Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
"...amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg"
Ez Budapestre vonatkozik? (Budapesten nincs...)
Vagy az orszagban egy helyen sincs?
Vagy orszagos atlagban nincs?
stb
Es miert pont 28 fok? A 25 fok (nyari nap) definicio tul "alacsony" lenne? Es ha 30 fokra nezed?
Ez Budapestre vonatkozik? (Budapesten nincs...)
Vagy az orszagban egy helyen sincs?
Vagy orszagos atlagban nincs?
stb
Es miert pont 28 fok? A 25 fok (nyari nap) definicio tul "alacsony" lenne? Es ha 30 fokra nezed?
Az évszakváltófrontok Magyarországon 1979 óta.
(Mivel egyértelmû megjelölése nincs, én azt tekintem annak, amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg.)
Évszakváltó frontok
1981 szeptember 23.
2003 szeptember 22.
1979 szeptember 22.
1985 szeptember 22.
1989 szeptember 21.
1982 szeptember 21.
1986 szeptember 17.
1994 szeptember 15.
1987 szeptember 15.
2002 szeptember 10.
2008 szeptember 7.
1997 szeptember 6.
1984 szeptember 6.
1983 szeptember 3.
2009 szeptember 2.
2005 szeptember 1.
1990 szeptember 1.
1992 augusztus 31.
2010 augusztus 27.
2007 augusztus 27.
2001 augusztus 27.
1995 augusztus 25.
2000 augusztus 24.
1993 augusztus 24.
1996 augusztus 22.
2004 augusztus 21.
1998 augusztus 21.
1988 augusztus 21.
2006 augusztus 20.
1991 augusztus 12.
1999 augusztus 10.
1980 augusztus 9.
Érdekes, hogy 1980-ban zárult legkorábban a nyár és 1981-ben a legkésõbb.
További érdekesség, hogy 1979 és 89 között, 11 év alatt 7-szer szeptember 15-e után zárult, míg azóta 22 év alatt csak 2-szer!
(Mivel egyértelmû megjelölése nincs, én azt tekintem annak, amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg.)
Évszakváltó frontok
1981 szeptember 23.
2003 szeptember 22.
1979 szeptember 22.
1985 szeptember 22.
1989 szeptember 21.
1982 szeptember 21.
1986 szeptember 17.
1994 szeptember 15.
1987 szeptember 15.
2002 szeptember 10.
2008 szeptember 7.
1997 szeptember 6.
1984 szeptember 6.
1983 szeptember 3.
2009 szeptember 2.
2005 szeptember 1.
1990 szeptember 1.
1992 augusztus 31.
2010 augusztus 27.
2007 augusztus 27.
2001 augusztus 27.
1995 augusztus 25.
2000 augusztus 24.
1993 augusztus 24.
1996 augusztus 22.
2004 augusztus 21.
1998 augusztus 21.
1988 augusztus 21.
2006 augusztus 20.
1991 augusztus 12.
1999 augusztus 10.
1980 augusztus 9.
Érdekes, hogy 1980-ban zárult legkorábban a nyár és 1981-ben a legkésõbb.
További érdekesség, hogy 1979 és 89 között, 11 év alatt 7-szer szeptember 15-e után zárult, míg azóta 22 év alatt csak 2-szer!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62718 - 2011-08-12 21:11:57)
Köszi a linket, nem kell leírnom még egyszer:-) Hazánk területén lelkes amatõrökbõl, és néhány hivatalosabb fõként csillagvizsgálóknál, pl Buda folytak már megfigyelések, és mérések már a XVIII századtól kezdve. Azonban Schenzl Guidó nevéhez köthetõ az 1860-tól végzet hivatalosan is elfogadott mérések sorozata egyre nagyobb hálózattal. Ekkor lett a Budai meteorológiai intézet a központja. Neve még Meteorológiai és Földmágnességi Obszervatórium volt.
A legtöbb állomás a két világháború közötti idõszakban volt hazánk területén azt hiszem kb 160-180 ez a szám, majd az 50-es éveke elején a háború utáni idõszakban. Azóta többnyire állandó 120-130 közötti a számuk azt hiszem, meg kb 500 csapadékmérõ állomás van jelenleg. Azonban abban az idõszakban ez a szám a 900 darabot is meghaladta, sõt talán 1000 is életre, a történelmi határainkon belül még nagyobb ez a szám. Így a mérések szépen folytak, voltak állomások ami csak fõterminusban mért értékek voltak, de 1936-tól már min-max érték is leolvasásra került. Az államosok elhelyezése se sokkal különbözött a maitól. Manapság a Világ Meteorológiai Szervezet 1,4-és 2,2 méter között határozza meg szabványos árnyékolt hõmérõ házikók elhelyezését, illetve az automata állomások elhelyezését, lehetõleg fû felett, de pl Vosztokon vagy a sivatagi állomásokon ez kivitelezhetetlen, így azt adott tájra alkalmazkodva. Hazánk területén is hasonló körülmények között folytak, illetve mostanra egységesen folynak a mérések.
KB dióhéjban ez a történelme, így sok-sok adatból, vannak az eredmények, és szinte egyértelmû, hogy nincsenek feldolgozva sajnos. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok meglepõ adat kerül még elõ a múltból.
Ezekre az értékere lehet mondani, hogy nem pontosak, hisz a kor, de manapság azok? Ha két mérõt kirakunk egymás mellé biztos, hogy lesz 2-3 tized eltérés, így kezeljük ez hibahatáron belül, az akkori méréseket se gyalázzuk le, mert mióta a hõmérõt feltalálták azóta mindig ezen elveken folytak a mérések.
Ha korrigálásra kerül a dolog akkor is 42 fok körül értrék lesz a hivatalos abszolút csúcs az ország területén és ez nem egyszer fordult elõ.
Úgy ennyi, így gondoltam, hogy egy kis emlékezés kellett a mai napra:-)
Köszi a linket, nem kell leírnom még egyszer:-) Hazánk területén lelkes amatõrökbõl, és néhány hivatalosabb fõként csillagvizsgálóknál, pl Buda folytak már megfigyelések, és mérések már a XVIII századtól kezdve. Azonban Schenzl Guidó nevéhez köthetõ az 1860-tól végzet hivatalosan is elfogadott mérések sorozata egyre nagyobb hálózattal. Ekkor lett a Budai meteorológiai intézet a központja. Neve még Meteorológiai és Földmágnességi Obszervatórium volt.
