Időjárási visszatekintő

Ez borzasztó! [esõ] ha tudunk segíteni valamiben, csak szólj! PÜ-ben, vagy itt, mindegy.

Ebbõl a rendszerbõl (nem napi csapadék) tegnap este óta 59,8 mm csapadék hullott.

2006-2007-es magyar radarképeket hol lehet visszanézni?

Hát nagyon sajnálom...
Itt Bács-Kiskunt is nagyon szépen megrendezte a reggeli szélvihar. Az esemény alatt sérültrõl nem tudok, viszont az utána lévõ csapadékos idõben Jánoshalma-Kiskunhalas között egy autó az árokba borult, ahol két súlyos sérült volt.
Kiskunhalas területén, aki tudja van egy tó, a sóstó. Ahol villanyoszlopokat döntött ki a szél és fákat szedett ki több ház is megrongálódott. Kiskunhalas területén az áram helyre állt, viszont internet elérés nincs.
Jánoshalmán és környékén is több viharkár történt, de korán sem annyi, mint Halason. Itt áram és internet elérés is van.
A mostani híreim közül annyit tudok, hogy 15-20 ezer ember van még Kecskemét környékén áram nélkül. A megyében talán a legsúlyosabb károk a megyeszékhelyen keletkeztek.
A vihar erõssége jól érzékelhetõ, hogy észak felé erõsödött. Kiskunhalas Soltvadkert sok kár majd Kecskemét és környékén még több.

Anyukámnak reggel, a vihar elmúlta után félórával már csörögtek a telefonok szinte megállás nélkül, és rengetek kárbejelentés érkezett.

Atyavilág [esõ] Nagyon sajnálom... és ahogy Borka írta, ha akárhogyan tudunk segíteni, írj, itt, vagy más módon.

Mellesleg szégyenletes (nem találok rá jobb szót), hogy hány azóta beíró szó nélkül, sõt, nevetve, kommentár nélkül átugrotta ezt a hozzászólást A nevükben is elnézést kérek...

Döbbenettel olvasom, tudunk Nektek valamiben segíteni? Bármiben...

A délelõtti zivatar 18 mm -t adott, így már az este óta lehullott csapadék 39 mm .

A délelõtti tömb újabb 21,5 mm-t pakolt le, így a ciklon 41,0 mm-nél jár jelenleg.

Döbbenet, nem tudok mit írni...

Nekünk szerencsénk volt, a radarképeken is látszik, a közvetlen környékem felett volt egy lyuk.
A szélerõsség itt 70-75km/órás maximumot ért el, ám nem tartott sokéig, kárt nem csinált.

Balatonlellén 19 mm esett, bár itt esett volna annyi...

A met.hu alapján Szeged, Debrecen, Miskolc 66, 69, 67, Kecskemét 75, Szolnok 104, Kékes 111 km/h s szelet mért. Az alsó szinteken tehát a front most éri el a keleti határvidéket, mögötte jelentõs stabilizáció megy vége, de fõként a naposabb részeken némi labilitás azért még marad ill. létrejön.

Szomorú!

Ha jól tévedek, a Veszprém-Szentkirályszabadja állomáson Balatonlelle eddigi éves csapadéka hullott le tegnap délutántól ma reggel 8-ig Link , de mivel még utána esett rendesen 10-ig, úgy kb. 20 óra alatt bõven több mint a balatonlellei 6,5 hónapos csapadék esett le.
Igaz, most Lellén is esett most valamennyi, de gondol ott az még tûzoltásra sem volt elég.

A ma reggeli zivatarzóna szokás szerint pont utánam robbant be, gyenge-közepes intenzitásnál több nem volt benne, ezért 9,9mm-t leszenvedett valahogy. Ezzel a havi csapadékmennyiség már 13,4 mm az éves pedig 159.2 mm juhúúú rendesen el vagyunk eresztve

Pécs persze szokás szerint rengeteg esõt, zivatart, szupercellát kapott.

Egyelõre nem nagyon találok szavakat arra, ami itt a délelõtt folyamán történt. A háztetõnket elvitte a szél. De nem csak a miénket, a falu úgy néz ki, mint egy háborús pusztítás után. Derékba tört fák mindenfelé. Mentõk, tûzoltók rohannak... nem tudom még, vannak-e sérültek és milyen súlyosak. Teljesen el vagyok keseredve...
Szerk: a webkamera utolsó képe 10:32-kor készült, utána vége lett az adásnak.

A jégesõt adó zivatar negyed óra alatt 20 mm csapadékot adott.

Ezzel a július: 25,3 mm.

