahhoz, kevés köze volt. Hacsak annyi nem, hogy globális felmelegedés nélkül egy ilyen idõjárási helyzetben 1-2 fokkal hûvösebb lett volna.
Ez a mostani jelenség azonban inkább a piros hó kategóriájába tartozott.

Egyetértek, csak a klímaváltozás szélsõségekkel jár.
Egyébként lehetett már máskor is hasonló, januári zivatarok korábban is elõfordultak, ám éjféli 20 fok Bécsben, még aligha. Le is mentettem a képet.

Oké, rendkívüli helyzet ide, rendkívüli helyzet oda, de az, hogy január 19-én, éjjel 2-kor (!) 18-20 C-okat mérnek Bécs környékén, az nonszensz..., ha nem magam látnám most a hivatalos észleléseket, azt mondanám, hogy ilyen nincs! És mégis van... Persze, tudom, ez most egyedi-nagyon-nagyon különleges szitu, stb... De akkor is, most õszintén, ki emlékszik, akár csak hasonlóra is? Mi ez, ha nem a klímaváltozást egyik jele?

Természetesen minden felvetésen el lehet gondolkodni, de ebben több a tárgyi tévedés, mint a megalapozottság.
1. A 20-as évek januárjai közül kettõ számított csupán igazán melegnek 1921-ben 4,5 fok volt a lõrinci átlag, míg 1927-ben 2,7. Az évtized többi esztendejében átlag körüli vagy alatti volt.
2. Egyetlen hónapot nem érdemes nézni, sokkal inkább a tél átlagát. (December, január, február; fagyos, téli és zord napok; elsõ és utolsó fagyok).
Ebben a tekintetben a 20-as évekbõl egyetlen esztendõ sincs a 10 legmelegebb tél között. Ellenben egészen az 1997-98-as télig az 1909-10-es volt a listavezetõ, míg az 1901-02-es a második.
3. Érdemes megnézni az 1955-56-os telet, amikor a december a mostanihoz hasonló volt, a január szintén, aztán a február nagyon zordra fordult. Ha olyan mértékben, mint akkor, talán most nem fog, de a február még jelentõsen változtathat az idei tél összképén, és még az sem biztos, hogy a mostani a tíz legmelegebb közé kerül.
4. Tavaly vagy a korábbi öt télen miért nem születtek ilyen írások? Azért, mert a szokottnál hidegebb telek voltak?
Az éghajlatváltozás vitathatatlanul zajlik, valószínûleg az emberi tényezõ nélkül is menne, de ezt mi erõsítjük. De ez nem ok arra, hogy hülyeségeket írjon valaki.
Éppen az elmúlt öt tél a példa rá, hogy ez nem egy lineáris folyamat, hanem hullámzó, amelyben egy-egy melegebb tél lehet minden korábbinál melegebb, de ettõl még nem kell eltemetni a magyarországi teleket.
Biztosra veszem, hogy az évtizedbõl hátralévõ öt tél összességében az átlagosnál melegebb lesz, éppen mert korábban negatív anomális volt, és ha ez nem következne be, akkor ez az évtized a teleket tekintve hidegebb lenne, mint az elmúlt évszázad bármelyik évtizedének a téli idõszaka.
Csak érdekességként:
A leghidegebb és legmelegebb telek a fõvárosban.
(A december, január, február száz éves átlaga: +0,855.)
1939-1940: -3,8 1997-1998: +4,6
1928-1929: -3,7 1909-1910: +3,6
1962-1963: -3,5 1950-1951: +3,5
1941-1942: -3,0 1901-1902: +3,5
1963-1964: -2,7 1915-1916: +3,4
1953-1954: -2,7 1993-1994: +3,3
1946-1947: -2,6 1989-1990: +3,3
2002-2003: -2,5 1982-1983 +3,2
1984-1985: -2,0 1974-1975 +3,2
1933-1934: -1,4 1994-1995: +3,0



Az utóbbi évek teleinek átlaghõmérsékletei Budapesten.
2005-2006: -0,7
2004-2005: -0,5
2003-2004: +0,1
2002-2003: -2,5
2001-2002: +0,3

Link

bármennyire is "bulvár", erõsen elgondolkodtató...

Ha utána ugyanakkora területen újraülteted a növényt, akkor ismét megköt pontosan ugyanannyi CO2-t, amennyit az elõzõ adag elégetése termelt (hiszen a szénatomokra nyilván teljesül az anyagmegmaradás). Tartós üzemeltetés esetén így a "bio" cuccok egyáltalán nem tesznek többlet CO2-ot a légkörbe, függetlenül attól, hogy az erõmûben a felszabaduló energia hány %-a hsznosult. Igaz, ez szerintem is csak nagyon apró segítség lehet... Leginkább a kis energiasûrûség miatt (tartok tõle, hogy Magyarország egész területére energianövényeket telepítenénk, az sem fedezné a fogyasztásunkat), és azt se felejtsük el, hogy az õshonos élõvilágnak sem igazán tesz jót az ipari méretû energianövény-termesztés...

Köszönöm elõre is!

Attól tartok, nem De még pontosan utánanézek.

Neten nem lehet nézni a mûsoraikat?

Én megnézném,de napok óta nincs a UPC-Direct-en ORF/Europe/.Ami az ORF2:-) Hova tüntették?(

Csak érdekességképpen így a nagy orkánvárásban:
Az ORF január 21-tõl súlyponti témává teszi az éghajlatváltozást; aki tudja fogni és ért németül, annak feltétlenül ajánlom; dokumentációk, filmek, beszélgetések tudósokkal, nemzetközi szakértõkkel. Nagyon érdekesnek ígérkezik, ha van rá igényetek, beírom majd ide az éppen aktuális adás idõpontját és témáját.

A sok "bio" cucc mennyivel csökkenti a szén-dioxid kibocsájtást?! Az rendben van hogy maga a növény megköti a CO2-t, de utána egy kb 30%-os hatásfokú erõmûben, motorban meg megy vissza a nagy része a légkörbe. Akkor meg mi értelme? Maximum egy gyenge alternaltíva a kõolaj-éhség csökkentésére, de semmiképp sem az ÜHG-k szintjének egy "kritikus" szint alatt tarására való. Atom for president!

Ma délutáni Kossuth mûsor az Ökosansz-ban a megújuló üzemanyagokról:
Link (RealPlayer kell hozzá)

Mindenesetre Mika János egy elég okos ember és klimatológusként elég sokat "forog" a témakörben. Jó meglátásai is szoktak lenni. Gondolom a szokásos média leegyszerûsíti, amit mondanak helyzet lehet itt is - lásd anticiklon rész.

"...2100-ig például 1,5-6 százalékos átlaghõmérséklet-emelkedéssel ..." - hát nem százalék az, hanem °C.

"..Ezeken a helyeken a téli és a nyári hõmérséklet és az éves csapadék olyan, mint nálunk lesz, ha 1, illetve 2 fokkal megemelkedik a földi átlaghõmérséklet...." - hát ha így lenne, az még talán szerencsésebb lenne. Azonban a mostani ilyen hõmérséklet a jelenlegi makroszinoptikus elrendezõdéseknek köszönhetõ. Az 1, 2 °C fokos melegedés földi átlaghõmérsékletben módosítja a jelenlegi általános légkörzést (oda-vissza, természetesen ennek megváltozása is okoza vissza az éghajlatváltozást). Az új magkorszinoptikus elrendezõdésekben már másabb lesz a helyzet. Ha csak a szokásos 30 éves klimatológiai számokban nézzük, akkor igen valóban ezekhez hasonlíthatnak majd, de csak számokban

"...„Földi átlagban bizonyára igen. Az általános melegedõ tendencia mellé ugyanis a Csendes-óceán vizein már bontakozik az ezt erõsítõ El Niño-hatás....” - már csak bontakozott, ugyanis kb 2-3, max 4-5 hónapja van. Továbbá mindössze 60 % esélyt adtak a brit kutatók is a Hadley központból.

"...anticiklon hatása alatt, amikor felszálló légtömegek vannak,"... Anticiklon, felszálló légtömeg! Nem rossz! :-(

Mégsem miattunk?
Link

Mika Jánost kérdezték a globális felmelegedés hazánkat érintõ tényezõirõl az Index.hu-n:
Link

A szövegben el van bújtatva egy orbitális baromság, na ki veszi észre hamarabb?

A tegnapi Kossuth rádiós mûsorban, amit lentebb belinkeltem, ott is többek közt a Duna-Tisza közének jelentõs szárazodásáról volt szó, amit vízügyes szakember alátámasztott talajvízszint-csökkenésekkel is (megjegyezve, hogy ebben Kecskemét és környéke nagy vízkivételének is lehet szerepe).

Egy kis Mo.-i részletes: Link

Akkor üdv a Metnet-en, most már így "élesben" is

Azt a helyet nehéz lenne megtalálni a helyet egy másik atomerõmûnek, nem csak a lakossági tiltakozások miatt, hanem azért más szükségletei is vannak (pl. víz, szeizmikusan nem túl aktív terület, stb.), mint egy igenlõ népszavazás. Arról nem hallottam, hogy Paks 6 blokkra készült volna eredetileg. Ha ez valóban így van és kivitelezhetõ lenne itt a további blokkok mûködésbe állítása, akkor fele helyzet letudva. Kérdés, hogy a régi szovjet technológiára ráépíthetõ-e egy modern, mai technológia?

Sziasztok!
Én 2001-óta csak figyelek itt, de azt minden nap! Talán már korábban volt szó egy új atomerõmû építésérõl. Magyarországon valóban nagyon nehéz társadalmi konszenzust elérni ezekben a forró témákban. De nem is kell... A Paksi atomerõmû az eredeti tervek szerin 6 blokkból ált volna. A telephely is erre van kialakítva, úgyhogy ez lehet még alternatíva... Mindenesetre elgondolkodtató, hogy gyakorlatilag zéró helyen évekre elegendõ energiaforrást lehet betárazni. Pakson ma is két teljes "tár patron" várja, hogy, egy évig forralják velük a vizet abban a négy nagy szamovárban... Persze a sötétzöldeknek errõl valószínûleg más a véleménye...

Bizony Szabolcs és kihozatala sem rossz.
Egyébként idõm nincs végigolvasni ezt a nagy "témaömlést", ám utóbbi (számomra kedves) írásokra ennyiben reagálnék.
Hazánk mezõgazdaságának nagy kiútja lehetne bioüzemanyag-gyártási lehetõségeink (repce, cukorrépa, kukorica) kihasználása.
Azaz óriási termõterületeink, amik a nagy uniós kvótarendszer miatt egyre kevésbé kihasználtak (elég az ugarfizetésre gondolni), újabb értelmezést nyernének, azaz nem erdõinket kellene kivágni, így legalább eme értelemben fosszilis függõségünk csökkenne.

A csicsókának viszont van egy nagyon jó tulajdonsága: rendkívül igénytelen, nem kell sem kapálni, sem permetezni, semmit, sõt még ültetni sem! Nekünk van fennt a szõlõben csicsóka, és még kiirtani is alig tudnánk-szerencsére nem is akarjuk mert finom.

Imádom a csicsókát, de már vagy 20 éve nem ettem... :-( Nyamm. Öreganyám õseinél Somogyban mindig volt a kertben, boldog gyermekévek...
Igen, amit hallottam a hazai átállásról, hogy pl. a megszûnõ kabai cukorgyár helyére akarnak bioetanol üzemet építeni, s a volt cukorrépásokra így ismét szükség lenne, mint beszállítókra.

Alternatív energiaforrásokról ez az oldal tájékoztat:
Link
Én személy szerint pont azért hoztam fel a magyar bio-etanol termelést, ugyanis itt a táblázatban feltüntetett értékeknél jóval magasabb terméshozamot is el lehet érni , pláne Magyarországon, ahol is a búza minõsége rendszerint jobb-habár drágább is- mint másutt. Az itteni búzatermelés elõmozdítsásához pedig nem kell esõerdõket kivágni Szintén használható -lenne, ha éppen nem építeneék le ezt az ágazatot- a cukorrépa, vagy például a csicsóka, mindkettõnek jó termõhelye a Kárpát-medence.

A hétvégén volt nálam vendágségben egy 20 éve brazíliában élõ rokonom, többek közt az ottani nagy arányú bioetanol-felhasználás is beszédtéma volt. Valóban nagyon nagy az ilyen, vagy vegyes (átkapcsolható) üzemmódú autók aránya, de egy dolgot azért tudni kell: ahhoz, hogy ott ilyen világszinten is hatalmas mennyiségõ bioetanolt tudjanak gyártani, ahhoz bizony a még ki nem irtott õserdõket kell irtani... Valahol ugye termelni is kell az alapanyagot adó növényeket (jelen esetben cukornádat).
A rokonom egyébként egyetemen tanít, tengerbiológus.

