Bioszféra

Ez nekem nem fér bele abba, amit az élõlényekrõl gondolok. Ha netán lenne gyereked, tuti az is "próbálkozni" fog, õt is megrúgnád???
Persze, az ember magasabbrendûsége mindenek felett... :-(((((((((((

Vagy megharagudott, mert ráfogtam. Pedig tulajdonképpen dícsértem.
Ami a rúgást illeti: egyszer korábban már belecsípett a kezembe, de akkor megúszta a retorziót. Más kakasoknál is megtapasztaltam, hogy ha az ember nem vág vissza rögtön, hogy tudja, ki az úr a háznál, akkor késõbb még jó párszor próbálkozni fog.

Szeretem a cserebogarakat, akkora fazonok. Szerencsétlenek nekimennek mindennek...

Nagyon szerencsés vagy vele, mert nehéz észrevenni, ha a faágon pihen... Erõsen beleolvad a háttérbe. A szúnyogháló meg jól kiemeli :-)

No, akkor megint tanultam valamit.
Bár gyanúsan karcsúnak tûnt a farkaspókokhoz képest.
Köszönöm a pontos meghatározást, berakom a kép alá címként!
Egyébként még majdnem tetszik is különben...
Brrr...

Lefotóztam, szabadon engedtem:
Link
Szegényem kettõt lapozott véletlen a naptárában.

Nem, õ fürgekarolópók, bokrokon, fákon szeret lakni. Személy szerint bükkfa fürgekarolópók, Philodromus margaritatus. És fiú. :-)

Igazán nincs mit.Sok sikert!

Hu.....! :-) Ha nem szólsz, elfelejtem, hogy hazahoztam ma egy cserebogarat fényképezkedni...
Köszi szépen! :-))

Õ miféle pókica?
Link
Szerintem valami farkaspók lehet.
Itt terpeszkedett a szúnyoghálón, gyorsan lefényképeztem, és kijjebb tessékeltem.

Ne! Legtöbb rovart,bogarat eltûröm. Néhánnyal semmi gondom. De a cserebogarak miatt olyan nagy ívben szoktam a fákat kerülgetni amennyire csak lehet.
Vidámabb: a hétvégén megmetszettük a gyümölcs fáinkat. Ma délelõtt a permetezés is meg volt. Jövõ hétvégére virágba borulhat a cseresznyefánk.

Rúgás helyett lehetett volna esetleg szelídebb módszerrel is megértetni vele a dolgokat...
Lehet, azt hitte, mikor ölbe vetted, hogy levesnek szeretnéd elkészíteni...

Én az elsõt 1,5 hete láttam, aztán azóta egyet sem, de ma Tófejen egy füstös csivitelt az antennán, nagyon jó volt hallani.

Még mindig nincs rendes kucsma. Van helyette lepke meg kecske. Link Link

Köszönöm a nevében is, megpróbálom átadni neki.
Egy másik érdekesség: Újabban többször elõfordult, hogy a tyúkkert kiskapujának kerítésdrótba akasztott kampója mintha magától kiakadt volna. Szerintem õ lehet a ludas: Link
Az mindig is gyakran elõfordult, hogy felrepültek a kapura és onnan ki. De ilyen még nem.
Egyébként késõbb ölbe vettem a "gyanúsítottat" s megemlítettem neki huncutságát. Mikor azonban letettem, támadólag nekiállt a gumipapucsomat kopogtatni. Lehet, hogy mégsem õ volt a huncut? Mindenesetre megkapta tõlem elsõ rúgását.

Hát igen, ez egy iszonyúan jó fotó, még Ági kiváló munkái közül is kiemelkedik.

Gratulálok!!!

Nem, nem láttam. De Controll Ági tavalyi képét nem felejtem errõl! Link

Persze, nem ismerik, de mûködik, egyszerû neurológiai okok miatt, ahogy a csengõt se fogja meghallani a macs ugyanezen okok miatt pár nap után.
Viszont az állatok is kondicionálják egymást, a kölykeiket, társaikat, csak nem egy segédeszközzel, hanem a viselkedésükbe épült dolgokkal, cselekedetekkel. Nem kell valaminek tudatosnak lennie ahhoz, hogy a tapasztalatot összekösse egy élõlény a cselekvéssel.