Az utóbbi 20 esztendõ biztosan legnagyobb jégesõje vonult át Jászberényen. Megfigyeléseim óta ilyen bizonyosan nem volt.

Eddig azt magyaráztam minden fórumon, hogy Jászberényben nem ismerik a nagyobb jégesõ és a komolyabb hófúvás idõjárási jelenségét. Eddig.

A legnagyobb jég átmérõje egyébként 2 cm körül mozgott, tehát az ország más vidékein ez nem számítana annyira kiugró eseménynek.

Az éjszakai órákban 9,7 mm, majd kora reggel -de még tegnaphoz tartozva- újabb 14,6 mm jött le, ezzel a tegnapi csapadék 24,3 mm lett. Azóta is folyamatosan, idõnként intenzíven esett, most kezd megszûnni a csapadék. Nagyon nagy szükség volt már erre az esõre.

Az újabb éjszakai zivatartevékenység 6,2mm-t adott.
A havi összeg 64,1mm.

Nálam ma reggelig 21 mm esett.

Tegnap este és az éjszaka elsõ felében több zivatar vonult át felettem. Eleinte a távolabbi cellák értek el, majd egyre közelebb alakultak ki. 1-1 cellából özönvízszerû csapadék esett, így az összmennyiség reggelre 19,5 mm lett. Se szélvihar, se jég nem volt, azonban a villámtevékenység elég komolyra sikeredett, legalább három 100 m-en belüli lecsapó volt a környékemen óriási durranásokkal.
Rövidesen érkezik a folytatás.

Érdemes lenne felhívni valamelyik társadalmi észlelõt Somogy-Zala azokon a részein, ahol esélyes lehet, hogy ennyire kevés esõ esett.
Ha tegyük fel 250-300 mm-el zárna év végén valamelyik somogyi állomás, akkor azért nehéz lenne nem elismerni az idõjárás szélsõségeinek növekedését (legalábbis az 1960-1990 közötti idõszakhoz képest) a múlt évi csapadékmaximum rekord utáni évben.
De hogy van olyan csapadékmérõhely, ahol rekord az elsõ félévi 70-80 mm, az is tuti.
A rekordot december 31-ig nem lehet biztosra venni, mert fogja magát és egy-két héten belül beragadós mediterrán ciklonból leesik 200-200 mm, és máris átlagos az év.

Egy korábban belinkelt újságcikk szerint Pusztakovácsiban júNius elejéig 20 mm csapadék esett az évben. Hogy most ezt becsületesen lemérte-e az, aki mérte, azt nem tudom, de elég bulvárszagú.

Nyilván hivatalos állomáson 77 mm a legalacsonyabb mérés június 30-ig, Balatonlellén. Annak viszont elég kicsi az esélye, hogy egy csapadékmérõ állomás épp a legalacsonyabb csapadékú pontba legyen kitéve, tehát annak elég nagy a valószínûsége, hogy lehet találni olyan települést / falurészt, ahol 77 mm alatt volt a csapadék az elsõ félévben, csak nincs dokumentálva...

Nem zárható ki, de abban biztos vagyok, hogy nincs hivatalos, sõt komolyan vehetõ 40 mm-es elsõ féléves adat. Balatonlelle már áprilisban elérte ezt egyébként, Rebor mérései alapján.

Komoly kétségeim vannak az adatok korrektségével kapcsolatban....

Én 77 mm-rõl tudok (Balatonlelle talán?), ami az elsõ félévre vonatkozik, és hivatalos, 40-60 mm-rõl nem, de egyáltalán nem zárható ki, hogy valahol csak ennyi esett...

Aszály van arra nem kérdés, de a 40-60 mm-es adat vajon honnét került elõ? Érdekelne, hogy a (rekordként esetleg hitelesíthetõ) OMSZ mérõhálózatban mely állomás kullog és mennyivel az utolsó helyen.

Köszönöm, ez remek! Megnéznék egy mûholdat is arról a napról egyszer...

Más: Somogyban volt már végre normálisabb csapadék most júliusban? Most néztem meg megint a Somogy Online-on, hogy mi a helyzet arra: Link

Komolyan mondom, ha ez ott így megy tovább, veszélybe fog kerülni a szegedi éves csapadékminimum-rekord... reméljük, nem fog azért...

Az éjszakai zivatarok 8,9mm csapadékot adtak.

Köszi a kimerítõ idézetet! Erre a mondatra emlékszem, a pár évvel ezelõtti böngészésem során is megakadt rajta a szemem: "A csapadék mennyisége rendkívüli volt." A napi jelentést fogalmazó meteorológus ritkán ragadtatja el magát hasonló mondatokkal.

