Időjárási visszatekintő

Minimum: 9,8°C!

A tegnapi zivatarok 5 mm esõt hoztak.

Este 7 után meg volt a mai 5. zivatar is. Egy kora reggel, 3 kora délután, meg ez utóbbi. Csapadék reggel 8-kor: 19,6 mm, azóta 3-4 mm között, pontos érték holnap reggel a Hellmann-tól. Maximum: 22,0°C. Reggelre esélyes a 10 fok alatti minimum.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1265 - 2011-06-25 19:17:50)

És ezt ma délben én már át is éltem.: )
Mármint a jégdara zivatart.
Igaz, egy kb. 20 km-re északabbra, Szlovákia területén, a Kassa kerékpáros Maraton keretein belül, verseny közben.

Dél körül a hegyen Arany Ida (Zlatá Idka) felett, kb. 1200 m-en, ott, ahol az Szlovák Nemzeti Szolgálat meteorológiai radarja is van.
Kb. 10 percig tartó csak tisztán apró jégbõl álló, elektromos tevényeséggel kísért zivatar tömb vonult át a területen. A csapadék érkezte elõtt 1 perccel hirtelen igen hideg szél és szélerõsödéssel érkezett meg a tömb. (Mint a metróban amikor érkezik a szerelvény.)
Majd, hullani kezdett a jég. Érzésre olyan 5-6 °C-ra nyomta le az amúgy sem túl meleg levegõ hõmérsékletét.
Errõl képeket nem készítettem, nem volt ár idõm, a nyeregben, meg a nagy fényképezõ gépem a kocsiban maradt.

Viszont hazafelé jövet egy "raklap" Deli csokival, némi Arany fácán hozadékkal, már hazai földeken, az égkép igen látványosra sikeredett, amelyet megosztanék Veletek.

A felhõkép fõleg Encs környékétõl kezdett változni, ahogy jöttünk délnek, Miskolc felé a 3-as fõúton.

Elõször csak egy egyszerû cellának nézetem.

Link

Amikor elhaladtunk a kocsival alatta, picit megváltozott a véleményem róla.
A feláramlás gyors volt, és forgott. Elég szépen.
A cella alatt elhaladva:
Link
A forgás nem csak a felhõ alapnál, hanem az egész toronynál megfigyelhetõ volt.
Link
Link
Tubát nem láttam belõle.

Csapadékot, akkor még nem adott.
Utána kettévált?.
A cella bal oldali része, ami Felsõdobsza, Megyaszó, Ináncs felé vette irányát, jelentõsen megerõsödött.
Link

A cella jobb oldali része, Homrogd, Alsóvadász felett hullajtott némi csapadékot, majd szép lassan elhalt.
Link
Az utóbbi két képet, már Miskolc keleti kapujából kaptam lencsevégre.

Hát na, nem egy giga szupercella, ha esetleg ezt vártátok, ahogy olvasom a fórumot, az országban máshol is remek cellák pattantak ma ki, de én ezt a kis cellát, képzõdést, és átmenést nagyon élveztem.

Most már nálam sem, nagyszerû oldal.

Nálam nincs gond ezzel az oldallal, remek idõjárás visszatekintõ: Link

Kora reggel 5:10-5:50 között erõs zivatar vonult át bõséges (15 mm-nyi) csapadékkal, kevés aprószemû jéggel. A 24 órás csapadék 19,6 mm lett. Június 54,5 mm-nél, a 2011-es év 174,6 mm-nél tart.

Tegnap 7 mm esett le a késõ esti zivatarból ,egy kicsit délre (Móricz környékén ennek csak a fele!).Még mindig 1 nap van ,amikor meghaladta a napi csapadékösszeg a 10 mm-et és az sem zivatar volt!!!Szinte Budapesten csak itt nem volt még 10 mm-et meghaladó zivatar!
Hónap csapadékösszege eddig:37,3 mm.

