Bioszféra
Fenn voltam Látóhegyen, ócska idõben (Ac fedés + élénk szél), rovarkák nem nagyon lesznek, de megnéztem az "orchideást" és hajt néhány bíboros kosbor töve, persze még csak levélkék, de szép erõsek. Remélem, lesz virág is idén.
Képek késõbb.
Képek késõbb.
Szép napot!
Egy csipcsiripp azonosításban szeretnék segítséget kérni: Link Õt még nem hallottam. Salgótarján belvárosa a helyszín. :-)
Egy csipcsiripp azonosításban szeretnék segítséget kérni: Link Õt még nem hallottam. Salgótarján belvárosa a helyszín. :-)
Köszi neked és Nolinak!
A pöszörlegyes fotó Zoli érdeme
A borospincékrõl nem sokat tudunk, ezt a cikket találtuk imént: Link Sajnos el van hanyagolva, de reméljük, szebb jövõt is meglát majd a mûemlék.
Bocsi, Eni voltam.
A pöszörlegyes fotó Zoli érdeme
A borospincékrõl nem sokat tudunk, ezt a cikket találtuk imént: Link Sajnos el van hanyagolva, de reméljük, szebb jövõt is meglát majd a mûemlék.
Bocsi, Eni voltam.
Nagyon klassz túra lehetett, köszi a csodás képeket.
A 81. tökéletesen sikerült habituskép a magyar kökörcsinrõl. Talán nem mindenki tudja, hogy ez a növény az egész világon csak a Nyírség és a Bodrogköz sztyepprétjein él, a két tájegység bennszülött növénye. Sajnos a hazai Bodrogközbõl már eltûnt, s a legeltetés fokozatos visszaszorulása/megszûnése miatt (-> cserjésedés) a Nyírségben is erõsen fogyatkoznak állományai. A tápanyagszegény, mészmentes homokot szereti, mutatja ezt két fotózott faj, a mezei perjeszittyó (72.) és a sárga serlegzuzmó (75.) is, melyek szintén mészkerülõ jellegûek. A 84. viszont a lappangó sás, ami inkább mésztartalmú homokon él - hogy ne legyen ilyen egyszerû a terepen járó ökológus dolga.
Az újlétai borospincék elõtt mintha egy bunker lenne, tele lövésnyommal. Engem a Monostori-erõdre emlékeztet. Tudni lehet a történetét?
A 81. tökéletesen sikerült habituskép a magyar kökörcsinrõl. Talán nem mindenki tudja, hogy ez a növény az egész világon csak a Nyírség és a Bodrogköz sztyepprétjein él, a két tájegység bennszülött növénye. Sajnos a hazai Bodrogközbõl már eltûnt, s a legeltetés fokozatos visszaszorulása/megszûnése miatt (-> cserjésedés) a Nyírségben is erõsen fogyatkoznak állományai. A tápanyagszegény, mészmentes homokot szereti, mutatja ezt két fotózott faj, a mezei perjeszittyó (72.) és a sárga serlegzuzmó (75.) is, melyek szintén mészkerülõ jellegûek. A 84. viszont a lappangó sás, ami inkább mésztartalmú homokon él - hogy ne legyen ilyen egyszerû a terepen járó ökológus dolga.
Az újlétai borospincék elõtt mintha egy bunker lenne, tele lövésnyommal. Engem a Monostori-erõdre emlékeztet. Tudni lehet a történetét?
Kinn vagyunk az erkélyen a Sámánnal, én egy meggyökereztetett díszcsalánt ültetek el épp, kissé lehajolva, õ meg lesi, mit csinálok. Egyszer csak leszáll egy veréb a fejemtõl 25 centire a tulipánok közé a virágládába és ott csipog.. Se engem, se a macskát nem vett észre... :-)
Hari, ezek csodaszépek! A kedvenc a leselkedõ leveli koma meg a pöszörlégy-kökörcsin kombó. :-)) Gyönyörû üdeség árad belõlük, köszi szépen a túrát!!!
A köki finom, visszafogott színe meg különösen tetszik. :-)
A köki finom, visszafogott színe meg különösen tetszik. :-)
Remélem én is hogy jól fogja magát érezni itt magát. Egyetlen egy darab van a falumban belõle, szóval én leszek a 2.db büszke tulajdonosa.
Ha szép lesz hozok majd róla képeket.