Idézet a szolgálat 1963. szeptember 9-i napijelentésébõl:

"A Földközi-tengeri ciklon az elmúlt 24 óra folyamán a Kárpát-medence fölé nyomult, és nagy mennyiségû csapadékot zúdított az országra.

Hazánkban tegnap és az éjszaka az északkeleti határmegyéktõl eltekintve borult volt az idõ, és a délelõtti óráktól kezdve jóformán az ország egész területén szakadt a zivataros esõ. A csapadék mennyisége rendkívüli volt. A Nagykanizsa, Pécs, Baja, Örkény, Balassagyarmat, Királyrét, Kisbér, Zirc, Nagykanizsa vonallal határolt területen a csapadék mennyisége jóformán mindenütt meghaladta az 50 mm-t, sõt Kistarcsáról 100, Galgamácsáról 110, Pestlõrincrõl 116, Gödöllõrõl 117, Királyegyházáról 119, Rákoshegyrõl 129, Vecsésrõl 132, Zsámbokról 133, Maglódról 139, Mendérõl pedig 173 mm-t jelentettek. Sárbogárdon jég is esett."

A legmagasabb csapadékkódként szinte valamennyi(!) állomás zivatart jelentett, vagyis az esõ mellett jócskán volt konvektív csapadék is.

A szinoptikus helyzet:
Link
Link

A 850 hPa-s hõmérséklet ugyanekkor:
Link
Link


További érdekességeket tudhatunk meg a szeptember havi összesítõbõl:

"Átlag alatti havi csapadékmennyiség hullott a nyugati és a keleti határ menti területen, a Felsõ-Tisza vidékén, a Bükkben és a Sajó-Bódva völgyében. Az ország további területein átlag és kétszerese feletti csapadékmennyiség hullott, sõt egyes helyeken az átlag kétszeresét, háromszorosát is meghaladta a havi csapadékösszeg. Átlag kétszerese és háromszorosa közötti csapadék hullott Tatabánya, Dunaújváros, Baja-Kiskunhalas-Pécs, Orosháza és Szolnok térségében, míg az átlag háromszorosát is meghaladta a havi csapadékmennyiség Gödöllõ és Gyömrõ vidékén.

A legnagyobb havi csapadékmennyiséget a Pest megyei Gyömrõrõl jelentették, 222,4 mm-t, míg ugyanitt mérték a 24 óra alatti csapadékmaximumot is 8-án, 202,7 mm-t. E nagy esõzés komoly talajeróziót és anyagi károkat okozott. A legkisebb havi csapadékmennyiséget a Heves megyei Disznókõrõl jelentették, ahol csak 20,5 mm csapadék hullott a hónap folyamán.

A csapadékos napok száma 1 mm-nél nagyobb csapadékkal 3-8 nap, az átlagnak megfelelõ érték. 10 mm-nél nagyobb csapadék az ország területén 1-3 nap alatt hullott. Zivatar a hónap folyamán a nyugati megyék kivételével 2-4 napon fordult elõ, Gyömrõ és Isaszeg környékén jelentõs kártétellel."

Berakom ide is mert, a társalgóban hamar elvész.

Gyerekek fantasztikus élményekkel gazdagodtunk Meteorossal.
Mivel láttuk 4 óra körül, hogy a zivatarok keletkezési helye nem közeledik a városhoz, kinéztük magunknak Gyopárosfürdõt, mivel a város nyugati részének kedvezõ irányban berendezõdtek a felhõalapok, tudtuk, hogy ott még lehet akció...
Lett is! A strandról néztük végig, amint méterrõl-méterre egyre közelebb került a csapadékfüggöny, képzõdtek az újabb és újabb felhõalapok, melyek szinte mindig ugyanoda szakadtak le, de mégis egyre közelebb araszolt...
Fülsüketítõ recsegõ dörgéseket hallgattunk és irgalmatlan lecsapó show-t néztünk végig a strand büféjébõl, sültkrumlit majszolva. A kinti medencékbõl már kiterelték a népet a villámlás miatt, ezért büféztünk. Aztán elkezdett pötyörögni az esõ, mire beértünk a fedett medencékhez, korrekt özönvíz kerekedett, több ízben is hatalmas zuhi zúdult a fürdõre természetesen robbanásszerü lecsapók közepette. Jó kis mini burst-ök is érkeztek viharos lökéseket fújt ki magából a cella(csoport).
Képeket is készítettem. Jó egy órán át tartott a csapadék kiadós mennyiség hullott, de a város ény-i határától pár km-re kiugró csapadékmennyiség ömölhetett le, több órán keresztül ugyanazon helyre csapott le az égi áldás.
Mi Gyopin a szélén lehettünk és ott is jó 15-20mm eshetett le alsó hangon. Képeket is lõttem. 20 fokig zuhant a hõmérséklet és talajmenti köd kezdett képzõdni.
Idebent a centrumban 2mm esett egy délután alatt és még most is 27 fok van. A fák alatt száraz a talaj, beton...