A tegnap éjszakai zivatarok 15 mm csapadékot hoztak.

Ok akkor oda töltöm, épp a video megy fel 98 mega.

A tegnapi eseményeknek megvan a saját fóruma! Szerintem inkább oda írj róla, ott nem fog elveszni a rengeteg hozzászólás közt.
Kíváncsian várom!

Sziasztok, tegnap este egy fantasztikus esemény történt nálunk. Vagy valamilyen széltölcsér vagy tornádó érhetett földet ! Fotók vannak az eredményrõl, figyelem hamarosan feltöltöm, most jöttem a helyszínrõl !!!

22.kerület is kapott most, tegnap 19mm (fõleg ha az elsõ cella sem kerül el 1-2km-el, na de ahhoz képest hogy száraz hf-et vártam...) a havi ezzel duplázódott 38mm-re, de még mindig óriási a lemaradás Lõrinchez képest.

Budapest-Lõrincen 7 mm-t hagyott a mérõben a tegnapi rendszer, ezzel Lõrinc már vhol 70-75 mm körül járhat júniusban, vagyis már ott is átlag fölött van a csapadék és hol van még a hónap vége.
Országos viszonylatban(átlagban) úgy tûnik, h egyre inkább egy átlag körüli (-25%, +5%) csapadékú hónap felé haladunk, a nagy lemaradásban lévõ Közép-Dunántúl is kezd felzárkózni. A júniusi országos átlag vhol 73-76 mm körül lehet.

A hajnali zivatar 4 mm csapadékával 20 mm-re nõtt a havi mennyiség. Kár, hogy lassan vége a hónapnak. Tovább tart a szárazság. Ha az eddigi június havi csapadék kétszerese lejönne még egy adagban, akkor sem állnánk fényesen. De nyílván ennek az esélye igen csekély, csak a szemléltetés kedvéért hoztam fel ezt a példát.

7 mm a tegnapi összeg, a havi pedig 59.

Errefelé száraz volt a hidegfront, pár távoli dörgésre és villámra futotta. Folytatódik a szárazság.

A késõ esti, éjszakai zivatarból 16,9 mm csapadék hullott, így a júniusi csapadékmennyiség 46,0 mm-re emelkedett. Éves csapadék eddig: 159,3 mm

Múlt éjjel heves zivatar vonult át, 20,6 mm esõt adott, ennek a nagy része 10 perc alatt hullott le. A június 49,6 mm-nél jár.

6.5 mm-t szórt ki magából a rendszer, kb. egy óra alatt. A júniusi csapadék eddig 65.5 mm, az éves pedig már 204.5 mm.

Itt a hajnali zivatarból 4,5 mm esõ esett,ezzel a hónap 52 mm, az évi mennyiség pedig 151,5 mm.

Az éjszakai zivatar kerek 4 mm csapadékot adott Mezõtárkányban. Június 34,9, az év 155 mm-nél jár.

Nálam 10,3mm jött le az éjszakai zivatarrendszerbõl.

A havi szumma már 75,3mm.

Az éjszaka felettünk átrobogott zivatar 25 mm esõt adott, felhõszakadás, jégesõ is jellemezte a villámtevékenység is igen aktív volt eddig ez az év zivatara.

Nálam 5,0 mm hullott a késõ esti órákban, látványos villámshow kíséretében. Jól jött, és közel átlagos így június, 51,2 mm eddig.

A tegnap este végeredménye 16,0 mm lett, ebbõl 13,0 mm esett le rövid idõ alatt a rendszer elején dübörgõ zivatarból. Pont a legerõsebb stádiumban kapott el: Link Szerencsére jég nem volt belõle, csak felhõszakadásszerû monszun, hatalmas cseppekben.
Majd a Budai-hegyek átmenetileg legyengítették, de aztán ismét erõre kapva, tarolt végig az országon.