A legtöbb állomás a két világháború közötti idõszakban volt hazánk területén azt hiszem kb 160-180 ez a szám, majd az 50-es éveke elején a háború utáni idõszakban. Azóta többnyire állandó 120-130 közötti a számuk azt hiszem, meg kb 500 csapadékmérõ állomás van jelenleg. Azonban abban az idõszakban ez a szám a 900 darabot is meghaladta, sõt talán 1000 is életre, a történelmi határainkon belül még nagyobb ez a szám. Így a mérések szépen folytak, voltak állomások ami csak fõterminusban mért értékek voltak, de 1936-tól már min-max érték is leolvasásra került. Az államosok elhelyezése se sokkal különbözött a maitól. Manapság a Világ Meteorológiai Szervezet 1,4-és 2,2 méter között határozza meg szabványos árnyékolt hõmérõ házikók elhelyezését, illetve az automata állomások elhelyezését, lehetõleg fû felett, de pl Vosztokon vagy a sivatagi állomásokon ez kivitelezhetetlen, így azt adott tájra alkalmazkodva. Hazánk területén is hasonló körülmények között folytak, illetve mostanra egységesen folynak a mérések.
KB dióhéjban ez a történelme, így sok-sok adatból, vannak az eredmények, és szinte egyértelmû, hogy nincsenek feldolgozva sajnos. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok meglepõ adat kerül még elõ a múltból.
Ezekre az értékere lehet mondani, hogy nem pontosak, hisz a kor, de manapság azok? Ha két mérõt kirakunk egymás mellé biztos, hogy lesz 2-3 tized eltérés, így kezeljük ez hibahatáron belül, az akkori méréseket se gyalázzuk le, mert mióta a hõmérõt feltalálták azóta mindig ezen elveken folytak a mérések.
Ha korrigálásra kerül a dolog akkor is 42 fok körül értrék lesz a hivatalos abszolút csúcs az ország területén és ez nem egyszer fordult elõ.
Úgy ennyi, így gondoltam, hogy egy kis emlékezés kellett a mai napra:-)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62716 - 2011-08-12 20:41:02)
Link
Régen nem volt ennyire centralizált az ország. Ráadásul a mezõgazdaság töltötte be a legfontosabb szerepet, amibõl adódik, hogy fõleg vidéken volt szükség a mérésekre, így hát ott is mértek.
Link
Régen nem volt ennyire centralizált az ország. Ráadásul a mezõgazdaság töltötte be a legfontosabb szerepet, amibõl adódik, hogy fõleg vidéken volt szükség a mérésekre, így hát ott is mértek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62712 - 2011-08-12 20:23:21)
Ki hitte volna hogy a '20-as évek elején már ilyen kis településeken is folytak mérések? Engem meglepett.
Ki hitte volna hogy a '20-as évek elején már ilyen kis településeken is folytak mérések? Engem meglepett.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62711 - 2011-08-12 20:20:06)
Nem hivatalos, mert nincs feldolgozva, de ugyanúgy az OMSZ mérte. Lász többet tud a részletekrõl.
Nem hivatalos, mert nincs feldolgozva, de ugyanúgy az OMSZ mérte. Lász többet tud a részletekrõl.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62710 - 2011-08-12 20:18:36)
Lehet hogy pozitív az anomália, de ez nagyon kedvezõtlen eloszlásban alakult így. Hasonlóan "rossz" volt ilyen szempontból a 2000-es nyár is, amikor stabil meleg csak augusztusban alakult ki.
Lehet hogy pozitív az anomália, de ez nagyon kedvezõtlen eloszlásban alakult így. Hasonlóan "rossz" volt ilyen szempontból a 2000-es nyár is, amikor stabil meleg csak augusztusban alakult ki.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62709 - 2011-08-12 20:16:05)
Az biztos nem hivatalos adat, hiszen 41.9 fok az országos abszolút melegrekord 2007-bõl.
Az biztos nem hivatalos adat, hiszen 41.9 fok az országos abszolút melegrekord 2007-bõl.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62692 - 2011-08-12 14:35:03)
Látom megint szegény nyár szidása van napirendi ponton:-)
Inkább emlékezzünk meg egy perces néma hõmérõ-leolvasással a eddigi abszolút melegrekordról amit hazánk területén valaha mértek:-) ( én 26,2 fokot mérek jelen pillanatban:-) Ma 90 éve történt délután kettõ óra tájban, hogy Szerepen 42,2 fokot mutatott a hõmérõ. Sajnos ez idén nem dõlt meg, de jövõre is lesz nyár és már nem kell sokat várni rá:-)
Egyébkénként a 30 éves csúcsszóátlagot figyelmébe véve a mai napig a fõvárosban 20,68°C-on áll a nyár ami 0,27°C-al magasabb mint a sokéves átlag. Így panaszra nincs ok, szép pozitív anomália még mindig, meglátjuk tartható lesz-é a következõ hetekben.
Volt sok szép rekord, hideg, meleg, csapadék, szóval elégedett vagyok és még nincs vége még bõven október végéig élvezhetjük a jó idõt:-)
Látom megint szegény nyár szidása van napirendi ponton:-)
Inkább emlékezzünk meg egy perces néma hõmérõ-leolvasással a eddigi abszolút melegrekordról amit hazánk területén valaha mértek:-) ( én 26,2 fokot mérek jelen pillanatban:-) Ma 90 éve történt délután kettõ óra tájban, hogy Szerepen 42,2 fokot mutatott a hõmérõ. Sajnos ez idén nem dõlt meg, de jövõre is lesz nyár és már nem kell sokat várni rá:-)
Egyébkénként a 30 éves csúcsszóátlagot figyelmébe véve a mai napig a fõvárosban 20,68°C-on áll a nyár ami 0,27°C-al magasabb mint a sokéves átlag. Így panaszra nincs ok, szép pozitív anomália még mindig, meglátjuk tartható lesz-é a következõ hetekben.
Volt sok szép rekord, hideg, meleg, csapadék, szóval elégedett vagyok és még nincs vége még bõven október végéig élvezhetjük a jó idõt:-)
Gondolatban már ott is fagyoskodtam veled hmm, nagyon finom leírás, köszi szépen:-) Szuper a 4 nap, így garantált, hogy a tavalyi 5 nap meglesz, vagy még dönthetõ is. Ha holnap nem is, de szerdán, csütörtökön jó eséllyel ismét. 20. után meg szinte garantált a fagyos nap fent. Tippen 8 nap augusztusban:-)
Így minden hónapban van idén fagy a töbörben, júliusban 3 is:-)
Így minden hónapban van idén fagy a töbörben, júliusban 3 is:-)
A mai kora hajnali menüm: Köd (sekély fajta);
Derült égbolt;
Szélcsend;
Feltét: Dér;
-1 °C. (2 m-en, töbörben)
Extra feltét: minimum 4 bika bõgése, ja és PrePerseidák.