Egyetlen egy darab van a falumban belõle, szóval én leszek a 2.db büszke tulajdonosa.Ha szép lesz hozok majd róla képeket.
Csodaszép növény, felénk tele van vele minden kert, olyannyira, hogy akik erre járnak az ország másik felébõl, el is csodálkoznak rajta, mert vannak országrészek, ahol nem terjedt el ennyire.
Ennek az egyik oka az, hogy nagyon kedvérevaló az itteni savanyú agyagtalaj, úgyhogy Nálad is nagyon jól fogja érezni magát.
Vannak korábbi és késõbbi, ritkább és dúsabb virágzatú formái, tele virággal nagyon szép látvány.
Ennek az egyik oka az, hogy nagyon kedvérevaló az itteni savanyú agyagtalaj, úgyhogy Nálad is nagyon jól fogja érezni magát.
Vannak korábbi és késõbbi, ritkább és dúsabb virágzatú formái, tele virággal nagyon szép látvány.
Értem. Nálam sajnos nagyon agyagos kötött talaj van, nem tudom fogja e szeretni..
Nem szabad metszeni, és az átültetést sem szereti, ezért jól gondold meg hová ülteted.
Elsõ néhány évben télen földdel vagy lombbal takard a tövét. Ha addig nem fagynak el a vesszõk már csak a tavaszt kell várni és gyönyörködni a virágzásban. Eddig nálam a -25-28 fokot kibirták. Nem tudom nálad milyen a talaj, ha meszes akkor most ültetéskor a talajhoz keverj savanyító tõzeget és lehetõleg esõvízzel locsolj.
Elsõ néhány évben télen földdel vagy lombbal takard a tövét. Ha addig nem fagynak el a vesszõk már csak a tavaszt kell várni és gyönyörködni a virágzásban. Eddig nálam a -25-28 fokot kibirták. Nem tudom nálad milyen a talaj, ha meszes akkor most ültetéskor a talajhoz keverj savanyító tõzeget és lehetõleg esõvízzel locsolj.
Vasárnapi és hétfõi túrák képei: Link
Tartalomból: zeleméri templomrom, debreceni Nagyerdõ: "Medvesarok" - odvas keltike virágszõnyeg, csillagvirág, harkály, kucsmagomba; Kék-Kálló vgy. : magyar kökörcsinek ezrei, fekete gólya-pár, geoláda, virágzó füzek, Létavértes: szõlõs dombok, Újléta: borospincék
Tartalomból: zeleméri templomrom, debreceni Nagyerdõ: "Medvesarok" - odvas keltike virágszõnyeg, csillagvirág, harkály, kucsmagomba; Kék-Kálló vgy. : magyar kökörcsinek ezrei, fekete gólya-pár, geoláda, virágzó füzek, Létavértes: szõlõs dombok, Újléta: borospincék
Köszi a pontos meghatározást, akkor olyan helyre fogom ültetni ahol van helye növekedni bõven.
Még egy apró kérdés: Õszön ezt is kell metszeni mint a "rendes" fákat? És ki tud telelni kint itt északon is, bírja a nagy hidegeket?
Még egy apró kérdés: Õszön ezt is kell metszeni mint a "rendes" fákat? És ki tud telelni kint itt északon is, bírja a nagy hidegeket?
Szerintem ez Magnolia soulangiana. A legnagyobb magnólia fa, magassága elérheti a 3-5 métert. Április végén, május elején nyílnak a nagyméretû harang alakú virágok, amelyek 10-15 cm nagyságot is elérhetik, színük rózsaszín fehéres. Szintén savanyú talajban érzi jól magát, leginkább napos részen, jó vízelvezetésû talajban.
Nekem M. susan van, kicsit késõbb nyílik, a fagyosszentek után.
Nekem M. susan van, kicsit késõbb nyílik, a fagyosszentek után.
Köszi! 
Sajna nem tudom, nem volt már meg hozzá az a kis cimke ami a fákhoz szokott lenni.
De ilyen halvány rózsaszínû és kicsit fehéres virágai vannak.
Ilyen virágai vannak pont: Link
Sajna nem tudom, nem volt már meg hozzá az a kis cimke ami a fákhoz szokott lenni.
De ilyen halvány rózsaszínû és kicsit fehéres virágai vannak.