A tegnapi 19,2 mm-es csapadék-mennyiséggel a júniusi csapadékösszeg 59,8 mm-re az éves pedig 145,8 mm-re emelkedett.

Pl. Térképes nézet Climate fülén megnézhetjük, hogy az egyes régiókban hogyan alakul a globális felmelegedés helyzete a hosszú távú adatok ismeretében, ami egyes helyeken lokális lehülés...

NOD32 nem jelezte, Norton IS sem jelez semmit.

Érdekes. Megnyitottam, az avast!-om azonnal blokkolta. Õ is "érdekesnek" találta.

Érdekes oldal: Link

Több lehetséges magyarázata van. Kettõ ezek közül:

1. A megnövekedett felhõzöttség és csapadék: Vulkáni por alapvetõen csak egy nedvesebb légtömegben képes növelni a csapadék mennyiségét. Magyarul, az Atlanti óceán fölött több felhõ és csapadák képzõdött, de a kontinens belsejében ez már nem tudott érvényesülni, mivel ott amúgy sem volt mi kicsapódjon a koagulációs magokra.
2. Makroszinoptikus ok: a vulkáni hamu által globálisan, vagy legalábbis hemiszférikusan lecsökkent besugárzási szint nagy valószínûséggel felborította a zonalitást, aminek egyenes következményei lehetnek olyan hidegbetörések, amelyek ma számunkra nehezen képzelhetõek el.

Azon a linken az látható, hogy csak Európa nyugati része volt hideg, Magyarországtól keletre pozitív anomália volt. A Tambora kitörése ott miért nem éreztette a hatását?

Nem tudom, a 70-es években sok kidobásra ítélt kiadvány mai napig nem publikus maradványai vannak meg nekem.
Egyikükben az 1781-1970 közti 190éves folyamatos idõsor havi adatai erõ eltérést mutatnak a Te gyûjtéseiddel.
Az viszont igaz, a XX.sz. elõtt bizony ahány gyûjtés, annyiféle változat.

Nem csak nálunk, máshol is Európában hidegebb volt az 1815/16-os:

Bécs:
1815/16:-1,2°C 1816/17:+1,9°C

Prága:
1815/16:0,0°C 1816/17:+2,3°C

Milánó:
1815/16:+0,1°C 1816/17:+3,0°C

Párizs:
1815/16:+2,1°C 1816/17:+5,2°C

Armagh:
1815/16:+2,7°C 1816/17:+4,2°C

De Bilt:
1815/16:+0,8°C 1816/17:+3,8°C

Berlin:
1815/16:-1,8°C 1816/17:+1,0°C

Stockholm:
1815/16:-4,6°C 1816/17:-0,3°C

Varsó:
1815/16:-5,6°C 1816/17:-1,4°C

Vilnius:
1815/16:-6,8°C 1816/17:-1,4°C

Azokat a homogenizált adatokat, amik most az oldalamon láthatók, korrigáltam, mert nem voltak különbségek az egyes hónapok korrekciós tényezõi között, amikor az eredeti mért adatokkal összehasonlítottam. Amikor viszont a lõrinci több évtizedes adatait összehasonlítottam a belvárosival, akadtak eltérések. Éves szinten 0,1°C volt csak az eltérés, de volt olyan hónap, amikor 1,2°C. A kisebb eltérés nyáron volt. Ebbõl én arra jutottam, hogy az ÉNy-i áramlás a nyáron erõteljesebb hõsziget DK (Pestszentlõrinc) felé történõ elmozdulása idézheti elõ. A régebbi (20. század elõtti) anomáliák meghatározásánál régi éghajlati térképeket kerestem, de az 1870-es évek elõttiek ezekbõl nem találtam, a többinél a Hohe Warte és Buda közti eltéréseket vettem alapul, mivel Hohe Warte akkoriban Bécs ÉNy-i szélén volt, és az uralkodó széljárás a város ellenkezõ irányába mozdítja el a hõszigetet, kisebb torzítást okozva az adatokban. Miközben ezzel a korrigálással foglalkoztam, az is kiderült számomra, hogy az 1790-es években több év budai adata elveszett, amit a Hohe Warte-iekbõl pótoltak.
A sok mérési hely és mód miatt igazságot soha nem lehet majd tenni. Az eredeti adatok jók arra, hogy tudjuk, hogy épp pl. a várban, a Gellért-hegyen vagy a Lánchídnál milyen volt egy hónap. Összehasonlíthatóság szempontjából mivel senkinek se lehet igaza a rengeteg módosító tényezõ miatt, mindenki azt a változatot fogadja el, amit a legjobbnak lát.

A homogenizálás miatt az eredeti sorhoz képest elõfordulhat 0,1-0,6°C közötti eltérés, ám az 1°C feletti nem igazán.

Nem tudom, VáraljaMet honnan meríti adatait, amikben láthatóan alacsonyabb értékekkel operálnak (most ez: Link ), ám a hivatalos budapesti (elõtte budai) idõsorban +0,9°C szerepel 1816. januárra.

Szintén az 3. hõségnapját jegyezhettem fel tegnap az évnek, és végre volt ereje is 32,8 fokig emelkedett a hõmérséklet. Ma már esélytelen, élénk északnyugati szél fúj, így itt a hûvösebb léghullám talajon. Egy darabig ismét vége a nyárnak, remélem nem sokáig.
Igaz délután lesz egy behullámzása a frontnak, azért kis eséllyel még megközelíthetjük a 30 fokot.

Magyarországon könnyen lehet, hogy épp 1815/16 jött ki hidegebbre (bár az adatok szerint korántsem extrémre), európai és világviszonylatban viszont tudtommal 1816/17-rõl sorakoznak a szélsõségekre utaló feljegyzések, bár persze jó lenne alaposabban utánanézni.

Igaz, úgy tûnik, ilyen távon semmi sem biztos... pl. Snowhunternél Buda, 1816-01: +0,9°C.

Fordítva: az 1815/16-os volt hideg, az 1816/17-es pedig enyhébb.

Buda:
1815-12: -3,2°C
1816-01: 0,0°C
1816-02: -1,5°C
TÉL: -1,6°C

1816-12: -2,8°C
1817-01: +0,2°C
1817-02: +3,8°C
TÉL: +0,4°C

Az 1816-os nyár a 11. leghidegebb volt 1780 óta -2,0°C-os anomáliával az 1981-2010-es átlaghoz képest: Link

Pont ez fordult meg az én fejemben is. Pl. egy ilyen nyomási mezõben: Link nem kell különösebben kimélyülnie a mediterrán ciklonnak a 975-980 hPa eléréséhez. Persze az Európa-szerte ennyire alacsony nyomás eleve ritkaság, és még az is kell, hogy épp ilyen helyzetben érkezzen megfelelõ szögben egy hidegleszakadás a Földközi-tengerre... ez már önmagában megmagyarázhatja, miért csak egy ilyen eset volt 200 év alatt. Az extrém erõs hidegleszakadást azért sem tartom valószínûnek, mert a hátoldali hideg térhódításáról nem szólnak a krónikák. Ha a hidegleszakadás ereje tette volna brutálissá a ciklont, akkor legalább pár napig itt, vagy a közelünkben vendégeskedtek volna a -20, -30 fokok... de ilyesmit nem jegyeztek fel, inkább 1999 februárjára emlékeztettek az események (akkor is a rengeteg hó és a szél okozta a gondokat, miközben igazán komoly hideg nem volt).

Szeke: nem véletlen, hogy 1816-ban nem télen, hanem tavasszal kezdett érzõdni a vulkánkitörés hatása, sokat számít az a pár hónap! Télen ugyanis a magasabb szélességeket érõ besugárzás eleve jelentéktelen tiszta légkör esetén is, a vulkáni aeroszolok ezt már nem tudják jobban lecsökkenteni. Tavasszal, a hosszabbodó nappalok és magasabb napállás érkeztével kezd csak számítani, hogy a Nap "le van árnyékolva".

A vasárnap délután eseményei:
Esõs délelõtt után délutánra átmenetileg felszakadozott a felhõzet, sütött egy keveset a Nap, majd hirtelen konvekció indult Ény-i irányban, de nem vettem komolyan, így kiindultunk horgászni.Kiérve már komoly zápor tevékenykedett a távolban, ez kb. 15 perc után megérkezve pár perces erõs záport adott.Ezután nem sokkal bedörrent, és elért a 2. zápor is, amibõl már 10-15 percig keményen szakadt, sõt inkább ömlött, sacc. 15 mm lejöhetett.Ezután körül-belül 20 perc pihi, majd Ény felé ismét durva felhõalapok jelentek meg, hamar lógni kezdtek a csapadéksávok és megállás nélkül dörgött.Hazaérve még széraz volt minden, ezután ért el egy közepes zivatar, viharos lökések, 10 perces erõs zápor, 9 mm esett, percenkénti dörgések mellett.
Nagy meglepetés volt.

Kis érdekesség: mindössze 0,5°C kellett volna a tavalyi rekordmaximumhoz, amit július 23-án mértem. Azt hiszem esélyes a nyár a megdöntésére.

Mezõtárkányban is a mai volt a legmelegebb eddig az idén, kerek 34°C-kal, 2,5°C-ot vert a június 4-i 31,5°C-ra. Nálam már 13 hõségnap volt, 5 májusban, 8 júniusban, zömmel 30-31 fok közötti értékekkel.

Ma született meg az elsõ igazán kánikulai hõságnap, 31,1°C-on tetõzött a hõfok.
Eddig három hõségnap volt a nyáron, ám azok épp 30°C körül sorjáztak (30,1°C 2X és egy 30,0°C).

Az 1816-os ciklon idején Budán mért légnyomás mértékegysége még párizsi láb és alegységei volt, a mérés bizonytalansága és a konvertálási (ami több hétig tartott nekem) "veszteség" miatt 980hPa körüli légnyomással számolj általánosságban.

Egyébként az európai nyomási elrendezõdés ismeretének hiányában csalóka tud lenni a kimélyülés szubjektív besorolása, hiszen egy nagy kiterjedésû erõs (akár 1000hPa alatti) alacsony-nyomású elrendezõdés közepette, vagy annak peremén összejöhet 980hPa körüli középponti légnyomás, a kimályülés brutális jellege nélkül is.
Példa erre csak a 2009/10-es télen kialakult erõs alacsony-nyomású mezõkben és azok peremén képzõdõ földközi-ciklonokban létrejött 980hPa körüli középponti nyomás (ami nem a kimélyülés extra jellege miatt jött létre).

De 1816 tavasza és a gigaciklon között idõben mindössze csupán 1 hónap van! Szerintem egy ilyen kimélyült mediterrán ciklon nem alakulhatott volna ki "normális" esetben. Egyértelmû összefüggést látok a kettõ között. Ugyanis ennyire kimélyült mediterrán ciklon az azóta eltelt 195 évben sem fordult elõ tudomásom szerint.

A kitörés idõpontját tekintve tényleg meglepõnek tûnik, de az anomália 1816 tavaszán kezdett kialakulni, és a telek közül az 1816/17-es lett igen kemény. Ahogy Snowhunter is írja az összefoglalójában, 1815/16 összeségében enyhe tél volt, amiben csak rövid epizód volt a "gigaciklon". Talán a hidegmagok extrém megerõsödéséhez az is kellett, hogy elõtte hûvös legyen a nyár, így õsszel eleve alacsonyabb értékrõl indulva hûlhettek a megfelelõ régiók.