Helyszín: Úgy is tudjátok.
Hosszabban:
Ma hajnalban 3 órakor indultam a Fennsíkra.
Az elmaradhatatlan felszerelésem a hátamra vettem, felültem a bringámra és huss.
Jávorkútról nem sietve, a sötét ellenére, elég hamar felértem a Fennsíkra.
Menet közben, a fejlámpámmal megriasztottam pár kisebb-nagyobb vadat (õz, vaddisznó,nyúl) ahol a sekély ködbe értem a fejemen lévõ lámpával elég ijesztõ figura lehettem kívülrõl nézve.
A Királyok asztalán, ahogy várható volt ilyen idõszakban, a mélyedések már párásak, ködösek voltak, amíg a magasabb részek üdezöld pompával fogadtak.
A sötétben rengeteg hullócsillagot számoltam, majd végül már nem számoltam, csak könyveltem tudat alatt, hogy megint egy.
A mélykék égbolt, mindent elárult a semmi felhõzetrõl, így a kisugárzás gõzerõvel folyhatott egész éjjel. Lassan kezdtem is érezni a kellemesen orromba hasogató hûs, friss, szinte harapni való levegõt. Fel is vettem az addig táskám mélyén lapuló téli szettem egy darabkáját, a tél közepén kapott kesztyût és a dzsekim.
Pirkadni kezdett, a keleti horizont felé már a bükkösök, fenyvesek kontúrjai élesen kivehetõk voltak. A töbrök szélén lévõ kisebb fa, cserje csoportok (galagonya, almafa,) pedig éles határral kerültek a sekély ködbe.
Az almafák alján árulkodó nyomok. Bizony ez a nyár, de mondhatjuk nyugodtan ez az év idefent nem a beérett gyümölcsökrõl szól, hanem a túlélésrõl.
Megfagyott lehullott falevelek, faágak láthatók a fák alatt.
Nem beszélve a tavalyi rekord csapadék után, egy átlagos, vagy talán egy kicsivel az alatti a Bükk-fennsík csapadéka.
Közben azért, dolgoztam is egy kicsit, hogy ne csak a száraz szöveg legyen az olvasni valótok, így állvány elõkapás, felállítás után próbáltam jobb fotókat készíteni, illetve több panoráma képnek valót készíteni.
Link
Link
Link
Közben a ködben a szarvasbikák nem bírtak magukkal, ami igen érdekes jelenség számomra is, mert ahhoz nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen korán meginduljon az elõbõgés! (Bár nem vagyok a szakértõje, de szerintem ez az volt.)
Legalább 4 irányból jött a hang és nem a "hagyjál békét garatos", vagy a "riasztásos sikítós" (igaz az inkább õz) hanem a „párválasztós bõgés”. Már náluk sem lehet elég korán kezdeni.
Augusztus 20 után azt mondom, rendben van, de most.....
Majd a jövõ héten kiderül, ha másból nem is a börzsönyi erdész kollégák jelzik majd.
Nos, akkor a kalandozásból vissza a lényegre, mert végül is meteorológia a honlap lényege, csak én meg valami földrajz leíró szakon végeztem és szeretem életszerûen bemutatni, leírni.
Bocs.
Ahogy világosodott, úgy kellett elindulnom a hegyrõl, hogy beérjek idõben dolgozni.
Gyors leolvasás következett, de a helyszíni elemezgetésem most elmaradt, a vizes ruhában, a dermesztõ hidegben, odalent nem volt ép kellemes a hõérzetem.
A csalán az elõzõ napok fagyásai miatt már elkókadt, nem volt mi frissítse a vérkeringésem.
Még egy apró mozzanat maradt, hátra.
Az elõzõ nap felvitt kulacsom összeszedése, ami nem kis meglepetést hozott még nekem is.
Na nem a jég taglózott le, hanem az hogy ez augusztusban van.
Link
Egy rosszabb télen van ahol kint hagyhatnám a vizem a kulacsban, nem fagyna be. Jávorkúti forrásvíz volt, a kulacsban, kb. 1 dl.
Sajnos ezt a helyszínen már nem tudtam dokumentálni,csak Jávorkúton a parkolóban, mert a fényképezõ gépem bepárásodott. akku lemerült.
Egyben biztos vagyok, a talajon a -1 °C-nál biztosan hidegebb volt, ha megfagyott a víz.
Olyan -4 - -5 °C körül lehetett.
A hõmérsékleti napi meneteket böngészgetve, már egy pár dolog egyértelmûen látszik még a nem szakavatottak számára is.
Pl: a hõmérsékleti minimumok értékek, a derült nyugis idõjárás esetében szépen tolódik, ami besugárzás csökkenését, az éjjelek hosszabbodását, a nappalok rövidülését is jelzi.
A negatív tartomány egy napon belül nõ.
Olyan 22 óra körül már fagy, napkelte után fél órával éri el a minimum értéket, majd gyorsan emelkedik.
Napkelte után egy, másfél órával pedig már a fennsíki értékekkel azonos, vagy kicsivel a feletti értékek „uralkodnak” a katlan legalján.
Ezt a közeljövõben kicsit boncolgatni fogom és mindenkinek az „agyára” megyek a következõ hónapokban majd a lejtõ kitettséggel, a besugárzással, meg hasonló dolgokkal.
Lesz hozzá ínyenceknek terepgyakorlat is, amire nálam, privátban lehet jelentkezni.
Errõl bõvebben harmatosan, ja, hamarosan.
A Bükk-fennsík augusztus elején a számok tükrében: 2011. augusztus 12-én reggelig mért értékek alapján a karszt fennsíkunk.
T átlag (4): 14 °C.
Tátlag: (2): 13,065 °C
T min. átlag: 4,5 °C.
T max. átlag: 21,2 °C.
Absz. T min.: -1,0 °C. (10.; 12.)
Absz. T max.: 24,4 °C. (10.)
Absz. hõingás: 25,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,975 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 19,6 °C. (8.)
Napi átlagok hõingása: 16,52 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,3 °C. (10.)
Legmagasabb T min.: 11,5 °C. (8.)
Napi legkisebb hõingás: 11,1 °C. (4.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,5 °C. (5.)
Hõség nap: 0 db.
Nyári nap: 0 db.
Fagyos nap: 4 db.
A fagyos napok közül három zsinórban 10-11-12-e volt, amihez ha a mostani derû marad lehet csatlakozik még egy holnap hajnali negatív érték? A 850 -es hõmérséklet ipeg, de még jó hozzá. Hmmm....majd meglátjuk.