Jelentem alássan, megérkezett a faluba az elsõ fecske

Az állatok nem ismerik a klikkeres kondicionálást, ez a modern ember elmélete
És ez így van jól

Mivel én tartom a háziállatot, nekem kell felelnem azért, hogy ne tegyen kárt a tõle védtelen vadállatokban. Ennek a legjobb módja, ha nem engedem ki a lakásból, de sokaknak nem ez a felfogásuk a macskatartásról... Ha már kiengedem, akkor megteszek mindent azért, hogy ne jusson hozzá a madarakhoz, pl. a kertben sok sûrû, tüskés bozótot ültetek azokra a helyekre, ahol a madarak fészkelni szeretnek. Ha nincs erre elég nagy kertem, akkor csengõt teszek a macs nyakába. Pár nap alatt megszokja, nyilvánvalóan addig nem engedem ki, s egy kis idõ után õ maga észre se fogja venni*, hogy csilingel, de a kiszemelt zsákmányok igen.

*Ez pont olyan dolog, mint minden állandó zaj, aki panelban él, nem ébred fel a lift hangjára, a szomszéd WC hangjára, stb., de aki sose aludt panelban, az nem fog tudni pár napig. Ha valaki toronyóra mellett lakik, ami negyedóránként kongat, pár nap után meg se fogja hallani. Ha valaki befújja magát parfümmel, pár perc után úgy fogja érezni, hogy nincs is rajta illat.
Egyszerûen az állandó zajoktól, szagoktól, érzésektõl az érzékszervek "elfásulnak" és nem adnak ingert az agynak. Hanem mondjuk akkor adnak, ha nincs meg a megszokott hatás - pl. ha nem üt negyedóránként a toronyóra, akkor felébred, aki elõtte éveken át hallotta álmában.
Nemcsak emberekkel, hanem állatokkal is így van, bármire lehet õket kondicionálni, talán olvastál, hallottál pl. a klikkeres kondicionálásról.

Köszönet a válaszért De!
- A cica léte születése óta a csendes, óvatos ragadozóé.
- De igen, természetes ellensége õ is a madaraknak, és ez a tény.
- Új-Zélandon a természetes állapotot az ember (mint mindig) ostobasága zavarta meg.
- Igen, a mókus, a nyest, a görény és még oly sokan fenyegetik a fészkelést, de bízzuk rájuk, ki az ügyesebb.

Nem szalad sehova. Persze nem egy hat éves cicát kell meglepni vele, hanem kiskorától hozzászoktatni. Semmi baja nem lesz tõle... Én mondom, mint állatvédõ és macskatartó.
Azért a macska háziállatként nem TERMÉSZETES ellensége a közelünkben fészkelõ madaraknak, azok nem tudtak évszázerzedek-milliók alatt kifejleszteni evolúciós stratégiákat a macska ellen.
Új-Zélandon a macskáknak és a patkányoknak sikerült néhány endemikus madárfajt a kipusztulásba sodorniuk.
Az édes kis mókuska a természetes ellensége a fészkelõ madaraknak, meg a nyest, görény és társai.

Bocsánat, hogy közbeszólok, de a cica a nyakába akasztott csengõtõl világgá szalad.A madarak békében lesznek ideig-óráig, de õ soha nem talál nyugalomra és otthonra.
Én, mint aktív állatvédõ azt mondom, hogy néhány dolgot bízzunk a természetre

A házunk elõtti gesztenyefán 2 nap alatt a zárt rügybõl látványosan növekvõ bimbós rügy lett. :-)

Virágzó héricset találtál?