Tehát nagyon jól tettük, hogy kimentünk fürdeni. (és vadászni) Jég szerencsére ott nem volt, de nyugatabbra biztosan...

A társalgóban eltûnik, mint a süllyesztõben, úgyhogy beteszem ide is, hisz végülis visszatekintés! Elkészült a szombat éjjeli (július 16.) látványos villámvadászatom összefoglalója... Érdemes végignézni, van pár lecsapó: Link

Nem tûnik olyan súlyosnak az a mediciklon (a szél nem lehetett túl nagy, mert nem igazán mély, 1010 hpa). Lehet, hogy egy multicellás zivatar mindig ugyanott keletkezett a dombság felett, és mivel keleties áramlás volt, a Budai-hegység is valamelyest torlasztotta, és "ennyi"?

Anno a napijelentésekben én is utánanéztem ennek a gyömrõi rekordnak. A szinoptikus helyzetre nem emléxem, csak arra, hogy nagyobb területen hullott aznap 100 mm felett, de érdekes módon Budán csak 60,9 (http://www.met.hu/eghajlat/eghajlati_adatsorok/bp/Navig/Index2.htm ).
Itt is mediciklonra hivatkoznak: Link
Itt pedig új infót tudtam meg a dadi becslésrõl, amely szerint túlcsordult a Hellmann... Link

"Az egy nap alatt lehullott csapadék mennyisége Magyarország bármely területén meghaladhatja a 100 mm-t. A 150 mm fölötti értékek már ritkán fordulnak elõ, 200 mm-nél nagyobb értékeket pedig csak rendkívüli esetben mérnek. Ilyen helyzet volt 1963. szeptember 8-án, Pest megyében. Gyömrõn ezen a napon 203 mm-t mértek, ami több, mint 2 havi átlagos csapadékösszegnek felel meg, s azóta is a legmagasabb mért napi csapadékösszeg. A környék több más településén is 150 mm fölötti értékeket regisztráltak. Még ennél is több esõ hullott 1953. június 9-én, Dadon, viszont ebben az esetben becslésekre kell hagyatkoznunk, mivel a csapadékmérõ megtelt, így mért adat nem áll rendelkezésünkre."

(A 230-at én mértem, azóta félek a nagy csapadékoktól. )

Ebbõl a 6mm-es szórásból maradt ki a keleti városrész és köztük a kertem is. Bár ez sem váltotta volna meg a világot.

Gratulálok a térképhez. Nálunk Zalaegerszegen, még mindig a születésnapom 1950. 07. 05. tartja a melegrekordot, valószínû, hogy ezért utálom annyira a meleget...

Szeged esetében még egy tized fokos tévedés fennáll, ugyanis azt hiszem a 2007-es forróság idején 2 nap is volt 39.9

Köszönöm a térképhez a segítséget és a dicséreteket.
Kijavítottam néhány hibát (Pl. Siófok, Zalaegerszeg, Baja), és néhány új adatot is felvittem a térképre (Paks, Pápa, Tata, Agárd, Orosháza, Szerep, Eger, Szécsény).
Így véglegesen és teljesen elkészült a térkép.
Link
Megjegyzés: Már készül a "Mérõállomásokon mért legalacsonyabb hõmérsékletek" térkép, viszont ehhez kevesebb adatot találtam (eddig), mostantól ehhez a térképhez is várok egy kis segítséget. Köszönöm.

Valószínûleg egy mediterrán ciklon okozhatta, valami olyasmi, amilyen pl. tavaly májusban is volt. Aztán megnéztem ezt Link és tényleg.

Van egy furcsa csapadékrekord, a 202 mm-es gyömrõi, (1963.09.08.). Itt a topicot visszanézve többször is említésre kerül, de azt nem találtam meg, hogy minek köszönhetõ ez a brutális mennyiség. Néztem, hogy nemhivatalosan valaki már mért 2005. júliusában 230 mm-t Gödöllõn, és van egy becsült 260 mm Dadon. Ezek a május-június-júliusi egynapos csapadékrekordok nem zavarnak, lévén erõs zivatarhajlam, de ez a szeptemberi idõpont, ez több, mint furcsa...

A város keleti szélét nem érintette a tegnapelõtti rövid ideig tartó felhõszakadás. A város felett piros volt a radar egy pillanatig. A kertembe nem jutott semmi, ismét szárazon megúsztam. Havi szumma továbbra is 5-6mm között! Elszomorító.

Édesanyád a falu keleti részét súrolva, egy multicellát megszégyenítõ intenzitással másodpercek alatt 20 mm csapadékot zúdított mérõhelyedre. Ez aztán a szignifikáns jelenség...

Jégesõ Sopronban 2011.07.14.-én

Link
Link

A felvételek a Deák téren készûltek

Brrr, édesanyám vicce volt, régen nevettem ekkorát..., he-he!
Így sztornó, a havi szumma 49,0mm.

Ennyi erõvel egy nem létezõ állomást is kreálhatnánk.
Sokat gondolkodtam már rajta, hogy mivel két egymáshoz közeli mérõállomás adata a fekvésekbõl adódó különbségek miatt nagyon együtt fut, így ha kitennék a környékemre egy állomást, néhány hétig minden nap hasonlítanám az adatait a környék hivatalos mérõihez, majd miután "belõttem", egy évig nem nézném meg, mit mér, csak itthonról tippelgetném, hogy ha nálam 12 fok van akkor ott mennyi lehet, ha a kanizsai állomás -3-at mér, akkor az mit mérhet.
Megfelelõ gyakorlattal szerintem éves középhõmérsékletben fél fokon belül lehetne lenni.
Így lehetne kreálni egy nem létezõ állomást, illetve tudnánk állomás nélkül is egy adott fekvés éves adatait.
A fél fokos (vagy csak néhány tizedes) pontosság meg bõven kielégítõ, látva a mérések pontosságát és megbízhatóságát.

Szerintem elég egyszerû, néhány évig az adott helyen kell mérni 1,4 és 2,0 méteren is, majd utána meg kell nézni, hogy az egyes hõmérsékleteken mennyi az eltérés. Úgy gondolom ebben az esetben, az lenne, hogy a magasabb értékeknél kevesebb lenne az alacsonyaknál (hidegben) enyhébb érték lenne a valóság. Én ugyanezt alkalmaznám az árnyékolók esetében is. Szerintem ez célravezetõ lenne.

Az egyik inkább legyen dinnye
A mérõmûszerek, a mérési körülmények, az állomások fekvésének különbözõségébõl adódó problémák, illetve az így nyert adatok feldolgozásának gépies volta mind-mind oda vezet, hogy a meteorológiai adatok csak tájékoztató (leginkább félretájékoztató) jellegûek, tudományos kutatásra, tudományos munkára, klimatológiai elemzésekre szinte felhasználhatatlanok.
Legalábbis úgy, ahogy felhasználják õket.
Lehet õket használni, csak ahhoz teljesen más rendszer kell(ene).
Hogy milyen?
Nem linkelek példát, mert önreklámnak minõsülne

Nagyon köszönöm a választ! Ezeket jó tudni, de egyben szkeptikussá is tesz az efféle tudás egy kicsit még a hivatalos adatokkal szemben is. Meg amit Floo is ír: lefelé homogenizálják az adatokat plusz közben körbeveszi a város a mérõt a hõszigetével, és már kész is a globális felmelegedés...

Kb. ugyanúgy, mint ahogyan összefésülik az egyes korokból a házfal északi oldalára kilógatott hõmérõ, a bádogernyõs árnyékoló, a Stevenson-féle hõmérõház és a tányéros árnyékolós automata adatait...

Persze távol álljon tõlem, hogy a statisztikus klimatológia nagyjait és munkásságukat, pl. éppen a homogenizációs módszereket kritizáljam, legfõképpen azért, mert én nem vagyok otthon ezen a területen, de... õszintén szólva, én sem látok túl sok értelmet a különbözõ korok különbözõ módszereinek egy kalap alá vételében. Ez egy kicsit olyan, mint a rad. min. hõmérõ és az árnyékolt felszínhõmérõ esete, hogy testhez álló példát említsek.

De ugyanez a helyzet a csapadékmérés terén is, a szuronyzáras csapadékmérõ és a kettõsfalú Hellmann tekintetében.

Az egyik alma, a másik körte, szerintem legalábbis.

Az adatokkal, mérésekkel való bánásmód gyanítom mindenhol a világon ilyen, és akkor tudósok kiszámolják, hogy 100 év alatt ennyit meg annyit emelkedett vagy csökkent a hõmérséklet, meg homogenizálják az adatokat.
Tényleg, egy 100 éves adatsorban az 1,40-en és 2,00 méteren mért adatokat hogyan homogenizálják?