Ilyen virágai vannak pont: Link
Ma egy ilyen szépséget kaptam egyik kedves kertészetben dolgozó ismerõsömtõl.
Tulipánfa( a kép illusztráció,nem én készítettem)
Van valakinek tapasztalata e fajta növény nevelésben és gondozásában?
Tulipánfa( a kép illusztráció,nem én készítettem)
Van valakinek tapasztalata e fajta növény nevelésben és gondozásában?
A középsõt már hallottam, de mondjuk az utolsó szintén meredek! A legdurvább a szobanövény beszámolón volt! Na annak kétszer is neki kellett futnom, annyira sok és bonyolult latin növénynév volt!
Hosszú és fura??? Akkor mit szólsz mondjuk ahhoz, hogy kónya vicsorgó, vagy szõrös vesepáfrány, vagy rekettyelevelû gyújtoványfû? :-)
Ááá! Ezaz! Tudtam, hogy valami hosszú és fura neve van! Köszi!
Élmény ezeket a képeket nézegetn, meg olvasgatni! Azthiszem nálam ez sûrûn látogatott topic lesz!
Képek még pár nappal ezelõtt:
Nárciszok, jácintok hátul: Link elõl: Link
Aranyvesszõ: Link
Falusi idill: Link - még nem nyírtunk gyepet! Várjuk míg megerõsödik a tél után!
Kankalin a sziklakertben: Link Link
Sziklakerti idill: Link
Ebben nemvagyok biztos - Kulcsvirág?: Link Link
Egy biztos! Élettõl nyüzsög a környék! Intenzív virágillat van a sziklakert közepén!
Képek még pár nappal ezelõtt:
Nárciszok, jácintok hátul: Link elõl: Link
Aranyvesszõ: Link
Falusi idill: Link - még nem nyírtunk gyepet! Várjuk míg megerõsödik a tél után!
Kankalin a sziklakertben: Link Link
Sziklakerti idill: Link
Ebben nemvagyok biztos - Kulcsvirág?: Link Link
Egy biztos! Élettõl nyüzsög a környék! Intenzív virágillat van a sziklakert közepén!
Tavaly is láttam szaggatott töveket, akkor még azt hittem, hogy állat szedi le. De rájöttem, hogy azok (sokszor) intelligensebbek és okosabbak, így maradt az emberállat!
:-((((((((((( Nálunk nem szedik, szerencsére, de állatok mindenhol akadnak... :-(((((
Most jutott eszembe, hogy nem is panaszkodtam!
Amikor múltkor voltam kökörcsint fényképezni, azt tapasztaltam, hogy ahol tavaly szinte lépni nem lehetett a kökörcsinektõl, ott most ahhoz képest pár szál volt, ugyanis a többit letépdesték.
Csak egyszer érjem tetten azt a bunkó parasztot, aki leszaggatja! Amúgy is már-már veszélyeztetett faj, miért kell még ritkítani õket?? Aztán a suttyó csodálkozik, hogy mire leért vele a hegyrõl, már el is hervadt.
Amikor múltkor voltam kökörcsint fényképezni, azt tapasztaltam, hogy ahol tavaly szinte lépni nem lehetett a kökörcsinektõl, ott most ahhoz képest pár szál volt, ugyanis a többit letépdesték.
Csak egyszer érjem tetten azt a bunkó parasztot, aki leszaggatja! Amúgy is már-már veszélyeztetett faj, miért kell még ritkítani õket?? Aztán a suttyó csodálkozik, hogy mire leért vele a hegyrõl, már el is hervadt.
Szerencsére, vagy sajnálatos módon az oldalnak az agrometeorológia is csak érintõleges témája, az agropolitika, fõleg a politika szerencsére elég messze esik. Agropol On. A problémának semmi köze a hegyvidékhez, dombvidékhez, alföldhöz, sertés, marha, vagy libatenyésztéshez, zöldség, gyümölcs, szõlõ, vagy gabonatermesztéshez. Az elmúlt húsz év alatt nem volt agrárágazat, amit vállalkozóknak álcázott köztörvényes bûnözõk ki ne fosztottak volna. Az alföldön a tanyavilág teljesen megszûnt, a falvak ingatlan állományának a 25 %-a eladó, de nincs, aki megvegye. A mikrogazdaságok, amelyek úgy-ahogy biztosytották egy - egy család megélhetését, megszûntek. Nem hiszem, hogy valaki is tartósan végezné ugyanazt a munkát évekig, ha legfeljebb csak a munka ellenértéke marad el véglegesen. Jelenleg van Kondoros-Szarvas-Nagyszénás körzetben olyan kb. 5 km sugarú terület (föld minõsége : 32 -46 Ak/Ha), ahol a laksûrûség a szaharai átlagnál alacsonyabb. Agropol Off.