Link
Link
Egy kis éves adalék a végére:
A minimumok átlaga: -4,0 °C
A maximum értékek átlaga:+12 °C
2011. év átlaga pedig kereken +4,0 °C.
Fagyos napok száma: 140.
A töbör legyen veletek.
Derült égbolt;
Szélcsend;
Feltét: Dér;
-1 °C. (2 m-en, töbörben)
Extra feltét: minimum 4 bika bõgése, ja és PrePerseidák.
Helyszín: Úgy is tudjátok.
Hosszabban:
Ma hajnalban 3 órakor indultam a Fennsíkra.
Az elmaradhatatlan felszerelésem a hátamra vettem, felültem a bringámra és huss.
Jávorkútról nem sietve, a sötét ellenére, elég hamar felértem a Fennsíkra.
Menet közben, a fejlámpámmal megriasztottam pár kisebb-nagyobb vadat (õz, vaddisznó,nyúl) ahol a sekély ködbe értem a fejemen lévõ lámpával elég ijesztõ figura lehettem kívülrõl nézve.
A Királyok asztalán, ahogy várható volt ilyen idõszakban, a mélyedések már párásak, ködösek voltak, amíg a magasabb részek üdezöld pompával fogadtak.
A sötétben rengeteg hullócsillagot számoltam, majd végül már nem számoltam, csak könyveltem tudat alatt, hogy megint egy.
A mélykék égbolt, mindent elárult a semmi felhõzetrõl, így a kisugárzás gõzerõvel folyhatott egész éjjel. Lassan kezdtem is érezni a kellemesen orromba hasogató hûs, friss, szinte harapni való levegõt. Fel is vettem az addig táskám mélyén lapuló téli szettem egy darabkáját, a tél közepén kapott kesztyût és a dzsekim.
Pirkadni kezdett, a keleti horizont felé már a bükkösök, fenyvesek kontúrjai élesen kivehetõk voltak. A töbrök szélén lévõ kisebb fa, cserje csoportok (galagonya, almafa,) pedig éles határral kerültek a sekély ködbe.
Az almafák alján árulkodó nyomok. Bizony ez a nyár, de mondhatjuk nyugodtan ez az év idefent nem a beérett gyümölcsökrõl szól, hanem a túlélésrõl.
Megfagyott lehullott falevelek, faágak láthatók a fák alatt.
Nem beszélve a tavalyi rekord csapadék után, egy átlagos, vagy talán egy kicsivel az alatti a Bükk-fennsík csapadéka.
Közben azért, dolgoztam is egy kicsit, hogy ne csak a száraz szöveg legyen az olvasni valótok, így állvány elõkapás, felállítás után próbáltam jobb fotókat készíteni, illetve több panoráma képnek valót készíteni.
Link
Link
Link
Közben a ködben a szarvasbikák nem bírtak magukkal, ami igen érdekes jelenség számomra is, mert ahhoz nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen korán meginduljon az elõbõgés! (Bár nem vagyok a szakértõje, de szerintem ez az volt.)
Legalább 4 irányból jött a hang és nem a "hagyjál békét garatos", vagy a "riasztásos sikítós" (igaz az inkább õz) hanem a „párválasztós bõgés”. Már náluk sem lehet elég korán kezdeni.
Augusztus 20 után azt mondom, rendben van, de most.....
Majd a jövõ héten kiderül, ha másból nem is a börzsönyi erdész kollégák jelzik majd.
Nos, akkor a kalandozásból vissza a lényegre, mert végül is meteorológia a honlap lényege, csak én meg valami földrajz leíró szakon végeztem és szeretem életszerûen bemutatni, leírni.
Bocs.
Ahogy világosodott, úgy kellett elindulnom a hegyrõl, hogy beérjek idõben dolgozni.
Gyors leolvasás következett, de a helyszíni elemezgetésem most elmaradt, a vizes ruhában, a dermesztõ hidegben, odalent nem volt ép kellemes a hõérzetem.
A csalán az elõzõ napok fagyásai miatt már elkókadt, nem volt mi frissítse a vérkeringésem.
Még egy apró mozzanat maradt, hátra.
Az elõzõ nap felvitt kulacsom összeszedése, ami nem kis meglepetést hozott még nekem is.
Na nem a jég taglózott le, hanem az hogy ez augusztusban van.
Link
Egy rosszabb télen van ahol kint hagyhatnám a vizem a kulacsban, nem fagyna be. Jávorkúti forrásvíz volt, a kulacsban, kb. 1 dl.
Sajnos ezt a helyszínen már nem tudtam dokumentálni,csak Jávorkúton a parkolóban, mert a fényképezõ gépem bepárásodott. akku lemerült.
Egyben biztos vagyok, a talajon a -1 °C-nál biztosan hidegebb volt, ha megfagyott a víz.
Olyan -4 - -5 °C körül lehetett.
A hõmérsékleti napi meneteket böngészgetve, már egy pár dolog egyértelmûen látszik még a nem szakavatottak számára is.
Pl: a hõmérsékleti minimumok értékek, a derült nyugis idõjárás esetében szépen tolódik, ami besugárzás csökkenését, az éjjelek hosszabbodását, a nappalok rövidülését is jelzi.
A negatív tartomány egy napon belül nõ.
Olyan 22 óra körül már fagy, napkelte után fél órával éri el a minimum értéket, majd gyorsan emelkedik.
Napkelte után egy, másfél órával pedig már a fennsíki értékekkel azonos, vagy kicsivel a feletti értékek „uralkodnak” a katlan legalján.
Ezt a közeljövõben kicsit boncolgatni fogom és mindenkinek az „agyára” megyek a következõ hónapokban majd a lejtõ kitettséggel, a besugárzással, meg hasonló dolgokkal.
Lesz hozzá ínyenceknek terepgyakorlat is, amire nálam, privátban lehet jelentkezni.
Errõl bõvebben harmatosan, ja, hamarosan.
A Bükk-fennsík augusztus elején a számok tükrében: 2011. augusztus 12-én reggelig mért értékek alapján a karszt fennsíkunk.
T átlag (4): 14 °C.
Tátlag: (2): 13,065 °C
T min. átlag: 4,5 °C.
T max. átlag: 21,2 °C.
Absz. T min.: -1,0 °C. (10.; 12.)
Absz. T max.: 24,4 °C. (10.)
Absz. hõingás: 25,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,975 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 19,6 °C. (8.)
Napi átlagok hõingása: 16,52 °C.
Legalacsonyabb T max.: 19,3 °C. (10.)
Legmagasabb T min.: 11,5 °C. (8.)
Napi legkisebb hõingás: 11,1 °C. (4.)
Napi legnagyobb hõingás: 23,5 °C. (5.)
Hõség nap: 0 db.
Nyári nap: 0 db.
Fagyos nap: 4 db.
A fagyos napok közül három zsinórban 10-11-12-e volt, amihez ha a mostani derû marad lehet csatlakozik még egy holnap hajnali negatív érték? A 850 -es hõmérséklet ipeg, de még jó hozzá. Hmmm....majd meglátjuk.
Link
Link
Egy kis éves adalék a végére:
A minimumok átlaga: -4,0 °C
A maximum értékek átlaga:+12 °C
2011. év átlaga pedig kereken +4,0 °C.
Fagyos napok száma: 140.
A töbör legyen veletek.
Tehát...
Az 1863-as év kezdetét egy-két helyen (fõleg az ország nyugati felén) még aránylag csapadékosként említik a krónikák. Pontosabban legalább említenek valamiféle csapadéktevékenységet. Aztán késõbb ott is csak a szárazság az, amit az idõjárással kapcsolatban megjegyeznek. Közös még, hogy szinte az egész országban nagy fagyot figyeltek meg június 4-én (elõtte nap sok helyen havazott a Felvidéken). Egy hidegbetörés után nagyon kiszáradt a levegõ. A fagy nagy területre terjedt ki; Budaörs, Ungvár, Bihar, Békés, Bácska, Bánát. Tulajdonképpen az egész földrajzi Alföld. Mindebben nyilván szerepet játszhatott az is, hogy a csapadékhiány miatt a harmatpont a alacsonyabbra eshetett mint egy átlagcsapadékú évben.
Néhány jellemzõ leírásrészlet:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
A budai és a debreceni mérések alapján csak márciusban és a novemberben volt az átlagnál alig több csapadék, a többi hónap mind átlag alatt. Különösen száraz volt a február, május, június, július, augusztus, október. A havi középhõmérsékletek, a gyenge negatív anomáliát mutató áprilison kívül, jóval magasabbak voltak az átlagnál. Jellemzõen +3, +4 C. Az évi középhõmérséklet Budán 2,4, míg Debrecenben 2,8 fokkal haladta meg a 30 éves (1830-1860?) átlagot.
Ha egy-egy állomáson nem is, de országosan mindenképpen nagyon száraz év volt. Különösen az Alföldön volt nagy a szárazság, ráadásul ez az a terület, ami az éléskamra szerepét töltötte be, és éppen a tenyészidõszak volt a legszárazabb.
Mint említettem az 1865-ös esztendõrõl szóló leírások koránsem festenek ilyen tragikus képet. Ráadásul az egri adat alapján feltételezhetnénk, hogy az Alföldön (legalábbis annak északi részén) ismét óriási szárazságnak kellett fellépnie.
Az 1863-as év kezdetét egy-két helyen (fõleg az ország nyugati felén) még aránylag csapadékosként említik a krónikák. Pontosabban legalább említenek valamiféle csapadéktevékenységet. Aztán késõbb ott is csak a szárazság az, amit az idõjárással kapcsolatban megjegyeznek. Közös még, hogy szinte az egész országban nagy fagyot figyeltek meg június 4-én (elõtte nap sok helyen havazott a Felvidéken). Egy hidegbetörés után nagyon kiszáradt a levegõ. A fagy nagy területre terjedt ki; Budaörs, Ungvár, Bihar, Békés, Bácska, Bánát. Tulajdonképpen az egész földrajzi Alföld. Mindebben nyilván szerepet játszhatott az is, hogy a csapadékhiány miatt a harmatpont a alacsonyabbra eshetett mint egy átlagcsapadékú évben.
Néhány jellemzõ leírásrészlet:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
A budai és a debreceni mérések alapján csak márciusban és a novemberben volt az átlagnál alig több csapadék, a többi hónap mind átlag alatt. Különösen száraz volt a február, május, június, július, augusztus, október. A havi középhõmérsékletek, a gyenge negatív anomáliát mutató áprilison kívül, jóval magasabbak voltak az átlagnál. Jellemzõen +3, +4 C. Az évi középhõmérséklet Budán 2,4, míg Debrecenben 2,8 fokkal haladta meg a 30 éves (1830-1860?) átlagot.
Ha egy-egy állomáson nem is, de országosan mindenképpen nagyon száraz év volt. Különösen az Alföldön volt nagy a szárazság, ráadásul ez az a terület, ami az éléskamra szerepét töltötte be, és éppen a tenyészidõszak volt a legszárazabb.
Mint említettem az 1865-ös esztendõrõl szóló leírások koránsem festenek ilyen tragikus képet. Ráadásul az egri adat alapján feltételezhetnénk, hogy az Alföldön (legalábbis annak északi részén) ismét óriási szárazságnak kellett fellépnie.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62704 - 2011-08-12 18:01:00)
Bocsánat, nem 65-ben száradt ki a Fertõ, hanem az is 63-ban. 65-ben át lehetett menni a pocsolyán, de maradt benne valamennyi. Na mindjárt összeszedem, hogy mit tudunk a két évrõl
Bocsánat, nem 65-ben száradt ki a Fertõ, hanem az is 63-ban. 65-ben át lehetett menni a pocsolyán, de maradt benne valamennyi. Na mindjárt összeszedem, hogy mit tudunk a két évrõl
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62703 - 2011-08-12 17:53:34)
Köszönöm! Érdekes, én is erre emlékeztem, de gondoltam utánajárok magam. Fellapoztam a Réthly-köteteket és meglepõdve tapasztaltam, hogy az 1863-as év brutálisan szárazként szerepel szinte mindenhol, miközben az 1865-ös évrõl visszafogottabb beszámolók vannak. Persze 65-ben is kiszáradt a Fertõ-tó, de ez akkoriban nem számított olyan nagy dolognak, hiszen aránylag gyakran megtörtént. A 63-as évben viszont már-már zöldpagonyi képeket idéznek a beszámolók az egész országról.
Köszönöm! Érdekes, én is erre emlékeztem, de gondoltam utánajárok magam. Fellapoztam a Réthly-köteteket és meglepõdve tapasztaltam, hogy az 1863-as év brutálisan szárazként szerepel szinte mindenhol, miközben az 1865-ös évrõl visszafogottabb beszámolók vannak. Persze 65-ben is kiszáradt a Fertõ-tó, de ez akkoriban nem számított olyan nagy dolognak, hiszen aránylag gyakran megtörtént. A 63-as évben viszont már-már zöldpagonyi képeket idéznek a beszámolók az egész országról.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62702 - 2011-08-12 17:36:3
Ezernyolcszázhatvanöt kétszázharmincöt milliméter Eger:-)
Ezernyolcszázhatvanöt kétszázharmincöt milliméter Eger:-)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62701 - 2011-08-12 17:22:35)
Egysze írtad, hogy a 19. század közepén Eger behúzott egy szárazrekordot. Melyik év volt az pontosan?
Egysze írtad, hogy a 19. század közepén Eger behúzott egy szárazrekordot. Melyik év volt az pontosan?
Ha már megnéztem (remélem, jól):
Napsütésmentes napok száma júliusban:
7 - Sopron; 6 - Szombathely; 4 - Sármellék; 2 - Pécs; 1 - Debrecen, Szeged; 0 - Eger
Napsütésmentes napok száma júliusban:
7 - Sopron; 6 - Szombathely; 4 - Sármellék; 2 - Pécs; 1 - Debrecen, Szeged; 0 - Eger
Tegnap megdõlt a idei év napi csapadékrekordja, mert 29 mm esett. Az eddigi rekord 21 mm volt, ami június 3-án született. Az OMSZ állomásé is megdõlt, mert ott tegnap 27 mm-t mért az automata, az eddigi legnagyobb napi érték 25 mm volt. Ez a viszonylag alacsony 30 mm alatti napi rekordérték is mutatja, hogy az idén mennyire elkerülték Zalaegerszeget a nagyobb csapadékot adó rendszerek.
Júliusi összefoglaló folytatása.
26-27. Csapadékmentes nap.
28. A hónap és az év legcsapadékosabb napjának bizonyult, 41,8 mm csapadékával.
30. Több rövid zápor és hajnali esõ eredménye 2,5 mm.
Így havi összes csapadék 106,5 mm, az éves mennyiség pedig 299,9 mm lett.
Havi közép 20,6 °C, legalacsonyabb T. 9,8 °C (3.), legmagasabb T. 35,9 °C (9.).
Zivataros napok száma, nagyon szerényen alakult, mindössze 4 napot tudtam feljegyezni.
26-27. Csapadékmentes nap.
28. A hónap és az év legcsapadékosabb napjának bizonyult, 41,8 mm csapadékával.
30. Több rövid zápor és hajnali esõ eredménye 2,5 mm.
Így havi összes csapadék 106,5 mm, az éves mennyiség pedig 299,9 mm lett.
Havi közép 20,6 °C, legalacsonyabb T. 9,8 °C (3.), legmagasabb T. 35,9 °C (9.).
Zivataros napok száma, nagyon szerényen alakult, mindössze 4 napot tudtam feljegyezni.
Tegnapi összesített Villányi csapadékösszeg 114,1 mm ami valószínûleg új rekord is lehet egyben.
Tegnap 48,1 mm csapadék esett Pécsen (Pogány), ebbõl 42,3 mm 14 és 15 óta között. Ez új napi rekord. Az eddigi rekord 36 mm volt 1987-bõl.
Tegnap kiugróan sok csapadék esett Pápán: 56 mm ,ebbõl 8 óra után 34 mm.Ennél több esõ tavaly májusban volt itt: 25-én az SC-bõl 37 mm napi adag lett, két nap alatt viszont ennél többet legutóbb tavaly május 15-16-án mértem, akkor 67 mm esett 48 óra alatt Zsófia ciklon hatására. Érdekes még, hogy tavaly szeptember óta 100 mm-es havi csapadék nem fordult elõ, kiváncsi vagyok, hogy augusztus ilyen kezdet után eléri-e ?
Persze, mert július 18-án 113 mm hullott le egy nap alatt. Ott volt az a bizonyos összeáramlás ami még szép kis ziviket is kitermelt.
A tegnapi napon a zivatarokat kísérõ záporokból 21,1 mm esõ hullott. Ezzel véget ért a július 18-a óta tartó csapadékos idõszak: 16 napon keresztül mindig volt valamennyi esõ. Az éves mennyiség eddig 305,7 mm.
2011 júliusában nem volt hiány a szélsõségekbõl. Az elmúlt napokban ezeket elmezgettem fõleg Pécsre vonatkozóan.
Egy olyan hónapon vagyunk túl, amely az 1981-2010-es adatokat figyelembe véve átlag alatti hõmérsékletû és csapadékos hónap volt. Budapesten (Lõrinc) az idei július középhõmérséklete több mint 1°C-kal maradt el az átlagtól. Link Pécsett (Pogány) közel 100 mm csapadék hullott Link , ami tulajdonképpen a hónap utolsó két hetében esett le. Július utolsó két hetében, tehát július 18-31-ig 12 csapadékos nap volt, ami bõven rekorder ebben az idõszakban 1901 óta. Link A csapadékról ennyit, a hõmérsékletekrõl többet tudok mondani.
A hónap során 4 napi rekord is megdõlt Pécsen (Pogány).
Tmin:
07.03.: 9,4°C
Tmax:
07.10.: 36,3°C
07.14.: 35,8°C
Legalacsonyabb Tmax:
07.25.: 14,6°C
Ezen rekordok közül az utolsó az, ami igazán szélsõségesnek mondható. 1901 óta még nem mértek július 20-31. között ennyire alacsony maximumot. Link Továbbá 2000 óta idén dõlt meg elõször júliusi Tmin rekord. A napi Tmax-ok annak ellenére, hogy volt rekord is, nem voltak nagyon kimagaslóak, inkább a hõség hossza és a tartósan magas hõmérsékletek azok, amik végülis rekordokat eredményeztek. Július 2. hetében az átlagos Tmax 34,3°C volt, ami elég extrémnek nevezhetõ. Link Éves viszonylatban is magasnak számít, bár az 1950. június 30-tól július 6-ig tartó 7 nap 38,8°C-os átlagos Tmax értékét meg sem közelíti. Link
A másik szélsõségesnek számító idõszak július 20-án kezdõdött és egészen kitartott a hónap végéig. Ekkor az átlagosan az év legmelegebb idõszakában a hõmérséklet a 12 napból 10-en a 25°C-ot se érte el. Ez így önmagában nem különös, ahogy a grafikonon Link is látható, volt már ilyenre néhányszor példa. De, ha ehhez a 12 napos periódushoz figyelembe vesszük a 20-a elõtti 12 napban történteket, akkor közel se távol hasonló lesz a végeredmény. Ehhez elõször is megnéztem, hogy júl. 8-19. között hány hõségnap volt. Link Külön-külön nem annyira észrevehetõ, hogy mennyire szélsõséges ez az idei helyzet, így a két grafikont egymásra helyeztem. Link Ebbõl azt vonhatjuk le, hogy 1901 óta még egyszer se történt meg olyan, hogy egy hosszabb hõséget, július végén egy hosszú hûvös idõszak követett volna. Ha a hónap közepe körül hõség volt, akkor a végén is az volt, de hûvös semmiképp se vagy ha a hónap végén hûvös volt, akkor a hónap közepén is. Tehát ez a hõségidõszak utáni hûvös idõszak július közepe-végén példátlan.
A sok alacsony Tmax azt eredményezte, hogy idén júliusban 5-tel kevesebb nyári nap volt, mint júniusban Link , ami szintén ritkán fordul elõ Pécsen.
Országos átlagban 16 nyári nap volt és 9 hõségnap. (forrás: OGIMET)
Végezetül két országos térkép 30 állomással a júlisi nyári napokról és hõségnapokról.
Egy olyan hónapon vagyunk túl, amely az 1981-2010-es adatokat figyelembe véve átlag alatti hõmérsékletû és csapadékos hónap volt. Budapesten (Lõrinc) az idei július középhõmérséklete több mint 1°C-kal maradt el az átlagtól. Link Pécsett (Pogány) közel 100 mm csapadék hullott Link , ami tulajdonképpen a hónap utolsó két hetében esett le. Július utolsó két hetében, tehát július 18-31-ig 12 csapadékos nap volt, ami bõven rekorder ebben az idõszakban 1901 óta. Link A csapadékról ennyit, a hõmérsékletekrõl többet tudok mondani.
A hónap során 4 napi rekord is megdõlt Pécsen (Pogány).
Tmin:
07.03.: 9,4°C
Tmax:
07.10.: 36,3°C
07.14.: 35,8°C
Legalacsonyabb Tmax:
07.25.: 14,6°C
Ezen rekordok közül az utolsó az, ami igazán szélsõségesnek mondható. 1901 óta még nem mértek július 20-31. között ennyire alacsony maximumot. Link Továbbá 2000 óta idén dõlt meg elõször júliusi Tmin rekord. A napi Tmax-ok annak ellenére, hogy volt rekord is, nem voltak nagyon kimagaslóak, inkább a hõség hossza és a tartósan magas hõmérsékletek azok, amik végülis rekordokat eredményeztek. Július 2. hetében az átlagos Tmax 34,3°C volt, ami elég extrémnek nevezhetõ. Link Éves viszonylatban is magasnak számít, bár az 1950. június 30-tól július 6-ig tartó 7 nap 38,8°C-os átlagos Tmax értékét meg sem közelíti. Link
A másik szélsõségesnek számító idõszak július 20-án kezdõdött és egészen kitartott a hónap végéig. Ekkor az átlagosan az év legmelegebb idõszakában a hõmérséklet a 12 napból 10-en a 25°C-ot se érte el. Ez így önmagában nem különös, ahogy a grafikonon Link is látható, volt már ilyenre néhányszor példa. De, ha ehhez a 12 napos periódushoz figyelembe vesszük a 20-a elõtti 12 napban történteket, akkor közel se távol hasonló lesz a végeredmény. Ehhez elõször is megnéztem, hogy júl. 8-19. között hány hõségnap volt. Link Külön-külön nem annyira észrevehetõ, hogy mennyire szélsõséges ez az idei helyzet, így a két grafikont egymásra helyeztem. Link Ebbõl azt vonhatjuk le, hogy 1901 óta még egyszer se történt meg olyan, hogy egy hosszabb hõséget, július végén egy hosszú hûvös idõszak követett volna. Ha a hónap közepe körül hõség volt, akkor a végén is az volt, de hûvös semmiképp se vagy ha a hónap végén hûvös volt, akkor a hónap közepén is. Tehát ez a hõségidõszak utáni hûvös idõszak július közepe-végén példátlan.
A sok alacsony Tmax azt eredményezte, hogy idén júliusban 5-tel kevesebb nyári nap volt, mint júniusban Link , ami szintén ritkán fordul elõ Pécsen.
Országos átlagban 16 nyári nap volt és 9 hõségnap. (forrás: OGIMET)
Végezetül két országos térkép 30 állomással a júlisi nyári napokról és hõségnapokról.
Finom, irány a globális felmelegedés, tavaly júliusban 1 fagyos, idén 3 fagyos nappal, nem rossz:-) Augusztus biztos, hogy hoz fagyot, így a tavalyi év után idén is képes a fennsíkunk töbre ( jaja de szép szó ) minden egyes hónapban 0 fok alá hûlni:-)
2011. júliusi jelentés a karszt fennsíkunk mélyérõl.
T átlag (4): 14,906 °C.
Tátlag: (2): 13,56 °C
T min. átlag: 5,83 °C.
T max. átlag: 21,3 °C.
Absz. T min.: -1,4, °C. (23.)
Absz. T max.: 30,1 °C. (10.)
Absz. hõingás: 31,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,75 °C. (23.)
Legmagasabb napi átlag: 20,275 °C. (15.)
Napi átlagok hõingása: 14,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: 13,5 °C. (2.)
Legmagasabb T min.: 12,8 °C. (30.)
Napi legkisebb hõingás: 4,5 °C. (30.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (8.)
Hõség nap: 1 db.
Nyári nap: 11 db.
Fagyos nap: 3 db.
Lent: Link
Fent: Link
2011. júliusa az elmúlt évhez viszonyítva 0,9 °C-kal alacsonyabb, havi középértéket eredményezett.(Napi 4 adatból számolva.)
A nyári napok száma 11, amibõl 1 nap hõségnapnak bizonyult.
A méréseim kezdete óta elõször mértem a Bükk-fennsíkon 30 fok feleti értéket. Egészen pontosan 30,1 °C volt a legmagasabb érték még 10-én. (Lehet ez volt a maximumok maximuma.)
Érdekességként megemlítem, amíg a hónap elején odalent a síkvidéken sorra dõltek a maximum rekordok, és a már kellemetlen meleg napok sorozatás elemezgettünk, számolgattuk, húztuk a strigulát a forró napok elé, addig itt fent minden reggelre +10 °C alatti értékeket mérhettünk. Titokban "pályáztam" a hónapban arra, hogy minden nap talán +10 °C alatti értékkel zárja a töbör, de sajnos 3 napon ettõl melegebb minimum értéket mérhettünk.
Lehet most kicsit csuklani fogok pár lelkes olvasó miatt, de vállalom.