Ilyen "mélyrepülési" idõszakban kéne odafigyelni itt Magyarországon a bio-etanol termelésre, illetve annak támogatására, ugyanis így felkészülve várhatnánk az újabb kõolaj boomot.

A kõolaj alkonya - Természet Világa legújabb számában lévõ cikk (már fenn a neten is)
Link

A "mélyrepülés" talán kicsit erõs szó volt és hosszabb távon másképp is lehet az olaj árát befolyásolni, kétségtelen az USA-nak erre vannak eszközei....
Ettõl függetlenül úgy érzem, hogy az amerikai fogyasztói szokásokat átmenetileg (rövidebb idõre) egy ilyen hírrel is meg lehet változtatni - pont a készletfelhalmozás elkerülése érdekében.

Azert egy ilyen (termeszetebol adodoan atmeneti) visszaeses meg kozel sem jelenti az olajipar melyrepuleset... ilyesmirol utoljara a 90-es evek vegen, 10-15 dollarnal lehetett beszelni. Erre a szintre, vagy akar ennek a kozelebe a kovetkezo evtizedekben mar nemigen fog visszasullyedni az ar. (Egyszeruen azert, mert a novekvo kereslettel a kinalat nem igazan tud lepest tartani - hiszen egyre nehezebb uj keszleteket talalni es termelesbe vonni.) Ami az ominozus cikk inditekait illeti, persze kilog a lolab... de azert nem hinnem, hogy barmelyik olajceg a meteorologusokon akarna bosszut allni az enyhe tel miatt. Az olajbevetelek vegso soron ugysem az eloreken, hanem a bekovetkezett idojarason mulnak, azt pedig nem a meteorologusok iranyitjak. Ezt meg a legelvetelmultebb olajipari osszeeskuvo is tudja. (Hiaba csokkenti le egy enyhe idoszak elorejelzese az olajarat, ha megis hidegbetores jon, rogton nagyot ugrik felfele (a kereslettel egyutt), ami maris kompenzalja a veszteseget. Ha pedig tenyleg enyhe volna az ido, de nem lenne elorejelezve, akkor tul nagy keszleteket halmozna fel mindenki - ettol pedig egy ido utan meg nagyobbat esnenek az arak, mint az enyheseg elorejelzesetol...)

Jó kis eszmecsere kerekedett egy "okos" cikk kapcsán, ami szerintem csak az olajipar kezdõdõ mélyrepülése miatt jött ki menetrendszerûen (összeesküvés elméletem) Link
Az idõjárás és a meteorológiai elõrejelzés benne van az árak csökkenésében és mekkora kárt okozhat egy korai és tartós meleg tavasz. Elnézést kérek a cikket író felelõs tudósoktól, ez csak az Én fantazmagóriám...

Ha már meg lettem szólítva, a dabronyi adatokra én is kíváncsi lennék, 1990-tõl vannak adataim (saját mérés) de elõtte sajnos nincsenek, ha elküldenéd annak nagyon örülnék, az e-mail címemet priviben megküldöm.

Igen, ezért olvasom én is a hozzászóláskat, meg írogatok, ha túl nagy a hisztéria.
Ilyenkor lenne jó, ha mondjuk pár 10000 évig élnék: akkor lenne esélyem megkapni a válaszokat a kérdésekre (csak ne 42 legyen)

A sör az biztos. A felhajtással meg az a baj, hogy azoknak pont semmilyen hatása nincs rá, akik átlátják a problémát, és autentikusak lennének. Inkább kezd az egész kezelhetetlen hisztériává fajulni, és ez egy bizonyos határ után tényleg nem tesz jót a dolognak. Mi annyit tehetünk - mi alatt az itteni fórumtagokat értem, uis aki veszi a fáradtságot, és végigolvassa, az már néhány "szakértõt" is überelne szerintem -, hogy a tudással a birtukunkban amikor bárkivel beszélgetünk a témáról az ész érvekre alapozunk, és kerüljük a felhajtást, és a tudomány keretein belül terjesztjük az igét.

Jaja, de az álláspontom nem az, hogy NINCS, hanem ez a nagy hiszti nyugtalanít, ami körülötte van. Ami körül ekkora a felhajtás abban valami disznóság van.
A sör meg jöhet.

A másik véleményem pedig az, hogy én sajnos hiába foglalnék állást egyik vagy másik oldal mellett, az egyik esetben sem lenne jogos, mert nem értek hozzá annyira, hogy tényleg biztos legyek a dolgomban.

Cauchy: Úgy látom söröznünk kell a tali után és akkor eszmét cserélünk. Vigyázz, mert én egy megrögzött agresszív ökofundamentalista vagyok, az én álláspontom az, hogy VAN ÉS MI CSINÁLJUK. Számomra meggyõzõek az érvek, és hidd el elég sokat bíbelõdök ezzel, mert ez a munkám. Majd én helyes útra térítelek

Nagyszerû,erre nem gondoltam.Az E-mail címedre küldöm majd az adatokat,de napot inkább nem mondok,most is fáradt vagyok,megyek hajcsizni...
Sajnos Nagyalásony adatai csak 1950 óta vannak meg(kb.1990-ig Dabrony,és csak utána jönnek apósom mérései - kb. egy km a távolság).

A bp.-i adatok megvannak felevi, sot havi bontasban is, ugyhogy a lehetoseg megvan a reszletesebb elemzesre, csak arra mar nem volt idom... de egyszer mindenkepp folytatom. Egyebkent 2005-ig vannak meg a csapadekadatok, viszont a grafikonjaim vizszintes tengelye a vizsgalt intervallumok kozepet mutatja. A 10 eves intervallumok kozul pedig ertelemszeruen 1996-2005 (kozepe: 2000) a legutolso.

Jó, én nem bírom a társaságot, így inkább egy birka vagy szamár, mint emberek.
Akkor ne tanyában gondolkodjunk, hanem kisebb közösségben, ami jórészt képes önellátó módon élni. Saját szennyvíztisztítóval, saját áramtermelõ egységgel, stb. Megvalósítható módon mûködne.
Én mondjuk tudok fonni, szõni, kötni, ismerek egy rakás növényt, amit meg lehet enni, stb. Sokan elfelejtettek dolgokat csinálni, létrehozni, csak venni s fogyasztani képesek, eképp megbecsülni a munkával szerzett dolgot már nem. Lehet helyette venni másikat. És pont erre ösztönöz ez a világ. Ez a feleslegesség teszi tönkre is a világot.
Próbálj meg panelban környezettudatosan élni! Amikor nem te döntöd el, hogy mikor fûtsenek! Amikor kivágják a nyáron árnyat adó fát az ablak elõl, mert valakit zavart. Stb.

Ja, Nolinak ment a válasz, csak mellékattintottam Természetesen egyetértek, hogy képtelenség az, hogy mindenki tréjen vissza az erdõbe meg a barlangba, és az még rosszabb fejlõdési irány lenne, mint ez, hiszen az együttjárna a természeti környezet még nagyobb arányú emberi betelepülésével, ráadásul ha nem értene egyet ezzel akár csak egy kisebbség, az megszerezné magának ajavakaté s sokkal könnyebben terrorizálhatná a szétszórt csoportokat, mint a mostani világrendben

Egyébként akár egy nagyobb városban is lehet környezettudatosan élni, és a lényeg az utóbbi. Én pl. megfulladnék egy tanyán, igazából Szeged is egy icipici városka, sok szempontból Budapest se nagy; egy tényleges világváros lüktetése viszont szabaddá tud tenni (én így érzem, puff neki, de ugyanígy az is, ha néha elmenekül az ember onnan a természetbe. Sokfajták vagyunk és ez így van jól.

Csak arra akartam ravilagitani, hogy ez nem egy globalis megoldas, nem skalazodik.

Azért, mert van aki így él még nem biztos, hogy ez a jó, sõt szerintem ez egy igazi demagóg álláspont, amitõl bármiféle zöld, vagy természetközeli vélemény röhejessé válik

Nem az a kerdes, hogy kibirhato-e, hanem hogy kivitelezheto-e. Kepzelj el 250ezer tanyat (5fo/tanya szamitassal)

Hát, attól tartok, nagy részének nem menne. De most nem másokról volt szó, hanem arról, hogy én kibírnám-e angol wc nélkül. Sokan ma is kibírják, sõt, áram nélkül is sokezer honfitársunk él tanyákon. És nem biztos, hogy boldogtalan emberek. Ennél sokkal rosszabb egy lepukkant lakótelepi betontömbbe zárva élni, máshol hulladéknak minõsített "élelmiszert" venni, mert másra nem telik...

Mind a tizmillio magyarnak...