Bioszféra

Ma egy ilyen szépséget kaptam egyik kedves kertészetben dolgozó ismerõsömtõl.
Tulipánfa( a kép illusztráció,nem én készítettem)

Van valakinek tapasztalata e fajta növény nevelésben és gondozásában?

Virágzik a cseresznyefa: Link Link Link

A középsõt már hallottam, de mondjuk az utolsó szintén meredek! A legdurvább a szobanövény beszámolón volt! Na annak kétszer is neki kellett futnom, annyira sok és bonyolult latin növénynév volt!

Hosszú és fura??? Akkor mit szólsz mondjuk ahhoz, hogy kónya vicsorgó, vagy szõrös vesepáfrány, vagy rekettyelevelû gyújtoványfû? :-)

Ááá! Ezaz! Tudtam, hogy valami hosszú és fura neve van! Köszi!

Szépek! Fürtös gyöngyike az utolsó kettõ: Link

Élmény ezeket a képeket nézegetn, meg olvasgatni! Azthiszem nálam ez sûrûn látogatott topic lesz!

Képek még pár nappal ezelõtt:

Nárciszok, jácintok hátul: Link elõl: Link
Aranyvesszõ: Link
Falusi idill: Link - még nem nyírtunk gyepet! Várjuk míg megerõsödik a tél után!

Kankalin a sziklakertben: Link Link
Sziklakerti idill: Link
Ebben nemvagyok biztos - Kulcsvirág?: Link Link

Egy biztos! Élettõl nyüzsög a környék! Intenzív virágillat van a sziklakert közepén!

Tavaly is láttam szaggatott töveket, akkor még azt hittem, hogy állat szedi le. De rájöttem, hogy azok (sokszor) intelligensebbek és okosabbak, így maradt az emberállat!

:-((((((((((( Nálunk nem szedik, szerencsére, de állatok mindenhol akadnak... :-(((((

Most jutott eszembe, hogy nem is panaszkodtam!
Amikor múltkor voltam kökörcsint fényképezni, azt tapasztaltam, hogy ahol tavaly szinte lépni nem lehetett a kökörcsinektõl, ott most ahhoz képest pár szál volt, ugyanis a többit letépdesték.
Csak egyszer érjem tetten azt a bunkó parasztot, aki leszaggatja! Amúgy is már-már veszélyeztetett faj, miért kell még ritkítani õket?? Aztán a suttyó csodálkozik, hogy mire leért vele a hegyrõl, már el is hervadt.

No lám mire jó a szerkesztési idõ.

"Kommentár nélkül" - Link
Húdeközelihúdeéles(meghúdecsúnyaamosottrészeken)jajjúúú... - Link
Jó-jó, csak ne harapott volna ki (Sz)irmából egy darabot... - Link
Má' bocs', ez most így sikerült. Kevesebbet kellene gondolkodnom. Sebaj, csak nem zavar senkit...?

Kajesz közben : Link Link

Szerencsére, vagy sajnálatos módon az oldalnak az agrometeorológia is csak érintõleges témája, az agropolitika, fõleg a politika szerencsére elég messze esik. Agropol On. A problémának semmi köze a hegyvidékhez, dombvidékhez, alföldhöz, sertés, marha, vagy libatenyésztéshez, zöldség, gyümölcs, szõlõ, vagy gabonatermesztéshez. Az elmúlt húsz év alatt nem volt agrárágazat, amit vállalkozóknak álcázott köztörvényes bûnözõk ki ne fosztottak volna. Az alföldön a tanyavilág teljesen megszûnt, a falvak ingatlan állományának a 25 %-a eladó, de nincs, aki megvegye. A mikrogazdaságok, amelyek úgy-ahogy biztosytották egy - egy család megélhetését, megszûntek. Nem hiszem, hogy valaki is tartósan végezné ugyanazt a munkát évekig, ha legfeljebb csak a munka ellenértéke marad el véglegesen. Jelenleg van Kondoros-Szarvas-Nagyszénás körzetben olyan kb. 5 km sugarú terület (föld minõsége : 32 -46 Ak/Ha), ahol a laksûrûség a szaharai átlagnál alacsonyabb. Agropol Off.

A délután érkezett hidegfront nem éppen a legjobbkor jött. Az erõs szél nagyon megtépi a friss hajtásokat, virágokat. Pedig a vérszilva pont most nyílt ki, az aranyvesszõ is javában virágzik, de néhány mandulafán is van még bõven virág. Remélem a péntekre ígért hidegfront szelídebb változatban vonul majd át.

Na de kérem ,elpirulok!

Sajnos úgy tûnik, a sajátos hegyvidéki falusi életnek annyi, mert mire észbekapnak a jogalkotók meg a természetvédõk, már késõ lesz. Pedig ezeknek a falvaknak a hagyományos magángazdálkodása a szándékos infrasrukturális és ellátásbeli háttérbe szorítottság és ezzel elöregedésre ítéltség közepette még a Kádár-rendszert is valamennyire túlélte.
De mi a helyzet most? Mivel e gazdálkodók sokfelé elszórt, 0,3 ha alatti kisparcellákkal rendelkeznek, semmiféle támogatásra vagy kompenzációra nem jogosultak. Mi fog történni, ha ez így folytatódik? Földjeik eladása vagy bérbe adása. Tény azonban, hogy nagyobb földterületet csak kevesebb gondossággal és kímélettel lehet megmûvelni akkor is, ha a természet szeretete vezérli az új tulajt vagy bérlõt. Ez vonatkozik még az állami tulajdonra is. És most csak a jobbik esetet vázoltam fel, a rosszabbat inkább nem is említem.
Pedig a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken pont áldás lehet az, ha egy élõhelyen sok kis parcella tulajdonosa mindegyike a sajátos gazdálkodásával különbözõ kis mikro-élõhelyek kialakulását segíti elõ. Gondoljunk bele: Egy-egy gazdálkodó egyik évben az egyik, másik évben a másik földterületén végez nagyobb mértékû természetátalakító karbantartást. Így évek telhetnek el, mire az elsõ újra sorrakerül. És ez mind csak kis területen zajlik, kicsi a valószínûsége, hogy egy élõhely több gazdája mind egyszerre akarnának egyforma mûvelésbe kezdeni. Ráadásul ezeken a területeken mint említettem, a természettel harmóniában zajló (jusson is, maradjon is) magángazdálkodásnak megvolt a folyamatossága a múlt rendszer alatt is és jelentõs részben erre alapozódnak természetvédelmi területeink. Bár minimálisra redukálódott és a jelen viszonyokhoz alkalmazkodva átalakult ez a gazdálkodási mód, de a helybeli és hazajáró emberek gondolkodás- és szemléletmódja, iletve emlékezete segítõ körülmények és világos szabályozás között, icipicit modernizálva még feltámaszhatná szinte haló poraiból.
Van azért konkrét elképzelésem is, például szerintem sok kistulajdonos igénylési procedúráját is el lehetne egyszerûen intézni úgy, hogy egy-egy település önkormányzata az azonos típusú igényléseket egyesítve nyújtja be, majd a kapott juttatást terület arányában szétosztja az igénylõk között.
De így, hogy az illetékesek nem is igazán ismerik egyes hozzájuk tartozó falvak életét, lakóit, így nem sok reményt fûzök a változáshoz, de azért bízok benne, hogy kitartással majd csak kihúzzuk valahogy s elõbb-utóbb az összefogás is megvalósul a faluban.

Hétpettyeséknél is itt a tavasz (18+):
Link

Horitazi, most kikényszeríted, hogy azt mondjam, nagyon szép a gyíkod. :-))))

Szombati fogás : Link

+ Néhány tájkép a Bodrog környékérõl, (jelentõsen csökkent mostanában a vízfelület).
(04.02.)
Link Link Link
Link Link Link

Tere elég van (sokszor ennyi: Link , de van egy elég nagy tyúkkert is, csak ott már csupasz a föld), tyúkja kilenc. Korábban egy támadása abból fakadt, hogy etetésnél odébb igazgattam az etetõvályújukat, hogy jobban tudják kerülgetni. (Az etetésük valamivel szûkebb, de nyitott helyen zajlik.) Mondjuk akkor érthetõnek tartottam az agressziót, és akkor a tyúkokkal körülvéve csak odébbhessegetni volt lehetõségem.

Nem vagyok ugyan kokaspszihológus, de : ha a kokasnak van elég tere és tyúkja, eszébe sem jut megtámadni az embert. Ez egyedül zártnak tekinthetõ, zsúfolt tartási helyen fordult elõ velem, legkorábban 45 éve, 4 éves legénykoromban. A támadáshoz -tapasztalatom szerint- szükséges feltétel még, hogy helyben, a zsúfolt helyen felnõtt kakasról legyen szó : felnõttként ilyen helyre kényszerített kakasaink kulturáltan viselkedtek velünk szemben - soha sem támadtak. Az önvédelmi rúgásról csak annyit, hogy nyilvánvalóan nem láb, vagy bordatörõ rúgásról van szó, semmiképpen sem akarja az ember az anyukáját rendkívüli kokaskopasztásra kényszeríteni. A cél nem túl nagy energiával precíziós célzással alulról a kakas csõre : kicsit hanyattveti magát. Ez 5 - 10 másodpercre elbizonytalanítja a támadót, de csak addig. Hosszú távon csak a fazék tudja megszüntetni a bedilizett kakas agresszivitását. Ha egy gyerek biztonsága, vagy a kakas között kell választani, a helyzet elég egyértelmû.

Én "karambolbogárnak" hívom õket. Csak úgy kopnak az elõtetõn meg minden egyéb szembejövõ tárgyon.

Természetesen a gyermekemet nem, de egy felnõtt kakassal szemben két választásom van: vagy felveszem a harcot, vagy nem.

03.31-én készült képek:
aranyvesszõ: Link
körte: Link

04.02.
orgona: Link
galagonyás levelû: Link
vadgesztenye: Link

04.03.
levelesedik az egy szem termõ kivi is: Link
cserkóm: (kb. 1 héttel késõbb szokott teljes virágzásban lenni, mint a hegyen lévõ koraiak) Link

Ez nekem nem fér bele abba, amit az élõlényekrõl gondolok. Ha netán lenne gyereked, tuti az is "próbálkozni" fog, õt is megrúgnád???
Persze, az ember magasabbrendûsége mindenek felett... :-(((((((((((

Vagy megharagudott, mert ráfogtam. Pedig tulajdonképpen dícsértem.
Ami a rúgást illeti: egyszer korábban már belecsípett a kezembe, de akkor megúszta a retorziót. Más kakasoknál is megtapasztaltam, hogy ha az ember nem vág vissza rögtön, hogy tudja, ki az úr a háznál, akkor késõbb még jó párszor próbálkozni fog.

Szeretem a cserebogarakat, akkora fazonok. Szerencsétlenek nekimennek mindennek...

Nagyon szerencsés vagy vele, mert nehéz észrevenni, ha a faágon pihen... Erõsen beleolvad a háttérbe. A szúnyogháló meg jól kiemeli :-)

No, akkor megint tanultam valamit.
Bár gyanúsan karcsúnak tûnt a farkaspókokhoz képest.
Köszönöm a pontos meghatározást, berakom a kép alá címként!
Egyébként még majdnem tetszik is különben...
Brrr...

Lefotóztam, szabadon engedtem:
Link
Szegényem kettõt lapozott véletlen a naptárában.

Nem, õ fürgekarolópók, bokrokon, fákon szeret lakni. Személy szerint bükkfa fürgekarolópók, Philodromus margaritatus. És fiú. :-)

Igazán nincs mit.Sok sikert!

Hu.....! :-) Ha nem szólsz, elfelejtem, hogy hazahoztam ma egy cserebogarat fényképezkedni...
Köszi szépen! :-))

Õ miféle pókica?
Link
Szerintem valami farkaspók lehet.
Itt terpeszkedett a szúnyoghálón, gyorsan lefényképeztem, és kijjebb tessékeltem.

Ne! Legtöbb rovart,bogarat eltûröm. Néhánnyal semmi gondom. De a cserebogarak miatt olyan nagy ívben szoktam a fákat kerülgetni amennyire csak lehet.
Vidámabb: a hétvégén megmetszettük a gyümölcs fáinkat. Ma délelõtt a permetezés is meg volt. Jövõ hétvégére virágba borulhat a cseresznyefánk.

Rúgás helyett lehetett volna esetleg szelídebb módszerrel is megértetni vele a dolgokat...
Lehet, azt hitte, mikor ölbe vetted, hogy levesnek szeretnéd elkészíteni...

Én az elsõt 1,5 hete láttam, aztán azóta egyet sem, de ma Tófejen egy füstös csivitelt az antennán, nagyon jó volt hallani.

Még mindig nincs rendes kucsma. Van helyette lepke meg kecske. Link Link

Köszönöm a nevében is, megpróbálom átadni neki.
Egy másik érdekesség: Újabban többször elõfordult, hogy a tyúkkert kiskapujának kerítésdrótba akasztott kampója mintha magától kiakadt volna. Szerintem õ lehet a ludas: Link
Az mindig is gyakran elõfordult, hogy felrepültek a kapura és onnan ki. De ilyen még nem.
Egyébként késõbb ölbe vettem a "gyanúsítottat" s megemlítettem neki huncutságát. Mikor azonban letettem, támadólag nekiállt a gumipapucsomat kopogtatni. Lehet, hogy mégsem õ volt a huncut? Mindenesetre megkapta tõlem elsõ rúgását.

Hát igen, ez egy iszonyúan jó fotó, még Ági kiváló munkái közül is kiemelkedik.

Gratulálok!!!

Nem, nem láttam. De Controll Ági tavalyi képét nem felejtem errõl! Link

Persze, nem ismerik, de mûködik, egyszerû neurológiai okok miatt, ahogy a csengõt se fogja meghallani a macs ugyanezen okok miatt pár nap után.
Viszont az állatok is kondicionálják egymást, a kölykeiket, társaikat, csak nem egy segédeszközzel, hanem a viselkedésükbe épült dolgokkal, cselekedetekkel. Nem kell valaminek tudatosnak lennie ahhoz, hogy a tapasztalatot összekösse egy élõlény a cselekvéssel.

Jelentem alássan, megérkezett a faluba az elsõ fecske

Az állatok nem ismerik a klikkeres kondicionálást, ez a modern ember elmélete
És ez így van jól

Mivel én tartom a háziállatot, nekem kell felelnem azért, hogy ne tegyen kárt a tõle védtelen vadállatokban. Ennek a legjobb módja, ha nem engedem ki a lakásból, de sokaknak nem ez a felfogásuk a macskatartásról... Ha már kiengedem, akkor megteszek mindent azért, hogy ne jusson hozzá a madarakhoz, pl. a kertben sok sûrû, tüskés bozótot ültetek azokra a helyekre, ahol a madarak fészkelni szeretnek. Ha nincs erre elég nagy kertem, akkor csengõt teszek a macs nyakába. Pár nap alatt megszokja, nyilvánvalóan addig nem engedem ki, s egy kis idõ után õ maga észre se fogja venni*, hogy csilingel, de a kiszemelt zsákmányok igen.

*Ez pont olyan dolog, mint minden állandó zaj, aki panelban él, nem ébred fel a lift hangjára, a szomszéd WC hangjára, stb., de aki sose aludt panelban, az nem fog tudni pár napig. Ha valaki toronyóra mellett lakik, ami negyedóránként kongat, pár nap után meg se fogja hallani. Ha valaki befújja magát parfümmel, pár perc után úgy fogja érezni, hogy nincs is rajta illat.
Egyszerûen az állandó zajoktól, szagoktól, érzésektõl az érzékszervek "elfásulnak" és nem adnak ingert az agynak. Hanem mondjuk akkor adnak, ha nincs meg a megszokott hatás - pl. ha nem üt negyedóránként a toronyóra, akkor felébred, aki elõtte éveken át hallotta álmában.
Nemcsak emberekkel, hanem állatokkal is így van, bármire lehet õket kondicionálni, talán olvastál, hallottál pl. a klikkeres kondicionálásról.

Köszönet a válaszért De!
- A cica léte születése óta a csendes, óvatos ragadozóé.
- De igen, természetes ellensége õ is a madaraknak, és ez a tény.
- Új-Zélandon a természetes állapotot az ember (mint mindig) ostobasága zavarta meg.
- Igen, a mókus, a nyest, a görény és még oly sokan fenyegetik a fészkelést, de bízzuk rájuk, ki az ügyesebb.

Nem szalad sehova. Persze nem egy hat éves cicát kell meglepni vele, hanem kiskorától hozzászoktatni. Semmi baja nem lesz tõle... Én mondom, mint állatvédõ és macskatartó.
Azért a macska háziállatként nem TERMÉSZETES ellensége a közelünkben fészkelõ madaraknak, azok nem tudtak évszázerzedek-milliók alatt kifejleszteni evolúciós stratégiákat a macska ellen.
Új-Zélandon a macskáknak és a patkányoknak sikerült néhány endemikus madárfajt a kipusztulásba sodorniuk.
Az édes kis mókuska a természetes ellensége a fészkelõ madaraknak, meg a nyest, görény és társai.