Kellemes hûsölés, felfrissülés céljából érdemes a következõ ilyen meleg idõszakban figyelembe venni, és esetleg keresni a saját környezetünkben hasonló környezetett. Ha másnak nem, a léleknek egy zöld, nyugis erõd jót tesz.
Ebben a hónapban is volt 3 fagyos napunk (3; 6; 23-án), ami valószínûleg sekély köddel párosult. Látványnak üditõ, értéknek nyáron hátborzongató érték, ha negatív elõjel kerül egy-egy érték elé.
Napi hõingásban a maximum 24,9 °C volt még 8-án; a legkevesebb pedig 4,5 °C -kal a hó végére, 28-ra esett. Itt az egész napos burolt esõs idõ lehet a háttérben, bár csapadékméréssel még nem szolgálhatok odafentrõl, így a biztos kijelentés helyett, marad a következtetés.
Napi középértékben egyetlen nap volt olyan, amikor +20 °C feletti átlag jött ki, de a napi középértékek átlaga is csak 14,9 °C.
Ha egy szóban kellene a havi összefoglalót megírni, akkor a legjobb szó talán a: szeszélyesség lenne.
T átlag (4): 14,906 °C.
Tátlag: (2): 13,56 °C
T min. átlag: 5,83 °C.
T max. átlag: 21,3 °C.
Absz. T min.: -1,4, °C. (23.)
Absz. T max.: 30,1 °C. (10.)
Absz. hõingás: 31,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,75 °C. (23.)
Legmagasabb napi átlag: 20,275 °C. (15.)
Napi átlagok hõingása: 14,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: 13,5 °C. (2.)
Legmagasabb T min.: 12,8 °C. (30.)
Napi legkisebb hõingás: 4,5 °C. (30.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,9 °C. (8.)
Hõség nap: 1 db.
Nyári nap: 11 db.
Fagyos nap: 3 db.
Lent: Link
Fent: Link
2011. júliusa az elmúlt évhez viszonyítva 0,9 °C-kal alacsonyabb, havi középértéket eredményezett.(Napi 4 adatból számolva.)
A nyári napok száma 11, amibõl 1 nap hõségnapnak bizonyult.
A méréseim kezdete óta elõször mértem a Bükk-fennsíkon 30 fok feleti értéket. Egészen pontosan 30,1 °C volt a legmagasabb érték még 10-én. (Lehet ez volt a maximumok maximuma.)
Érdekességként megemlítem, amíg a hónap elején odalent a síkvidéken sorra dõltek a maximum rekordok, és a már kellemetlen meleg napok sorozatás elemezgettünk, számolgattuk, húztuk a strigulát a forró napok elé, addig itt fent minden reggelre +10 °C alatti értékeket mérhettünk. Titokban "pályáztam" a hónapban arra, hogy minden nap talán +10 °C alatti értékkel zárja a töbör, de sajnos 3 napon ettõl melegebb minimum értéket mérhettünk.
Lehet most kicsit csuklani fogok pár lelkes olvasó miatt, de vállalom.
Kellemes hûsölés, felfrissülés céljából érdemes a következõ ilyen meleg idõszakban figyelembe venni, és esetleg keresni a saját környezetünkben hasonló környezetett. Ha másnak nem, a léleknek egy zöld, nyugis erõd jót tesz.
Ebben a hónapban is volt 3 fagyos napunk (3; 6; 23-án), ami valószínûleg sekély köddel párosult. Látványnak üditõ, értéknek nyáron hátborzongató érték, ha negatív elõjel kerül egy-egy érték elé.
Napi hõingásban a maximum 24,9 °C volt még 8-án; a legkevesebb pedig 4,5 °C -kal a hó végére, 28-ra esett. Itt az egész napos burolt esõs idõ lehet a háttérben, bár csapadékméréssel még nem szolgálhatok odafentrõl, így a biztos kijelentés helyett, marad a következtetés.
Napi középértékben egyetlen nap volt olyan, amikor +20 °C feletti átlag jött ki, de a napi középértékek átlaga is csak 14,9 °C.
Ha egy szóban kellene a havi összefoglalót megírni, akkor a legjobb szó talán a: szeszélyesség lenne.
A júliusi csapadék összesen 116,7 mm lett. Ma 4,2 mm esett egy záporból, így az évben 375,2 mm-nél tartok.
Én leginkább az esõ intenzitására emlékszem, mintha a dzsungelben lettünk volna, de azon a nyáron már korábban is elõfordult. Az utak is vízben álltak.
Bizony, az egy nagyon komoly esemény volt, elevenen él emlékeimben a szinte éjszakai sötétséget hozó felhõzete.
56 mm a "hivatalos" itteni júliusi csapadék, bár én 70-80 mm közé saccolom, a környezõ kerületekben a 100-at közelíti. Valami nem stimmel.
Ma 5 évvel ezelõtt irtózatos mennyiségû esõ zúdult a fõvárosra és környékére, a 70 mm-t is meghaladta. Azóta csak egyszer fordult elõ hasonló 2007-ben szintén augusztusban.
Itthon ma sem volt nyári nap így 13 napja nem értük el a 25 fokot:-)
Július 4 értékbõl 20,22°C-ot hozott, ami 0,5 fokos negatív anomáliát jelent. Most néztem azt, hittem megvan a 100 mm, de nincs 99,6 mm hullott júliusban hmm ami nem kevés átlag duplája, de a háromjegyû érték nincs meg:-)
Én egy forró júliusra számítottam, összességében nagyot buktam, de mégsem akkorát mert 13 hõségnapom és 3 forró napom is volt ebben a hónapban, ami szintén bõven átlag feletti mind a két jelzõszám tekintetében. Így egy változékony, szeszélyes áprili... ízé júliuson vagyunk túl:-)
Július 4 értékbõl 20,22°C-ot hozott, ami 0,5 fokos negatív anomáliát jelent. Most néztem azt, hittem megvan a 100 mm, de nincs 99,6 mm hullott júliusban hmm ami nem kevés átlag duplája, de a háromjegyû érték nincs meg:-)
Én egy forró júliusra számítottam, összességében nagyot buktam, de mégsem akkorát mert 13 hõségnapom és 3 forró napom is volt ebben a hónapban, ami szintén bõven átlag feletti mind a két jelzõszám tekintetében. Így egy változékony, szeszélyes áprili... ízé júliuson vagyunk túl:-)
Júliusi összesítésnél valamit elírhattál ,mert a havi középhõmérsékletnél 2 fokkal melegebbet írtál ,míg az utolsó elõtti sorban már átlagosnak írod a hónapot.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat