Bioszféra
Viccelek :-) Itt is van mindenféle színben, talán sárga nincs belõle, más minden akad...
Ugyan! Ne ám már ilyesmit mondj, ezerszer több kis viadalt vagy annak az eredményét örökítetted meg!
Ami engem ebben meglepett, hogy a hímek már ivarérettek voltak minden jel szerint. Nem ismerem a szaporodási ciklusukat, de fura, hogy már ilyenkor van ivarérett egyed. Persze, gyerekek és kisebb számban felnõttek egyaránt áttelelnek, ráadásnak az egyik elsõ aktív pókunk (keresztesek közt meg fõleg), így biztos nem ok nélküli, hogy kora tavasszal elõbújnak. Csak szokatlan, hisz a legtöbb póknál nyár - kora õsz a párzási szezon. De azért nem logikátlan, hisz a korai szaporodás evolúciós elõnyökkel is jár a többi pókkal szemben.
Ami engem ebben meglepett, hogy a hímek már ivarérettek voltak minden jel szerint. Nem ismerem a szaporodási ciklusukat, de fura, hogy már ilyenkor van ivarérett egyed. Persze, gyerekek és kisebb számban felnõttek egyaránt áttelelnek, ráadásnak az egyik elsõ aktív pókunk (keresztesek közt meg fõleg), így biztos nem ok nélküli, hogy kora tavasszal elõbújnak. Csak szokatlan, hisz a legtöbb póknál nyár - kora õsz a párzási szezon. De azért nem logikátlan, hisz a korai szaporodás evolúciós elõnyökkel is jár a többi pókkal szemben.
Bubu lentebb Link (#28314.hsz. alatt) bemutattam a megfejtést - DE sejtésed egyébként nem lenne alaptalan, készítettem közelképeket a selymes tollbokrétára emlékeztetõ bóbitákról éjjeli pille és egyéb szárnyasok fején, ezek olykor tényleg hasonló formát öltenek erõs nagyításban 
Hozzáteszem fajtája válogatja, van bóbita amelyik a nagyítás határán is finom hajszálra emlékeztetõ marad viszont nem egy éjjeli pille "antennája" erõs nagyításban jól elkülönülõ kis egyenes merev "antennaág" csoportokra bomlik (tettem fel képeket róluk a fórumra már évekkel ezelõtt)

Hozzáteszem fajtája válogatja, van bóbita amelyik a nagyítás határán is finom hajszálra emlékeztetõ marad viszont nem egy éjjeli pille "antennája" erõs nagyításban jól elkülönülõ kis egyenes merev "antennaág" csoportokra bomlik (tettem fel képeket róluk a fórumra már évekkel ezelõtt)
Noli bocsáss meg, figyelmetlen (és egyben udvariatlan) voltam, mert akkor még nem néztem meg a galéria csatolását (kicsit szégyellem hiszen fáradozhattál eleget a képekkel én meg lazán átsiklok felettük)
Elismerésem, jól elkapott képsorok GRAT
Egyúttal enged meg hogy elismerésem mellett kifejezzem õszinte irigységemet irányodban, hiszen régóta várok a pókok étkezésére, zsákmányszerzõ/párviadalaik csatáinak pillanatára de eddig csak a szúnyogevést sikerült rögzítenem tavaly (és évekkel korábban egy gyengécske kép a "lasszót himbáló" ugrópók és vöröshangya nézeteltérésérõl). 2:0 a javadra
(az elsõ pontot az RSP/vörös lidérc fotózásával szerezted amire szintén évek óta vadászok de a "fórumversenyben" Te lõtted meg elsõnek)
Még nem adtam fel, valami ilyesmi képet szeretnék lõni a pókcsatáról mint ezen a képen a hangyák verekedésérõl (bár ez nem párviadal, mert hárman támadtak a magányos idegenre és hipp-hopp ízekre szedték)

Elismerésem, jól elkapott képsorok GRAT


Még nem adtam fel, valami ilyesmi képet szeretnék lõni a pókcsatáról mint ezen a képen a hangyák verekedésérõl (bár ez nem párviadal, mert hárman támadtak a magányos idegenre és hipp-hopp ízekre szedték)
Lordy! Ahogy a bioszféra legmélyebb bugyraiban szoktál kutakodni, szerintem egy nagy bogár fején levõ szagló, és külsõ szenzoros egység fésûs-erdõ féle képe.
Más: Gyûjtöttem képeket a kertrõl, van ami ide, van ami az agromet-re való.
Pár kép máról;
Mórahalom, a havi oltári nagy vásár az idõjárásnak köszönhetõen egy kaktuszom, amit vettem; elég pici, de legalább virágozni fog. Shiedone Szegedrõl, mi a fajta-vélemény?
Link
A szõlõ-rügy makrós fényképezése, egy igazán bioszférás téma, minden évben. A csemege szõlõ pici kis levélkéinek bölcsõje:
Link
A jó idõ végre meghozta a lila akác virágzását, olyanok a kipattant virágok, mint a farkát felvágó mezei nyuszi starter állásban hátúlról. Persze hogy ezt szeretik a fekete öves kommandós zümik, narkós behatásokat okozó lágy illatokkal fûszerezve!
Link
A meggyekrõl, és a kifejezetten idõszerû öntözésrõl az agróban írok.

Más: Gyûjtöttem képeket a kertrõl, van ami ide, van ami az agromet-re való.
Pár kép máról;
Mórahalom, a havi oltári nagy vásár az idõjárásnak köszönhetõen egy kaktuszom, amit vettem; elég pici, de legalább virágozni fog. Shiedone Szegedrõl, mi a fajta-vélemény?
Link
A szõlõ-rügy makrós fényképezése, egy igazán bioszférás téma, minden évben. A csemege szõlõ pici kis levélkéinek bölcsõje:
Link
A jó idõ végre meghozta a lila akác virágzását, olyanok a kipattant virágok, mint a farkát felvágó mezei nyuszi starter állásban hátúlról. Persze hogy ezt szeretik a fekete öves kommandós zümik, narkós behatásokat okozó lágy illatokkal fûszerezve!

A meggyekrõl, és a kifejezetten idõszerû öntözésrõl az agróban írok.

Noli kíváncsian várom a pókcsatát, mert a télen fotózott álkaszás - törpepók viszály nem fajult tettlegességgé csak hetekig kerülgették egymást míg végül a sarokba szorított törpepók ügyes trükkel elmenekült 
Astral köszönöm a véleményt
Mégsem ereszkedem hosszas filóba a hangyák elismerésre méltó építkezéseit illetõen (Bár tervezem hogy összesítésre elõszedem az építményeikrõl készült korábbi képeket melyek célszerûsége és megfelelõ statikája láttán az ember alig hiszi el hogy primitív ösztönlények véletlenszerû eseményekben kirajzolódó "alkotása". Közösségi munkájuk sci-fibe hajló módon emlékeztet a párhuzamosan mûködéssel összedolgozó számítógépekre - sok gombostûfejnyi neuroncsoport közös munkára társulva kitehet egy nagyobb agyat bár ehhez szükséges még a részfolyamatokat összehangoló adatforgalom/információcsere - szabályzó/irányító "egység" is ilyenrõl hangyáéknál nem tudunk. Bennem a fraktálok sejlenek fel annak láttán ahogy minden hangya fraktálszerû (önhasonló) viselkedésével lényegében ugyanazt teszi mint társa, csak kicsit másként. Tevékenységük (engem) emlékeztet arra ahogy a fraktálok is képesek nagyléptékû virtuális tájakat/tárgyszerû formációkat létrehozni apró, a külvilág "elvárásainak" megfelelõ pontokon illeszkedõ önismétlõ részletekbõl. A végeredmény a fraktált kialakító alapfüggvénytõl függ, sok függvény közül a "sikeres algoritmusok" maradnak fenn a természetben, de nem rablom a helyet fantazmagóriákkal) csupán minapi gondolatébresztõ képeiket mutatom:
A fotózás idején csoportosan sürgölõdve erõsítgették körkörös gátjaikat. A másnapi (esõ utáni) kontrollfelvételen látható hogy a szabályos építményeket a szél szétzilálta de a nedvességnyomokból (sötétesebb foltok) felismerhetõ hogy a boly bejáratát védõ gát alapjában teljesítette feladatát. Másik érdekesség hogy az "elõszobájukban" megjelent egy testméretükhöz mérten sziklányi kavics. Hogy véletlenül vagy "tudatosan" került oda azt nem tudom, de az elõzõ napi képeken nem volt még ott ezért hajlamos vagyok feltételezni hogy õk tolták oda "torlasznak" belülrõl
Csináltam videófelvételt is nyüzsgésükrõl, de azt vélem elég két kocka róluk, melyekrõl két "munkás portrét" kiemeltem a montázsra
Link Link
A kevés fény miatt "nem nagy durranás" képek gyenge a mélységélesség (nem tudtam leblendézni) asszem elég lesz belõlük kettõ is

Astral köszönöm a véleményt

Mégsem ereszkedem hosszas filóba a hangyák elismerésre méltó építkezéseit illetõen (Bár tervezem hogy összesítésre elõszedem az építményeikrõl készült korábbi képeket melyek célszerûsége és megfelelõ statikája láttán az ember alig hiszi el hogy primitív ösztönlények véletlenszerû eseményekben kirajzolódó "alkotása". Közösségi munkájuk sci-fibe hajló módon emlékeztet a párhuzamosan mûködéssel összedolgozó számítógépekre - sok gombostûfejnyi neuroncsoport közös munkára társulva kitehet egy nagyobb agyat bár ehhez szükséges még a részfolyamatokat összehangoló adatforgalom/információcsere - szabályzó/irányító "egység" is ilyenrõl hangyáéknál nem tudunk. Bennem a fraktálok sejlenek fel annak láttán ahogy minden hangya fraktálszerû (önhasonló) viselkedésével lényegében ugyanazt teszi mint társa, csak kicsit másként. Tevékenységük (engem) emlékeztet arra ahogy a fraktálok is képesek nagyléptékû virtuális tájakat/tárgyszerû formációkat létrehozni apró, a külvilág "elvárásainak" megfelelõ pontokon illeszkedõ önismétlõ részletekbõl. A végeredmény a fraktált kialakító alapfüggvénytõl függ, sok függvény közül a "sikeres algoritmusok" maradnak fenn a természetben, de nem rablom a helyet fantazmagóriákkal) csupán minapi gondolatébresztõ képeiket mutatom:
A fotózás idején csoportosan sürgölõdve erõsítgették körkörös gátjaikat. A másnapi (esõ utáni) kontrollfelvételen látható hogy a szabályos építményeket a szél szétzilálta de a nedvességnyomokból (sötétesebb foltok) felismerhetõ hogy a boly bejáratát védõ gát alapjában teljesítette feladatát. Másik érdekesség hogy az "elõszobájukban" megjelent egy testméretükhöz mérten sziklányi kavics. Hogy véletlenül vagy "tudatosan" került oda azt nem tudom, de az elõzõ napi képeken nem volt még ott ezért hajlamos vagyok feltételezni hogy õk tolták oda "torlasznak" belülrõl

Csináltam videófelvételt is nyüzsgésükrõl, de azt vélem elég két kocka róluk, melyekrõl két "munkás portrét" kiemeltem a montázsra

A kevés fény miatt "nem nagy durranás" képek gyenge a mélységélesség (nem tudtam leblendézni) asszem elég lesz belõlük kettõ is

Kicsit végre éledezik a Látóhegy is: Link
Lordom, gondoltam Rád, megfigyelhettem két harcoló hím pókot. Képek vannak róluk. :-)
Lordom, gondoltam Rád, megfigyelhettem két harcoló hím pókot. Képek vannak róluk. :-)
Gábrusz, még a neten se jártam bangkoki piacon, bár a családdal anno sokfelé túráztam külföldön, sok szép dolgot láttam, más tájak más emberek csodálatos épületek megismerése mellett utolérhetetlen dolog volt júniusi nyárban hógolyózni fiaimmal a hóhatár felett DE mégsem is reszel a fene külhonba mert
itt helyben, a kert tetszõleges tenyérnyi foltján de még egy elszáradt faágon is csodálatos dolgokat láthatok
Egyébként egyéni véleményem hogy elõbb saját hazánkat kellene felfedezni, bizony könnyen megeshet hogy egy teljes élet nem elegendõ természeti és egyéb csodáinak alapos megismerésére. Ezzel a pénz is "itthon marad" nem idegen országok bevételét gyarapítja. Emellett, tisztelet a kivételnek de gyanítom hogy sok mániákus "presztizsvándor" külföldjárónak fogalma sincs lakása falain túl saját szülõföldjének szépségérõl csak hát az ma már "nem menõ" vagy "uncsi"
Nem tartom oktalan elzárkózásnak azt, hogy a külföldjárást meghagyom az elhivatott kutatóknak, olyasformán ahogy egy régi ismerõsöm tette aki a 80-as években egyetemista korában nem Rióba ment nyaralni hanem egy szál hátizsákkal járta be Dél-Amerikát, sok szép fotót, emléktárgyat és hangfelvételt hozott számunkra élménybeszámolóval, nekem ennyi bõven elég mert nem kellett elutaznom oda megnézni
Íme a "képrejtvény" megoldása:
itt helyben, a kert tetszõleges tenyérnyi foltján de még egy elszáradt faágon is csodálatos dolgokat láthatok

Egyébként egyéni véleményem hogy elõbb saját hazánkat kellene felfedezni, bizony könnyen megeshet hogy egy teljes élet nem elegendõ természeti és egyéb csodáinak alapos megismerésére. Ezzel a pénz is "itthon marad" nem idegen országok bevételét gyarapítja. Emellett, tisztelet a kivételnek de gyanítom hogy sok mániákus "presztizsvándor" külföldjárónak fogalma sincs lakása falain túl saját szülõföldjének szépségérõl csak hát az ma már "nem menõ" vagy "uncsi"


Hát még mi hogy le vagyunk maradva itt, a hegyekben. De ma azt mondhatom, nagggyon jó idõ van!
már most meleg van, pedig reggel még necces fagypont volt. Hét ágról süt a nap, de nem olyan száraz a levegõ, hogy a méhek ne tudjanak jó nektárt hordani. Tegnap nagy örömmel kilódultak, de úgy tûnt, csalódniuk kellett. Csontszáraz volt a levegõ.
Jut eszembe: az agárkosbor kidugta bimbóit, apró sások is virítanak és a sóska is már bimbózik. A lombfakadás (fûzfát leszámítva) még az elején tart.
már most meleg van, pedig reggel még necces fagypont volt. Hét ágról süt a nap, de nem olyan száraz a levegõ, hogy a méhek ne tudjanak jó nektárt hordani. Tegnap nagy örömmel kilódultak, de úgy tûnt, csalódniuk kellett. Csontszáraz volt a levegõ.
Jut eszembe: az agárkosbor kidugta bimbóit, apró sások is virítanak és a sóska is már bimbózik. A lombfakadás (fûzfát leszámítva) még az elején tart.
A barackok, körték már itt is nyiladoznak, viszont az orgona még nem.
Nem csoda, ezen a tavaszon rendszerint igen le voltunk maradva keleten a Tmax-okkal nyugathoz képest.
Gábrusz
Nem csoda, ezen a tavaszon rendszerint igen le voltunk maradva keleten a Tmax-okkal nyugathoz képest.
Gábrusz

Szép a kosborod! Meg az orgonád! :-)
Apropó orgona, van egy amerikai haverom, aki méhészkedik, de minden méhet és darazsat imád. Õ említette ma reggel a náluk honos orgonasíp-darazsat (Trypoxylon politum) Link akinek a sárfészke a névadója:
Õ lebénított pókokkal eteti a babáit, akik az orgonasípokban növekednek. :-)
Apropó orgona, van egy amerikai haverom, aki méhészkedik, de minden méhet és darazsat imád. Õ említette ma reggel a náluk honos orgonasíp-darazsat (Trypoxylon politum) Link akinek a sárfészke a névadója:
Õ lebénított pókokkal eteti a babáit, akik az orgonasípokban növekednek. :-)
Szia Peti.
Én meg gyalog/busszal. Egy kvadost láttam a szõlõhegyen csendet és gyepet rombolni, akit egy ismerõs szõlõsgazdával jól elküldtünk melegebb éghajlatra. Robogóssal nem találkoztam.
Szerepelt a hírekben a pontos cím: Mátyás körút 70., így könnyen megtaláltam a helyet. Le volt zárva, nem szöktem be, nem láttam az omlásból semmit. Jó a fotód, érzékelteti a meggondolatlanságot. Számos ilyen lak van Csanaktól Écsig a halomgerinc északi oldalain. A nyúli Szurdik vízmosásában másfél évszázada egy komplett szekérkaraván tûnt el, amikor beomlott alattuk az alámosott löszút.
Én meg gyalog/busszal. Egy kvadost láttam a szõlõhegyen csendet és gyepet rombolni, akit egy ismerõs szõlõsgazdával jól elküldtünk melegebb éghajlatra. Robogóssal nem találkoztam.

Szerepelt a hírekben a pontos cím: Mátyás körút 70., így könnyen megtaláltam a helyet. Le volt zárva, nem szöktem be, nem láttam az omlásból semmit. Jó a fotód, érzékelteti a meggondolatlanságot. Számos ilyen lak van Csanaktól Écsig a halomgerinc északi oldalain. A nyúli Szurdik vízmosásában másfél évszázada egy komplett szekérkaraván tûnt el, amikor beomlott alattuk az alámosott löszút.
Szia Dávid!
Arra is jártam, amerre te is.
A túrát most robogóval tettem meg és ahol láttam valami szépet, ott megálltam.
Növényekrõl közeli képeket most nem készítettem.
A löszfal omlás miatt indultam el, de szégyenszemre nem találtam meg. Igaz nem mentem be minden földútra, nem kutakodtam alaposan.
Egy fotót azért csináltam, hogy milyen abszurd helyekre is építenek házakat: Link
Arra is jártam, amerre te is.
A túrát most robogóval tettem meg és ahol láttam valami szépet, ott megálltam.

Növényekrõl közeli képeket most nem készítettem.
A löszfal omlás miatt indultam el, de szégyenszemre nem találtam meg. Igaz nem mentem be minden földútra, nem kutakodtam alaposan.
Egy fotót azért csináltam, hogy milyen abszurd helyekre is építenek házakat: Link

Látom te a Báró-dombra (néha Ürge-dombnak is hívják) tettél kirándulást. Növényeket esetleg nem fotóztál?
A dombtetõ gyepjében akadnak kosborok.
Nem messze jártam tõled: a baráti józanvölgyi és tokaji szõlõhegyeken. A felhõzetre én is pont így emlékszem. Messzebb É-ÉNy felé déltájt szép congestus-sor vonult fel, aztán hamar szétterültek.
Néhány fotó: Link Link Link
Bimbós bíboros Link Ujjas sás Link Ugari madárhúr Link

Nem messze jártam tõled: a baráti józanvölgyi és tokaji szõlõhegyeken. A felhõzetre én is pont így emlékszem. Messzebb É-ÉNy felé déltájt szép congestus-sor vonult fel, aztán hamar szétterültek.
Néhány fotó: Link Link Link
Bimbós bíboros Link Ujjas sás Link Ugari madárhúr Link
Igen, emlékszem erre a sztorira 
Astral!
Én azért szoktam suttyomban kucsmászni, hogy ha valaki meglát és odajön, megtudja, meglátja hogy mit szedek, és ugrott a helyem. Többször volt, hogy a szõlõhegyen bujkáltam a szederindák között, néhány méterrel tõlem meg dolgoztak a szõlõben
Volt, hogy odajött valaki kíváncsian, hogy mit veszítettem el, mit keresek, a kosarat bedugtam a bokrok alá és valami kegyeset hazudtam

Astral!
Én azért szoktam suttyomban kucsmászni, hogy ha valaki meglát és odajön, megtudja, meglátja hogy mit szedek, és ugrott a helyem. Többször volt, hogy a szõlõhegyen bujkáltam a szederindák között, néhány méterrel tõlem meg dolgoztak a szõlõben

Volt, hogy odajött valaki kíváncsian, hogy mit veszítettem el, mit keresek, a kosarat bedugtam a bokrok alá és valami kegyeset hazudtam

Hát tavaly, amikor dugig volt a szõlõhegy pusztai kucsmagombával, akkor engem is zavartak el mindenhonnan (persze voltak kivételek), pedig túl sok rosszban nem sántikálhattam, mivel áprilisban még nincs mit ellopni. Nyilván a legszebbek a legnagyobb bunkók földjén nõttek.

Amikor ezen a túrán Link jártam, akkor kihívták a rendõröket, mert állítólag voltak lopások arrafelé abban az idõben. Igazoltattak, elmondtam ki vagyok, mit és miért csinálok, aztán mentek tovább. Kicsit flegmák voltak(fiatalok), de ez az õ bajuk.

Bizony én mindig gyanakszom, ha fényképezõgépes egyént látok a városi utcán (hacsak nem turistacsoport tagja az illetõ). Nézzünk szembe a tényekkel: természetkedvelõ, kiránduló embernek lenni ma nem divat. Persze sokan vagyunk, akiknek ilyen indíttatása van, de egy halom dolog ennél jóval "trendibb". Manapság a pénz, a karrier a menõ, nem az élmények gyûjtése a természetben (jó, régen is így volt, de nem ennyire).
A mai tizenéves (tisztelet a kivételnek!) a számítógép elõtt üldögél naphosszat. Az idõsebbje meg a melóban fárad naphosszat, szabadidejében pedig a tévén lóg. Hogy mennyire ez a korszellem, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját 17 éves lányommal se sikerült megszerettetni a természetjárást - pedig nagyon rajta voltunk a feleségemmel. Gyakran kettesben megyünk túrázni, a gyerek inkább otthon marad. Hát ez a helyzet, a jelzett turistautakat lassan beszövi a pók...
A mai tizenéves (tisztelet a kivételnek!) a számítógép elõtt üldögél naphosszat. Az idõsebbje meg a melóban fárad naphosszat, szabadidejében pedig a tévén lóg. Hogy mennyire ez a korszellem, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját 17 éves lányommal se sikerült megszerettetni a természetjárást - pedig nagyon rajta voltunk a feleségemmel. Gyakran kettesben megyünk túrázni, a gyerek inkább otthon marad. Hát ez a helyzet, a jelzett turistautakat lassan beszövi a pók...
Mégcsak nem is csúnyák, kifejezetten szép állatok. Nem tudom mi a csúnya rajtuk sok ember szemében..
Engem még senki nem szólt meg érte, vagy senki nem gyanakodott, leggyakrabban nem nagyon értik, mi a lófüttyfenét lehet fényképezni egy fán, egy virágon, egy felhõn, és inkább érdeklõdve, kíváncsian jönnek oda a népek. De amint elmondom, mit és miért fényképezem, egybõl elkezdenek fecsegni

Nálunk már kedvtelésbõl, fotóamatõrködésbõl alig-alig fényképez valaki. Aki fényképez, arról joggal gyanítható, hogy hatósági ember és bizonyítékokat gyûjt.

Nézetem szerint a feketerigó roppant életrevaló, terjeszkedõ urbánus faj. Mikor kiköltöztünk mostani lakhelyünkre, ott sokféle madár volt (cinke, harkály, még gyöngybagoly és fülesbagoly is), de feketerigó véletlenül se. Azóta már megjelent, s egyre több van.
Engem nem zavar, dekoratív madárka -az meg különösen jópofa, ahogy esõ után mindegyik földigilisztát tart a csõrében.
Engem nem zavar, dekoratív madárka -az meg különösen jópofa, ahogy esõ után mindegyik földigilisztát tart a csõrében.
A sok hülye között én is ott voltam... Jó, ez csak vicc volt! A tréfát félretéve, nagyon tetszik a színház környéke, a park -egyáltalán, hogy annak ellenére, hogy a város megyeszékhely, van jó adag kisvárosi bája és nagyon kultúrált is. A Balaton és a Bakonyerdõ közelsége külön értékelendõ. Azt hiszem, már írtam, szeretem Veszprémet ( velem együtt az egész család ).
Az nem olyan biztos!
Szerintem tetszett nekik is és szívesen is hallgatták volna, csak nem volt kedvük veszekedni...
Egy esetbõl tanulva, melyet okulásul egyik koszorús költõnk (nem a Nyomasek Bobó, hanem egy igazi) is megénekelt.

Szerintem tetszett nekik is és szívesen is hallgatták volna, csak nem volt kedvük veszekedni...

Egy esetbõl tanulva, melyet okulásul egyik koszorús költõnk (nem a Nyomasek Bobó, hanem egy igazi) is megénekelt.
Még egy kis észrevétel; nem vagyok pesszimista felfogású, mint B.hópihe. A fák igenis kihajtanak, és túlélik a fertõzést. A saját sejtbarát nedveikkel feltöltik a perifériás szervezeteiket, mint a rügy, a levél vagy a termés. Csak ez a folyamat kicsit fajtafüggõ lehet, amit az ember szeret megbolygatni, át alakítani valami újjá, többet termõvé, de silány minõséggé, vagy ritkán termõ, fagyra érzékeny de kimagasló ízvilágot bele csempészõ "nemesítõ" kutatók csoportja végez.A kettõ közti arany utat kellene megtalálni.
Nem akarok túl-visszamenni a dolgokban, ott volt a régi szoc.Szu. világ küszöbén például V.I.XX. Micsurin, (lehetett Gagarin éveiben), a nagy fajta nemesítõ, aki azért volt, lett felelõs, hogy a legjobb, legtöbbet termõ gyümölcsöt, és vagy más hasonló ember, a gabona termését vigye tökélyre. (Baltacin tól eredõen. Ez a kifejezés vhogy a fejemben maradt, anno 1960-után)
A meggyekre vissza térve. A fa jellegzetessége a csúcsrügy, a hajtás vége feltáplálása, azért alakul ki az úgyn. felkopaszodás, ostorosság. Ha ilyen, és erõsen ilyen stádiumban van a fa, hagyjuk így,és teremjen,, azt augusztusi 20 után pedig lehet vissza vágni ezeket az ostorokat, a legelsõ, (legvastagabb) rügy- elágazás csoportosulásig. És jövõre onnét fog erõteljesen fakadni, és termõ nyársakat-bogokat kinevelni még az öreg fa is!
A lényeg tehát régi szóval, de hatásosan kifejezve az "ifjítás".
A másik, talán a lemetszés utáni tennivaló; az ötforintosnál nagyobb vágási sebek lefestése, sebbalzsamozása. A levágott úgyn. "letermett" vázágakat, gallyakat pedig elvinni a gyújtósnak való fészer aljáig.
Érdekes ez a letermett ág kifejezés is. Ezekben tényleg a háncsszövet a tápanyag szállító edények leöregednek, eldugulnak, mint a véráram-érháló az emberben.
Ha viszont meg ifjítunk egy ilyen kart, akkor a hajtórügyek újra generálják az egész ágat, elsõ évben csak a hajtó elágazások nõnek ki, majd ha ekkor bele metszve engedünk alakítunk ki egy optimális, termõ egyensúlyt ( ez az amit még hozzá kell igazítani a fajtához, és a bioszférás adottsághoz) akkor szinte örök életûvé tehetjük a kedvenc fánkat, virágainkat...
Bocs az elmerülésért a saját véleményem taglalásában.
Nem akarok túl-visszamenni a dolgokban, ott volt a régi szoc.Szu. világ küszöbén például V.I.XX. Micsurin, (lehetett Gagarin éveiben), a nagy fajta nemesítõ, aki azért volt, lett felelõs, hogy a legjobb, legtöbbet termõ gyümölcsöt, és vagy más hasonló ember, a gabona termését vigye tökélyre. (Baltacin tól eredõen. Ez a kifejezés vhogy a fejemben maradt, anno 1960-után)
A meggyekre vissza térve. A fa jellegzetessége a csúcsrügy, a hajtás vége feltáplálása, azért alakul ki az úgyn. felkopaszodás, ostorosság. Ha ilyen, és erõsen ilyen stádiumban van a fa, hagyjuk így,és teremjen,, azt augusztusi 20 után pedig lehet vissza vágni ezeket az ostorokat, a legelsõ, (legvastagabb) rügy- elágazás csoportosulásig. És jövõre onnét fog erõteljesen fakadni, és termõ nyársakat-bogokat kinevelni még az öreg fa is!
A lényeg tehát régi szóval, de hatásosan kifejezve az "ifjítás".
A másik, talán a lemetszés utáni tennivaló; az ötforintosnál nagyobb vágási sebek lefestése, sebbalzsamozása. A levágott úgyn. "letermett" vázágakat, gallyakat pedig elvinni a gyújtósnak való fészer aljáig.
Érdekes ez a letermett ág kifejezés is. Ezekben tényleg a háncsszövet a tápanyag szállító edények leöregednek, eldugulnak, mint a véráram-érháló az emberben.
Ha viszont meg ifjítunk egy ilyen kart, akkor a hajtórügyek újra generálják az egész ágat, elsõ évben csak a hajtó elágazások nõnek ki, majd ha ekkor bele metszve engedünk alakítunk ki egy optimális, termõ egyensúlyt ( ez az amit még hozzá kell igazítani a fajtához, és a bioszférás adottsághoz) akkor szinte örök életûvé tehetjük a kedvenc fánkat, virágainkat...
Bocs az elmerülésért a saját véleményem taglalásában.

Astral, B.hópihe köszönöm a véleményeket. A virágba borult meggyfák most éppen nagyon látványosak, betegségnek nyomát sem mutatják, azon gondolkodom hogy fotóikat is bemutatom 
A fertõzést illetõen én õszintén hittem fáim "ösztönös élni akarásában" olyan szépen helyrejöttek dacára annak hogy környékbeli társaik belepusztultak a betegségbe. Ezek szerint csak a szerencse és kedvezõ fekvésük játszhatott közre - K-Ny sávban fekszenek, árnyékolatlan nap éri õket reggeltõl estig, a szél is szabadon átszellõzteti lombjaikat bármely irányból fúj. Gondolom, talán ez a lényegében szárító hatás is közrejátszhatott abban hogy túlélték a fertõzést. Még1x köszönöm a szakértést

A fertõzést illetõen én õszintén hittem fáim "ösztönös élni akarásában" olyan szépen helyrejöttek dacára annak hogy környékbeli társaik belepusztultak a betegségbe. Ezek szerint csak a szerencse és kedvezõ fekvésük játszhatott közre - K-Ny sávban fekszenek, árnyékolatlan nap éri õket reggeltõl estig, a szél is szabadon átszellõzteti lombjaikat bármely irányból fúj. Gondolom, talán ez a lényegében szárító hatás is közrejátszhatott abban hogy túlélték a fertõzést. Még1x köszönöm a szakértést

:-)))) A minap velem olyan volt, hogy melóba menet fényképeztem a felhõket, amikor lefékez mellettem egy kocsi, ablakot letekerik, majd kidugja a fejét egyik kolléga: "Elnézést, túl gyorsan hajtottunk?" :-)))))
Amennyiben folyamatosan, évente megkapják a fertõzést, nem újulnak meg, elpusztulnak. Ha közben vannak szünetek (remélhetõleg az idei év ilyen, én még nyomát sem láttam a moníliának), akkor meg-megújulnak, de aztán újból és újból megfertõzõdnek és végük.
Rám is sokszor néznek furcsán, mikor látok valami fényt és nézem a távolságot az arasszal... Nézik miket mutogatok az ég felé
Rájuk nézek és mosolygok bájosan


Kuhi, az a baj, hogy nem hiszek a lélekvándorlásban. Én itt és most akarom kiforgatni a világot a sarkaiból. :-)
Bölke: ismerõs.... Volt már, hogy leszólított egy nénike, hogy mit hajolgatok a gazokhoz állandóan (rovar, mi más...), figyel már egy ideje, de nem érti.... De magyaráztam már el kerttulajdonosnak is, hogy a kecskerágóját nem a kis fekete katicák "undorító" lárvái nyírják ki, hanem azok a fehér pajzstetvek, amikkel a katica táplálkozik. ( Link ) Azonban engem egy cseppet se zavar, ha hülyének néznek, inkább legyek hülye, mint ennek a világnak a szempontjai szerint normális. :-))
Bölke: ismerõs.... Volt már, hogy leszólított egy nénike, hogy mit hajolgatok a gazokhoz állandóan (rovar, mi más...), figyel már egy ideje, de nem érti.... De magyaráztam már el kerttulajdonosnak is, hogy a kecskerágóját nem a kis fekete katicák "undorító" lárvái nyírják ki, hanem azok a fehér pajzstetvek, amikkel a katica táplálkozik. ( Link ) Azonban engem egy cseppet se zavar, ha hülyének néznek, inkább legyek hülye, mint ennek a világnak a szempontjai szerint normális. :-))
Nem valószínû, hogy fogsz róla gyümölcsöt enni idén, évekig kínlódnak így a fák. Tavasszal kihajtanak szépen , aztán hamar elsorvadnak. Legalább a beteg ágakat vágd le tõbõl, ezzel sokat segíthetsz a fertõzése ellen.
ASTRAL ez azt jelentheti hogy a két évvel ezelõtti fertõzést (melyben sok környékbeli fa elpusztult) túlélve az enyéim egy év kornyadozás után idén életteli harsogó zöld levélzettel életerõs ágakkal teljes lombkoronájukon virágba borultak, de csak látszólag épültek fel? A fertõzés nyomainak már semmi jelét nem látom rajtuk, "maguktól" letisztultak a fák de mindenképp vissza fognak esni legkésõbb néhány éven belül? Annyit tudni véltem hogy a moníliás fákat ott helyben elégetik mert levágott ágaikat sem ajánlatos hurcolászni, ezért õsszel én is kivágásukon-elégetésükön gondolkodtam, de mivel a környékemen másutt már elõbb kipusztultak a meggyfák (onnan terjedt ide) úgy véltem senkinek nem ártok ha várok idén tavaszig. Idén tavasszal "feltámadtak" (ahogy a tavaly elszáradt barackfaág is meglepetésemre kihajtott idén) túlélték, de ezt nem az immunrendszerüknek köszönhetik?
Én még "társalogni" is szoktam egyes madárfajokkal (amiket könnyebb utánozni: pl. vörösbegy, vagy fekete rigó, na ezzel már megizzadok), na akkor kéne az emberi arcokat megnézni az utcán...., de szegénykék szerint az autók, vagy a busz által kimélyített aszfalt nézése (ahogy nagyjából írtad) értelmesebb.... Jó, mindenkinek lehetnek gondjai, nekem is van, hogy nincs kedvem úgymond felnézni se, de attól még nem néznék mást dilinyósnak, mert eme csodálatos teremtményekkel jól érzi magát. Talán még terápiának is jó lehetne...

Noli! Amellett hogy természetesen minden szavaddal egyetértek, csak azt tanácsolnám, hogy nem érdemes ilyenen felidegesíteni magad! Lesznek mindig eltaposott vaspondrók, és lesznek mindig nem eltaposott vaspondrók. És vaspondróeltaposókból lesznek a következõ életükben az eltaposott vaspondrók!