A délután érkezett hidegfront nem éppen a legjobbkor jött. Az erõs szél nagyon megtépi a friss hajtásokat, virágokat. Pedig a vérszilva pont most nyílt ki, az aranyvesszõ is javában virágzik, de néhány mandulafán is van még bõven virág. Remélem a péntekre ígért hidegfront szelídebb változatban vonul majd át.
Sajnos úgy tûnik, a sajátos hegyvidéki falusi életnek annyi, mert mire észbekapnak a jogalkotók meg a természetvédõk, már késõ lesz. Pedig ezeknek a falvaknak a hagyományos magángazdálkodása a szándékos infrasrukturális és ellátásbeli háttérbe szorítottság és ezzel elöregedésre ítéltség közepette még a Kádár-rendszert is valamennyire túlélte.
De mi a helyzet most? Mivel e gazdálkodók sokfelé elszórt, 0,3 ha alatti kisparcellákkal rendelkeznek, semmiféle támogatásra vagy kompenzációra nem jogosultak. Mi fog történni, ha ez így folytatódik? Földjeik eladása vagy bérbe adása. Tény azonban, hogy nagyobb földterületet csak kevesebb gondossággal és kímélettel lehet megmûvelni akkor is, ha a természet szeretete vezérli az új tulajt vagy bérlõt. Ez vonatkozik még az állami tulajdonra is. És most csak a jobbik esetet vázoltam fel, a rosszabbat inkább nem is említem.
Pedig a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken pont áldás lehet az, ha egy élõhelyen sok kis parcella tulajdonosa mindegyike a sajátos gazdálkodásával különbözõ kis mikro-élõhelyek kialakulását segíti elõ. Gondoljunk bele: Egy-egy gazdálkodó egyik évben az egyik, másik évben a másik földterületén végez nagyobb mértékû természetátalakító karbantartást. Így évek telhetnek el, mire az elsõ újra sorrakerül. És ez mind csak kis területen zajlik, kicsi a valószínûsége, hogy egy élõhely több gazdája mind egyszerre akarnának egyforma mûvelésbe kezdeni. Ráadásul ezeken a területeken mint említettem, a természettel harmóniában zajló (jusson is, maradjon is) magángazdálkodásnak megvolt a folyamatossága a múlt rendszer alatt is és jelentõs részben erre alapozódnak természetvédelmi területeink. Bár minimálisra redukálódott és a jelen viszonyokhoz alkalmazkodva átalakult ez a gazdálkodási mód, de a helybeli és hazajáró emberek gondolkodás- és szemléletmódja, iletve emlékezete segítõ körülmények és világos szabályozás között, icipicit modernizálva még feltámaszhatná szinte haló poraiból.
Van azért konkrét elképzelésem is, például szerintem sok kistulajdonos igénylési procedúráját is el lehetne egyszerûen intézni úgy, hogy egy-egy település önkormányzata az azonos típusú igényléseket egyesítve nyújtja be, majd a kapott juttatást terület arányában szétosztja az igénylõk között.
De így, hogy az illetékesek nem is igazán ismerik egyes hozzájuk tartozó falvak életét, lakóit, így nem sok reményt fûzök a változáshoz, de azért bízok benne, hogy kitartással majd csak kihúzzuk valahogy s elõbb-utóbb az összefogás is megvalósul a faluban.
De mi a helyzet most? Mivel e gazdálkodók sokfelé elszórt, 0,3 ha alatti kisparcellákkal rendelkeznek, semmiféle támogatásra vagy kompenzációra nem jogosultak. Mi fog történni, ha ez így folytatódik? Földjeik eladása vagy bérbe adása. Tény azonban, hogy nagyobb földterületet csak kevesebb gondossággal és kímélettel lehet megmûvelni akkor is, ha a természet szeretete vezérli az új tulajt vagy bérlõt. Ez vonatkozik még az állami tulajdonra is. És most csak a jobbik esetet vázoltam fel, a rosszabbat inkább nem is említem.