Ezt a videót Lordunknak ajánlom szeretettel:
Link
avagy, minként legyünk öngyilkosok, ha madárnak születünk.
(A lényeg: egy madárka csípkedve támad egy macskát, aki egy darabig le se tojja, de a sokadik támadás után persze elkapja a madarat. Félreértés ne essék, nem a macskának drukkoltam, és ez a madár valszeg a gyerekei közelébõl akarta elzavarni a macsekot, s ez lett a veszte, de ez benne volt a pakliban. A feleõs macskatartás része, hogy már ha egyáltalán kiengedem, akkor minimum csengõt teszek a nyakába a madarak érdekében.)

Csúcsképeket hoztatok ma, kegyetlen jók, le a kalappal!

Köszönöm, srácok! Ha nem lett volna nyakig érõ sár, mentem volna tovább...

Szia, köszi!
Igen, tudom, hogy darvak, azért is különítettem el az utolsó képet a többitõl.

Noli! Remek sorozat!

Óóó, de szépek!

Persze a többieké is.

Nagyon szép képeket fotóztál!
/Õsi szokás szerint/
Az én kedvencem a rozsdás, nálunk már a lány rendezgeti fészkét. - a terasz felett.

Fiúk-lányok, csodásak a képeitek, a kedvencem Kimi levelije :-))

Tihanyban voltam ma délelõtt, a félsziget felét jártam be, igen nagy sár volt. Amúgy is iszonyúan vizes minden, a Külsõ-tóban rengeteg a víz, meg se tudtam kerülni, amerre szoktam, kénytelen voltam hosszabb úton körbemenni, mert a tó vize ellepte mélyen az egész utat a nyugati oldalon (tavaly májusban olyan 7-8 méterre volt a széle a tótól, most olyan 15 méterrel túlment a tó az út túléfelére a szántóföldre...). Hihetetlen mennyiségû kócsag volt benn a nádasban, pár szürke gémet is láttam, meg vetési ludakat legelni, meg hallottam a tücsökmadarakat is énekelgetni (még csak kicsit, de már kezdi - tavaly április közepén voltam, akkor már nagyon erõsen fújta), persze rengeteg cinke, pintyfélék, seregélyek, varjak, ölyvek, stb. A rovarvilág ébredésérõl a méhfélék tájékoztattak, találkoztam mandulán legelõ szépséges kék fadongóval is, de már a kis Andrena-k is egyre többen vannak, sok posz, meg persze háziméhek. Más rovarral ne futottam össze, de hát lomb, virág még alig. A gejzírmezõ felé már nem mentem el, mert iszonyat sár volt, nem vagyok benne biztos, hogy fel tudtam volna mászni a meredeken visszacsúszás nélkül. Ja igen, és az ürgék nagyon nyüzsögtek, vedlenek ezerrel, csúnya foltos a kabátkájuk, de volt egy, aki egészen a villanypásztor (a szürkemarhákkal társbérlõk) mellett lesett s kb 1 méterrõl hagyta magát fényképezni.
Képek: Link

Hihetetlen, de a környéken egyetlen megjelölt lelõhelyen nem találtam leánykökörcsint.
Ma elmentem a csákvári Haraszt-hegyre, ahol bejártam, több száz négyzetmétert és össz-vissz kettõ, elnyílt lyánykát talátam.
Helyette volt tavaszi hérics: Link

Link Elõmerészkedett.

Köszi, akkor nem talált részemrõl.

Szia! Az utolsó képeden darvak vannak... lehet tudod, nem azé mondom, csak ha valaki nem tudná...azok nem gólyák ám...! Jó képek!
Üdv.

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), hím, viszonylag öreg madár...

Rozsdafarkú (fiú).

Lesben...

Õ kicsoda?
Link
Zöldike valószínûleg, de fiú vagy lány?

Egy Csukesz: Link

Messzirõ, telével, kézbõl.
Vétel...: Link

:-)))

Haláli képeket hoztok, jó látni, ahogy ébred a természet, illetve hogy profi módon meg is örökítitek azt

Elég volt észrevenni a zöldben a zöldet...
Link

Link

Sziaszok,
Én is dokumentáltam, hogy (nálam) a kertben hogyan teszi a dolgát a tavasz:
Link tulipánfa
Link babarózsa és õrzõje
Link az aranyesõ teljes pompájában a háttérben