Pedig a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken pont áldás lehet az, ha egy élõhelyen sok kis parcella tulajdonosa mindegyike a sajátos gazdálkodásával különbözõ kis mikro-élõhelyek kialakulását segíti elõ. Gondoljunk bele: Egy-egy gazdálkodó egyik évben az egyik, másik évben a másik földterületén végez nagyobb mértékû természetátalakító karbantartást. Így évek telhetnek el, mire az elsõ újra sorrakerül. És ez mind csak kis területen zajlik, kicsi a valószínûsége, hogy egy élõhely több gazdája mind egyszerre akarnának egyforma mûvelésbe kezdeni. Ráadásul ezeken a területeken mint említettem, a természettel harmóniában zajló (jusson is, maradjon is) magángazdálkodásnak megvolt a folyamatossága a múlt rendszer alatt is és jelentõs részben erre alapozódnak természetvédelmi területeink. Bár minimálisra redukálódott és a jelen viszonyokhoz alkalmazkodva átalakult ez a gazdálkodási mód, de a helybeli és hazajáró emberek gondolkodás- és szemléletmódja, iletve emlékezete segítõ körülmények és világos szabályozás között, icipicit modernizálva még feltámaszhatná szinte haló poraiból.
Van azért konkrét elképzelésem is, például szerintem sok kistulajdonos igénylési procedúráját is el lehetne egyszerûen intézni úgy, hogy egy-egy település önkormányzata az azonos típusú igényléseket egyesítve nyújtja be, majd a kapott juttatást terület arányában szétosztja az igénylõk között.
De így, hogy az illetékesek nem is igazán ismerik egyes hozzájuk tartozó falvak életét, lakóit, így nem sok reményt fûzök a változáshoz, de azért bízok benne, hogy kitartással majd csak kihúzzuk valahogy s elõbb-utóbb az összefogás is megvalósul a faluban.
Hétpettyeséknél is itt a tavasz (18+):
Link
Horitazi, most kikényszeríted, hogy azt mondjam, nagyon szép a gyíkod. :-))))
Link
Horitazi, most kikényszeríted, hogy azt mondjam, nagyon szép a gyíkod. :-))))
Tere elég van (sokszor ennyi: Link , de van egy elég nagy tyúkkert is, csak ott már csupasz a föld), tyúkja kilenc. Korábban egy támadása abból fakadt, hogy etetésnél odébb igazgattam az etetõvályújukat, hogy jobban tudják kerülgetni. (Az etetésük valamivel szûkebb, de nyitott helyen zajlik.) Mondjuk akkor érthetõnek tartottam az agressziót, és akkor a tyúkokkal körülvéve csak odébbhessegetni volt lehetõségem.
Nem vagyok ugyan kokaspszihológus, de : ha a kokasnak van elég tere és tyúkja, eszébe sem jut megtámadni az embert. Ez egyedül zártnak tekinthetõ, zsúfolt tartási helyen fordult elõ velem, legkorábban 45 éve, 4 éves legénykoromban. A támadáshoz -tapasztalatom szerint- szükséges feltétel még, hogy helyben, a zsúfolt helyen felnõtt kakasról legyen szó : felnõttként ilyen helyre kényszerített kakasaink kulturáltan viselkedtek velünk szemben - soha sem támadtak. Az önvédelmi rúgásról csak annyit, hogy nyilvánvalóan nem láb, vagy bordatörõ rúgásról van szó, semmiképpen sem akarja az ember az anyukáját rendkívüli kokaskopasztásra kényszeríteni. A cél nem túl nagy energiával precíziós célzással alulról a kakas csõre : kicsit hanyattveti magát. Ez 5 - 10 másodpercre elbizonytalanítja a támadót, de csak addig. Hosszú távon csak a fazék tudja megszüntetni a bedilizett kakas agresszivitását. Ha egy gyerek biztonsága, vagy a kakas között kell választani, a helyzet elég egyértelmû.
Én "karambolbogárnak" hívom õket. 
Csak úgy kopnak az elõtetõn meg minden egyéb szembejövõ tárgyon. 
Csak úgy kopnak az elõtetõn meg minden egyéb szembejövõ tárgyon.
Természetesen a gyermekemet nem, de egy felnõtt kakassal szemben két választásom van: vagy felveszem a harcot, vagy nem.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat